KÖZLEMÉNY. környezetvédelmi hatósági határozat közzétételéről. Lánycsók, 051/6, 051/4 hrsz. alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedélye

Átírás

1 KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági határozat közzétételéről Az ügy tárgya: Lánycsók, 051/6, 051/4 hrsz. alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedélye Az ügy iktatószáma: 55/2018. A határozat közzétételének napja: március 29. Az ügyintéző neve és elérhetősége: Muck Péter pecs.kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Telefonszám: 72/ A Környezethasználó neve, székhelye: Szajki Mezőgazdasági Zrt Szajk, Bólyi u. 1. Az eljáró hatóság megnevezése: Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Az 55-27/2018. ügyiratszámú határozat (a továbbiakban: Határozat) rendelkező részében foglaltak ismertetése: A Szajki Mezőgazdasági Zrt. (7753 Szajk, Bólyi u. 1.; a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Lánycsók, 051/6, 051/4 hrsz. alatti sertéstelep a telep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata eredményeként adok. egységes környezethasználati engedélyt I. Általános adatok és előírások 1. A Környezethasználó adatai 1.1. Neve: Szajki Mezőgazdasági Zrt Rövidített neve: Szajki Zrt Székhelye: 7753 Szajk, Bólyi u Statisztikai számjele: Környezetvédelmi Ügyfél Jel:

2 2 2. A telephely adatai 2.1. Telephely címe: Lánycsók, 051/6, 051/4 hrsz EOV koordináták: EOV X EOV Y Környezetvédelmi Területi Jel telephely : (A telephely részletes adatait a Th. melléklet tartalmazza.) 3. A tevékenység adatai 3.1. Megnevezése: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásáról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. b) és c) pontja ( Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, és több mint 750 férőhely kocák számára ) szerint TEÁOR08 kód: 0146 Sertéstenyésztés 3.3. NOSE-P kód: Trágyakezelés 3.4. Engedélyezett kapacitás: Megnevezés Darab Férőhely (db) Kocaszállás Kan- és kocaszállás Fiaztató koca malac 1 Utónevelő 1620 Hizlaldák Bérelt istállók Telepi összes férőhely kg-on felüli sertés össz (A tevékenység további adatait a Te. melléklet tartalmazza) 3.5. Környezetvédelmi Területi Jel létesítmény :

3 3 (A tevékenység további adatait a Te melléklet tartalmazza.) 4. A tevékenység végzésének általános követelményei 4.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A Környezethasználónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról Jelen engedély az I./3.4. pontjában meghatározott maximális kapacitásra vonatkozik A telephely létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és a jelen egységes környezethasználati engedélyben jóváhagyott üzemeltetési tervben foglaltaknak megfelelően kell működtetni Az engedélyezett tevékenységet érintő, a Környezethasználó által tervezett változtatások csak a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatalának (a továbbiakban: Pécsi Járási Hivatal) a jelen engedély módosítása tárgyában előzetesen meghozott, jogerős határozata alapján valósíthatók meg A Környezethasználó által kötelezően bejelentett egyéb változásokat (II./10. pont) a Környezethasználó kérelmére történő engedélymódosítás iránti eljárás keretében át kell vezetni az engedélyben A Környezethasználó vagy meghatalmazott képviselője a Pécsi Járási Hivatalt azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és sürgős beavatkozás válik szükségessé A Környezethasználó a II. pontban rögzített, határidőhöz kötött környezetvédelmi előírások teljesítését amennyiben az engedély másképp nem rendelkezik legkésőbb a megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni és dokumentálni a Pécsi Járási Hivatal felé.

4 4 II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások 5. Az üzemeltetésre vonatkozó előírások Általános előírások 5.1. A telephely létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben jóváhagyott üzemeltetési tervben foglaltaknak megfelelően kell működtetni A telep őrzését, illetve illetéktelenek előtti zártságát biztosítani kell A gazdaság átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében környezetirányítási rendszert (EMS) kell bevezetni és működtetni az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv február 15. napján kihirdetésre került 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról rendelkező, a Bizottság végrehajtási határozata (a továbbiakban: BAT-következtetések) mellékletének 1.1 pontja BAT-ban foglalt összes jellemző alkalmazásával. Az EMS-t bemutató dokumentáció benyújtásának teljesítési határideje: november 30. napja. Az EMS bevezetésének, és működtetése megkezdésének határideje: február 15. napja. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások 5.4. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) hatálya alá tartozó hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni kell A munkahelyi gyűjtőhelyeken hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető. Amennyiben a gyűjtött hulladékok mennyisége eléri a munkahelyi gyűjtőhelyek maximális kapacitását, azok elszállításáról haladéktalanul gondoskodni kell. Levegőtisztaság-védelmi előírások 5.6. Az alapadatok nyilvántartásában szereplő (L. melléklet) fűtés technológiához kapcsolódó P10, P11, P12, P13 azonosítószámú légszennyező pontforrások, valamint sertéstenyésztés és nevelés technológiához kapcsolódó D4 azonosítószámú diffúz forrás (sertéstelep) működését engedélyezem.

