A víz képlete: , tehát 2 hidrogén és

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A víz képlete: , tehát 2 hidrogén és"

Zalán Gáspár
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A vízenergia

2 A víz A víz képlete: H 2 O, tehát 2 hidrogén és egy oxigén atomból áll. Forráspontja: 100 C Fagyáspontja: 0 C A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb.

3 Geológiai értelemben a víz egyszerre két csoportba tartozik: Ásvány Kőzet Ásványként az oxidok és hidroxidok ásványosztályba és annak 1. alosztályába (egyszerű oxidok) közé tartozik, és a SiO2-hoz hasonló tetraéderes elemi cellái hatszöges kristályrendszerű (hexagonális) kristálykifejlődést eredményeznek. Általános megjelenési formája a hatszöges oszlop lenne, ennek azonban leggyakoribb és legismertebb a kezdeti fázisa a hópihe, a hatszöges oszlop metszete.

alosztályába (egyszerű oxidok) közé tartozik, és a SiO2-hoz hasonló tetraéderes elemi cellái hatszöges

4 Kőzetként monomineralikus, a hidrogén-oxid ásványból álló üledékes kőzet. Ezt nem befolyásolja a folyékony halmazállapot, ahogy a higany is lehet ásványos terméselem, sőt a földgáz is kőzetfajta.

5 Mire jó vízenergia? Hazánkban a vízenergia-felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőműre alakítottak, amelyek csak elektromos energiát termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pilingán, a Kis-Rábán, később pedig a Répcén, a Lajtán és a Sédén. A ma üzemelő 100 kw-nál kisebb teljesítményű vízierőművek mintegy 58%-a a második világháború előtt épült.

6 Az 1958-as nagy áramszünetek következményeként minden lehetséges energiaforrást fel kellett kutatni. Ekkor kerültek ismét előtérbe hazánk kis vízfolyásainak vízhasznosítási kérdései. Párhuzamosan folyt az országos hálózatra dolgozó, illetve egyegy település önálló villamosenergiaellátását biztosító törpe vízierőművek létesítése. Ezeket általában a még jó karban lévő vízimalmok átépítésével alakították ki.

Párhuzamosan folyt az országos hálózatra dolgozó, illetve egyegy település önálló

7 A Víz erőmű Vízerőmű : A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot.

Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez

8 A hasznosítható esés (vízlépcsőmagasság nagysága szerint megkülönböztetnek kisesésű, közepes esésű és nagyesésű vízerőműveket. Törpe erőműnek a 100 kw-os teljesítmény alattiakat tekintik. A világ vízerőműveiről és gátjairól rendszeres statisztikát közöl a Water Power c. angol nyelvű nemzetközi szaklap. Hazánk elméleti víz- erőkészlete kw/a, a hasznosítható vízerőkészlet-teljesítményt 1060 MW - ra becsülik, amely átlagos évben 4500 GWh energiatermelésnek felel meg.

A világ vízerőműveiről és gátjairól rendszeres statisztikát közöl a Water Power c. angol nyelvű nemzetközi szaklap.

9 A hazánkban működők száma 37, összes teljesítménye 50 MW, energiatermelésük 177 GWh. Ebből 90% a Tiszára és mellékfia jut. Az egymáshoz csatlakozóak sorozata a lánc. Az energiagazdaságilag egymással együttműködők neve a rendszer. A vízerőművek szerteágazó környezeti hatásai miatt mindenek előtt a kis esésű folyókon létesített erőművek csak igen gondos környezeti hatástanulmányok után létesíthetők.

Az energiagazdaságilag egymással együttműködők neve a rendszer.

10 Vízerőművek

11 Vízerőművek osztályzása A hasznosítható esés szerint: - Kis esésű vízerőmű Esés: Kisebb, mint 15m Vízhozam: nagy Felhasználás: alaperőmű (teljesítmény kihasználás kb.50%) - Közepes esésű vízerőmű Esés: m Vízhozam: közepes-nagy Felhasználás: alaperőmű, közepes kihasználás (30-50%)

12 - - Nagy esésű vízerőmű Esés: m Vízhozam: kicsi Felhasználás: csúcserőmű (kihasználás <30%)

13 Beépítés szerint: Folyóvizes erőmű: Folyóra vagy patakra telepített elektromos energiát előállító vízerőmű Tározós erőmű: (csúcserőmű) Magasan fekvő víztározóba kis vízhozamú folyó vizét felduzzasztják és csak a villamos energia fogyasztási csúcsokon helyezik üzembe a vízturbinát. Szivattyús-tározós erőmű: Az alacsonyabb szinten lévő folyóból (tározóból) egy magasabban fekvő tározóba szivattyúzzák fel a vizet olcsó elektromos energia felhasználásával (csúcsidőn kívül).

fogyasztási csúcsokon helyezik üzembe a vízturbinát.

14 Csúcsidőben magas áron értékesíthető elektromos energiát termelnek a felső tározóból az alsóba vízturbinán keresztül áramoltatott tárolt vízzel. Földalatti erőmű: Nagy esésű vízerőműveket, melyek üzemvíz csatornáját is alagutakban vezetik, az egész gépházat föld alá telepítik. Árapály erőmű: A tenger árapályjelenségéből adódó vízszintkülönbségek hasznosítására telepített speciális vízerőmű. Hullámerőmű: A tenger hullámzásának energiáját hasznosító erőmű.

Földalatti erőmű: Nagy esésű vízerőműveket, melyek üzemvíz csatornáját is alagutakban vezetik, az egész gépházat

15 Tengeráramlat erőmű: Kísérleti jelleggel épített erőmű erős tengeráramlatok kinetikus energiájának hasznosítására.

16 Az ár-apály hatás A Hold és a Nap Földre gyakorolt tömegvonzásából alakul ki az árapály jelensége. A Föld szilárd felszíni része egy testként mozog, ezzel szemben a vízburok deformálódhat. A Holdhoz közelebbi oldalon nagyobb erő hat az óceánok vizére, mint a Föld szilárd részére, így a vízszint megemelkedik. A Holddal átellenes oldali óceánok vize pedig messzebb van a Holdtól a Föld szilárd részénél, így ez a szilárd rész nagyobb mértékben mozdul el a Hold felé. A sarkok közelében viszont a vizekre a Föld közepe felé mutató erő hat.

A Holdhoz közelebbi oldalon nagyobb erő hat az óceánok vizére, mint a Föld szilárd részére, így a vízszint megemelkedik.

17 A Hold mellett a Nap is létrehoz árapályt a Földön. Magának a jelenségnek az energiája a Föld forgásából származik, különben nem lenne adott helyen rendszeres ár-apály váltakozás.

18 Árapály

19 Az ár-apály erőmű Az árapály jelenség energia termelésre való hasznosítása egészen a középkorig nyúlikvissza. Franciaorsz ágban és Nagy-Britanniában kis vízi malmokat használtak gabona őrlésre, fa fűrészelésre, amelyek a be- és a kiáramló vizet hasznosították. A 11. századból Doomsday Book tesz említést egy árapály malomról, amely az angliai Port of Dover partján állt. Ezután folyamatosan épültek új malmok Európa nyugati partjainál.

a be- és a kiáramló vizet hasznosították. A 11.

20 Az utóbbi időkben azonban az árapály jelenség elektromos áram termelésére való hasznosítása került előtérbe. Ezt hatalmas duzzasztógátakban lévő turbinák segítségével lehet megoldani, illetve a folyótorkolatokba épített gátakkal. Legjelentősebb árapály erőművek a következők: bretagnei árapály erőmű (Franciaország), annapolis royal-i erőmű (Kanada). A legnagyobb teljesítményű árapályerőművek Dél- Koreában épültek, a Sihwa-ho-i tavi erőmű 254 MW teljesítményű.

21 Az ár-apály erőmű részei Gát : Jellemzően folyótorkolatokba építik meg, ahol a dagály és az apály vízszint különbségét felhasználva energiát tudjanak előállítani. Medencék : Dagálykor a gáton átjutó víz tárolására szolgálnak. Zsilipkapuk : Ezek szabályozzák a medencébe, a turbinákhoz, illetve az azokból kiáramló víz mennyiségét. A zsilipeknek is több fajtája létezik, ezek a következők: csapó zsilipkapu, vertikálisan emelkedő zsilipkapu, radiális zsilipkapu.

22 Ár-apály erőművek

23 Kész szítette: Ujságh Alexandra Magyar Brigitta Valtner Viktor Patrik

Hasonló dokumentumok

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően