2000/1. Fotó: Molnár Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2000/1. Fotó: Molnár Péter"

Átírás

1 2000/1 BS Fotó: Molnár Péter

2 TARTALOM évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Cziva Oszkár Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM (23) Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:1/ , / Fax: 1/ Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB Felelõs kiadó: dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 1200 Ft (áfával) FÓKUSZBAN Látni a füstben... 6 Hõkamera a felderítés szolgálatában... 8 A sokoldalú Talisman ARGUS szemekkel FÓRUM Halonok: haladék vagy kivonás? Minõségbiztosítás: Európában elsõként TÛZ- ÉS KÁRESETEK Tûz a Budapest Sportcsarnokban Bs: tûzoltási tapasztalatok Tûzvizsgálat a Hûtõgépgyárban TANULMÁNY Az új katasztrófavédelmi szervezet rádióhíradása MEGELÕZÉS Füstérzékelés poros környezetben Magasraktárak védelme aspirációs tûzjelzõ rendszerrel Átriumok füstmentesítése Nyári betakarítási munkák tûzvédelme I TECHNIKA Vízköddel oltó berendezések SZABÁLYOZÁS Hol kell tûzriadó tervet készíteni? Tûzriadó terv típusok A szabványváltozások 1999-ben Jogszabályok 1999-ben MUNKABIZTONSÁG Éghetõ gázok, gõzök lekötése vízpermettel? MILLENIUMI KONFERENCIA március Debrecen, Thermál Hotel A konferencia fõ témakörei: a harmadik évezred oltóanyagai, korszerû tûzjelzõ- és oltóberendezések, szabályozásuk, az új katasztrófavédelmi szervezet fõ céljai és feladatai. JELENTKEZÉSÜKET VÁRJA: MTESZ Hajdú-Bihar Megyei Tûzvédelmi Szakosztálya Debrecen, Kossuth u. 8. Mezei Pál, titkár Tel.: 53/ , 20/ VÉDELEM 2000/1 3

3 FÓKUSZBAN Látni a füstben A tûzoltó légzõszerveit sûrített levegõs légzõkészülék, fejét védõsisak, kezét kesztyû, lábát csizma, bõrfelületét hõvédõruha teszi szinte sebezhetetlenné. Amikor már hõsnek érezné magát egy korommal, füsttel, vízgõzzel telített épületben képtelen tájékozódni. Érzékszervei közül a szeme a leggyengébb láncszem. Speciális követelmények Az emberi szem csak a látható fényt képes érzékelni, s egy tûznél a látástávolság cm-re is lecsökkenhet. Ezt a problémát hivatottak megoldani a hõkamerák. Régóta ismert, hogy az infravörös tartományban minden test elektromos sugárzást bocsát ki. Ezt az emberi szem számára láthatatlan infravörös sugárzást teszik láthatóvá a hõkamerák. A hõfényképezést mint eljárást hosszú ideje alkalmazzák az orvosi diagnosztikában (gyulladások, daganatok), az épületek hõszigetelésének vizsgálatánál, súrlódó gépalkatrészek, elektronikus áramkörök hibás alkatrészeinek ellenõrzésénél, stb. Vagyis egyáltalán nem különleges tûzoltói alkalmazásról van szó, mégis a piacon kapható berendezések többsége nem alkalmas tûzoltói bevetésekre. A tûzoltói bevetéseknél ugyanis a berendezéseket olyan hatások érik, amelyek a mûködésüket lehetetlenné tehetik. Ilyenek: a magas hõmérséklet, (A berendezésbe épített szilikonbázisú félvezetõk csak néhány percig viselik el a 200 C feletti hõmérsékletet.) a magas nedvességtartalom, (Az érintkezõk korróziójával az elektronika meghibásodhat.) korrozív gázok, gõzök (pl. klórkötések), porok hatásai. Ezért van szükség speciálisan kialakított a víz, a gázok és a porok ellen védett berendezésekre. E védelem nélkül ugyanis ezek a berendezések tûzoltói használatra alkalmatlanok. A védettség mértékét vagyis a berendezés tömítettségét szabványos módon jelölik! Tûzoltói használatra alkalmas: IP 67 (vízbemerülhet 1 m mélységig) Ez a tûzoltói szempontból leginkább ajánlható védettség. IP 54 Még alkalmas, itt azonban nagyobb karbantartási költséggel és meghibásodási %-kal számolhatunk. Fõ paraméterek A kiválasztásnál a következõ fõbb paramétereket kell figyelembe venni. Milyen távolságon belül ad az optika jó képet? Érzékenység vagy hõfelbontó képesség: Ne legyen több 1 C-nál. A leggyakoribb érzékenység ma már 0.1-0,4 C közötti. Infravörös tartomány: Megmutatja, hogy a készülék melyik hõmérsékleti tartományban alkalmazható. A legmegfelelõbbnek a 8-14µm közötti hullámtartomány minõsíthetõ, hisz ez a 20 C -tól a C-ig terjedõ hõmérsékleti mezõt fedi le. Beüzemelési idõ: A bekapcsolás után a mûködéshez szükséges idõ. Kb. 20 mp-ig elfogadható, hisz a felkészülés és a felvonulás alatt ez lejátszódhat. Videokimenet: A hõkamerán legyen szabványos videokimenet, amellyel a kép videoszalagra rögzíthetõ. A másik alternatíva egy kis átjátszóegység csatlakoztatása, amely a jeleket képes meghatározott távolságra továbbítani, ahol egy jelfogó a jeleket képként újra rögzíti. Energiaellátás: Olyan berendezésekre van szükség, amelyek akkumulátorokkal (is) mûködtethetõk. Ehhez be kell szerezni egy olyan töltõberendezést, amellyel az akkuk folyamatosan regenerálhatók. emberi test emberi test Avizsgált hõforrás felmelegedett fém-épületrészek felmelegedett fém-épületrészek nyílt tûz nyílt tûz Forrás Brandschutz 6/ old. AZ Z EMBERI SZEM ÉS A HÕKAMERA LÁTÓTÁVOLSÁGA A z égõ anya g Látótávolság (m) szem hõkamer a Különbség (szem-hõkamera) fa ~ 0.30 > 4 x 13 fa, mûanya g < 0.10 ~ 2 x 20 fa ~ 0.30 > 4 x 13 fa, mûanya g > 0.10 > 4 x 40 fa ~ 0.30 > 10 x 33 fa, mûanya g < 0.10 < 10 x VÉDELEM 2000/1

4 FÓKUSZBAN HÕKAMERÁK neve Argus Arg 2 us Talisman/B. Talisman/C Fi Cam 60 mérete (cm) kamera 30x29x12 33x31x15 29x15,6x11,5 29x15,6x11,5 2 részes koffer 48x37x20 súlya 2,7 kg 2,2 kg 2,4 kg 2,2 kg ~ 8 kg áramellátás 8 akku 8 akku 10 AA, vagy 8,4 V 10 AA, v. 8,4 V 2 akku üzemidõ perc 90 perc 90 perc, v. 75 perc 150 perc, v. 120 perc 60 perc infravörös tartomány 8-14 µm 8-14 µm 8-14 µm 8-14 µm 3,5-5 µm érzékenység 0,4 o C < 0,05 o C 0,25 o C 0,05 o C 0,4 C látótávolság optimális 1-30 m 1 30 m 1-50 m 1-50 m 0,5 - beüzemelési idõ kb. 15 mp kb 15 mp kb. 15 mp kb 15 mp kb 20 mp IP védelem IP 67 IP 67 IP 67 IP 67 IP 64 frekvencia Hz rádióhullámok fény röntgensugárzás kozmikus sugárzás hosszú közép rövid- ultra- mikrohullám rövid- látható lágy nagyfrekvencia infravörös ultraibolya alacsony frekvencia kemény gamma-sugárzás m hullámhossz , Elektromágneses hullámok IP 20 Ez alatti védettségû berendezés tûzoltósági használatra alkalmatlan. A súly Az IP védettségen kívül egyéb speciális szempontokat is fel kell állítanunk a hõkamerákkal szemben. Ilyen a súlya. Miután a tûzoltó már helybõl úgy néz ki mint egy túlterhelt karácsonyfa, nem közömbös a kamera súlya. Ezért az európai szakemberek szerint a hõkamera súlya ne legyen több 3-3,5 kg-nál. Építési mód Az infravörös kamerákat kompakt módon egybeépítve vagy modulokban gyártják. Ez utóbbiak a súly szempontjából (amit tartani kell) kedvezõbbek, de a részegységeket kábellel kell összekötni, ami beavatkozásnál hátrányos lehet és több a meghibásodási lehetõségük. Vagyis a célszerûen egybeépített, megfelelõ IP védettségû berendezés alkalmasabb a tûzoltói bevetésekhez. A kép amit látunk Az infravörös képnek a monitoron egyértelmûnek és könnyen értelmezhetõnek kell lennie. Színes képnél az egyes hamis színek a fényképezett tárgy különbözõ hõmérsékletû részeit jelentik. A tûzoltói gyakorlatban alkalmazott fekete/fehér monitorokon a hidegebb terület fekete, a melegebb pedig fehérként jelenik meg. Ez azonban a hõmérsékletet nem, csak a hõmérséklet különbséget mutatja. Így a mozgó kamera képernyõjén a 70 C-os fûtõtest is fehéren emelkedik ki a környezetébõl, majd a 400 C-os izzó tûzfészek is ugyanígy látható. Ezt a hátrányt úgy küszöbölik ki, hogy a kamerát távhõmérõvel egészítik ki. Így a kapott képhez egyértelmû hõmérsékletek rendelhetõk. VÉDELEM 2000/1 7

5 FÓKUSZBAN BALÁZS JÓZSEF Hõkamera a felderítés szolgálatában A füsttel, valamint az oltás következtében keletkezett vízgõzzel telített helyiségben való felderítés, illetve tájékozódás egyaránt komoly kihívást jelent a tûzoltást végzõk és az oltást irányítók számára. A veszély felismerése A füsttõl, párától átláthatatlan környezetben a veszélyeztetett személyek felkutatása, a különféle épületrészek, berendezési tárgyak stb. geometriai formájának felismerése még a legkorszerûbb nagy teljesítményû kézilámpák használata mellett is csaknem lehetetlen, ezért a felderítés eredményessége sokszor csak a szerencsén múlik. Az életmentésre hivatott késedelem nélküli felderítés végrehajtásán túl, fontos feladat még a kialakulható veszélyhelyzetek minél hamarabb történõ felismerése. Gondoljunk csak például a napjainkban egyre gyakoribb garázs, illetve melléképületekben kialakított alkalmi javítómûhelyek tüzeire, ahol nem alaptalan a különféle eredetû acetilén, PB, és egyéb más veszélyt jelentõ palackok jelenlétének a feltételezése. Vegyipari technológiai rendszerekben keletkezett, nem kívánt hõfejlõdéssel járó mûszaki meghibásodások, valamint a fafeldolgozó üzemek elszívó rendszereiben kialakult, fõleg izzó fûrészporból álló tûzgócok problémái és következményei sajnos nem ismeretlenek számunkra. Nem lehet tehát közömbös a tudomásunkra jutható információk gyors megszerzésének a lehetõsége. A hõkamerák megjelenésével a sötétben való tájékozódás technikailag megteremtõdött a tûzoltóságoknál is. Segítségével lényegesen biztonságosabb körülmények mellett olthatunk olyan tüzeket, ahol egy esetleges palackrobbanás következtében elszabadulhat a pokol, jobban eligazodhatunk a sötétben, könnyebben megtalálhatjuk a tûz fészkét és szemmel követhetjük a nehezen megközelíthetõ technológiai és elszívó rendszerekben kialakult változásokat. A hõkamera használata során eredményként kell elkönyvelni azt is, ha a vizsgálat során nem látunk semmit. Megnyugvással folytathatjuk például a tûzoltást, illetve az utómunkálatokat, ha a hõkamerás vizsgálat során egy hõterhelést kapott acetilén palacknál nem tapasztalunk jelentõs felmelegedést. Látni a sötétben A hõkamera használata kezdetben szinte csak a füsttel telített helyiségekben lévõ személyek felkutatására irányult. A késõbbiek során, ahogy egyre jobban megismertük a készüléket, jöttek az ötletek a legkülönbözõbb alkalmazási lehetõségekre. Mindannyiunk elõtt jól ismertek a tûz által fenyegetett acetilén, PB és egyéb más gázpalackok problémái. Tudjuk jól, hogy egy jelentõsebb hõterhelést kapott acetilén palack esetében a hûtés minél hamarabb történõ megkezdésének rendkívül nagy jelentõsége van egy esetleges robbanás kialakulásának megelõzésében. A káreset helyszínén sokszor még a helyismerettel rendelkezõk sem tudnak megbízható, pontos információt adni a hõ által veszélyeztetett palackok számáról és helyzetérõl. Az ilyen és hasonló esetekben felbecsülhetetlenül hasznos, megbízható segédeszköz lehet a hõkamera. A kamera képernyõjén ugyanis hõképet kapunk az égõ helyiségben lévõ tárgyak geometriai formájáról, térbeni elhelyezkedésükrõl, s így az esetek jelentõs részében felismerhetjük a hegesztõ készülékeket, illetve palack kötegeket. Ezek után pontosan meghatározhatjuk a palack hûtõsugarak számát és irányát. Természetesen a képernyõn nem mindig tudjuk egyértelmûen megkülönböztetni az acetilén palackot az oxigén palacktól, de a hõkamera segítségével megfelelõen beállított sugárképpel hatékony hûtõ hatást érhetünk el. A képernyõn ugyanis sötét csík formájában jól felismerhetõ a hideg vízsugár képe, s a célba vett palack palástfelületén szétfolyó oltóvíz már elégséges mértékben hûtheti a palackok közvetlen környezetét. Tûzfészek keresése Fõleg elektromos rendszerekben keletkezett, viszonylag kis lánggal, de jelentõs füstképzõdéssel járó tûzesetek alkalmával a hõkamera segítségével eredményesen kereshetjük meg a még lánggal égõ területeket. Az elektromos vezetékek szigeteléseinek tökéletlen égése során kialakuló sûrû füstben a látótávolság gyakran mindössze- A készülékek jellemzõirõl A Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Tûzoltási Csoportja több mint egy évtizede használja már az EEV Electronics Division által gyártott P4428 típusú készüléket, s közel két éve az AUER/EEV Argus hõkamerát. Ezek a különféle anyagok által kibocsátott infravörös sugárzást jelenítik meg látható kép formájában. A képernyõn a vizsgált környezetben lévõ melegebb részek világosabban, míg a hidegebb részek sötétebben jelennek meg. A hõkamerában látott kép élessége és részletgazdasága az anyagok között lévõ hõmérséklet különbség mértékének a függvénye. Ismert, hogy hõ hatására a különféle anyagok idõegységre jutó hõmérsékletváltozása más és más, ezért az esetek jelentõs részében jól használható, könnyen felismerhetõ képeket láthatunk a képernyõn. A régebbi P 4428-as típusnál 1 0 C, az újabb AUER/EEV Argus hõkameránál már C hõmérséklet különbség eredményez hõkép változást. Mindkét készülék rendelkezik BNC csatlakozó dugóval ellátott videójel kimenettel. A kamerák automatikusan igazodnak a hõsugárzás erõsségéhez. A lencsék önmûködõ fényrekesszel vannak felszerelve, melyek zárt állapotukkal védik a készüléket az esetleges túlterhelésrõl. A hõkamerák mûködtethetõk akkumulátorral, illetve tartós elemekkel. Folyamatos mûködési idejük kb. 1-1,5 óra. sen csak néhány centiméter. Ilyen környezetben a hõkamera segítségével nemcsak a tûz helyét találhatjuk meg könnyebben, hanem lényegesen biztonságosabban mozoghatunk az egyébként átláthatatlan környezetben. A hõkamerát eredményesen használtuk a közelmúltban egy jól ismert budapesti bevásárlóközpont egyik áruházában. Az történt, hogy zárás után az elektromos betáplálási rendszer meghibásodott és ennek következtében több méter kábelköteg égett 8 VÉDELEM 2000/1

6 FÓKUSZBAN nem sikerült a hõkamerával megtalálni, azonban a kamera segítségével lehetséges helyszínként feltételezhetõ több hektárnyi területrészt ki tudtuk zárni a kutatásból, felszabadítva ezzel jelentõs, keresésre fordítható emberi erõket. el jelentõs füstképzõdéssel. A beépített tûzvédelmi automatika emberi mulasztás miatt nem mûködött megfelelõen; így a kései észlelés, illetve jelzés miatt a helyszínre érkezéskor az áruház gyakorlatilag már teljesen megtelt füsttel. Csak a hidegebb alsó légréteg volt valamennyire átlátható. Mivel sem a heves égésre jellemzõ hangokat nem észleltük, sem a lángok által bevilágított részt nem találtuk, bevetettük a hõkamerát. Segítségével hamarosan megtaláltuk a szinte csak pislákoló lánggal égõ alattomos tûzfészket. Felderítés baleseteknél Elõfordul, hogy közlekedési balesetek alkalmával a mûszaki mentést sötétben, ködös, párás idõben, rendkívül rossz látási körülmények mellett kell végrehajtani. A kedvezõtlen látási viszonyok megnehezítik a mentés körülményeit, így a gépjármûbõl kiesett és a roncstól viszonylag távol lévõ esetleg magukról életjelt adni nem tudó sérültek felkutatását. A hõkamera segítségével az ilyen személyek felkutatása szinte pillanatok alatt nagy biztonsággal megoldható. Emlékezetes maradt számomra, amikor az ORFK Légirendészet lezuhant MD-500-as helikopterének keresésére riasztottak minket. Rendkívül ködös, szemerkélõ esõs este volt, és a szerencsétlenül járt helikopter helyzetérõl nem sok használható információ állt rendelkezésünkre. A helyszínre érkezést követõen a kocsiból hamar elõkerült a hõkamera és segítségével megkezdtük a kutatást. A lezuhant gép roncsait, valamint a roncsok között lévõ életüket vesztett két fõt végül is Hasznos segédeszköz vízi baleseteknél Eredményesen használtuk a hõkamerát vízbõl mentések során is. Egy alkalommal a Dunában esett és a vízben sodródó gépkocsi helyzetét sikeresen határoltuk be a kamerával, megkönnyítve így a kiemelést elõkészítõ búvárok munkáját. A hideg vizet jelzõ homogén sötét képernyõn ugyanis egyértelmûen körvonalazódott egy melegebb területrészt jelzõ világosabb folt, mely a sodrási sebességnél valamivel lassabb mozgású volt. Azért ebben az esetben azt hiszem szerencsénk is volt, hiszen a gyors jelzést követõen nagyon rövid idõn belül érkeztünk a helyszínre, s a gépkocsi által felmelegített áramló vízréteg még a kamera által érzékelhetõ felületet alkotott. Volt rá példa, hogy a hídról Dunába ugrott személy mentésére vonultunk. A helyszínre érve az esti sötétség miatt a Duna vízfelületét áttekinteni nem lehetett, és a kézi lámpákkal való személykutatás ebben az esetben inkább a tûnek a szénakazalban való keresésére emlékeztetett. Jött az ötlet, vegyük elõ a hõkamerát! Figyelembe véve a víz sodrását, a lehetséges vízfelület átvizsgálásakor sajnos a képernyõn csak a víz hõmérsékletének megfelelõ tökéletes homogén sötét felületet láttunk. Feltételezhetõ, hogy amennyiben a vízbe ugrott személy nem merült volna alá, úgy a kamerában világos foltként feltûnt volna a keresett személy hõképe, meghatározva így a mentés lehetséges helyét. Az ismertetettekbõl azt hiszem világosan kitûnik, hogy a hõkamera esetében egy rendkívül sokoldalúan használható készülékrõl van szó. Olyan készülékrõl, amely ugyan drága, de adott esetben jó segítõtárs lehet felderítéseknél, baleseteknél, arról nem is beszélve, hogy nemegyszer például a mind gyakoribb, acetilén palackokat veszélyeztetõ tüzeknél a beavatkozó személyi állomány életét is védheti. Balázs József tû. õrgy. tûzoltási csoportvezetõ Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság VÉDELEM 2000/1 9

