8. kiadás március Tartalmazza a Sz. K évi 24. számában megjelent módosítást :

Átírás

1 8. kiadás március Tartalmazza a Sz. K évi 24. számában megjelent módosítást : Magyar Népköztársaság Országos Szabvány ACÉLSZERKEZETEK ÖMLESZTÕHEGESZTÉSSEL KÉSZÍTETT KÖTÉSEINEK ÉS SZERKEZETI ELEMEINEK GYÁRTÁSI KÖVETELMÉNYEI MSZ Az MSZ helyett Az MSZ M (1983) módosítással együtt érvényes C 05 Steel constructions. Technical requirements of the manufacturing of fusion welded joints and construction elements MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ. 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki. A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelöléseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve (VI. 12.) MT számú rendelet 11. ]. Méretek mm-ben E szabvány tárgya az új, az átalakított és a javított acélszerkezetek (építmények, épületszerkezetek, gépgyártási tartószerkezetek, oszlop-, torony-, vízépítési, híd-, daru-, és hasonló jellegû szerkezetek) ömlesztõhegesztéssel készült kötéseinek és hegesztett szerkezeti elemeinek (a továbbiakban: szerkezeti elemek) hegesztéssel összefüggõ mûszaki alapkövetelményei. Nem tárgya a szabványnak a hegesztett szerkezetek tervezésével, továbbá az olyan szerkezetek hegesztésével kapcsolatos mûszaki követelmények, amelyekre egyéb elõírások érvényesek (pl. kazánok, nyomástartó edények). Tartalom 1. Besorolás és általános követelmények 1.1. A szerkezeti elemek besorolása 1.2. Általános követelmények 2. Anyagminõségi követelmények 2.1. Alapanyagok 2.2. Hegesztõanyagok 3. A hegesztett kötések követelményei 3.1. Tompavarratos kötések 3.2. Sarokvarratos kötések 4. Hegesztéstechnológiai követelmények 4.1. Alapkövetelmény 4.2. Az elõzetes technológiai vizsgálat érvénye 5. Hegesztõkre vonatkozó követelmények 5.1. A hegesztõk ellenõrzési rendszere 5.2. A hegesztõk ellenõrzõ vizsgálata 6. Gyártási terv A jóváhagyás idõpontja: december 28. A hatálybalépés idõpontja: július 1. (34 oldal)

2 MSZ Gyártási követelmények 7.1. Általános gyártási követelmények 7.2. A hegesztés elõkészítése 7.3. A hegesztés végrehajtása 7.4. Elõmelegítés 7.5. A hegesztést követõ munkák 7.6. A hegesztési hibák javítása 8. Vizsgálatok 8.1. A technológia elõzetes vizsgálata 8.2. A hegesztõk üzemi ellenõrzése 8.3. A gyártásellenõrzõ próbadarabok vizsgálata 8.4. Roncsolásos vizsgálati módszerek 8.5. A hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata 8.6. A vizsgálati eredmények értékelése 9. Minõsítés Függelék F1. A hegesztett szerkezetek gyártási elõfeltételei F2. Példák a technológiai elõzetes vizsgálatával kapcsolatos bizonylatok kialakítására A szövegben említett magyar állami szabványok A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabvány A tárggyal kapcsolatos jogszabályok 1. BESOROLÁS ÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1.1. A szerkezeti elemek besorolása A hegesztett szerkezeti elemek a kialakításuk, üzemi körülményeik, jelentõségük vagy megkövetelt megbízhatóságuk alapján a készítés és ellenõrzés szempontjából a követelmények csökkenõ mértékének sorrendjében különleges követelményû, fokozott követelményû, általános követelményû vagy csekély követelményû, szerkezeti elemek lehetnek. A készítendõ szerkezeti elemet - ha a tervek magasabb besorolást nem tartalmaznak, és a hegesztõ eljárás vagy az anyagok magasabb besorolást nem igényelnek - az szakaszok szerint kell besorolni. Egyazon acélszerkezet különbözõ szerkezeti elemei vagy kötései eltérõ besorolásúak lehetnek Különleges követelményû szerkezeti elemek Különleges követelményûek azok a szerkezeti elemek, amelyeknek a kialakításuk, üzemi körülményeik, a gyártásukhoz felhasznált anyagok és alkalmazott hegesztõ eljárás(ok) stb., következtében e szabvány elõírásain túlmenõ, külön elõírt követelményeket is ki kell elégíteniük. Megjegyzés: Különleges követelményû szerkezeti elemek például az IA-nál jobb minõségû varrattal tervezett; az 50 mm-nél vastagabb szelvénnyel tervezett; az MSZ 6280 szerinti E kiegészítõ minõségi jelû (szavatolt átmeneti hõmérsékletû, a továbbiakban: minõségi fokozatú) acélminõségekbõl tervezett és a 490 N/mm 2 -nél nagyobb elõírt legkisebb szakítószilárdságú acélminõségekbõl tervezett szerkezeti elemek.

3 3 MSZ Fokozott követelményû szerkezeti elemek Fokozott követelményûek azok a szerkezeti elemek, amelyek IA-ID minõségû tompavarrattal vagy IA és I minõségû sarokvarrattal vannak tervezve, vagy C vagy D minõségi fokozatú acélminõségekbõl vannak tervezve, vagy gyártástechnológiai okokból elõmelegítést igényelnek, vagy N/mm 2 közötti elõírt legkisebb szakítószilárdságú acélminõségekbõl vannak tervezve Általános követelményû szerkezeti elemek Általános követelményûek azok a túlnyomóan statikus igénybevételû szerkezeti elemek, amelyek legfeljebb B minõségi fokozatú acélminõségekbõl vannak tervezve és gyártástechnológiai okokból elõmelegítést nem igényelnek, 430 N/mm-et el nem érõ elõírt legkisebb szakítószilárdságú acélminõségekbõl II és/vagy III varratminõséggel (2. és 4. táblázat) vannak tervezve Csekély követelményû szerkezeti elemek Csekély követelményûek azok a számottevõ igénybevétel nélküli, erõtani számítást nem igénylõ szerkezeti elemek, amelyek a kialakításuk, üzemi körülményeik, a gyártásukhoz felhasznált anyagok stb. következtében nem érik el az szakasz szerinti követelményeket. Ezekre a szerkezeti elemekre e szabvány elõírásai csak a tervdokumentációban és/vagy a szerzõdésben elõírt mértékben vonatkoznak Általános követelmények A hegesztett szerkezeti elem feleljen meg a tervdokumentáció (a továbbiakban: terv) elõírásainak. A tervet a kivitelezõnek (a továbbiakban: gyártó)az anyagok és a gyártási követelmények szempontjából át kell vizsgálnia. A terv elõírásaitól eltérõ anyagok alkalmazásához a tervet módosítani kell, kivéve a szakasz szerinti helyettesítést. Megjegyzések: 1. A gyártást feleslegesen nehezítõ kialakítás esetén a gyártó a terven módosítást kezdeményezhet. 2. A tervet illetve módosítást - ha ez követelmény - a szerkezet építését engedélyezõ hatóság, szakfelügyeleti szerv (a továbbiakban: engedélyezõ hatóság) hagyja jóvá A szerkezeti elemet a gyártó által kidolgozott gyártástechnológiai terv (a továbbiakban: gyártási terv) szerint kell elkészíteni. A gyártási tervet a gyártó hegesztésért felelõs szakemberének (a továbbiakban: hegesztési felelõs * ) egyetértésével kell készíteni. A gyártási tervhez - ha ez követelmény - a felelõs tervezõ (továbbiakban: tervezõ) hozzájárulását és az engedélyezõ hatóság jóváhagyását meg kell szerezni Mûszakilag indokolt esetben - a gyártó hegesztési felelõsének kezdeményezésére - a tervtõl, illetve a gyártási tervtõl el lehet térni. Az eltéréshez II és III varratminõségû kötések esetében a megrendelõ, ennél szigorúbb követelményû szerkezeti elemeknél a tervezõ és - ha ez követelmény - az engedélyezõ hatóság hozzájárulását is meg kell szerezni A szerkezeti elem gyártásáról naplót kell vezetni, amelybõl a követelmények teljesítése folyamatosan ellenõrizhetõ. A naplóban a szerkezeti elem azonosító jelén, elõírt varratminõségén (3. fejezet) és gyártási terv ( szakasz) szerinti munkarendjén kívül fel kell tüntetni a hegesztési felelõs és a hegesztési mûvezetõ nevét, a szerkezeti elemen dolgozó hegesztõk nevét és jelét, a tervben illetve a gyártási tervben rögzített elõírásoktól való eltérést (1.2.3.szakasz), a gyártást befolyásoló idõjárási adatokat, a gyártás elõre haladását, a minõséggel kapcsolatos észrevételeket, a részátadásokat, továbbá mindazokat a szerkezet minõsége szempontjából jelentõs adatokat, amelyeket más dokumentáció nem tartalmaz. Nem kell külön naplót vezetni abban az esetben, ha olyan gyártási dokumentáció készül, amely mindazokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a naplóban kellene rögzíteni. Különleges és fokozott követelményû szerkezeti elemek gyártásakor azonban a rendelõ szerzõdésben rögzített kívánságára ilyenesetben is kell naplót vezetni. * Lásd a Függelék F1.1. szakaszában.

4 MSZ ANYAGMINÕSÉGI KÖVETELMÉNYEK 2.1. Alapanyagok A hegesztett szerkezeti elemet a tervben elõírt acélból kell készíteni. A N/mm 2 közötti elõírt legkisebb szakítószilárdságú acélok közös szilárdsági csoportot képeznek; ezek a továbbiakban 37-es acélok. Ugyanígy a N/mm 2 közöttiek a továbbiakban 45-ös, a N/mm 2 közötti elõírt legkisebb szakítószilárdságú acélok pedig a továbbiakban 52-esacélok Azonos szilárdsági csoporton belül a csillapítatlan acél bármelyikkel, a csillapított acél pedig a szavatolt átmeneti hõmérséklet csökkenése irányában utána következõ minõségekkel (pl. a 37-es acélok esetében A 38, A 38 X, A 38 Y, A 38 B, 37 B, 37 C, 37 D, sorrendben bármelyik minõség az utána következõvel vagy következõkkel) helyettesíthetõ Ismeretlen minõségû acél csak akkor használható fel a hegesztett szerkezeti elem gyártására, ha megvizsgálva, tulajdonságai mindenben kielégítik az elõírt acélminõség szabvány szerinti követelményeit A beérkezett anyagok jelöléseit ellenõrizni kell. A tároláskor gondoskodni kell arról, hogy a beütött jelölések és a színjelek épségben maradjanak. Különleges és fokozott követelményû szerkezeti elemek gyártásakor a tervben elõírt darabokon az adagszámot külön fel kell tüntetni Hegesztõanyagok A felhasznált acéltól és alkalmazott hegesztési eljárástól függõen olyan hegesztõanyagot kell választani, amellyel készített kötés kielégíti az 1.,illetve 3. táblázatban megadott követelményeket. Megjegyzés: A hegesztõanyag kiválasztásához célszerû az MSZ 6281,6282, 6445, 6447, 6448 és 6586 szabványokat figyelembe venni A kiválasztott hegesztõanyagnak a szerkezeti elem gyártására való alkalmasságát a gyártónak igazolnia kell. Ezt igazolhatja az MSZ 6446,6449,6687 és 6688/1 szabványok szerinti, illetve a felhasznált alapanyag, az alkalmazott hegesztõ eljárás és a hegesztési munkarend igazolására végzett elõzetes technológiai vizsgálat (8.1. szakasz) eredményével A hegesztõanyagok ellenõrzésének szükségességét és mértékét - egyéb elõírás hiányában - a gyártó határozza meg Az MSZ 6259 szerinti légköri korrózióálló acélok hegesztéséhez az alapanyag vegyi összetételének megfelelõ korrózióálló heganyagot eredményezõ hegesztõanyagot kell alkalmazni A hegesztõanyagokat felhasználásukig eredeti csomagolásban, a gyártómû elõírásai szerint kell tárolni, és törekedni kell azok fél éven belüli felhasználására. 3. A HEGESZTETT KÖTÉSEK KÖVETELMÉNYEI A szerkezeti elem hegesztett kötései elégítsék ki a 3.1. szakaszban a tompavarratos kötésekre, a 3.2. szakaszban a sarokvarratos kötésekre elõírt követelményeket Tompavarratos kötések A tompavarratos kötések mechanikai tulajdonságai feleljenek meg az 1. táblázat, egyéb tulajdonságai a 2. táblázat követelményeinek. Megjegyzés: A szabvány elõzõ kiadásában szereplõ I varratminõség az1. és 2. táblázat szerinti I. 10 varratmínõséggel egyenértékû.

5 5 MSZ A tompavarratos kötések mechanikai követelményei 1. táblázat Az alapanyag szilárdsági csoportja 37-es 45-ös 52-es A hegesztett kötés szakítószilárdsága ( szakasz) legalább Az alapanyag legkisebb elõírt szakítószilárdsága A varrat heganyagának keménysége ( szakasz) legalább 140 HV HV 10 A hõhatás-övezet keménysége ( szakasz) legfeljebb 300 HV 10 1) A hegesztett tompakötés hajlítási szöge hajlításkor ( szakasz) legalább, ha a varratminõség IA I. 10, I. 8, I II 120 III 90 A hegesztett kötés hajlítóvizsgálatakor ( szakasz)a nyomótest átmérõje, D 2 s 2) mm A varrat ütõmunkája KV ( szakasz) legalább 3) 27 J 4) A varrat ütõvizsgálatának ( szakasz) hõmérséklete Megegyezik az alapanyagéval 5) IA 170 N/mm 2 A hegesztett tompakötés lüktetõ fáradási szilárdsága 6) legalább, ha a varratminõség I N/mm 2 I N/mm 2 I N/mm 2 1) 2) 3) 4) 5) 6) A legfeljebb 5 cm 3 / 100 g fém diffúzóképes hidrogéntartalmú varratot képezõ hegesztõanyaggal (MSZ 6680) végzett hegesztéskor 350 HV 10 lehet. A nyomótest átmérõje nem lehet kisebb az alapanyag hajlítóvizsgálatához elõírt átmérõnél. (s az alapanyag vastagsága.) 10 mm-nél vékonyabb szelvényméreteket nem kell ütõvizsgálattal ellenõrizni. Legalább 3 db próbatest vizsgálati eredményeinek átlaga, amelyek közül egy sem lehet 21 J-nál kisebb. Eltérõ minõségi fokozatú acélok összehegesztésekor a nagyobb szavatolt átmeneti hõmérsékletre vonatkozó elõírás a mérvadó, ha a terv másként nem intézkedik. A megadott fáradási szilárdság a szakasz szerinti fárasztóvizsgálatra érvényes; a kész szerkezeti elem fáradási szilárdsága annak méreteitõl és sajátfeszültségeitõl függõen ennek kb. 3/4-része.

6 MSZ A tompavarratos kötések követelményei a mechanikai követelmények nélkül Varratminõség I A I.10 I. 8 I. 6 II III A varratszél hajlásszöge legalább táblázat A megmunkálás (IA) vagy a szegélykiolvadás (I. 10-III) mélysége 2) legfeljebb Szelvénykeresztmetszet-csökkenés a megmunkálás (IA) illetve a szegélykiolvadás (I.10-III) keresztmetszetében 3) legfeljebb 4) 5) A varratdudor magassága legfeljebb Nincs megengedve 0,5 mm 0,8 mm 1,0 mm 5 % 10 % 1,5mm 2,0 mm 2,0 mm 2,5 mm 2,5 mm vagy a varratszélesség 10%-a 15%-a 20%-a 20%-a 20%-a (lásd még a szakaszt is) Illesztési hiba (e 1; 1a ábra) vagy külpontosság (e 2; 1b ábra) legfeljebb 5) 6) s/20 vagy 0,5 mm s/15 vagy 0,7 mm s/10 vagy 1,0 mm A belsõ varrathibák MSZ 4310/5 szerinti besorolása legalább 7) R 2 8) R 3 8) 9) R 4 8) A radiográfiai vizsgálattal ellenõrzendõ varrathossz legalább 10) 100% 20% 11) 12) 10% 11) 12) 5% 11) 12) - 13) A belsõ varrathibák MSZ 4310/8 szerinti besorolása legalább U 1 U 2 U 3 Az ultrahang-vizsgálattal ellenõrzendõ varrathossz legalább 10) 100% 40% 12) 20% 12) 10% 12) - 13) Folyadékpenetrációs és mágneses repedés vizsgálatok módja és terjedelme A gyártmányra vonatkozó szabványok,szabályzatok vagy tervezõi elõírások szerint 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) Fedettívû hegesztéssel készített tompavarratos kötés varratszélének hajlásszöge helyileg 30 -kal kisebb lehet. A szegélykiolvadás mértéke egyes tölcsérszerû lyukakban kétszeres nagyságú lehet. A szelvénykeresztmetszet-csökkenést az egyes szelvényrészek (öv, gerinc, szárak) tompavarratos kötéseiben külön-külön legalább 1,5 s hosz-szon, lemezek hosszú (l 100s) varratain legalább 10 s, legfeljebb azonban 30 s hosszúságú szakaszon kell vizsgálni. Kényszerhelyzetben (függõleges, falmenti és fejfeletti hegesztés; MSZ 4307) készített varratokon a varratdudor magassága másfélszeres nagyságú lehet. A megadott két feltétel közül az enyhébb követelmény a mértékadó. Az illesztési hiba az összehegesztett szelvények középvonalainak egymástól mért távolsága a varrat középsíkjában (e 1; 1a ábra); a külpontosság a varrat középsíkjának a 20 s hosszúságú húrtól mért legnagyobb távolsága (e 2;1 b ábra). Utóbbi a III minõségû varratokon kétszeres nagyságig megengedett. Az alátét-lemezes tompavarrat alátét-lemezén mutatkozó összeolvadási hibát szegélykiolvadásként kell értékelni. Ilyen esetben az MSZ 4310/5 szerinti hibafokozatot pl. R2 (Db 12) formában kell megadni. Kivéve a szegélykiolvadást (Fc), amelyre a 2. táblázat harmadik sora érvényes. A belsõ varrathibák fajtánként legfeljebb a következõ hibanagyság- és hibagyakoriság-jelzõszámok szerint megengedettek, azzal a feltétellel, hogy ezekbõl a vizsgált szakaszon kettõnél több hibafajta nem fordulhat elõ: Aa, Ad, Ba, Bc 15, 24, 33 Ab, Ac, Ae 14, 23, 32 Bb 14, 23 C - Da 15, 23 Db 12 Dc 13 Ea, Eb, Ec - Ha a varratban a megengedettnél kisebb jelzõszámú hibákból radiográfiai hibafokozatonként kettõnél több hibafajta fordul elõ, akkor azokat páronként összevonva eggyel nagyobb hibafokozatba kell sorolni. Az átsorolást az MSZ 4310/5 szerint folytatva, a varratot megfelelõnek kell minõsíteni akkor, ha a vizsgált szakaszon

7 7 MSZ ) 11) 12) 13) valamely hibafajta méret - és gyakorisági jelzõszáma elérte a megengedett mértéket és az egyes hibák alapján legfeljebb R 3 hibafokozatúnak minõsült; két hibafajta méret- és gyakorisági jelzõszáma elérte a megengedett mértéket és az egyéb hibák alapján legfeljebb R 2 hibafokozatúnak minõsült. A terv elõírasa szerint kell a rádiográfiai, az ultrahang- vagy a két vizsgálat kombinációját alkalmazni. Varratfajtánként (8.1. szakasz) legalább 10 db felvételt kell készíteni min. 24 cm hosszban, illetve ennél rövidebb varratokról a teljes varrathosszban. Az ennél nagyobb terjedelmû vizsgálatot külön elõ kell írni. A vizsgálat elvégzése nem kötelezõ, de a gyártó az elõírt minõséget szavatolni tartozik. 1. ábra A tompavarratok repedésmentesek legyenek. Felületük legyen sima vagy enyhén pikkelyezett, sík vagy enyhén domború, folyamatos átmenettel az alapanyagba Az IA minõségû varratok mindkét oldalukon megmunkált, sima felületûek legyenek; a varratokon alátétlemezek nem maradhatnak. A megmunkálás (a szerszám által hátrahagyott rovátkák) iránya ha a terven nincs más elõírás legyen merõleges a varrat hossztengelyére. A megmunkált felületen szegélykiolvadás még nyomokban sem maradhat A tompavarratok alakját és élkialakítását ha a terven nincs más kikötés a gyártó választja ki de az alátétlemezes tompavarratot csak a tervezett helyeken, illetve a tervezõ hozzájárulásával szabad alkalmazni. A kiválasztáshoz figyelembe kell venni az alkalmazott hegesztéstechnológiát és a varrat minõségi követelményeit A nem teljes keresztmetszetû tompavarratokra ugyanazok az elõírások érvényesek, mint a sarokvarratos kötésekre A tompavarratos T-kötés varratfelülete legyen sima, folyamatos átmenettel az alapanyagba. A varrat mechanikai követelményei feleljenek meg a 3. táblázat elõírásainak, egyéb minõségi követelményei pedig a 4. táblázat elõírásainak azzal az eltéréssel, hogy a két oldalról hegesztett varrat (2c ábra) összeolvadási hiánya az IA varratminõségre 0,1 s a többi varratminõségre 0,2 s lehet, ahol s a 2. ábra szerinti anyagvastagság. A varrat k mérete (2. ábra) az IA és I varratminõségekre legalább 2 s a II és III varratminõségekre legalább 1,6 s legyen. A IA minõségû varratnak az egyik vagy mindkét szegélyét a terv elõírásaitól függõen kell megmunkálni.

8 MSZ ábra 3.2. Sarokvarratos kötések A sarokvarratos kötések mechanikai tulajdonságai feleljenek meg a 3. táblázat, egyéb tulajdonságai a 4. táblázat követelményeinek. A sarokvarratos kötések mechanikai követelményei 1) Az alapanyag szilárdsági csoportja 37-es 45-ös 52-es 3. táblázat A varrat heganyagának keménysége ( szakasz) legalább 140 HV HV 10 A hõhatás-övezet keménysége ( szakasz) legfeljebb 300 HV 10 2) A varrat ütõmunkája KV ( szakasz) legalább 3) 27 J 4) A varrat ütõvizsgálatának ( szakasz) hõmérséklete Megegyezik az alapanyagéval 5) 1) 2) 3) 4) 5) A sarokvarratos kötések e táblázatban fel nem tüntetett mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, repedés nélkül elért hajlítási szög) a velük azonos minõségû alapanyaggal, hegesztõeljárással és hegesztõ anyaggal készített tompavarratos kötés mechanikai tulajdonságai (1.táblázat) alapján kell figyelembe venni. (Lásd a szakaszt is.) Lásd az 1. táblázat 1) lábjegyzetét. Csak abban az esetben kell ütõvizsgálatot végezni, ha a kötésbõl az ütõpróbatest kimunkálható (általában s 20 mm és a 8 mm esetében). Egyébként az 1) lábjegyzet szerint kell eljárni. Lásd az 1. táblázat 4) lábjegyzetet. Lásd az 1. táblázat 5) lábjegyzetét. A sarokvarratos kötések követelményei a mechanikai követelmények nélkül 4. táblázat Varratminõség I A I II III A varratméret átlagosan 1) A tervben elõírtnál kisebb nem lehet (a ill. h; ill szakasz) tûrése helyileg 2) + 15 %,de 1, ,5 mm - 20 % Illesztési hézag (b; 3. ábra) legfeljebb átlagosan 1) 0,2 a, de 0,5 mm 0,2 a, de 1,0 mm helyileg 0,4 a de, 1,0 mm 0,4 a, de 2,0 mm Összeolvadási hiány átlagosan 1) 0,2 a, de 0,5 mm 0,2 a, de 1,0 mm (g; 4. ábra) legfeljebb 3) 4) helyileg 2) 0,4 a, de 1,0 mm 0,4 a, de 2,0 mm A táblázat folytatódika táblázat folytatása

9 9 MSZ A táblázat folytatása Varratminõség I A I II III A varratfelület ( és szakasz)minõsége Varratkezdések és végkráterek, beleértve az elektródaváltások és a javítások helyét is A varratszegély ( szakasz) minõsége Megmunkált Megmunkált Sima, enyhén pikkelyezett Gondosan áthegesztve Nyers, folytonos átmenettel az alapanyagba A megmunkálás, ill. a szegélykiolvadás mélysége 5) legfeljebb 0,5 mm 0,8 mm 1,0 mm Szelvénykeresztmetszet-csökkenés a szegélykiolvadás keresztmetszetében 6) legfeljebb A folyadékpenetrációs és mágneses repedésvizsgálatok módja és mennyisége 5 % 10 % A gyártmányra vonatkozó szabványok, szabályzatok vagy tervezõi elõírások szerint 1) 2) 3) 4) 5) 6) A varrat méretét a varrat hossza mentén, de legfeljebb 250 mm hosszon, legalább 5 mérés átlagából kell megállapítani. A függõleges, a falmenti és a fejfeletti hegesztési helyzetben (MSZ 4307)készített varratok tûrése másfélszer nagyobb Az összeolvadási hiányt a csiszolatvizsgálathoz ( szakasz), ill. töretvizsgálathoz ( szakasz) elõkészített gyártásellenõrzõ próbatesteken kell ellenõrizni. A 70 -nál nem nagyobb nyílásszögû sarokvarratok összeolvadási hiánya 0,5 mm-rel nagyobb lehet. A szegélykiolvadás egyes tölcsérszerû lyukakban másfélszeres mélységû lehet. Lásd a 2. táblázat 3) lábjegyzetét. 3. ábra 4. ábra A sarokvarratok legyenek repedésmentesek. Felületük legyen sima, enyhén pikkelyezett, folyamatos átmenettel az alapanyagba Az IA minõségû sarokvarratok terven megadott egyik vagy mindkét szegélyét enyhén homorúra kell megmunkálni. A varratszegély megmunkálási iránya feleljen meg a szakasz elõírásainak A sarokvarratok - ha más elõírás nincs - egyenlõszárúak legyenek. A sarokvarrat a mérete a varrat keresztmetszetének legkisebb mérete. Ez nem mélybeolvadású hegesztõeljárások alkalmazása esetében a varrat kívülrõl mérhetõ a mérete (5. ábra). 5. ábra

10 MSZ A mélybeolvadású hegesztõeljárással készített sarokvarrat beolvadásának a gyártó által végzett elõzetes technológiai vizsgálatok ( szakasz)alapján szavatolt legkisebb mélysége a varrat méretében figyelembe vehetõ. Ilyen esetben a varrat kívülrõl mérhetõ a o mérete a o = a - z min lehet, ahol a a terven elõírt varratméret, z min. a beolvadás figyelembe vehetõ szavatolt mélysége mm-ben (6. ábra). 6. ábra Az elnyújtott sarokvarrat felületének lejtése ne legyen meredekebb az elõírt 1:n-arányúnál (7. ábra). Az ilyen varrat homlokoldali szárhossza (h) a varratba rajzolható egyenlõtlenszárú háromszög kisebbik befogója. 7. ábra 4. HEGESZTÉSTECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK 4.1. Alapkövetelmény A hegesztett kötéseket olyan hegesztõeljárással, hegesztõanyagokkal és hegesztési munkarenddel kell készíteni, amely a technológia elõzetes vizsgálata (8.1. szakasz) szerint a szerkezeti elem alapanyagával, illetve alapanyagaival együtt kielégíti a kötések tervben elõírt és a 3. fejezetben részletezett követelményeket. (Lásd a és a 7.4. szakaszt is.) Megjegyzések: 1. A technológia elõzetes vizsgálata magában csak az elõírt minõségû kötés megvalósíthatóságának mûszaki biztosítékát nyújtja; a megbízható kötések létrehozásának fontos elõfeltétele a hegesztõk 5. fejezet, illetve 8.2. szakasz szerinti rendszeres ellenõrzése is. 2. Egyes estekben adott hegesztõeljárások és/vagy hegesztõanyagok alkalmazásához a szabályozásra illetékes felügyeleti hatóság engedélye is szükséges Az elõzetes technológiai vizsgálat érvénye A technológia 8.1. szakasz szerint elvégzett elõzetes vizsgálata adott gyártóra vonatkozóan általános érvényû; végrehajtását nem szükséges szerkezetenként megismételni. A különleges és a fokozott követelményû szerkezeti elemek gyártásakor a technológia elõzetes vizsgálatának ismételt elvégzésére, a próbadaraboknak a rendelõ jelenlétében való meghegesztésére és a próbadarabok vizsgálatára külön kell megállapodni.

11 11 MSZ HEGESZTÕKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A 3. fejezet szerinti kötéseket csak az e fejezet és a 8.2. szakasz szerint ellenõrzött hegesztõk készíthetik. Nem követelmény ez az ellenõrzés akkor, ha a hegesztõ a munkának megfelelõ, érvényes HMB (Hegesztõszakmunkás Minõsítõ Bizottság)- minõsítéssel * rendelkezik. A fentieken túlmenõen be kell tartani a termékszabványok, illetõleg a megrendelõnek és a tervezõnek a hegesztõk minõsítésére vonatkozó, a gyártóval egyeztetett elõírásait is A hegesztõk ellenõrzési rendszere A kézihegesztõk ellenõrzése A kézihegesztõket külön kell ellenõrizni a különbözõ hegesztési eljárásokra (pl. gázhegesztés, kézi ívhegesztés, CO 2- védõgázas ívhegesztés); az eltérõ hegesztéstechnológiákat igénylõ alapanyagokra (pl. ötvözetlen szerkezeti acél, elõmelegítést igénylõ gyengén ötvözött acél); a különbözõ hegesztési munkarendet igénylõ hegesztõanyagokra (pl. az egyen- és váltakozó árammal egyaránt hegeszthetõ rutilos elektródák, a csak egyenárammal, fordított polaritással hegeszthetõ bázikus elektródák); a vízszintes, a függõlegesen felfelé haladó, a függõlegesen lefelé irányuló, határhelyzetû és a fejfeletti hegesztési helyzetekre A fûzõhegesztõk ellenõrzése A varratgyökbe kerülõ fûzõvarratokat készítõ hegesztõket az szakaszban elõírtak szerint kell ellenõrizni. Ez alól csak abban az esetben tehetõ kivétel, ha a fûzõvarrat hibái nem befolyásolják a varrat minõségét (pl. olyan mélybeolvadású hegesztõ eljárás alkalmazásakor, amely a fûzõvarratot teljesen átolvasztja, vagy amikor a gyökkimunkálás a fûzés hibáit is eltávolítja), de a fûzést végzõ hegesztõnek ilyen esetben is legalább betanított hegesztõnek kell lennie A gépihegesztõk ellenõrzése A gépihegesztõket külön kell ellenõrizni a különbözõ hegesztési eljárásokra (pl. fedettív hegesztés, automatikus védõgázas hegesztés, salakhegesztés); az eltérõ gyakorlatot igénylõ technológiákra (pl. egy- és többíves fedettívû hegesztés, tompa- és sarokvarrat gépi hegesztése) A hegesztõk ellenõrzõ vizsgálata A hegesztõk 5.1. szakaszban elõírt rendszerû, 8.2. szakasz elõírásai szerinti ellenõrzését évenként legalább egyszer kell végezni. Az ellenõrzésrõl a szakasz elõírásai szerint felvett jegyzõkönyveket nyilvántartásba kell venni és kívánságra a megrendelõnek betekintésre be kell mutatni. Ebben a nyilvántartásban fel kell tüntetni a hegesztõk képesítését és a jegyzõkönyvben engedélyezett varratminõsége(ke)t is Az egyszer már megfelelt és rendszeresen megfelelõ minõségû munkát végzõ hegesztõk évenként esedékes ellenõrzõ vizsgálatát nem kell a már elvégzett összes változatra kiterjeszteni, hanem elegendõ a hegesztési felelõs által kijelölt legkedvezõtlenebb változat vizsgálata. A hegesztési felelõs az évenként ismétlõdõ ellenõrzõ vizsgálatnak elfogadhatja a hegesztõ munkájának roncsolásmentes vizsgálati eredményeit és/vagy az általa készített gyártásellenõrzõ próbadarabok vizsgálati eredményeit is A fokozott követelményû szerkezeti elemek gyártása elõtt szükség lehet a hegesztõk külön ellenõrzõ vizsgálatára is. Ezt a vizsgálatot- és adott esetben a vizsgálatnak a rendelõ jelenlétében való végzését - a rendeléskor külön elõ kell írni. * Jelenleg a 3/1969.(VII.29.) KGM sz. rendelet szerint.

12 MSZ A hegesztési felelõsnek minden hegesztõ munkáját rendszeresen ellenõrizni kell, és szükség szerint a hegesztõket ki kell oktatnia. Szükség esetén - ha például a hegesztõ hosszabb idõn át nem hegesztett, vagy munkájának minõsége iránt kétség merült fel - az ellenõrzõ vizsgálatot meg kell ismételnie. 6. GYÁRTÁSI TERV A gyártási tervnek ( szakasz) tartalmaznia kell minden olyan (gyártási, szerelési stb.) elõírást amely fontos a szerkezet elkészítése szempontjából. A gyártási tervnek tartalmaznia kell a és 8.1. szakasz, valamint a 4. fejezet szerint szükséges technológia elõzetes vizsgálatának részletes tervét, vagy a már jóváhagyott vizsgálat tanúsítványának másolatát (1. F 2.2.) ill. ennek hivatkozási számát. A gyártás megkezdése elõtt végzendõ elõzetes technológiai vizsgálatokra vonatkozóan írja elõ a végzendõ vizsgálatok részletes tervét. A már elvégzett vizsgálatokra a vizsgálati jegyzõkönyv(ek) és a jóváhagyás(ok) számával kell hivatkoznia. A gyártási tervnek a gyártó üzem adottságainak és az alapanyag tulajdonságainak figyelembevételével - az elõírt minõség eléréséhez szükséges mértékben - ki kell terjednie. a leszabásra, az élkialakításra, a gyökhézagokra, a méretek tûrésére, az összeállító és hegesztõkészülékekre (pl. forgatóberendezés, helyzetbeállító készülék), az összehegesztésre kerülõ elemek rögzítésére, a szerelõ és emelõfülekre, a fûzõvarratokra, a kifutólemezekre, a gyártásellenõrzõ próbadarabokra, a varratok megkívánt minõségére, a hegesztõeljárásra, a hegesztõgépre, a felhasználható hegesztõanyagokra, az elõmelegítésre, a hegesztési paraméterekre, a hegesztési sorrendre, a hegesztési helyzetekre, az utókezelésekre, a vizsgálatokra, külön kiemelve a gyártás egyes fázisai között végzendõ vizsgálatokat és javításokat, az egyengetésre. Megjegyzések 1. A gyártási tervet a varratok megkívánt minõségén túlmenõen a hegesztés hatására bekövetkezõ torzulások és a szerkezeti elemben ébredõ sajátfeszültségek csökkentésének szem elõtt tartásával kell készíteni. 2. Ha a gyártási terv jóváhagyása is szükséges, akkor ezt rendeléskor kell elõírni. 7. GYÁRTÁSI KÖVETELMÉNYEK 7.1. Általános gyártási követelmények A szerkezeti elemet lehetõség szerint zárt mûhelyben kell gyártani. A szabadban végett hegesztéseket csapadéktól feltétlenül, széltõl pedig általában védett helyen kell végezni. (A védõgázas hegesztõeljárások alkalmazásakor a szél- és huzatmentesség feltétlenül szükséges.) Ahol az elõírt minõség eléréséhez szükséges feltételek nincsenek meg, ott kedvezõtlen idõjárás esetén a hegesztési munkát szüneteltetni kell. A megbízható munkavégzéshez a kézi hegesztést lehetõleg +5ºC feletti hõmérsékleten kell végezni, mínusz 5 C alatti környezeti hõmérsékleten csak kivételes esetekben ( szakasz)szabad hegeszteni. Ütésnek, kalapálásnak vagy rázásnak kitett munkadarabokon tilos hegeszteni.

