Grafikus összefoglaló a református fenntartású intézmények 2016-os OKM eredményeiről

Átírás

1 Református Pedagógiai Intézet Grafikus összefoglaló a református fenntartású intézmények 216-os OKM eredményeiről Készítette: Bánné Mészáros Anikó és Görög Tímea RPI

2 Tartalomjegyzék 1. Statisztikai adatok... 4 Létszámok... 4 A 1. évfolyamra járó református tanulók számának változása képzési típusok szerint... 6 A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók... 7 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő tanulók... 7 A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók A tanulók képességeloszlása az előző év végi matematikajegy függvényében évfolyam évfolyam évfolyam A három évfolyam összesített eredménye A tanulói képességszintek alakulása évfolyam Matematika képességterület évfolyam Szövegértési képességterület évfolyam Matematika képességterület évfolyam Szövegértési képességterület évfolyam Matematika képességterület évfolyam Szövegértési képességterület A református intézmények tanulóinak képességszint változása a os mérések során Matematika eredmények évfolyamonként között Szövegértés eredmények évfolyamonként között A különböző évfolyamok mérési eredményei egyházkerületenként évfolyam Matematika évfolyam Szövegértés évfolyam Matematika évfolyam Szövegértés évfolyam Matematika Képzési típusok szerinti elemzés évfolyam Szövegértés Képzési típusok szerinti elemzés Átlageredmények a Családi Háttér-index (CSH-index) tükrében évfolyam Matematika évfolyam Szövegértés

3 8. évfolyam Matematika évfolyam Szövegértés évfolyam Matematika évfolyam Szövegértés Összegzés A motivációindex megoszlása a református fenntartású iskolákban Motivációs indexek általános iskola Motivációs index középiskola A fegyelemindex megoszlása a református fenntartású iskolákban... 7 Fegyelemindex - általános iskola Fegyelemindex-középiskola A tanulási környezet a református fenntartású iskolákban Tanulási környezet Speciális tantermek előfordulása Összegzés... 8 Az RPI munkatársai ebben az évben is elkészítették a református fenntartású iskoláknak az Országos Kompetencia Mérésen elért eredményeit szemléletesen mutató grafikus összefoglalót. A sokféle összehasonlítást is lehetővé tevő összefoglaló nemcsak a legutóbbi, a 216. évi mérés, hanem - az elérhető adatok függvényében - egy-két vagy több évre visszamenő adatokat is tartalmaz. Reméljük, hogy ezzel is hozzájárulhatunk az intézkedési tervek elkészítéséhez, az intézményi eredmények feldolgozásához és értelmezéséhez, azok sikeres tovább fejlesztéséhez. Az összefoglaló segít összehasonlítani a református eredményeket az országos eredménnyel, megvizsgálni, hogy mely mutatók egyeznek meg az országos átlaggal és melyekben van eltérés. Segítséget nyújt abban, hogy az iskolák a saját eredményeik elemzésén túl el tudják magukat helyezni mind az országos, mind a református intézményrendszerben. A dokumentum elkészítésében a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya volt a segítségünkre. Kérésünkre generálták az országos református átlagot, ezen belül egyházkerületi átlagokat, és a részletes elemzéshez megkaptuk a református iskolák összesített adatbázisát. 3

4 1. Statisztikai adatok Létszámok 1. táblázat A 213., a 214., 215. és a 216. évi Országos Kompetencia Mérésben szereplő tanulók létszáma 6. évfolyam 8. évfolyam 1. évfolyam Összesen Országos Református (2,87%) (2,77%) (2,18%) (2,6%) Országos Református (2,99%) (3,4%) (2,57%) (2,87%) Országos Református (3,14%) (3,25%) (2,49%) (2,97%) Országos Református (3,68%) (3,85%) (2,62%) (3,39%) Az adott évfolyamokon a református fenntartású intézményekben tanuló és a mérésben szereplő diákok száma és aránya az elmúlt négy mérési év során emelkedett. Ez a változás a 21-es mérési évtől kezdve (azóta vannak hivatalos adataink) tendenciaszerű, folyamatosan növekvő. Kivételt ez alól a csak a es (23 fő, 2,57%) adathoz képest a ben tapasztalt református tanulók (1945 fő; 2,49%) száma és aránya jelent a 1. évfolyam esetében. Ennek legvalószínűbb oka a tankötelezettségi életkor megváltozása. A 213-ban 8. évfolyamos mért református tanulók (2267 fő; 2,77%) száma és aránya 2 év elteltével amikor ugyanezeket a tanulókat 215-ben 1. évfolyamosként mérték (1945 fő, 2,49%) jelentősen csökkent (322 fő, 14,2%). Az okok között természetesen több dolog is szerepelhet (pl. nem minden tanuló folytatta református középiskolában a tanulmányait). Hasonlóan változott a 214-es 8. évfolyamos mérésben szereplő (2441 fő, 3,4%) református intézményben tanuló diákok száma is a 216-os 1. évfolyamos mérés idejére (233 fő, 2,62%). Ez utóbbi esetben 138 tanuló került ki a református intézményrendszerből (5, 6%), ami mind számát, mind arányát jelentve kedvezőbb az előző évi csökkenésnél. Összességében azonban a református iskolákban tanuló diákok száma és aránya a korosztályok országos adataihoz képest ha kis léptékben is, de - folyamatosan nő. Ennek oka lehet az is, hogy jelen elemzésünkbe az iskolák csak a reformátussá válásuk 3. tanévében kerülnek be és az elmúlt években minden újabb elemzés során bevonásra került még néhány újabb iskola. A református fenntartású iskolákban tanulók létszámadatai képzési típusonként a 215. évi Országos Kompetencia Mérés adatai alapján: 4

5 216-os mérés adatai Évfolyam Képzési forma 6. Összesen (fő) SNI tanulók (fő) Mentesült tanulók (fő) BTMN tanulók (fő) HHH tanulók (fő) Jelentésre jogosult tanulók (fő) A jelentésben szereplő (fő) 8 évfolyamos gimn általános iskola összesen évfolyamos gimn évfolyamos gimn általános iskola összesen évfolyamos gimn évfolyamos gimn évfolyamos gimn szakközépiskola szakiskola összesen Összesen a református fenntartású iskolákban tanulók ös mérés adatai Évfolyam Képzési forma 6. Összesen (fő) SNI tanulók (fő) Mentesült tanulók (fő) BTMN tanulók (fő) HHH tanulók (fő) Jelentésre jogosult tanulók (fő) A jelentésben szereplő (fő) 8 évfolyamos gimn általános iskola összesen évfolyamos gimn évfolyamos gimn általános iskola

6 Tanulók száma RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS összesen évfolyamos gimn évfolyamos gimn évfolyamos gimn szakközépiskola szakiskola összesen Összesen a református fenntartású iskolákban tanulók A mérésben részt vevő évfolyamok tekintetében az alacsonyabb évfolyamok felé haladva egyre nő a református közoktatásban résztvevő tanulók száma. A 6. évfolyamon tanuló református diákok túlnyomó része (94%-a ), a 8. évfolyamot végzők 8%-a az általános iskolai képzésben vesz részt. Ezek az arányok a 214-es mérési év adataihoz képest 215-ben és 216-ban fokozatosan emelkedtek. A 1. évfolyamra járó református tanulók számának változása képzési típusok szerint A 1. évfolyamra járó református tanulók számának változása képzési típusok szerint évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium szakközépiskola szakiskola

7 A 1. évfolyamon a különböző képzési típusokban tanulók számában és arányában az előző két méréshez képest egy kismértékű átrendeződés figyelhető meg. A 1. évfolyamosok esetében a tanulók 51%-a (a 214-es mérési évben 67,5%-a, a 215-ös méréskor 58%-a) 4 évfolyamos gimnáziumi képzésben, 23,5%-a 6 vagy 8 osztályos, és több, mint 25 %-a (az 214-ben 8%-a, 215-ben közel 15 %-a ) szakközép- vagy szakiskolai képzésben vesz részt. A 214-es mérési évhez viszonyítva csökkent a 4 évfolyamos gimnáziumi és nőtt a szakközép-, vagy szakiskolai képzésben tanuló 1. évfolyamos diákok száma és aránya a református intézményekben. Ennek magyarázata, hogy ebben az időszakban újabb iskolák váltak református fenntartásúvá. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók A 6. és a 8. évfolyamos tanulók közül a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók legnagyobb hányada az általános iskolai képzésben vesz részt. (Ez nem meglepő, hiszen az összes 6. és 8. református tanuló több mint 9%-a ilyen képzés szerint tanul.) Amíg azonban a 1. évfolyamos sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók legnagyobb hányada a korábbi adatok alapján (214-ben 78%-uk, 215-ben 53%-uk) a 4 évfolyamos gimnáziumi keretek között tanult, az idei adatok (216-ban 31%-uk) arról tanúskodnak, hogy legnagyobb hányaduk (57%uk) a szakközép-, vagy szakiskolai képzésben vesz részt a református intézményrendszerben. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő tanulók A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő tanulók legnagyobb hányada az általános iskolai képzésben vesz részt. A 1. évfolyamosok esetében a létszámukat tekintve gimnáziumi keretek között tanul a legtöbb beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő tanuló (64%-uk, 39 fő), ha azonban azt tekintjük, hogy melyik képzési típusban a legnagyobb az említett tanulók aránya, a választ a szakiskolák esetében látjuk.(4,2 %). A 214-es mérési év eredményeihez hasonlóan az évfolyamok emelkedésével csökken a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma és aránya (nem ilyen mértékben, de az adott évfolyamra járó tanulók száma is csökken). Összességében tekintve mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma emelkedett a legutóbbi mérési adatokhoz képest, de egyik esetben sem haladja meg jelentősen a teljes létszám növekedésével arányos mértéket. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya a református intézményrendszerben a 6. évfolyamon 4,94% (az előző mérések során 4,12%, illetve 4,84% volt), a 8. évfolyamon 4,56% (az előző méréskor 3,42% és 3,93% volt), a 1. évfolyamon pedig 2,25% (az előző méréskor 2,9% és 5,7%) volt. Az előző évi adatokkal összehasonlítva tehát a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya a 1. évfolyamot kivéve (valószínűleg sok HHH tanuló lép ki előtte a rendszerből) mindkét évfolyamon növekvő arányt mutat. Ez éppen ellentétes azzal a trenddel, ami országosan látható. Országosan ugyanis mind a 6., mind a 8. évfolyamon 214 óta folyamatosan csökkent a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya, ugyanakkor - mérsékelten ugyan, de nőtt a 1. évfolyamosok esetében A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya A 216-os mérés során A 215-ös mérés során A 214-es mérés során Évfolyam A református iskolákban Országos arány A református iskolákban Országos arány A református iskolákban Országos arány 7

8 6. évfolyam 4,94% 8,85% 4,12% 9,96% 4,84% 11,98% 8. évfolyam 4,56% 8,3% 3,42% 8,78% 3,93% 1,73% 1. évfolyam 2,25% 4,34% 2,98% 4,25% 5,7% 4,13% A reformátusok körében a 1. évfolyamon a HHH tanulók legnagyobb számban a 4 évfolyamos gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésben vesznek részt, csupán 21%-uk vesz részt szakiskolai képzésben. (Az összes 1. évfolyamos HHH tanuló 38,4%-a 4 évfolyamos gimnáziumi, közel 35%-a szakközépiskolai képzésben vesz részt.) A 1. évfolyamos szakközépiskolai tanulók közel 2,5%-a, a szakiskolások 6,6%-a halmozottan hátrányos helyzetű a református intézményrendszerben. A 6. és a 8. évfolyam esetében 214-ben és 215-ben elmondható volt, hogy a református intézményrendszerben tanuló HHH diákok aránya az országos átlag felét sem érte el, míg a 1. évfolyam esetén ez az országos átlag 7%-a körül volt, a 216-os adatok azonban arról tanúskodnak, hogy az arányok minden évfolyam esetében meghaladták az országos arány felét. Ezekre az adatokra fókuszálva összegyűjtöttük azokat a református intézményeket, amelyekben az átlagnál lényegesen magasabb a HHH tanulók aránya. Ezeknek az iskoláknak a tanulói által elért képességpont átlagok akkor mutatnak reális képet, ha azt a tanulói összetételt figyelembe vevő CSH-index ismeretében tekintjük. (Az intézmények az OM azonosítójuk alapján vannak rendezve.) OM szám Az intézmény neve Az intézmény címe Képzési típus 6. évfolyam Tiszakécskei Református Általános Iskola és Gimnázium Bocskai István Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Bereczky Zsigmond Református Általános Iskola Bán Zsigmond Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda 66 Tiszakécske, Templom tér Halásztelek, II. Rákóczi Ferenc út Dombrád, Kossuth utca 535 Tiszafüred, Fő utca 4242 Hajdúhadház, Kossuth utca 3. általános iskola 8 évfolyamos gimnázium általános iskola általános iskola általános iskola A HHH tanulók aránya (%) 22% 27% 37,5% 4% 23% Zsadányi Református Általános Iskola 5537 Zsadány, Béke utca általános iskola 48% 8. évfolyam 8

9 évfolyam Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda Bereczky Zsigmond Református Általános Iskola Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda Magyarcsanádi Református Általános Iskola és Hétszínvirág Református Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 1 Zsadányi Református Általános Iskola Dunavecsei Református Kollégium Gróf Teleki József Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Balázs Győző Református Gimnázium, Egységes Művészeti Szakgimnázium és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Művészeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 48 Hajdúnánás, Köztársaság tér Dombrád, Kossuth utca Hajdúhadház, Kossuth utca Magyarcsanád, Templom tér 345 Mezőcsát, Kossuth út Zsadány, Béke utca Dunavecse, Zrínyi utca Nagyecsed, Szatmári utca 3531 Miskolc, Győri kapu 23. sz. 53 Karcag, Madarasi út 1-3. általános iskola általános iskola általános iskola általános iskola 6 évfolyamos gimnázium általános iskola 35% 29% 39% 2% 27% 75% szakiskola 25% 4 évfolyamos gimnázium szakközépisko la szakközépisko la 38% 2% 31% Az általános iskolák körében a 6. évfolyamon a Zsadányi Református Általános Iskola (48%) tanulói között vannak a legmagasabb arányban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Az előző évi mérési adatok alapján ebben az intézményben jellemzően nem volt a magas ez az érték. A dombrádi Bereczky Zsigmond Református Általános Iskola (37,5%) és a tiszafüredi Bán Zsigmond Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda esetében (4%) azonban az előző évi mérési adatok is - nem ennyire ugyan, de - magasak voltak (3%, illetve 21%). A 8. évfolyamon a Zsadányi Református Általános Iskola tanulói között kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya (75%), 16 tanulóból 12 tanuló ilyen helyzetű. A Magyarcsanádi Református Általános Iskola és Hétszínvirág Református Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde intézményében az előző évi mérési adatok alapján is magas volt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya (42%), ami a 216-os mérés idején 2%-ra mérséklődött. 1 A Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a mérés idején még református fenntartású intézmény volt, a 216/17-es tanévtől azonban állami fenntartásúvá vált. 9

