A HELYI CSOPORTOK ÉLETÉBŐL

Átírás

1 Az elnökség március 26-án, Nyíregyházán, az MTESZ Szabolcs-Szatmár megyei Szervezetének központjában ülést tartott. Ezen elnökségi tagok mellett jelen voltak: Soltz Béla, az MTESZ megyei titkára, Varga György, a MEDOSZ titkára, Borsos András, a Felsőtiszai EFAG szakszervezeti bizottságának titkára, az OEE nyíregyházi helyi csoportja részéről Osztrogonácz János elnök, Frankó János titkár és több vezetőségi tag, az OEE fatechnológiai szakosztálya részéről Bedő Tibor elnök, Dámosy Zoltán titkár, Kiss Ipoly vezetőségi tag, valamint az OEE erdőművelési szakosztályának vezetője Varga Béla. ''i 1. Dr. Herpay Imre elnök megnyitója után a házigazda erdőgazdaság és a helyi csoport nevében Osztrogonácz János üdvözölte a megjelenteket, majd szóbeli kiegészítést fűzött a csoport munkájáról szóló, az elnökségi tagok részére előzetesen megküldött tájékoztatóhoz. A jelenlevők nagyra értékelték a csoport keretében folyó értékes társadalmi munkát. A továbbfejlesztésre vonatkozóan több javaslat hangzott el. 2. Ezt követően az elnökség egy részről Varga György, más részről Király Pál összefoglaló értékelése alapján megvitatta az OEE és a MEDOSZ elnökségei között 1980 februárjában létrejött együttműködési megállapodás végrehajtását és a következő határozatokat hozta: Az elnökség köszönetét fejezi ki a szociálpolitikai bizottságnak azért a sokoldalú munkáért, amellyel az együttműködési megállapodásnak valóra váltását elősegítette és kéri, hogy továbbra is kiemelt témaként kezelje a megállapodás teljesítését. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy közös körlevél kerüljön kiadásra erdészklubok létrehozására vonatkozóan. A körlevél megfogalmazására Király Pált. Csötönyi Józsefet, Herczeg Miklóst és Kovács Pált, a MEDOSZ erdészeti szakosztályának elnökét kéri fel. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az együttműködést értékelő megbeszélésről emlékeztető készüljön és azt a helyi csoportok titkárai megkapják. Kéri a MEDOSZ vezetőségét, hogy az emlékeztetőt küldje meg a megyei bizottságai részére is.,'..-.: Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az együttműködés eredményeiről, tapasztalatairól időnként közlemények jelenjenek meg az erdészeti és a szakszervezeti sajtóban. 3. Az elnökség meghallgatta és megvitatta Varga Bélának, az évi kiemelt egyesületi feladat végrehajtására kiküldött munkabizottság vezetőjének A fatermesztés helyzete és feladatainak meghatározása" c. jelentését. Az elnökség köszönetét fejezte ki a végzett munkáért és mérlegelendőnek tartja azt a javaslatot, hogy 1983-ban kiemelt munkatervi feladatként kell kezelni az erdőgazdálkodás általános helyzetének megvizsgálását, megfelelő javaslatok kidolgozását. 4. Az elnökség megvitatta a fatechnológiai szakosztálynak a hazai furnérgyártás alapanyag-ellátásával kapcsolatos előterjesztését. Mivel a javaslattal kapcsolatban az ülésen erősen ellentétes vélemények hangzottak el, az elnökség úgy határozott, hogy az erdőhasználati, a fatechnológiai, az erdészeti gazdaságtani szakosztályok képviselőiből és egy erdőfelügyelőből álló bizottságot kér fel a probléma tüzetesebb megvizsgálására, megfelelő egyesületi álláspont kialakítására. A feladat végrehajtására koordinátori minőségben Andor Józsefet, mint az erdőhasználati szakosztály vezetőjét kéri fel.