13 13 MSZ Csak megfelelõen kiszárított * elektródával szabad hegeszteni. Ügyelni kell arra, hogy szárítás után az elektródákat ne érhesse nedvesség. A szárítóból kivett elektródákat lehetõleg 3, de legkésõbb 8 órán belül fel kell használni. Az elektródákat szárítás után is a minõségi jellel ellátott eredeti dobozokban vagy hordozható elektródaszárítóban kell tartani és csak a felhasználáskor szabad kivenni. Hibás (pl. láthatóan excentrikus bevonatú) vagy sérült (pl. lepattogzott bevonatú) elektródákat nem szabad felhasználni. A fedettívû hegesztéshez használt fedõporral a szárítás és felhasználás szempontjából értelem szerint azonos módon kell eljárni. Szennyezett fedõport vagy rozsdás, szennyezett huzalt a hegesztéshez nem szabad felhasználni A varratok mellé annyi helyen kell beütni az azokat készítõ hegesztõk jelét, hogy egyértelmûen megállapítható legyen, melyik varratot ki készítette. Az AI minõségû varratok mellett a bélyegzés helyett festett jelölést kell alkalmazni az azonosításhoz A hegesztés elõkészítése Leszabás és élelõkészítés Az elemek leszabásakor figyelembe kell venni azok hegesztés után bekövetkezõ várható zsugorodását. Megjegyzés: Pontosabb adatok hiányában a hosszirányú zsugorodás általában 0,5 -re de legfeljebb 1 -re, a tompavarratok keresztirányú zsugorodása kb. 1-3 mm-re vehetõ fel. Szükség esetén a zsugorodás nagyságát elõzetes technológiai vizsgálattal (próbahegesztés) kell meghatározni A varratélek simák legyenek. Az elõírt tûrést meghaladó egyenetlenségeket, továbbá a lángvágás okozta esetleges mélyebb bevágásokat még a szerkezet összeállítása elõtt ki kell javítani. Megjegyzés: A kézi vezetésû lángvágó pisztoly alkalmazását lehetõleg kerülni kell A repedésveszélyt - különösen a nagyméretû szerkezeti elemek elõkészítésénél - azzal is csökkenteni kell, hogy a feszültséggyûjtõ helyek szögleteit, éles átmeneteit forgácsolással (pl. fúrással) lekerekítik. Ügyelni kell arra, hogy a lángvágás síkja ne érintõlegesen csatlakozzék az így képzett furatokhoz (8. ábra). 8. ábra Az elõmelegítést igénylõ anyagokat ahol azt a gyártási terv elõírja lángvágás elõtt a 7.4. szakasz szerint kell elõmelegíteni Letisztítás A lánggal vágott élfelületekrõl a laza anyagrészeket (salak, reve) el kell távolítani, de nem kell eltávolítani a lángvágáskor keletkezett, tapadó oxidhártyát. * Megfelelõen kiszárítottnak azt az elektródát kell tekinteni, amelyet a gyártómû elõírásai szerint szárítottak.

14 MSZ A szerkezeti elemek felületét a készítendõ varratok mentén az összeállítás során - de legkésõbb a fûzés és a hegesztés elõtt - minden szennyezõdéstõl (olaj, festék, rozsda, reve, salak, nedvesség stb.) gondosan meg kell tisztítani. Az összeállítás után már nem hozzáférhetõ felületeket (pl. a varratok gyökének környezetét) még az összeállítás elõtt kell letisztítani Összeállítás A készítendõ szerkezet gyártási egységeit lehetõleg olyan készülékben kell összeállítani, amelyben az egyes elemek egymáshoz viszonyított helyzetükben rögzíthetõk és káros alakváltozások nélkül a hegesztéshez kívánt helyzetbe hozhatók. Az elemek rögzítése ne legyen túlságosan merev, tegye lehetõvé a szabad zsugorodást Az elemeket a várható zsugorodások és egyéb alakváltozások figyelembevételével káros feszítõerõ nélkül kell egymáshoz illeszteni. Az elhúzódások csökkentése érdekében ellentétes irányú elõfeszítést, illetve elõhajlítást szabad alkalmazni Ellenõrizni kell a varratok élkialakítására és az illesztési méretre megengedett tûrések betartását. A megengedett tûréshatárokat meghaladó eltéréseket egyengetéssel vagy utánmunkálással kell megszüntetni Fûzés Fûzést csak a gyártási tervben ( szakasz és 6. fejezet) elõírt helyeken és módon szabad készíteni Az összehegesztésre kerülõ elemeket fûzéssel kell egymáshoz rögzíteni, kivéve azt az esetet, amikor a szerkezeti elemet készülékben hegesztik. Ha a fûzõvarrat a gyöksor egyes szakaszait képezi, akkor azt a gyöksor hegesztésére elõírt módon és feltételek szerint kell készíteni. A fûzõvarratok száma és méretei feleljenek meg a gyártási terv (6. fejezet) elõírásainak A kifutólemezek alakja és méretei feleljenek meg az alkalmazott hegesztõ eljárás, a hegesztett kötésfajta és a szelvényvastagság követelményeinek ( szakasz). Csak olyan kifutólemezek alkalmazhatók, amelyek a technológia elõzetes vizsgálata (8.1. szakasz) szerint lehetõvé teszik a szerkezeti elemen maradó varrat végsõ szakaszain a kötésre elõírt minõségi követelmények betartását. A kifutólemezeket fûzéssel kell a varratkezdések és - végzõdések helyére rögzíteni Az elõkészítés ellenõrzése A hegesztés megkezdése elõtt ellenõrizni kell a szerkezeti elem összeállítását, az elõírt gyökhézagok egyenletességét, valamint a varratok helyének és környékének tisztaságát. Ha az ellenõrzés kielégítõ eredményt ad, a hegesztés megkezdhetõ. Azokat a szakaszokat, ahol a sarokvarratok illesztési hézaga (3. ábra) a megengedett tûréshatáron belül helyileg meghaladja az 1 mm-t (4. táblázat; II és III varratminõség). feltûnõen meg kell jelölni és a naplóban ( szakasz)vagy külön jegyzõkönyvben kell rögzíteni. Ezeken a szakaszokon a sarokvarratok külsõ méretét a hegesztéskor 1 mm-rel meg kell növelni. Megjegyzés: Fokozott követelményû szerkezeti elemek gyártásakor - ha a megrendelésben azt külön kikötötték - a megrendelõ részére lehetõséget kell biztosítani a szerkezeti elem összeállításának és a hegesztés elõkészítésének ellenõrzésére A hegesztés végrehajtása Csak a tervezett varratok helyén szabad ívet húzni és varratot készíteni, beleértve a csak gyártás vagy szerelés céljára ideiglenesen felhegesztett elemeket ( szakasz) is A gyöksor hegesztése elõtt szemrevételezéssel ellenõrizni kell a fûzõvarratokat. Az estleges repedéseket és a kifogástalan gyökhegesztést akadályozó egyéb hibákat gondosan ki kell munkálni. Repedt fûzõvarratra nem szabad ráhegeszteni. Megjegyzés: Fûzõvarratokon elsõsorban a végkráterben várható repedés keletkezése.

