NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének május havi helyzetéről június * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (

2 ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás központi alrendszerének májusi adatai május hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 115,9 milliárd forintban alakult. Ezen belül a központi költségvetés 132,6 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 7,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 9,3 milliárd forintos szufficittel zártak május hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 58,0 milliárd forint volt. Az államháztartás központi alrendszerének május végi hiánya így 344,1 milliárd forintra teljesült, május végén e deficit 724,2 milliárd forint volt. Az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú évi és évi központi alrendszerű időarányos hiányok esetében az idei évi 37,7%-os mérték jóval kedvezőbb lett a tavalyi 54,6%-nál. Központi költségvetés Bevételek A központi költségvetés május havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 97 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek - a társasági adó, a cégautóadó, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a személyi jövedelemadó bevételek - haladták meg a tavalyi összeget. Emellett a kamatbevételek és a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei is magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kiadások A központi költségvetés május havi kiadásai közel 190 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében főként az egyedi és normatív támogatások (a vasúti helyközi közösségi közlekedést érintő közszolgáltatási szerződések hatályba lépése következtében az elmaradt költségtérítések folyósítása miatt), valamint a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai (részben a bevételi többleteikkel összhangban) lettek nagyobbak a tavalyi év azonos hónapjánál. Ezen felül a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai (a korhatár előtti ellátások átkerülése miatt), a kamatkiadások és az EU-hoz történő hozzájárulások teljesültek magasabb összegben a tavalyi értéknél. A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai.

3 Kamategyenleg 2 A kamatkiadások 2012 májusában 62,0 milliárd forintot tettek ki, 22,9 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 16,6 milliárd forintos szintet értek el, 7,8 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (45,4 milliárd forint) összességében 15,1 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint az előző évben. TB Alapok A társadalombiztosítási alapok május havi 9,3 milliárd forintos többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 5,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 3,4 milliárd forintos többletéből tevődik össze május hónapjában az Alapok együttes hiánya 24,4 milliárd forintot tett ki. A tavalyi évnél kedvezőbb egyenleg alakulásában kiemelt szerepet játszanak az Egészségbiztosítási Alap magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, mely összefügg az egyéni egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének emelkedésével. Növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között számolták el a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételeket is. A két év összehasonlításánál meg kell még említeni, hogy idén május hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást. A kieső költségvetési támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta 2011 második félévében. Elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok május havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 4,3 milliárd forinttal, kiadásai 3,5 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A bevételek közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulásból származó bevételei lettek nagyobbak, mint tavaly. Ezen felül a Bethlen Gábor Alapnál is több bevétel keletkezett, tekintve, hogy az Alap ez év májusában költségvetési támogatásban is részesült. A kiadások közül a Bethlen Gábor Alap, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyéb kiadásai teljesültek magasabb összegben az előző év azonos hónapjához képest.

4 3 Az államháztartás központi alrendszerének május végi főbb pénzforgalmi adatai a következők: milliárd forintban Index (%) milliárd forintban Index (%) évi előzetes tény (2) I-V. hó tény (3) előzetes tény=100 (3/2) évi törvényi előirányzat (1) I-V. hó tény (2) előirányzat= 100 (2/1) Központi költségvetés egyenlege ,3-626,6 36,5-593,8-403,6 68,0 bevétel: 8 329, ,3 39, , ,3 38,2 kiadás: , ,9 38, , ,9 40,0 Elkülönített állami pénzalapok egyenlege 67,2 56,3 83,8 52,9 61,8 116,8 bevétel: 426,6 175,3 41,1 438,4 194,4 44,3 kiadás: 359,4 119,0 33,1 385,5 132,6 34,4 Társadalombiztosítási alapok egyenlege -83,3-153,9 184,8-35,3-2,3 6,5 bevétel: 4 452, ,5 38, , ,8 42,0 kiadás: 4 535, ,4 40, , ,1 41,8 EGYENLEG ÖSSZESEN ,4-724,2 41,8-576,2-344,1 59,7 bevétel: , ,1 38, , ,5 39,6 kiadás: , ,3 39, , ,6 40,4 Korrigált egyenleg összesen * ,2-785,3 54,6-918,2-345,8 37,7 bevétel: , ,0 40, , ,8 40,5 kiadás: , ,3 41, , ,6 40,4 * A korrigált évi előzetes tényszámok és a évi előirányzat számok az összehasonlíthatóság érdekében kerülnek bemutatásra. A korrekciós tételek a következők: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó évi bevétel (459,0 milliárd forint), a pénzügyi szerveztek és egyes ágazatok különadói (2011. évben együttesen 358,0 milliárd forint, évben 342,0 milliárd forint), az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítések 2011-ben (a bírósági ítélet időpontjában fennálló görgetési állomány visszafizetésének és a visszaigénylési szabályok megváltozásának együttes hatásaként pénzforgalomban közel 250,0 milliárd forint, az uniós módszertan szerint 198,3 milliárd forint), továbbá a megyei önkormányzatok és a MÁV Zrt. adósságainak átvállalása 2011-ben (együttesen 246,0 milliárd forint), az MBF Zrt. eredeti terven felüli tőkeemelése 2011-ben (120,0 milliárd forint), valamint a MOL Nyrt. részvényeinek megvásárlása évben (498,6 milliárd forint).

5 4 I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATAINAK FŐBB JELLEMZŐI A. A BEVÉTELEK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE 1. Május hónapban a központi költségvetésnek 36,3 milliárd forint bevétele származott a társasági adóból, amely a 38,4 milliárd forintos bruttó befizetés és a 2,1 milliárd forint kiutalás különbsége. Ez a bevétel 6,3 milliárd forinttal (20,8%-kal) magasabb a év májusi bevételnél, a befizetések 3 milliárd forinttal (8,4%-kal) nőttek, a kiutalások pedig 3,2 milliárd forinttal (60,6%-kal) csökkentek. Az adózók május 31-ig teljesíthették a évi társaságiadó-befizetési különbözetüket. A hitelintézeti járadék jogcímen a központi költségvetésben 14 millió forint bevétel realizálódott. Ez az összeg 8,3 millió forinttal haladja meg a május havi bevételt. (Az adózóknak ebben a hónapban nem volt adófizetési kötelezettségük.) A cégautóadóból május hónap során 1,3 milliárd forint bevétel teljesült. Az adónem 2011 év azonos időszakát 82,2%-kal teljesítette túl. Az adózóknak ebben a hónapban nincs adófizetési kötelezettségük, a többletbevétel a késői, valamint az eltérő üzleti éves adózók adóbefizetéseiből adódik. Az energiaellátók jövedelemadója címén az év ötödik hónapjában a központi költségvetésben 360,7 millió forint bevétel keletkezett, mely a 361,4 millió forint befizetés és a 0,7 millió forint kiutalás különbözeteként képződött. Ez az összeg 21,2 millió forinttal (6,2%-kal) haladja meg a év azonos időszakában keletkezett bevételt. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban 2,2 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók május hónapjában 0,3 milliárd forinttal (12,7%-kal) kevesebb adót fizettek be, mint május hónapjában. A csökkenésben szerepet játszott az adóalanyi kör létszámcsökkenése. Az energiaadóból 1,5 milliárd forint folyt be a központi költségvetés számlájára, amely összeg 34,8 millió forinttal (2,3%-kal) haladta meg a május havi összeget. A környezetterhelési díj mérlegsoron a jóváírások és terhelések egyenlegeként 13,7 millió forint kiutalása történt meg. Ez az összeg a 124,7 millió forint befizetés és a 138,4 millió forint kiutalás különbségeként képződött. Bányajáradék címén májusban 9,4 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A májusi adathoz képest 267,5 millió forinttal, azaz 2,9%-kal magasabb volt a bevétel. A növekedést két, ellentétes irányban ható tényező eredményezte, egyrészt a HUF/USD árfolyam emelkedése, másrészt a kőolaj világpiaci árának csökkenése.

6 5 Játékadóból az év ötödik hónapjában 4,9 milliárd forint bevétel keletkezett a központi költségvetésben, amely 0,8 milliárd forinttal magasabb a évi azonos havi befizetésnél. Az egyéb befizetések mérlegsoron május hónapban 1,5 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a tavaly májusi összegnek 99,8%-a. Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelennek meg a bírságbevételek, a termékdíjak és további egyéb központosított bevételek. Május hónapban 5,5 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron májusban -30,5 milliárd forint szerepel. A 120 millió forint befizetéshez 30,6 milliárd forint kiutalás tartozik, melynek hátterében a évi LIX. törvény 4/A -ának 19. pontja alapján a bankok végtörlesztéshez kapcsolódó veszteségelszámolása áll, mely összegek kiutalásként jelentkeznek. A kiutalás mértékéig a bankok állampapírt vettek át. A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból ugyanezen időszakban 7,1 milliárd forint bevétel folyt be. A tavalyi év azonos időszakához képest 28,9%-kal, 1,6 milliárd forinttal magasabb bevétel realizálódott. 2. Májusban az általános forgalmi adóból 276,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 44,7 milliárd forinttal, 19,3%-kal magasabb. A bruttó befizetés 373,8 milliárd forint (a bázishoz képest 40,9 milliárd forinttal több), a visszautalás pedig 97,2 milliárd forint (a bázishoz képest 3,8 milliárd forinttal kevesebb) volt. A bevétel 89,9%-a a belföldi áfabevételekből, 6,1%-a az import áfa befizetésekből, míg 4%-a a dohánygyártmányok áfa-befizetéseiből származott. A bevétel növekedését döntően a befizetések emelkedése generálta, mely a fogyasztási kiadások növekedésére és az általános adókulcs emelkedésére vezethető vissza. A jövedéki adóból realizált bevétel május hónapban 75,8 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 8,7 milliárd forinttal, 12,9%-kal magasabb. Az üzemanyagok esetében 37,6 milliárd forint adóbevétel keletkezett, ami a bázisnál (40,0 milliárd forint) 2,4 milliárd forinttal alacsonyabb. A befizetések bázishoz képesti csökkenésében a magasabb üzemanyagárak forgalomvisszafogó hatása játszott szerepet. A dohánytermékek esetében az egy évvel korábbinál 11,2 milliárd forinttal több, 31,3 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be a költségvetésbe, amely részben a 2011-es adóemeléshez köthető készletezés miatti kiugróan alacsony 2012-es bázissal hozható összefüggésbe, részben azzal, hogy július 1-jével újabb adóemelésre kerül sor, amelyet megelőzően ismét készletfeltöltést hajtanak végre. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 6,9 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely a bázisidőszaki összeget 0,1 milliárd forinttal alulmúlta. A regisztrációs adóból az év ötödik hónapjában 1,2 milliárd forintos bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely csupán 40,6%-a a tavalyi év azonos időszaki teljesítésének. A bázishoz képesti csökkenés a regisztrációs adótételek