7 FÓKUSZBAN Egy tûz- vagy katasztrófahelyzetben használt mûszernek robosztus felépítésûnek és egyszerûen használhatónak kell lenni. Ennek a követelménynek a Talisman hõkamera maradéktalanul megfelel. Sõt! Beépített távhõmérõ A mindössze 2,2 kg súlyú kamera kesztyûben is jól kezelhetõ, hisz mindössze egy méretes kezelõgombja van. A zárt ház fröccsenõ víz ellen és 1 m vízbemerülésig védett (IP67), s az elején három kis szem található. Ezek anélkül szolgálják ki a használót, hogy a fejét mozdítani kéne. A kamera ugyanis a direkt látási fókuszálás alapján könnyen és gyorsan fókuszál. A videókép és a hõkép felváltva nézhetõ, s ez megkönnyíti a hõforrás és a személyek megtalálását és pontos beazonosítását. További információt ad a beépített távhõmérõ, amelyekkel a felhevült tárgyak hõmérséklete pontosan megállapítható. (Méréstartománya C, méréspontossága 2 C) Ez annál is inkább egyszerû, mert a mérõ célkeresztje és a mért hõfok a képernyõn folyamatosan látható. Ezen túl a képernyõn megjeleníthetõ az idõ (dátum/óra/perc/mp.) és az elem töltöttsége. A mindössze 5W fogyasztású kamera látószöge 48 -os, lencséje 18mm, ez a videokamerát minõsíti. További erénye a nagy hõfelbontóképessége, hisz még 400 C-os tárgyaknál is képes 0,05 C-ot érzékelni. A képátviteli rendszer segítségével a felvett kép több mint 100 méterre továbbítható, s egy kis 6 -os monitoron követhetõ. Az Argus hõkamera tervezõi egy digitális kijelzésû távhõmérõvel párosították a sikeresnek bizonyult kamera továbbfejlesztett változatát az ARG2US-t. A sokoldalú Talisman Videokép és hõfénykép átkapcsoló Beépített távkapcsoló Hõkamera objektív Videokamera objektív Dräger Talisman hõkamera Így a bevetés vezetõi számára a felderítés adatai azonnal hozzáférhetõk és elemezhetõk. (A Talisman a jövõben a fõvárosi tûzoltók munkáját is segíti.) Információ: Dräger Hungária Kft. ARGUS szemekkel Kamera + távhõmérõ A réginél könnyebb, mindössze 2,2 kg. súlyu kamerát, három réteg védi a hõ, ütés, por és víz ellen. (Védettsége: IP 67) A jó minõségû kép (és a kis súly) a magasfokú automatizálásnak köszönhetõ. 50 -os látószög, automatikusan beálló blende, minimálisan 0,05 C hõfelbontó képesség, 1,5 órás mûködési idõ: ezek a legfontosabb jellemzõi. A készüléket kézbe véve elsõként azt tapasztaljuk, hogy jól kézreáll. Kétoldalt Nomex övvel, középen fogantyúval is rögzíthetõ, így egyik kezünk szabadon maradhat. A mûködtetés egy gombbal történik, s a hõkép egyértelmû fekete/fehér képként jelenik meg. A hozzá tartozó hõmérsékleteket a párban ajánlott, 0,3 kg. súlyu, digitális kijelzésû, 60 : 1-hez optikai felbontó képességû távhõmérõ mutatja. Ennek hátránya, a beépítetthez képest, a kezelésben mutatkozik ugyanis külön kézbe kell fogni. Elõnye a szakemberek szerint a mérés potosságában keresendõ. (Mérés tartománya -30-tól +900 C-ig terjed, mérés pontossága 0,1 C.) Ez ugyanis 15 méter távolságból egy 25 cm. átmérõjû kört lát és ennek átlagos hõmérsékletét méri. Ezzel szemben egy nagyobb mért felület esetén már a mérési pontosság is kérdéses lehet. További elõny, hogy külön is használható. A készülékhez normál kimenetû videócsatlakozó kapcsolható, amellyel a felvett képek rögzíthetõk. Információ: MSA AUER Hungária Kft. AUER RePrint VÉDELEM 2000/1

8 FÓRUM Halonok: haladék vagy kivonás? A Montreáli Jegyzõkönyv országainak döntése értelmében ezév közepéig hazánkban is halon gazdálkodási stratégiát kell készíteni a veszélyforrás csökkentésére. Mi várható halon ügyben? Halon-freon munkabizottság A magaslégköri ózonréteget károsító anyagok közül a halonoknak a legnagyobb az ózonbontó képessége. A Montreáli Jegyzõkönyvben a vádlottak padján három halonvegyület, az 1211, az 1301 és a 2402 található. Kiváló oltóképességük ellenére arra kell törekedni, hogy minél kevesebb halon kerüljön a levegõbe. Ezt hazánk a Montreáli Jegyzõkönyv aláírásával vállalta, így a feladatok koordinálására, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vezetésével, bizottságot hoztak létre. A bizottság a magyarországi halon-freon felhasználással összefüggõ adatszolgátatáson kívül részt vesz a közeljövõben megjelenõ jogszabály megalkotásában, és összefogja azokat az intézkedéseket, amelyek a halon visszaszorítása érdekében szükségesek. Mi várható? A Montreáli Jegyzõkönyvet aláíró országok 1998 végén Kairóban tartott 10. konferenciájukon hozott döntés értelmében 2000 julius 31-ig minden országnak halon kezelési, gazdálkodási stratégiát kell kidolgoznia. A cél a veszélyforrások csökkentése. Hazánknak e mellett figyelembe kell vennie az Európai Unió érvényben lévõ és készülõ szabályozását is, hisz a csatlakozásnál a környezetvédelem kiemelten kezelt terület. Az EU. pedig meglehetõsen szigorú szabályozást készít elõ. Eszerint várhatóan: 2003-tól megtiltaná a regenerált halon alkalmazását a meglévõ tûzoltó berendezésekben, 2004-tõl elõírná a halon használatból való kivonását. Javasolni kívánják a HCFC gázok (pl.: halotron1.) kitiltási ütemének gyorsítását. Amennyiben ezeket az elveket az EU-ben elfogadják ezt a hazai szabályozásnak is követnie kell. Nehézségek Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a teljes tiltás és kivonás komoly szervezési, mûszaki és anyagi problémák megoldását igényli. Fel kell mérni a meglévõ halon készleteket (beépített oltóberendezések, kézi tûzoltókészülékek), meg kell szervezni a zárt lefejtést, a halon közbensõ tárolását, majd megsemmisítését. A halon megsemmisítésre kidolgozott magas hõmérsékleten történõ elégetésnél a hatékony füstgáztisztítás jelenti a legnagyobb gondot. Ezen belül a fluor és a bróm eltávolítása a füstgázmosó berendezésbõl. Mindez rendkívül költséges hisz a becslések szerint 1 tonna halon elégetése 1-1,6 millió forintnyi devizába kerülne. A dolog anyagi nehézségeit mi sem mutatja jobban, minthogy, az információk szerint, jelentõs menyiségû halon megsemmisítésére, ártalmatlanná tételére ezideig Németországban sem került sor. Halon helyzet az EU-ban A jelenlegi Európai Uniós szabályozás a meglévõ készletekkel való takarékos gazdálkodásra, a halon más oltóanyaggal történõ kiváltására és a karbantartási veszteségek minimalizására szorítkozik. Ennek megfelelõen szigorúan zárt technológiával történõ lefejtést, regenerálást követel meg. Ugyanakkor bizonyos területeken továbbra is engedélyezi a meglévõ halonnal oltó berendezések használatát. Halon 1301 használható: repülõgépek pilótafülkéje, motortere és csomagtere, a szárazföldi és vízi katonai jármûvek utastere és motortere, a honvédségi vagy petrolkémiai szektorban olyan emberi tartózkodásra használt terek védelmére, ahol éghetõ folyadék vagy gáz jelenhet meg, továbbá a teherhajók, a fegyveres erõk emberek által használt hír- és parancsnoki központjai vagy egyéb nemzetbiztonsági szempontból fontos létesítmény, ahol fennál a radioaktív anyagok terjedésének kockázata, a Csalagútban, a hozzá tartozó létesítményekben és a vasúti szerelvényben. Halon 1211 használható: repülõgépek motorterének védelmét ellátó kézi vagy rögzített készülékek, repülõgépek pilótafülkéje, motortere és csomagtere, a tûzoltók személyes védelmét szolgáló készülékek, katonai és rendõrségi személyi védelmet szolgáló készülélkek esetében. Hazai halon menetrend Az elsõ imporszállítmányok beérkezése. (Hazánk soha nem gyártott halonokat) szeptember 16. Aláírtuk az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Nemzetközi egyezményt Több mint félmillió kg halonnal éves behozatali csúcsot döntöttünk júl. 20. Megjelent a 22/1993. (VII.20.) KTM rendelet jan. 1. Tilos a halon behozatala jan. 1. Csak zárt rendszerû halon javítási technológia engedélyezett júl. 3. Korszerû halonregeneráló berendezést állítottak üzembe a Fajro Kft-nél. A készülékekbõl visszanyert és regenerált halon felhasználható júl. 30. Új halon kezelési és gazdálkodási stratégia kidolgozása. A felhasználók által vásárolt halon tûzoltóanyagok Magyaroszágon 12 VÉDELEM 2000/ H1301(kg) H1211(kg) Összesen: H kg H kg

9 FÓRUM Minõségbiztosítás: Európában elsõként Egyre parancsolóbb igény, a gyártástól a szolgáltatásig terjedõen, a minõségbiztosítási rendszerek mûködtetése. A hazai szervezetek is elindultak ezen az úton. A Paksi Atomerõmû tûzoltósága pedig az ösvényen jól látható nyomot hagyva egész Európában elsõként szerzett tanusítványt. Minõsített tûzoltóság Az európai tûzoltóságok közül a Paksi Atomerõmûvek tûzoltósága szerezte meg elsõként az ISO 9002 minõségbiztosítási tanúsítványt, amelyet január 14-én ünnepi külsõségek között vehetett át Böhm Péter tûzoltó parancsnok. Nagy Sándor, a Paksi Atomerõmû Rt vezérigazgatója kiemelte, hogy az atomerõmûvek nukleáris biztonságára már a tervezõk is megkülönböztetett figyelmet fordítanak, ám a nukleáris balesetek lehetõségének kizárása nem jelenthet teljes biztonságot, a hagyományos veszélyforrások ugyanis ugyanúgy jelen lehetnek atomerõmûvekben, mint más munkahelyeken. Éppen ezért az atomerõmû indulásától kezdve fejlesztették a tûzjelzõ rendszereket és az oltó berendezéseket. Az IQNet által auditált ISO 9002 minõségbiztosítási rendszer megerõsíti, hogy a Paksi Atomerõmû tûzoltói a legjobban képzettek közé tartoznak, képzettségük és felszereltségük lehetõvé teszi, hogy a kellõ gyorsasággal és alapossággal számolják fel a vészhelyzeteket. A Paksi Atomerõmûnél 1986-tól mûködik tûzoltóság. Elõbb az építkezés idõszakában a paksi városi parancsnokság kihelyezett, nyolcfõs raja látott el szolgálatot, majd május elsején felállt az üzemi tûzoltóság, amit 1994-ben szerveztek át létesítményi tûzoltósággá hatvankét fõvel. A szolgálatot az Atomix Kft. dolgozói látják el, a szakmai felügyeletet a tûzoltó parancsnok és helyettese a Paksi Atomerõmû Rt Biztonsági Igazgatóságának beosztottjaként látja le. Az ISO 9002 minõségbiztosítási tanúsítvány megszerzéséhez 1998-ban tették meg az elsõ lépéseket, majd tavaly felgyorsultak az események. A tûzoltóság mûködésének minden részét átvilágították, elkészítették a Minõségügyi Kézikönyvet, s ez alapján kezdõdhetett meg az auiditálás. Az auditorok megállapításai is megerõsítik, hogy a paksi tûzoltók a nemzetközi Szállítható tûzoltó készülékek Az európai szabványosítást követve, novemberében, hazánkban is megjelent a szállítható tûzoltó készülékeket szabályozó Msz EN 1866 sz. szabvány. Ez egy hosszabb ideje tartó bizonytalanságot szüntetett meg. Az án hatályba lépett Msz EN 3-as szabványsorozat ugyanis hatályon kívül helyezte a korábbi szabályozást. Így a 20 kg. feletti készülékekre nem volt szabályozás. Az új szabvány az un. 50 kg-os porral, habbal, vízzel és adalékanyaggal kevert vízzel oltó tûzoltó készülékekre vonatkozik. A szabvány a porraloltók közül két típust különböztet meg: I. tip.: rövid mûködési idejû sec. II. tip.: hosszú mûködési idejû >_ sec. A vízalapú készülékeknél elõírt mûködési idõ: víz víz+adalék hab sec sec sec. mezõnyben is megállják a helyüket, a legjobban felkészült kárelhárítók sorába tartoznak. N. J. Csolnoki minõség A tûzvédelmi szerelvények gyártójaként a szakmában közismert Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. 30. születésnapjára önmagát és partnereit lepte meg a minõségbiztosítási rendszer bevezetésével. A cég 1993-as privatizációját követõen felismerték, csak kiváló minõséggel lehet felvenni a versenyt. A mûszaki fejlesztés eredményeként a hagyományos termékskála megújult. A minõségi szerelvények mellett a tûzcsap és szerelvényszekrények kialakítása már a legkényesebb igények kielégítését szolgálja. Minden szervezet amelynek céljai között szerepel a minõségbiztosítási rendszer bevezetése, annak a teljes munkafolyamat átvilágítása mellett, a dolgozók minõséggel szembeni elvárásait kell megváltoztatni - mondta Kreitner János igazgató. Erre a csolnokiak egy éves felkészülési idõt szántak. Ez alatt a még meglévõ hiányosságokat egy külsõ felkészítõ szervezet segítségével számolták fel. Ennek az intenzív szakasznak a végeredményeként a TÜV Hannover-KTI Kft. Tanusítványban igazolta, hogy a cég mûködése megfelel az EN ISO szabványban elõírt követelményeknek. A minõségbiztosítási rendszer mûködtetése egyre inkább nélkülözhetetlen eleme a döntõen bizalomra épülõ tevékenységnek. Ezzel ugyanis a külsõ szervezetek számára a minõség mint objektív mérce jelenik meg. A minõségbiztosítást alkalmazó nagy cégek ezt a beszállítóiktól is egyre inkább megkövetelik. Sõt ez a követelmény már az elõírások szintjén is megjelenik! A tûzoltókészülékek széndioxid palackjainak töltését 0,4 liter ûrtartalom felett csak ISO 9002-es minõségbiztosítási redszerrel dolgozó vállalkozás végezheti. (Gáz Biztonsági Szabályzat) Egy másik példa! Az MSZ EN 671 sz. Tömlõberendezések c. szabvány, amely kimondja hogy a szabvány alkalmazója csak olyan terméket használhat amelynek gyártása EN ISO szerinti minõségbiztosítási rendszer szerint történik. A kör bezárult! A minõségi munka, annak megfelelõ dokumentálása és független szervezettel történõ tanusítása a belépõ Európába. Örüljünk annak, hogy egyre többen ismerik fel ezt. VÉDELEM 2000/1 13

10 TÛZ- ÉS KÁRESETEK BALÁZS JÓZSEF Tûz a Budapest Sportcsarnokban Tízmiliárd forint felettire becsülik a Budapest Sportcsarnokot ért tûzkárt. A hatalmas pusztítás ellenére elsõ kézbõl származó sikeres tûzoltásról számolhatunk be. A mûködtetés, a használat, a megelõzés szakmai kérdéseire szándékaink szerint visszatérünk. Jelzés és riasztás december 15-én hajnali 5 óra 7 perckor a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság hírközpontja 4 gépjármûfecskendõ 1 magasból mentõ és a Tûzoltási Csoport riasztását rendelte el, mivel tüzet jeleztek a BS-bõl. A 27 tûzoltó alig indult el, amikor az intenzív tûzre utaló további jelzések miatt a hírközpont III.-as fokozatnak megfelelõen további 6 gépjármûvet riasztott 23 fõvel. (Közben az épületben tartózkodó tizenhat fõnyi személyzetet sikerült kimenteni. Négy, az épületet õrzõ rendõr, enyhe füstmérgezést szenvedett.) Több helyen ég a vásár A XIV/1-es szolgálat parancsnoka már távolról látta a tûzesetet és azonnal III-as fokozatúra minõsítette. (05.13) A Tûzoltási Csoport vezetõjeként, 05 óra 14 perckor érkeztem a helyszínre. A vonulás közben az épületre nem volt rálátásom, mert a Budapest Sportcsarnok épületét a Hotel Stadion épülete eltakarta. A parkolóba bekanyarodva láttam meg elõször, hogy az épület felsõ szintjének ablakaiból nagy felületre kiterjedt, intenzív égésre utaló lángok törnek ki, ezért a riasztott erõkön felül a magasból való beavatkozás lehetõségét mérlegelve - még két emelõkosaras gépjármû leriasztását kértem a helyszínre. Gyors felderítést követõen átvettem a tûzoltás irányítását, és 05 óra 17 perckor a tûzesetet V-ös fokozatúra módosítottam. A felderítés során ugyanis egyértelmûen megállapítható volt, hogy az úgynevezett küzdõtéren (földszinten) berendezett karácsonyi vásár csaknem teljes terjedelmében ég, valamint a létesítmény harmadik szintjének buszpályaudvar felöli oldalának jelentõs része lángokban áll. A helyszínen lévõ rendõrök tájékoztatása szerint a karácsonyi vásár több szinten és több helyen is égett. A háttér parancsnokának feladatul határoztam meg, hogy készüljön föl jelen A BUDAPEST SPORTCSARNOK METSZETI RAJZA 1. Földszinti körfolyosó, versenyzők, közreműködők szintje, 2. Öltözők, zuhanyzók, 3. Irodák, 4. Szellőző gépházak, 5. I. emeleti körfolyosó, nézőtéri főbejárati szint, 6. Ruhatárak 7. Vécécsoportok, 8. Il. emeleti körfolyosó nézőtéri bejárati szint, 9. Büféautomaták, vécécsoportok, 10. Gépészeti körvezetékek födémben, 11. Díszpáholy és társalgó, 12. Újságíró dolgozó, riporterfülkék, 13. Gépészeti szint, 14. Opeion (világító nyílás a kupolán), 15. Kábeltetőtér, 16. Eredményjelző tábla, 17. Küzdőtér alatti raktár, 18. Gépészeti csőalagút, 19. Gyalogos kerengőhíd, 20. Gyakorló jégpálya és játékcsarnok, 21. Tévéantenna VÉDELEM 2000/1 15

11 TÛZ- ÉS KÁRESETEK tõs vízhozamú oltóvízforrások helyének felderítésére, mivel a látottak alapján nyilvánvaló volt, hosszadalmas oltásra kell felkészülnünk. Nézõtér átjárókkal Pavilonok a küzdõtéren Vezetési Törzs A kialakult helyzet értékelését követõen feladatul határoztam meg, hogy az épületet körbejárva, az 1-es és 2-es gépjármûfecskendõ létszámával - alapvezetékek szerelésével - kezdjék meg az emeleti szinteken égõ tûz oltását, illetve továbbterjedésének megakadályozását, folyamatos felderítés mellett. Az idõközben helyszínre érkezõ R/1- el, V/1-el és VIII/1-el a Budapest Sportcsarnok földszinti 2. számú bejáratán keresztül légzõkészülékben megkezdtem a részletes felderítést. Sajnos a láthatóan ideges személyzettõl jól értékelhetõ információt a tûzesettel kapcsolatosan nem kaptam. Miután megállapítottam, hogy a 2. számú bejáró környezetében a tûz által közvetlenül veszélyeztetett személyek nincsenek, megbíztam a V/24-est a földszinten a szakaszparancsnoki feladatok ellátásával. Feladatául határoztam meg, hogy a R/1 és a VIII/ 1 rajaival külsõ vízforrásról szerelt alapvezetékek, valamint a létesítményen belül található nyomás alatt lévõ- fali tûzcsap szerelvényszekrényben található sugarak felhasználásával kezdje meg a tûz oltását, illetve tovább terjedésének megakadályozását. Az osztók helyét a 2. sz. bejárat elõtt határoztam meg. A budai Tûzoltási Csoport 05 óra 24 perckor érkezett a helyszínre. Gyors felderítés és konzultáció után vezetési törzs Acélgyûrû a feszített tetõ tartókábeleivel A tûz keletkezésének feltételezett helyszíne szervezésére került sor. A tûzoltás területét, és a tûzoltási feladatokat a budai csoport vezetõjével megosztottam és intézkedtem a háttérparancsnoki feladatok megosztására is. A tûzoltás vezetõ helyettes feladatául határoztam meg, hogy a folyamatosan érkezõ rajok segítségével kezdje meg a küzdõtér feletti szinteken égõ tûz továbbterjedésének megakadályozását, valamint a tûz oltását. Én a kislabda gyakorlótermet, a jégpályát és a hozzátartozó gépészeti berendezések helyiségeit, valamint a küzdõtér alatt lévõ raktárt jelentõsen veszélyeztetõ, földszinten és a küzdõtéren égõ tûzoltás irányítását végeztem. Taktikai elképzelés Már a tûzoltás kezdeti szakaszában nyilvánvaló volt, hogy a több száz négyzetméteres, több szintre kiterjedõ tûz oltása nagy oltóvíz szükséglettel fog járni, ezért nagy szivattyú teljesítményû gépjármûfecskendõk kirendelését kértem. Már a helyszínre érkezéskor nyilvánvaló volt az emelõ kosarakból mûködtetett sugarakra taktikai szempontból nagy szükség lesz. A tûzoltás irányítása során az alapvetõ taktikai elképzelésem az volt, hogy az oltás elsõ fázisában, a rendkívül intenzív lánggal égés miatt, elsõsorban az épületszerkezetek statikai szilárdságát jelentõsen veszélyeztetõ hõterhelést kell csökkenteni a hûtõsugarakkal oly mértékben, hogy a teherhordó épületszerkezetek ne károsodjanak. Kritikus volt ebbõl a szempontból a pince és a küzdõtér között lévõ födém helyzete. A pinceszinten kialakított raktárban tárolják ugyanis, 2800 négyzetméteren, a különféle sportrendezvények szerkezeti részeit, elemeit, melyek csaknem kizárólag könnyen éghetõ anyagokból készültek. A oltás közben végzett további felderítések során beigazolódott, hogy a tûz in- 16 VÉDELEM 2000/1