10 A 1. évfolyamon tapasztalható adatok alapján az Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 4 évfolyamos képzésében részt vevő tanulói között a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya (38%). Az előző évi mérési adatokhoz képest (44%) ebben az intézményben kismértékű csökkenés, a Dunavecsei Református Kollégium Gróf Teleki József Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolás tanulói között azonban kismértékű emelkedés tapasztalható (25%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát tekintve. A szakközépiskolák esetében a Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulói körében a legmagasabb a HHH tanulók aránya, ez a 3%-ot is meghaladja. A 216/17-es tanévtől kezdve a mérés idején még szakiskola elnevezésű intézmények szakközépiskolákká, a szakközépiskola elnevezésűek pedig szakgimnáziummá váltak. A fenti iskolákat összehasonlítva azokkal az intézményekkel, ahol a képességpont-átlag a CSH- index függvényében lényegesen a református átlag alatt marad (Átlagtól lemaradók) nincs egyezés egyetlen intézmény esetében sem. Azaz, nem azokban az iskolákban a legalacsonyabb a tanulók képességpont átlaga a CSH-index függvényében, ahol a legmagasabb a HHH tanulók aránya. 1

11 Standardizált képességpont Standardizált képességpont RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 2. A tanulók képességeloszlása az előző év végi matematikajegy függvényében Az alábbi diagram az összes református fenntartású intézmény tanulóinak az adatait tartalmazza. Egy karika egy tanulót jelképez. A nagy adatsűrűség összefüggő oszlopot eredményez. Piros vonal jelöli a mediánt évfolyam Az alábbi két diagram a 215-ös és 216-os mérés eredményeit mutatja be. A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében - 6. évf. 215 A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében - 6. évfolyam Előző év végi matematikajegy A 216-os mérés adatai azt mutatják, hogy az előző tanév végi matematikajegyek függvényében ábrázolt képességpontok a jegy értékének növekedésével emelkednek. Azt mutatják, hogy van korreláció a tanulók képességpontja és az általuk szerzett érdemjegyek között. Az is megfigyelhető, hogy a képességpontok mediánja és minimuma az érdemjegyek értékének emelkedésével szinte minden esetben egyenletesen növekszik. A képességpontok maximuma az érdemjegyek értékének emelkedésével szintén növekszik, de az elégséges osztályzatot szerzettek legmagasabb képességpontja közel 5 képességponttal magasabb a közepes érdemjegyűek képességpont mediánjánál és kb. 3 képességponttal felülmúlja a jelest szerzők képességpont minimumát. A képességpontok jelölésének sűrűsége miatt nem látszik ugyan, de a tanulóknak kicsit több, mint egyharmada közepes vagy annál gyengébb, kb. egyharmada jó és valamivel kevesebb, mint egyharmada jeles eredménnyel zárta az elmúlt tanévet (214/215). Az előző tanévet azonos jeggyel zárt tanulók esetében viszonylag széles a képességpontok intervalluma, és nagyon nagy az átfedés a különböző jegyekhez tartozó intervallumok között. A kiugróan magas 2 A tanulói képességpontok mediánja a növekvő sorrendbe rendezett képességpontok közül a középső (például 9 elem esetén az 5.; ha páros számú elemünk van, akkor a középső kettőnek az átlaga, 1 elem esetén az 5. és a 6.elem összegének a fele)). A medián tehát nem azonos a képességpontok átlagával. 11

12 képességpontokat elért tanulók érdemjegye jeles, ugyanakkor a legalacsonyabb képességpontokat elért tanulók érdemjegyei nem feltétlenül tükrözik a mérésen tapasztalt képességeket. Minden érdemjegyhez tartozó képességpont intervallum esetében elmondható, hogy annak egy része - az elégséges és közepes jegyet szerzők jelentős része - az elégtelen érdemjegyet szerzettek képességpont-mediánja alatti tartományban található. Érdekes az a tény is, hogy a 4-es matematika érdemjegyűek között a legalacsonyabb képességpontot szerzett tanuló képességpontja alacsonyabb az elégtelen érdemjegyűek között a leggyengébb képességpontot elért tanuló eredményénél. A 2-es és 3-as érdemjegyet szerző tanulók között több olyan is van, aki rosszabb eredményt ért el, mint az elégtelennel záró legalacsonyabb képességpontot elérő tanuló. Mindezek hátterében a diákok esetleges OKM iránti elkötelezettségének hiánya mellett még számos ok állhat. Az alábbi táblázat adatait összehasonlítva megállapítható, hogy a mérésben részt vevő tanulók létszáma nőtt. A mérést megelőző tanév végén kapott érdemjegyek szerinti tanuló összetétel csak nagyon kis mértékben változott. A táblázat adataiból látszik, hogy a tanulók kb. egyharmada közepes vagy annál gyengébb, valamivel több, mint egyharmada jó és egyharmada jeles eredménnyel zárta a mérést megelőző tanévet is. Az adatokat az előző mérési évvel összehasonlítva kismértékben nőtt a jobb érdemjegyeket (5-ös, 4-es) és kismértékben ugyan, de csökkent a gyengébb osztályzatokat szerzők aránya. Érdemjegy Összesen: Képességpontintervallum szélessége Képességpontmedián Adott érdemjegyet szerzők száma (fő) Adott érdemjegyet szerző tanulók %-a ,5%,7% ,% 12,7% ,5% 22,1% ,% 33,4% ,% 31,1% ,% 1,% Ha az adott érdemjegyet szerző tanulók képességpont intervallumának szélességét tekintjük, az tapasztalható, hogy az érdemjegy emelkedésével, a tartomány szélessége is növekszik. (A legszélesebb a 4-es érdemjegyet szerzett tanulók képességpont intervalluma, 94 képességpontnyi.) Míg az elégtelennel záró tanulók képességpont intervalluma csak kb. 4 képességpontnyi, addig a közepest, vagy annál jobbat szerzők esetében ez már 9 képességpont közeli szélességű tartományt jelent. Az 5-ös érdemjeggyel büszkélkedő tanulók tartománya az előző évihez képest tömörebb lett, kevesebb a kiemelkedően tehetséges tanuló. Szembeötlő, hogy az előző év végén 1-es osztályzatot kapott tanulók teljesítménye 216-ban kisebb szórást mutat, mint 215-ös mérés esetében. Ennek egyik oka lehet az érintett tanulók számának örvendetes csökkenése. A képességpont átlag ebben a csoportban nagymértékben csökkent. Ez arra enged következtetni, hogy a bukásokra megalapozottan, a tanulói képességek nagyfokú hiánya esetében került csak sor, míg a 215-ös mérés kapcsán olyan tanulók is 1-es osztályzatot kaptak, akiknél képességeik alapján ez nem lett volna indokolt. 12

13 Standardizált képességpont Standardizált képességpont RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A 2-es osztályzatot kapottak teljesítménye romlott, a képességpont mediánjuk közel 5-nal lett kevesebb, mint az előző évben mért adat. A többi osztályzat esetében egyik irányba sem történt lényeges elmozdulás, a képességpont tartományok egyenletesen, a 215-ös mérésnél egyenletesebben követik az osztályzatokat. Az 5-ös osztályzatnál kevesebb a kiemelkedő képességpontú eredmény. 8. évfolyam Az alábbi két diagram a 215-ös és 216-os mérés eredményeit mutatja. A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében 8. évf A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében 8. évf Az előző tanév végi matematikajegyek függvényében ábrázolt képességpontok mediánja minden esetben emelkedik a jegy értékének növekedésével. A képességpont minimumok és maximumok esetében azonban ez nem mondható el. A közepes érdemjegyet szerzettek esetében a legalacsonyabb és a legmagasabb képességpontot elért tanulók eredményei nemcsak az elégséges, hanem a jó érdemjegyet szerzők minimum, illetve maximum képességpontjainál is magasabbak. Kiugróan alacsony annak a tanulónak a képességpontja, akinek az 5-öst szerzők között a leggyengébb a kompetenciamérésen elért eredménye, hiszen az ilyen tanulók képességpontja az elégtelent szerzettek képességpontjainál is alacsonyabb. Azaz, ötös érdemjegyet kapott az a tanuló, akinek az egyik leggyengébb a matematika kompetenciamérésen elért eredménye. Nagyon sok olyan elégséges, közepes és jó év végi jegyet szerzett tanuló van, akinek a képességpontja alacsonyabb a legrosszabb képességpontot elért, előző év végén matematikából bukott tanuló képességpontjánál. Az előző tanévet elégtelennel záró tanulók közül a legalacsonyabb képességpontot elérő 2 tanuló képességpontja legalább 1 képességponttal felülmúlja az elégséges, a közepes és a jó érdemjegyet szerzett tanulók közül a legrosszabbul teljesítőkét. A képességpontok jelölésének sűrűsége miatt nem biztos, hogy kitűnik, de a tanulóknak kicsit kevesebb, mint fele közepes vagy annál gyengébb, majdnem egyharmada jó és valamivel kevesebb, mint egynegyede jeles eredménnyel zárta a mérés előtti tanévet (214/215). 13

14 Standardizált képességpont Standardizált képességpont Érdemjegy RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Képességpontintervallum szélessége Képességpontmedián Adott érdemjegyet szerzők száma (fő) Adott érdemjegyet szerző tanulók %-a ,4%,2% ,% 19,7% ,% 25,5% ,% 31,5% ,6% 23,1% Összesen: ,% 1,% A táblázat adatait áttekintve látható, hogy jelentős mértékben nőtt a mérésben résztvevők száma. A két év képességpont mediánjait összehasonlítva minden csoportban csökkenés volt tapasztalható, amely az 1-es és 2-es érdemjeggyel rendelkezőknél volt a legnagyobb mérvű. Az előző tanév végi osztályzatok szerinti tanulói összetétel a 215-öshöz képest nagyon kis mozgást mutat. Az 1-es, 3-as és 5-öst kapottak aránya kissé csökkent, míg a 2-est és 4-est kapottaké kissé nőtt. Ha az adott érdemjegyet szerző tanulók képességpont intervallumának szélességét tekintjük, az tapasztalható, hogy az az elégtelent szerzők kivételével (45 képességpont) minden más érdemjegy esetében széles (min. 9 képességpont). A legszélesebb a jeles érdemjegyűek képességpont intervalluma (11 képességpont). 1. évfolyam Az alábbi két diagram a 215-ös és 216-os mérés eredményeit mutatja. A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében - 1. évf A képességeloszlás az előző év végi matematikajegy függvényében 1. évf Az előző tanév végi matematikajegyek függvényében ábrázolt képességpontok és azok mediánjai a jegy értékének növekedésével emelkednek. Ez azt jelzi, hogy a tanulók képességpontja jól korrelál az általuk szerzett érdemjegyekkel. 14

15 Nem mondható azonban ugyanez el a képességpont maximumok esetében. Érdekes képet mutatnak az elégséges, a közepes és jó érdemjegyet szerzettek legmagasabb képességpontjai. Mindhárom képességpont magasabb a jelest szerzők legmagasabb képességpontjánál. Ez különösen az elégségesre lezárt tanuló esetében érdekes. Hiszen a legmagasabb képességpontot elért tanulók nem a jeles eredménnyel zárók közé, hanem az előző év végén 4-es, 3-as, vagy 2-es érdemjegyet szerzettek közé tartoznak. Az elégtelen érdemjeggyel zárók jelentős része (a 156 képességpont felett teljesítők) képességpont intervallum tekintetében igaz, hogy a medián alatti területen, de - ugyanabba a képességpont intervallumba (156-18) tartozik, mint a jeles érdemjegyet szerzettek kb. egyharmada. Amíg a 8. évfolyam esetében nagyon alacsony volt a matematikából előző év végén elégtelennel záró tanulók száma (6 tanuló) és aránya, addig ez a 6. és a 1. évfolyamon annak majdnem négyszerese. Ennek oka a tanulás elkezdésére motiváló figyelmeztetés is lehet, például azoknak a tanulóknak az esetében, akik képességpontja az elégséges érdemjegyet szerzettek képességpont-mediánjánál magasabb. A tanulók a 9-1. (és az 5-6. ) évfolyamon gyakran érzik úgy, hogy még nincs tétje a jegyeknek, mert az év végi eredmények még nem számítanak bele a továbbtanuláshoz szükséges eredményekbe. Ezekben az esetekben egy szigorúbb 5., illetve 9. év végi osztályzat lökést adhat ahhoz, hogy a diákok komolyan vegyék a matematika tanulását is. Érdemjegy Képességpontintervallum szélessége Képességpontmedián Adott érdemjegyet szerzők száma (fő) Adott érdemjegyet szerző tanulók %-a ,3% 1,1% ,4% 29,2% ,3% 29,6% ,% 26,3% ,% 13,8% Összesen: ,% 1,% A táblázat adatait áttekintve látható, hogy a másik két mért évfolyamhoz képest kisebb arányban, de 1. évfolyamon is nőtt a mérésben résztvevők száma. A két mérési év képességpont mediánjait összehasonlítva az 1-es év végi érdemjeggyel rendelkezőket kivéve minden csoportban képességpont medián csökkenés volt tapasztalható. Az előző tanév végi osztályzatok szerinti tanulói összetétel a 215-ös adatokhoz képest némi mozgást mutat. A 2-es év végi érdemjeggyel rendelkezők aránya nőtt, míg az összes többi csökkent. Ez az 1-es érdemjegyűek kivételével nem kedvező változás. A képességpont tartományok nagyon tágak, a 2-es, a 3-as és a 4-es érdemjegyek esetében több, mint 1 pontos intervallumot ölelnek fel. A bő intervallumokat a néhány szélsőséges érték előfordulása okozza. Ezek mind fölfelé, mind lefelé jellemzőek. Ez a jelenség felhívhatja a figyelmet a tantárgy osztályozási problémáira. Mivel a matematika érettségi tantárgy, és korrekt osztályozására törekszik minden szaktanár eközben nem jelenik meg hangsúlyosan az érdemjegyben a képességek értékelése. 15