2 5. Az elnökség mivel dr. Kecskés Sándor elnökségi tagot a miniszter a soproni egyetemnél betöltött tanári állásából felmentette és nevezett szakágazatunk területéről eltávozott tagjainak sorába iktatta dr. Gál Jánost, az egyetem rektorát. 6. Az elnökség az ülést követően látogatást tett a Felsőtiszai EFAG baktalórántházi erdészeténél és megtekintette az erdészet központjában működő erdészklubot. A tapasztaltak alapján elismerését fejezte ki Kozma Károly erdészetvezetőnek és László Sándor műszaki vezetőnek, az erdészklub vezetőjének. Űgy határozott, hogy a kitűnően szervezett klub működési tapasztalatait fel kell használni a klublétesítési irányelvek kialakításánál. 7. Az elnökség végül köszönetét és elismerését fejezte ki Osztrogonácz János igazgatónak, és Frankó János osztályvezetőnek, valamint közreműködő munkatársaiknak az ülés gondos előkészítéséért és lebonyolításáért, továbbá az MTESZ megyei szervezete elnökségének az ülés technikai feltételeinek megteremtéséért. A fatechnológiai szakosztály ülésén Bedő Tibor szakosztályvezető A műszaki tervezés szerepe az ágazat műszaki fejlesztésében" címmel vitaindító előadást tartott. Vázolta az ERFATERV szerepét az ágazat fejlesztésében. Megállapította, hogy az elmúlt évtizedek alatt az útfeltáró hálózat kidolgozása, a forgácslap- és farostlemezipar kialakítása, az első korszerű faipari létesítmények üzembe helyezése, a regionális fejlesztési tervek kidolgozása, az erdészeti rakodók hálózatának tervezése, a különböző egyedi gép és berendezések tervezése, a fűrészipari rekonstrukció, mind egy-egy fontos állomása az ágazat fejlesztésének, és egyben az iroda munkájának. A jövő feladatait illetően rámutatott arra, hogy csökkennek az extenzív műszaki fejlesztés lehetőségei, halaszthatatlan feladat az intenzív fejlesztés útjára lépni. Az intenzív fejlesztés eszközeit az előadó a korszerűség, a munkaszervezés, az üzemszervezés, az ügyvitel szervezése, az irányítás rendszerének szervezése vonatkozásában taglalta. Az előadásból megtudtuk, hogy 1981-ben az MN veszprémi erdőgazdaságánál végzett eszközhatékonyság-vizsgálatuk során olyan figyelemre méltó munkamódszert dolgoztak ki, amely alkalmas az intenzív fejlesztés lehetőségeinek feltárására, a műszaki-anyagi feltételek elbírálására. Felkért hozzászólóként Dessewffy Imre MÉM EFH-osztályvezető értékelésében elismerte az ERFATERV elsőrendű szerepét az ágazat műszaki fejlesztésében, majd szempontokkal, javaslatokkal egészítette ki az előadást. A vitában részt vettek: Molnár Sándor (Sopron), Sásdy Ottó (Barcs), Szilágyi István (Hajdúhadház), Vári József (Incső), Pénzes Gyula (Visegrád), Bedő Tibor, Gönczöl Imre, Dámosy Zoltán, Riedl Gyula (Budapest). A műszaki fejlesztési bizottság ülését Budapesten, az ERTI tanácstermében tartotta. Elsőként Tibay György, az ERTI tudományos munkatársa ismertette az NCM-módszert, amely alkalmas eszköz lehet az erdészek optimális szervezeti egységének meghatározására. Ezután Varga Béla osztályvezető az erdészetek összevonásának az erdőművelésre gyakorolt kedvezőtlen hatásaira hívta fel a figyelmet. A kialakult vitában többek között Káráll János, Ott János, Jablonkay Zoltán, Király László fejtette ki véleményét, valamint Samodai Béla, az SZVT kreativitási munkabizottságának titkára szólt néhány szót az NCM-módszer alkalmazásáról. A vita eredményeként a bizottság a következőkben foglalta össze álláspontját: Általános érvényű, optimális erdészetnagyságot meghatározni nem lehet, azt még tipizálni sem célszerű. Konkrét esetben az érintett szakemberek véleményére támaszkodva kell a sok tényezőt figyelembe venni. Szükséges, hogy szervezeti kérdésekben megfelelő stabilitás legyen, el kell kerülni a gyakori, meggondolatlan átszervezéseket. A bevezetni kívánt változtatásokat megfelelően meg kell alapozni. Az illetékes főhatóság által jóváhagyott változtatásokat az üzemtervben át kell vezetni. Az átszervezések megalapozására az üzemtervek alapján részletes számításokat kell végezni., Az erdők kezelésének célszerű egysége az erdőgondnokság az elnevezés újbóli bevezetésével és ennek határa nem kell, hogy megegyezzék a fakitermelési, szállítási és egyéb üzemi tevékenységek szervezetével.

3 A gépesítési szakosztály ülését Szentendrén, az Erdészeti Gépgyártó Vállalatnál tartotta. Az ülésen a szakosztály tagjai meghallgatták Nehoda Károly igazgató tájékoztatóját a gyár jelenéről, jövőjéről. Eszerint a gyár már jelenleg is 80 millió Ft értékű gép gyártására képes. Az erdőgazdaságokban szükséges 150 féle gépből 50 félét tud gyártani. A következő években igen jelentős építkezést és fejlesztést hajtanak végre. A résztvevők meglátogatták az egyes üzemrészeket, majd megvitatták a látottakat, A vitában Tóth. József (Sopron), dr. Balogh Ferenc (Budapest), Mátrabérci Sándor (Nagykanizsa), Kaufmann József (Budapest), Ratkóczy Miklós (Kaposvár), Czágásch József (Győr), Gál Imre (Gyula), Vida Zoltán (Visegrád), Mogyorósi József (Keszthely), Keszler György (Budapest), Szamosi Ferenc (Keszthely) vett részt. A résztvevők örömmel és megelégedéssel vették tudomásul, hogy végre megindult a szervezett erdészeti gépgyártás. Szükségesnek tartották a gyár erőteljes fejlesztését, valamint azt, hogy a gyár legalább egy gyártmánygondozót, instruktort állítson be, aki járva az erdőgazdaságokat, segíti a gépek bevezetését és összegyűjti a tapasztalatokat. A szakosztályülést dr. Káldy József egyetemi tanár, szakosztályvezető vezette. A szerkesztő bizottság a kecskeméti helyi csoport vendégségében tartotta márciusban első negyedévi ülését. Bárányi László házigazda üdvözlő szavai után dr. Sólymos Rezső elnökletével, elfogadta a 4. lapszám tervét, majd összeállította az 5 8. számok laptervét. Ezt követően dr. Szodfridt István bírálat alá vette a legutóbb megjelent számok szerkesztői munkáját, Sipos Sándor csoporttitkár pedig a helyi csoportban a lapszerkesztést illetően, általában kialakult véleménynek, észrevételeknek, kívánságoknak adott hangot. A kiemelt egyesületi feladatnak megfelelően, a bizottság az ülés napirendjére ez alkalommal a síkvidéki (homoki) erdőművelés helyzetének megvitatását tűzte, Ván László előadói anyaga alapján. A vitában részt vett: Vida László, Keszthelyi István, Deák István, dr. Szemerédi Miklós, dr. Szodfridt István, dr. Sólymos Rezső, Varga Béla, dr. Tóth Imre, Csötönyi József, Telegdy Pál. Az oktatási és közművelődési bizottság ülésén Tóth István, a bizottság vezetője, elöljáróban bemutatta a MÉM szakoktatási és kutatási főosztálya vezetőjének kijelölése alapján, az új főosztályi összekötőt, Molnár Zoltánné főelőadó, faipari mérnök személyében. A napirend során a bizottság vezetője ismertette az MTESZ KOKB-nak a technikusképzéssel kapcsolatos, összefoglaló javaslatát, ezzel a bizottság tagjai teljes egészében egyetértettek. Az ülésen megtárgyalták az OEE elnökének a bizottság vezetőjéhez intézett levelét a bizottság munkájának további teendőire, majd véglegesítve az évi munkatervet, kijelölték az egyes témák felelőseit. A HELYI CSOPORTOK ÉLETÉBŐL A budapesti csoport Erdőművelési vitadélutánf" szervezett. Ezen Varga Béla. az erdőművelési szakosztály vezetője tartott Az erdőművelés időszerű kérdései" címmel vitaindító előadást. A nagy érdeklődéssel kísért előadást számos hozzászólás, javaslat követte, amelyeket dr. Bondor Antal vitavezető foglalt össze. A vitadélután keretében dr. Bondor Antal önálló, illetve társszerzőkkel megjelent könyveit dedikálta. A debreceni csoport évnyitó taggyűlésén Botos Géza titkár beszámolót tartott az évi egyesületi munkáról és ismertette az évi munkatervet. Rendes Béláné gazdasági felelős tájékoztatta a résztvevőket az évi pénzfelhasználásról és ismertette az évi költségvetést. A taggyűlés keretében Gémest József,,Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar hosszú távú fejlesztése az ezredfordulóig" címmel tartott előadást. A kaposvári csoport rendezvényén Göndöcz Gyula, a SEFAG osztályvezetője, ismertette a SEFAG tervezett szervezeti módosításának részleteit. A korszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően, összesen kilenc erdészeti egység létrehozására kerül sor, négy lépcsőben. Ez az elgondolás hosszú időre