7 2012. január 1-jétől hatályos 30-80%-os csökkenésének tulajdonítható A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele május hónapban 128,5 milliárd forint volt, amely a 144,4 milliárd forintos bruttó befizetés és a közel 16 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 5,8 milliárd forinttal, 4,7%-kal magasabb az egy évvel korábbi összegnél májusában az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 6,0 milliárd forinttal (4,4%-kal), a kiutalások pedig 0,2 milliárd forinttal (1,4%-kal) emelkedtek. Az illetékbefizetések májusi összege - a tavalyi év ötödik havi bevételéhez viszonyítva 42%-kal, 2,5 milliárd forinttal magasabb 8,7 milliárd forintot tett ki. A növekedés jórészt a megyei önkormányzatok támogatási rendszerének változásával hozható összefüggésbe. A megyei önkormányzatok 2012 januárjától már nem részesülnek e jogcím bevételéből, helyette normatív támogatás érvényesül. A 2010 novemberétől fizetendő közteherből, a háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból az év ötödik hónapjában 0,8 millió forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98%-os különadóból a központi költségvetésnek májusban 177,9 millió forint bevétele keletkezett. 4. A központi költségvetési szervek bevételei májusban 101,8 milliárd forintot tettek ki, amely 35,7%-kal, 26,8 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi bevételeket. Az eltérést okozó számos tényező közül kiemelhető, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által év májusában az intézményeknek utalt támogatás lényegesen, mintegy 24,2 milliárd forinttal magasabb volt, mint a év azonos időszakában. Az intézményi bevételeket növelte 2012-ben mintegy 4,1 milliárd forint összegű autópálya-matrica díj is, amely 2011-ben még az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzaton jelent meg bevételként. Mintegy 2,5 milliárd forintot tett ki a május 1-jétől központi költségvetési szervként működő volt önkormányzati intézmények önkormányzati alrendszerben vezetett számlái egyenlegének a jóváírása az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. A két év azonos időszaka közti különbségben lényeges szerepet játszanak a január 1-jétől központi költségvetési szervként működő volt önkormányzati intézmények bevételei. Áttekintve a havi bevételeket, a közhatalmi és intézményi működési bevételek összesen 41,6 milliárd forint körül alakultak, a különféle működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékű bevételek pedig 56,9 milliárd forintot tettek ki, mindkét bevételcsoport esetében meghaladva az előző év azonos időszakában befolyt bevételeket. Előirányzat-maradvány átvételre mintegy 4,7 milliárd összegben került sor. E hónapban a nem azonosított, függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek halmozott forgalma csökkent. 5. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címén májusban 74,3 milliárd forint folyt be, ez az előző évi bevételnek 144,3%-a. A májusi nem uniós bevételek (mindössze 1,3 milliárd forint) az előző év azonos időszakához

8 7 képest mintegy 4,8 milliárd forinttal alacsonyabb szinten teljesültek. A évi májusi bevételeket növelte a Közlekedési Koordinációs Központ által az Útpénztár törvényi sorra utalt autópálya-matrica díj jóváírása, valamint a vörösiszap-katasztrófához kapcsolódó pénzeszközátvételek is. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei között az EU-támogatás májusban 73,0 milliárd forintot tett ki, mely 1,6-szorosan meghaladja az előző év azonos időszakának bevételét. Jelentősebb tételek: a Nemzeti Stratégiai Referenciakereten (Új Széchenyi Terv) belül 57,4 milliárd forint, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Halászati Operatív Program keretében összesen 7,8 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra 6. A központi költségvetési szervektől származó befizetések májusban mindössze közel 0,9 milliárd forintot tettek ki, amely mintegy 1,1 milliárd forinttal volt kevesebb az előző év májusában befizetett összegnél. (Tavaly májusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete önmagában a évi költségvetési törvényben előírt befizetési kötelezettsége alapján 1,2 milliárd forintot fizetett be.) Az idei májusi befizetések döntően a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a kormányhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet költségvetési törvényben előírt befizetéseiből tevődött össze. 7. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alaphoz történő hozzájárulás 2012-től új befizetési kötelezettséget jelent, melyet a Nyugdíjbiztosítási Alapnak kell teljesítenie től létrehozásra került a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, amely tartalmazza a korhatár alatti ellátásokat is. Ezen ellátások január elseje előtt a Nyugdíjbiztosítási Alapból kerültek kifizetésre. A profiltisztítást követően a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapba került korhatár alatti ellátások finanszírozásához a Nyugdíjbiztosítási Alap havonta közel 1,5 milliárd forinttal járul hozzá. 8. A helyi önkormányzatok befizetései címen ebben a hónapban a teljesítés 2,4 milliárd forint volt. Ez a sor a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése során megállapított, jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeit tartalmazza, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatát. 9. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek májusi összege 0,7 milliárd forint volt, amely zömében a bérleti, haszonbérleti és vagyonkezelői díjak számos, kisebb összegű befizetéséből adódott össze. A tavaly májusi bevétel (0,3 milliárd forint) nagyságrendileg alacsonyabb volt, összetétele azonban hasonló az ideihez. 10. A költségvetés kamatbevételei májusban 16,6 milliárd forintot tettek ki. Ebből 5,6 milliárd forintot fizetett az MNB a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után. A forintállamkötvények kamataként közel 9,9 milliárd forint összegű bevétel jelenik meg a költségvetésben. A devizában fennálló követelések után 1,1 milliárd forint bevétel származott májusban. A májusi bevételek összege duplája az egy évvel korábbinak, ami alapvetően a forintban fennálló követelések kamatbevételének köszönhető.