16 Képességpont-medián RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Amíg az előző két mért évfolyam (6. és 8.) esetében alacsony volt a matematikából előző év végén elégtelennel záró tanulók száma és aránya (,7%,,2%) addig ez a 1. évfolyamon rosszabb arányt mutat: 1,1%. Hasonló módon évfolyamonként növekszik a 2-es kapott tanulók aránya is: 6. évfolyamon 12,7%, 8. évfolyamon 19,7% és 1. évfolyamon már 29,1%. Ez magyarázható a református iskolarendszerben tanulók összetételével is, vagy a 1. évfolyam sajátságos helyzetével, amikor a tanulók a 9-1. évfolyamon gyakran érzik úgy, hogy még nincs tétje a jegyeknek, mert a 1. évfolyam végén szerzett jegy még nem számít bele a továbbtanuláshoz szükséges eredményekbe, ugyanakkor egy szigorúbb 9. év végi osztályozás lökést adhat ahhoz, hogy a diákok komolyan vegyék a matematika tanulását is. A három mért évfolyamon az adott érdemjegyet szerző tanulók képességpont intervallumainak szélessége esetében összességében az látszik, hogy 5. évfolyamon a jó és a jeles érdemjegyek tartományai a legszélesebbek és az elégtelené a legszűkebb. Ez 8. évfolyamon eltolódik a 3-as és a 4-es osztályzatok felé, míg 1. évfolyamon a 2-es osztályzathoz tartozik a legszélesebb képességpont intervallum. Ennek hátterében az egyre nehezedő feladatok, a komolyabb elvárások, valamint 9. évfolyamon az új iskolához és képzéstípushoz, a bővebb és elvontabb matematikai ismeretek tanulásához való alkalmazkodási nehézségek mellett a pedagógusok motivációs irányú előrelátása is állhat. A három évfolyam összesített eredménye Képességpont- medián az év végi matematikajegy függvényében összehasonlítása évf évf évf évf évf évf. 216 A 215-ös és 216-os mérési eredményeket összehasonlítva a három évfolyam esetében tehetünk néhány megállapítást. Az alacsonyabb évfolyamú tanulók képességpont-mediánjai alacsonyabbak. A 216-os mérésben (sötétebb árnyalatok a diagramon) az 1-es év végi jeggyel rendelkező tanulók képességpont átlagai kisebb értékek, mint a 2-es érdemjegyet szerzetteké. (Ez 215-ben fordítva volt.) A 216-os képességpont átlagok minden évfolyam esetében alacsonyabbak, mint a 215-ösök voltak. Ha az eltéréseket a 2-es érdemjegytől vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az eltérés egyre csökken, és az 5-ös érdemjegy 16

17 esetében már közel azonosak az értékek a 216-os és a 215-ös értékek, sőt a 1. évfolyamon a legutóbbi eredmények kissé meg is haladják a 215-öst. A 216-os év teljesítményének elmaradása a 215-östől a 1. évfolyamon a legszembetűnőbb. Itt az 1-es és a 2-es érdemjeggyel rendelkezők átlag képességpontjai között 216-ban csak minimális eltérés van, majd a további három osztályzat esetében jelentősen lemaradva az 5-ös érdemjegynél már 216-ban mutatkozott jobb eredmény. Elégtelen Elégséges Közepes Jó Jeles évfolyam évfolyam évfolyam Az alacsonyabb évfolyamú (6. és 8.) tanulók képességpont-mediánjai alacsonyabbak. A 3 mért évfolyam kirajzolódó görbéje nagyjából párhuzamos egymással. A 6. és a 8. évfolyam görbéje között azonban nagyobb a távolság, nagyobb a fejlődés a két mérés közti időszakban. Mindhárom mért évfolyam esetében igaz, hogy az elégséges és az elégtelen érdemjegyeket szerző tanulók képességpont-mediánja között sokkal kisebb a különbség, mint a többi szomszédos érdemjegy esetében. Azaz, a mérést megelőző tanévet elégtelennel záró tanulók esetében voltak, akik nem sokkal maradtak le a boldogító elégséges érdemjegyről, épp csak a szorgalmuk hiánya állhatta ennek útját. Vagy meg is fordíthatjuk, sok olyan tanuló lehetett, aki éppen csakhogy elégségest tudott szerezni. A 216. évi mérés eredményei arról tanúskodnak, hogy két kivételtől eltekintve (1. évfolyamon az elégtelen és a jeles érdemjegy) mindhárom évfolyam és minden érdemjegy esetében az előző évi (215) mérési eredményekhez viszonyítva csökkent a képességpont medián. A csökkenés mértéke nem mindenhol jelentős, de akad példa arra is, hogy a mértéke megközelíti, vagy akár meg is haladja a 1 képességpontot, ami már jelentősnek mondható. Ilyen mértékű képességpont-medián csökkenés az elégtelen (6. és 8. évfolyam) és a jeles (8. évfolyam) érdemjegyek esetében tapasztalható. (A 8. évfolyamos tanulók esetében a képességpont medián visszaesése olyan mértékű volt azontúl, hogy nem különbözik a jó és a jeles érdemjegy képességpont-mediánja-, hogy az értéke alig haladja meg a 6. évfolyamosokét.) Az elégtelen érdemjegy esetében azonban a jelentős mértékű képességromlás mellett az is szerepelhet az okok között, hogy az előző tanévet elégtelennel záró tanulók száma jellemzően töredéke a más érdemjegyet szerzőknek és így a kisszámú minta is torzíthat a képen. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy kisebb-nagyobb mértékben, de a 1. évfolyam két szélső érdemjegyét kivéve mindenhol romlott a tanulók képességpontmediánja. A képességpont mediánok az előző tanév végi matematikajegyek függvényében a 1. évfolyam esetében indulnak a legmagasabb értékről és egyenletesen emelkednek. A 6. és a 8. évfolyamon is jellemző ez a tendencia, de csak az elégséges, vagy annál jobb érdemjegyet elérők esetében, mert az elégtelen osztályzatot szerzettek képességpont mediánja nagyon közel áll az elégséges jegyet szerzettekéhez, ami megtöri az említett trendet. Ez azt sugallja, hogy ezeken az évfolyamokon a tanulók egy része jobb képességekkel rendelkezik, mint amiről az év végi jegy tanúskodik. 17

18 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A 8. évfolyamon mért tanulók előző év végi jegye a 7. évfolyamot lezáró matematikajegy, ami a középiskolai továbbtanulás szempontjából fontos eredmény az általános iskolai képzésben. Kérdéses tehát, hogy az elégtelennél jobb eredményeket elérni képes, annál jobb adottságú tanulók miért nem érték el az elégséges szintet. 3. A tanulói képességszintek alakulása 6. évfolyam Matematika képességterület (Az alap képességszintre rendezett szintenkénti eloszlás százalékos értékeit a kurzort a különböző színű fektetett oszlopokra irányítva olvashatjuk le. Ha a 2. szint esetében egy -6,2 érték szerepel, a negatív előjel arra utal, hogy az alapszint alatti szintről van szó, a 6,2 pedig magán a 2. szinten teljesítők arányát mutatja. ) évfolyam, matematika Országos eloszlás A református iskolák tanulói Dunamellékiek Dunántúliak Tiszáninneniek 2. szint 1. szint 1. szint alatt 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Tiszántúliak Matematika - 6. évfolyam , 25, 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Országos eloszlás 5,7 13, 23,6 26,9 19,2 8,7 2,5,4 A református iskolák tanulói 3,4 11,4 22,1 27,9 22, 9,6 3,1,5 A református iskolák tanulóinak képességeloszlása kedvezőbb az országos eloszlásnál. A matematika képességterület esetében a 6. évfolyamon az alapszintet el nem érők aránya (a 6. évfolyam esetében a 3. 18

19 képességszint jelenti az alapszintet, tehát az alapszintet el nem érők aránya a 2. szinten, az 1. szinten és az 1. szint alatt teljesítők arányának összege) összességében tekintve és minden összetevője esetében is alacsonyabb az országos értéknél. A 3., a 4,. 5., 6. és 7. szintek esetében a református tanulók nagyobb arányban teljesítettek az adott szinteken. A legjelentősebb pozitív különbség a 4. szinten teljesítők arányában mutatkozik. A 6. és a 7. szinten azonban nagyon kicsi különbséggel ugyan, de a református fenntartású intézmények tanulói teljesítettek magasabb arányban. (Ez a tavalyi év során még fordítva volt!) Mindkét fenntartású intézményrendszer esetében a tanulók legnagyobb hányada az alapszintet jelentő 3. szinten teljesített. Az adott szinten teljesítők arányának a tavalyi évhez képesti változásában szinte minden képességszint esetében azonos trend figyelhető meg a két különböző fenntartású iskolarendszer esetében (az országos adatokba a református adatok is beletartoznak). Az 1. szint alatt, az 1., a 2., valamint a 6. és a 7. szinten teljesítők aránya nőtt, azaz a gyengébb képességűek fejlesztésére még továbbra is hangsúlyt kell fektetni, a tehetségesek fejlesztése erősödött. A 3. és a 4. képességszinten teljesítők aránya az előző évihez képest csökkent mindkét csoportban, így szűkült az átlagos képességűek mezőnye. Az 5. szinten teljesítők aránya az országos eloszlásban csökkent, a reformátusban nőtt, igaz mindkét esetben csak,1%-kal. Már két mérésre visszatekintve is az jellemző, hogy az 1. szint alatt teljesítők aránya mindkét csoportban folyamatosan nő. Mivel mindkét csoportban mind az 1. képességszint alatt, mind az 1. képességszinten teljesítők aránya többszöröse, sőt sokszorosa a 6. és a 7. képességszinten teljesítőkének, nem klasszikus szimmetria egyensúly rajzolódik ki, az eltolódik. Szimmetria igazából inkább csak a református iskolák tanulóinak teljesítményére jellemző. Az 1. szint alatt teljesítők aránya jól közelíti a 6. szinten, az 1. szinten teljesítőké az 5., a 2. szinten teljesítőké pedig a 4. szinten teljesítők arányát. A csúcs -ot a 3. szinten teljesítők aránya jelenti. Rontja a szimmetria szépségét, hogy a 7. szinten teljesítők aránya kellene, hogy megközelítőleg megegyezzen az 1. szint alatt teljesítőkével, ám az előbbi nagyon alacsony, az utóbbi pedig magas. Az egyházkerületek tekintetében a dunamelléki és a tiszáninneni intézményekben tanuló diákok képességszint eloszlása a legkedvezőbb. A dunamelléki és a tiszáninneni iskolákban ebben a mérési - a többihez képest - kevesebb volt az 1. szint alatt teljesítő tanuló, ugyanakkor itt a legmagasabb a 6. szintet elért tanulók aránya, és voltak 7. szinten teljesítő tanulók is (a többi egyházkerületben nem). A dunántúli egyházkerületek tanulóinak képességszint eloszlása áll a legközelebb az országoshoz, ott azonban mind az 1. szint alatt, mind a 7. szinten teljesítő tanulók aránya magasabb. 6. évfolyam Szövegértési képességterület Országos eloszlás A református iskolák Dunamellékiek Dunántúliak Tiszáninneniek Tiszántúliak évfolyam, szövegértés 2. szint 1. szint 1. szint alatt 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 19

20 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Szövegértés - 6. évfolyam , 25, 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Országos eloszlás 2,1 8,1 16,4 22,7 24,7 17,7 6,9 1,3 A református iskolák tanulói 1,2 5,8 13,8 21,7 28, 2,1 7,9 1,5 A 6. évfolyamon történt mérés eredményei alapján a szövegértési képességterületen a református iskolák tanulóinak képességeloszlása is kedvezőbb az országos eloszlásnál. Ezen a területen nem az alapszintet jelentő 3. szintet elérő tanulók arányánál, hanem a 4. szinten teljesítők esetében van a trendforduló. Az annál alacsonyabb képességszinten teljesítők aránya alacsonyabb, a 4. és az annál magasabb képességszintet elérők esetében magasabb az adott szinten teljesítő református tanulók aránya az országosnál. Mind a református tanulók esetében, mind az országos eredmények tekintetben a 4. szinten teljesítők aránya a legmagasabb. Ha a legmagasabb arányban elért szinthez képest tekintjük a szimmetria egyensúlyt, - azaz a 3. és a 4. szintet tekintjük a viszonyítási szintnek tehát a 2. és az 5., valamint a 1. és a 6., illetve az 1. szint alatti és a 7. szinten teljesítő tanulók arányait vetjük össze, az országos eloszlás esetében közel egyensúlyt, míg a református eredményeket nézve ahhoz képest egy jobbra tolódást, tehát minden szempontból jobb eredményeket tapasztalunk. Az egyházkerületek eredményei szempontjából elmondható, hogy a legjobb tanulói képességszint eloszlás a tiszáninneni egyházkerület iskoláinak tanulóira jellemző. E fenntartó esetében ugyanis nagyon alacsony az 1. szint alatt teljesítő tanulók száma és aránya, és vannak a 7. szintet elérők is. A dunamelléki egyházkerület iskoláiban a tanulók képességszint megoszlása közel azonos a református átlaggal, a 3. szinten teljesítők alacsonyabb arányát az 5. és 6. szinten teljesítők magasabb aránya ellensúlyozza. 2

21 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 8. évfolyam Matematika képességterület évfolyam, matematika Országos eloszlás A református iskolák Dunamellékiek Dunántúliak Tiszáninneniek 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Tiszántúliak Matematika - 8. évfolyam , 3, 25, 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Országos eloszlás 2,1 5,8 14,1 24,2 26,4 17,8 7,4 2,1 A református iskolák tanulói 1,2 3,8 11,3 21,8 29,7 21,9 8,1 2,3 A matematikai kompetenciák esetében a 8. évfolyamon az alapszintet (4. képességszint) el nem érők aránya összességében tekintve és minden összetevője esetében is alacsonyabb az országos arányoknál. A 4. és minden annál magasabb szint esetében a református tanulók nagyobb arányban teljesítettek az adott szinteken. A legjelentősebb pozitív különbség a 4. és az 5. szinten teljesítők arányában mutatkozik, a református intézményrendszer javára. Mindkét fenntartású intézményrendszer esetében a tanulók legnagyobb hányada az alapszintet jelentő 4. szinten teljesített. A református iskolák tanulói esetében közel egyensúlyban (szimmetria egyensúly) vannak a 2. szinten (11,3%) és a 6. szinten (8,1%), valamint a 3. (21,8%) és az 5. szinten (21,9%) teljesítő tanulók arányai. Ezek alól az 1. és a 7. szint jelentenek kivételt, ugyanis az 1. szinten teljesítők aránya másfélszer akkora, mint a legmagasabb szintet jelentő 7. szinten teljesítők aránya. Ez a probléma az országos eloszlásban is mutatkozik, bár ott a szorzó majdnem háromszoros. Az országos eloszlásban a szimmetria egyensúlyt inkább az 1. szint alatt-7. szint, 1.szint-6. szint, 2. szint-5.-szint, 3szint-4. szint jelleggel ismerhető fel. A 215-ös református szintek szerinti eloszlási adatokhoz képest hasonlóan az országoshoz az alapszintet el nem érők arányában növekedés (kivéve az 1. szint esetében), a 4. vagy afeletti szintek esetében a tanulók arányának csökkenése figyelhető meg. 21

22 Az egyházkerületek tekintetében egyértelműen a dunamelléki intézményekben tanuló diákok képességszint eloszlása a legkedvezőbb. A dunamelléki református iskolákban ebben a mérési évben,8%-nyi volt ugyan az 1. szint alatt teljesítő tanuló, ugyanakkor nemcsak a református, hanem az országos átlaghoz viszonyítva is - itt a legmagasabb az 5., a 6. és a 7. szintet elért tanulók aránya. A református átlaghoz legközelebb a Tiszáninneni Egyházkerület tanulóinak képességszint eloszlása áll, bár ott az 1. és az 1. szint alatt teljesítők aránya kicsivel alacsonyabb, míg a 2. és a 3. szinten teljesítőké valamivel magasabb volt. A Tiszántúli Egyházkerület iskoláiban a tanulók képességszint eloszlása gyengébb, mint a református átlag, viszont nagyon hasonlít az országos eloszlásra. A Dunántúli Egyházkerület intézményeiben nem volt ugyan az 1. szint alatt teljesítő tanuló, ennek ellenére azonban ennek az egyházkerületnek a legkedvezőtlenebb a tanulói képességszint eloszlása a református iskolák között. 22

23 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 8. évfolyam Szövegértési képességterület évfolyam, szövegértés Országos eloszlás A református iskolák tanulói Dunamellékiek Dunántúliak Tiszáninneniek 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Tiszántúliak 3, 25, 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Országos eloszlás,8 4,1 11,4 2,3 25,2 22,1 12,6 3,6 A református iskolák tanulói Szövegértés - 8. évfolyam - 216,4 2,9 8,1 17, 25,8 25, 16, 4,8 A 8. évfolyamos mérés eredményei alapján a szövegértési képességterületen a református iskolák tanulóinak képességeloszlása is kedvezőbb az országos eloszlásnál. Az alapszintet jelentő 4. szintet elérő tanulók arányánál trendforduló látható. Az annál alacsonyabb képességszinten teljesítők aránya alacsonyabb, az annál magasabb képességszintek esetében magasabb az adott szinten teljesítő református tanulók aránya az országosnál. Mind a református, mind az ország összes tanulója esetében a 4. szinten teljesítők aránya a legmagasabb, közel azonos értékkel (25,8% és 25,2%). Ha ehhez a szinthez képest tekintjük a szimmetria egyensúlyt, azaz a 3. és az 5., a 2. és a 6., illetve az 1. és a 7. szinten teljesítők arányait vetjük össze, az országos eloszlás esetében közel egyensúlyt, míg a református eredményeket nézve egy jelentős jobbra tolódást, tehát minden szempontból jobb eredményeket tapasztalunk. 23

24 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Az egyházkerületek eredményei szempontjából elmondható, hogy a legjobb tanulói képességszint eloszlás a Dunamelléki és a Tiszáninneni Egyházkerület iskoláinak tanulóira jellemző. A dunamellékiek esetében ugyanis nincsenek az 1. szint alatt teljesítő tanulók, és a 6. és a 7. szintet elérők aránya is itt a legmagasabb (18,4%) a reformátusok körében. A tiszáninneni református iskolák tanulóinak legnagyobb hányada az 5. szinten teljesített, a 6. és a 7. szinten teljesítők aránya megegyezik a teljes református eloszlással. Igaz, hogy az 1. szint alatt teljesítők aránya is itt a legmagasabb, viszont az alapszintet el nem érők aránya még így is - a dunamellékiek mellett a legalacsonyabb. A dunántúli és a tiszántúli egyházkerületi iskolák tanulóinak képességszint szerinti eloszlása nem éri el a református átlagot, de még így is felülmúlják az országos arányokat. 1. évfolyam Matematika képességterület évfolyam, matematika Országos eloszlás A református iskolák tanulói Dunamellékiek Dunántúliak Tiszáninneniek 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Tiszántúliak Matematika - 1. évfolyam , 25, 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Országos eloszlás 1,9 4,6 1,9 19,8 25, 2,9 11,9 5, A református iskolák tanulói,5 1,7 7, 18,7 28,2 23,5 14,9 5,6 A matematikai kompetenciák esetében a 1. évfolyamon az alapszintet (4. képességszint) el nem érők aránya összességében tekintve és minden összetevője (a 3. szint kivételével) esetében is jelentősen 24

25 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS alacsonyabb az országos arányoknál. A 4. és az annál magasabb szintek esetében a református tanulók nagyobb arányban teljesítettek az adott szinteken. A legjelentősebb pozitív református különbség a 4., az 5. és a 6. szinten teljesítők arányában mutatkozik. Mindkét fenntartású intézményrendszer esetében a tanulók a legmagasabb arányban az alapszintet jelentő 4. szinten teljesítettek. Amíg azonban a szimmetria egyensúly az országos eloszlás esetében a 3. és az 5., a 2. és a 6., valamint az 1. és a 7. szinten teljesítő tanulók arányaiban mutatkozik, addig a reformátusok esetében mindez inkább a 3. és a 6., valamint a 2. és a 7. szint esetében figyelhető meg. Ez is a kedvezőbb református eredményeket támasztja alá. Az egyházkerületek tekintetében a dunántúli és a dunamelléki intézményekben tanuló diákok képességszint eloszlása a legkedvezőbb, hiszen ott a legmagasabb az 5-7. szinten teljesítő tanulók, és a legalacsonyabb az alapszintet el nem érők (1-3. szint) aránya. A dunántúli református iskolákban nem is mértek 1. szinten vagy 1. szint alatt teljesítő tanulót. A református átlaghoz legközelebb bár attól kissé elmarad - a Tiszántúli és a Tiszáninneni Egyházkerület tanulóinak képességszint eloszlása áll. Az 1. és a 2. szinten teljesítők aránya annál magasabb, a 4. és az 5. szinten teljesítők aránya szinte azonos, a 6. és a 7. szinten teljesítőké azonban alacsonyabb annál. 1. évfolyam Szövegértési képességterület Országos eloszlás A református iskolák Dunamellékiek Dunántúliak Tiszáninneniek Tiszántúliak évfolyam, szövegértés 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Szövegértés - 1. évfolyam , 25, 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint Országos eloszlás,4 2,9 8,4 16,5 23,7 25, 17,5 5,7 A református iskolák tanulói, 1,2 3,4 11,9 24,3 28,2 23,6 7,4 25

26 A 1. évfolyamos szövegértési képességmérés eredményei alapján a református iskolák tanulóinak képességeloszlása szintén kedvezőbb az országos eloszlásnál. A trendforduló szintje mindkét mért tanulócsoport esetében az alapszint fölötti, az 5. szint. Az alapszintnél alacsonyabb képességszinten teljesítők aránya sokkal alacsonyabb, mint az országos, az ennél magasabb képességszintek esetében (5-7. szint) jelentősen magasabb az adott szinten teljesítő református tanulók aránya. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya a reformátusok esetében kevesebb, mint 17 %, a legmagasabb képességszinteket jelentő 6-7. szinten teljesítő tanulók aránya pedig magasabb 3%-nál. Az egyes szinteken teljesítő tanulók arányában a legnagyobb eltérés a református és az országos arányok között a 2., a 3. (negatív előjelű) és az 5. és a 6. szint esetében látható (pozitív előjelű), de ellentétes előjellel. Az egyházkerületek tanulói képességszint eloszlása szempontjából elmondható, hogy a dunántúli és a dunamelléki egyházkerületek tanulói képességeloszlása is kedvezőbb a református átlagnál. Az összes református iskola tanulóinak képességszintek szerinti megoszlásához a tiszántúli iskolák tanulói állnak a legközelebb, de az alapszintet el nem érők aránya valamivel magasabb, az a fölött teljesítő tanulók aránya valamivel alacsonyabb annál. Az átlagnál jelentősen gyengébb eloszlás tehát csak a Tiszáninneni Egyházkerület fenntartásában lévő iskolák tanulói esetén jellemző, ám ez is kedvezőbb az országos eloszlásnál. A lemaradás oka a 6-7. szinten teljesítők alacsonyabb, míg az 1. és a 2. szinten teljesítők átlagnál magasabb aránya. A református intézmények tanulóinak képességszint változása a os mérések során Ha csak a legutóbbi mérés országos és református eredményeit, szintmegoszlását tekintjük, azt tapasztaljuk nincs okunk aggodalomra, hisz a református eredmények az utóbbi években mindig felülmúlták az országos eredményeket. Ám érdekes lehet megvizsgálni magát a református eredményeket, azok időbeli változását. 26

27 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 35, 3, 25, A református tanulók képességszintjeinek eloszlása az utóbbi években 6. évf. - MATEMATIKA 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 216 3,4 11,4 22,1 27,9 22, 9,6 3,1, ,1 8,2 2,5 31,7 25,1 9,5 1,7, ,1 9, 21,4 31,5 23,8 8,8 2,9,5 Az elmúlt 3 év mérési eredményei azt mutatják, hogy a tanulók egyes szintek közötti megoszlása folyamatosan romlott. Az alapszint (3. szint) alatti képességszinteken teljesítők aránya nőtt, a 3. és a 4. szinten teljesítők aránya viszont csökkent. Talán reményre ad okot, hogy a tehetségesek fejlesztése minimális növekedést eredményezett (5-7. szinten teljesítők aránya). 27

28 Százalék Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 35, 3, 25, A református tanulók képességszintjeinek eloszlása az utóbbi években 6. évf. - SZÖVEGÉRTÉS 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 216 1,2 5,8 13,8 21,7 28, 2,1 7,9 1, ,2 5,6 13,7 22,4 26,4 2,7 9 1, ,2 5,9 14, 22,2 27,6 19,2 8,1 1,8 A szövegértés esetében szinte alig van változás a képességszintek megoszlásában az elmúlt 3 mérés során. 35, 3, 25, A református tanulók képességszintjeinek eloszlása az utóbbi években - 8. évf. - MATEMATIKA 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 216 1,2 3,8 11,3 21,8 29,7 21,9 8,1 2, ,1 4,4 9,2 2,9 3,1 22,7 9,3 2,2 214,6 3,6 1,7 23,1 27,9 21,4 9,8 3, A 8. évfolyamon a matematika képességterület esetében szinte alig van változás a reformátusok körében a képességszintek megoszlásában az elmúlt 3 mérés során. Jelentősebb változás az 1. szint alatt és az 1. 28

29 Százalék Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS szinten teljesítők arányának növekedésében, illetve a 6. és a 7. szinten teljesítők arányának csökkenésében van. 3, 25, 2, A református tanulók képességszintjeinek eloszlása az utóbbi években - 8. évf. - SZÖVEGÉRTÉS 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 216,4 2,9 8,1 17, 25,8 25, 16, 4,8 215,5 2,7 8, 17,2 27,8 25,9 13,5 4,5 214,1 2,8 9,6 17,7 28,4 25,5 12,8 3,1 8. évfolyamon a szövegértés esetében a 2. szinten teljesítők arányának csökkenése mellett az alapszintet (4.szint) elérők aránya is csökkent ugyan, de ezt jól ellensúlyozza a 6. és a 7. szinten teljesítők arányának növekedése. 35, 3, 25, A református tanulók képességszinjeinek eloszlása az utóbbi években 1. évf. - MATEMATIKA 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 216,5 1,7 7, 18,7 28,2 23,5 14,9 5,6 215,2 1,5 4,8 13,6 26,9 31,5 15,7 5,8 214,2 2,6 7,4 17,2 26,1 23,5 15,7 7,4 29

30 Százalék RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A 1. évfolyamos képességszint eloszlás esetében a 215-ös mérés eredményei kiugróan kedvezőek voltak. Az alapszintet el nem érők szintenkénti aránya is alacsony volt, és kiugróan magasra szökött az 5. képességszinten teljesítők aránya. Ezt az eloszlást sem a 214-es, sem a 216-os mérési eredmények nem tudták elérni, azok egymáshoz nagyon hasonlóak, bár a 3. és a 4. szinten teljesítők arányának növekedése, illetve a 6, és a 7. szinten teljesítők csökkenése nem éppen a kedvező irányba mutat. 35, 3, 25, A református tanulók képességszintjeinek eloszlása az utóbbi években 1. évf. - SZÖVEGÉRTÉS 2, 15, 1, 5,, 1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint 216, 1,2 3,4 11,9 24,3 28,2 23,6 7,4 215,1,9 2,6 9,9 21,7 31,7 25,3 7,9 214,2 1,3 3,4 11,2 23,5 28,9 21,8 9,7 A 1. évfolyamos képességszint eloszlás nemcsak a matematika, hanem a szövegértés képességterülete esetében is jellegzetes. A 215-ös kiugró adatokhoz képest mind a 214-es, mind a 216-os eloszlások szerényebbek, és e két utóbbi jelentős együttmozgást mutat. Az 1. szint alatt teljesítők arányát sikerült lenullázni, míg a 6. szinten teljesítőkét egy kicsit feljebb tornázni a 214-es adatokhoz képest. Lehet, hogy csak véletlen, lehet, hogy egy figyelmeztető jelzés, de a legkritikusabb változás a 6. évfolyamos matematika képességszint eloszlás változásában tapasztalható. Érdemes odafigyelni rá és elejét venni az esetleges további teljesítményromlásnak. A os mérési eredmények áttekintése 3

31 Képességpont átlagok RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Matematika eredmények évfolyamonként között Az OKM mérés MATEMATIKA eredményei évfolyamonként között református iskolák átlaga - országos átlag összehasonlításban évf. Református évf. Országos évf. Református évf. Országos évf. Református évf. Országos Az elmúlt éveket áttekintve matematika képességterületen a református eredmények nagyobb ingadozást mutatnak, mint az országos képességpont átlagok, de azok minden évben az országos átlag felett voltak. A legjelentősebb az eltérés a 1. évfolyamnál, bár ez a pozitív irányú eltérés a 215-ös évhez képest lényegesen csökkent. A 8. évfolyamon az országos átlagtól való pozitív irányú eltérés a 216-os méréskor jelentős mértékben nőtt, míg 6. évfolyamon minimális ingadozás figyelhető meg az elmúlt 7 év során. Szövegértés eredmények évfolyamonként között 31

32 Képességpont átlagok RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS OKM mérés SZÖVEGÉRTÉS eredményei évfolyamonként között református iskolák átlaga - országos átlag összehasonlításban évf. Református évf. Országos évf. Református évf. Országos évf. Református évf. Országos A szövegértés területén az elmúlt 6 mérés során a református képességpont átlag minden évben lényegesen magasabb volt az országosnál. Az eltérés itt is a 1. évfolyamon a legjelentősebb, bár a pozitív eltérés mértéke a tavalyi évhez képest jelentősen csökkent. A másik két évfolyamon az eltérés mértéke konstansnak mondható. 4. A különböző évfolyamok mérési eredményei egyházkerületenként A következő diagramsorok mért évfolyamokra és tartalmi területekre bontva mutatják a képességpontok országos, az összes református iskolára vonatkoztatott, valamint egyházkerületenkénti alakulását a tanulók számának függvényében. A tanulók számának nagyságrendje (és így a függőleges tengely léptéke) különbözik az egyes grafikonokon. Ám így is jól értelmezhető képet - és összehasonlítási alapot - ad arra vonatkozóan, hogy melyek azok a képességpont intervallumok, amelyekben a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a tanulók száma (vagy nincs az adott intervallumban tanuló). A képességpont tengelyét (vízszintes tengely) minden esetben azonos hosszúságú intervallumokra osztottuk, a két határ közti érték 5 képességpont (75 és 215 képességpont között így 3 intervallum keletkezik). A diagramsor arra is lehetőséget ad, hogy az országos eloszlásra jellemző normál-eloszlási haranggörbéhez képest a normáleloszlás meglétét, az attól jobbra, vagy balra tolódott haranggörbéket is megfigyeljük. A diagramok gyakorlati jelentősége abban áll, hogy az egyházkerületek, illetve a református fenntartású iskolák összességére vonatkozóan összehasonlítási támpontot ad, illetve megteremti annak a lehetőségét, hogy diagnosztizáljuk azoknak az erősségeknek, vagy gyengeségeknek a meglétét, amelyek a tanulók teljesítményei mögött állhatnak. 32

33 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 6. évfolyam Matematika Országos eloszlás, évf. matematika A református iskolák tanulói, évf. matematika A tanulók száma: fő A tanulók száma: 3371 fő A 216-os mérési eredmények alapján a 6. évfolyamon matematika képességterületen a református tanulók képességpontjainak eloszlása megfelel az országos eloszlásra jellemző normáleloszlásnak. A diagramok csúcsa egyaránt az 14 és 15 közötti képességpont-intervallumban található. A haranggörbék szélessége, szimmetriája és meredeksége hasonló, csupán a református eloszlásban van az 155-es képességpont tartományban az országoshoz képest kiugróan magas létszámarány A református iskolák tanulói, évf. matematika, dunamellékiek A református iskolák tanulói, évf. matematika, dunántúliak A tanulók száma: 1145 fő A tanulók száma: 29 fő A református iskolák tanulói, évf., matematika, tiszáninneniek A református iskolák tanulói, évf., matematika, tiszántúliak 33

34 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A tanulók száma: 394 fő A tanulók száma: 1542 fő Az egyes egyházkerületekben mért eredmények változatos képet mutatnak, a normáleloszlás nem minden esetben jellemző. A Tiszántúli és a Dunamelléki Egyházkerületben mért eredmények közelítenek a normáleloszláshoz, ám a kisebb tanulólétszámú Dunántúli és Tiszáninneni Egyházkerület esetében ez kevésbé jellemző. A kiemelkedő képességű tanulók a Tiszántúli Egyházkerületben vannak jelen nagyobb számban és arányban. Néhány kiemelkedő képességű tanuló a Dunamelléki és a Tiszántúli Egyházkerületben is előfordult. (25 képességpont vagy a fölötti érték.) A Dunamelléki és a Dunántúli Egyházkerületekben elszórtan találhatók nagyon alacsony szinten, képességpont közötti tartományban teljesítő tanulók is. 6. évfolyam Szövegértés Országos eloszlás, évf., szövegértés A református iskolák tanulói, évf. szövegértés A tanulók száma: fő A tanulók száma: 3372 fő A mérési eredmények alapján a 6. évfolyamon szövegértési képességterületen a református tanulók képességpontjainak eloszlása kissé eltér a normáleloszlástól. Az országos eloszlás haraggörbéjéhez képest ami normáleloszlást mutat - két helyen is eltérés tapasztalható. A haranggörbe csúcsa ( képességpont) élesen kiugrik, a bal oldali ágára pedig szinte (egy elég meredek) egyenes illeszthető. Ez azt mutatja, hogy a református fenntartású intézményekben a tanulók az országosnál magasabb arányban teljesítettek a 3. képességszint ezen intervallumában, illetve viszonylag magas a 4. és az 5. szint adott intervallumaiban teljesítő tanulók aránya. 34

35 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf. szövegértés, dunamellékiek A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, dunántúliak A tanulók száma: 1145 fő A tanulók száma: 29 fő A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, tiszáninneniek A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, tiszántúliak A tanulók száma: 394 fő A tanulók száma: 1543 fő Az egyes egyházkerületekben mért eredmények változatos képet mutatnak, a normáleloszlás közeli kép csak a Tiszántúli Egyházkerület esetében jellemző. Ennek oka lehet az is, hogy a többi egyházkerület esetében a tanulói létszám nagyságrendje elmarad attól, amely esetén jól kirajzolódhat egy haranggörbe. A legnagyobb számban és arányban teljesítő diákok 155 és 16 képességpont közötti eredményeket értek el szinte minden egyházkerületben, kivétel ez alól csak a Tiszántúli Egyházkerület (145 és 15 képességpont). Ebben az egyházkerületben a legnagyobb a leszakadók aránya is. 35

36 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 8. évfolyam Matematika 9 Országos eloszlás, évf., matematika 45 A református iskolák tanulói, évf., matematika A tanulók száma: 8167 fő A tanulók száma: 3315 fő A matematika képességterületen a 8. évfolyamon a református tanulók körében tapasztalt görbe jól közelíti az országos eloszlásra jellemző normáleloszlást. A református haranggörbe mindkét oldalának lefutása és szélessége megfelel az országos eredményeknek, csak a tanulók kisebb létszámának köszönhetően kevésbé ívelt. A legmagasabb arányban teljesítő tanulók mindkét intézményrendszer esetében 155 és 16 képességpont közötti átlagokat értek el A református iskolák tanulói, évf., matematika, dunamellékiek A református iskolák tanulói, évf., matematika, dunántúliak A tanulók száma: 1139 fő A tanulók száma: 31 fő 36

37 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf., matematika, tiszáninneniek A református iskolák tanulói, évf., matematika, tiszántúliak A tanulók száma: 373 fő A tanulók száma: 152 fő Az egyes egyházkerületekben mért eredmények változatos képet mutatnak. A Dunamelléki és a Tiszántúli Egyházkerület görbéje közelíti leginkább a normál eloszlásra jellemző haranggörbét. A másik két egyházkerület esetén az attól való eltérés oka az is lehet, hogy a tanulói létszám nagyságrendje elmarad attól, amely esetén statisztikailag kirajzolódhat egy haranggörbe. A Tiszáninneni Egyházkerület haranggörbéje karcsúbb a többinél (sem nagyon jól, sem nagyon rosszul teljesítők nincsenek), és csúcsa az 16 és 165 képességpont közötti intervallumban élesen kiemelkedik. Ez arra utal, hogy ebben az egyházkerületben a 4. szint alsó részén teljesítők aránya a legnagyobb. 8. évfolyam Szövegértés Országos eloszlás, évf., szövegértés A református iskolák tanulói, évf., szövegértés A tanulók száma: fő A tanulók száma: 3319 fő A mérési eredmények alapján a 8. évfolyamon a református tanulók szövegértés képességpontjainak eloszlása kissé eltér az országos eloszlásra jellemző normáleloszlástól. A haranggörbe bal oldala eltolódott és a görbe csúcsa az országos eredményekhez képest egy 5 pontos tartománnyal magasabb értéknél található. 37

38 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, dunamellékiek A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, dunántúliak A tanulók száma: 114 fő A tanulók száma: 32 fő A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, tiszáninneniek A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, tiszántúliak A tanulók száma: 373 fő A tanulók száma: 154 fő Az egyes egyházkerületekben mért eredmények változatos képet mutatnak. A Dunamelléki és a Tiszáninneni Egyházkerület görbéje közelíti leginkább a normál eloszlásra jellemző haranggörbét. A Tiszántúli Egyházkerület iskoláiban tömegesen jó eredmények születtek. A tanulók jelentős hányada a képességpont közötti tartományban teljesítetett, amely a 3. szint második felében, a 4. szinten és az 5. képességszinten első felében való teljesítést jelenti. 38

39 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 1. évfolyam Matematika 8 Országos eloszlás, évf., matematika 3 A református iskolák tanulói, évf., matematika A tanulók száma: fő A tanulók száma: 2133 fő A 216-os mérési eredmények alapján a 1. évfolyamon a református tanulók matematika képességpontjainak eloszlása megközelíti az országos eloszlásra is jellemző normáleloszlást. A református fenntartású intézményekben ugyanakkor az országos eredményekhez képest a haranggörbe bal oldala hiányosabb, kevesebb a gyengébben teljesítő tanuló. Míg az országos eloszlást ábrázoló haranggörbe a 95 képességpont tartományból, addig a református intézmények esetében az 11-as tartományból indul A református iskolák tanulói, évf., matematika, dunamellékiek A református iskolák tanulói, évf., matematika, dunántúliak A tanulók száma: 815 fő A tanulók száma: 217 fő 39

40 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf., matematika, tiszáninneniek A református iskolák tanulói, évf., matematika, tiszántúliak A tanulók száma: 326 fő A tanulók száma: 775 fő Az egyes egyházkerületekben mért eredmények változatos képet mutatnak. A Dunamelléki Egyházkerület görbéje közelíti meg leginkább a normál eloszlásra jellemző haranggörbét. A Dunántúli Egyházkerületben a haranggörbének hosszan elnyúló maximuma van, mert a tanulók jelentős hányada a as képességtartományban teljesített. A Tiszántúli Egyházkerület diagramján szintén elnyúlt maximumértéket tapasztalunk, de ez valamivel alacsonyabb értéken tetőzött, mint a Dunántúli Egyházkerület esetében. Ez a tartomány az értékek közötti intervallum. Képzési típusok szerinti elemzés A református fenntartású intézmények 1. évfolyamos tanulóinak kompetenciamérési eredményeit képzési típusonként (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) is vizsgáljuk, és összevetjük az országos eredményekkel. Az országos eredményeket ábrázoló diagramok stílus- és felbontásbeli jellemzői nem minden tekintetben egyeznek a református eredmények diagramjaival, ám úgy véljük, hogy ennek ellenére jó közelítésű képet kaphatunk az azonosságokról illetve a különbségekről. Az egymás alatt szereplő ábrák vízszintes skáláit a jobb összehasonlíthatóság érdekében összehangoltuk. Egymás alá kerültek a vízszintes tengelyek kezdő és végpontjai. Sajnos, református viszonylatban nem elérhetőek olyan hisztogramok, amelyek a gimnáziumi 4, 6 és 8 osztályos képzéseket külön-külön ábrázolnák, ezért a református fenntartású gimnáziumi képzésben a 1. évfolyamosok eredményeit az országos eredmények közül a 1. évfolyamos gimnáziumi képzés legnagyobb részét adó 4 évfolyamos gimnáziumi eredményekkel vetjük össze, hiszen a reformátusok esetében is a 4 évfolyamos gimnáziumi képzések vannak túlsúlyban. 4

41 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf., matematika, gimnázium A tanulók száma: 1614 fő 3 A tanulók száma: fő A 216-os mérési eredmények alapján a 1. évfolyamon a gimnáziumi képzésben résztvevő református tanulók matematika képességpontjainak eloszlása nagyon jól közelíti az országos eloszlásra is jellemző normáleloszlást, de a református görbe maximum tartománya már alacsonyabb képességpont értéknél elkezdődik. A két görbe bal oldali lefutása közel megegyező. A református értékeknél a jobb oldali kissé darabosabb, mint az országos 1. évfolyamos gimnáziumi görbe, de ugyanúgy megtalálhatók tanulók a legjobb teljesítményt nyújtók kategóriájában is. Sajnálatos, hogy a nagyon alacsony teljesítményt jelentő 13 képességpont alatti tartományban is vannak tanulók. 3 Az oszlopdiagram az OKM Intézményi jelentésből származik 3 Az adat a KSH Tájékoztatási adatbázisából származik. 41

42 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf., matematika, szakközépiskola A tanulók száma: 363 fő 4 A tanulók száma: 32 8 fő A 216-os mérési eredmények alapján a 1. évfolyamon a szakközépiskolai képzésben résztvevő református tanulók matematika képességpontjainak eloszlása megközelíti az országos eloszlásra is jellemző normáleloszlást. A haranggörbék szélessége, a minimum, az optimum és a maximum tartományok nagysága szinte azonos. A görbék mindkét oldali lefutása is közel megegyező. A református ívek kissé egyenetlenebb jellege a tanulói létszám nagyságrendjének különbözőségéből is adódhat. 4 Az oszlopdiagram az OKM Intézményi jelentésből származik 4 Az adat a KSH Tájékoztatási adatbázisából származik. 42

43 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf., matematika, szakiskola A tanulók száma: 139 fő 5 A tanulók száma: 2 52 fő A 1. évfolyamos szakiskolai tanulók eredményeit összevetve némi különbség mutatkozik a református és az országos eredmények között. A református tanulók esetében nem rajzolódik ki az országos eloszlásra jellemző haranggörbe ami magyarázható a két különböző intézményrendszerbe járó tanulók számának jelentős nagyságrendbeli eltérésével is. Örvendetes, hogy kiemelkedően nagy létszám fordul elő (29 fő) a es képességpont tartományban, viszont a nagyon alacsony 12 vagy az alatti képességpontot elérők között is vannak református tanulók. 5 Az oszlopdiagram az OKM Intézményi jelentésből származik 5 Az adat a KSH Tájékoztatási adatbázisából származik. 43

44 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 1. évfolyam Szövegértés 8 Országos eloszlás, évf., szövegértés 3 A református iskolák tanulói, évf., A tanulók száma: fő A tanulók száma: 2136 fő A szövegértési képességterületen mért eredmények alapján a 1. évfolyamon a református tanulók képességpontjainak eloszlása megközelíti az országos eloszlásra is jellemző normáleloszlást. A református fenntartású intézményekben ugyanakkor az országos eredményekhez képest a haranggörbe optimum tartományában egy kb. 1 képességpontos jobbra tolódás jellemző. Ez arra utal, hogy a református középmezőnyt jelentő tanulók képességpont-átlaga ennyivel múlja felül az országos középmezőny átlagát. Emellett a református tanulók nagy hányada ért el az képességpont tartományba eső eredményt. Továbbá az is szembetűnő, hogy amíg az országos képességpont minimum 8 képességponttól, addig a református minimum 11 képességpont felett kezdődik. 12 A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, dunamellékiek 3 A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, dunántúliak A tanulók száma: 817 fő A tanulók száma: 217 fő 44

45 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, tiszáninneniek A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, tiszántúliak A tanulók száma: 326 fő A tanulók száma: 776 fő Az egyes egyházkerületekben mért eredmények viszonylag egységes képet mutatnak. A kisebb tanulói létszámú egyházkerületek haranggörbéi szálkásabbak, de a legnagyobb létszámmal bíró Dunamelléki Egyházkerület görbéje sem közelíti meg a normáleloszlásra jellemző haranggörbét. Közös az egyházkerületek görbéiben (kivéve a Tiszántúli Ek.), hogy a minimumtartomány szélesebb és az adott intervallumokba tartozó oszlopai magasabbak a maximumtartományéinál. Azaz, az alulteljesítők aránya nagyobb a kiemelkedően teljesítőkénél. Képzési típusok szerinti elemzés A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, gimnázium A tanulók száma: 1616 fő 45

46 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 6 A tanulók száma: 3663 fő A 216-os mérési eredmények alapján a 1. évfolyamon a gimnáziumi képzésben résztvevő református tanulók szövegértés képességpontjai jól közelítik az országos eloszlásra is jellemző normáleloszlást. A haranggörbék szélessége, a minimum, az optimum és a maximum tartományok nagysága szinte azonos. Mindkét esetben pont közötti tartományba mutatkozott a legnagyobb tanulói létszám. A görbék mindkét oldali lefutása közel megegyező. A református ívek kissé egyenetlenebb jellege a tanulók nagyságrendjének különbözőségéből is adódhat. A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, szakközépiskola A tanulók száma: 381 fő 6 Az oszlopdiagram az OKM Intézményi jelentésből származik 6 Az adat a KSH Tájékoztatási adatbázisából származik. 46

47 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS 7 A tanulók száma: 328 fő A 216-os mérési eredmények alapján a 1. évfolyamon a szakközépiskolai képzésben résztvevő református tanulók szövegértés képességpontjainak eloszlása hozzávetőlegesen megegyezik az országos eloszlással. A református eredményeket mutató diagram maximuma az pont közötti tartományba esik, míg az országos eredmények az pontos tartományba, ami csak kismértékű eltérés. A statisztikai jellemzőknek megfelelően mindkét diagramról leolvasható, hogy vannak gyengén és kiemelkedően jól teljesítő tanulók is. Mivel a református szakközépiskolákban sokkal kevesebben tanulnak (381 fő), mint amennyien országosan részt vesznek a szakközépiskolai képzésben, így a haranggörbe rajzolata szakadozott. A református iskolák tanulói, évf., szövegértés, szakiskola A tanulók száma: 139 fő 7 Az oszlopdiagram az OKM Intézményi jelentésből származik 7 Az adat a KSH Tájékoztatási adatbázisából származik. 47

48 8 A tanulók száma: 252 fő A 1. évfolyamos szakiskolai tanulók eredményeit összevetve jelentős különbségek mutatkoznak a református és az országos eredmények között. A református tanulók esetében nem rajzolódik ki az országos eloszlásra jellemző haranggörbe. Nincsenek lemaradó és kimagaslóan teljesítő tanulók, viszont a tanulók nagy arányban teljesítettek az képességpont közötti intervallumban, ami jó teljesítménynek mondható. 5. Átlageredmények a Családi Háttér-index (CSH-index) tükrében Az intézményeknek a CSH-indexükhöz viszonyítva elért képességpontjai alapján kialakult országos trendvonal lehetőséget ad az átlagtól való eltérés szemléletes megjelenítésére. Az országos mérésben részt vett összes telephely kék csillaggal van jelölve, ezek között színes jelek mutatják az egyes egyházkerületekhez tartozó református intézményeket. Minden mérési területen piros ellipszissel körülhatároltuk azoknak az intézményeknek a jeleit, amelyek a református intézményekhez képest kiemelkedő, illetve lemaradó teljesítményt nyújtottak. A csoportok meghatározásánál maximum 5-6 intézményt foglaltunk egy adott körbe. A diagramon azok az intézmények sajnos nem szerepelnek, amelyekben nem lehetett CSH-indexet számolni. (Alacsony tanulói létszám, a visszahozott kérdőívek alacsony száma, vagy a visszahozott kérdőívek eloszlása nagymértékben eltért a tanulók képességpont eloszlásától.) A táblázatban az iskolák vizsgált képességpont átlaga mellett megjelenítettük a másik mért terület képességpont átlagát is. (A képességpont átlagokat egész értékre kerekítettük.) Ezen kívül különböző színnel is jelöltük, hogy az elért képességpont alapján az országos képességpont átlaghoz képest a három kategória közül melyikbe sorolható az adott iskola teljesítménye: zöld szín-szignifikánsan jobb, mint az országos átlag, fekete szín-országos átlag körüli, piros szín-szignifikánsan gyengébb, mint az országos átlag. 8 Az oszlopdiagram az OKM Intézményi jelentésből származik 8 Az adat a KSH Tájékoztatási adatbázisából származik. 48

49 6. évfolyam Matematika (Az intézmények az OM azonosítójuk alapján vannak rendezve.) Legjobbak - Matematika 6. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskola Gy. Szabó Béla Tagiskolája Tiszakécskei Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola 6131 Szank, Béke utca Tiszakécske, Templom tér Hódmezővásárhely, Deák Ferenc utca 4-6. CSH index Képességpont Matematika -, , , Képességpont Szövegértés 49

50 Arany János Református Általános Iskola 275 Nagykőrös, Hősök tere 8., Rózsai Tivadar Református Óvoda és Általános Iskola 4242 Hajdúhadház, Óvoda utca 4. -, Petőfi Sándor Református Általános Iskola 398 Sátoraljaújhely, Petőfi Sándor u. 9., Matematikából 6. évfolyamon a CSH-indexükhöz mérten kiemelkedően teljesítő iskolák körébe 6 iskola került be. Ezek közül is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Általános iskola tanulói. A hat iskola közül a tavalyi, 215-ös mérési eredmények alapján egyedül a hódmezővásárhelyi Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola szerepelt már a kiemelkedő teljesítményt nyújtó iskolák listájában. Az iskolákra jellemző, hogy a matematika mellett a szövegértés területen is országos átlag felett teljesítettek. A Kiskunhalasi iskola szanki telephelye jó példa arra, hogy egy átlagos képességpont is jelezhet jó teljesítményt, ha azt összevetjük a CSH-indexszel. Átlagtól lemaradók - Matematika 6. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona Sárospatak, Tompa utcai Telephelye Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola 395 Sárospatak, Tompa M. út Budapest, Szánthó Géza utca 6. CSH index Képességpont Matematika, , Képességpont Szövegértés Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Dadi Református Egyházközség Általános Művelődési Központja Eötvös József Református Oktatási Központ Átányi Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája 4244 Újfehértó, Debreceni út Dad, Fő utca Átány, II. Rákóczi Ferenc utca , , , Az átlagtól lemaradó iskolák közül az EJROK Átányi tagintézménye, a Dadi református iskola és a Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola az előző évi mérésben is a lemaradók között szerepelt. A 5

51 lemaradó iskolák majdnem mindegyikére jellemző, hogy a másik mérési területen is az országos átlagtól szignifikánsan gyengébben teljesítettek. 6. évfolyam Szövegértés Legjobbak - Szövegértés 6. évfolyam 216 OM ÉVF. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matematika Képességpont Szövegértés Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola Bocskai István Református Oktatási 6. Központ Beleznay János Tagintézménye Szikszai György Református Általános Iskola Rózsai Tivadar Református Óvoda és Általános Iskola 68 Hódmezővásárhely, Deák Ferenc utca , Bugyi, Templom utca 19. -, Makó, Szikszai utca 4242 Hajdúhadház, Kossuth utca 3. -, ,

52 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Petőfi Sándor Református Általános Iskola 398 Sátoraljaújhely, Petőfi Sándor u. 9., A szövegértés területén a CSH-indexhez mérten kiemelkedően teljesítő iskolák közül az előző évben egyik sem szerepelt ebben a listában. A felsoroltakra jellemző, hogy a vizsgált szövegértés terület mellett a matematika eredményük is szignifikánsan jobb, mint az országos átlag. A szövegértésben kiemelkedően jó eredményt elérő iskolák listája nem egyezik meg a matematika területen szereplő intézményekével, vagyis nem törvényszerű a két mérési területen elért siker együtt járása. Átlagtól lemaradók - Szövegértés 6. évfolyam 216 OM ÉVF. Intézmény neve Telephely címe Pitypalatty- völgyi Református Körzeti Általános, Két tannyelvű és Alapfokú Művészeti Iskola Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Reményik Sándor Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda 3777 Parasznya, Dózsa György utca Budapest, Szánthó Géza utca Újfehértó, Debreceni út Lovasberény, Kossuth utca 9 CSH index Képességpont Matematika -, , , , Képességpont Szövegértés Az átlagtól lemaradó iskolák közül a Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola az előző évi mérésben is a lemaradók között szerepelt. A Rákoscsabai Jókai, valamint a Dadi Református Iskola 6. évfolyama a matematika képességterületen is a lemaradók között szerepel. A lemaradó iskolák majdnem mindegyikére jellemző, hogy a másik mérési területen is az országos átlagtól szignifikánsan gyengébben teljesítettek. CSH-index átlagok CSH-index átlag 6. évfolyam 216 CSH-index átlag 6. évfolyam 215 CSH-index átlag 6. évfolyam 214 Református egyházkerületek együtt,196,261,294 Dunamelléki Ek.,345,45,449 Dunántúli Ek.,18,14,84 Tiszáninneni Ek.,35,4,689 Tiszántúli Ek.,78,147,149 52

53 A református fenntartású iskolák 6. évfolyamos tanulóinak CSH-indexe az országos átlag feletti érték. A CSH-indexet egyházkerületek szintjén vizsgálva szintén ez a jellemző. (Az országosan számított átlag -,17.) A református fenntartású iskolák 6. évfolyamos tanulóinak CSH-index átlaga az előző évhez képest negatív irányban változott kb. 25%-kal. Az egyházkerületek szintjén is negatív a változás, kivéve a Dunántúli Egyházkerületet, ahol a tavalyi átlag körüli érték maradt. 8. évfolyam Matematika Legjobbak - Matematika 8. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matematika Képességpont Szövegértés Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Nagyvarsányi Telephely (általános iskola) 4812 Nagyvarsány, Kossuth út ,

54 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Általános Iskolai Telephelye 52 Törökszentmiklós, Bethlen Gábor út Biharkeresztes, Kossuth utca 52. -, , Matematikából a 8. évfolyamon a CSH-indexükhöz mérten kiemelkedően teljesítő iskolák körébe 3 iskolát soroltunk. Ezek közül a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskola tavaly is szerepelt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó iskolák között. A három iskola közül csak az első helyen álló volt az, ahol a vizsgált matematika mellett szövegértésből is az országos átlag fölött teljesítettek. Átlagtól lemaradók - Matematika 8. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matematika Képességpont Szövegértés Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (általános iskolai képzés) 46 Kisvárda, Flórián tér 5. -, Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda (8 évfolyamos gimnáziumi képzés) 54 Mezőtúr, Kossuth utca 2., Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda (általános iskolai képzés) 54 Mezőtúr, Kossuth Lajos tér 6. -, Eötvös József Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (6 évfolyamos gimnáziumi képzés) 336 Heves, Dobó utca 29.,

55 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Reményik Sándor Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Kazay Endre Német Nemzetiségi Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája 889 Vértesacsa, Vendel tér 17. -, Az átlagtól lemaradó iskolák közül az kisvárdai és a mezőtúri református intézmények általános iskolai képzése a tavalyi évben is a lemaradók között szerepelt. A mezőtúri intézmény az országos trendtől elmaradó teljesítményt átlagos matematika képességpont eredménnyel (és országos átlagnál szignifikánsan jobb szövegértés eredmény mellett) érte el. Ennek magyarázata az lehet, hogy tanulóik kedvezőnek mondható,316 CSH-indexszel rendelkeznek, ezért magasabb elvárásoknak kellene megfelelniük. A többi lemaradó iskolára az jellemző, hogy a másik mérési területen is az országos átlagtól szignifikánsan gyengébben teljesítettek. 8. évfolyam Szövegértés Legjobbak - Szövegértés 8. évfolyam

56 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matematika Képességpont Szövegértés Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola Tápiószőlős-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda Kőröstetétleni Tagiskolája Báthory Anna Református Általános Iskola 68 Hódmezővásárhely, Deák Ferenc utca Tápiószőlős, Kossuth Lajos utca Kőröstetétlen, Szolnoki út Nyírbátor, Fáy András utca 17. -, , , , A szövegértés területén a CSH-indexhez mérten kiemelkedően teljesítő iskolák közül az előző évben egyik sem szerepelt ebben a listában. A felsoroltakra általában jellemző, hogy a vizsgált szövegértés terület mellett a matematika eredményük is szignifikánsan jobb, mint az országos átlag. A szövegértésben kiemelkedően jó eredményt elérő iskolák listája nem egyezik meg a matematika területen kiemelkedően szereplő intézményekével, vagyis nem törvényszerű a két mérési területen elért siker együtt járása. Átlagtól lemaradók - Szövegértés 8. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matematika Képességpont Szövegértés Vésztői Református Egyház Kis Bálint Általános Iskolája 553 Vésztő, Bartók tér 4. -, Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium 8 évfolyamos gimnáziumi képzés Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda általános iskola 3521 Miskolc, Miskolci utca 38/a 192 Budapest, Kinizsi utca Mezőtúr, Kossuth Lajos tér 6., , ,

57 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Bereczky Zsigmond Református Általános Iskola Eötvös József Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium 6 évfolyamos gimn. képzés 4492 Dombrád, Kossuth utca , Heves, Dobó utca 29., A 8. évfolyamon a szövegértés területén a CSH-indexhez mérten lemaradó iskolák közül az előző évben egyik sem szerepelt ebben a listában. A táblázatban szereplő 6 iskola változatos képet mutat. A magasabb CSH-index értékkel rendelkező Miskolc-Szirmai és a Lónyay Utcai Református Gimnáziumok is az átlagos képességpont értékük ellenére bekerültek ebbe a listába, mert tőlük a CSH-indexhez mérten magasabb képességpont volt elvárható. A lemaradó iskolákra általában jellemző, hogy a másik mérési területen is az országos átlagtól szignifikánsan gyengébben teljesítettek. CSH-index átlagok CSH-index átlag 8. évfolyam 216 CSH-index átlag 8. évfolyam 215 CSH-index átlag 8. évfolyam 214 Református egyházkerületek együtt,198,266,291 Dunamelléki Ek.,398,431,435 Dunántúli Ek.,16,69,21 Tiszáninneni Ek.,453,41,469 Tiszántúli Ek.,36,151,175 A református fenntartású iskolák 8. évfolyamos tanulóinak CSH-indexe az országos átlag feletti érték. A CSH-indexet egyházkerületek szerint vizsgálva szintén ez a jellemző. (Az országos számított átlag -,19.) Az református iskolákba járók CSH-index átlaga az előző évhez képest kismértékben ugyan, de tovább csökkent. Az egyházkerületek szintjén is általában negatív a változás, egyedül a Tiszáninneni Egyházkerület esetében volt pozitív irányú, és így a CSH-index értéke majdnem megközelíti a két évvel ezelőtti átlagot. 57

58 1. évfolyam Matematika Legjobbak - Matematika 1. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matematika Képességpont Szövegértés Tiszakécskei Református Általános Iskola és Gimnázium (6 évfolyamos gimnázium) 66 Tiszakécske, Templom tér 3. -, Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola (8 évfolyamos gimnázium) 69 Kunszentmiklós, Kálvin tér 17., Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium (8 évfolyamos gimnázium) Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium (8 évfolyamos gimnázium) 64 Kiskunhalas, Kossuth Lajos utca Hódmezővásárhely, Szőnyi utca 2., ,