4 stabilizálni látszik a SEFAG termelési szervezetét. A tervezett erdészetek: Zamárdi, Zselic (Kaposvár), Igal, Somogyvár, Marcali, Iharos, Barcs, Nagyatád, Nagybajom. Bóna József, a zselici erdészet erdészeti igazgatója az új felállásban működő erdészet eddigi tapasztalatairól, eredményeiről adott részletes ismertetést. Az előadásokat értékes javaslatokat is tartalmazó hozzászólások követték. Hozzászóltak: Gubányi Imre, Kiss Ernő, Jánosi István, Egyed Zsigmond, Choma Zsolt, Kozma Ferenc, Rumszauer János. A rendezvényt Kozma Ferenc, a csoport elnöke vezette. A szegedi csoport vezetőségi ülésén Vida László elnöki megnyitóját követően, Czene Barnabás titkár beszámolt az idei időarányos munkáról, az elkövetkező feladatokról. Ismertette az ásotthalmi szakiskola jubileumi ünneplésének előkészítésével kapcsolatos gondokat. Az ünnepségre szeptember 1-én kerül sor. Az MTESZ Csongrád megyei Szervezete ellenőrző bizottsága elnökévé Vida Lászlót a Sajtóbizottságba Hajdú András tagtársunkat választották. A szakmai továbbképzés keretében, a helyi csoportoknál a következő előadásokat tartották: BUDAPESTEN: Rakonczay Zoltán Nemzeti parkok Afrikában", Dr. Zetelaki Zoltánná Ehető gombák termesztése fermentorban", Dr. Sólymos Rezső A fatermesztés helyzete és feladatai hazánkban", Mikol. Társaság, Dessewffy Imre Lemez- és lapgyártás helyzete, fejlesztésének lehetőségei", ÉRDÉRT, PÉCSETT: Csanádi Béla Erdőfeltárás és közelítés fejlesztése a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál", SZEGEDEN: fej Dr. Gál János A nyárfatermesztés lesztése" címmel. Új tagfelvétel Koósné Csomós Hedvig folyamatszervező. Gyöngyös; Kovács Róbert kertésztechnikus, Bakonyszentlászló; Koncz Béla erdész, Bakonyszentlászló; Primuszné Sziklai Tünde erdőmérnök, Pápa; Primusz József erdőmérnök, Pápa; Hirmann Antal erdőmérnök, Budapest; Tükör László erdésztechnikus, Nemeshany; Baki Dezső gépésztecnikus, N oszlop; Pap Zoltán erdésztechnikus, Homokbödöge; Farkas Gyula erdész-vadász. Keszthely; iker Zoltán erdésztecnikus, Várpalota. Halálozás Gödöllőn, 77 éves korában elhunyt Király Miklós oki. erdőgazda, a volt Gödöllői Állami Erdőgazdaság egykori igazgatója. Széles körű részvéttől kísérve, a gödöllői temetőben a városi tanács által adományozott díszsírhelyen temették el. Sírjánál egykori munkatársai, a vállalati jogutód, a Budavidéki EVÁG dolgozói és egyesületünk nevében Vári József, a gödöllői helyi csoportunk elnöke mondott búcsúbeszédet. AZ ERDŐ SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA. Elnök: dr. Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, Budapest; főmunkatárs: Jérome René, Budapest. Tagok: dr. Balázs István, Budapest; Bánszegi József, Kemencepatak; dr. Bondor Antal, Budapest; dr. Berdár Béla, Budapest; Botos Géza, Debrecen; Cehe Zoltán, Szombathely; dr. Csötönyi József, Budapest; Deák István, Tamási; Erdős László, Budapest; dr. Firbás Oszkár, Sopron; Gáspár-Hantos Géza, Budapest; Hajak Gyula, Budapest; dr. Herpay Imre, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandi, dátusa, Budapest; dr. Járó Zoltán, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Budapest; dr. Káldy József, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Sopron; dr. Kecskés Sándor, a műszaki tudományok doktora, Budapest; Keszthelyi István, Budapest; Király Pál, Budapest; dr. Királyi Ernő, a közgazdasági tudományok kandidátusa, Budapest; dr. Kiss Rezsó, Budapest; Lakatos Zoltán, Kaposvár; Murányi János, Budapest; Rodek Márton, Nagykanizsa; dr. Rácz Antal, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Budapest; Soós Károly, Kecskemét; Stádel Károly, Gyor; dr, Szentkúti Ferenc, Pécs; dr. Szepesi László, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, Budapest; dr. Szikra Dezső, Veszprém; Tóth István, Vác; dr. Tóth Sándor, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Budapest; Varoa Béla, Eger; Vida László, Szeged.

5