9 8 11. Az egyéb bevételek májusban mintegy 785 millió forintot tettek ki. Ebből kiemelendő a kezesség-visszatérülés címén befolyt mintegy 322 millió forint. A tőkekövetelések visszatérülésén belül a külföld felé fennálló kormányhitelek visszafizetéseiből májusban nem volt bevétele a költségvetésnek. 12. Az egyéb uniós bevételeken belül a vámhozzájárulás Magyarországot illető 25%-aként 718,7 millió forint folyt be a központi költségvetésbe. Az uniós támogatások utólagos megtérítése előirányzaton a záródó TEN-T projektek Európai Bizottság által utólagosan átutalt összege szerepel, 476,9 millió forint. B. A KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1. Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege májusban 81,7 milliárd forintot tett ki. Az összegből a helyközi személyszállítás, valamint a vasúti pályahálózatok működtetésének költségtérítését illetően a vonatkozó közszolgáltatási szerződések évi záradékai ellenjegyzési folyamatának lezárultát követően 80,8 milliárd forint, az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 836,4 millió forint, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalására pedig 14,0 millió forint kifizetés történt. 2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény 136. (4) bekezdése értelmében a Magyar Állam évente közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása jogcímen közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. Ennek értelmében a közszolgálati hozzájárulás címről ebben a hónapban 5,2 milliárd forint kifizetés történt. 3. A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege májusban 8,3 milliárd forintot tett ki, amely 13,9%-kal marad el az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékétől. Az eltérés a bázishoz képest alacsonyabb mértékű szolgáltatói igénylésekből és az utazási kedvezményrendszer átalakításából eredeztethető. 4. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege májusban 18,0 milliárd forintot tett ki, amely összeg 52,4%-kal haladja meg az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékét. Az eltérés az egyes támogatási jogcímek folyósítási rendjének szabályozásából és abból adódik, hogy az egyes támogatási jogcímekre az előző hónapról áthúzódó tételek miatt is a bázishoz képest magasabb összegű kifizetés történt. 5. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap a családi támogatások, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások, valamint a különféle jogcímen adott térítések mellett már tartalmazza a korhatár alatti ellátásokat is. Ezen ellátások január elseje előtt a Nyugdíjbiztosítási Alapból kerültek finanszírozásra. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból májusban összesen 75,6 milliárd forintot fizettek ki, melyből a fentebb említett

10 9 korhatár alatti ellátásokra mintegy 31,2 milliárd forintot fordítottak. Ebből a szolgálati járandóságok (fegyveres testületek szolgálati nyugdíjának átalakítását követően létrejött ellátás) 15,1 milliárd forintot, a korhatár előtti ellátások (különféle korhatár előtti öregségi nyugdíjak átalakítását követően létrejött ellátás) pedig 16,1 milliárd forintot tettek ki. A családi támogatásokra májusban összesen 37,0 milliárd forint került átutalásra a folyósítást végző szervek részére. Ezen családi támogatásokból családi pótlékra mintegy 29,6 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 5,1 milliárd forintot, gyermeknevelési támogatásra pedig 1,1 milliárd forintot utaltak át. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra májusban kifizetett összegek (5,0 milliárd forint) mindössze 45,0%-át tették ki az egy évvel korábbi kiadásoknak. A rokkantsággal, egészségkárosodással, megváltozott munkaképességgel összefüggő ellátások ugyanis 2012-től az Egészségbiztosítási Alapból folyósított rokkantsági, rehabilitációs ellátások részét képezik. E szociális támogatásokból a legnagyobb összeget (2,5 milliárd forint) fogyatékossági támogatásra és vakok személyi járadékára fordították. A különféle jogcímen adott térítések (közgyógyellátás, terhesgondozás, terhesség-megszakítás) esetében a májusi folyósítás 2,4 milliárd forintot tett ki, melyből közgyógyellátásra 1,5 milliárd forintot folyósítottak. Az előző év azonos időszakához viszonyított 10,4%-os túlteljesülést a gyermekgondozási díjban és terhességi gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára fordított mintegy 0,4 milliárd forint támogatás okozta. 6. A költségvetési szervek kiadásai májusban 242,6 milliárd forintot tettek ki, amely 20,3%-kal, 40,9 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi kiadásokat. Az eltérést okozó tényezők közül kiemelhető, hogy a bérjellegű függő tételekkel együtt számított személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra (munkaadókat terhelő járulékokra) fordított összegek (138,4 milliárd forint) 35,0 milliárd forinttal magasabban alakultak idén májusban, mint tavaly. Ez elsősorban a január 1-jétől központi költségvetési szervként működő megyei önkormányzati intézmények bérfizetéséből keletkezett. A két év kiadásai eltérésében továbbra is lényeges szerepet játszanak a január 1-jétől központi költségvetési szervként működő volt önkormányzati intézmények kiadásai. A kiadásokat áttekintve - az előbb említett személyi juttatásokon és szociális hozzájárulási adón túlmenően - e hónapban dologi és egyéb folyó kiadásokra mintegy 87,5 milliárd forintot, intézményi beruházási kiadásokra pedig 7,4 milliárd forintot fordítottak. A fennmaradó részt a különféle támogatásértékű kiadások és az államháztartáson kívülre irányuló pénzeszközátadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, maradvány-átadások, felújításokra fordított összegek mellett a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások tárgyhavi forgalma tette ki. 7. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai májusi teljesítése 179,7 milliárd forint volt, amely az előző évi májusi kiadás 130,0%-a. Ebből a nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások 71,8 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi májusi kiadást csupán 4,1%-kal haladta meg. E kismértékű többletben számos tényező játszott szerepet. Eltérést okoztak elsősorban a mindkét évben jelentkező, de eltérő nagyságú, májusban magasabb

11 10 kiadások, a Vidékfejlesztési Minisztérium Folyó kiadások és jövedelemtámogatások törvényi soráról teljesített kiadások. Ennek összege idén májusban 7,3 milliárd forintot, tavaly májusban pedig 5,2 milliárd forintot tett ki. Hasonló volt a helyzet a szociális célú humánszolgáltatásokra utalt összegek esetében is (6,1 milliárd forint, illetve 4,5 milliárd forint), valamint a közoktatási célú humánszolgáltatások és az ehhez kapcsolódó egyéb normatív finanszírozás (10,8 milliárd forint, illetve, 9,4 milliárd forint) esetében is. Májusban a következő törvényi sorokon voltak még például kiemelkedő összegű kifizetések: autópálya rendelkezésre állási díjra (NFM) 9,9 milliárd forint, hulladékgazdálkodási feladatok támogatására (VM) 7,6 milliárd forint, Turisztikai célelőirányzatból (NFM) 2,9 milliárd forint. Májusban az uniós előirányzatokból a kedvezményezettek részére összesen 107,9 milliárd forintot fizettek ki, mely meghaladja a tavalyi év azonos időszakának kiadását. A strukturális támogatásokra fordított 90,7 milliárd forint döntő részét a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Széchenyi Terv) programjai (88,6 milliárd forint) tették ki. A vidékfejlesztési támogatások, ezen belül pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) címen összesen 14,6 milliárd forint összegű kiadás történt, a Halászati Operatív Program előirányzatain a kiadás mindössze 75,4 millió forint volt. 8. Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen május hónapban 5,3 milliárd forint került átutalásra a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap részére. 9. A Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz előirányzat a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásából tevődik össze. E célra idén májusban összesen 56,5 milliárd forintot fordítottak, amely 6,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának a kifizetéseit május hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap az Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz-átadás címen közel 8,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült év ugyanezen időszakában viszont az Alap nem részesült költségvetési támogatásban, a kieső támogatást elsősorban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta év második félévében. Idén májusban az Egészségbiztosítási Alap járulék címen átvett pénzeszközként 32,5 milliárd forint támogatásban részesült, amely 20,5 milliárd forinttal maradt el a tavalyi év azonos időszakában ilyen címen kapott támogatástól. Ebben a nemzeti kockázatközösség körébe tartozó személyek után fizetett havi, személyenkénti hozzájárulás összegének a csökkenése játszott szerepet. A 2012-től bekövetkezett szerkezeti változások, profiltisztítás következtében viszont májusban mintegy 15,3 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapott az Alap a 2012-től hozzá átkerült korhatár alatti rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére. A fennmaradó részt az OEP és ONYF részére - céltartalékokból - a Prémiumévek program I. negyedéves kifizetéseire, valamint dolgozóik bérkompenzációjára biztosított támogatás tette ki.

12 A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) ebben a hónapban összesen 94,0 milliárd forintban teljesült. Jelentősebb tételek: - a települési önkormányzatokat megillető, a településre kimutatott személyi jövedelemadó: 9,2 milliárd forint; - a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése: 7,4 milliárd forint; - normatív hozzájárulások: 38,8 milliárd forint; - a központosított előirányzatok címről 15,3 milliárd forint; - a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása: 5,2 milliárd forint; - a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatása: 1,1 milliárd forint; - normatív, kötött felhasználású támogatások: 13,5 milliárd forint; - a vis maior támogatás cím: 206,4 millió forint; - a megyei önkormányzatok működésének támogatása sorról 396,2 millió forint; - a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjára 2,9 milliárd forint kifizetés történt. Ebben a hónapban nem történt kifizetés a címzett és céltámogatások címen. 11. Kamatkiadásokra májusban 62,0 milliárd forintot fordított a költségvetés. A kamatkiadások közel fele (29,5 milliárd forint) a forintban fennálló adósságot terhelte. Az államkötvények utáni 10,6 milliárd forint összegű kamatfizetés zömét a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények terhei jelentették. A kincstárjegyek utáni 18,5 milliárd forintos kiadások nagyobb részét a diszkontkincstárjegyek kamatai (17,5 milliárd forint) tették ki. Kisebb kiadást (0,4 milliárd forint) az ún. forinthitelek kamata jelentett még. A devizaadósságot 32,5 milliárd forint kamatköltség terhelte májusban. Ebből 20,8 milliárd forintot a devizakötvények, 11,7 milliárd forintot a devizahitelek kamatterheként fizetett a költségvetés. A kamatkiadások az egy évvel korábbi adatokhoz képest jóval nagyobb kiadást jelentenek, mely arra vezethető vissza, hogy a kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér. 12. A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. Erről a mérlegsorról ebben a hónapban nem történt kifizetés. 13. A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron május hónapban mintegy 330 millió forint kiadás teljesült. Ezen belül pénzbeli kárpótlásra 182 millió forintot, az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlásra 141 millió forintot, mindezek folyósítási költségeire pedig 7 millió forintot fizettek ki.

13 Az állam által vállalt kezesség érvényesítése májusban 1,5 milliárd forint kiadást jelentett. A kkv-szektor finanszírozását segítő állami viszontgaranciák és a lakáskezességek 1,3 milliárd forint, míg az MFB Zrt. jogszabályi kezességbeváltása 0,2 milliárd forint kiadást jelentettek. Az MFB Zrt. kezességbeváltása a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek (TÉSZ-ek) részére nyújtott egyik hitel visszafizetési gondjainak a következménye. A májusi kezességbeváltási kifizetések mértéke 1,0 milliárd forinttal alacsonyabb a évi májusi adatokhoz képest. Az összetétele azonban egyezést mutat a tavalyi adatokkal, továbbra is a kkv-szektorhoz és a lakáskezességekhez köthető a beváltások döntő része. 15. Az egyéb kiadások összege május hónapban 722,5 millió forintot tett ki. Az egyéb kiadásokon belül a nemzetközi elszámolások kiadásaiként májusban 0,1 millió forint teljesítés volt. Az adósságkezelés egyéb kiadásai közel 1,1 milliárd forint kiadást jelentettek májusban. A nettó finanszírozással kapcsolatos elszámolások májusban a megszokottól eltérően nem növelték, hanem 669 millió forinttal csökkentették az egyéb kiadások összegét, javítva így az államháztartás egyenlegét, melynek oka, hogy az Áht ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatok által a nettó finanszírozás keretében korábban előleg módján igénybe vett támogatások inkasszálásra kerültek. 16. Hozzájárulás az EU költségvetéséhez mérlegsoron a májusban teljesített összeg mintegy 23,1 milliárd forint volt. 17. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások májusi összege 8,9 milliárd forint volt, amelynek meghatározó tétele a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. részére kifizetett 4,5 milliárd forint összegű támogatás volt. A termőföldek után fizetett életjáradék összege 1,8 milliárd forintot tett ki májusban. A további nagyobb tételeket a tulajdonosi joggyakorló társaságoknak folyósított 0,7 milliárd forint összegű működési támogatás és az ingatlanfenntartás 0,4 milliárd forintos kifizetései jelentették. A tavaly májusi 9,2 milliárd forintos kiadások nagyságrendjét alapvetően a környezetvédelmi projektek finanszírozása határozta meg, amely ez évben későbbre halasztódik. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1. Az egyenleg alakulása II. Az elkülönített állami pénzalapok május havi 7,4 milliárd forintos többlete a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 5,5 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 1,3 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 0,6 milliárd forintos, a Bethlen Gábor Alap 0,1 milliárd forintos többletéből, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 0,1 milliárd forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok május havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett.

14 2. A bevételek alakulása 13 Az alapok bevételei 4,3 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei közül a szakképzési hozzájárulásból folyt be jelentősebb összeg. Továbbá a Bethlen Gábor Alapnál is több bevétel keletkezett, tekintve, hogy ez év májusában költségvetési támogatásban is részesült. 3. A kiadások alakulása Az alapok kiadásai 3,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A kiadások közül a Bethlen Gábor Alap, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai teljesültek nagyobb összegben az előző év azonos hónapjához képest. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1. Az egyenleg alakulása III. Az év ötödik hónapját a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja együttesen 9,3 milliárd forint többlettel zárta, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap 5,9 milliárd forint és az Egészségbiztosítási Alap 3,4 milliárd forint nagyságú többletének az összege. Egy évvel korábban az együttes egyenleg 24,4 milliárd forint hiányt mutatott, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap 22,5 milliárd forint és az Egészségbiztosítási Alap 1,9 milliárd forint nagyságú hiányainak összege. 2. A bevételek alakulása A bevételek összege 377,5 milliárd forint volt, ami 30,5 milliárd forinttal több, mint 2011 azonos hónapjában. A bevételek valamivel több mint háromnegyed része (77,9%) járulék és szociális hozzájárulási adó bevétel, valamint hozzájárulás, a 294,1 milliárd forint összegű teljesítés 5,6 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A költségvetési támogatások és térítések adták az összes bevétel 15,0%-át, ezek nagysága 56,7 milliárd forint volt, az egy évvel korábbihoz viszonyított többlet 3,2 milliárd forintot tett ki. 3. A kiadások alakulása Május hónapban a két pénzügyi alap összes kiadása 368,2 milliárd forint volt, ez közel 3,2 milliárd forinttal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Az összes kiadás mintegy 56,7%-át a nyugellátásokra fordított kiadások adták, összegük 208,7 milliárd forintot tett ki. A kiadások másik nagy csoportját képező természetbeni ellátásokra (gyógyítómegelőző ellátások, gyógyszertámogatási kiadások stb.) fordított összeg 96,5 milliárd forint volt, ez 1,9 milliárd forinttal kevesebb, mint az összehasonlított időszakban.