5 A 2-es számú hizlalda épülethez tartozó P10, P11 azonosítószámú légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó, 2x2 db Omega-U-10,5 típusú (58 kw/db) földgáztüzelésű sötétsugárzót, valamint a 3-as számú hizlalda épülethez tartozó P12, P13 azonosítószámú légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó, 2x2 db Omega-U-10,5 típusú (58 kw/db) földgáztüzelésű sötétsugárzót a 140 kwth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hő teljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 53/2017. (X. 18.) FM rendelet (a továbbiakban: FMkt.) 3. (2) bekezdése alapján teljes névleges bemenő hőteljesítmény meghatározása szempontjából egy berendezéseknek minősítem. A tüzelőberendezések teljes névleges bemenő hőteljesítménye épületenként 232 kw, a telephelyen összesen 464 kw A telephelyen működő P10, P11, P12, P13 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozó FMkt. 1. mellékletének 2. pont táblázatának F oszlopában megadott légszennyezőanyag kibocsátási határértékeket, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VMH rendelet) VMH rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, ártalmatlanítása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése, szállítása és kihelyezése nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást A mellékletben rögzített légszennyező anyagokra a kibocsátási határértékek teljesülését akkreditált mérőszervezettel végeztetett szabványos emisszió méréssel kell meghatározni ötévente, legközelebb a P10, P11, P12, P13 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozóan május 31. napjáig. A mérésekről készített jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül meg kell küldeni Pécsi Járási Hivatal részére. A tartástechnológia leírásban rögzítettek betartásával a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése és szállítása nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást A diffúz forrás működéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VMM rendelet) 18. -a szerinti követelményekkel üzemnaplót kell vezetni. A trágya keletkezés-kiszállítás adatokat az üzemnaplóban nyilván kell tartani A telephelyen belül az anyagok mozgatását úgy kell végezni, hogy a levegőterhelést okozó diffúz kiporzás a lehető legkisebb mértékű legyen. A kiporzás csökkentése érdekében a belső közlekedési utak tisztántartásáról gondoskodni kell A telephelyen belül a bűzkibocsátásra hajlamos anyagok manipulálását és tárolását úgy kell végezni, hogy a levegőterhelést okozó diffúz bűzkibocsátás a lehető legkisebb mértékű legyen A diffúz levegőterhelés (bűz) elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.

6 Amennyiben a rendkívüli légszennyezés bekövetkezik, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a Pécsi Járási Hivatal A Lánycsók, 051/6. hrsz. alatti telephely légszennyező forrásainak határától (telephely határa) számított 200 m által határolt területre védelmi övezetet állapítok meg. A védelmi övezetre vonatkozó terület kimutatást, változási vázrajzot, valamint a sarokpontok EOV koordinátáit tartalmazó átnézeti térképet az L. melléklet tartalmazza A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. (6) bekezdése értelmében, a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik Jelen határozatban megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes LEV előírások a BAT következtetések teljesítéséhez: Az elhullott állatok zárt, kibocsátásmentes tárolóban történő tárolásáról, a telephelyről történő mielőbbi elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell A víz és takarmányellátó rendszerek, a szellőztetőrendszer rendszeres ellenőrzéséről, javításáról, karbantartásáról gondoskodni kell A takarmányozás során az összes kiválasztott nitrogén és az ebből következő ammónia kibocsátás BAT következtetések alapján az összes kiválasztott nitrogén határérték: hízósertések esetén: 13 kiválasztott N kg/állatférőhely/év, kocák esetében: 30 kiválasztott N kg/állatférőhely/év. A határértékeknek való megfelelést az éves légszennyezés mértéke adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan benyújtott, az alább részletezett számítással vagy a szintén alább részletezett becsléssel kell igazolni, legközelebb a évi adatok felhasználásával március 31. napjáig, majd évente. a számítás a képlete: N kiválasztott =N étrend -N visszatartás N étrend : a felvett takarmánymennyiségen és az étrend nyersfehérjetartalmán alapul. (A nyersfehérje tartalom az alábbi módszerek valamelyikével határozható meg: a takarmány külső forrásból való beszerzése esetén: a kísérő dokumentumokban; a takarmány önálló feldolgozása esetén: a takarmány összetevőinek mintavételezése a silókból vagy a takarmányozási rendszerből az összes nyersfehérje-tartalom elemzése érdekében vagylagosan a kísérő dokumentumok szerint, vagy a takarmányok összetevőinek teljes nyersfehérje-tartalmára vonatkozó standard értékek segítségével.) N visszatartás : az alábbi módszerek valamelyikével határozható meg: statisztikailag származtatott egyenletek vagy modellek; az állat standard visszatartási tényezői a nitrogéntartalom vonatkozásában; az állat reprezentatív mintájának elemzése a nitrogéntartalom vonatkozásában. Az anyagmérleg különösen figyelembe vesz a szokásosan alkalmazott étrendben bekövetkezett bármely jelentős változást (pl. a takarmánykeverék megváltozása)

7 7 Becslés a trágya teljes nitrogéntartalmának elemzésével: Megmérik a trágya egy reprezentatív összetett mintájának teljes nitrogéntartalmát, továbbá megbecsülik a teljes kiválasztott nitrogént a tömegre (szilárd trágya esetében) vonatkozó nyilvántartások alapján. A szilárd trágyán alapuló rendszereknél figyelembe kell venni az alom nitrogéntartalmát is. Ahhoz, hogy az egyesített minta reprezentatív legyen, a mintákat legalább 10 különböző helyről és/vagy mélységből kell venni az összetett mintához. A porkibocsátás csökkentése érdekében teendő intézkedések: Durvább alomanyagot kell alkalmazni (pl. hosszú szalma vagy faforgács az aprított szalma helyett) Az alom frissen tartásáról gondoskodni kell. Az almozást alacsony porképzéssel járó technikával kell megoldani (pl. kézzel) A takarmányozás során nedves takarmányt kell alkalmazni Az állatok számára szabad hozzáférést kell biztosítani a takarmányhoz és a vízhez, ami lehetővé teszi, hogy az állat saját maga szabályozza, hogy biológiai szükségletei szerint mennyit kíván elfogyasztani (ad libitum takarmányozás) A szellőző rendszer működtetése során az épületen belül a levegő áramlásának sebességét az állatjóléti előírások figyelembevételével mérsékelni kell. A bűzkibocsátás csökkentése érdekében teendő intézkedések: A bűzkibocsátás csökkentése érdekében az állatok és a felületek tisztántartásáról, a takarmány kiszóródásának megakadályozásáról gondoskodni kell Az ólak kitrágyázását napi rendszerességgel biztosítani kell A trágyatárolóban a trágyahalom levegővel érintkező felületének és a trágyahalom térfogatának arányát a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni A telephelyen tárolt trágya lehetőségekhez mérten legrövidebb időn belüli elszállításáról gondoskodni kell A tárolt trágya felülete felett az áramló levegő sebességét műszaki intézkedésekkel a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell. A sertésólak ammónia kibocsátásának csökkentése érdekében: Az alom tisztán és szárazon tartását a megfelelő gyakoriságú almozással biztosítani kell. Az ammónia kibocsátás monitorozása: Az egyes sertésólakból a levegőbe jutó ammónia kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL határérték: hízósertések esetén: 2,6 NH 3 kg/férőhely/év, anyakocák esetén: 5,6 NH 3 kg/férőhely/év, mely határértékeknek való megfelelést az éves légszennyezés mértéke adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan benyújtott becsléssel igazolni kell, legközelebb a évi adatok felhasználásával március 31. napjáig, majd évente. [(Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó légköri kibocsátási szintek (BAT- AEL-ek) a férőhelyenként kibocsátott anyagok tömegére utalnak, az egy év alatt végzett tenyésztési ciklusokra vonatkoztatva (vagyis az anyag kg-ja/férőhely/év)] Az ammónia kibocsátást évente egy alkalommal monitorozni kell az alábbiak szerint:

8 8 a. Becslés anyagmérleg alkalmazásával, a kiválasztás és az egyes trágyakezelési szakaszokban jelenlévő teljes nitrogén (vagy teljes ammónia) alapján. (a technikát a BAT-következtetések Melléklete pontja ismerteti.) b. Becslés kibocsátási tényezők alapján. (a technikát a BAT-következtetések melléklete pontja ismerteti.) c. Az éves ammónia kibocsátás a. és b. pont szerinti monitoringját első alkalommal a évi adatok felhasználásával az éves légszennyezés mértéke adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan feltöltött becslésekkel kell benyújtani, és igazolni kell a BAT-AEL-nek való megfelelőséget legközelebb március 31. napjáig, majd évente Minden olyan alkalommal monitorozni kell az ammónia kibocsátást, amikor legalább az alábbi paraméterek egyike jelentősen megváltozik: a) a gazdaságban tenyésztett állatállomány típusa; b) az állatok elhelyezési rendszere. (a technikát a BATkövetkeztetések melléklete pontja (25. BAT) alapján a BAT-következtetések melléklete pontja ismerteti.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan Az üzemeléshez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. Természet- és tájvédelmi előírások Ahol elszáradás, betegség, vagy egyéb okok miatt hiányossá válik a telepen meglévő körbefásítás, növénytelepítés, ott a fásítás és növénytelepítés pótlását, kiegészítését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni Amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: akác, tujaés fenyőfélék) is megtalálhatók, úgy azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós növényfajok eltávolítására A meglévő fásítás és egyéb növényzet (cserjék, gyepek, stb.) folyamatos és szakszerű gondozásáról, ápolásáról (öntözés, metszés, pótlás, stb.) gondoskodni kell A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII.21.) FM rendeletre (a továbbiakban: FM rendelet), illetve a rendelet mellékleteiben felsorolt telepíthető és nem telepíthető fajokra.

9 9 Közegészségügyi előírások A foglalkoztatottak egészségvédelme érdekében eleget kell tenni a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendeletben foglalt munkáltatóra kötelező érvényű előírásoknak és ennek igazolását kérjük a helyszínen tartani A sertéstelepen a takarítás és fertőtlenítés során felhasznált valamennyi veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet 31. cikk és annak módosításáról szóló 830/2015/EU rendelet I. cikk szerinti megfelelő tartalommal kell rendelkeznie. Ezen kívül a biztonsági adatlapokat a dolgozók részére hozzáférhető helyen kell tárolni, hogy annak tartalmát a dolgozók megismerhessék a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet 35. cikke szerint A telephelyen a takarítás és fertőtlenítés során felhasznált veszélyes anyagokat és keverékeket, az ezekkel végzett tevékenységet, vagy a tevékenységben bekövetkezett változást a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000 (XII.27.) EüM rendelet 29 (1) és (2) bekezdése és 13. számú melléklete szerint elektronikus úton kell megtenni az Országos Szakmai Információs Rendszerbe (OSZIR). Az elektronikus bejelentést az illetékes Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya felé kell megtenni és ennek igazolását kérjük a helyszínen tartani. Talajvédelmi előírások A sertéstelep és a környező mezőgazdasági területek nitrátérzékenyek, ezért minden év március 31-ig az 59/2008. FVM rendeletnek (a továbbiakban: FVM rend.) megfelelően a telep üzemeltetőjének elektronikus adatszolgáltatást kell tennie a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal felé, továbbá a technológia során az FVM rendeletben foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat betartása kötelező A sertéstelep üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a környező termőföldek minőségében, továbbá a vizekben kár ne keletkezzen. A termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt (havária) a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. 6. A felhagyásra vonatkozó előírások Hulladékgazdálkodási előírások 6.1. Gondoskodni kell a telepen felhalmozott, illetve az esetleges bontásból származó hulladékok teljes mennyiségének hasznosításáról vagy ártalmatlaníttatásáról.

10 10 7. Adatszolgáltatás és jelentéstétel Általános előírás 9.1. A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez az A. mellékletben felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell, és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. Zajvédelmi előírás 9.2. Amennyiben a Környezethasználó intézkedése folytán vagy egyéb okból a zajkibocsátási határérték megállapításának szükségességét kizáró jogszabályi feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor a Környezethasználónak zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a Pécsi Járási Hivatalhoz. Levegőtisztaság-védelmi előírás 9.3. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásokat elektronikus úton kell teljesíteni. Hulladékgazdálkodási előírások 9.4. A keletkező hulladékokról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: HNyA r.) megfelelő nyilvántartást kell vezetni, és a Pécsi Járási Hivatal részére adatot kell szolgáltatni. 10. Rendkívüli események megelőzése és elhárítása A Környezethasználó köteles: rendkívüli eseménykor a telephelyen esetleg bekövetkező havária esetek megelőzésére és elhárítására vonatkozó külön határozatban jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv szerint intézkedni, rendkívüli esemény előfordulásakor a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett haladéktalanul értesíteni a Pécsi Járási Hivatalt, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély, tömeges állatelhullás) az illetékes hatóságokat, a rendkívüli eseményeket dokumentálni A Környezethasználó az általa okozott vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett szennyezést köteles bejelenteni a Pécsi Járási Hivatalnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket.

