Mesterséges optikai sugárzás

Átírás

1 Mesterséges optikai sugárzás A természetes és/vagy mesterséges forrásokból származó optikai sugárzások állandóan jelen vannak környezetünkben. Az elmúlt évtizedek technológiai fejlesztései következtében számos olyan új mesterséges optikai sugárforrás jelent meg a munkahelyeken, ami indokolttá tette, hogy a munkavállalók védelmét szabályozzák ezen a téren is. Az Európai Unió a 2006/25/EK irányelvben meghatározta a mesterséges optikai sugárzásból származó expozíciós hatások határértékeit. A szabályozás az 1 nanométer és 100 nanométer hullámhosszúság közötti elektromágneses sugárzást érinti az ultraviola, az infravörös és látható tartományban, de eltérő hullámhosszúsága miatt - nem érinti a röntgen-, a gamma-, a mikrohullámú-, és a rádiósugárzást. Az irányelv kimondja, hogy: Jelenleg a munkavállalókat az optikai sugárzásból származó veszélyekkel szemben védőintézkedések bevezetésére van szükség, e sugárzásnak a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt különösen szem- és bőrkárosító hatása miatt. Ezek az intézkedések nemcsak az egyes munkavállalók egyéni egészségvédelmét és biztonságát célozzák, hanem egy minden közösségi munkavállaló védelmét szolgáló minimális alapszint megteremtését is, a verseny esetleges torzulásainak elkerülése érdekében. A 2006/25/EK irányelvnek való megfelelés biztosítása céljából a hazai szabályozás - mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet augusztus 5-én lépett hatályba és minden olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló a szemet és a bőrt érő mesterséges optikai sugárzásból származó expozíciós hatásnak lehet kitéve. A rendelet alkalmazása szempontjából célszerű megjegyezni, hogy az előírások, a megadott expozíciós határértékek csak a mesterséges eredetű optikai sugárzásra vonatkoznak. A természetes optikai sugárzás elleni védekezés - a szabadban dolgozók védelmét - az EU a tagországok hatáskörébe utalta. Magyarországon jelenleg se a munkavállalókra, se a lakosságra - nincs ilyen szabályozás hatályban. Mesterséges optikai sugárzást idézhet elő pl. a magas hőmérsékletű anyagok megmunkálása, hőkezelés, ívhegesztés, szikraforgácsolás, egyes készülékek üzemeltetése, illetve a lézer mind elterjedtebb alkalmazása pl.: az ipari megmunkálás területén, szerkezeti vizsgálatoknál, az orvosi gyógyítás területén (sebészet, szemészet). A mesterséges optikai sugárzás több típusú forrását is használják gyártási folyamatok inputjának biztosításához, valamint a kutatás és a kommunikáció területén. Az optikai sugárzás járulékos is lehet, például abban az esetben, amikor egy forró anyag optikai sugárzási energiát is kibocsát. 1

2 A mesterségesen létrehozott optikai sugárzás a legtöbb munkahelyen jelen van, de különösen az alábbi területeken: igen magas hőmérsékleten végzett munkálatok, például üveg- és fémmegmunkálás, ahol a kemencék infravörös sugárzást bocsátanak ki, a nyomtatóipar, ahol a tinta és a festék szárítása sok esetben fény által kiváltott polimerizációs folyamattal történik, művészet és szórakoztatás, ahol az előadók és a modellek adott esetben közvetlenül vannak megvilágítva spotlámpákkal, effektvilágítással, modellvilágítással vagy villanófénnyel, szórakoztatás, ahol a közönség számára kijelölt területen tartózkodó munkavállalókat általános és effektvilágítás éri, roncsolás mentes vizsgálat, amely során a fluoreszcens festékek kimutatására ultraibolya sugárzást használhatnak, orvosi kezelés, ahol az orvosok és a betegek ki lehetnek téve a műtőben használt spotlámpák sugárzásának, valamint az optikai sugárzás terápiás célú felhasználása során keletkező sugárzásnak, kozmetikai kezelés, ahol lézert és villanófényt, valamint ultraibolya és infravörös forrásokat használnak, műhelyekben vagy raktárokban végzett munka, ahol a nagyméretű nyitott épületeket erős térvilágítással világítják be, gyógyszerészet és kutatás, ahol ultraibolya-sterilizálást használhatnak, szennyvízkezelés, ahol ultraibolya-sterilizálást használhatnak, kutatás, ahol lézert használhatnak, és az ultraibolya sugárzás által kiváltott fluoreszcencia hasznos eszköz lehet, hegesztést magában foglaló fémmegmunkálás, lézeres illesztést magában foglaló műanyaggyártás. Az alábbi felsorolásban néhány olyan iparág és alkalmazás szerepel a teljesség igénye nélkül ahol az optikai sugárzások expozíciója egészségi kockázatot okozhat (IR: infravörös-, VIS: látható-, UV: ultraibolya sugárzás): fém és üvegipar (IR) nyomdaipar (UV, VIS) szórakoztató ipar (VIS) anyagvizsgálat (UV) gyógyászat (UV, VIS) kozmetika (UV, VIS, IR) sterilizálás (UV-C) fém hegesztés/vágás (UV, VIS, IR) kutatás (UV, VIS, IR) Néhány példát sorolunk fel a lézerforrások alkalmazási területéről a következő táblázatban. Felhasználási terület Alkalmazások Jellemző lézer típus Hullámhossz tartomány Anyagmegmunkálás Fúrás, vágás, CO 2, Nd:YAG IR 2

3 hegesztés, stb. excime UV Metrológia Hossz-, távolság-, földmérés, irányzás, He-Ne Nd:YAG IR sebesség mérés Lézeres anyag és szerkezetvizsgálat Analitikai kémia, FT-IR He-Ne, festék, Nd:YAG IR Holográfia Információtárolás Argonion, He-Ne, festék, stb Hírközlés Optikai kábelek Lézer diódák IR Kozmetika Ránctalanítás stb. Lézer diódák, Szórakoztató ipar 1. Expozíció megállapítása Lézeres vetítés, koncert látványtervezés He-Ne, Argon ion Argon ion, He-Ne, stb. 3 IR A munkáltató az expozíció határérték alá történő csökkentéséhez szükséges intézkedések céljából köteles: megállapítani, hogy a munkavállalók vonatkozásában fennáll-e mesterséges optikai sugárzás okozta expozíció, és meghatározni annak mértékét. Ezt a kötelezettséget a munkáltató: Becsléssel teljesítheti, ha a mesterséges optikai sugárzást kibocsátó eszköz, berendezés gyártójától kapott információk, a mesterséges optikai sugárzást kibocsátó berendezések száma és a munkavállalók expozíciójának időtartama, valamint a munkavégzés egyéb körülményei alapján biztonsággal becsülhető, hogy a munkavállalót érő expozíció a határérték alatt marad. Ha az expozíció mértéke becsléssel nem állapítható meg biztonsággal, számításokat kell alkalmazni. A számítások során figyelembe kell venni a berendezés gyártója által szolgáltatott adatokat. Ha az expozíció mértéke sem becsléssel, sem számítással nem állapítható meg biztonsággal, igazoló méréseket kell végezni. A számításhoz, illetve méréshez alkalmazott módszereknek objektív kritériumokon kell alapulniuk. E körben felhasználhatók: az IEC szabványai a lézersugárzás tekintetében, a CIE, valamint a CEN ajánlásai a nem-koherens sugárzás tekintetében, továbbá - azoknál az expozícióknál, amelyekre ezek a szabványok és ajánlások nem adnak iránymutatást - a vonatkozó EU szabványok és ajánlások. 2. Kockázatértékelés A hatályba lépett rendelet értelmében a munkáltatónak a mestersége optikai sugárzást illetően - olyan kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amely becslési, mérési, illetve számítási adatokon alapul, és amely tartalmazza a szükséges intézkedések meghatározását.

4 A kockázatértékelést az Mvt. 54. (3) bekezdésében előírt indokolt esetben és meghatározott gyakorisággal felül kell vizsgálni. A kockázatértékelésnek - beleértve az annak alapját képező adatokat is - papír alapú adathordozón hozzáférhetőnek kell lennie, és azt meg kell őrizni a mesterséges optikai sugárzást kibocsátó berendezés használatának befejezését követő 5 évig. A rendelet mellékletei expozíciós határértékeket, valamint számítási eljárásokat határoznak meg: a nem koherens optikai sugárzás, valamint a lézersugárzásra egyaránt. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a mesterséges optikai sugárforrás által kibocsátott, nem - koherens sugárzásra, a 2. számú melléklet a lézerre megállapított expozíciós határértékeket. Az optikai sugárzás biofizikailag releváns expozíció értékei az 1. melléklet 2. pontjában foglalt képletekkel határozhatók meg. Az alkalmazás szempontjából célszerű néhány fogalom magyarázatára is kitérni. A rendelet alkalmazásában: optikai sugárzás: bármely elektromágneses sugárzás, amely a 100 nm és 1 mm közötti hullámhossztartományban, spektruma ultraibolya sugárzásra, látható sugárzásra és infravörös sugárzásra oszlik. lézersugárzás: lézer által keltet optikai sugárzás, nem koherens sugárzás: bármely nem lézerrel keltett optikai sugárzás. A kockázatértékelés során figyelembe kell venni: a mesterséges eredetű optikai sugárzás okozta expozíció szintjét, hullámhossz tartományát és időtartamát, az expozíciós határértékeket, az Mvt. szerint sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók egészségét és biztonságát érintő hatásokat, a munkahelyen előforduló, optikai sugárzás és a fényérzékenyítő hatású vegyi anyagok közötti kölcsönhatásokból eredő, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő lehetséges hatásokat, átmeneti vakság, robbanás, tűz vagy más közvetett hatásait, a mesterséges optikai sugárzás expozíciószintjének csökkentésére kifejlesztett csereberendezés meglétét, a munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó, a munkaköri alkalmasságot befolyásoló adatokat, több forrásból származó mesterséges optikai sugárzás expozícióját, az IEC vonatkozó szabványának megfelelően meghatározott, lézerre alkalmazott osztályozást, és az optikai sugárforrások és kapcsolódó munkaeszközök gyártói által kötelezően szolgáltatott információkat. 4

5 Az optikai sugárforrás gyártója által elvégzett veszélyességi osztályba sorolás gyakran segítséget nyújt a forrás által okozott kockázat értékeléséhez. A lézerek, a nem-koherens források és gépek veszélyességi osztályba sorolása különböző szabványok szerint történik: a lézerek veszélyességi osztályait az MSZ EN szabvány, az optikai sugárzásokat kibocsátó gépeknél az EN szabvány határozza meg. 3. Intézkedések az expozíció határérték alá csökkentésre Ha a kockázatértékelés eredménye az expozíciós határértékek túllépését valószínűsíti, a munkáltató köteles az egészségkárosodás elkerülése érdekében a határértéket meghaladó expozíció megelőzését célzó műszaki, illetve szervezési intézkedésekből álló cselekvési tervet elkészíteni és végrehajtani. Ilyen intézkedés lehet: az optikai sugárzásból eredő veszélyt csökkentő más munkamódszerek alkalmazása, kevesebb optikai sugárzást kibocsátó munkaeszköz választása az elvégzendő munka figyelembevételével, a kibocsátott optikai sugárzás csökkentése műszaki intézkedésekkel, szükséges esetben reteszek, árnyékolások vagy hasonló egészségvédelmi rendszerek alkalmazása, a munkaeszközökre és a munkahelyekre vonatkozó megfelelő karbantartási programok végrehajtása, a munkahelyek megtervezésének és elrendezésének felülvizsgálata, az expozíció időtartamának és szintjének korlátozása, a munkavállaló ellátása megfelelő egyéni védőeszközökkel, ha a berendezés gyártója használati utasítást ad ki a berendezéshez, ezen utasítás szerinti intézkedés, vagy ha az előbb felsorolt intézkedések nem elégségesek, további más intézkedés. Az optikai sugárzást a test külső rétegei elnyelik, ezért annak biológiai hatásai nagyrészt a bőrre és a szemre korlátozódnak; ugyanakkor az egész szervezetre gyakorolt hatások is bekövetkezhetnek. A különböző hullámhosszú sugárzások különböző hatásokat válthatnak ki, annak függvényében, hogy a sugárzást a bőr vagy a szem mely része nyeli el, valamint hogy milyen típusú kölcsönhatás történik: az ultraibolya-tartományra általában a fotokémiai hatások, míg az infravörös tartományra a hőhatások jellemzők. A lézersugárzás kiválthat további hatásokat is, amelyekre az energia szövet által történő gyors elnyelése jellemző, és ezek különösen a szem esetében jelentenek veszélyt, mivel a szemlencse képes a sugarat fókuszálni. 5

6 A különböző hullámhosszú sugárzások behatolása a szembe A különböző hullámhosszú sugárzások behatolása a bőrbe. A védelmi intézkedések meghatározásánál követni kell azt az elvet, amely szerint a kollektív védelem elsőbbséget élvez a személyi védelemmel szemben, ezért a mesterséges optikai sugárzás expozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a forrásnál kell megszüntetni vagy minimális szintre csökkenteni. Ennek értelmében a tervezett védelmi eljárások típusainak kiválasztásakor az alábbi sorrend szerint kell előnyben részesíteni azokat: a veszély megszüntetése a tevékenység vagy berendezés kiváltása kevésbé veszélyessel. műszaki megoldások adminisztratív ellenőrzés egyéni védőeszköz A műszaki védelem megoldásai lehetnek például: 6

7 védőburkolat elkerítés megszakító kapcsolók figyelmeztető fény és/vagy hangjelzés távvezérlés célzó segédfény csillapítók megszakítók optikai szűréssel ellátott megfigyelő ablak tükröződés gátló vészleállító kapcsoló Egyéni védőeszköz alkalmazása csak abban az esetben elfogadható, ha más védelmi intézkedésekkel nem lehet a határérték feletti expozíciót megakadályozni. Ilyenek lehetnek a vonatkozó szabványoknak megfelelő védőszemüveg, arcvédő, kesztyű, illetve védőruha A munkavállaló nem tehető ki az expozíciós határérték feletti mesterséges optikai sugárzásnak. Ha a munkavállaló mesterséges optikai sugárzás általi terhelése túllépi az expozíciós határértéket, a munkáltatónak a soron kívüli kockázatértékelés eredményére figyelemmel azonnal intézkednie kell annak érdekében, hogy az expozíció mértéke a határérték alá csökkenjen: a kockázatértékelés figyelembe vételével a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló jogszabálynak megfelelően jelzéssel kell ellátni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók az expozíciós határértékeket meghaladó mesterséges eredetű optikai sugárzásnak lehetnek kitéve, a kérdéses területeket meg kell jelölni, és az oda való belépést korlátozni kell, ha ez műszakilag megoldható, és ha az expozíciós határértékek túllépésének a kockázata fennáll. 4. Munkavállalók oktatása A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkahelyükön mesterséges optikai sugárzás miatti expozíció kockázatának kitett munkavállalók oktatásáról, a munkavállalókat és képviselőiket tájékoztatni kell a kockázatértékelés eredményeiről: a megtett intézkedésekről, az expozíciós határértékekről és a túllépésükből származó lehetséges kockázatokról, a mesterséges optikai sugárzás expozíciószintjére vonatkozóan elvégzett becslésekről, mérések és számítások eredményeiről, ezen eredmények jelentőségéről és az expozícióból származó lehetséges kockázatokról, az expozícióból eredő egészségkárosító hatások felismerésének és bejelentésének módjáról, azokról a körülményekről, amelyek a munkavállalók munkaköri alkalmasságának időszakos orvosi vizsgálatát indokolják, 7

8 a biztonságos munkavégzés és munkaeszköz-használat szabályairól a mesterséges optikai sugárzásból származó expozíció minimális szintre való csökkentése érdekében, az egyéni védőeszközök szakszerű használatáról. 5. Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása során alkalmazható legjobb gyakorlatokhoz. Az útmutató számos ismeretet tartalmaz a 2006/25/EK irányelv végrehajtása során alkalmazható legjobb gyakorlatokhoz, mint pl.: A mesterséges optikai sugárzás forrásai. Az optikai sugárzásnak való expozíció egészségre gyakorolt hatásai. A mesterséges optikai sugárzásról szóló irányelvben foglalt követelmények. Az expozíciós határértékek alkalmazása. Kockázatértékelés az irányelv kontextusában. Az optikai sugárzás mérése. A gyártó adatainak felhasználása. Biztonsági intézkedések. A kedvezőtlen események kezelése. A D függelék számos kidolgozott példát tartalmaz az optikai sugárzás alkalmazási területeiről 8