TARTALOM. Törvények. A Kormány rendelete. A Kormány tagjainak rendeletei. A Köztársasági Elnök határozatai. A Kormány határozata.

Átírás

1 BUDAPEST, JÚLIUS AUGUSZTUS 7 8. SZÁM TARTALOM Törvények Oldal évi LXXIX. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosításáról évi C. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról (Kivonatos közlés) évi CI. törvény a döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biztosításáról A Kormány rendelete A Kormány 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelete egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl A Kormány tagjainak rendeletei Az igazságügyi és rendészeti miniszter 34/2007. (VI. 28.) IRM rendelete a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet alapításáról.. 94 Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter 37/2007. (VII. 18.) IRM PM együttes rendelete a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési elõirányzat felhasználási rendjérõl szóló 2/1996. (III. 13.) IM PM együttes rendelet módosításáról. 95 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 39/2007. (VIII. 14.) IRM rendelete a Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet megszüntetésérõl. 95 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 40/2007. (VIII. 14.) IRM rendelete a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 132/2007. (VI. 29.) KE határozata büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl A Köztársasági Elnök 145/2007. (VII. 18.) KE határozata büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl A Kormány határozata A Kormány 1055/2007. (VII. 9.) Korm. határozata a szolgálati nyugdíjszabályok átalakítása során figyelembe veendõ szempontokról Intézkedések A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/50/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése a évi iskolakezdési támogatásról.. 99 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/58/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága pénzkezelésének szabályozásáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/59/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/60/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, a Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet és a Martonvásári objektum integrációjának végrehajtására A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/61/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése üdülési támogatás fizetésérõl A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/65/2007. (IK Bv. Mell. 8.) OP intézkedése a fogvatartottak nyilvántartására és egyes ügyeinek intézésére vonatkozó eljárásról szóló 1-1/35/1999. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedés módosításáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/66/2007. (IK Bv. Mell. 8.) OP intézkedése a bv. szervek biztosítási szerzõdéssel és a kárrendezési eljárással kapcsolatos feladatairól, továbbá a kárrendezési útmutató kiadásáról A büntetés-végrehajtási szervezet hírei Értekezletek

2 82 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 7 8. szám TÖRVÉNYEK évi LXXIX. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosításáról* 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. -ának m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtõl a másik szervezeti egységhez történõ kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek között is; továbbá közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés. (2) A Hszt. 2. -ának t) pontja a következõ mondattal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást szolgálati jellegének megszûnése miatt a miniszter köztisztviselõi, vagy közalkalmazotti munkakörré minõsíti át, (3) A Hszt. 2. -a a következõ u) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] u) közszolgálati jogviszony: a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény szabályai szerinti közszolgálati jogviszony. 2. A Hszt. 3. -a a következõ (3) (5) bekezdéssel egészül ki: (3) Nem minõsül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1) (2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen: a) a szervezet mûködését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggõ, továbbá jogi és igazgatási, illetve b) a szervezet mûködéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, mûvészeti és közmûvelõdési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat. (4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelõen állapítja meg. * A törvényt az Országgyûlés a június 25-i ülésnapján fogadta el. (5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszûnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és elõmenetelét nem érinti. 3. A Hszt. a következõ 34/B. -sal egészül ki: 34/B. (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztetõ Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintõ munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintû, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma. (2) A SZÉF-ben a Kormány az alapszabályban meghatározott a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet. (3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mûködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletõ jogosítványokat. (4) A SZÉF mûködésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelõs miniszter útján biztosítja. 4. A Hszt a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. szerinti próbaidõre, a 45. szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. elsõ mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. (5) bekezdése alkalmazandó. 5. A Hszt. 41. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A szolgálati viszony létesítésekor a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedõ próbaidõt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidõt kell kikötni, ha a jelentkezõ nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel). 6. A Hszt. 42. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselõi vagy közalkalmazotti munkakörré átminõsítheti, illetõleg az állománytáblában megjelölt beosztást,