15 15 MSZ A gyöksorban ismételten elõforduló repedések esetében a gyártási tervben (6. fejezet) elõírt hegesztési munkarendet felül kell vizsgálni szükség szerint módosítani kell Az egyes sorok ill. rétegek meghegesztése után a salakot a varrat felületérõl maradéktalanul el kell távolítani és a következõ sor (réteg) kifogástalan meghegesztését akadályozó esetleges egyenetlenségeket le kell munkálni. A továbbhegesztés elõtt a végkrátert mindig gondosan meg kell vizsgálni, hogy abban nem keletkezett-e repedés. Minden repedést teljes mélységben ki kell munkálni, arra ráhegeszteni nem szabad. A vizsgálatot szemrevételezéssel, szükség esetén folyadékpenetrációs módszerrel kell végezni Az egyes varratokat folyamatosan kell elkészíteni. Ha a hegesztési folyamat valamilyen ok miatt félbeszakad, akkor továbbhegesztés elõtt repedés szem-pontjából is meg kell vizsgálni ( szakasz) a már elkészült varratot. Ugyanígy kell eljárni a munkadarab hegesztés közben szükséges forgatása, billentése után is. A munkadarabot - a befogó készülék merevségét is figyelembe véve - csak akkor szabad elforgatni stb., ha annak varratai már elég erõsek ahhoz, hogy ezt a helyzetváltoztatást repedés nélkül kibírják A kétoldalról készített tompavarratok gyökét ki kell munkálni, kivéve azt az esetet, amikor az alkalmazott technológia - annak elõzetes vizsgálata (8.1. szakasz) alapján - magában is megfelelõ beolvadást eredményez. A gyökkimunkálás olyan mértékû legyen, hogy a varrat gyökében mutatkozó hibákat teljesen eltávolítsa. A gyökkimunkálás a kötés minõségét nem veszélyeztetõ eljárással készüljön. A kimunkált horony töve s 8 mm szelvényvastagság esetében legalább 3 mm-es, e feletti vastagságok esetében legalább 4 mm-es lekerekítési sugarú legyen Kézi hegesztéskor a varratkezdések és - végzõdések kívánt minõségû kialakítása végett az IA, továbbá az I.10., I.8., I.6 ill. I varratminõségekhez minden esetben kifutólemezeket kell, a II és III minõségekhez pedig ilyeneket célszerû alkalmazni. A kifutólemezek vastagsága és élkialakítása általában egyezzék meg a hegesztendõ lemez vastagságával és élkialakításával; hosszuk a szelvény vastagságától, illetve a hegesztési eljárástól függõen mm legyen. s 10 mm lemezvastagság esetében megengedett a hegesztendõ él alá helyezett, egy darabból készült kifutólemezek alkalmazása is. Gépi hegesztés alkalmazása esetében minden varratminõséghez kell kifutó-lemez A szerkezeti elemen maradó végkrátereket fel kell tölteni. A tompavarratok végzõdéseit ilyenkor gondos áthegesztéssel és szükség szerinti köszörüléssel kell kialakítani oly módon, hogy a varratvégzõdés ne mutasson keresztmetszet--változást. A varratok befejezõ végkrátere (az ív megszakítási helye) ne essék a varrat végére Törekedni kell a hegesztés közben fellépõ fröcskölés csökkentésére. A fokozott követelményû szerkezeti elemeken az alapanyagra, illetve a már elkészült varratra ráfröccsent ömledéket a kötést nem károsító módon el kell távolítani. Megjegyzés: Fokozott mértékû fröcskölés esetén célszerû a varrat mellett olyan bevonatot alkalmazni, amely megakadályozza az odafröccsent ömledék megtapadását Azokon az acélszerkezeteken, amelyekre a gyártási terv azt elõírja, gyártás közben ismételten ellenõrizni kell a zsugorodásból származó alakváltozásokat. Elõre nem látott alakváltozások jelentkezésekor a gyártási tervet felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. Megjegyzés: Nagyobb eltérések esetében a tervezõvel ill. az engedélyezõ hatósággal egyetértésben valamelyik szerkezeti elem méretének módosításával lehet kiegyenlíteni az egyébként nem megengedett alakváltozásokat.

16 MSZ A hidegen alakított (pl. hajlított) részek közelében a terv alapján ellenõrizni kell minden varrat helyzetét, és mérlegelni kell a hegesztési hõhatás alapján várható hatásokat. Szükség esetén a tervet - a tervezõ, ill. engedélyezõ hatóság jóváhagyásával - módosítani kell A tervtõl eltérõ helyeken végzendõ hegesztéseket (pl. elõre nem látott szerelési elemek felhegesztését, nyílások behegesztését) tervmódosításnak kell tekinteni A szerelési lyukakat - ha ez követelmény - csak beragasztott vagy besajtolt dugókkal szabad kitölteni. A dugók szélét nem szabad körbehegeszteni, illetve ez csak indokolt esetben az alárendelt, csekély igénybevételû szerkezeteken megengedett. Megjegyzés: A szerelési lyukak teljes behegesztése csak különleges esetben, külön technológiai vizsgálat alapján engedélyezhetõ Üreges szelvények vagy szerkezeti részek lezárása elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy nem maradt-e bennük víz vagy más idegen anyag, illetve elvégezték-e a belsõ felületvédelmet, ha ez követelmény Elõmelegítés Ahol az acél hegeszthetõsége (MSZ 4305) megkívánja, elõmelegítést kell alkalmazni. Ez az elõmelegítés minden hegesztési mûveletre (fûzés, gyökhegesztés, hegesztés, javítás stb.) egyaránt vonatkozik Ha a szakasz szerinti (ún. technológiai) elõmelegítés nem szükséges,+5 C-nál kisebb környezethõmérsékleten a 37-esnél nagyobb szilárdságú acélokat és acélminõségtõl függetlenül a 30 mm-nél vastagabb elemeket, mínusz 5 C alatti hõmérsékleten pedig minden szerkezeti elemet a szakasz szerint C (ún. kézmelegnek megfelelõ) hõmérsékletre kell elõmelegíteni. A hideg idõben végzett hegesztéskor az elõmelegítést csak akkor szabad mellõzni, ha ennek megengedhetõségét a hegesztendõ szerkezeti elemekével megegyezõ adag(ok)ból származó anyagon a fûzésre, a gyökhegesztésre és/vagy a javításra a tervezett technológia szerint elõzetes technológiai vizsgálatot (8.1. szakasz) végeztek és annak eredménye megfelelõ Ha a szerkezeti elem alapanyagát az MSZ 6280 függelékében ajánlott, az illetõ acélfajtánál beedzõdés szempontjából várható legkedvezõtlenebb minõségnek megfelelõ elõmelegítéssel hegesztik, akkor az elõmelegítésre vonatkozóan nem kell külön vizsgálatokat végezni. Ellenkezõ esetben az elõmelegítés hõmérsékletét a 8.1. szakasz szerinti technológiai vizsgálattal kell meghatározni. A vizsgálatot a szelvényvastagságnak megfelelõen a fûzéshez, a gyökhegesztéshez és/vagy a javításhoz tervezett technológiával kell végezni. Az így meg-állapított elõmelegítési hõmérséklet minden C-egyenérték, lehûlési sebességszempontjából kedvezõbb esetre is érvényes Sarokvarratok hegesztésekor, ha a technológia elõzetes vizsgálata (8.1. szakasz) szerint a varrat méretének növelésével - azaz nagyobb fajlagos hõbevitellel hegesztve - az elõmelegítés elkerülhetõ, akkor a tervezõ hozzájárulásával a terv ennek megfelelõen módosítandó (lásd az szakaszt is). A szerkezetekre vonatkozó tervezési elõírásban megengedettnél nagyobb méretû sarokvarrat azonban még ilyen esetben sem alkalmazható Az elõmelegítésnek a varrat mellet kb. 3 s (s = szelvényvastagság), de legalább 50 mm szélességre kell kiterjednie. Az elõmelegítés idõtartamát úgy kell megállapítani, hogy az alapanyag a teljes vastagságában átmelegedjék. Az elõírt elõmelegítési hõmérsékletet a hegesztés egész idõtartama alatt fenn kell tartani és tapintó hõmérõvel, hõkrétával vagy más megbízható módon kell ellenõrizni. Ha a hegesztési hõ nem pótolja a hõveszteséget, a melegítést hegesztés közben is folytatni kell. Az elõmelegítéshez illetve a hegesztés alatti melegítéshez nem szabad szúrólángot használni A teljes anyagvastagságra kiterjedõ elõmelegítés helyett annak hatásával egyenértékû felületi elõmelegítés is alkalmazható. Ilyen esetben a felületen elérendõ hõmérsékletet külön vizsgálattal kell megállapítani, és a tervezett technológiának a hõhatás-övezet megengedett keménysége (1., ill. 3.táblázat) szempontjából való egyenértékûségét elõzetes technológiai vizsgálattal kell igazolni. Megjegyzés: Felületi elõmelegítés esetében a teljes keresztmetszetû átmelegítéshez viszonyítva a felületen általában kb. 100 C-kal nagyobb hõmérséklet elérése szükséges.