11 Értesítési (bejelentési) kötelezettségek A Környezethasználó köteles az engedély módosítására irányuló kérelemmel egyidejűleg a Pécsi Járási Hivatalnak 15 napon belül bejelenteni: az engedélyben alapul vett körülmények megváltozását, illetve tervezett megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 12. A szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/938-1/2018.ált. számú a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben megadott szakhatósági állásfoglalásában a felülvizsgálati dokumentáció elfogadásához, az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi előírások betartása mellett hozzájárult: I. Általános előírások: 1. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, környezetszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) 8. -ában foglalt előírásoknak megfelelően kialakított tároló helyeken történhet. Új tároló hely kiépítése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet. 2. A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a felszín alatti víznek a külön jogszabályban a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. II. A szennyezőanyag elhelyezés objektumai: Megnevezés EOV X EOV Y KTJ 12/a Almos trágya gyűjtő 12/b 12/c medencék 12/d

12 12 Almos trágya gyűjtő depó (17) Hígtrágya ülepítő medence (13) Hígtrágya gyűjtő medence (14) Hígtrágya gyűjtő medence (15) Csurgalék gyűjtő medence (16) Csurgalék gyűjtő medence (18) Kommunális szennyvíz gyűjtő akna (19) Hígtrágya

13 13 tároló medence (22) Almos trágya gyűjtő medence (12/e) 12/e Almos trágya gyűjtő medence (12/f) 12/f III. A tevékenységre vonatkozó előírások: 3. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra. 4. A trágya hasznosítását az FVMr.-ben foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai szerint kell végezni. 5. Folyamatosan gondoskodni kell a telepen keletkező trágya környezetszennyezést kizáró módon történő hasznosításáról. 6. A telepen keletkező szociális szennyvizek zárt gyűjtőben való gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező ürítő helyre való szállításáról folyamatosan gondoskodni kell. A keletkező szennyvíz mennyiségéről, elszállításáról nyilvántartást kell vezetni. 7. A trágyatárolók vízzáróságának, szigetelésének épségét évi rendszerességgel ellenőrizni kell. Trágyalé elfolyás esetén intézkedni kell a szigetelés helyreállításáról. Határidő: folyamatos 8. Az állattartó telepen meg kell akadályozni a csapadékvizek trágyával való elszennyeződését. Határidő: folyamatos 9. A telepen a csapadékvizek rendezett gyűjtését fenn kell tartani, a csapadékvíz-gyűjtő rendszer működőképességét folyamatosan biztosítani kell. Határidő: folyamatos

14 A telephelyen összegyűjtött tiszta csapadékvizek szikkasztásos elhelyezését biztosítani kell. Határidő: folyamatos 11. A sertéstelepen a felhasznált víz mennyiségét mérni és legalább havonta dokumentálni kell. 12. Nyújtson be alapállapot-jelentést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 15. (8) bekezdése alapján a FAVr. 13. számú mellékletben meghatározott tartalommal. Határidő: június 30. IV. A monitoringra vonatkozó előírások: 13. A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatását a telep területén meglévő L-1 jelű figyelőkúttal kell ellenőrizni. A figyelőkútban félévente kell vizsgálni a talajvíz minőségét a következő komponensekre: fajlagos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát. A mintavételezést és a talajvíz minőség vizsgálatokat szabványban elfogadott eljárások szerint kell végezni, beleértve a vízmintavétel előtti szivattyúzást. Minőségvizsgálatokat, illetőleg mintavételeket a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 47. -a alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet. 14. Mintavételezéskor a figyelőkútban meg kell mérni a talajvíz szintjét, és a mérési eredményt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A felszín alatti víz monitoring vizsgálati eredményeiről az adatszolgáltatást elektronikusan meg kell tenni a FAVI Monitoring információs alrendszerébe (MIRK). Határidő: április 15., majd félévente 15. A monitoringgal összefüggő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Igazgatóság a FAVr. 36. előírásai szerint felszín alatti vízvédelmi bírságot szab ki. V. Felhagyásra vonatkozó előírások: 16. A telepen folytatott tevékenység felhagyása esetén a tevékenység befejezését követő 3 hónapon belül a szennyezőanyag elhelyezésére szolgáló létesítményeket így különösen az ólakat, a szennyvízgyűjtő aknákat, a trágyatárolókat ki kell üríteni, a szennyezőanyagot engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállítani. A telephelyen esetlegesen bekövetkezett szennyeződést fel kell tárni, a szennyezett talajt ki kell termelni, azt veszélyes hulladékként kezelni és elszállítani. 17. Az állattartó telep használatának időszakos szüneteltetése vagy végleges felhagyása esetén a szennyvizet tároló aknákat, medencéket és hozzá tartozó vezetékrendszert ki kell

15 15 üríteni, a szennyezőanyagot el kell távolítani és ártalmatlanítani kell. A csapadékvízelvezető rendszerbe szennyvíz vagy állattartási hulladék nem kerülhet. VI. Adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség: 18. Nyújtsa be 12/e és 12/f jelű létesítmények kivételével a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 16. (2) bekezdése a) pontban előírtak szerint részletes adatlapot. Határidő: június Az üzemeltetés során a FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságra: - A tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül tájékoztatni kell az Igazgatóságot. - A FAVr. 16. (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintő változást az alapadatlapon kell közölni. - Az adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal a részletes adatlap újbóli megküldésével tárgyévet követő év március 31-ig kell bejelenteni. 20. Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. A szakhatósági állásfoglalás érvényes: február 28. III. Egyéb rendelkezések 1. Az egységes környezethasználati engedély március 31. napjáig hatályos. 2. A P10, P11, P12, P13 azonosítószámú légszennyező pontforrások, valamint D4 azonosítószámú diffúz forrás jelen egységes környezethasználati engedélybe foglalt levegőtisztaság-védelmi működési engedélye március 31. napjáig hatályos. 3. Jelen engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt legközelebb március 31. napjáig kell benyújtani a Pécsi Járási Hivatalhoz.

16 16 4. Jelen engedély jogerőre emelkedésével az 55-21/2018. számú határozattal módosított /2015. iktatószámú egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. 5. A Környezethasználónak éves felügyeleti díjat kell fizetnie. A felügyeleti díj összege forint, melyet a Baranya Megyei Kormányhivatal számú előirányzatfelhasználási számlájára kell a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással átutalni tárgyév február 28-ig. 6. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és eljárási illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Pécsi Járási Hivatal nem rendelkezett. Jelen döntés ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül az országos környezetvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatalhoz (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.; a továbbiakban. PMK), mint másodfokú hatósághoz címezve a Pécsi Járási Hivatalnál fellebbezést lehet - írásban vagy szóban - előterjeszteni. A fellebbezést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 9. (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyfelek (ld. gazdálkodó szervezet, jogi képviselő, önkormányzat) kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. Természetes személyek a fellebbezést írásban postai úton, vagy személyesen is előterjeszthetik, amennyiben a kapcsolattartás formájaként nem az Eüsztv. szerinti elektronikus utat választják. A fellebbezés útján nem terjeszthető elő! Fellebbezni csak jelen döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak jelen döntésből közvetlenül adódó jog-vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a hatósági eljárás díjának 50%-a, azaz ,- Ft, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500,- Ft, melyet a Baranya Megyei Kormányhivatal számú előirányzat-felhasználási számlájára kell megfizetni. Banki átutalás esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni a jelen döntés ügyiratszámát, és az átutalási megbízást vagy annak hiteles másolatát a Pécsi Járási Hivatal részére meg kell küldeni. A befizetési igazolást a pecs.kornyezetvedelem@baranya.gov.hu címen elektronikus úton is fogadja a Pécsi Járási Hivatal.

17 17 A Határozat indoklási részének kivonata: A Környezethasználó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat lezárásaképp /2015. iktatószámú határozatban egységes környezethasználati engedélyt kapott (a továbbiakban: Engedély) a Lánycsók, 051/6 hrsz. alatti sertéstelep üzemeltetésére. Az Engedély március 9. napján jogerőre emelkedett és december 31. napjáig hatályos. A Pécsi Járási Hivatal december 7. napján helyszíni hatósági ellenőrzést tartott a tárgyi telephelyen, ahol többek között megállapításra került, hogy a Környezethasználó az Engedélyben engedélyezett tevékenységében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatást hajtott végre, anélkül, hogy azt megelőzően az Engedély módosítását kérelmezte volna. A fentiek miatt a R. 20/A. (8) bekezdés a) pontja értelmében a Pécsi Járási Hivatal az 55-1/2018. számú határozatában a Környezethasználót teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtására kötelezte. A fenti kötelezettségnek eleget téve Környezethasználó meghatalmazása alapján a Tervező január 26. napján kérelmet nyújtott be a Pécsi Járási Hivatalhoz. A Tervező kérelméhez mellékelte az általa január hónapban összeállított teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció) két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. A Környezethasználó igazolta a Dokumentációt elkészítő szakértők a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jogosultságát. A Pécsi Járási Hivatal figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. (1) bekezdésében foglaltakra az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1., valamint az 1. számú melléklet 9. táblázata, és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/938-1/2018.ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta és az alábbiak szerint indokolta: A Főosztály tárgyi ügyben 55-12/2018. iktatószámú február 2. napján érkeztetett ügyiratával az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A szakhatósági megkeresésben a Főosztály megadta az engedélyezés alapját képező dokumentáció elektronikus elérési útvonalát. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján tárgyi eljárásban

18 18 a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A dokumentációt áttanulmányoztam, és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. A sertéstelepen sertés tenyésztéssel, sertés hízlalással foglalkoznak. Szajki Zrt évben kötött bérleti szerződés alapján 5 éves időtartamra bérbe vette a Lánycsóki Mezőgazdasági Kft.-től, a Lánycsók, 051/4. hrsz. alatti sertéstelepen lévő 2 db istállóépületet. Az állatok tartására így összesen 10 épület szolgál. A telep férőhely kapacitása: 5031 db 30 kg feletti állat. A sertéstelepen 8 db istálló almos tartástechnológiájú, míg 2 db istálló (fiaztató és utónevelő) hígtrágyás rendszerű. A sertéstelep rendelkezik egy 4000 m 3 -es tározó kapacitású, fóliabélésű hígtrágya gyűjtő medencével. A sertéstelepen keletkező hígtrágya az istállók alatt lévő csővezetéken keresztül jut el az istállók mellett lévő gyűjtőaknákig, majd onnan egy gyűjtő gerincvezetékre csatlakozva kerül a 4000 m 3 -es hígtrágya gyűjtő medencébe. A várhatóan keletkező hígtrágya mennyisége: 3000 m 3 /év. A hígtrágya gyűjtő medencébe kerül elhelyezésre az almos trágya depóniáról származó trágyás csurgalékvíz is, amely éves becsült mennyisége kb m 3. A fentiek alapján, a FVMr-ben szereplő, keletkező hígtrágya legalább 6 havi mennyiségének (kb m 3 /félév) tározókapacitására vonatkozó előírást, a sertéstelepen meglévő hígtrágya gyűjtésére használt műtárgyak tárolókapacitása (4155 m 3 ) biztosítja. A telepen keletkező almos trágya, az istállókhoz tartozó depón, ill. gyűjtő medencékbe kerül összegyűjtésre, és egy 1500 m 3 kapacitású almos trágya tároló áll rendelkezésre. A várható éves almos trágya mennyiség, amely kb tonna/év. A fentiek alapján az FVMr-ben szereplő, keletkező istállótrágya legalább 6 havi mennyiségének (2308 m 3 /félév) tározókapacitására vonatkozó előírást, a sertéstelepen meglévő almos trágya gyűjtésére használt műtárgyak tárolókapacitása (2400 m 3 ) biztosítja. Almos tartástechnológiával működő istállókban az almos trágya az istálló mögött lévő medencékbe kerül. A medencék folyadékzáró szigeteléssel és csurgalékgyűjtő aknákkal rendelkeznek. A csurgaléklé vagy visszaöntözésre kerül az almos trágyára, vagy átszivattyúzásra kerül a hígtrágya gyűjtő medencébe. A monitoring kút B.VII/54-a. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az állattartó telep vízellátása vonatkozásában az Igazgatóság jogelődje által a B. VII/69. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra, mely október 31. napjáig hatályos. A évben felhasznált vízmennyiség m 3 /év volt, melyből m 3 víz állattartásra, 450 m 3 kommunális célra használt víz. A telepen az állatok tartása zárt istálló épületekben történik. Az istállók tetővizeit csatornarendszer gyűjti össze és vezeti le az épületekről a telepen meglévő csapadékárkokba, ahonnan elszikkadnak. A sertéstelepen keletkező tiszta övezeti csapadékvizek a telepen belül elszikkadnak. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenységi besorolása a FAVr. 7. (1) bekezdése

19 19 értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. Az állattartó telep területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékeny végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. A telephely emellett az árvíz és jég levonulására, mederre, mederfenntartásra nem gyakorol hatást, illetve ezek a telephely vonatkozásában nem értelmezhetők. A talajvízben vizsgálandó komponensek és a R. 2. és 3. számú melléklete szerint, valamint a évben mért a talajvízre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékek: Szennyező anyag (B) szennyezettségi határérték évi mért értékek fajlagos vezetőképesség (µs/cm) nitrát (mg/l) 50 37,5 szulfát (mg/l) foszfát (mg/l) 0,5 - nitrit (mg/l) 0,5 0,81 ammónium (mg/l) 0,5 0,05 A telep területén 1 db monitoring kút üzemel. B. LXXIII/510-b. vízikönyvi számon engedélyezett. Az engedély december 31. napjáig volt hatályos. A vizsgálati eredmények (B) szennyezettségi határértéket egy esetben sem meghaladó koncentráció értéket mutatnak. Az eljárás során nem került benyújtásra a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/B. (1) bekezdésében előírt alapállapot-jelentés. Az Igazgatóság a rendelkező rész 13. pontjában alapállapot-jelentés benyújtását írta elő. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzátartozó, elérésre biztosított dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A figyelőkutak üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a FAVr. 8. b) pontja és a 47. -a alapján adta meg az Igazgatóság. A monitoring eredmények beküldésére vonatkozó előírásokat a FAVr. 35 (1) c) pontja és a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet 3 -a alapján adta meg az Igazgatóság.

20 20 A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. (1) bekezdés a) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A FAVr. 10. (1) bekezdés b) pontja szerint tevékenység csak a felszín alatti víz, földtani közeg R.-ben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A FAVr. 14. (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Az Igazgatóság felszíni vízvédelmi előírásait a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendeletalapján tette meg. A szakhatósági állásfoglalás időbeli hatályát a FAVr. 13. (10) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Felhívom a figyelmet, hogy a FAVr. 15. (7) c) pontja értelmében felszín alatti vizet szennyező környezethasználat gyakorlását a hatóság korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi, ha környezethasználó nem teljesíti a kármegelőzés érdekében hatósági határozattal előírt kötelezettségét. A monitoringgal összefüggő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Igazgatóság a FAVr. 36. előírásai szerint felszínalattivíz-védelmi bírságot szab ki. Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. -a (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján adtam. Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg. A Pécsi Járási Hivatal a R. 1. (6b) bekezdése alapján, figyelemmel az Ákr. 25. (1) bekezdés b) pontjára, az 55-11/2018. ügyiratszámú végzésében megkereste a tevékenység telepítése helye szerinti település jegyzőjét, és kérte, adja meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Pécsi Járási Hivatal a R. 1. (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. A Lánycsóki Közös Önkormányzati hivatal Jegyzője az L/2521-2/2018. számú iratában a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: Lánycsók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 3/2004. (II. 25.) önkormányzati rendeletének 11. (2) bekezdés c) pontja szerint az adott terület a Gip-Z jelű építési övezetbe tartozik, mely jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetőek. Lánycsók Községi Önkormányzatának egyéb, kifejezetten környezet- illetve természetvédelmi előírásokat megfogalmazó helyi rendelete nincsen.

21 21 Összességében a Dokumentáció, annak szakmai értékelése, valamint a vízügyi szakhatóság állásfoglalása alapján megállapítható, hogy a határozat rendelkező részében tett előírások betartásával a telephelyen folytatott tevékenység megfelelhet az elérhető legjobb technika követelményeinek. A Pécsi Járási Hivatal a döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvt., a R., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. A fentiek alapján a Pécsi Járási Hivatal a R. 20. (4) bekezdése, valamint a 11. számú melléklete értelmében, a Kvt. 66. (1) bekezdés b) pontja és 71. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozatról készült közleményt a Pécsi Járási Hivatal a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében figyelemmel az Ákr. 89. (1) bekezdésére közhírré teszi akként, hogy a közleményt a hivatalában, valamint a honlapján elhelyezi. A közlemény kifüggesztésének napja: március 29. A közlemény levételének napja: április 13. Továbbá a R. 21. (8) bekezdése alapján a közleményt megküldi a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője részére, aki a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a közlemény közhírré tételéről. Az Ákr. 85. (5) bekezdése b) pontja szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak (tulajdonos, használó, vagyonkezelő, stb.) engedélyének, hozzájárulásának beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. Az érintettek a Határozat nyomtatott példányába a Pécsi Járási Hivatal ügyfélszolgálatán ügyfélfogadási időben betekinthetnek. A betekintés módjáról a Pécsi Járási Hivatalnál lehet részletes felvilágosítást kapni. A Pécsi Járási Hivatal a közleményt március 29. napján a 7621 Pécs, Papnövelde utca szám alatti hivatali hirdetőtábláján, valamint a honlapján ( teszi közzé.