3 7 8. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 83 munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselõvel vagy közalkalmazottal betöltheti. 7. A Hszt a helyébe a következõ rendelkezés lép: 45. (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz elõírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelõ oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a regionális, területi, helyi szervek vezetõjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetõi kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetõi beosztás pályázat kiírása nélkül betölthetõ. (2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetõje, a megpályázható vezetõi beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki. (3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell. (4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevõkön, valamint a ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel. (5) Az (1) bekezdés szerinti vezetõi beosztásba való kinevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre. (6) A pályázat eredményérõl a pályázót a pályázat egyidejû visszaküldésével írásban tájékoztatni kell. (7) Pályázatra kiírt vezetõi, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthetõ be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is. (8) A fegyveres szervek felsõoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban elõírt feltételekkel rendelkezõ tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén õket a szolgálat érdekében kell a felsõoktatási intézménybe vezényelni. (9) Pályázatot csak betölthetõ vezetõi, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni. (10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik a vezetõi beosztás kizárólag pályázat útján tölthetõ be. 8. A Hszt a a következõ új d) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d) h) pont megjelölése e) i) pontra változik: [53. A szolgálati jogviszony megszûnik:] d) közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezéssel. 9. A Hszt a helyébe a következõ rendelkezés lép: 57. (1) Felmentés esetén a felmentési idõ legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb idõtartamban is megállapodhatnak. (2) A két hónapos felmentési idõ a szolgálati viszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3) Amennyiben a felmentés oka a minõsítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idõ a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõre tekintet nélkül harminc nap. (4) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható, illetve a 258. (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idõ nélkül kell megszüntetni. (5) A felmentés idõtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési idõre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. (6) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felsõ korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentési idõ lejártával szolgálati nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idõ elteltével szûnik meg. A nyugdíj folyósítására a ban foglaltakat kell alkalmazni. (7) A felmentési idõ szempontjából a szolgálati jogviszonyban töltött idõt a szolgálati jogviszony létesítésének idõpontjától függõen a 326. (1) bekezdés, illetve a 326. (2) bekezdés és a 328. (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani. 10. A Hszt. 59. (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya] e) állami vezetõvé történt kinevezése, megválasztása [miatt.] 11. A Hszt. az 59. -t követõen a következõ címmel és 59/A. -sal egészül ki: Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezés 59/A. (1) A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gya-

4 84 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 7 8. szám korló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezésében. (2) Az (1) bekezdés alapján létrejövõ közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a köztisztviselõk jogállásáról szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók. (3) Az állomány áthelyezett tagjának, amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosultságot szerzett áthelyezésével egyidejûleg nyugdíját a 182. (4) bekezdése szerint meg kell állapítani. 12. A Hszt ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell a 43. szerinti vezénylés, az 59/A. alapján fegyveres szerven belül történõ áthelyezés, valamint a 60. szerinti áthelyezés esetén is. 13. A Hszt ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az elõmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlõségen alapuló részvételét biztosítani kell. 14. A Hszt a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: Más szervhez történõ vezénylés, valamint az 59/A. alapján fegyveres szerven belül történõ áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. 15. A Hszt a a következõ új (2) (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: (2) A hivatásos állomány tagja részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kitüntetõ címként a miniszter tanácsosi vagy fõtanácsosi címet adományozhat. A beosztáshoz elõírt iskolai végzettséggel rendelkezõ hivatásos állományú részére tanácsosi cím adományozható legalább öt éves, fõtanácsosi cím adományozható legalább 10 éves szolgálati jogviszonyban töltött magas szintû szakmai ismeret és példamutató magatartás alapján. (3) A hivatásos állomány tagja részére havonta a) a tanácsosi cím után a köztisztviselõi illetményalap 25%-ának, b) a fõtanácsosi cím után a köztisztviselõi illetményalap 50%-ának megfelelõ címpótlékot kell folyósítani. (4) A hivatásos állomány tagját a kitüntetõ cím viselésének joga nyugállományba vonulását követõen is megilleti. (5) A tanácsosi és a fõtanácsosi címet meg kell vonni, ha a hivatásos állomány tagja jogerõsen fegyelmi büntetésben részesült. 16. A Hszt a a következõ f) ponttal egészül ki: [A személyügyi alapnyilvántartása betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:] f) a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szerv. 17. A Hszt. 245/B. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére a Ktv. 22/A 22/B. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott beosztásúak kétévente tesznek vagyonnyilatkozatot. 18. A Hszt. 245/D. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Ha a vezetõi kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a késõbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével a vezetõi besorolásának megfelelõ, de vezetõi pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhetõ. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni. 19. A Hszt. 245/N. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. (2) bekezdésének megfelelõen a vezetõi munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhetõ legmagasabb rendfokozatokat, továbbá figyelemmel a Ktv. 80. (1) bekezdésének i) pontjára a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat. 20. A Hszt a helyébe a következõ rendelkezés lép: 278. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati követelménynek minõsülnek. 21. A Hszt a helyébe a következõ rendelkezés lép: 291. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötõdõ egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhetõ rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A mi-

5 7 8. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 85 niszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. (3) bekezdésétõl eltérõen is megállapíthatja. 22. A Hszt ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése elõtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati idõt szolgálati viszonyban töltött idõnek kell elismerni. 23. A Hszt ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselõi, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idõ számítása szempontjából az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az ott eltöltött szolgálati idõt is figyelembe kell venni. 24. A Hszt a a következõ (4) (5) bekezdéssel egészül ki: (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat rendeletben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban állapítsa meg. (5) A miniszter a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a 3. (3) bekezdése szerinti munkaköröket is hivatásos beosztásként határozhat meg, ha ez a fegyveres szerv biztonságos mûködésének biztosítása, illetõleg a rendvédelmi ismeretek szükségessége miatt elengedhetetlenül szükséges. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 3. (3) bekezdésétõl való eltérésre a 291. rendelkezése alkalmazandó. 25. (1) E törvény a (2) (5) bekezdésben foglalt kivétellel szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a) a Hszt. 35. (3) bekezdése, 42. (4) bekezdése, a 44. (1) bekezdés i) pontja és (4) bekezdése, a Központi tisztikar alcím és a 245/J 245/M. -a, továbbá ának (1) bekezdése, b) a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvény 3. -ának (2) bekezdés i) pontja hatályát veszti. (2) A 6. és a 21. e törvény kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (3) E törvény 15. -a július 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 9. -a január 1-jén lép hatályba. (5) E törvény 2. -a és a 24. -a január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Hszt. 42. (3) bekezdése, valamint e törvény 6. -a hatályát veszti. (6) E törvény 5. -ával megállapított Hszt ának (1) bekezdését, valamint 7. -ával megállapított Hszt ának (1) bekezdését a törvény hatálybalépését követõen létesített jogviszonyokra, illetve kiírt vezetõi pályázatokra kell alkalmazni. (7) E törvény 9. -ával megállapított Hszt át a 9. hatálybalépését követõen közölt felmentésekre kell alkalmazni. (8) E törvény 18. -ával megállapított Hszt. 245/D. (3) bekezdését a törvény hatálybalépését követõen visszavont vezetõi megbízásokra kell alkalmazni. (9) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Hszt. 64. (2) bekezdésében a c) szövegrész helyébe a c) vagy e) szöveg, továbbá a mandátumának lejártát szövegrész helyébe a mandátumának lejártát, illetve állami vezetõi megbízatásából eredõ hatáskörei gyakorlásának megszûnését szöveg lép. (10) A hivatásos állomány e törvény hatálybalépésekor állami vezetõi megbízatással rendelkezõ tagjának szolgálati viszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva megszûnik, állami vezetõi szolgálati jogviszonyának megszûnése esetén rá a Hszt. 64. (2) bekezdését alkalmazni kell. (11) A hivatásos állomány tagját, akinek központi tiszti címe e törvény hatálybalépésével megszûnt, a törvény hatálybalépését követõ 15 napon belül a beosztásának, vezetõi kinevezésének, a szolgálat teljesítése helyének megfelelõen be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépését megelõzõen részére megállapított központi tiszti alapilletmény és központi tiszti illetménypótlék összege. Ha a központi tiszt alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója szakmai munkája alapján eltérítette, e munkáltatói intézkedés december 31-ével hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet az eltérítésrõl a 101. (4) bekezdése alapján, azzal, hogy az eltérítés alapjául szolgáló illetményen a központi tiszti alapilletményt kell érteni, és ez az intézkedés a tárgyévre vonatkozik. (12) A hivatásos szolgálati jogviszony felmentéssel történõ megszüntetése helyett rendelkezési állományba helyezett központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszûnik. Részére azonban a központi tiszti alapilletmény hat havi összegét, valamint egyéb járandóságát, továbbá az elõírt igazolásokat legkésõbb a szolgálati jogviszony megszûnését követõ harmadik munkanapon ki kell fizetni, illetve ki kell adni.

6 86 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 7 8. szám évi C. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról* (Kivonatos közlés) 3. A Kjt. a következõ 20/A 20/B. -sal egészül ki: 20/A. (1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthetõ. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) A 30/C. (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthetõ közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelezõ. (3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni: a) a munkáltató és a betöltendõ munkakör, vezetõi megbízás megnevezését, b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetõi megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét. (4) A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Személyügyi Központ) internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenõen a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthetõ munkakört és a kinevezés feltételeit a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenõen, ha a fenntartó aa) önkormányzat, a székhelyén, ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevõ önkormányzatok székhelyén is, továbbá * A törvényt az Országgyûlés a június 25-i ülésnapján fogadta el. b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtõl számított tizenöt nap lehet. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a pályázatnak a Személyügyi Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. (5) A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. (6) A benyújtott pályázat tartalma törvény eltérõ rendelkezése hiányában csak a pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel. 20/B. (1) A miniszter különösen az ellátandó feladatokra és a felelõsség terjedelmére tekintettel meghatározhatja munkakörönként, illetõleg magasabb vezetõi, vagy vezetõi beosztásonként a pályázati eljárás egyes szabályait, valamint a 20/A. (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a pályázati felhívás tekintetében további feltételeket írhat elõ. (2) A 20/A. (1) bekezdésétõl eltérõen, a miniszter meghatározhatja azt a munkakört, vezetõi beosztást, amelyben nem kötelezõ pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetõi beosztással történõ megbízáshoz. 31. (1) E törvény szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a Kjt.-nek az e törvény 3. -ával megállapított 20/A. (4) bekezdése, a 7. -ával megállapított 23. (1) (3) bekezdése, (5) és (7) bekezdése, 16. -ával megállapított 33. (1) (2) bekezdése, valamint e törvény 32. -ának (3) bekezdése január 1-jén lép hatályba. (4) A Kjt.-nek az e törvény 3. -ával megállapított 20/A. -át, 4. -ával megállapított 21/A. -át, 5. -ával megállapított 22. -át az e törvény hatálybalépését követõ közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.

7 7 8. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET évi CI. törvény a döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biztosításáról* Kötelessége az államnak és az államigazgatási szerveknek, hogy a gazdaságra és a társadalmi folyamatokra kiható döntéseiket elõzetesen mérlegeljék, eredményüket utólagosan vizsgálják. Racionális és igazságos döntéseket az állami szervek is csak a tények és a következmények alapos ismeretében hozhatnak. Empirikus kutatásokkal alátámasztott hatásvizsgálatok nyújthatnak segítséget a döntési alternatívák közötti választásban, a hatékonyság és a célszerûség érvényesítésében. Igazságossági szempontú elemzéseket kell végezni a társadalompolitikai jelentõségû szabályozások elõkészítése során. Felismerve e feladatok teljesítésére irányuló törekvések elõsegítésének szükségességét, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: 1. A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adatkezelõ) a kezelésében lévõ közérdekû adatot 15 napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja az ezt igénylõ központi államigazgatási szervnek. 2. (1) Az állami vezetõ és a kormányhivatal vezetõje jelentõs társadalmi, vagy gazdasági hatású, és különösen az európai uniós kötelezettségek teljesítését érintõ döntések elõkészítése érdekében kérheti, hogy az adatkezelõ a kezelésében lévõ személyes adatról, adótitokról, vagy egyedi statisztikai adatról készített másolatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsa, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható, és kérheti a személyes vagy bizalmas jellegétõl így megfosztott adat 1. szerinti átadását. (2) Az adatkérõ erre irányuló kérése esetén az adatkezelõ köteles a módosítást olyan módon elvégezni, ami a kutatási cél megvalósítását a lehetõ legkevésbé korlátozza. (3) Az adatkezelõ köteles megtagadni a kért adatok átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani személyes adat jellegüktõl. A kérelem részleges vagy teljes megtagadását az adatkezelõ köteles írásban megindokolni és egyidejûleg értesíteni az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet. (4) Az adatkezelõ az adatok átadásával egyidejûleg tájékoztatja az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet az adatkérõ megnevezésérõl, az adatkérés és teljesítés dátumáról és költségérõl, és az átadott adatkörrõl. * A törvényt az Országgyûlés a június 25-i ülésnapján fogadta el. 3. (1) Az adatkérõ köteles az adatok módosításával, csoportosításával, valamint az adatátadásnak a kezelés formátumától eltérõ formátumú teljesítésével összefüggésben felmerülõ, az adatkezelõ által részletes költségkimutatás alapján megállapított költségeket elõzetesen megtéríteni. (2) Az adatkezelõ és az adatkérõ megállapodásukban a költségek viselését, az adatátadás határidejét az e törvényben foglaltaktól eltérõen is rendezhetik. 4. (1) A miniszter és a kormányhivatal vezetõje kérheti, hogy egyes, személyes adatot vagy egyedi statisztikai adatot adóazonosító jellel, társadalombiztosítási azonosító jellel, személyazonosító jellel, vagy névvel és lakcímmel együtt kezelõ költségvetési szervek adatbázis készítésére alkalmas módon adják át az alanyával kapcsolatba nem hozható, a 2. szerint módosított adatot. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatátadást az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv részére, az általa megállapított kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal és mintavételi eljárással kell teljesíteni. (3) Az adatok összekapcsolását az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv végzi oly módon, hogy a különbözõ adatkezelõktõl azonos módszerrel képzett kapcsolati kóddal veszi át az adatokat. (4) Adatok összekapcsolásával létrehozott adatbázis esetén az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét úgy kell meghatározni, hogy az alapját képezõ személyazonosító adatok kezelésére valamennyi, az adatátadás céljából megkeresett adatkezelõ jogosult legyen. (5) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv kérésére az egyik adatkezelõ szerv mintát vesz az általa kezelt adatbázisból, és annak kapcsolati kódjait átadja az adatbázis létrehozásáért felelõs szervnek. (6) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az (5) bekezdés szerinti minta anonim kapcsolati kódjait, az ehhez tartozó adatok nélkül átadja az (1) bekezdés szerinti adatkérésben megjelölt többi adatkezelõnek. 5. (1) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv úgy határozza meg, hogy a) a kódképzés alapját nem képezhetik olyan személyazonosító adatok, amelyek kezelésére az adatkérõ jogosult, b) a kódképzés alapját nem képezhetik olyan személyazonosító adatok, amelyek kezelésére az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv jogosult, c) a kódképzés konkrét módszere tartalmazzon egyedi, véletlenszerûen megállapított elemet. (2) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv a kódképzés módszerét csak az adatkezelõ szerveknek továbbíthat-

8 88 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 7 8. szám ja. A továbbítás után a kódképzés módszerét haladéktalanul törölni kell. (3) Az adatkezelõ szerv a kódképzés módszerét nem továbbíthatja, és azt a kapcsolati kódok képzése után haladéktalanul törölnie kell. (4) Az adatkezelõ szerv a kapcsolati kódokat az adatok átadása után haladéktalanul törli. (5) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az adatátadásra 5 napos idõintervallumot határoz meg. Az ezen idõintervallumon kívül érkezett adatokat a többi adattal össze nem kapcsolhatja, azok kapcsolati kódját haladéktalanul törli. (6) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szervnek az összekapcsolást követõen az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul meg kell szüntetnie és az anonim kapcsolati kódot haladéktalanul törölnie kell. 6. Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv tevékenységét, az adatigénylés, adatátadás és adat-összekapcsolás jogszerûségét és az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott eljárásban elõzetesen is ellenõrizheti. 7. (1) A 2. szerinti adatkérés esetén az adatkezelõ, a 4. szerinti kapcsolás esetén az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az adatok átadása elõtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható. (2) A 2. és a 4. szerinti adatátadás esetében adatkezelõnként legalább száz fõt eredményezõ mintát kell venni. A teljes népességre vonatkozó adatbázisok esetében a minta nem haladhatja meg a teljes sokaság 50%-át. (3) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az (1) bekezdés szerinti mûvelet elvégzése után az adatbázist megküldi a 4. (1) bekezdése szerinti adatkérõnek. (4) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv honlapján kereshetõ formában közzéteszi az adatkéréseket: az adatkör leírását, kezelõit, a 2. (1) és a 4. (1) bekezdése szerinti adatkérõ megnevezését, valamint az adatkérés és a megtagadás vagy a teljesítés dátumát. (5) A 2. (1) bekezdése és a 4. (1) bekezdése szerinti adatátadás az adatkérõ által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv részére is történhet. 8. (1) E törvény alkalmazásában a) anonim kapcsolati kód: az ugyanazon személyre vonatkozó személyazonosító adatokból olyan, véletlenszerû elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a személyazonosító adatok nem állíthatók helyre; b) kistérség: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szerinti kistérség, Budapest esetében a kerület. (2) Az e törvényben foglaltak nem alkalmazhatóak a külön törvény szerinti minõsített adatokra, illetve azokra a közérdekû adatokra, amelyeknek megismerhetõségét nemzetbiztonsági érdekbõl külön törvény korlátozza. 9. Az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény 53. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minõsül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködõ szolgálattól kérhetõ adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba. 10. (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: d) hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás, (2) Az Eüak. 22. (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat azok felvételétõl számított tíz évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának idõpontjáig lehet kezelni. Ezt követõen az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetõségétõl. 11. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet rendeletben jelölje ki, b) az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv közremûködésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg, c) rendeletben további a 2. (1) bekezdése és a 4. (1) bekezdése szerinti adatkérésre jogosultat határozzon meg. 12. (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E törvény a, 7. (3) bekezdése és a 8. (1) bekezdés a) pontja a kihirdetését követõ ötödik hónap elsõ napján lép hatályba.

9 7 8. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 89 A KORMÁNY RENDELETE A Kormány 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelete egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdése, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. -a (2) bekezdésének j) és p) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet alkalmazásában: a) Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) (a továbbiakban: ÁEK): az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) Központi Kórház és Intézményei, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Verõcei Betegotthon, az MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, az MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet, a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet (a külön jogszabályban meghatározott tevékenység kivételével), a Budai MÁV Kórház (a külön jogszabályban meghatározott tevékenység kivételével), továbbá az Országos Gyógyintézeti Központ és az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (a továbbiakban: HEK) fekvõbetegellátó- és egyes járóbetegellátó elemeinek jogutódlással történõ átvételével, az e rendeletben részletezett feladatköreik átvállalásával létrejövõ, a honvédelemért felelõs miniszter felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltató intézmény; b) az MH személyi állománya: a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 79. -a szerinti állomány kivéve a kiképzett és kiképzetlen potenciális hadköteleseket, továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok közalkalmazotti állománya; c) tényleges katonai állomány: a Hvt a szerinti állomány; d) vasutas állomány: da) az országos integrált vasúti társaság (Magyar Államvasutak Zrt., Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt., Fertõvidéki Helyi Érdekû Vasút Rt.) (a továbbiakban: vasút) munkavállalója, db) a vasút által alapított vagy annak többségi részesedésével mûködõ gazdasági társaság munkavállalója, dc) a vasutas önkéntes kölcsönös kiegészítõ egészségés nyugdíjpénztárak, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, a Vasutas Önkéntes Támogatási Alap, a vasutas biztosító egyesületek, a Közlekedési Múzeum, a vasútegészségügyi szolgálat, valamint a vasutasok munkavállalói érdekképviseleti szerveinek munkavállalója, dd) a da) dc) pontokban felsoroltak egyesületeinek, alapítványainak, sport- és kultúrintézményeinek munkavállalója; e) rendvédelmi szervek: a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 1. -ának (5) bekezdése szerinti szervek; f) a rendvédelmi szervek személyi állománya: a rendvédelmi szerveket felügyelõ minisztériumok, valamint a rendvédelemért felelõs miniszterek irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány, az itt foglalkoztatott köztisztviselõk, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalói, továbbá az IRM oktatási intézményeinek (Rendõrtiszti Fõiskola, rendészeti szakközépiskolák) hallgatói, tanulói, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Határõr Tanszék oktatói és hallgatói állománya. A rendvédelmi szerveket felügyelõ minisztérium alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával kapcsolatos feladatok ellátását segítõ szervezetet kell érteni; g) csapatorvosi rendelõ: a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagy az MH által fenntartott honvédorvosi és foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító egészségügyi rendelõ; h) rendvédelmi rendelõ: a rendvédelmi szerv által fenntartott, a személyi állomány egészségügyi alap- és szakellátását végzõ egészségügyi szolgáltató; i) vasútegészségügyi szolgálat: a vasúti közlekedésrõl szóló évi CLXXXIII. törvény 68. -ának (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatást nyújtó gyógyintézetek és egészségügyi szolgáltatók; j) a szolgálatteljesítés helye: a HM, az MH, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó személyek szolgálati (munkaköri) feladatainak végrehajtására kijelölt hely, amely az ott elérhetõ egészségügyi szolgáltatások igénybevételét megalapozza; k) közeli hozzátartozó: az Ebtv. 5/B. -ának h) pontja szerinti közeli hozzátartozó; l) családtag: a saját jogú igényjogosult személy házastársa (özvegye), az eltartott gyermeke vagy olyan személy, akinek eltartására a biztosított saját háztartásában kötelezett; m) biztosított: az Ebtv. 5/B. -ának aa) alpontja szerinti személyi kör;

10 90 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 7 8. szám n) védett személyek: a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmérõl szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. -ának (1) bekezdése szerinti személy; o) saját jogú igényjogosult: a b) d), valamint f) pontok szerinti személyek, valamint az e pontban nevesített szervezetektõl és azok jogelõd szervezeteitõl nyugállományba helyezett személyek; p) hozzátartozói jogon igényjogosult: a saját jogú igényjogosult biztosított közeli hozzátartozója és biztosított családtagja. AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT SZOLGÁLTATÁSAIRA IGÉNYJOGOSULTAK ÉS JOGOSULTAK 2. (1) Az ÁEK egészségügyi szolgáltatásaira igényjogosult: a) az MH személyi állománya és biztosított közeli hozzátartozója, a személyi állományból nyugállományba helyezett és biztosított családtagja, a HM oktatási intézményeibe jelentkezõ a felvételi alkalmassági vizsgálat tekintetében, a honvédelmi ösztöndíjas hallgató és családi segélyre jogosult biztosított közeli hozzátartozója a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló évi XLV. törvény 41/G. -a szerinti esetben, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítõ önkéntes tartalékos; b) a vasutas állomány, a vasutas állomány biztosított közeli hozzátartozói, a volt vasutas biztosított, aki nyugellátásban részesül és biztosított családtagjai, aki vasútegészségügyi gyógyintézetekben való ellátásra korábbi munkáltatója révén jogot szerzett, aki háziorvosául vasútegészségügyben dolgozó erre feljogosított orvost választott; továbbá a vasutas szervezeteket felügyelõ minisztérium, valamint az irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatott köztisztviselõk, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállaló; c) a rendvédelmi szervek személyi állománya és közeli hozzátartozója, a személyi állományból nyugállományba helyezett és biztosított családtagja, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába, illetve a rendvédelemért felelõs miniszterek irányítása alatt álló oktatási intézményekbe jelentkezõk a felvételi alkalmassági vizsgálat tekintetében, valamint ezen intézmények hallgatója, tanulója; d) a védett személy; e) azok a természetes személyek, akik részére a honvédelemért felelõs miniszter vagy az általa kijelölt személy kivételes méltánylást érdemlõ esetekben (így különösen közegészségügyi, nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekbõl) az igénybevételt engedélyezte; f) a honvédelemért, a rendvédelemért, illetve a vasúti közlekedésért felelõs miniszterek által többségi tulajdonosi jogok alapján irányított gazdasági társaság munkaviszonyban álló alkalmazottai, nyugdíjasai és az alkalmazottak családtagjai. (2) Az ÁEK egészségügyi szolgáltatásaira jogosult továbbá az, akik tekintetében az ÁEK területi ellátásra kötelezett. AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT ÁLTAL NYÚJTOTT ALAPVETÕ ELLÁTÁSOK 3. (1) Az ÁEK alapfeladatként ellátandó tevékenysége az Ebtv. II. fejezete szerinti egészségügyi szolgáltatások közül az igényjogosultak és jogosultak a) járóbeteg-szakellátása, b) fekvõbeteg gyógyintézeti ellátása, c) rehabilitációs és krónikus ellátása. (2) ÁEK alapfeladatként ellátandó tevékenysége, továbbá az igényjogosultak e rendeletben meghatározott speciális egészségügyi ellátása. 4. (1) Az igényjogosult az ÁEK ellátására való jogosultságát az ellátás igénybevételekor, sürgõs ellátás esetén pedig az ellátást követõen köteles igazolni. (2) Az ÁEK igényjogosultja az Ebtv. szerinti területi egészségügyi ellátást is választhatja. (3) A saját jogú igényjogosult igényjogosultságát a szolgálati igazolvánnyal közalkalmazotti, köztisztviselõi igazolványával (ennek hiányában munkáltatói igazolással), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának tagja a részére rendszeresített igazolvánnyal, a hallgatói állomány diákigazolvánnyal, a nyugdíjas a nyugdíjas szolgálati igazolványával, a vasutas igényjogosult az igényjogosultságát a vasúti arcképes menetkedvezményi igazolványával vagy munkáltatói igazolással, a korábban honvédelmi, rendvédelmi vagy vasutas szervnél közalkalmazotti vagy köztisztviselõi jogviszonyban álló nyugdíjas a volt munkáltató igazolásával és minden esetben az Ebtv ának (4) bekezdése alapján a TAJ számát igazoló okmányával igazolja. 5. (1) A hozzátartozói jogon igényjogosult igényjogosultságát a hozzátartozójának munkáltatója (nyugdíjas esetén a nyugdíjas volt munkáltatója) által kérelemre kiállított igazolással és az Ebtv ának (4) bekezdése alap-

11 7 8. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 91 ján TAJ számát igazoló okmányával igazolja. Az igazolást a munkáltató (nyugdíjas esetén a nyugdíjas volt munkáltatója) a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül állítja ki. (2) A 2. (1) bekezdés e) pontja szerinti személy igényjogosultságát a HM által kiállított igazolással igazolja. Az igazolást a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kell kiállítani. (3) A hozzátartozói igényjogosultság fennállását tanúsító igazolást a saját jogú igényjogosult munkáltatója (nyugdíjas esetén a nyugdíjas volt munkáltatója) az e rendelet melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével állítja ki. (4) Az igazolás egy évig érvényes. Az igényjogosultság megszûnésekor a kiállító szervnek az igazolást azonnal vissza kell vonni. (5) A kiállító szerv 15 napon belül tájékoztatja az ÁEK-et a kiadott és visszavont igazolások nyilvántartási (azonosító) számáról. 6. A nem az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehetõ vizsgálatok estében a saját jogú igényjogosultak a részükre szolgálati érdekbõl így különösen a különleges feladatellátáshoz, misszióba tervezéshez, kötelezõ felülvizsgálathoz elõírt ellátás tekintetében a nem saját jogú igényjogosultakkal szemben elõnyben részesíthetõk azzal, hogy az igényjogosultak ilyen ellátásának sorrendje nem befolyásolja az Egészségbiztosítási Alap terhére, intézményi várólista alapján igénybe vehetõ ellátások rendjét. AZ ÁEK-BEN IGÉNYBE VEHETÕ SPECIÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 7. (1) Az ÁEK a honvédelem területén nyújtott speciális tevékenységét a HEK-kel együttmûködve az általa meghatározott igények figyelembevételével valósítja meg. (2) Az ÁEK által a honvédelem és a rendvédelem terén ellátandó speciális állami feladatok különösen: a) egészségügyi kiképzés, szakképzés; b) nemzetközi kötelezettségbõl adódó egészségügyi feladatok (orvoscsoportok, missziók kiállítása, különleges felkészültséget, illetve felszereltséget igénylõ feladatok ellátása); c) a megváltozott egészségi állapotúak felülvizsgálata (FÜV); d) fõszakorvosi feladatok ellátása; e) légi- és földi kiürítés; f) egészségügyi biztosítás (gyakorlatok, kiképzések, egyéb rendezvények során); g) fokozottabb egészségi ártalommal vagy annak veszélyével járó beosztásba kerülõk alkalmassági vizsgálata; h) külön jogszabály elõírása alapján közegészségügyi és járványügyi szempontból meghatározott (kiemelt) munkakörökbe kerülõk alkalmassági vizsgálata; i) külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálata és a velük együtt külföldre utazó nagykorú családtagok egészségi vizsgálata; j) foglalkozás-egészségügyi ellátás nyújtása; k) idõszakos orvosi és pszichológiai felülvizsgálatok elvégzése; l) egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatok elvégzése; m) gyógyintézeti, szanatóriumi és rehabilitációs ellátás nyújtása; n) az egészségi állapota miatt nem szolgálatképes (nem munkaképes) hivatásos és szerzõdéses állományú személy 30 napos és hat hónapos szakorvosi felülvizsgálata, orvosi elbírálása; o) rendkívüli rendészeti helyzet egészségügyi biztosítása. (3) A (2) bekezdés k) m) pontjaiban foglalt vizsgálatok alatt a) a hivatásos és szerzõdéses szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozók vizsgálatát, b) az oktatási intézményekbe jelentkezõknek, valamint azok tanulóinak, hallgatóinak vizsgálatát, c) a fokozottabb szakmai követelményekkel, pszichikai megterheléssel járó beosztásba kerülõk vizsgálatát, d) fokozottabb egészségi ártalommal vagy annak veszélyével járó beosztásba kerülõk vizsgálatát, e) külön jogszabály elõírása alapján közegészségügyi és járványügyi szempontból meghatározott munkakörökbe kerülõk vizsgálatát, f) külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatát, g) a hivatásos állományúak és az oktatási intézmények tanulói, hallgatói közúti jármûvezetõi egészségi és a megkülönböztetõ jelzést használó szolgálati gépjármû vezetéséhez szükséges pszichológiai alkalmasságának elbírálását, h) a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak szolgálati alkalmasságának elbírálását, illetve felülvizsgálatát, i) a hivatásos állomány tagjai erõnléti állapotának felmérését kell érteni. (4) A jogelõd intézményeket fenntartó minisztériumok, illetve a MÁV az általuk korábban biztosított az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtására, illetve feladatokra juttatott költségvetési támogatások idõarányos részét az ÁEK részére 2007-ben biztosítják.

12 92 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 7 8. szám (5) Az ÁEK a saját jogú igényjogosultak munkáltatójának megkeresése alapján szakmai alkalmassági vizsgálatot végez. A szakmai alkalmassági vizsgálat költségeit az azt elõíró az ÁEK-nek külön megállapodás alapján megtéríti. (1) A saját jogú igényjogosult a járóbeteg-szakellátást és a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátást a) az ÁEK -nél, és b) a szolgálatteljesítés helye szerint a társadalombiztosítás keretében mûködõ, területileg illetékes járó-, illetve fekvõbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál is igénybe veheti. (2) Az (1) bekezdésen túlmenõen a járóbeteg-szakellátást és a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátást a) az MH személyi állománya a szolgálatteljesítés helye szerinti csapatorvosi rendelõben; b) a rendvédelmi szervek személyi állománya a rendvédelmi szerv szolgálatteljesítés helye szerinti rendelõjében; c) a vasútegészségügyi szolgálat által fenntartott járóbeteg-szakellátást, fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátást, valamint rehabilitációs ellátást nyújtó szolgáltatónál is igénybe veheti. (3) A hivatásos vagy szerzõdéses állományú, valamint a vasutas igényjogosult a járóbeteg-szakellátás vagy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás igénybevétele után az ellátásról szóló igazolást az illetékes szerv alapellátó orvosának haladéktalanul, de legkésõbb a szolgálatképesség visszanyerésekor köteles bemutatni. AZ ÁEK SAJÁT JOGÚ IGÉNYJOGOSULTJAI ÁLTAL AZ ÁEK-EN KÍVÜL BIZTOSÍTOTT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Alapellátás 8. (1) Az ÁEK alapellátást nem nyújt. A saját jogú igényjogosult az alapellátást vezénylés, berendelés esetén az Ebtv.-ben meghatározottakon túl a szolgálatteljesítés helye szerinti finanszírozott háziorvosnál is igénybe veheti. (2) Az (1) bekezdésen túlmenõen az alapellátást a) az MH személyi állománya a szolgálatteljesítés helye szerinti csapatorvosi rendelõben; b) a rendvédelmi szervek személyi állománya a rendvédelmi szerv szolgálatteljesítés helye szerinti alapellátó rendelõjében; c) a vasutas állomány a területi ellátási kötelezettség nélküli vasúti háziorvosi rendelõben is igénybe veheti. A járóbeteg-szakellátás és a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptetõ rendelkezés 10. (1) Ez a rendelet július 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet 7. -ának (4) bekezdése január 1-jével hatályát veszíti. 11. (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Vám- és Pénzügyõrség szervezetérõl, valamint egyes szervek kijelölésérõl szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép: 19. A Kormány a Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minõsítõ szervként a Vám- és Pénzügyõrség Szociális Egészségügyi és Kulturális Központját jelöli ki. A Vám- és Pénzügyõrség e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az adómentes természetbeni juttatásnak minõsülõ, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési és postai kedvezményekrõl szóló 179/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. -ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az 1. (1) bekezdésében említett kedvezménynek minõsül az 1. (2) bekezdésében meghatározott igazolvány alapján] a) az 1. (1) bekezdésében említett kifizetõ munkavállalóinak érdekképviselete, biztosító és önsegélyezõ egyesülete, az elkülönült vasútegészségügyi szervezet és a vasutas társadalombiztosítás munkavállalójának, nyugdíjasának és ezek igényjogosult hozzátartozójának, továbbá a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet, valamint a Budai MÁV Kórház által június 30-áig foglalkoztatott és az Állami Egészségügyi Központ által továbbfoglalkoztatott munkavállalónak, nyugdíjasnak és ezek igényjogosult hozzátartozójának juttatott utazási kedvezmény;