17 17 MSZ A hegesztést követõ munkák Az ideiglenesen felhegesztett elemek eltávolítása A szerkezet gyártásához, ill. szereléséhez ideiglenesen felhegesztett elemeket (kifutólemezek, gyártásellenõrzõ próbadarabok, szerelõfülek stb.) kalapáccsal vagy feszítõ eszközzel letörni, ill. leszakítani nem szabad. Ezeket az elemeket a szerkezet és varratainak megsértése nélkül (pl. lángvágással, fûrészeléssel) kell eltávolítani, és a helyüket simára kell köszörülni Az IA minõségû varratok és környezetük megmunkálása Az IA minõségû tompakötések felületét és szegélyét az IA minõségû sarokvarratos kötések s a tompavarratos T- kötéseknek a tervekben megjelölt szegélyét, az IA minõségû tompa- és/vagy sarokvarrattal tervezett szerkezeti elemek felületébe beütött jelöléseket és sérüléseket, a szakasz követelményeinek megfelelõen köszörüléssel kell megmunkálni. A szélek megmunkálásához hozzátartozik a becsatlakozó nyers varratvégek megmunkálása is a szelvényvastagsággal megegyezõ hosszban. A megmunkált felületen szegélykiolvadás még nyomokban sem maradhat A varratdudor lemunkálása a nem IA minõségû tompavarratokról Ha a nem IA minõségû tompavarratokról a varratdudort a felfekvõ elemek miatt vagy más okból (pl. repedésvizsgálat vagy a varrat felületén alkalmazott ultrahang-vizsgálat céljából) el kell távolítani (ún. lemunkált tompavarrat), akkor azt az összehegesztett elemek síkjáig kell lemunkálni. A szegélyki-olvadást ilyenkor nem kell kimunkálni. A lemunkálást köszörüléssel vagy más, azzal egyenértékû, a varrat felszínét mélyebben nem roncsoló eljárással kell végezni. A köszörülési nyomok iránya a varrat hosszirányára merõleges legyen Egyengetés Az összehegesztett szerkezeti elemek nem megengedett alakváltozásait ki kell egyengetni. Ezt lehetõleg egyengetõ hengerek között, sajtolással és/vagy melegítéssel kell végezni. Egyengetés céljából a szerkezeti elemre külön varratot hegeszteni nem szabad. Megjegyzések: 1. A kalapálással való egyengetést lehetõleg kerülni kell. 2. A nem kívánt alakváltozások kialakulását elsõsorban a technológiai paraméterek célszerû kiválasztásával kell megakadályozni Felületvédelmi korlátozások A hegesztés helyén csak olyan korrózióvédõ bevonat maradhat, amely elõzetes technológiai vizsgálattal igazoltan nem okoz meg nem engedett varrathibákat. A végleges felületvédelmet csak a varratvizsgálatok elvégzése után szabadalkalmazni. A több gyártási egységben szállított szerkezeteken az utólag készítendõ varratok helyét és környékét, a feszítõcsavaros kötések súrlódással tapadó felületét, valamint a betonnal együttdolgozó acélszerkezetek betonnal érintkezõ felületét csak könnyen és megbízhatóan eltávolítható védõbevonattal szabad ellátni A hegesztési hibák javítása A nem megfelelõ minõségû varratok le- vagy kimunkálással el kell távolítani, és helyettük újakat kell készíteni. A varratoknak ez az eltávolítása és újrahegesztése (a továbbiakban: javítás) kiterjedhet a hibás varrat teljes hosszára vagy annak csak egyes szakaszaira, a teljes varratkeresztmetszetre vagy annak csak egy részére. A teljes keresztmetszetében két oldalról kijavítandó tompavarrat javítása két oldalról egymás után külön-külön is végezhetõ. A csak egyes szakaszokra kiterjedõ kimunkálást úgy kell végezni, hogy abban ne legyen hirtelen keresztmetszet-változás. Az új varrat keresztmetszetét úgy kell kialakítani, hogy lehetõleg egyenletes hõeloszlást hozzon létre a javított szakaszon.

18 MSZ A javítást a 7.3. és 7.4. szakasz elõírásainak figyelembevételével kell végezni. Ismételt javítás esetében meg kell vizsgálni a hiba okát, és meg kell határoznia javítás módját és a technológia adatait. Ezt a gyártási naplóban, illetve az azt helyettesítõ gyártási dokumentációban ( szakasz) is rögzíteni kell A tompavarratokról a 2. táblázat szerint nem megfelelõ magasságú varratdudort a szakasz szerint kell lemunkálni A meg nem engedett méretû szegélyhibát és a varrat felületén (pl. az elektródaváltások helyén) vagy a varrat végén mutatkozó keresztmetszet-hiányt a javításhoz elõírt technológia szerint kell feltölteni. A feltöltés kiemelkedõ részeit, ha azok a 2. táblázat tûrésértékeit meghaladják. a , ill. a szakaszelõírásai szerint le kell munkálni. Az egyszerû ráhegesztéssel kifogástalanul nem javítható szegélykiolvadásokat elõzetesen ki kell munkálni. Az IA minõségû varratok felületi egyenlõtlenségeit a keresztmetszet-hiányok javításával értelemszerûen azonos módon kell kijavítani A szerkezeti elemen elõforduló ívhúzások nyomai a 37-esnél nagyobb szilárdságú acélból készült szerkezeti elemeken és a megmunkált varratok környékén minden esetben, a 37-es acélokból készült szerkezetek esetén pedig csak a fokozott követelményû szerkezeti elemeken, ki kell köszörülni. A 37-esnél nagyobb szilárdságú acélból készült szerkezeti elemeken a kiköszörülés után repedésvizsgálatot ( szakasz) kell alkalmazni. 8. VIZSGÁLATOK A szerkezeti elemek minõsítéséhez gyártást elõkészítõ vizsgálatok (8.1. és 8.2. szakasz), gyártást ellenõrzõ vizsgálatok (8.3. szakasz) és az elemek hegesztett kötéseinek vizsgálatai (8.5. szakasz) szükségesek. A gyártást elõkészítõ vizsgálatok közül a technológia elõzetes vizsgálatát (8.1. szakasz), továbbá a gyártást ellenõrzõ vizsgálatokat a 8.4. szakasz szerinti roncsolásos módszerekkel, a szerkezeti elemek hegesztett kötéseinek vizsgálatait pedig a 8.5. szakasz szerinti roncsolásmentes módszerekkel kell végezni A technológia elõzetes vizsgálata A szerkezeti elem gyártása elõtt igazolni kell azt, hogy a tervezett alapanyaggal és hegesztési technológiával készített kötés megfelel a 3. fejezet követelményeinek. A technológia elõzetes vizsgálata mindig csak meghatározott alapanyagra, varratalakra, hegesztõ eljárásra, hegesztõanyagra, hegesztési munkarendre érvényes. Minden változatra külön technológiai vizsgálatot kell végezni. Megjegyzés: A gyártónál még nem alkalmazott hegesztõanyag vagy hegesztõ eljárás bevezetése elõtt megfelelõ vizsgálatokkal kell megállapítani ill. ellenõrizni azok alkalmazhatóságát, továbbá a hegesztési paraméterek optimális értékeit és még elfogatható határait. Ez a szabvány erre nem tartalmaz elõírásokat. A technológia 8.1. szakaszban elõírt elõzetes vizsgálata csupán a már bevált anyagokra illetve eljárásokra kidolgozott paraméterek helyes alkalmazásának igazolására szolgál A technológia elõzetes vizsgálatának próbadarabjait a hegesztési felelõs - illetve külön kikötés esetén a megrendelõ - jelenlétében a gyártás helyén kell meghegeszteni. A próbadarabok készítésérõl jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvben minden jellemzõ adatot rögzíteni kell. Ilyen adatok lehetnek pl.: a hegesztõ neve és esetleges HMB-minõsítési jelzõszáma, az alapanyag minõsége és jellemzõ mérete (vastagsága), az elõkészítési és illesztési adatok,