15 14 Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (rokkantsági és rehabilitációs ellátások, GYED, táppénzkiadás stb.) felhasznált összeg 45,4 milliárd forint volt, a bázisidőszakhoz viszonyított közel 2,6-szeres növekedés oka az, hogy január 1-jétől a rokkantsági és rehabilitációs ellátások finanszírozása az Egészségbiztosítási Alapból történik. A két alapkezelő működési kiadásainak nagysága 1,8 milliárd forintot tett ki, a május havi értékhez viszonyított többlet közel 0,2 milliárd forint volt. 1. Az egyenleg alakulása NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A tárgyalt hónapban az Alap költségvetésének többlete 5,9 milliárd forint volt, egy évvel korábban az egyenleg 22,5 milliárd forint hiányt mutatott. 2. A bevételek alakulása Az Alap összes bevétele 230,8 milliárd forintot tett ki. A bevételek legnagyobb része, 93,4%-a a szociális hozzájárulási adóból és a járulékbefizetésekből származott, ezek összege 215,6 milliárd forint volt. Ez mintegy 5,9 milliárd forinttal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Az Alap bevételét kiegészítő költségvetési támogatás összege közel 8,5 milliárd forintot tett ki. Az egyéb járulékok és hozzájárulások (korkedvezmény-biztosítási járulék, egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher, megállapodás alapján fizetők járulékai stb.) összege 3,9 milliárd forint volt, a májushoz viszonyított csökkenés 0,1 milliárd forint. 3. A kiadások alakulása Az Alap összes kiadása 224,9 milliárd forint volt, ebből a nyugellátásokra kifizetett összeg 208,7 milliárd forintot tett ki. Az egyéb kiadások nagysága 15,3 milliárd forint volt, ebből csak a meghatározó nagyságrendűeket említve: a rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére az Egészségbiztosítási Alapnak 13,2 milliárd forint, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz összege közel 1,5 milliárd forint volt. 1. Az egyenleg alakulása EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Májusban az Alap költségvetésének többlete 3,4 milliárd forint volt. Ebben az évben ez a negyedik hónap, amikor az Alap költségvetése többlettel zárt májusban 1,9 milliárd forint volt az Alap hiánya. 2. A bevételek alakulása A bevételek május havi összege 146,7 milliárd forint volt. Ez jelentősen, 29,5 milliárd forinttal több, mint az összehasonlított időszakban.

16 15 A szociális hozzájárulási adóból és járulékból származó összeg 60,9 milliárd forint volt, a bázisidőszakhoz viszonyított többlet 9,2 milliárd forint, az összes bevételen belüli részesedés 41,5%. Egészségügyi hozzájárulás jogcímen 11,5 milliárd forint bevételhez jutott az Alap, ami jelentős nagysággal, 5,3 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi értéknél. A bevételek másik meghatározó nagyságrendet képviselő csoportját a költségvetési térítések és támogatások adták, a 48,3 milliárd forint nagyságú összeg az összes bevétel közel egyharmada (32,9%) volt. Az egyéb bevételek összege 11,3 milliárd forint volt, ami alapvetően három bevételi elemből képződött: a baleseti adóból, a népegészségügyi termékadóból, valamint a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetéseiből. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére a Nyugdíjbiztosítási Alapból átvett összeg 13,2 milliárd forint volt. 3. A kiadások alakulása Az Alap kiadásainak összege 143,3 milliárd forint volt, a 2011 azonos hónapjához viszonyított növekedés 24,3 milliárd forintot tett ki. A jelentős növekményt szerkezeti változás magyarázza, mivel a rokkantsági, rehabilitációs ellátások finanszírozása január 1-jétől ebből az Alapból történik. A legnagyobb kiadási előirányzatot jelentő gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 64,0 milliárd forint volt, ez közel ugyanakkora, mint egy évvel korábban (64,8 milliárd forint). A gyógyszerek fogyasztói árának támogatására 26,9 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás, a viszonyítási alapnak tekintett előző évi hónapban ennél 1,5 milliárd forinttal volt több a kiadás. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások kiadásainak nagysága 29,4 milliárd forint volt. A gyermekgondozási díjra kifizetett összeg közel 7,4 milliárd forintot tett ki, ez csekély nagysággal, 0,3 milliárd forinttal kevesebb, mint májusban. A táppénzkiadások összege 4,6 milliárd forint volt, a bázisidőszakhoz viszonyított csökkenés 1,5 milliárd forint. Az Alapkezelő működési kiadásainak összege 0,9 milliárd forint volt, ez mintegy 0,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.

17 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA A. Állományi adatok 16 IV. Az előzetes adatok szerint május végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult: Változás (mrd Ft) záró % május % Mrd Ft százalékpont Deviza ,4 48,5% 9 412,6 44,4% -757,8-4,1% Állampapír 5 712,3 27,3% 5 478,8 25,9% -233,5-1,4% Hitel 4 458,1 21,3% 3 933,8 18,6% -524,3-2,7% Forint ,2 49,4% ,4 53,3% 933,2 3,9% Állampapír 9 771,4 46,6% ,6 50,5% 935,2 3,9% Hitel 590,8 2,8% 588,8 2,8% -2,0 0,0% Összesen ,6 98,0% ,0 97,8% 175,4-0,2% Egyéb kötelezettségek 422,9 2,0% 472,9 2,2% 50,0 0,2% Mindösszesen ,5 100,0% ,9 100,0% 225,4 0,0% A központi költségvetés devizaadóssága május végéig 757,8 milliárd forinttal 9412,6 milliárd forintra csökkent. A devizaadósság törlesztése 399,6 milliárd forintot tett ki az időszak során. A devizaadósság az árfolyamváltozás következtében 358,2 milliárd forinttal csökkent és bruttó módon számítva a teljes adósság 44,4%-át tette ki május végén. A teljes adósság 25,9%-át kitevő devizakötvények esetében a teljes állomány forintértéke a 32,6 milliárd forint törlesztést és a 200,9 milliárd forintos árfolyamnyereséget is figyelembe véve 5478,8 milliárd forintot tett ki május végén, amely év végéhez képest 233,5 milliárd forint csökkenést jelent. A közvetlen külföldi és belföldi devizahitelek amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt hitelek állományából adódnak össze a teljes adósság 18,6%-át tették ki május végén. A vizsgált időszak alatt e külföldi és belföldi hitelek együttes állománya a 367,0 milliárd forint törlesztés és 157,3 milliárd forint árfolyamnyereség következtében 524,3 milliárd forinttal csökkent, és 3933,8 milliárd forintot tett ki a hónap végén. A költségvetés forintadóssága május végéig 933,2 milliárd forinttal nőtt és 11295,4 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek állománya a vizsgált időszakban 2,0 milliárd forint törlesztés következtében csökkent. Így a központi költségvetés forinthitel állománya május végén

18 17 540,8 milliárd forint értékű nemzetközi fejlesztési intézet felé és 48,0 milliárd forint hitelátvállalásból fennálló hiteltartozásból állt. Az összes adósság 50,5%-át kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 935,2 milliárd forinttal, 10706,6 milliárd forintra nőtt. Mindez a piaci államkötvények állományának 621,2 milliárd forintos, a diszkont kincstárjegyek 184,5 milliárd forintos és a lakossági állampapírok 130,3 milliárd forintos növekedésének következménye. A lakossági állampapírokon belül a kamatozó kincstárjegyek állománya a vizsgált időszakban 92,3 milliárd forinttal nőtt, a május végi állomány 173,6 milliárd forint volt. Az 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek együttes állománya összesen 18,5 milliárd forinttal 244,8 milliárd forintra nőtt a vizsgált időszakban. A lakossági ügyfelek által vásárolható, inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény állománya május végén a 19,5 milliárd forintos ez évi növekedés hatására 185,7 milliárd forintot tett ki. Május végén a lakossági állampapírok állománya 604,1 milliárd forintot tett ki, ami 130,3 milliárd forint növekedést jelent december vége óta. A külföldi befektetők állampapír-állománya májusban 8,6 milliárd forinttal emelkedett. A hó végi 4276,6 milliárd forintos állampapír-állomány 479,8 milliárd forinttal volt magasabb a december végi állománynál. A külföldi állomány 8,5%-a, 364,2 milliárd forint diszkontkincstárjegy, 91,5%-a, 3912,4 milliárd forint államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje május végén 4,07 év volt. A deviza államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swapműveleteket köt. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swap műveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt.-nél elhelyezésre került fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. A vizsgált időszakban az egyéb kötelezettségek állománya összesen 50,0 milliárd forinttal nőtt. Az egyéb kötelezettségek állománya május végén 472,9 milliárd forintot tett ki. B. Kamatok, hozamok alakulása B/1. Elsődleges piac A diszkontkincstárjegyek májusi aukcióin a havi átlagos fedezettség az előző havi 1,7-ről 2,1-re nőtt. A kötvényaukciókon a fedezettség az előző havi 2,2-ről 2,8-ra emelkedett, ami erős keresletet mutat az államkötvények iránt. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó májusi aukcióján az átlaghozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz viszonyítva 12 bázisponttal csökkent, és 7,17%-ot tett ki. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó májusi aukcióján a kialakult átlaghozam 7,58% lett, amely 21 bázisponttal magasabb az utolsó áprilisi aukción kialakult átlaghozamnál. A 3 éves kötvényaukción a hozam 28 bázisponttal, 8,42%-ra mérséklődött az utolsó, áprilisi aukción kialakult átlaghozamhoz képest, az 5 éves kötvény májusi aukcióján az átlaghozam 8,61%-ot ért el, ami 21 bázispontos csökkenést jelent az áprilisi aukcióhoz képest, a 10 éves kötvény 8,66%-os átlaghozama 38 bázisponttal alacsonyabb az áprilisi aukción kialakult átlaghozamhoz viszonyítva.

19 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év B/2. Másodlagos piac 18 A másodlagos piacon az időszak egészét tekintve 3 hónapos lejáraton 10 bázisponttal csökkent, a 6 és 12 hónapos lejáratokon 8-25 bázisponttal, az éven túli lejáratokon bázisponttal emelkedtek a referenciahozamok. A jegybank Monetáris Tanácsa májusban a jegybanki alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az éven belüli hozamoknál a 3 hónapos hozam 10 bázisponttal 7,10%-ra mérséklődött, a 6 hónapos 8 bázisponttal 7,28%-ra, a 12 hónapos hozam 25 bázisponttal 7,55%-ra nőtt. Az éven túli hozamoknál a 3 éves hozam 62 bázisponttal 8,49%-ra, az 5 éves hozam 70 bázisponttal 8,65%-ra, a 10 éves hozam 73 bázisponttal 8,71%-ra, a 15 éves hozam 71 bázisponttal 8,65%-ra csökkent. 10,0% Zéro-kupon hozamgörbe 10,0% Referencia hozamgörbe 9,5% 9,5% 9,0% 9,0% 8,5% 8,5% 8,0% dec ,5% ápr máj ,0% ,0% 7,5% 7,0% dec ápr máj. 31. Budapest, június