12 TÛZ- ÉS KÁRESETEK tenzíven terjed a kislabda gyakorló terem irányába. Mivel a folyamatos felderítés és tájékozódás miatt nem maradhattam végig a küzdõtéri szinten, ezért a TVhelyettest megbíztam a kislabda terem és a pinceszint védelmének felügyeletével is. Felfejlõdés A helyettesem folyamatosan tájékoztatott arról, hogy a védelem érdekében az V/2- es és a XIV/2-es létszámával 2-2 db C sugarat, illetve fali tûzcsap szerelvény szekrénybõl további sugarakat szereltetett. Tájékoztatott továbbá, hogy a sugarakat, a közeli felállítási helyek és a jó egymásra való ráláthatóság miatt, esetenként 1-1 fõ sugárvezetõ mûködteti. A folyamatosan érkezõ rajok ( XIII/1, XIII/2, X/1, X/2 és Roham/2 ) utasítást kaptak, hogy kezdjék meg sugárvédelem mellett az épületbe való behatolást és a tûz belülrõl történõ támadását. 05 óra 54 perckor már 15 db. sugár mûködött. Idõközben jelzés kaptam, hogy három takarítónõ feltételezhetõen bent rekedt az épületben. Haladéktalanul utasítottam a VIII/ 2 szolgálatparancsnok helyettesét, hogy az addig kapott feladatát megszakítva, kezdje meg a felderítést és beavatkozást az életmentésre. A VIII/2 a számításba vehetõ területeket átvizsgálta, de senkit nem talált. Ezt jelentette, majd új feladatot kapott. Miután a pincében lévõ raktár, valamint az ún. kislabda, vagy gyakorlócsarnok védelme az V/1, V/2 és a R/1 által mûködtetett osztott, illetve fali tûzcsapszekrénybõl szerelt C sugarakkal megoldottnak látszott, megkezdtük az emeleti szinteken égõ tûz belülrõl történõ támadását. Ez a magasból leszakadó illetve lehulló szerkezeti részek miatt nem volt veszélytelen. 06 óra 04 perckor már 19 C sugár és 3 emelõsugár mûködésérõl adhattam visszajelzést, mivel az épületbe való behatolást biztosító és a létesítményen belül mûködõ 19 db. C sugár mellett, a 2 sz. Porta elõtt és a buszpályaudvar parkolójában megtelepített emelõkosaras gépjármûvekbõl mûködtetett kézi sugarak is segítették az oltást. Megynyílt a tetõ Épületen belül, az emeleti körfolyosók, nézõtéri bejárók tüzének oltása a nagy hõterhelés miatt rendkívül megterhelõ és veszélyes feladat volt a bevetett állomány Három óra percekben Riasztás, 6 gépjármûfecskendõ, 27 fõvel Több jelzés, III. fokozat, újabb 6 szer 23 fõvel Az elsõ egységek kiérkezése Felderítés, V-ös fokozat, újabb 6 szer 24 fõvel. A vásár teljes terjedelemben ég. A harmadik szint fele lángokban Kiérkezik a Budai Tûzoltási csoport. Vezetési Törzset szerveznek tõl További szerek riasztása, 15 gépjármû 46 fõvel sugár mûködik sugár és három darab emelõsugár mûködik A tetõszerkezet merevítése megszûnt, nyílások keletkeztek rajta db C sugárral a tûz körülhatárolva, de a belsõ oltás lehetetlen. (Omlásveszély!) Az életveszély miatt az épületbõl kivonták a sugarakat. A tûzoltók a betonkoszorú védelmében dolgoznak Tonnányi freon gáz van a hûtõgépházban A Tûzoltási és Mûszaki Mentési Fõosztályvezetõ átveszi az oltás irányítását A tetõszerkezet beomlik Az alsó szinteken a tûz körülhatárolva A felsõ szinteken a tûz körülhatárolva. 32 sugár mûködik A tûz lefeketítve, utómunkálatok folynak. részére. A tûz továbbterjedésének megakadályozására azonban csak a mostoha körülmények mellett végzett épületen belüli oltás vezetett eredményre. Javultak az oltás körülményei, amikor a tetõ lemezszerkezete a hõ hatására több helyen megnyílt. A lemezszerkezetek szétnyílásával ugyanis jelentõs mennyiségû hõ és füst távozott el az égéstérbõl, ugyanakkor ez a tapasztalható elváltozás már elõre jelezte, hogy az acél tartószerkezetek a továbbiakban nem tudnak ellenállni a tûz hõhatásának, és a tetõszerkezet beszakadása bármely pillanatban várható volt. A tetõszerkezetben végbemenõ ellenõrizhetetlen elváltozásokat már a tûzoltás megkezdését követõen megközelítõen félóra elteltével lehetett észlelni. A felderítések során azt tapasztaltuk, hogy a felsõ szinten égõ tûz rendkívül nagy gyorsasággal változtatja a helyzetét. Feltételezhetõen a tetõ lemezszerkezetét tartó acélkábelek sorozatos elszakadásának eredményeként, a nagy lemezfelület merevítése megszûnt és ennek következtében változott a tetõszerkezet térbeni állapota. Ez a változás szinte ellenõrizhetetlenül irányította, forgatta a létesítményen belül a nagy felületre kiterjedõ tüzet. Mivel a folyamatosan leszakadozó, és helyzetét állandóan változtató tetõszerkezet mozgása nem volt elõre kiszámítható, ezért intézkedtem a veszélyeztetett helyen mûködõ sugarak biztonságos helyre történõ visszavonására. Közben a 7. szer létszámával, szerelt sugarakkal a fõpénztár és a Népstadion szoborkertje között lévõ ajtók üvegtábláinak betörésével az épületbe behatolt, és az emeleti szinteken folyamatosan végzi a tûz továbbterjedésének megakadályozását és oltását. Beomlás- és gáz veszély 06 óra 17 perc után a tüzet 23 C sugárral körülhatároltuk, de a belülrõl való oltás a födémelemek leszakadásának veszélye miatt nem volt lehetséges. Mivel a felsõ szinteken a tûz több mint egy órája folyamatosan égett, úgy döntöttem, hogy amíg teljes biztonsággal át nem látható a tûzoltás helyzete, addig - az épületszerkezetek várható károsodása miatt - a mûködõ sugarakat kivonom az égõ épületbõl. Ugyanis a létesítményen belüli emeleti födémek, valamint a lépcsõházak elõre gyártott vasbeton szerkezeteinek a tûzállósági határértékét órára becsültem. Az idõ ekkor 06 óra 34 perc volt. 06 óra 44 perc után nyomásfokozást kértünk a Fõvárosi Vízmûvektõl és ezzel egyidõben kiderült, hogy az épület alagsorában a hûtõgépházban, több száz kg freon gáz található a díszcsarnok felöli részen. Személyesen intézkedtem a gáztartályok felderítésérõl és azonnali védelmérõl. A szolgálati elöljárók kiérkezését követõen perckor a fõosztályvezetõ a vezetési törzs irányítási mód létrehozását megtartva, a tûzoltás irányítását átvette. VÉDELEM 2000/1 17

13 TÛZ- ÉS KÁRESETEK Az átvételt követõen a tûzoltás területét két részre és ezen belül két-két szakaszra osztotta. Megbízott a földszinti és pince szinti szakaszok tûzoltásának irányításával a Dél-nyugati oldalon. A TCS/2 vezetõjének a emeleti szinteken égõ tüzek oltását határozta meg feladatul, két szakasz létrehozásával. 32 sugár mûködött 07 óra 16 percre javult a helyzet. Az alsó szinteken (pince, földszint) a tûz 16 C sugárral körül van határolva. 2 db. C sugár biztosítja a pincében lévõ teheremelõ szerkezetnél lévõ gyengített födémszerkezet védelmét, 6 C sugár biztosítja a kislabda terem közvetlen környezetének védelmét és 8 db C sugár oltja a küzdõtéri bejárókból a tüzet. 07 óra 34 percre a felsõ szinteken mûködõ két szakasz a XVII/1-es, XI/Habos, és az R/2 maradék létszáma által szerelt 4 db. C sugarakkal kiegészítve, az emeleti szinteken égõ, nagy felületre kiterjedõ tüzet 16 db. C sugárral körülhatárolta. A tetõszerkezet nagy része beomlott. Személyi sérülés nem történt. A tüzet 26 db C sugárral, valamint 4 db. emelõ sugárral lefeketítettük. A lokális tüzek és a forró szerkezetek miatt hosszú utómunkálatokra kellett felkészülni. 18 VÉDELEM 2000/1

14 TÛZ- ÉS KÁRESETEK Egy ilyen hatalmas kiterjedésû tûz oltásának irányítása a kötelezettségeken túl is utólagos számvetésre készteti az embert. Tények, észrevételek a tûzoltás-vezetõtõl. Hatalmas tûz volt A hangfelvételeken rögzített tûzjelzésekbõl egyértelmûen kitûnik, hogy már a 05 óra 02 perckor az elsõ tûzjelzés alkalmával ég a küzdõtér, valamint az elsõ emeleten lévõ galéria is. 05 óra 07 perctõl folyamatosan, nagyon nagy lánggal égõ tüzet jeleznek a jelzõk. A Hungária 480-as hívójelû rendõr járõr szinte egy szektornyi, hatalmas lángokról tesz bejelentést. A tûz szabad fejlõdése során kialakult tûzterület a kedvezõ tûzterjedési feltételek mellett jelentõs méreteket öltött. A vizsgálatok során bebizonyosodott ugyanis, hogy biológiai szellõztetés céljából nyitva volt a küzdõtér ún. opeion hõ- és füstelvezetõ rendszere! A rendszeren átáramló frisslevegõ egyrészt késleltette a beépített tûzjelzõ rendszer érzékelõinek mûködését, másrészt ideális feltételeket biztosított a tûz gyors továbbterjedéséhez. A tûz területének rendkívül gyors fejlõdését a nyitott hõ- és füstelvezetõ rendszeren túl nagy mértékben befolyásolta még az körülmény, hogy a tûz észlelését követõen, a 2 sz. Porta mellett lévõ nagy szárnyfelületû ajtókat kinyitották, lehetõvé téve így a friss levegõ beáramlását. Helyismeret Az oltás során is beigazolódott a helyismereti foglalkozással egybekötött begyakorló gyakorlatok jelentõsége. A közelmúltban ugyanis a Budapest Sportcsarnok területén megtartott V-ös nagyságrendû begyakorló gyakorlat alkalmával részletesen és alaposan megismerkedetett a létesítménnyel az oltásban résztvevõ állomány jelentõs része, ennek köszönhetõen helyismeret hiányából származó probléma az oltás során nem merült fel. A vízszerzési helyek ismeretében az oltás során nem volt gond a tûzoltóvíz ellátással. A tömlõk széthasadásából, illetve kilyukadásából eredõ nyomásproblémák természetesen nem a vízhálózatot terhelték. BS: tûzoltási tapasztalatok Sportcsarnok vagy vásártér? Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítményét február 12-én avatták fel. Küzdõtere 45x90 méteres és nézõ befogadására alkalmas. A 102 m fesztávolságú födémet befüggesztõ és lefeszítõ kábelekkel rögzítették egy központi húzott acélgyûrû körül. A kábelek végzõdéseit ólommal kötötték be. Normál körülmények között a küzdõtér tûzterhelése alacsony. Itt azonban a küzdõtéren közel 400 kereskedõvel, pavilonokkal, árúkészlettel karácsonyi vásár zajlott, a számítások szerint 700 MJ/ m 2 -es tûzterheléssel. Rendkívül hasznos volt az épületszerkezetekrõl kapott tájékoztatás, különösen a tetõszerkezetre vonatkozó. A tetõszerkezetrõl elmondták, hogy annak tûzállósági határértéke rendkívül alacsony, ezért egy jelentõsebb tûzeset alkalmával rövid idõn belül a tetõszerkezet beszakadásával kell számolni. Sajnos ezt a történtek utólag alátámasztották! Tûzállósági határérték A tûzoltás befejezését követõen a Budapest Sportcsarnokkal kapcsolatos tûzvédelmi témájú szakirodalmakat utólag áttanulmányoztam és a megállapításokat az oltás során szerzett tapasztalatokkal összehasonlítottam. Az épületszerkezetek tûzállósági határértékeit megvizsgálva szembetûnõ, hogy a tetõfödémek egyes acélszerkezetei nem felelnek meg a szabvány ide vonatkozó elõírásainak. Az emeleti tûzgátló födémek tûzállósági határértéke 0.75 óra, az elõre gyártott lépcsõházi vasbeton szerkezetek tûzállósági határértéke pedig 1 óra. Mindkét érték kielégíti ugyan a követelményeket, azonban belátható, hogy ezekbõl az értékekbõl egy nagykiterjedésû tûz esetén az épületszerkezetek korai károsodása nem minden alap nélkül feltételezhetõ. Utólag tehát igazolva látom a 06 óra 34 perckor hozott intézkedésemet, mely szerint a tûz oltását a várható omlásveszély miatt kívülrõl kell végezni, hiszen ekkor még feltételezhetõ volt, hogy több mint 1,5 órás intenzív hõterhelés érte az említett épületszerkezeteket. Miután a tetõszerkezet volt a létesítmény épületszerkezeteinek leggyengébb pontja (tûzállósági határérték szempontjából) ezért az intenzív hõterheléstõl számított kb 0,5 óra elteltével a tetõlemezek szétnyílása és a szerkezet leszakadása következtében a hõelvezetés megkezdõdött, s ennek következményeként a tartószerkezetekre esõ hõterhelés érzékelhetõen csökkent. A nagy számú hûtõsugarak mûködtetése mellett, a tetõszerkezet megnyílása is hozzájárult ahhoz, hogy az emeleti födémek, valamint a lépcsõházi vasbeton szerkezetek a tûz során jelentõs mennyiségben és mértékben nem károsodtak. Tûzterhelés Vizsgálataim másik területe a Budapest Sportcsarnok területén a karácsonyi vásár ideje alatt jelenlévõ árukészletbõl adódó tûzterhelés számításra irányult. A számítások és a szakirodalmak tanulmányozása során beigazolódott, hogy a kiállítások, valamint vásárok alkalmával az egy négyzetméterre vetített tûzterhelés megközelíti a 700 MJ-t (Mega Joult). Abból kiindulva, hogy a tûzoltóság helyszínre érkezésekor a tûz már legalább négyzetméter körhöz hasonló alapterületen égett, a tûz oltási területe egy egyszerû matematikai összefüggés segítségével könnyen meghatározható. A részletszámítások mellõzésével ez az említett esetben 800 négyzetméter oltási területet jelent. A 0,2 adagolási intenzitás értékkel számolva az oltóvízigény ilyenkor 9600 liter percenként. Ha a rendszeresített sugárcsöveink vízhozamát 300 liter/perc teljesítményûnek vesszük, akkor az idõegységre vonatkoztatott mûködõ sugarak vízszükségletének összefüggésébõl könnyen kiszámolható, hogy - elméleti szinten - az említett paraméterekkel jelzett tûz esetében az oltás 32 db. C sugárral valósítható meg! Freon A Sportcsarnok alagsorában 1,2 tonna freongázt tároltak 400 kg-os tartályokban. A hûtõközegként alkalmazott freon önmagában nem mérgezõ, de kiáramlásakor a mélyebben fekvõ helyiségekben fulladást okozhat. Tûzzel érintkezve azonban nagyon veszélyes lehet, mivel olyan súlyosan mérgezõ vegyület keletkezik amelynek egyes harci gázokéhoz hasonló ( légzési zavarokat okozó, hólyaghúzó) hatása van. 20 VÉDELEM 2000/1

15 TÛZ- ÉS KÁRESETEK Szeretném megjegyezni, hogy a kapott sugárszám ugyan elméleti számítás eredménye és csak tájékoztató jellegû, de összehasonlítva az oltás során használt sugarak számával, (28 C sugár és 4db. emelõrõl mûködtetett kézi sugár) rendkívül figyelemre méltó! Üveg függönyfalak A Budapest Sportcsarnok területén keletkezett tûzeset értékelése kapcsán hiba lenne figyelmen kívül hagyni az január 21- én keletkezett tûzeset tanulságait. A tûz az épületen kívül szabálytalanul tárolt díszletanyagban keletkezett, és a kb. 10 perc alatt megolvadó és darabokra széthulló un. függönyfalon keresztül átterjedt a folyosón szabálytalanul tárolt parkettákra. Az eset kapcsán feltûnõ volt a szellõzési körülményekre visszavezethetõ küzdõtér irányába való szokatlanul gyors tûzterjedés. A tûzeset rámutatott továbbá arra, hogy a jelentõs részben üvegszerkezetû függönyfalak a tûzterjedést számottevõen nem akadályozzák. Korlátok és eredmények Az ismertettekbõl kitûnik, hogy a tûzoltás elõkészítésének idõtartamáig a tûz olyan méreteket öltött, amely 2-3-szorosan meghaladja az V-ös riasztási fokozatokra általában jellemzõ tûzfelületeket! Ennek ellenére a felületi lánggal égést - lefeketítést - igen nehéz körülmények között végzett, szinte emberfeletti teljesítményt igénylõ tûzoltással kb. 2 óra 45 perc alatt megszüntettük, amely az V-ös nagyságrendû tûzesetek átlagos oltási idejétõl lényegesen kevesebb! Eközben a tûzoltásban résztvevõ személyi állomány a rendkívül nehéz és a szervezetet jelentõsen igénybe vevõ körülmények ellenére, példás helytállással hajtotta végre a kapott utasításokat, feladatokat. Külön kiemelném azt a tényt, hogy a tûz oltásának ideje alatt személyi sérülés nem történt, annak ellenére, hogy a magasból leszakadozó és kitörõ fém- és üveg szerkezeti részek állandóan veszélyeztették az oltásban közremûködõket, illetve az épületben tartózkodókat. Jól vizsgázott a számítógépes riasztási rendszer és a Hírközpont, hiszen a riasztással kapcsolatosan probléma nem merült fel. A keletkezett kár ellenére a gyors és szakszerû beavatkozásnak köszönhetõen olyan jelentõs értékek menekültek meg a tûz pusztításától a tûzoltás során, mint a sport és egyéb rendezvények elemeit tároló pinceszinti raktár, a kislabda gyakorló terem, valamint a jégpálya a hozzá tartozó gépészeti berendezésekkel. A megfelelõ védelemnek köszönhetõen nem sérültek meg a hûtõrendszer mûködését biztosító freon gáztartályok. A tartályok esetleges megsérülése következtében kiáramló gáz, a jelenlevõ hõ hatására rendkívül veszélyes harci gáz jellegû -, a környezetet súlyosan veszélyeztetõ anyag keletkezését eredményezhette volna. (A tûzeset építészeti, tûzmegelõzési, tûzvizsgálati tapasztalataira, szándékaink szerint, visszatérünk szerk.) Balázs József tû. alez. Tûzoltási Csoportvezetõ Fotó: Molnár Péter VÉDELEM 2000/1 21

16 TÛZ- ÉS KÁRESETEK FÓZER TIBOR Tûzvizsgálat a Hûtõgépgyárban Az augusztus 16-ai - az évszázad egyik legnagyobb ipari jellegû tûzesetének kikiáltott - tûz után 13 hónappal újabb tûzeset történt a jászberényi Electrolux Lehel Kft-nél. Mi történhetett a helyszínen? Milyen munkát végeznek ott a tûzvédelemmel foglalkozó szakemberek? Gyújtogatás okozta a tûzesetet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzottak el a tûzeset után. Az anyagraktár létesítése 1996-ban a (1. sz. ábra) m 2 -es üzem mellé két tûzszakaszra osztva egy-egy anyagraktár és külön tûzszakaszban szociális blokk épült. Az anyagraktár egyik tûzszakasza (1.440 m 2 ) égett le teljes egészében. A tûzszakasz fõbb tûzvédelmi paraméterei: tûzveszélyességi osztálya: területének 35 %-a C - tûzveszélyes -, a többi D tûzveszélyességi osztályú, összességében D, azaz mérsékelten tûzveszélyes. tûzterhelés nagysága: MJ/ m 2, vagyis a maximális MJ/ m 2 feletti értéket magasan meghaladja. épület tartószerkezeteinek tûzállósági értékei: teherhordó pillérek, oszlopok 50x50 cm vasbetonból, nem éghetõ 5,0 óra Th. tetõfödém tartószerkezete vasbeton gerenda, nem éghetõ 0,5 óra Th. tûzgátló falak 30 cm-es YTONG-ból, nem éghetõ 1,0 óra Th. tetõfödém térelhatároló szerkezete 8 cm ásványgyapot acél lemezek között, nem éghetõ 0,2 óra Th. egyéb épületszerkezetek: A szomszédos tûzszakaszokat három 1,0 Th értékû tûzgátló ajtón keresztül lehetett megközelíteni. Az ajtókat tûzjelzõ berendezés vezérelte. A felülvilágítók anyaga polikarbonát volt, a tûzgátló falaknál 1,8 m szélesen megszakítva. A csapadékvíz elvezetõ csõvezeték éghetõ anyagú volt, a tûzgátló falaknál nem éghetõ anyagú acélcsõvel kiváltva. tûzszakasz nagyság: A raktár alapterülete m 2 volt. (Megengedett: m 2 ) oltóvíz biztosítás: 4 db tûzcsap volt 100 m-en belül a tûzszakasz körül. Együttes vízhozamuk kb l/perc. fali tûzcsap: 3 db volt kiépítve a raktárban a bejárati ajtók mellett elhelyezve. hõ- és füstelvezetés: a raktár alapterülete nem haladja meg az m 2 -t, így létesítése nem volt kötelezõ, de a beruházó elfogadta a kiépítésre vonatkozó javaslatot, így az megvalósult. tûzjelzõ hálózat: hatóságilag engedélyezett rendszer került kiépítésre, amely mûködött is a tûzeset során. kézi tûzoltó készülék: a raktárban közlekedési útvonalak mentén az elõírt darabszámnál több volt elhelyezve. közlekedési útvonalak: az állványos polcrendszerbõl adódóan technológiai útvonalak egyben közlekedési útvonalak is voltak. Szélességük 2,7 m volt. villámvédelem: fokozata: V3c-L10-F3/r. elektromos berendezés: csak világítási áramkör épült ki. Áramtalanítani lehetett az épülettömböt a tûzvédelmi fõkapcsolóval, valamint a tûzszakaszt is önállóan. 1. ábra. A tüzet sikerült az abszorpciós raktár tûzszakaszán belül tartani A raktárban biztonsági világítás is mûködött 10 lux megvilágítást biztosítva. Szünetmentes áramforrás 1,0 órán át biztosított energiát. A kijárati ajtók fölé irányfényt biztosító kompakt fénycsöves lámpatestek kerültek felszerelésre. A fenti felsorolásból látható, hogy minden tûzvédelmi követelmény teljesült a létesítés során. Az automatikusan mûködõ oltóberendezést (sprinkler) nem írtuk elõ. Hosszabb mérlegelés után a tulajdonos képviselõi úgy döntöttek, hogy nem létesítenek sprinkler berendezést. A helyszini szemle Már az elsõ idõszakban kiderült, hogy a raktár északi sarkában az elõzõ éjszaka, felügyelet nélkül,targoncákat töltöttek. A tûzjelzõ berendezés itt jelzett elõször füstöt. Ezért már ekkor elektromos biztonságtechnikai szakértõt rendeltünk ki. Ezek után az utómunkálatokkal párhuzamosan megkezdõdött a helyszíni szemle amit a rendõrséggel közösen, a meghallgatásokat viszont külön kezdtük meg. Két nap alatt közel 40 személyt hallgattunk meg. A tûzszakaszban tárolt anyagok teljes egészében megsemmisültek. A tetõfödém térelhatároló szerkezete több helyen beszakadt (Th = 0,2 h), valamint a raktár középsõ részénél, ahol az oltósugarak már hatékonyan nem tudtak dolgozni, a tetõfö- VÉDELEM 2000/1 23

17 TÛZ- ÉS KÁRESETEK démet tartó vasbeton gerendák (Th = 0,5 h) is megsemmisültek. A targoncatöltõ hely a nagy hõhatás ellenére viszonylag éppen megmaradt, ez az elsõ beavatkozó oltósugarak hatékonyságának köszönhetõ. A targoncákat egy kijárati ajtó elõtt, kijelölt közlekedési útvonalon töltötték eltorlaszolva az utat, valamint a kézi tûzjelzõt, fali tûzcsapot, elektromos szakaszoló kapcsolót is. A targoncákat a töltõkkel együtt elszállítottuk elzárt helyszínre további vizsgálat (teljes szétszerelés) céljából. Megállapítottuk, hogy további két ún. kézi targoncát is töltöttek a raktár közepén, azonban a tûz során ezek teljesen megsemmisültek. A tûz keletkezési helye A tûzeset észlelése és jelzése a csarnokban kiépített tûzjelzõ hálózatnak köszönhetõ. A targoncák felett lévõ két füstérzékelõ bejelzett, így a tûzjelzést a Kft. fõportájánál lévõ tûzjelzõ központ adta le szeptember 16-án 04:44 órakor és ezek után a füst (tûz) terjedését még kilenc percig lehetett követni a hurokszakadásig (2. sz. ábra). Az elsõ érzékelõ jelzése: 04:44:32 3. perc A tûz terjedésének iránya 2. perc 1. perc Tûzjelzõ hurok rövidzár: Zárt 9.perc (04:53:24) tûzgátló ajtó Nem záródott tûzgátló ajtó 4. perc 7. perc 2. ábra. A tûz terjedése a tûzjelzõk jelzései alapján pontosan nyomonkövethetõ A füstöt észlelõ dolgozó meghallgatása alapján megállapítható volt, hogy a raktárban a targoncák melletti polc és további két polcon lévõ anyagok valamint a földön közvetlenül a targoncák mellett elhelyezett karton dobozok is égtek. A tûzjelzõ berendezés jelzéseit kiértékelve is megállapítható, hogy ekkor tûz a csarnok ÉK-i végében lévõ targonca töltõ berendezés környékén volt. A tûz keletkezési helye így behatárolható kb. (5x3 m) 15 m 2 -es területre. A tûz keletkezési idõpontja A tûzesetet megelõzõen még nem észleltek füstszagot. Figyelembe véve, hogy nagy légterû csarnokról van szó, ahol a levegõ utánpótlás biztosított, (valamint hogy az elsõként beavatkozó dolgozók kifeszítették az ajtót, és kinyitották a füstelvezetõ berendezést is) így feltételeztem a gyors tûzterjedést. Ezek alapján a tûz keletkezésének idõpontját kb. 04:00 órára határoztam meg. Ezt megelõzõen azonban hosszabb idõre volt szükség ahhoz, hogy az elektromos áram által termelt hõ tüzet okozzon. A tûz keletkezési oka A szétszerelt targoncák közül a raktározási polcokhoz közelebb lévõ (2. sz. targonca) akkumulátorának pozitív pólusa teljes egészében megolvadt. Ekkor már feltételeztük, hogy a viszonylag zárt helyen lévõ akkumulátor pozitív pólusa nem a külsõ tûz hatására olvadt meg, ezért igazságügyi fizikus szakértõt rendeltünk ki. A szakértõk szerint a targoncákat hosszabb idõn keresztül, viszonylag nagy áramerõsséggel töltötték. (70-80 A) A 2. sz. targonca akkumulátorának pozitív pólusánál a csatlakozó kötés meglazult, így a megnövekedett átmeneti ellenálláson átfolyó nagy áram hosszabb idõ alatt nagy hõtöbletett okozott. A keletkezett hõ hatására 350 o C -nál az akkumulátor ólomból készült pólusa, valamint a csatlakozó kábel szigetelése teljesen leolvadt. Az így keletkezett hõ képes volt a környezetében lévõ éghetõ anyagokat (villamos berendezések szigetelései, hidraulikai csövek, stb.) gyulladási hõmérsékletükre felmelegíteni, vagyis végsõ fokon tüzet okozni. A keletkezett tûz után a csatlakozó töltõvezetékek szigetelése is megolvadt, és a már csupasz vezeték az akkumulátort tartó fémedényéhez érve az akkumulátor rövidzárlatát okozta. A teljesen feltöltött akkumulátorokban tárolt nagy energia a rövidre záródott vezetékszakaszon több száz amper nagyságú zárlati áramot hajtott át. Ez viszont akkor történt, amikor az épület hálózati tápvezetékei már elégtek, mivel az akkutöltõkben elhelyezett 80 A-es késes biztosítékok sértetlenek voltak. A tûz keletkezési oka: elektromos energia (nagy átmeneti ellenállás). A targoncatöltõ kialakítása Elõzetesen megállapítottam, hogy a nagylégterû csarnokokban (anyagraktárban) önmagában a targoncák töltése nem szabálytalan, és a gyártó által kiadott kézikönyv sem határoz meg külön elõírást erre vonatkozóan. Ezért a töltési helyszín kiválasztásánál és a használati szabályok elõírásánál az általános tûzvédelmi elõírások a mértékadóak (OTSZ). A dolgozók meghallgatása során kiderült, hogy a közlekedési útvonalon kialakított töltõhelyet már a raktárba történt beköltözés óta, vagyis 3 éve itt használják. A kialakítás ideiglenes megoldásúnak tûnik, mivel faraklapokon tárolták a töltõberendezéseket. A töltõberendezések szabványos egyetemleges elosztódobozba voltak csatlakoztatva töltéskor, munkavégzés idején a raktár sarkában nem feltûnõ módon (akár más berendezésnek is kinézve) voltak elhelyezve. Töltést éjszaka végezték. Ugyanakkor az épület másik végében a szabványnak megfelelõen kialakított targonca töltõhely mûködött. A létesítés tapasztalatai A tûzesetet követõen több létesítéssel összefüggõ kérdés vetõdött fel! A polikarbonát felülvilágítónak a tûzgátló falazattól 1,8 méteres távolságra való elhelyezése kevésnek bizonyult. Kedvezõtlen szélirány esetén a tûz átterjedhetett volna a szomszédos tûzszakaszra. A nagy hõterhelés miatt a hõ- és füstelvezetõ berendezések nem mûködtek hatékonyan. A felülvilágítók is gyorsan elolvadtak, és a keletkezett hõ és füst még gyorsabban távozhatott nagyobb felületen a szabadba. Ennek ellenére a csarnok tartószerkezetei csak a szabvány szerint elõírt idõpontig voltak tûzállóak. 24 VÉDELEM 2000/1

18 TÛZ- ÉS KÁRESETEK 0,8 m akkumulátor töltõ 5,1 m 1,1 m 0,4 m 1,1 m 1,7 m 2. sz. TARGONCA 1. sz. TARGONCA kerekeken gördülõ kocsi magas tárolópolc 3. ábra. A tûz továbbterjedését az éghetõ anyagok túl közeli tárolása tette lehetõvé A tûz észlelését követõen viszonylag rövid idõn belül kinyitották a füstelvezetõ nyílásokat (nem tûzoltói beavatkozás), és az akkor kb. 20 m 2 -es tûz a huzathatás miatt 5 perc alatt 800 m 2 -re növekedett. Javasolt a füstelvezetõk mûködtetésének átgondolása. A tûz a tûzszakaszból nem terjedt át a szomszédos tûzszakaszokra, így a szabvány szerinti elõírás maximálisan teljesült. A raktár nagy tûzterhelése miatt a tûzszakaszon belüli tûzoltás lehetetlennek bizonyult. Javasolható a tûzszakasz szabványban a 3000 MJ/m 2 felett is kategorizálni a tûzterhelést. A tûzjelzõ a csarnoképületben a nagy belmagasság miatt késve jelzi a füstöt, és így a kiérkezõ tûzoltóság már kiterjedtebb tûzzel találhatja magát szemben. A tûzjelzõ hálózaton kívül a sprinkler berendezés létesítése is indokolt lehet, azonban a magas bekerülési költség miatt célszerû a tulajdonosra bízni a ennek eldöntését. Esetünkben a tulajdonos a termelõüzemek védelmét tartja stratégiailag fontosnak. Személyi felelõsség A tûz keletkezéséhez, és elterjedéséhez a sorozatban elkövetett tûzvédelmi használati szabályok megsértése vezetett. A targoncákat töltés közben a közlekedési útvonalon helyezték el, eltorlaszolták az ott lévõ fali tûzcsapot és a villamos berendezések kapcsolóját, a kézi jelzésadót, megsértve az OTSZ. 23. (3) bekezdésében foglalt elõírást. Az MSZ :1996 számú kötelezõ nemzeti szabvány szerint A nem telepített akkumulátor töltésére és formázására a 4 kw mértékadó teljesítmény felett töltõállomást kell létesíteni. Ez elõírás ugyan teljesült, de a kijelölt helyszín nem a raktáron belül volt. A raktári töltés helyén az akkumulátor töltésére felhasznált villamos csatlakozó szekrényt általános (karbantartási) céllal és nem targonca töltõberendezés csatlakozására szerelték. A szabvány a D tûzveszélyességi osztályba sorolt raktárban nem tiltja a töltést ha a biztonsági szempontok teljesülnek. Itt azonban az OTSZ 39. (4) bekezdésében foglaltat nem tartották be. A targoncák az 5,1 méter szélességû közlekedési útvonalon voltak elhelyezve, és a tüzet okozó targonca mindössze 1,7 méterre a polcrendszertõl (3. sz. ábra). A targonca közvetlen közelében éghetõ anyagú papírdobozt helyeztek el, valamint csomagoló papírkartont tároltak állványos polcrendszeren. Konkrét távolságot az elõírások nem tartalmaznak, azonban a hazai és nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve a távolságnak 5 méternek kell lennie. Látható, hogy a töltésre kijelölt helyszín több szempontból sem volt megfelelõ, ezért alakulhatott ki nagyobb alapterületû tûzeset. A vizsgálat alapján nyert adatok egyértelmûen arra utalnak, hogy a tüzet a felügyelet nélkül töltésre kapcsolt targonca meghibásodása, és az éghetõ anyagtól való nem megfelelõ védõtávolság okozta. A tûzvizsgálatot a rendõrség az elsõ tények ismeretében október 06-án a tûzoltóságtól átvette gondatlanságból elkövetett közveszély okozás bûntettének gyanúja miatt. A rendõrségi vizsgálat még nem zárult le. Fózer Tibor tûzoltó õrnagy, osztályvezetõ, parancsnok-helyettes Ábrák: Borsos Tibor igazságügyi tûzvédelmi szakértõ A BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FÕIGAZGATÓSÁG április 10 és 28 között BEÉPÍTETT TÛZVÉDELMI BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE címmel tûzvédelmi tanfolyamot, szakvizsgát szervez. A beépített tûzvédelmi berendezések tervezése felsõfokú mûszaki képesítéshez és a 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 42.. /3/ bekezdése értelmében tûzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység. A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság vizsgabizottsága elõtt tett sikeres vizsga estén a hallgató a beépített tûzvédelmi berendezések tervezésére jogosító 5 évig érvényes oklevelet szerez. A tanfolyam pontos helyérõl, tematikájáról a jelentkezõk tájékoztatást kapnak. A tanfolyam díja: ,- Ft + 0 % ÁFA, amelyet a tanfolyam kezdete elõtt kell kifizetni. A jelentkezéssel együtt kérjük megjelölni a tanfolyam díj fizetõjének nevét és számlacímét. Jelentkezési határidõ március 24. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Bellus László T: BM OKF Mûszaki Biztonsági Engedélyezési Fõosztály 1149 Budapest, Mogyoródi u Budapest, Pf: 319. VÉDELEM 2000/1 25

19 TANULMÁNY PÁNDI ERIK-NYAKA JÓZSEF-NAGY LAJOS-TATÁRKA ISTVÁN Az új katasztrófavédelmi szervezet rádióhíradása A tûzoltóság és polgári védelem összevonása után a két szervezet meglevõ rádiótávközlési infrastruktúrái természetesen alapját képzik az újonnan létrejövõ testület hálózatának. Ugyanakkor felmerül az egységes rendszer megszervezésének és elhelyezésének igénye, melyben kulcsszerepet játszik az új ügyeleti szolgálatok kialakítása. Az eddigi felépítés Az alaptevékenységek támogatására a PVOP közel 40 db rádiócsatorna igénybevételével analóg, országos rádiórendszert épített ki. A helyi rádióháló a megyei parancsnokságokon koncentrálódik, melynek alkalmazása az ügyeleten elhelyezett informatikai alapú vezérlõ alrendszerrel irányítható. A vezérlõvonalak többnyire rádiócsatornán épülnek fel a kormányzati 300 MHz-es (nagy távolságok esetén 150 MHz-es) frekvenciatartományban. A kiszolgált területeken vezérelt bázisállomásokra körsugárzó antennák kerültek telepítésre, amelyeknél a forgalmazás a 150 MHz-es frekvenciasávon (4,5 MHz-es duplex távolsággal) történik. A megyei rendszerek közti átjárhatóságot speciális kódrendszer biztosítja a hierarchikus szervezeti felépítés vezetési szintjeihez kötötten meghatározva. A megyeszékhelyeken települt ügyeleti szolgálatok a számukra kijelölt, régiókat kiszolgáló rádiófelvevõ pontok (Kékestetõ, Kabhegy, Misinatetõ, Kiskunfélegyháza, Gerecse) egyikén a 300 MHz-es sávot felhasználva csatlakoznak a Budapesten található központi átjátszóhoz. Az országos parancsnokság (Budapest, XIV. ker. Mogyoródi úti) ügyelete Yagi és körsugárzó antennákkal közvetlenül a budapesti átjátszópontot, a Kékestetõn és Gerecsén létesített állomásokat, valamint a Pest megyét kiszolgáló átjátszópontokat vezérli. Védelmi feladataiból adódóan a PV kapcsolatot tart fenn egyes civil szervezetekkel, így a gyakorlati együttmûködés érdekében az OP több helyen felkapcsolódik a CB sávban üzemelõ amatõr rádiórendszerekre is. A Duna-Majna-Rajna hajózási útvonal segélyhívó rádiórendszer csatornái szintén az OP központi ügyeletén koncentrálódnak a Hármashatárhegy (Bp.)-Mogyoródi út viszonylatú 2 Mbps mikrohullámú összeköttetés révén. A jelenlegi, teljes polgári védelmi rádiórendszer biztosítja, hogy az országos hálózaton az egyes bázisállomások igénybevételével mind rádión (stabil, mobil, illetve kézi), mind vezetékes távbeszélõ zárt és közcélú hálózaton keresztül a felhasználó személy bármikor és bárhol elérhetõ legyen. A megyei diszpécserek összekapcsolhatják az illetékességi területükre koncentrált rádiórendszereket, ugyanakkor azok szétválasztására is képesek. A feljogosított személy számára lehetõség van a kóddal védett átjátszók feloldására is. Ezzel a lehetõséggel gyakorlatilag az adott csatornán és területen üzemelõ összes felhasználó részére lehetõvé teszi a kölcsönös átjárást, amit csak egy speciálisan átalakított Donaphon, Donasel készüléktípussal lehet megvalósítani. A rendszer teljeskörû szolgáltatásai szintén kizárólagosan ezekkel a berendezésekkel használhatók ki, melyek segítségével kódrendszerrel elõre meghatározott alkalmazói körben a csatornatitkosító eljárások is aktivizálhatók. A TOP nem rendelkezik a PVOP használatában levõ rendszerhez hasonló országos méretû rádiótávközlõ hálózattal. A megyei ügyeletek az önkormányzati tûzoltóparancsnokságokkal csak a 150 MHz-es sávban képzett szimplex csatornán keresztül állnak összeköttetésben, valamint ebben a tartományban forgalmaznak a vonuló egységek is. A TOP megyénként egy-egy üzemi szimplex csatorna mellé 2 db csatornát tartalékolt a rendelkezésére álló 12 db frekvenciából. A rendszerben 262 db stabil állomás üzemel. A megyei parancsnokság saját célokat kiszolgáló antennákkal dolgozik. Baranya, Bács- Kiskun, Vas, Veszprém és Tolna megyében a központi rádióállomást a megye kiemelt pontjára telepítették és az ügyleti helyiségekbõl távkezelik. A rendszert zömében az operatív munkát végzõ parancsnokságok használják, de az ügyelet is rendelkezik egy-egy szimplex kezelõfelülettel. A távvezérléshez országosan 7 db 300 MHz-es és 10 db 400 MHz-es szimplex, valamint 6 db 80 MHz-es duplex rádiócsatorna áll rendelkezésre, melyekbõl a duplex csatornák nincsenek alkalmazásban. A rendszerekben (melyek gyakorlatilag egymástól független megyei szintû szimplex rádióhálók) összességében 1260 db mobil és 1480 db kézirádió üzemel. Korlátok Mindkét szervezet mûködési gyakorlata bizonyítja, hogy a rádiórendszerek szûk átviteli kapacitása ellenére ma még megfelelõ módon képesek támogatni feladataik ellátását. A PVOP vezetéknélküli hálózata alkalmas a helyi-, az eggyüttmûködési-, valamint az országos rádióhíradás megszervezésére. Több megyét vagy az ország egészét átfogó híradás biztosítását korlátozza, hogy csak egy csatorna áll rendelkezésre. Így a beiktatott prioritások ellenére egy-egy globális feladat végrehajtásánál (pl. árvíz esetén) forgalmi torlódás várható. Híradásszervezési kérdések Az egységes, országos katasztrófavédelmi szervezet megõrzi a fegyveres testületekre jellemzõ centralizáltságát, így az ügyeleti szolgálatok mûködési tevékenységének alapelvei (alaprendeltetései) változatlanok maradnak. Ezért elengedhetetlen a hírrendszer megszervezése, illetve üzemeltetése. Ez a tevékenység annál inkább is fontos, mivel a védelmi igazgatás szervei alapvetõen a megyeszékhelyekhez kötõdnek, de kapcsolati rendszerük szerteágazó, ugyanakkor speciális feladataik végrehajtásához külön távközlõ hálózattal nem rendelkeznek. Az új katasztrófavédelmi szervezet feladatrendszere nyilvánvalóan ötvözni fogja a tûzoltósági és polgári védelmi szervek számára jelenleg elõírt kötelezettségeket, mely várhatóan a mindennapos gyakorlati teljesítés során az integrált ügyeleti szolgálatok számára komplexebb irányítási tevékenységrendszert fog jelenteni, ugyanakkor az összevonás révén az együttmûködés és végrehajtás gyorsabbá válik. Mivel 26 VÉDELEM 2000/1

20 TANULMÁNY a békeállapot és a minõsített idõszaki funkciók híradó támogatása mind a tûzoltó és polgári védelmi ágazati szervezetek számára, mind a megalakuló védelmi igazgatás szervei részére kulcsfontosságú kérdés, ezért elõzetes elvi felmérés készült az egységes rádióhíradás szervezési-, mûszakitechnikai megvalósításának kérdéskörét illetõen. A vizsgálatok megerõsítik, hogy az új szervezetnek célszerû megtartania mindkettõ rádiórendszert, melyek híradásszervezési oldalról történõ összekapcsolását jelenti a jövõbeni egységes hálózat különbözõ szituációkhoz rendelt híradó intézkedéseinek kidolgozása, amely tartalmazza a közös használat szabályait, azaz ki, mikor, melyik rendszert és hogyan veheti igénybe. Az egyesített rádióhíradás lehetõségei A szervezetek összevonásával párhuzamosan megalakuló ügyeleti szolgálatok rádióhíradásának egységesítése alapvetõen három szervezési-, illetve rendszertechnikai megoldás felhasználásával látszik végrehajthatónak. Az elsõ egyfajta virtuális lehetõséget kínál az integrációra oly módon, hogy a meglevõ tûzoltó és polgári védelmi ügyeletek és személyzetük a szükséges számú (2-3 db) távközlési csatornákkal (pl. fizikai jellegû bérelt vonalak) közvetlen összeköttetésbe kerülnek, így teremtve meg mindkét fél számára a mindenidejû elérhetõséget. A második megoldás esetén a személyzet elhelyezése egyetlen megyénként, illetve a fõvárosban változó, a kedvezõbb helyzetet kínáló szolgálati körletben történik, ugyanakkor a távközlési infrastruktúra nem kerül átcsoportosításra. Ilyen helyzetben hasonlóan az elsõ megoldáshoz, bérelt csatornákon kell biztosítani a távvezérlés lehetõségét. A harmadik változat szerint a második megoldás kiegészülne a technikai rádiótávközlõrendszer teljes áttelepítésével. A tényleges helyzet ismeretéhez azonban hozzátartozik, hogy az esetek túlnyomó részében nem támogatható BM zártcélú kábelhálózat felhasználásával a közvetlen összeköttetés létesítése. A felvázolt eljárások mindegyike hordoz magában bizonyos elõnyöket és hátrányokat. Az elsõ esetben gyakorlatilag nem valósulhat meg az integráció, mivel a két szervezeti egység kvázi önálló marad, az erõforrások felhasználása (humán, pénzügyi, stb.) nem mérséklõdik, ellenkezõleg, valamelyest növekszik. A második megoldás alkalmazásával csökkenthetõ ugyan a személyi állomány létszáma, ugyanakkor a távközlési bérleményekkel kapcsolatos többletköltség esetleg még kiegészülhet. A harmadik elképzelés szerint az összevonás szervezetileg és bizonyos tekintetben rendszertechnikailag is megvalósulna, így az integráció követelményeinek ez a megoldás eleget tenne. Az eljárás alkalmazása során azonban számolni kell az egyszer megfizetendõ áttelepítési költségekkel és az ideiglenesen kiesõ rádióösszeköttetések pótlásával. Megyei ügyeletek Elõzetes vélemények alapján összevonáskor a harmadik megoldási módszert érdemes preferálni, vagyis a végrehajtás idõszakában a rádióközpontok egy telephelyre, az operatív törzs elhelyezési körleteibe kerülnek, melynek eredményeképp a megyei szinten kijelölt kezelõ, valamint az országos ügyeleten szolgálatban levõ operátor bármelyik hatáskörébe tartozó rádiórendszer kezelésére jogosulttá válik. Viszonylag egyszerû (szoftvert érintõ) átalakítással a jelenlegi PV-diszpécser kezelõfelülete alkalmassá tehetõ az adott ügyeleti szolgálat tûzoltó rádiórendszerének kezelésére is, azonban ez nem elõfeltétele a szolgálatellátásnak. Felhasználói szempontból elegendõ, ha a kezelõ végberendezések egymás mellett helyezkednek el. A megyei polgári védelmi szervek által alkalmazott PV-antennák (6-10 db megyénként) tûzoltósági árbócra történõ áttelepítésével a kérdés megoldható, de a tûzoltósági antennák közül db antennaárbóc cseréjét még a diszlokáció megkezdése elõtt végre kell hajtani. Sõt az újrakábelezést is meg kell oldani és valószínûleg több antenna kiváltását is tervezni kell. Külön vizsgálatot kell elvégezni a közös telephelyen történõ frekvencia felhasználhatóságára, mivel fennáll a lehetõsége bizonyos intermodulációs zavarok kialakulásának, illetve szükséges a VHF és UHF sávban történõ láthatóság felmérése is. A megyei szervezeti egységek mindennapos tevékenységéhez a technikailag továbbra is különváltan üzemelõ rádiórendszerek használatához a szervezeti felépítésnek megfelelõ arányban, kb. 2-3 db speciális kódolóval ellátott (Donaphon, Donasel) mobil rádió beszerzése és beépítése válik szükségessé. Ezekbõl célszerû a megyei rendõr-fõkapitányságok ügyeletei részére 1-1 db-ot biztosítani, mely segítségével a rendõri szervek számára elérhetõvé tehetõ mindkét rádiórendszer. A katasztrófavédelmi szervezetben a tûzoltóság szervei többnyire jelenlegi feladataikat fogják ellátni, de mivel az általuk alkalmazott szimplex rádióhálóknál jobb lefedést biztosít a polgári védelmi rendszer, így célszerû egy adott megyei parancsnokság és a megyeszékhelyen tevékenykedõ alegységek használatában levõ rádiókba a megyei PV frekvenciákat is beprogramozni. A városi tûzoltóparancsnokságok rádióiba a várható tevékenységi körzetben alkalmazott 1-2 PV csatornát érdemes tárolni. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi polgári védelmi rádiókba szinttõl függõen érdemes a tûzoltóság által használt frekvenciákat felvenni. Amennyiben bevetés során szükségessé válik a tárolt frekvenciák alkalmazása, úgy azok az adott területi diszpécser beavatkozásával a PV-átjátszón keresztül szabadon felhasználhatókká válnak. Így közvetlen összeköttetésben lehet a tûzoltó és polgári védelmi végrehajtó állomány, a kivezénylõ parancsnokság és a megyei ügyelet. Országos ügyelet A Fõvárosban célszerûnek tûnik az országos ügyeletet a jelenlegi polgári védelmi ügyeleti központban egyesíteni. A TOP jelenlegi ügyeleti szolgálatának 300 MHz-en vezérelt rádiója a Hármashatárhegyen került telepítésre, míg a budapesti forgalom figyelését 150 MHz-en végzik. Amennyiben az összevonás mégis egy harmadik helyszínen történne, úgy a PVOP részérõl érdemes a mogyoródi úti hírkörletet megtartani és vezérlõvonalak közbeiktatásával biztosítani a diszpécseren keresztüli teljes szolgáltatás-igénybevétel lehetõségét. A TOP székhelye évek óta eladás elõtt áll, így az épületben telepített rádiót célszerû áthelyezni a PV-körletbe, egyúttal biztosítva a távvezérléshez szükséges összeköttetéseket a közös ügyeleti helyszínre. Ez a megoldás alkalmazható a hármashatárhegyi távvezérelt eszközre is oly módon, hogy egyidejûleg megtörténik az eddigi bérelt telephelyrõl a közelben fekvõ ORFK-objektumba történõ áttelepítés is. A szükséges vezérlõvonalak többsége különösebb költségkihatás nélkül biztosít- VÉDELEM 2000/1 27

21 TANULMÁNY ható abban az esetben, ha az országos integrált ügyeleti szolgálat BM-objektumban kerül elhelyezésre, mivel a fõvárosban már kiépült a belügyminisztériumi szerveket ellátó zártcélú kábel-, és mikrohullámú hálózat. A várható költségek A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a két rádiórendszer budapesti, illetve 19 megyei ügyeleten történõ koncentrálásának, azaz az egységes ágazati rádiótávközlés megvalósításának legkisebb, elõzetesen számított várható költsége ezer Ft, míg a legnagyobb ezer Ft. Az összköltségbõl az ügyeletek áttelepítésébõl adódó szerelési és anyagköltség ezer Ft, ezer Ft értékben 90 db antenna beszerzése és ezer Ft értékben 45 db rádió beszerzése lett tervezve. A fennmaradó ezer Ft (46,54 %) a közcélú távközlési szolgáltatók részére a vezérlõcsatornák kialakításáért térítendõ egyszeri költség, melynek átlagosan 15%-a fogja kitenni a havi rendszeres bérleti díjat. Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság rádiótávközlésének lehetséges rendszere (a meglevõ alrendszerek felhasználásával) Összefoglalva Az új testület rádióhíradásának megszervezése egyértelmûen a meglevõ zártcélú infrastruktúrákra kell, hogy épüljön, mivel mindkét szervezet jelenleg is részt vesz a minõsített idõszaki és honvédelmi felkészülési feladatok komplex végrehajtásában. A vezetéknélküli hírrendszer összefogása és az átjárhatóság biztosítása gyakorlatilag az integrált megyei és országos szintû ügyeleteken, mint közös érintkezési felületeken kerül mûszaki-technikai szempontból megvalósításra, ugyanakkor a KFGH által régebben kiosztott frekvenciatartományok által behatárolt adottságok miatt rendszertechnikai szempontból egyenlõre megmaradnak az önálló rádióhálók. Az átviteli kapacitás továbbra is szûk marad, ezért a közös átjárást biztosító kapuk növekedése miatt szükségessé válik az új szervezet részére történõ részletes alkalmazási tervek kidolgozása. Az egységesített rádiórendszerrel szolgáltatásbõvítést (pl. adatátvitel), illetve szolgáltatás-minõség javítást komolyabb pénzügyi erõforrások felhasználása nélkül elérni nem lehet, egyúttal az analóg jeltovábbítási eljárások irányába történõ fejlesztés megindítása nem korszerû, így nem is célszerû. Az Európai Unió tagországaiban már szabványosított TETRA digitális, trönkölt rádiórendszer hazai tesztelése ban megkezdõdött, így a közeljövõben sor kerül a készenléti szolgálatok igényei alapján kidolgozott korszerû technológia magyarországi bevezetése. A területi diszlokációk végrehajtása során ezért lehetõség szerint törekedni kell az ésszerû költségcsökkentésre, de figyelembe kell venni azon költségvetési elõrejelzéseket mely szerint az analóg rádiórendszerek országos szintû kiváltása elõreláthatóan csak körül kezdõdhet meg. Pándi Erik r. õrnagy, ORFK Híradástechnikai Szolgálat, kiemelt fõelõadó Nyaka József r. alezredes, ORFK Híradástechnikai Szolgálat, alosztályvezetõ Nagy Lajos tû. ezredes, osztályvezetõ Tatárka István tû alez., fõosztályvezetõ BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 28 VÉDELEM 2000/1

22 MEGELÕZÉS SZABÓ JÁNOS Füstérzékelés poros környezetben A füstérzékelõk csak relatíve tiszta környezetben képesek jól mûködni. A hatékony védelem érdekében azonban sok olyan helyen lenne szükség füstérzékelõre, ahol a por miatt erre nem volt lehetõség. A kutatók új megoldásokat kerestek. Mit érzékel a füstérzékelõ? A ma használatos pontszerû füstérzékelõknek az a legnagyobb hátránya, hogy tulajdonképpen nem a füstöt érzékelik, hanem az érzékelõkamrában lévõ levegõben lebegõ kisméretû anyagszemcsék jelenlétét. (A füst is ilyen kisméretû anyagszemcsék, égési aeroszolok és korom keveréke.) Vagyis a füstérzékelõk a mûködési elvükbõl adódóan nem képesek különbséget tenni az érzékelõ kamrába bekerülõ füst és más kisméretû anyagi részecskefelhõ között. Ezért, ha az érzéke-lõkamrába jelentõs mennyiségû por, gõz, vagy vízpermet kerül, az érzékelõ ugyanúgy jelezhet (a felhasználó szemszögébõl nézve tévesen), mintha füst lenne benne. Ráadásul az érzékelõkamrába lerakódott por, vagy más szennyezõdés általában megnöveli az érzékelõ érzékenységét, (az érzékelõ tiszta levegõ esetén is füstként értékeli a szennyezõdés jelenlétét), erre a megnövekedett alapszintre ül rá a kamrába bekerülõ, gomolygó füst, vagy por által okozott, dinamikus hatás. Ez a jelenség elsõsorban a hagyományos érzékelõknél okoz gondot (az érzékelõ elszennyezõdés elõrehaladtával, az érzékenység növekedése miatt növekszik a hamis riasztások lehetõsége és száma). Analóg intelligens rendszerek alkalmazásával ez a jelenség nem okoz problémát, mert az intelligens rendszerekben van lehetõség a szennyezõdés hatásának a kompenzálására (drift kompenzáció). Az intelligens rendszerekben amíg mûködõképes a kompenzálás, a tiszta levegõ és a tûzjelzés távolsága mindig 100%. Ez nagy könnyebbség, jelentõsen javítja a jelzés megbízhatóságát, de a gomolygó szennyezõdés által okozott problémát nem oldja meg. Az érzékelõkamra optimalizálásával, a különbözõ szûrési módokkal és valóstûz felismerõ algoritmusok alkalmazásával a fejlesztõk elérték, hogy normál (szállodai, irodai) környezetben a téves jelzés nagyon ritka. A téves jelzések okai A kutatások azt mutatják, hogy a téves jelzések leggyakoribb oka a por. A téves, (nem füst által kiváltott) riasztások 60%-át az érzékelõkamrába kerülõ por okozza, 20% alatt van a nedvesség és a vízpára, 15% alatt van a légmozgás és más különféle okok által kiváltott téves riasztás. Általában, ahol por, gõz, vízpermet vagy más, apró szemcsés vagy szálas anyag gyakori megjelenésére kellett számítani, ott a téves riasztások lehetõsége miatt eddig le kellett mondani a jobb vagyon és életvédelmet biztosító füstérzékelõk alkalmazásáról. Helyettük a lényegesen lassúbb, kevésbé hatékony védelmet adó hõér-zékelõk vagy sprinklerek használatára kényszerültünk. Filtrex füstérzékelõ A SYSTEM SENSOR mérnökei által újonnan kifejlesztett FILTREX füstérzékelõ azonban lehetõvé teszi, hogy anélkül használjunk füstérzékelõt, hogy a téves riasztások lehetõségével számolnunk kellene olyan szennyezett területeken ahol eddig a por, piszok, vízpára, stb. miatt ez nem volt lehetséges. A FILTREX érzékelõ normál címezhetõ analóg optikai érzékelõt tartalmaz, melyet a külsõ tértõl 2 db szûrõ választ el. A 25 mikron lyukbõségû szûrõkön keresztül az esetlegesen füstöt, port, piszkot, vízpárát tartalmazó levegõt egy mikroprocesszor vezérlésû ventilátor szívja át, és juttatja az optikai füstérzékelõ kamrájába. A szûrõ távoltartja a port és a többi nemkívánatos anyagot (ezek mérete általában meghaladja a 25 mikront), de átengedi a füstöt és az égési aeroszolokat. A ventilátor mûködése nem folyamatos, 30 másodpercenként 5 másodpercig mûködik, mintegy mintavételezi a külsõ térben lévõ levegõt, és a 25 mikronnál nagyobb szemcséktõl megtisztított levegõ és (ha van) füst keverékkel az érzékelõ kamráját átöblíti. Az így mûködõ szakaszos, mintavételezõ üzem gyakorlatilag optikai füstérzékelõ levegõ, füst beszívott levegõ és por, füst, kifújás vízpára Az FTX-P1 (Filtrex) intelligens légbeszívásos optikai füstérzékelõ belsõ felépítése nem növeli az érzékelõ bejelzési idejét. Ha a szûrõ eltömõdik, vagy a légáteresztõ képessége erõsen lecsökken, a mikroprocesszor a ventillátor visszafelé járatásával megpróbálja a szennyezõdést kifújni. Amennyiben a megfelelõ állapotot nem sikerül visszaállítani, az érzékelõ hibát jelez, így az eltömõdött állapotról a kezelõszemélyzet azonnal tudomást szerez. Az érzékelõt úgy alakították ki, hogy az elülsõ szûrõ cserélhetõ. Ezt a cserét még szakképzetlen személy is speciális szerszám használata nélkül könnyedén elvégezheti. Hol alkalmazható? Mivel a vízcseppecskék, a (látható) gõz, vagy ködszemcsék mérete jóval nagyobb mint a szûrõn lévõ lyukak mérete, ezért a FILTREX érzékelõket olyan helyen is használhatjuk ahol köd, gõz idõnkénti jelenlétére számíthatunk, vagy pl. higiénés elõírások miatt a berendezési tárgyakat és VÉDELEM 2000/1 29 szûrõ

23 MEGELÕZÉS a falakat rendszeresen vízsugárral mossák. Annak ellenére, hogy a FILTREX érzékelõ maga nem tekinthetõ vízállónak, az idõnként elõforduló vízpermet, köd, vagy gõz jelenlétét az érzékelõ jól elviseli. A tipikus alkalmazási területek közül ki kell emelni: a malmokat, a textil, bútor, papír, és faipariüzemeket, az élelmiszer és húsfeldolgozást, a mûanyag és ásványi anyag feldolgozást. A FILTREX érzékelõkbe címezhetõ analóg érzékelõ van beépítve, ezért alkalmazható minden SYSTEM SENSOR NOTI- FIER protokoll szerint mûködõ un. intelligens tûzjelzõ központhoz. Ez azt jelenti, hogy a FILTREX érzékelõ alkalmazásakor élvezhetjük mindazokat az elõnyöket is, ami az intelligens rendszereket jellemzi. Csak a legfontosabbakat említve: az érzékelõnkénti érzékenységállítás lehetõségét, a tûzjelzési szintnél alacsonyabbra beállított (programozható) elõjelzés (prealarm) elõnyeit, a szennyezõdés kompenzálás elõnyeit, stb. Minthogy a FILTREX érzékelõ a 2251 típusú címezhetõ analóg optikai füstérzékelõ változatának tekinthetõ, ezért az alkalmazása nem kíván új ismereteket. hirdetés Az érzékelõre vonatkozó telepítési szabályok, az érzékelõ által védett terület nagysága is megegyezik az alaptípussal, de a ventilátor mûködtetéséhez (jelzéstörléskor) megszakított táp segédtáp szükséges. Alkalmazási tapasztalatok Túl a laboratóriumi vizsgálatokon, számos helyen üzemi körülmények között tesztelték a FILTREX érzékelõket. A teszteléseket olyan helyen végezték, ahol azelõtt nem volt érzékelõ, vagy az adott környezetben gyakori téves riasztás zavarta a mûködést. Egy Angliai malomban (Selby) a szálló lisztpor miatt az optikai és ionizációs füstérzékelõk gyakran adtak téves riasztást. A gabonatartályba is szereltek Filtrex érzékelõket. Annak ellenére,hogy az érzékelõk külsõ oldalán hamarosan vastag lisztlerakódás alakult ki, a szûrõk nem tömõdtek el, nincs hamis jelzés. Egy Hollandiai burgonyaszirom és hasábburgonya sütõ üzemben a gõz, zsír, sütési füstök, magas hõmérséklet által létrehozott kedvezõtlen körülmények miatt csak hõérzéke-lõt tudtak használni. A hõérzékelõk nem adtak hamis riasztást, de évente 50 érzékelõt kellett lecserélni. A FILTREX érzékelõk beszerelése után: a közvetlenül a sütõ fölé szerelt 2 db érzékelõ a sütési folyamat közben keletkezõ füst és gõz hatására (tévesen) tûzjelzést adott. Ezenkívül itt a környezeti hõmérséklet is túl magas volt, ezért ezeket az érzékelõket odébb szerelték. A cserélhetõ szûrõket az áthelyezés után is 1-3 hónap után cserélni kell, de a téves riasztások ezeknél az érzékelõknél is megszûntek. Még jobb tapasztalatokat szereztek szappangyárban, mûanyagüzemben, bútorgyárban ahol az optikai érzékelõk Egy hazai próba A kaposvári Cukorgyárban a cukorpor miatt az optikai füstérzékelõk gyakran hamis jelzést adtak, az érzékelõk tisztítása csak rövid idõre szüntette meg a hamis riasztásokat, ezért a füstérzékelõket hõérzékelõre cserélték. A próbaüzem idejére közvetlenül a FILTREX érzékelõk mellé (analóg) optikai érzékelõket is szereltek, hogy a kétféle érzékelõt egyidejûleg azonos körülmények között lehessen vizsgálni. Az érzékelõket közvetlenül a cukorleeresztõ nyílás mellé szerelték. A normál érzékelõk gyakran jeleztek tévesen elõriasztást (50% fölötti füst szintet). A próbaüzem alatt a szûrõk 1-2 hónap alatt eltömõdtek. A FILTREX érzékelõk hamis jelzést nem adtak (elõriasztást sem). gyakran adtak téves riasztást. Ezeken a helyeken Filtrex nem adott téves jelzést és a szûrõk nem tömõdtek el. Egy németországi szénbányában hetente 1 cm vastag szénpor lerakódést észleltek. 4 db FILTREX felszerelése után: 6 hónap alatt összesen 4 szûrõ eltömõdést regisztráltak, téves jelzés nélkül! A rendelkezésre álló teszteredmények és üzemeltetési tapasztalatok szerint a FILTREX érzékelõk egyetlen hely, egy fûszer üzem kivételével mindenütt beváltották a hozzájuk fûzött reményt. Megoldották azokat a problémákat, amelyek a közönséges füstérzékelõk alkalmazása esetén a szélsõséges vagy kedvezõtlen körülmények miatt felléptek, miközben megtartották a füstérzékelés elõnyeit. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a FIL- TREX érzékelõk jelentõs mértékben segítik a megfelelõ tûzjelzõ rendszer kialakítását még azokon a helyeken is, ahol a kedvezõtlen körülmények miatt a szokásos füstérzékelõkel épített tûzjelzõ rendszerek nem mûködnek megfelelõen. Szabó János, mérnök Promatt Elektronika, Budapest 30 VÉDELEM 2000/1

24 MEGELÕZÉS MOHAI ÁGOTA Magasraktárak védelme aspirációs tûzjelzõ rendszerrel Gazdaságosságuk miatt széles körben elterjedtek hazánkban is a magasraktárak. Elõnyeik elsõsorban a helytakarékosság és az áttekinthetõ, teljesen automatizálható raktározás. Az értékek óriási koncentrációja azonban kockázattal is jár. Az építészeti és szervezeti óvintézkedések mellett feltétlenül szükség van automatikus tûzjelzõ- és oltórendszerre, vagy sprinkler berendezésre is, mert ezekben az objektumokban egy tûz felbecsülhetetlen károkat okozhat. szívónyilások Légszívásos füstjelzõ A magasraktárakban a tûzjelzõ rendszereknek speciális követelményeknek kell megfelelni. A RAS légszívásos füstjelzõ rendszer a magasraktárak védelmében számos elõnnyel rendelkezik. A RAS szívócsõ rendszer - a hagyományos pontérzékelõkkel ellentétben - kiálló részek nélkül telepíthetõ az állványzatra, így rakodás közben sem a tárolt javak, sem maga a tûzjelzõ rendszer nem sérülhet meg. A raktári üzem a tûzjelzõ rendszer ellenõrzése, karbantartása alatt is zavartalanul folytatódhat, ugyanis a kiértékelõ egység akár a felügyelt helyiségen kívül is elhelyezhetõ. A lefolytatott kísérletek azt igazolták, hogy az aspirációs rendszer reakcióideje vagyis a tûz keletkezési idõpontja és annak észlelése között eltelt idõ - lényegesen rövidebb, mint a pontérzékelõs rendszereké. A pontérzékelõknél ötször alacsonyabb riasztási küszöbértékkel (és RAS 53 esetében százszor érzékenyebb figyelmeztetõ jelzéssel) rendelkezõ nagyérzékenységû érzékelõk nagyban hozzájárulnak az alacsony reakcióidõhöz. Az állványokon nincs szükség másodkijelzõk elhelyezésére. Mivel a rendszer a légpróbákat mindig egymás fölött és mellett eltoltan elhelyezkedõ pontokból veszi, ezért az így elért kumulációs hatás az érzékelés gyorsaságát tovább növeli. A szívónyílások egyenletesen oszlanak el a légtérben, így a levegõbõl egyenletesen veszi a rendszer a légmintákat, felügyelve ezzel a raktár egész területét. A RAS magas fokú biztonságot nyújt, ugyanis a szabadalmaztatott légáramlás-mérõ eszköz az egész csõhálózatot felügyeli és jelzi az esetleges dugulást vagy csõtörést. Alternatívák Az egy-érzékelõs RAS 51B a gazdaságilag elõnyösebb megoldást jelenti, míg a két-érzékelõs RAS 54 a magasabb igényeket hivatott kielégíteni (mint pl. beépített oltórendszer két-csoportfüggõ indítása). Sõt a RAS 54 már a riasztási küszöb 50%-ánál elõjelzést, annak 10%-ánál figyelmeztetõ jelzést ad, ezért az óvintézkedések idejekorán foganatosíthatók; még a tûzoltóság megérkezése elõtt riaszthatók a raktári dolgozók. kiértékelõ egység A szívócsonkok elhelyezésével felügyelt zónák alakíthatók ki Hogyan alkalmazzuk? Légszívásos rendszerek magasraktárba történõ telepítése esetén a tervezést az európai irányelvek, a gyártó cég tervezési útmutatója és az érvényes hazai szabványok és elõírások szerint kell végezni. A szívócsöveket az állványzat oldalaira merõlegesen kell telepíteni. Függõlegesen kb. 6-8 méterenként alakítunk ki a szívócsonkok elhelyezésével egy érzékelési szintet. Célszerû az állványzatok középpontjában, a mennyezeten szintén telepíteni egy füstjelzõ rendszert az egész raktártér fokozottabb védelme céljából. A szívócsövek tipikus raktári elrendezése felülnézetbõl 32 VÉDELEM 2000/1

25 MEGELÕZÉS A szívócsövek elhelyezésének tervezése RAS 51 esetén (felülnézet) Végezetül egy érdekes és tanulságos statisztikai adat azon svájci, illetve német vállalkozások jövõjérõl, ahol komolyabb tûzeset történt: ismét teljes üzem 23 % fúzió vagy eladás 6 % üzem bezárása 43 % RAS aspirációs rendszerek védenek olyan kiemelt jelentõségû raktárakat és magasraktárakat, mint a svájci Suchard-Tobler (Neuchatel), Nestle (Orbe), Vin Union (Satigny), Veith-Pirelli (Breunberg) németországi Ford (Köln), Fõposta (Köln), Eduscho (Bréma), Otto Meier Verlag, (Ravensburg), Lufthansa (Frankfurt a.m.), Beiersdorf (Hamburg), Henkel (Pratteln) ausztriai Toyota - Frey (Bécs) magyarországi Richter Gedeon (Budapest), József Attila Tudomány Egyetem-könyvtár (Szeged), MASPED (Budapest), Neuber (Budapest), NYIDOFER (Nyíregyháza) valamint CMPC (Santiago/Chile), Sonitex (Algéria), El Corte Ingles (Valladolid/Spanyolország), DHL (Barcelona/Spanyolország) Termékeinkkel, szolgáltatásainkkal kapcsolatban az alábbi címen és telefonszámon állunk rendelkezésükre: FITTICH RENDSZERTECHNIKA KFT Budapest, Stefánia út 55. T: Balázs Gábor ügyv. ig.: 20/ Mohai Ágota tûzvédelmi mérn. 20/ info@fittich.hu csõd három éven belül 28 % Mohai Ágota, tûzvédelmi mérnök Fittch Kft., Budapest VÉDELEM 2000/1 33

26 MEGELÕZÉS P. CHARDOT Átriumok füstmentesítése Az átriumok, középületek nagy zárt belsõ tereinek füstmentesítése a nemzetközi szakirodalomban is sokat tárgyalt és vitatott téma. A francia nagymodell kísérletek és számítógépes szimulációs programok eredményeit ismertetjük. Kutatási program A francia Építészeti Tudományos és Mûszaki Kutatólaboratóriumban komoly tudományos vizsgálatokat folytattak egy füstáramlási szimulációs program segítségével annak meghatározására, hogy milyen alapterületen, mekkora elszívási sebességre van szükség átriumokban a megfelelõ füstelszíváshoz. Ezek a modellezõ programok és kísérletek lehetõvé tették, hogy ennél az épülettípusnál meghatározhassák, milyen építészeti és füstmentesítési szabályokat kell betartani a középületek zárt belsõ udvarainak, fénycsapdáinak és átriumainak építésekor. A besorolásnál figyelembe vették az esetleges kár mértékét: vagy a legenyhébb tûzvédelmi osztályba sorolják a füstmentesítéssel kapcsolatos mûszaki utasítások szerint, melynek az a következménye, hogy azoknál az intézményeknél, ahol nagyobb a veszély, automatikus vizzel oltást írnak elõ, vagy pedig az úgynevezett ágy-tüzek kategóriájával állunk szemben, ennek adataihoz a pár évvel ezelõtt a CSTB-nél végzett igen megbízható mérések szolgáltak alapul. Az elsõ esetben a primer tûztér kalorikus teljesítménye megawattokban mérhetõ, a második esetben a tûztér maximális teljesítménye, ahol a tûz nem tart tovább egy félóránál, valamivel kisebb, mint 3 MW. Tényleges tûzeseteknél a mért értékek ennél sokkal alacsonyabbak voltak. Egy francia megoldás: cél a füst átriumba jutásának megakadályozása. Számítási alapadatok Abból indultak ki, hogy a primer tûztérben végbemenõ folyamatok következtében füst fejlõdik, melynek sûrûsége nem csak a tûztértõl függ, de annak az adott épületen belüli elhelyezkedésétõl is. Ugyanis ettõl függ, hogyan kezd szétoszlani a füst, majd a plafon alatti rétegben hogyan fog felhalmozódni. Ez a réteg elvileg többé-kevésbé hatékonyan megmarad az eredeti helyiségben és innen szívatható el a füstmentesítõ berendezések segítségével, vagy esetleg továbbterjed a szomszédos helyiségek felé az épület belsõ nyílásain keresztül. Ez az átterjedés annak a következménye, hogy a helyiségeken belül nyomáskülönbségek vannak, az újabb helyiségekben megint más terjedési jelenségek lépnek fel, az így kialakult füstgomolyag ez által terjed tovább. A számítógépes program kiszámította, hogy mekkora a tûz esetén az épületet egészen, vagy részben füsttel beterített területek átlagos mérete és milyen jellemzõkkel bír. A kölcsönhatások sokrétûsége miatt számítógépes segítségre volt szükség. Speciális nehézségekkel kell szembenéznünk, errõl tanúskodnak a valós tûzesetek jelentései is: A füst nagy mértékben terjed, amikor az Archimédeszi erõ hatására felfelé száll, nagy függõleges füstgomolyokat hoz létre, ennek következtében a füst mennyisége igen jelentõs, bár hõfoka alacsony. Az épület átrium részét a felsõ szintektõl üvegborítással lezárták, az alsó szinten pedig 12 szeres légcserét biztosítottak. Képtelenek vagyunk a relatív alulnyomást fenntartani az átrium és azon szomszédos helyiségek között, melyeket szeretnénk megvédeni az átriumból jövõ füst áterjedésétõl, ennek az az oka, hogy széles nyílások kapcsolják egybe a helyiségeket, így a füst átterjedése elkerülhetetlen. A számítások eredménye A füst terjedésének ellenõrzését úgy alakítottuk ki, hogy a tûz ne az átriumban, hanem a szomszédos helyiségben keletkezzen (melyet közlekedõ-folyosóval vagy elválasztottak, vagy nem a fénycsapdától); a füst elszívása pedig kielégítõ legyen ahhoz, hogy az átrium felé való továbbterjedését megakadályozzuk. Ez esetben az elszívást a helyiség, vagy a közlekedõ plafonjáról oldottuk meg. A helyiségek füstmentesítése Ahhoz, hogy a füst továbbterjedését abból a helyiségbõl, ahonnan a tûz kiütött megakadályozhassuk, kb.10 m3/sec-os légsebességre van szükség. VÉDELEM 2000/1 35

27 MEGELÕZÉS az elszívott levegõ m 3 /s az ajtó szélessége (m) szabad magasság (m) A közlekedõkben szükséges elszívási légsebesség az elszívott levegõ m 3 /s Fénycsapdákban szükséges elszívási sebességek A közlekedõk füstmentesítése A fénycsapdára nyitott közlekedõkbõl elszívatott füst mennyisége nem csak a tûztér méretétõl, de a közlekedõ és a tûzkáros helyiség közötti ajtó minõségétõl is függ. A szimulációt 100, 200 és 300 m 2 -es alapterületû helyiségeknél végezték el, mindhárom esetben egy-egy közlekedõ tartozott a helyiséghez, ezek szélessége sorrendben 1,4m, 3m és 6 m. Az ajtószélességtõl függõen kapott eredményeket az alábbi táblázaton foglaltuk össze ( 2-es ábra) Fénycsapdák füstmentesítése Amikor a tûz az átriumban üt ki, a füst alatti szabad magasság fenntartásához szükséges elszívási sebesség nagyságrendje kb. 100 m 3 /sec (3-as ábra). Ezek az értékek teljesen megfelelnek a külföldi országokban mért adatoknak. Ezért követelték meg, hogy a felsõbb szinteket válaszfalakkal zárják le, ily módon az elszívott levegõ sebessége ésszerû keretek között tartható. Mivel a füst terjedési mértékével alacsony hõfok jár együtt, ezeket a válaszfalakat engedélyezték nem tûzálló üvegbõl is készíteni. Abban az esetben, ha igen kicsi a valószínûsége, hogy tûz alakuljon ki egy átriumban, elégséges a szomszédos helyiségek füstmentesítésérõl gondoskodni. Ezeknek az elõirt megoldásoknak az a célja, hogy a füst elvezetésérõl gondoskodjon, mely tûz esetén a fénycsapdába terjedne át. P. Chardot, francia szakértõ. Fordította: Páncél Jolán, Panol Rt. 36 VÉDELEM 2000/1

28 MEGELÕZÉS FÓZER TIBOR Nyári betakarítási munkák tûzvédelme I. Az elmúlt 10 évben jelentõs változások következtek be a mezõgazdaságban. Ezekre a változásokra a tûzvédelemnek is reagálni kellett. A tanulmányban leírtak - megítélésünk szerint - olyan korszerû gondolkodásmódot közvetítenek, amelyek a kihívásokra szakmai válaszokat adnak. Jászsági változások Az elmúlt 10 évben sok szereplõs mezõgazdasági termelés alakult ki. A nagyüzemi termelés mellett (szövetkezetek, Kft-k, Rt-k) megjelentek a nagyobb gazdálkodók (több 10, vagy akár 100 ha-on termelõk) és a kis területen (néhány ha-on) gazdálkodók. A Jászságban ez utóbiak már a földterület 50 %-án gazdálkodnak, s ez a korábbiakhoz képest új helyzetet teremtett. Másrészt a Jászságban az összterület 40 %-án, vagyis átlagosan évente haon vetnek gabonát. Ezért a nyári betakarítási munkákra nagy súlyt kell fektetni. A betakarítási munkák szakaszai A jogszabályok ismerete és annak közvetítése az érintettek felé fontos, azonban a gyakorlatban alkalmazni kell azokat, így a nyári betakarítási munkáknál különbözõ szakaszokat állapítottam meg, amelyeket évek óta követünk szisztematikusan. A gyakorlati szakaszok a következõk: felkészülés a nyári betakarításra értekezletek megtartása felhívások kiadása, terjesztése tûzvédelmi elõadások megtartása igény szerint tûzoltó készülék vásár és felülvizsgálati akciója erõ- és munkagépek tûzvédelmi vizsgálata (gépszemle) nagyüzemi gépszemlék magángazdák települések szerint: szervezett gépszemlék magángazdák egyedi kérésére megtartott szemle szárítóberendezések szemléje aratási munkák aratási munkák szabályai szemszállítás a tarlóról a magtárba learatott tarlón végzett munkálatok szalma rendsodrozás, bálázás szalma lehúzás, kazlazás tarlóhántás, szántás tarlóégetés szabályai az égetés engedélyeztetése az égetés bejelentése a tûzoltóságra a helyszín elõkészítése (védõszántás, stb.) tarlóégetés lefolytatása A fenti gyakorlati szakaszokhoz rendeltük mi is célellenõrzéseinket. A célellenõrzések fajtái: nagyüzemi gépszemle kisgazda gépszemle szárítótelep szemléje aratási célellenõrzés tarlóégetés célellenõrzése A nyári betakarítási munkákhoz kapcsolódó tûzmegelõzési munka június elejétõl szeptember végéig tart (négy hónap), és ebbõl az elsõ két hónap igényel több területi munkát (gépszemle, aratás). Ebben az idõszakban nem célszerû átfogó tûzvédelmi ellenõrzéseket tervezni, így a nyári hónapokban csak célellenõrzések folytatódnak. A propaganda szerepe a megelõzésben Mindig gondot jelent hogyan juttassuk el a tûzvédelmi ismeretanyagot a nyári betakarítás szereplõihez. Ha következetesek akarunk lenni, elõször tájékoztatjuk az aratásban résztvevõket, hogy milyen tûzvédelmi elõírásokat kell betartani, és aki ezek után szabálytalankodik, vagy tüzet okoz, vállalja annak szabálysértési, vagy bírsági következményeit. Az ellenõrzést végzõ is másképpen végezheti munkáját, hiszen megadott minden tõle telhetõt a másik fél részére. Véleményem szerint, így is lehet megfelelõ szakmai munkát végezni, és eredményesnek is mondható hosszabb távon, mintha csak a hatósági eszközökkel dolgoznánk. A tûzmegelõzési szakember elõször szolgáltat (tájékoztatás, gépszemle), majd hatósági módszerekkel ellenõriz. Az elmúlt 10 év tapasztalatából mondhatom, hogy ez a módszer hatékony és a tûzoltóság munkáját is másképpen ítéli meg az állampolgár. A nyári betakarítási munkák tûzvédelmi szabályainak propagálására az alábbi módszereket alkalmazzuk: értekezletek megtartása (nagyüzem, kisgazdák), tájékoztatók készítése, szórólapként történõ terjesztése, a megyei, valamint a kistérségi írott sajtóban cikkek megjelentetése, a helyi televízióban riportok, képújságban rövid hirdetések, helyi hirdetõ újságokban aktuális hírek, programok megjelentetése, a tûzoltóság (Jászberény) internetes WEB oldalán a mezõgazdaság tûzvédelmérõl információk megjelentetése, levelezés postai úton a megcélzott réteg részére. Természetesen más-más módszert alkalmazunk a nagyüzemek, vállalkozók, családi gazdaságok, valamint az õstermelõk felé. Mezõgazdasági nagyüzemek A régi típusú mezõgazdasági szövetkezetekben a változásokat követõen úgy gondolták, hogy a gépszemlére sincs szükség az új rendszerben és 1990-ben drasztikusan lecsökkent a szemlék száma ben értekezletre hívtuk össze a nagyüzemek tûzvédelmi elõadóit és felkészültünk az akkori OTSZ elõírásainak részletes ismertetésére. Ekkor kértük elõször, hogy csak azokat az erõ- és munkagépeket állítsák ki szemlére, amelyek részt vesznek a nyári betakarítás valamelyik szakaszában. Ettõl kezdve minden évben értekezlet, tájékozódás, tájékoztatás zajlik köztünk és a nagyüzemek képviselõi között. Sikerült meggyõzni az érintetteket. A 90-es évek elején, fõleg az 1992-es szövetkezeti átalakulás után, valamint a nagyüzemeknél elõforduló gyakori személycserék miatt nehézkes volt a szervezés, de 1994-tõl kezdõdõen folyamatossá váltak a szemlék. Ezeken a gépszemléken a tûzoltói részvétel jogszabály szerint nem elõírás, azonban a mi kérésünkre tartják meg, meghívnak bennünket, így szinte kötelezõ a részvétel. Az elmúlt 10 évben sikerült az idõpontokat és a munkát úgy szervezni, hogy minden szemlén ott voltunk. A szemlérõl jegyzõkönyv készül, amely alapján lehet kiadni a jogszabályban elõírt igazolást is az érintettek részére. VÉDELEM 2000/1 37

29 MEGELÕZÉS A családi- és magángazdaságok 1992-ben a szövetkezetek átalakításáról szóló törvény végrehajtását követõen,a kiválások miatt, 1993-ban új helyzet állt elõ. Megjelentek a magángazdák, akik kisebb-nagyobb földterületen, de aratási munkákat végeztek. Sõt, üzletrész keretén belül kombájnok is kerültek magántulajdonba. Ebben az új helyzetben kellett alkalmazni a régi idõkben készült és addig megfelelõen alkalmazott OTSZ elõírásait. Ekkor jött az ötlet, hogy az akkor létrehozott falugazdász hálózat valamint az alakulófélben lévõ gazdakörök segítségével keressük meg a kombájntulajdonosokat egy levélben és a vázolt módszer elsõ szakaszában elõször informáljuk õket a legfontosabb tûzvédelmi kérdésekrõl. Miért éppen a kombájn tulajdonosokat? A nyári betakarítási munkák körül a legfontosabb és tûzvédelmileg legfrekventáltabb maga a gabona aratása, amelyet kombájnnal végeznek el. Ebben az esetben a lábon álló gabona is nagy értéket képvisel, valamint a kombájn is a legértékesebb a résztvevõ munkagépek közül. Tûz esetén külön-külön is nagy kárérték keletkezhet, együttesen pedig egy kisebb vállalkozás csõdhelyzetbe is kerülhet. Mivel a kombájnosé a fõszerep, ezért ha tisztában van az elõírásokkal, tudja figyelmeztetni a munkálatokban résztvevõ más szereplõket is. A Jászság területén is van olyan õstermelõ, aki néhány hektáron gazdálkodik. Ebben az esetben nem rendelkezik nagyobb gépekkel, és béraratással oldja meg a betakarítást. Amennyiben a kombájn rossz mûszaki állapota miatt keletkezik a tûz, más tulajdonában okoz kárt a kombájntulajdonos és biztosítás nem lévén nincs aki a kárt megtérítené a károsultnak. E gondolat alapján 1993-ban az akkori 21 kombájntulajdonost személyes hangvételû levélben kerestük meg. Utólag úgy gondolom, sikerült az új gazdákkal megértetni, hogy a nyári betakarítás tûzvédelme mennyire fontos, és a kért feladatok mind az õ érdeküket szolgálják. Az új magángazdák egy része természetesen addig is a mezõgazdaság területén dolgozott, sõt többen arattak is már. Ezen gazdákkal gyorsan szót lehetett érteni, hiszen szinte mindegyiknek volt már tüzes élménye is. Az újakat és a kényszergazdákat viszont hosszú és kitartó munkával lehetett csak meggyõzni, hogy alkalmazzák és tartsák be a tûzvédelmi szabályokat. A nagyüzemi szemlék adatai Kombájn Tehergépkocsi Traktor Egyéb erõgép Év/típus Kombájn Tehergépkocsi Traktor Egyéb erõgép ÖSSZESEN: A kombájntulajdonosok számának alakulása Év Szám A kombájntulajdonosokkal az évek folyamán mindig tartottuk a személyes kapcsolatot, még akkor is, ha az idõ eltelté- 38 VÉDELEM 2000/1

30 MEGELÕZÉS vel többszörösére növekedett a létszámuk. Egy levél megírásával érezhetik, hogy számon tartjuk õket, figyelünk rájuk. A kombájntulajdonosok nyilvántartása A kombájntulajdonosok évenkénti levélben történõ megkeresésének alapfeltétele, hogy naprakész nyilvántartással rendelkezzünk. Elsõ listánkat a szövetkezeti vagyonmegosztás után a szövetkezetektõl megkért adatok alapján állítottuk össze ban. A késõbbiekben két forrás szolgált a lista módosítására, kiegészítésére. Egyik a területen dolgozó kombájnok aratási célellenõrzése során jutott tudomásunkra és került regisztrálásra. Volt olyan év, amikor 10 új tulajdonost is regisztráltunk így. A másik forrás a már említett falugazdász hálózat és a gazdakörök tõl kezdõdõen évente szervezünk értekezletet a Jászságban mûködõ falugazdászok és a gazdakörök elnökeinek, képviselõinek. A személyes ismeretség sokat számít, hiszen bármilyen tûzvédelmi ügyben szívesebben fordulnak az érdekeltek olyan szakemberekhez, akiket jól ismernek. Az értekezleten volt lehetõség a településenkénti kombájntulajdonosok adatait egyeztetni. A nyilvántartási adatokat 1995-tõl számítógépes program segítségével rögzítjük. Ebben az idõszakban dolgoztuk ki a létesítmény nyilvántartó programot, ezért kézenfekvõ volt, hogy erre a feladatra is alkalmazni lehet. A számítógépes programban az alábbi adatok kerülnek rögzítésre: a tulajdonos neve a kombájn típusa a tulajdonos levelezési címe a tulajdonos telefonszáma A nyilvántartásnál azonban meg kell jegyezni, hogy az adatokat bizalmasan kell kezelni. Fózer Tibor, tû. õrgy. parancsnok h. Tûzoltóparancsnokság, Jászberény 40 VÉDELEM 2000/1

31 TECHNIKA NAGY GYULA Vízköddel oltó berendezések A vízköd a jövõ egyik oltóanyaga. Hazai szabványa a vízköddel oltó berendezéseknek még nincs. Az amerikai NFPA 1996-ban kiadott 750-es szabványa ma irányadó ezen a téren. Mi a vízköd? A vizet egészen apró cseppekbõl álló felhõvé porlasztják, ami jelentõsen megnöveli a hõt abszorbeáló felületet. Ennek következtében, minél finomabbak a részecskék, annál gyorsabban lehet elvonni a hõt. Az 1950-es években végzett kísérletek azt eredményezték, hogy 300 mikron (0,30 mm), vagy ennél kisebb átmérõjû vízcseppek igen hatásosak nagy tüzek oltásánál. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a vízpára intenzíven hûti az égési zónát. Akkor a továbbfejlõdés akadályát a rendszer mûködéséhez szükséges nagy nyomás biztosítása jelentette. Azt tapasztalták, hogy a különféle méretû vízcseppeket tartalmazó vízsugárral majdnem lehetetlen azonos méretû cseppekbõl álló ködöt létrehozni. Közben a halon környezet károsító hatása miatt intenzív kutatás folyt. Az NFPA os kiadásában A tüzet vízköddel elfojtó rendszerek beszerelése címszó alatt a vízködöt mennyiségileg határozzák meg. A kumulált koncentráció/cseppméret-megoszlás diagramban a felsõ határt 1000 mikronban határozták meg. (mérés a fúvókától 1 méter távolságban). A vízköd tehát olyan vízpermet, amelynél a szórófejtõl 1 méterre lévõ síkban, a legkisebb tervezett üzemi nyomásnál a kibocsátott vízköd mennyiségének kevesebb mint 1%-a áll 1 mm vagy nagyobb átmérõjû vízcseppbõl. (A cseppméret megoszlása legalább 24 helyen mérendõ a permetben.) A vízködöt speciális szórófejekkel úgynevezett vízköd fúvókákkal állítják elõ. A vízköddel oltó rendszer fajtái 1, Az egyik mûködését tekintve lényegében megegyezik a sprinklerrel (beépített vízzel oltó rendszer), azaz helyileg maga a tûz hozza mûködésbe és csak az aktivizálódott helyen kezdõdik el az oltás. 2, A másik a mûködés elvét tekintve olyan mint egy vízzel oltó automatikus elárasztó berendezés. (beépített nyitott szórófejes vízzel oltó berendezés). A vízköddel oltó rendszerek típusai A helyi alkalmazású vízköd rendszer a vízködöt közvetlenül a tárgyra, vagy a veszélyre bocsátja. Az ilyen vízköd rendszereket gyakran alkalmazzák elszigetelt veszélyek védelmére vagy olyan tárgyakra, amelyeknél a teljes létesítmény védelme nem megfelelõ. Itt a veszélyes helyet védõ vízköd fúvókák a rendszer aktiválása után kezdenek szórni. A zónás vízköd rendszer egy zárt tér meghatározott részén védi a veszélyes helyeket. Ott alkalmazzák ahol egy zárt téren belül több, meghatározható helyzetû veszélyes terület van és ez az egész helyiség védelmét feleslegessé teszi. A zónás alkalmazásnál az egyes zónákban elhelyezett vízköd fúvókák a rendszer aktiválásakor egyszerre lépnek mûködésbe. Egy teljes szakaszt védõ vízköd rendszer gyakran egy teljesen elárasztó rendszerként is meghatározható, amely a vízködöt a teljes helyiségre szórva védi a veszélyes részeket. A teljes szakaszt védõ vízköd rendszer alkalmazásánál a helyiségben lévõ összes fúvóka elkezdi szórni a vizet a rendszer aktiválása után. Hol alkalmazzuk a vízködöt? A vízköd rendszert ott érdemes alkalmazni, ahol: automatikus beépített tûzoltó rendszer szükséges, de azok teljesítménye nem felel meg a célnak, az a cél, hogy kevesebb vizet használjanak fel, mint egy sprinkler rendszerben szükséges, le akarnak cserélni egy gázos beépített tûzoltó rendszert. Az NFPA elõírása értelmében csak azok a vízköd rendszerek alkalmazhatók, amelyek megfeleltek az elõírt vizsgálatoknak és követelményeknek és lajstromba vett termékek. A vízköd és a sprinkler különbségei A sprinkler rendszerekkel azonos vízköd rendszereknél a zárt fúvókák hõ hatására egyenként nyílnak ki, hasonlóan a sprinkler rendszerhez azzal a kivétellel, hogy a fúvókák által szállított víz mennyisége a sprinklerhez viszonyítva annak egyharmadától a háromnegyedéig terjed. Ebben az esetben különbözõ korlátozások érvényesek mint például a mennyezet magassága miatti behatárolás. A vízköd rendszereket tesztelték gépházakban, turbina házakban, szivattyú helyiségekben, ahol a tûz veszélyét kiömlött vagy kifröccsent folyékony éghetõ folyadékok képezték. Ezek a rendszerek nyitott fúvókákat használnak különálló érzékelõvel, és indító rendszerük az elárasztás elvén mûködik. Ezek a speciális vízköd rendszerek kevésbé hasonlítanak a sprinkler rendszerekhez. A tervezõ feladata Ha egy vízköd rendszer egy bizonyos alkalmazásra lajstromozva van, akkor a rendszer megadott tervezési kritériumait érvényesíteni kell és a mûszaki leírásban hivatkozni kell a sikeres tûzkísérletre is. A tervezõnek azt kell igazolnia, hogy a javasolt alkalmazás nagyon közel áll a lajstromban leírt forgatókönyvhöz. Ha a tüzelõanyag típusa, a mennyezet magassága, a szellõztetõ nyílások, a tüzelõanyag-források lezárását szolgáló reteszelések megfelelnek a lajstromban feltüntetetteknek, a tervezõ biztos lehet benne, hogy a rendszer azt a szintû védelmet fogja nyújtani, mint ami a lajstromban szerepel. Ha az alkalmazási kilátások különböznek a vizsgálati-jegyzõkönyv forgatókönyvétõl, a tervezõnek a jó mérnöki ítélõképességét kell latba vetnie annak eldöntésére, hogy a lajstromban leírtaktól milyen mértékû eltérést lehet elfogadni. Ha nincs érvényes lajstrom, a tervezõnek meg kell vizsgálnia a tûzoltáshoz szükséges teljesítmény mértékét, figyelembe véve a vízköd oltóhatását. A veszélyhely- VÉDELEM 2000/1 41

32 TECHNIKA Vízköd vizsgálati jegyzõkönyv A vízköd vizsgálati jegyzõkönyv egy szabványosított vizsgálat sorozat, amely specifikus tûzesetet reprezentál kifejezetten tüzelõanyag típusokra, tûzfajtára, a tûz hevességére tekintettel. A vizsgálati jegyzõkönyv, magában foglalja az oltóteljesítmény határait feltáró tûzvizsgálatokat. A végfelhasználó, az illetékes hatóság, a vizsgálólaboratórium és a gyártó cég együttesen határozzák meg azon tûztesztek sorozatát, amelyek képviselik mindazt a veszélyt, amely ellen védelmet kell nyújtani. A megfelelõséget eldöntõ kritériumokat az az egyezség határozza meg, amelyet az oltó berendezés teljesítményére vonatkozóan megállapítottak. A gyártó határozza meg a tesztlaboratóriumban felhasználandó vízköd rendszer fúvókáit, és egyéb alkatrészeit. Ugyancsak a gyártó javasolja a fúvókák elhelyezését és a használandó áramlási sebességet, de a mérési eredmények alapján megváltoztathatja ezeket a kritériumokat. A tesztlaboratórium is megváltoztathatja a vizsgálati tervet, hogy felderítse a gyenge pontokat. Ha a gyártó terméke a kísérlet során teljesíti a tõle elvárt tûzoltási teljesítményt, akkor a rendszer elemeit alávetik tartóssági és megbízhatósági vizsgálatoknak is, amelyeket ugyancsak szerepeltetni kell a vizsgálati jegyzõkönyvben. A vízköddel oltó rendszer alkotóelemei a fúvókák, a speciális szelepek (csapok), a víztároló palackok, a porlasztó közeg palackok, vezérlõberendezések. A gyártónak kell elkészítenie: a terveket, a szerelési és karbantartási kézikönyvet, amely felsorolja az összes, a vízköd rendszerhez szükséges alkatrészt, beleértve a fúvókák elhelyezését, a csövezés részleteit, a víz- és a porlasztó közeg tárolását, a számítási módszereket, a telepítés részletterveit, a csatlakozási követelményeket, a tesztelési és a karbantartási javaslatokat. A gyártó tervezési kézikönyvét át kell adni kiértékelés céljából a lajstromozó ügynökségnek, mint a vizsgálati jegyzõkönyv mellékletét. Ha az eljárás teljes, a gyártó forgalmazhatja lajstromozott vízköd rendszerét. zet, valamint az összes rendelkezésre álló információ alapján a tervezõnek kell eldöntenie, hogy a vízköddel történõ oltás hatékonysága megfelelõ lesz-e. Mindemellett nem lehet meghatározni a tervezési paramétereket anélkül, hogy elemeznénk a tesztprogram egészét. Nagyon sok vízköd rendszer, amelyet egy létesítmény specifikus tesztprogramja alapján terveztek csak alapteljesítményt bizonyított, de nem nyújtotta a teljesítmény azon szintjét, amit a hivatalos tesztjegyzõkönyv elõír. Fejlesztési irányok A múltban a különbözõ géptermeket az elárasztás elvén mûködõ, halonnal vagy CO 2 rendszerekkel védték. E terek tömítettsége viszont igen rossz volt. Másrészt a halon és különösen a CO 2 alapú oltóanyagok veszélyesek az emberre. A víz mint oltóanyag ugyanakkor abszolut környezetbarát. A hagyományos sprinklerek, és elárasztó rendszerek pedig sikeresek a tûz elleni védekezésben. A kutatók célja, hogy minél kisebb vízmennyiséggel érjük el a kívánt oltóhatást. Ez irányította a figyelmet a vízköd rendszerek fejlesztésére. A kísérletek során arra az eredményre jutottak, hogy a vízköd az emberek és a környezet veszélyeztetése nélkül képes ötvözni a víz, illetve a kibocsátott gáz tûzoltási képességeit. Sõt a vízköd arra is képes, hogy az emberek és a környezet veszélyeztetése nélkül a gáz alapú rendszerek feladatát betöltse. A kis vízmennyiségnek köszönhetõen szinte semmilyen kárt nem okoz az általa védett helyiségekben, mûködése a lehetõ leghamarabb leáll. Kísérletek bizonyítják, hogy amennyiben a tervezési kritériumokat betartják, a vízköd nem okoz kárt, sem elektromos berendezésekben sem hirtelen hõmérsékletváltozásra érzékeny berendezésekben. A vízköd alkalmazásának elvét, azt hogy helyi elárasztás vagy a veszélyeztetett terület védelme vagy a teljes elárasztás elvet lehet alkalmazni, csak a veszélyeztetettség pontos felmérése után lehet eldönteni. Ezt követõen lehet meghatározni a szórófejek mennyiségét, az oltóanyag illetve a porlasztó közeg ürülési paramétereit, a szórásképeket, illetve a szórófejek elhelyezkedését. Nagy- és kisnyomású rendszer A kutatás alapvetõen két fõ irányban indult meg: a) kis nyomású rendszer, b) nagy nyomású rendszer felé. A kis nyomású rendszerek üzemi nyomása 8-10 bar. Az egyvezetékes rendszernek igen kényes része a fúvóka. Ennek jó mûködése a felhasznált víz és a csõvezetékrendszer tisztaságának a függvénye. A kétvezetékes rendszerben a víz porlasztását a szórófejhez külön vezetéken odavezetett levegõ vagy nitrogén végzi. Ez esetben nagyobb átmérõjû porlasztó furatok használhatók a szórófejen, így minimálisra csökkenthetõ a fúvókák dugulása, melyet az oltóvíz szennyezettsége okozhat. A nagy nyomású rendszerek indító nyomása bar. A rendkívül tiszta oltóvizet palackokban tárolják. A vízpalackok normál állapotban nincsenek nyomás alatt, csupán aktív állapotban. A rendszer mûködési elve az, hogy nagyon kicsiny méretû ám annál nagyobb mozgási energiájú vízcseppeket lõ ki magából ezzel elnyelve a tûz energiáját, lehût- 42 VÉDELEM 2000/1

33 TECHNIKA Speciális fúvókák állítják elõ a vízködöt ve a környezõ forró levegõt és gázokat, illetve megelõzve az oxigén bejutását az égéstérbe. Mindennemû tûz oltását nagy mozgási energiájú parányi cseppek segítségével érik el. Mûködés esetén a nagy nyomású rendszerek sûrû vízpermettel árasztják el a védett területet. E vízpermet könnyen behatol az árnyékolt területre is, elnyelve a tûzbõl származó hõt, illetve megakadályozva az oxigén égéstérbe jutását. A magas nyomású vízköddel oltó rendszerek igen hatékonynak bizonyultak teljesen zárt, vagy normál szellõzéssel ellátott helyeken. Védelmi idõtartam A vízköddel oltó berendezések és rendszerek kifejlesztése a nemzetközi szabványoknak megfelelõen történik. Több nagynyomású önálló rendszer teljes mértékben megfelel az FM gázturbinák géptermeivel, illetve speciális veszélyeztetettségû géptermek védelmével szemben támasztott követelményeinek. A javasolt minimális védelmi idõ 10 perc. Gázturbinák esetén a rendelkezésre álló oltóvíz mennyiségnek elegendõnek kell lennie a turbina teljes leállásáig. Ennek a követelménynek a moduláris rendszerek felelnek meg, amelyeknek olyan a kialakítása, hogy aktív állapotban a vízkibocsátás folyamatos és egyidejû az összes szórófejen. Ezzel elkerülhetõek a védelem nélküli idõszakok, így a visszagyulladás veszélye minimálisra csökken. Olyan alkalmazások esetén, ahol megnövelt idejû mûködésre van szükség, a tartályok ürítése sorban történik, idõzítõ berendezés segítségével. Lehetséges a felhasználó által kijelölt ürítési sorrend megválasztása is, egy elõre programozott vezérlõ panel segítségével. A teljes ürítések 10 perc többszörösei lehetnek. A rendszer elrendezése A gyúlékony anyagok és a bonyolult elrendezés egy gépteremben, a tûzvédelmi mérnökök elõtt álló egyik legnagyobb kihívás. A vízköddel oltó önálló rendszer hatékony védelmet nyújt olyan géptermekben, ahol dízel olaj, benzin vagy gyúlékony kenõanyag található. Dízel motorok, motor próbapadok, olaj- és benzinszivattyúk és egyéb hajtó berendezések mind-mind kiváló példák a veszélyeztetett géptermekre. Olyan helyeken ahol a hirtelen jelentõs hõmérsékletváltozás gondot okoz, a szórófejek elhelyezkedésére nagy figyelmet kell fordítani. Olyan speciális veszélyeztetettség esetén, ahol erõsen gyúlékony anyagot tárolnak, az ajtó fölött is el kell helyezni egy szórófejet. A rendszer az összes szórófejen egyidejûleg kezdi meg az oltást és azt nagyon rövid idõ alatt el is végzi. A nagy alapterületû géptermek esetében a szórófejek elhelyezése az elõbb leírtak szerint végzendõ, ám a vízpalackok helyett szivattyú kerül beépítésre. A szivattyúval felszerelt rendszerek saját víztartállyal rendelkeznek, melyek az oltás teljes idõtartamára elegendõ oltóvizet képesek tárolni. Olyan berendezéseknél, ahol az üzemi hõmérséklet 400 C, nagyon nagy a tûz keletkezésének a veszélye. Egy egyszerû üzemanyag szivárgás vagy a kenõanyag turbinába kerülése nagy valószínûséggel komoly tüzet eredményez. Erre a problémára speciálisan kifejlesztett rendszer nyújt megoldást, amely nagyon nagy intenzitással igen kis méretû vízcseppeket permetez a védett területre oly módon, hogy a hõmérsékleti sokk lehetõségét megakadályozza. Hol használnak jelenleg vízköd rendszereket? Elsõdlegesen a gázturbina üzemeket, hajókat; áramfejlesztõ üzemeket; olajfeldolgozó egységeket; gépészeti helyiségeket; szivattyú helyiségeket, kompresszoregységeket, hajókat és hajók tároló helyiségeit sorolják fel. Hajók vízköd tûzvédelmi rendszerei: a lakó- és tárolóterületeken, éttermekben és gépházakban. Az Esso a nagy nyomású vízköd védelmét választotta Ausztráliában található kõolaj-feldolgozó telephelyein, azok gázturbina termeiben. A metró védelmét mind Londonban, mind Madridban nagynyomású vízköd tûzvédelmi rendszer látja el. (A témával kapcsolatban lásd még: Védelem 1997/ old., 1998/ old., 1998/ old.) Nagy Gyula, igazgató Dunamenti Sprinkler Kft., Göd VÉDELEM 2000/1 43

Tûz a Budapest Sportcsarnokban

Tûz a Budapest Sportcsarnokban BALÁZS JÓZSEF Tûz a Budapest Sportcsarnokban Tízmiliárd forint felettire becsülik a Budapest Sportcsarnokot ért tûzkárt. A hatalmas pusztítás ellenére elsõ kézbõl származó sikeres tûzoltásról számolhatunk

Részletesebben

VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok

VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok Járművekbe épített tűzjelző- és tűzoltó berendezések Karbantartási, üzemeltetési tapasztalatok Előadó: Garai Tamás Tűzvédelmi mérnök Tűzjelző berendezés tervező

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat 3.1. Melléklet. Tűzriadó Terv. Budapest, VIII. Tavaszmező u. 17.

Tűzvédelmi Szabályzat 3.1. Melléklet. Tűzriadó Terv. Budapest, VIII. Tavaszmező u. 17. Tűzvédelmi Szabályzat 3.1. Melléklet Tűzriadó Terv Budapest, VIII. A Tűzriadó Terv a Tűzvédelmi Szabályzat melléklete, egy példányát - a létesítmény alaprajzával kiegészítve - a tűzvédelmi anyagok gyűjtőjében

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat 3.3. Melléklet. Tűzriadó Terv. Budapest, VIII. Népszínház u. 8.

Tűzvédelmi Szabályzat 3.3. Melléklet. Tűzriadó Terv. Budapest, VIII. Népszínház u. 8. Tűzvédelmi Szabályzat 3.3. Melléklet Tűzriadó Terv Budapest, VIII. A Tűzriadó Terv a Tűzvédelmi Szabályzat melléklete, egy példányát - a létesítmény alaprajzával kiegészítve - a tűzvédelmi anyagok gyűjtőjében

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több?

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több? Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több? TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Szakmai nap Siófok, 2011. 11. 17. Nagy Katalin Füsthőmérséklet Tűz keletkezése Teljesen kifejlődött

Részletesebben

Tűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői

Tűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői Tűzvédelem A biztonságtudomány (safety culture) az angolszász országokban már elterjedt fogalom és követelmény, amely szerint minden érintett személy figyelemmel kíséri, elemzi, feltárja a veszélyeztető

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A Nyíregyházi Főiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája dolgozói és tanulói tűzvédelmi

Részletesebben

SZABÁLYZAT A TŰZVÉDELEMRŐL

SZABÁLYZAT A TŰZVÉDELEMRŐL --------------- SZABÁLYZAT A TŰZVÉDELEMRŐL NYME TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KUTATÓKÖZPONT (LABOR ÉPÜLET) Sopron, Bajcsy Zs.u. 4. --------------- 1./Tűzészlelés A tüzet személyes észleléssel lehet érzékelni

Részletesebben

Tűzriadó terv. Készítette: Szekuriti Blogger Elérhetőség: szekuriti@gmail.com http://szekuriti.blog.hu 2010.01.03.

Tűzriadó terv. Készítette: Szekuriti Blogger Elérhetőség: szekuriti@gmail.com http://szekuriti.blog.hu 2010.01.03. Szekuriti Blog Központi Épület 1010 Budapest, Hamis cím tér 1. Iktatószám: 12/1a3/2010 Tűzriadó terv Készítette: Szekuriti Blogger Elérhetőség: szekuriti@gmail.com http://szekuriti.blog.hu 2010.01.03.

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁSI HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG. Hajdúnánási Hivatásos Tűzoltóparancsnokság évben Hajdúhadházon végzett munkájáról

HAJDÚNÁNÁSI HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG. Hajdúnánási Hivatásos Tűzoltóparancsnokság évben Hajdúhadházon végzett munkájáról BESZÁMOLÓ Hajdúnánási Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2017. évben Hajdúhadházon végzett munkájáról Hajdúnánás, 2018. március 07. Készítette: Péter Tamás tűzoltó százados megbízott tűzoltóparancsnok 1 BESZÁMOLÓ

Részletesebben

Porraloltó 6-12 kg.-os készülék

Porraloltó 6-12 kg.-os készülék Tűzoltó készülékek Porraloltó 6-12 kg.-os készülék Porraloltó 50 kg.-os készülék Porraloltó GLÓRAI készülék Habbaloltó IFEX készülékek Halonnal oltó készülék Széndioxiddal oltó készülék Japán gyártmányú

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

Debrecen, Fényesudvar február 26.

Debrecen, Fényesudvar február 26. Debrecen, Fényesudvar 6. 2007. február 26. Tűzoltás menete 11:17 kor érkezett az első tűzjelzés a DEHÖT híradóügyeletére a 105-ös telefonon, mely szerint Debrecen, Fényesudvar 6. szám alatti középmagas

Részletesebben

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok TŰZVÉDELEM 2 Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha

Részletesebben

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás A beépített tűzjelző berendezések létesítésének aktuális kérdései 2 Az üzemeltetés buktatói Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás Téves

Részletesebben

Nagyágyús tűzoltás logisztikai problémái. Előadó: Török Tamás tűzoltóparancsnok-helyettes TMM Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft Tiszaújváros

Nagyágyús tűzoltás logisztikai problémái. Előadó: Török Tamás tűzoltóparancsnok-helyettes TMM Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft Tiszaújváros Nagyágyús tűzoltás logisztikai problémái Előadó: Török Tamás tűzoltóparancsnok-helyettes TMM Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft Tiszaújváros 15 000 liter/min vagy e feletti teljesítményű ágyú Önállóan képes

Részletesebben

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Futórózsa u. 90. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2016. október 14. Ellenőrzés célja: Bejárás

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes A szabályozás fejlődése Kötelező szabványok 2/2002 Bm rendelet 9/2008 ÖTM rendelet 28/2011 Bm rendelet Tervezés,

Részletesebben

A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014

A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014 A Bajai Szent Rókus Kórház hotelépületének létesítése 2009-2014 Schmidt Károly tű. alez. tűzoltósági tanácsos hatósági osztályvezető Bajai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Az egyeztetések kezdete: 2009

Részletesebben

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Budapesti út 121/C. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2017. február 03. Ellenőrzés célja:

Részletesebben

SINUS PRINT. Sinus Print H-3400 Mezõkövesd Kodály Zoltán u. 11. Tel.: 06/70-278-4850 www.sinusprint.hu info@sinusprint.hu gabor.papp@sinusprint.

SINUS PRINT. Sinus Print H-3400 Mezõkövesd Kodály Zoltán u. 11. Tel.: 06/70-278-4850 www.sinusprint.hu info@sinusprint.hu gabor.papp@sinusprint. SINUS PRINT Sinus Print H-3400 Mezõkövesd Kodály Zoltán u. 11. Tel.: gabor.papp@sinusprint.hu KATALÓGUS Érvényes : 2009.02.01-tõl 1. MENEKÜLÉSI ÚTIRÁNYJELEK Rendelhetõ méret(mm): 100x200 150x300 200x400

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

Tűzoltó készülékekre vonatkozó szabályok

Tűzoltó készülékekre vonatkozó szabályok Tűzoltó készülékekre vonatkozó szabályok az OTSZ-ben (2008. április) Szabados László tű. szds. 1 4. rész, I/5. fejezet 2.2. A helyiséghez kötött, 600 l névleges űrtartalom feletti tárolók közelében tárolóhelyiségenként

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

Amit az Óbudai Egyetemen tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók!

Amit az Óbudai Egyetemen tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók! Amit az Óbudai Egyetemen tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók! Az Óbudai Egyetem tűzvédelmi szabályzatának megalkotásakor az egyik alapvető szándék az volt, hogy az egyetemet hozzásegítse a hatékony

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése. Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa

Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése. Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa 1. Építmények tűzvédelmi követelményei OTÉK Tűzbiztonság c. fejezete összhangban az 89/106

Részletesebben

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi

I. - ÚJ OTSZ előírás a Tűzvédelmi TŰZVÉDELMI ÉS MUNKAVÉDELMI MEGBÍZOTT KÉPZÉS Tisztelt Asszonyom/Uram! Bizonyára már Ön is értesült a kollégáktól illetve a médiából, hogy a tűzvédelem területén 2015. március 5-től új korszak kezdődött,

Részletesebben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Dr. Barna Lajos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék A gázkészülékek elhelyezésével kapcsolatos

Részletesebben

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Összefogás sétány 3. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2017. február 03. Ellenőrzés célja:

Részletesebben

Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17.

Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17. Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17. Mi marad belőlük? Raktár Gyomaendrőd Mátészalka ipari csarnok Szendvics szerkezet, PUR hab hőszigetelés Fa kalodákban tárolt papírcsomagoló

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A FIRE STRYKER TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK

A FIRE STRYKER TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK A FIRE STRYKER TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 2015 CarParts Import Export Kft csoport ALKALMAZÁSI TERÜLETEK MODELLEK ALKALMAS: háztartásokban autóban elektromos helységekben irodákban kamionokban

Részletesebben

Szolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei.

Szolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei. Szolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei. Miről szeretnék beszélni! Rendszer Rendszerösszetevők Az egyenáram élettani hatásai Tűzvédelem megvalósítási lehetőségei A rendszer?

Részletesebben

A hazai tűzvédelem helyzete és fejlődési irányai Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő

A hazai tűzvédelem helyzete és fejlődési irányai Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A hazai tűzvédelem helyzete és fejlődési irányai Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Mentő tűzvédelem

Részletesebben

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére Munka- és tűzvédelmi oktatás hallgatók részére A munkavédelem mindenki feladata! A munkavédelem nem egy külön tevékenység, azt a tanulás közben kell csinálni! 2 A munkavédelem feladata: megvédeni a veszélyektől

Részletesebben

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK Visegrád, 2014. október 3. Lengyelfi László Rendeletalkotási célok 2012.09. Jelenlegi OTSZ alkalmazási nehézségei -értelmezés igénye gyakori; -még mindig nagyszámú

Részletesebben

Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston**

Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston** Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston** *Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola H-1011 Budapest, Hungary

Részletesebben

projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő

projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő Kecskemét, Alkony utca 11. általános iskola bővítés - első TML készítés 2009. márciusában, a 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelettel

Részletesebben

A TŰZVÉDELEM KOMPLEX OKTATÁSA A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZETÉBEN

A TŰZVÉDELEM KOMPLEX OKTATÁSA A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZETÉBEN Tűzvédelmi Szakai Nap 2016 Tudományos Konferencia 2016. március 2. Szentendre, Magyarország A TŰZVÉDELEM KOMPLEX OKTATÁSA A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZETÉBEN RESTÁS Ágoston -

Részletesebben

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2012. Bevezető OTSZ Preambulum (célok

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZMEGELŐZÉS A hőtermelő berendezések és a bútorok, éghető anyagok között tartsuk meg a biztonságos távolságot! Ha gázszagot érzünk, ne csengessünk, ne kapcsoljunk villanyt, azonnal

Részletesebben

Wagner Károly, Takács Lajos. Átmeneti védett terek alkalmazása és kialakítása

Wagner Károly, Takács Lajos. Átmeneti védett terek alkalmazása és kialakítása Wagner Károly, Takács Lajos Átmeneti védett terek alkalmazása és kialakítása Rövid tanulmányunkban azt vizsgáltuk meg, hogy a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzatban

Részletesebben

1/1995. (II. 10.) BM rendeletet. a tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványainak megállapításáról

1/1995. (II. 10.) BM rendeletet. a tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványainak megállapításáról 1/1995. (II. 10.) BM rendelet - A tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványai 1 1/1995. (II. 10.) BM rendeletet a tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványainak megállapításáról

Részletesebben

Tűzjelző rendszerek, a tűzvédelmi hatóság tapasztalatai

Tűzjelző rendszerek, a tűzvédelmi hatóság tapasztalatai Tűzjelző rendszerek, a tűzvédelmi hatóság tapasztalatai Tűzjelző Tervezők Szakmai Napja Lakitelek, 2013. december 10. Gyapjas János tű. őrnagy Bács-Kiskun MKI igazgató-helyettes Közös cél az építményben,

Részletesebben

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Összefogás sétány 11. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2017. február 03. Ellenőrzés célja:

Részletesebben

Karbantartási és Hibaelhárítási Szerződések - PMC ( Preventive Maintenance Contracts )

Karbantartási és Hibaelhárítási Szerződések - PMC ( Preventive Maintenance Contracts ) Karbantartási és Hibaelhárítási Szerződések - PMC ( Preventive Maintenance Contracts ) Hegesztéstechnikai Osztály Szteránku Milán Áttekintés Főbb témák: Karbantartási és hibaelhárítási feladatok korábbi

Részletesebben

NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1

NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1 NÁDASDY-VÁR PINCEKLUB TŰZRIADÓ TERV 1-2010- Sárvár, 2010. szeptember 6. Tűzriadó Tervet jóváhagyom: Intézményvezető 1a módosított 30/1996 (XII.6.) BM rendelet 4. -a alapján. Tűzjelzés: 1) A helyszíntől

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

Gáz, amely könnyebb, mint a levegő. Egy palackban, amely könnyebb, mint ezelőtt bármikor!

Gáz, amely könnyebb, mint a levegő. Egy palackban, amely könnyebb, mint ezelőtt bármikor! Gáz, amely könnyebb, mint a levegő. Egy palackban, amely könnyebb, mint ezelőtt bármikor! 50 %-kal több gáz és könnyebb palackok. Vigyázzon, nehogy elrepüljön! Az Air Products, a hélium világviszonylatban

Részletesebben

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. törvény valamint az 54/2014.(XII.5) BM rendelet kötelezővé teszi a hallgatók részére is a szükséges tűzvédelmi ismeretek oktatását, elsajátítását.

Részletesebben

Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav

Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav favédelmi Kirendeltség Tűzvédelmi szabályzat Rendezvények Rónai Róbert tű. alezr. 2018. február 21. Tűzvédelmi használati szabályok rendszere Tűzvédelmi szabályzat

Részletesebben

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Hoffmann Imre tű. ezredes Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Az erdőtüzek elleni védekezés nemzeti ügy. A tűz okozta károk nagyságrendje, azok jelentősége, az események komplexitása, időbeni

Részletesebben

A TSZVSZ javaslata a tűzvédelmi szakvizsga módosítására

A TSZVSZ javaslata a tűzvédelmi szakvizsga módosítására A TSZVSZ javaslata a tűzvédelmi szakvizsga módosítására Országos Tűzvédelmi Konferencia Visegrád, 2011. szeptember 16. Összeállította: Kuba Róbert Az OKF Tűzvédelmi Főosztály felkérése alapján Szövetségünk

Részletesebben

AKTÍV OLTÓBERENDEZÉSEK MAGYARORSZÁGI VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI Tóth Péter, ÉMI Nonprofit Kft.

AKTÍV OLTÓBERENDEZÉSEK MAGYARORSZÁGI VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI Tóth Péter, ÉMI Nonprofit Kft. AKTÍV OLTÓBERENDEZÉSEK MAGYARORSZÁGI VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI Tóth Péter, ÉMI Nonprofit Kft. 2014. június 4. Építési Termék Rendelet 305/2011/EU (CPR) 2013. július 1-től a 3/2003. rendelet visszavonásra

Részletesebben

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS Balatonföldvár 2013. március 21. Lengyelfi László 6. 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak,

Részletesebben

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 11. rész Metró tűzvédelem Tervezés Tűzjelző rendszer Oltóberendezések Szellőző berendezések Tűzi-víz hálózat Jármű tűzvédelem

Részletesebben

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzött helyszín: Budapest, XVI. ker., Összefogás sétány 6. Ellenőrzést végző személy: Kovács András tűzvédelmi előadó Ellenőrzés időpontja: 2017. február 03. Ellenőrzés célja:

Részletesebben

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre Infravörös melegítők Infravörös melegítőink ökológiai alternatívát jelentenek a hagyományos fűtőanyag alapú készülékekkel szemben. Készülékeink nagytömegű meleget állítanak elő, anélkül, hogy szennyeznék

Részletesebben

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08.

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08. ASSA ABLOY is the global leader in door opening solutions, dedicated to satisfying end-user needs for security, safety and convenience RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új

Részletesebben

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA

TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA Biztonságtechnikai rendszerek karbantartása konferencia Békéscsaba 2007 november 8-98 FŐVÁROSI TŰZOLTÓ PARANCSNOKSÁG TŰZJELZŐ RENDSZEREK KARBANTARTÁSA 1. rész Szabályozási háttér Csepregi Csaba régióvezető

Részletesebben

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV.

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. Veres György Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó

Részletesebben

KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS (Szabadtéri rendezvényre)

KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS (Szabadtéri rendezvényre) VIDOR FESZTIVÁL 2018 Nyíregyháza, Kossuth tér Nagyszínpad KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS (Szabadtéri rendezvényre) VIDOR FESZTIVÁL 2017 2018. augusztus 24-szeptember 1. Nyíregyháza, 2018. 07. 22. Készítette: Tempó-Loki

Részletesebben

KECSKEMÉTI FŐISKOLA. Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére

KECSKEMÉTI FŐISKOLA. Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére KECSKEMÉTI FŐISKOLA Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére A MUNKAVÉDELEM MINDENKI FELADATA! A munkavédelem feladata a tanuló, dolgozó embert megvédeni veszélyektől és ártalmaktól! MUNKAVÉDELEM

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Kockázati egységek / kockázati osztálya Nagyon alacsony kockázati osztály: NAK Alacsony kockázati osztály: Közepes kockázati osztály: Magas kockázati osztály: AK KK MK MÉRTÉKADÓ KOCKÁZATI

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MŰLEÍRÁS (HRSZ 34) építési engedélyhez

TŰZVÉDELMI MŰLEÍRÁS (HRSZ 34) építési engedélyhez TŰZVÉDELMI MŰLEÍRÁS Isztiméri orvosi rendelő átalakítása-bővítése 8045 Isztimér, Köztársaság u. 100. (HRSZ 34) építési engedélyhez Isztimér orvosi rendelő átalakítás-bővítés tűzvédelmi műleírás 1 / 7 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

1214 Budapest, Puli sétány 2-4. www.grimas.hu 1 420 5883 1 276 0557 info@grimas.hu. Rétegvastagságmérő. MEGA-CHECK -Master-

1214 Budapest, Puli sétány 2-4. www.grimas.hu 1 420 5883 1 276 0557 info@grimas.hu. Rétegvastagságmérő. MEGA-CHECK -Master- Rétegvastagságmérő MEGA-CHECK -Master- A "MEGA-CHECK -Master-" rétegvastagságmérő műszer alkalmas minden fémen a rétegvastagság mérésére. Az új generációs MEGA-CHECK rétegvastagságmérő eszközökben használtak

Részletesebben

TŰZRIADÓ TERVE: 2010.

TŰZRIADÓ TERVE: 2010. 2. sz. melléklet 4030 DEBRECEN Budai É.u.8/A. sz. 4030 D e b r e c e n, Híd u. 4.- 6. sz. TANMŰHELYÉNEK TŰZRIADÓ TERVE: 2010. Érvényes: 2010. szeptember 10.-től. 4030 D E B R E C E N, Budai É. u. 8/a.

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

TvMI TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA

TvMI TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA TvMI TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA ddd Országos Tűzvédelmi Konferencia 2016. november 15. Siófok, Hotel Magistern Sinkó László Hesztia Kft. kereskedelmi igazgató Bevezető 12. Tűzvédelmi

Részletesebben

BDI-A Használati útmutató, személyvédő köztes dugalj

BDI-A Használati útmutató, személyvédő köztes dugalj BDI-A 2 30 Használati útmutató, személyvédő köztes dugalj *) Szükséges szakismeret a telepítéshez A telepítéshez többek között a következő szakismeretekre van szükség: az alkalmazandó 5 biztonsági szabály

Részletesebben

Konténeres adatközpont megoldások

Konténeres adatközpont megoldások Konténeres adatközpont megoldások A konténerekbe telepített adatközpontok több előnnyel rendelkeznek a hagyományos adatközponti megoldásokkal szemben: az adatközponti IT eszközök biztonságos üzemeltetéséhez

Részletesebben

A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között

A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! 2016.01.01-2016.02.14. között 2016.02.15-től Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi

Részletesebben

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék KÖZRAKTÁRAK ÉPÜLETEGYÜTTES Eredeti épület-együttes:

Részletesebben

A 10/2007. (II. 27.) 1/2006. (II. 17.) OM

A 10/2007. (II. 27.) 1/2006. (II. 17.) OM A 10/2007. (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott előírásokra támaszkodott (normatív előírások). A mérnöki

Részletesebben

EXLED-001 (HT-F62413A-10)

EXLED-001 (HT-F62413A-10) LED VILÁGÍTÁS Biztonsági előírások és használati utasítás EXLED-001 (HT-F62413A-10) Köszönjük, hogy ezt a terméket választotta. Kérjük, üzembe helyezés előtt figyelmesen olvassa át ezt a használati utasítást

Részletesebben

Amit a Főiskola tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók!

Amit a Főiskola tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók! Amit a Főiskola tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók! A Főiskola tűzvédelmi szabályzatának megalkotásával alapvető szándék, hogy a Főiskolát hozzásegítse a hatékony működéshez, úgy hogy az oktatási

Részletesebben

SILENT 8W! IP45 26,5. www.airvent.hu. FÜRDŐSZOBAI ELSZÍVÓVENTILÁTOROK SILENT-100 sorozat

SILENT 8W! IP45 26,5. www.airvent.hu. FÜRDŐSZOBAI ELSZÍVÓVENTILÁTOROK SILENT-100 sorozat SILENT-100 sorozat Axiális fürdőszobai elszívóventilátorok 95 m³/h légszállítással 100 mm átmérőjű körkeresztmetszetű csővezetékhez. A motor silent-elastic-block-ra van építve, amely csillapítja a rezgéseket

Részletesebben

Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai

Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai Országos Tűzvédelmi Konferencia Visegrád, 2011. szeptember 16. 2011. szeptember 16. Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő 1 Tűzveszélyességi osztályba sorolás:

Részletesebben

Környezeti CO-/CO 2 mérőműszer

Környezeti CO-/CO 2 mérőműszer Környezeti CO-/CO 2 mérőműszer testo 315-3 Párhuzamos CO- és CO 2 mérés, az európai EN 50543 szabványnak megfelelően Párhuzamos és közvetlen CO-/CO 2 mérés C Megfelel az EN 50543 szabványnak Kényelmes

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet Dr. Beda László főiskolai tanár TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK (jelenlegi helyzet, ismeretanyag fejlesztés) 2013 A mai

Részletesebben

Változások műszaki követelményekben

Változások műszaki követelményekben Változások műszaki követelményekben (2008. március) Szabados László tű. szds. 1 9/2008. (II.22.) ÖTM r. OTSZ 1. rész TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA

Részletesebben

tervezői tevékenység

tervezői tevékenység 1 A tervezői tevékenység jogszabályai és az MMK új szabályozásának helyzete LAKITELEK 2013. december 10. 2 Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel kapcsolatos előírások 3 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Étv.

Részletesebben

Munkahelyekre vonatkozóan mentési tervet kell készíteni

Munkahelyekre vonatkozóan mentési tervet kell készíteni Munkahelyekre vonatkozóan mentési tervet kell készíteni Vállalkozás mentési terve, címe: Tel.: Rendőrség 107 Baleset, tűzeset helyszínén a létesítmény vezető: Tűzoltóság 105 Mentők 104 Munka- és tűzbiztonsági

Részletesebben

2.2. Tűzvédelmi műszaki leírás

2.2. Tűzvédelmi műszaki leírás 2.2. Tűzvédelmi műszaki leírás Alulírott építész tervező a módosított 1996. évi XXXI. törvény 21. (3) bek. alapján kijelentem, hogy a tervezett épület építési engedélyezési tervdokumentációjának részét

Részletesebben

PP CENTER Ingatlan Kft. PP CENTER ÉS GOLIPARK. készítette:

PP CENTER Ingatlan Kft. PP CENTER ÉS GOLIPARK. készítette: PP CENTER Ingatlan Kft. PP CENTER ÉS GOLIPARK készítette: PP CENTER Ingatlan Kft. - 1 - TŰZRIADÓ TERV TŰZRIADÓ TERV A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a PP CENTER

Részletesebben

Tűzoltó robottól a műemlék épületek tűzvédelmi koncepciójáig. Heizler György Kecskemét,

Tűzoltó robottól a műemlék épületek tűzvédelmi koncepciójáig. Heizler György Kecskemét, Tűzoltó robottól a műemlék épületek tűzvédelmi koncepciójáig Heizler György Kecskemét, 2019.06.28. Tűzvédelem és koncepció Tűzvédelem Építészeti (passzív, aktív) Szervezési (Szervezeti, használati) Beavatkozói

Részletesebben

FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1081 Budapest, Dologház u. 1-3. 1443 Bp., Pf. 154. / 459-2300 info@tuzoltosagbp.hu / www.tuzoltosagbp.

FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1081 Budapest, Dologház u. 1-3. 1443 Bp., Pf. 154. / 459-2300 info@tuzoltosagbp.hu / www.tuzoltosagbp. FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1081 Budapest, Dologház u. 1-3. 1443 Bp., Pf. 154. / 459-2300 info@tuzoltosagbp.hu / www.tuzoltosagbp.hu Parancsnok bende@tuzoltosagbp.hu / 459-2400 / fax: 459-2440 Szám:

Részletesebben

Tűzvédelmi műszaki leírás

Tűzvédelmi műszaki leírás Tűzvédelmi műszaki leírás tejüzem rendeltetésű épület bővítése 5600 Békéscsaba, Kisrét 86. hrsz.: 0628/4 építési engedélyezéséhez 2016. március Jelen tűzvédelmi műszaki leírás a tervező által rendelkezésemre

Részletesebben

Hőmérsékletmérő (1 csatornás)

Hőmérsékletmérő (1 csatornás) Hőmérsékletmérő (1 csatornás) testo 926 Hőmérséklet mérés minden alkalmazásra Ideális az élelmiszeripari alkalmazásokra C Vezeték nélküli rádiófrekvenciás mérés lehetősége Riasztási határértékek beállítása

Részletesebben

A Dräger PEX 1000 egy 4-20 ma távadó modul, amelyik a Dräger Polytron SE Ex DD szenzor fejek mv jeleit ma jelekké alakítja, és elküldi őket a

A Dräger PEX 1000 egy 4-20 ma távadó modul, amelyik a Dräger Polytron SE Ex DD szenzor fejek mv jeleit ma jelekké alakítja, és elküldi őket a Dräger PEX 1000 A Dräger PEX 1000 egy 4-20 ma távadó modul, amelyik a Dräger Polytron SE Ex DD szenzor fejek mv jeleit ma jelekké alakítja, és elküldi őket a vezérlőegységhez, mint amilyen a Dräger REGARD

Részletesebben