59 Eötvös József Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (szakiskola) Eötvös József Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (6 évfolyamos gimnázium) 336 Heves, Dobó utca Heves, Dobó utca 29.) -1, , A Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium (8 évfolyamos gimnáziumi képzés) 1. évfolyamos tanulóinak matematika képességterületen elért eredményei a CsH-indexhez viszonyítva az elmúlt 3 mérési évben (214, 215, 216) a református intézményrendszer legjobbjai közé tartoznak. A Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumának 1. évfolyamos tanulóinak a matematika eredményei is kiemelkedőek, de amíg a 215-ös mérési eredmények alapján a 4 évfolyamos képzésben részt vevők, addig a 216-os mérés során a 8 évfolyamos képzésben részt vevők teljesítettek a legjobbak között a CSH-indexükhöz viszonyítva a református intézményrendszerben. Mindhárom említett intézmény eredményei szignifikánsan jobbak az országos átlagnál, és nemcsak a matematika, de a szövegértési képességterületen is. Kiemelkedően jók az Eötvös József Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium 6 évfolyamos gimnáziumi képzésében részt vevők CSH-indexhez viszonyított matematika (az előző évitől szignifikánsan nem különbözik) és szövegértési (az előző évitől szignifikánsan jobb) mérési eredményei is. Ugyanennek az iskolának a szakiskolai (ebben a tanévben már szakközépiskolai) képzésében részt vevők tanulói eredményei annak ellenére a kiemelkedően jók közé tartoznak, hogy azok az országos átlagnál mindkét mérési területen szignifikánsan gyengébbek. Átlagtól lemaradók - Matematika 1. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matematika Képességpont Szövegértés Bocskai István Református Oktatási Központ - Óvoda, 2314 Halásztelek, II.,

60 Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (4 évfolyamos gimnázium) Rákóczi Ferenc út Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (4 évfolyamos gimnázium) 46 Kisvárda, Flórián tér 5., Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium (4 évfolyamos gimnázium) Launai Miklós Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium (szakközépiskola) Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola (szakiskola) 143 Budapest IV. kerület, Nyár utca Neszmély, Petőfi Sándor utca Vác, Brusznyai Árpád utca 6., , , A Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola szakiskolai képzésében részt vevők mérési eredményei nemcsak a CSH-index alapján várható érték, de a református átlag alatt is maradtak. Hasonló a helyzet a Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 4 évfolyamos képzésében részt vevő tanulók eredményei esetében is, azok is gyengébbek az országos átlagnál. Sajnálatos, hogy ennek az intézménynek a tanulói a tavalyi mérési eredményeik alapján is az átlagtól lemaradók között szerepeltek, bár akkor a 6 évfolyamos, most pedig a 4 évfolyamos képzésben résztvevők CSH-indexhez viszonyított eredményei alapján. A Bocskai István Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium 4 évfolyamos gimnáziumi, a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium 4 évfolyamos gimnáziumi, valamint a Launai Miklós Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium szakközépiskolai képzésében résztvevő tanulók matematika képességterületen elért eredményei a CSH indexük alapján várható eredmény alapján a református fenntartású intézmények esetében az átlag alatt maradtak, annak ellenére, hogy azok az országos átlagtól szignifikánsan nem különböznek. 6

61 1. évfolyam Szövegértés Legjobbak - Szövegértés 1. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képességpont Matemati ka Képességpont Szövegértés Tiszakécskei Református Általános Iskola és Gimnázium (6 évfolyamos gimnázium) 66 Tiszakécske, Templom tér 3. -, Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium (8 évfolyamos gimnázium) 64 Kiskunhalas, Kossuth Lajos utca 14., Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola (4 évfolyamos gimnázium) 69 Makó, Kálvin utca ,

62 RPI SZAKMAI ANYAG GRAFIKUS ÖSSZEFOGLALÓ A REFORMÁTUS Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium (szakközépiskola) Eötvös József Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (6 évfolyamos gimnázium) 53 Karcag, Madarasi út Heves, Dobó utca 29.) -, , A Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégiumának 8 évfolyamos gimnáziumi képzésében 1. évfolyamon résztvevők úgy szerepelnek a szövegértésből a CSH-Indexükhöz képest elért eredményeik alapján a református intézményrendszer legjobbjai között, hogy az országos átlaghoz képest is szignifikánsan jobb eredményt értek el mindkét képességterületen. A Tiszakécskei Református Általános Iskola és Gimnázium 6 évfolyamos gimnáziumi és az Eötvös József Református Oktatási 6 évfolyamos gimnáziumi képzésében résztvevők is a CSH-indexükhöz képest a legjobban teljesítők között vannak. (Szövegértésből az országos átlagnál szignifikánsan jobb, matematikából szignifikánsan nem különböző eredménnyel.) A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola 4 évfolyamos gimnáziumának 1. évfolyamos tanulói úgy kerültek a legjobban teljesítők közé, hogy eredményeik országos átlagtól szignifikánsan nem különböznek. A Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium szakközépiskolai tanulóinak szövegértési képességterületen nyújtott teljesítménye szignifikánsan nem különbözik az országos átlagtól, a matematika területén azonban attól szignifikánsan gyengébb teljesítményt nyújtottak. Mindezeket együttvéve is a CSH-indexükhöz képest a legjobbak között vannak a református intézményrendszerben. Átlagtól lemaradók - Szövegértés 1. évfolyam 216 OM Évf. Intézmény neve Telephely címe CSH index Képesség-pont Matematika Képességpont Szövegértés Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (4 évfolyamos gimnázium) Bocskai István Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (4 évfolyamos gimnázium) 46 Kisvárda, Flórián tér Halásztelek, II. Rákóczi Ferenc út 17., ,

63 Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium (4 évfolyamos gimnázium) 143 Budapest IV. kerület, Nyár utca 4., A Bocskai István Református Oktatási Központ és a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium 4 évfolyamos gimnáziumi képzésében résztvevő tanulók 1. évfolyamos szövegértési eredményei elmaradnak ugyan a református átlagtól, az országos átlagnál azonban, amelyet az intézmények saját CSH-indexéhez viszonyított képességpontok alapján állítottak fel, szignifikánsan jobbak. Ugyanezekben az intézményekben a matematika eredmények nem különböznek szignifikánsan az országos átlagtól. A Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 4 évfolyamos gimnáziumában tanulók 1. évfolyamos szövegértési eredményei azonban nemcsak a református intézmény rendszerben, hanem országos viszonyításban is elmaradnak az átlagtól, még a CSH-indexükhöz viszonyított eredményei alapján is. Két intézmény van, amelynek tanulói a CSH-indexhez képest mindkét képességterületen az országos átlag felett, a reformátusok között a legjobbak között szerepel (Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium - 8 évfolyamos gimnázium, illetve az Eötvös József Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium - 6 évfolyamos gimnázium). Ugyanakkor három olyan intézmény is van (Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium-4 évfolyamos gimnázium; Bocskai István Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium-4 évfolyamos gimnázium; Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium-4 évfolyamos gimnázium), amelynek eredményei a CSH-index alapján várhatótól jelentősen elmarad, és a lemaradás mindkét műveltségterület eredményeire jellemző. Jó hír talán, hogy nincs átfedés azok között az intézmények között, amelyek a 215-ös, illetve a 216-os eredményeik alapján az átlagtól lemaradóak között voltak a református intézményrendszerben. CSH-index átlagok CSH-index átlag 1. évfolyam 216 CSH-index átlag 1. évfolyam 215 CSH-index átlag 1. évfolyam 214 Református egyházkerületek átlaga,338,394,386 Dunamelléki Ek.,535,665,627 Dunántúli Ek.,622,53,531 Tiszáninneni Ek.,142,187,649 Tiszántúli Ek.,172,233,123 A református fenntartású iskolák 1. évfolyamos tanulóinak CSH-indexe az országos átlag feletti, a tanuló k CSH-index átlaga az előző évhez képest szignifikánsan nem változott. Az egyházkerületek szintjén 63

64 kismértékű változások tapasztalhatók. Pozitív irányú elmozdulás csak a Tiszáninneni Egyházkerület iskoláiban tanuló 1. évfolyamos diákok CSH-indexe esetében látható, a másik három egyházkerület iskoláiban negatív irányú a tendencia. Összegzés Ha önmagában a CSH indexek értékeit vesszük górcső alá, elmondhatjuk, hogy bár vannak iskolák, amelyekben a tanulók Családi Háttér-indexe negatív előjelű és ott nagyon jelentős szociokulturális háttér kompenzáló munkát is kell a tanítási folyamat során végezni az összesítés után minden egyházkerület CSH index átlaga pozitív előjelű. A legmagasabb CSH index átlagok a Dunamelléki és a 1. évfolyam kivételével, ahol a Dunántúli - a Tiszáninneni Egyházkerület esetében tapasztalhatóak, a legalacsonyabbak szinte minden esetben a Dunántúli Egyházkerület (a 1. évfolyam esetében a Tiszáninneni Egyházkerület) esetében jellemzőek. Mindezek az adott országrész gazdasági fejlettségén túl, valószínűleg az ott működő iskolák képzési típusaival is összefüggésben állnak. Fontos azt is megemlíteni, hogy ebben a dokumentumban csak azoknak az iskoláknak az adatai szerepelnek, amelyek már a 213/214-es tanévben is református fenntartásúak voltak. A 216. évi 6. évfolyamon történt mérés eredményei azt mutatják, hogy matematika képességterületen több iskola (egy dunamelléki, két tiszántúli és két tiszáninneni) esetében is jellemző az országos trendtől való negatív eltérés. Pozitív irányú eltérés három tiszántúli és egy-egy dunamelléki és tiszáninneni iskola esetében látható. A 6. évfolyamos szövegértési képességterület esetében a református fenntartású iskolák zöme az országos trendnek megfelelő helyen áll. Két dunamelléki és a tiszáninneni, valamint a Tiszántúli Egyházkerület esetében egy-egy református iskola eredménye marad el az országos trendtől. Létezik azonban egy olyan tiszántúli iskola (Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola, Hódmezővásárhely), amelynek fejlesztő hatása - nemcsak a 216-os, hanem a 215-ös és a 214-es mérési eredmények alapján is - többszörösen felülmúlja az adott CSH-index esetén jellemző átlagot. Pozitív irányú eltérés három tiszántúli és egy-egy dunamelléki és dunántúli iskola esetében látható. A 8. évfolyamon a matematika képességterület mérési eredményei szerint több esetben és elég nagy mértékű a pozitív eltérés az országos trendtől, de van példa jelentős mértékű negatív eltérésekre is. Mindkét irányú eltérés főként a Tiszántúli Egyházkerület iskoláiban jellemző. A szövegértési eredmények arról tanúskodnak, hogy a Tiszántúli mellett a Dunamelléki Egyházkerület iskolái között is vannak olyanok, amelyekben az átlagostól nagyobb mértékű fejlesztés valósul meg. Jelentős lemaradás egyes tiszántúli és tiszáninneni, valamint egy dunamelléki iskola esetében jellemző. A 1. évfolyamon mind a matematika, mind a szövegértés képességterületen tapasztalt mérési eredmények szerint a református fenntartású iskolák zöme az országos trendnek megfelelő fejlesztési munkát végez. Nagyobb pozitív eltérés matematikai képességterület esetében a Tiszántúli, a Tiszáninneni és a Dunamelléki Egyházkerület, szövegértési területen a Tiszántúli Egyházkerület néhány iskolájában jellemző. Lemaradás mindkét területen a Dunamelléki Egyházkerület néhány iskolájában, matematikából a Tiszántúli és a Dunántúli Egyházkerület egyes iskoláiban jellemző. Kiemelten hangsúlyozzuk, hogy a tanulói kérdőív jelentőségéről szóló felvilágosítás nagyon fontos lehet az eredmények megfelelő összehasonlíthatósága, viszonyítása szempontjából. Lényeges, hogy minden tanuló a tényleges adatokat adja meg a tanulói kérdőívben. Abban az esetben, ha a tanulók a valósnál 64

65 kedvezőbb/kedvezőtlenebb családi háttér jellemzőket adnak meg a kérdőívben, az eredményeik más iskolák eredményeivel való összehasonlítása során fals kép rajzolódhat ki. Akár az is előfordulhat, hogy a nem a valóságnak megfelelő CSH-index áll annak a hátterében, hogy egy-egy intézmény az átlagtól lemaradók, vagy a legjobbak közé kerül a tanulóik eredménye alapján. 6. A motivációindex megoszlása a református fenntartású iskolákban Az alábbi adatok az intézmények vezetői által, az ő megítélésük szerint szolgáltatott adatok alapján keletkeztek, egy 11 fokozatú skálán jelölve az intézményre jellemző értéket. A Telephelyi állapotjelentésekben megtalálhatók a Motivációs indexek az ország összes intézményére vonatkozóan általános iskola és középfokú oktatási intézmények vonatkozásában. Motivációs indexek általános iskola 9 9 OKM Telephelyi_állapotjelentésből. Letöltve:

66 A motivációindex megoszlása református általános iskolákban % -5 5 % % -2 3 % -1 2 % 1 1 % 2 3 % Összes református DM DT TI TT 4 5 A református általános iskolás tanulók motivációindex megoszlását az országos adatokhoz célszerű hasonlítani, hiszen a református oktatási rendszerben is vegyesen fordulnak elő községi, városi, megyeszékhelyen lévő és budapesti iskolák. Az országos összetétellel összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy míg országosan a nagyon csekély motivációt jelentő -5 től az erősen motivált állapotot jelző 5-ig minden érték szinte azonos arányban fordul elő (kb. 9 %), addig a református általános iskolásokra teljesen más megoszlás jellemző. A -5-ös értéket csupán az iskolák 2%-a jelölte be, és a további negatív értékek is csak kis százalékban jelennek. A sötétzölddel jelölt motivációs index arányát 7%-ra teszik az iskolák. A motiváltság nagyobb fokát mutató további értékek aránya elég magas. A pozitív értéket összességében az iskolák 7%-a adott meg, melyek között is kiemelkedő az adható legmagasabb érték, 25,5 %-ban. Az egyes egyházkerületek iskoláit vizsgálva, a Dunamelléki Egyházkerületben -2 a legalacsonyabb érték, és döntően a pozitív értékek jellemzőek. Legnagyobb arányban a 2-es értéket jelölték meg. (21,43%). A Dunántúli Egyházkerületben -4 a legalacsonyabb érték. A negatív értékek összességében a válaszok 35%- át teszik ki, tehát jelentős túlsúlyban vannak itt is a kedvező -s vagy pozitív mutatók. A Tiszáninneni Egyházkerületben a Dunamellékihez hasonlóan 2%-7% a negatív és a pozitív értékek aránya, olyan módon, hogy az intézmények 5%-a a tanulóik motivációját a maximális 5-ös szintre értékelte. A Tiszántúli Egyházkerület intézményeiben mutatkozik a legváltozatosabb kép. A választható 11 érték közül 1 megjelenik a választásokban. (A -2 érték maradt ki.) A negatív értékek kisebb arányban fordulnak elő. A pozitív értékek közül a maximumot az intézmények 28%-a választotta. A negatív és pozitív értékek aránya: 18% - 77% és 5% a nullás érték. 66

67 Visszatekintve a 215-ös református eredményekre, akkor is a Tiszántúli és a Tiszáninneni Egyházkerületben mutatkozott a legkedvezőbb kép a tanulók motivációját illetően. A Dunántúli Egyházkerület iskoláiban kissé javult a motiváció mértéke. A református általános iskolák motivációs indexe a 215-ös eredményekhez képest minimálisan javult. Míg 215-ben 26% -6%-68% (negatív érték-nulla-pozitív érték) volt a megoszlás, addig 216-ban ezek rendre 23% -7% -7%-ra változott. Motivációs index középiskola 1 A motivációindex egyre nagyobb értékének előfordulása országos szinten majdnem egyenletesen nő a -5 értéktől a +4 értékig. Némi visszaesés a értéknél, illetve a legmagasabb, +5 értéknél van. A +4 motivációindex a leggyakoribb az iskolákban. Református intézmények esetében az összehasonlítást intézménytípusonként tesszük meg. 1 OKM Telephelyi_állapotjelentésből. Letöltve:

68 A motivációindex megoszlása református gimnáziumokban % -5 5% % -2 3% -1 2% 1% % Összes református DM DT TI TT 4 5 A református gimnáziumok esetében a negatív értékű motivációs indexek csupán az intézmények 16%-ára jellemzőek, míg a kifejezetten pozitív mértékű motiváció azok 77%-ára. Az intézmények 42%-a a majdnem legmagasabb, +4-es szintre értékelte tanulói motivációját. Mind a négy egyházkerületre jellemző a 4-es érték magas aránya. Leginkább a Tiszántúli Egyházkerületre, ahol az intézmények 6%-a értékelt így. A Tiszántúli Egyházkerület gimnáziumaiban szórnak leginkább az értékek. Itt -4 és + 4 között többféle érték is előfordul. A Dunántúli és Tiszáninneni Egyházkerület diákjainak szinte kétpólusú a motivációja: van olyan intézmény, ahol jelentős mértékben motiváltak (DT EK: 4-es érték 5%, TI EK: 4-es érték 6 %) a tanulók és vannak kevésbé motivált tanulókkal működő iskolák is. (DT EK: 5%, TI EK: 4 %). A 215-ös református gimnáziumi eredményekre az volt a jellemző, hogy nem volt kiemelkedően magas arány a +4-es értékek esetében, viszont három egyházkerületben a legmagasabb +5-ös értéket is választották az iskolák tanulóik jellemzésére, így a gimnáziumi tanulók 1%-a ebbe a kategóriába esett. 68

69 A motivációindex megoszlása református szakközépiskolákban % -5 5 % % -2 3 % -1 2 % 1 1 % 2 3 % Összes református DM DT TI TT 4 5 A református szakközépiskolák motivációs indexe három érték köré összpontosul. Az intézmények kb. 64%-ban a motivációs index -5 és -2 közötti értékeket kapott, 7%-uk a +1 értékkel jellemezte és az intézmények 29 %-ában megfelelő szintűnek tartják a tanulói motivációt. Mivel kevés számú református szakközépiskola van, egyházkerületenként természetszerűleg foghíjasak az ábrák. Jellemzően eltérőek a megítélések egy egyházkerülten belül is. Mind a négy egyházkerületben találunk nagyon alacsony -4 és/vagy -5-ös értéket, és mellettük, más intézményben +3 vagy +4 értéket is. A Tiszántúli Egyházkerületben a legrosszabb a tanulók motivációjának megítélése. Ott csupán +1 a legmagasabb érték. A 215-ös református szakközépiskolák motivációs indexével összehasonlítva, 216-ban kedvezőbb kép mutatkozik. 215-ben ugyanis az iskolák 6%-a a nagyon kevéssé motivált -4 és -3 értéket választotta tanulói jellemzésére. 69

70 1 % 9 % 8 % 7 % 6 % 5 % 4 % 3 % 2 % 1 % % Összes református A motivációindex megoszlása református szakiskolákban DM DT TI TT A középfokú intézmények közül a szakiskolákból van a legkevesebb a református oktatási rendszerben. A 4 intézmény közül kettő -5-ös, vagyis egyáltalán nem motivált értékkel jellemezte a tanulóit. A Dunamelléki intézményekben az alig kedvezőbb -4 és az annál némileg jobb -1-es értékeket adták meg. A 215-ös értékekkel összehasonlítva némileg javult a megítélés, mert akkor csak -5 és -3 értékek szerepeltek, melyekhez képest a -1 is pozitív irányú elmozdulást jelent. 7. A fegyelemindex megoszlása a református fenntartású iskolákban Az alábbi adatok az intézmények vezetői által, az ő megítélésük szerint szolgáltatott adatok alapján keletkeztek, egy 12 fokozatú skálán jelölve az intézményre jellemző értéket. 7

71 Fegyelemindex - általános iskola 11 A fegyelemindex megoszlása református általános iskolákban % % -2 4 % -1 3 % 1 2 % % 4 % Összes református DM DT TI TT 5 6 A református általános iskolások fegyelemindexét az országos eloszláshoz viszonyítva azt tapasztaljuk, hogy a református iskolák közel 6%-a a nagyon kedvező 4-es, 5-ös és 6-os kategóriába sorolja a tanulói fegyelmezettségét, amíg országosan ez az érték kb. 31%. Országosan a 3. kategória a legnépesebb, a református általános iskolák körében viszont a 4. kategória. Az egyházkerületek közül az átlagokat tekintve a Dunamelléki mutatja a legkedvezőbb képet. Kiemelkedően magas a 4-es értéket adó iskolák aránya (35,7%). A Dunántúli Egyházkerületben árnyaltabb a kép. -2-től +5- ig viszonylag egyenletesen oszlanak meg az értékek. A Tiszáninneni Egyházkerület esetében kimagaslóan 11 OKM Telephelyi_állapotjelentésből. Letöltve:

72 nagy arányú +5 értéket láthatunk, de a pozitív értékeket összesítve ( között), ez nem haladja meg a Dunántúli Egyházkerületben kapott kedvező értéket. A négy egyházkerület közül a Tiszántúliban a legkedvezőtlenebb a fegyelem megítélése. -2-től + 6 között minden érték előfordul és viszonylag magas (12,8%) a negatív értékkel jellemzett fegyelemindex. A református eredményeket a 215-ös adatokkal összehasonlítva azt kapjuk, hogy az előző mérés során kisebb volt a +4 értékek aránya (A 216-os 24% helyett kb. 14%) és a 216-os évvel ellentétben tavaly előfordultak -5 és -4 értékek is, míg 216-ban a -2 volt a legalacsonyabb érték. A református általános iskolások fegyelemének jellemzése során kisebb volt a negatív értékek választásának aránya. Fegyelemindex-középiskola 12 A fegyelemindex egyre magasabb értékeinek előfordulása országos szinten majdnem egyenletesen nő a -5 értéktől a +3 értékig. Némi visszaesés a +2 értéknél van. E szerint a +3 fegyelemindex a leggyakoribb az ország középiskoláiban. Református intézmények esetében az összehasonlítást intézménytípusonként tesszük meg. (Mivel viszonylag kevés számú intézmény adatai kerültek ábrázolásra, így megtévesztő lehet a diagramon az oszlopok színe, ugyanis több kategóriához is ugyanaz az oszlopszín tartozhat lásd a diagram jobb oldalán található színkódot), de az egérmutatót az oszlop felett mozgatva kiíródik az oszlophoz tartozó kategória.) 12 OKM Telephelyi_állapotjelentésből. Letöltve:

73 A fegyelemindex megoszlása református gimnáziumokban % 5 % % -2 3 % -1 2 % 1 1 % 2 3 % Összes református DM DT TI TT gimnáziumi képzést folytató református intézmény adatait vizsgáltuk meg. Ezen intézményekben a felmérés szerint a fegyelem kielégítő. Országos szinten negatív érték alig tapasztalható. Jellemző a vagy pozitív érték. Az egyházkerületeket vizsgálva a Dunamellékiben a a legalacsonyabb érték, és az iskolák 36%-a a nagyon kedvező +5 vagy +6 értéket adta a tanulóik fegyelmezettségének jellemzésére. A Dunántúli Egyházkerület diagramja két részből áll. Két intézmény a lehető legalacsonyabb -5 és -4 értékeket adta, míg másik két intézményük a nagyon kedvezőnek mondható +4 és +6 értékeket. A Tiszántúli Egyházkerület iskolái -2 és +6 közötti értékeket választották, de túlsúlyban vannak a kedvezőbb indexszel bíró intézmények. A Tiszántúli Egyházkerület gimnáziumaiban alakult ki a legkedvezőbb kép. Ezekben +1 a legalacsonyabb érték és a legmagasabb +6. Az összes református gimnázium fegyelemindexét összehasonlítva a 215-ös eredményükkel, azt tapasztaljuk, hogy jelentősen javult a fegyelemindex. 73

74 A fegyelemindex megoszlása református szakközépiskolákban % % -3 4 % % 1 2 % 2 1 % 3 4 % 5 Összes református DM DT TI TT 6 A szakközépiskolai képzést folytató 14 református iskolában a fegyelemindex a nagyon kedvezőtlennek mondható -4 értéktől a legkedvezőbb +6-osig terjed. Ez összességében kedvezőtlenebb képet mutat, mint amit a 215-ös méréskor tapasztaltunk. (215-ben még csak 8 szakközépiskolai évfolyamon szerepelt a vizsgálatban.) A Dunamelléki Egyházkerület iskoláiban -val és pozitív számokkal értékelték a tanulók fegyelmezettségi mutatóját. A Dunántúli Egyházkerületben két szélsőséges értéket láthatunk. A Tiszáninneni Egyházkerület iskolájában is eltérőek az eredmények (-4; ; +6), míg a Tiszáninneni Egyházkerületben a pozitív indexek vannak túlsúlyban. A fegyelemindex megoszlása református szakiskolákban % 9 % -5 8 % 7 % 6 % 5 % 4 % % 2 % 1 % % Összes református DM DT TI TT

75 Míg a 215-ös elemzésben mindössze két szakiskola szerepelt, addig a 216-osban már 4. A tavalyi fegyelemindex a két iskolában -5 és +6-os volt. Ez a két iskola újra ugyanezeket az értékeket adta, míg a belépő két új iskolával árnyalódott a kép. A Dunamellékiben megjelent egy érték, a Tiszántúli Egyházkerület iskolájában pedig -2-es értéket kapott a tanulók fegyelme. 8. A tanulási környezet a református fenntartású iskolákban Az alábbi adatok az intézmények vezetői által szolgáltatott adatok alapján készültek országos összesítésben, tehát itt az elemzés során nem vizsgáljuk külön az egyes iskolatípusokat, iskolafokokat. Tanulási környezet Országos adatok a tanulási környezetről 13 Az országos helyzetképpel összehasonlítva, a református intézmények között a kitűnő és a jó állagú telephelyek aránya magasabb, mint az országos arány. Az országos arány hozzávetőlegesen 45%, míg a református 55%. A közepes állagú telephelyek aránya az országos összesítésben nagyobb, mint a református intézményrendszerben (46%, illetve 39%), és az eddigi számokból következik, hogy a rossz állagú, illetve nagyon rossz állagú telephelyek aránya a református fenntartású iskolák között kevesebb, mint az országosnak fele. 13 OKM Telephelyi_állapotjelentésből. Letöltve:

76 1 % Református iskolák telephelyeinek állapota % 8 % 7 % 6 % 5 % 4 % 3 % 2 % kitűnő állagú jó állagú közepes állagú rossz állagú nagyon rossz állagú nincs adat 1 % % Összes református DM DT TI TT Az egyházkerületeket összehasonlítva, kitűnő állagú telephelyek aránya a Dunántúli Egyházkerületben a legmagasabb, míg a jó állagúnak mondhatók a Tiszáninneni Egyházkerületben fordulnak elő legnagyobb arányban (72%), amihez hozzáadva a kitűnő állapotot is, ebben az egyházkerületben a legkedvezőbb a kép. Rossz állagú telephelyek legnagyobb arányban a Dunántúli Egyházkerületben fordulnak elő, míg nagyon rossz állagút csupán a Dunamelléki Egyházkerületből jeleztek (2,8 %). A 215-ös adatokkal összevetve a 216-osokat, szembeötlő, hogy 215-ben sem a Tiszáninneni, sem a Tiszántúli Egyházkerületben nem voltak kitűnő állapotú telephelyek, ugyanakkor a Dunamelléki Egyházkerületben sem szerepelt még nagyon rossz állagú telephely. Ezek a változások az adott egyházkerületekben a telephelyi állapotokat leíró számok minimális elmozdulását okozták. Elmondható, hogy iskoláink mindkét évben szolgáltattak adatokat, a nincs adat kategória mindkét évben %-kal szerepelt. 76

77 Felújítási munkálatok országos adatok 14 Felújítási munkálatok református iskolákban az elmúlt tíz évben % 9 % 8 % 7 % 6 % 5 % 4 % 3 % 2 % 1 % % Összes református DM DT TI TT Az elmúlt tíz évben nem folytak felújítási vagy építési munkálatok Az elmúlt tíz évben folytak részleges felújítási munkálatok Az elmúlt tíz évben folytak teljes felújítási munkálatok Az elmúlt 1 évben épült A református adatokat az országossal összehasonlítva különböző viszonyokat látunk az egyes kategóriáknál. (Az egyes adatokat nagyban befolyásolhatja a kategóriáknál megadott elmúlt 1 év időintervallum, mert sok esetben a változást okozhatja az is, hogy a hajdani építés, felújítás stb. egyszerűen kikerült a 1 éves időintervallumból.) Az elmúlt tíz évben nem folytak felújítási vagy építési munkálatok megítélés aránya országosan megközelítőleg 22%. Ez a református oktatási rendszerben csupán 17%, de az értéke nőtt a 215-ös adatokhoz képest (akkor 12,5 % volt). Az elmúlt tíz évben folytak teljes felújítási munkálatok kategóriát országosan az intézmények 1%-a választotta, míg a reformátusoknál ez az arány kisebb, csupán 6 %. (215-ben 8% volt.) 14 OKM Telephelyi_állapotjelentésből. Letöltve:

78 Az elmúlt 1 évben épült országos arány 2,5% körül mozog, a református rendszerben a 215-ös 6% 216-ra az idő múlásával 3%-ra csökkent. Az elmúlt tíz évben folytak részleges felújítási munkálatok kategóriában a református intézmények az országosnál kedvezőbb helyzetben vannak. Az országos érték megközelítőleg 66%-ával szemben a reformátusok körében 73% az arány, és ez nem változott a 215-ös méréshez képest. Az egyházkerületek adatait megvizsgálva a legnagyobb mérvű változást a Tiszáninneni Egyházkerület intézményei esetében a részleges felújításokban mutatkozó 45%-ról 77%-ra való növekedés mutatja. Speciális tantermek előfordulása Országos adatok a speciális tantermekről OKM Telephelyi_állapotjelentésből. Letöltve: