Közlekedéspolitika, fejlesztési irányok a közlekedésben

Átírás

1 Közlekedéspolitika, fejlesztési irányok a közlekedésben Tóth Péter közlekedésért felelős helyettes államtitkár II. Magyar Közlekedési Konferencia (43. Útügyi Napok, IX. Nemzeti Közlekedési Napok), Eger, november

2 Az ITM szakterületei 2

3 3

4 Vízió Gyors, kényelmes, biztonságos és versenyképes személy- és áruszállítás feltételeinek megteremtése Misszió A közlekedéspolitika missziója, hogy gyorsan, kényelmesen, biztonságos módon és versenyképesen biztosítsa a magyar lakosok és vállalkozások számára az utazási feltételeket különböző közlekedési lehetőségeken keresztül Fő célok A vasúti infrastruktúra fejlesztés fő célja az utasoknak és a vállalatoknak a közúttal versenyképes díjú és minőségű vasúti infrastruktúra-szolgáltatások nyújtása A közúti infrastruktúra fejlesztés fő célja egy olyan közúti infrastruktúra kialakítása, amely a gazdaságfejlesztés hatékony kiszolgálásával elősegíti Magyarország versenyképességének növelését, továbbá biztosítja a társadalom jóléti mobilitási feltételeit A közúti infrastruktúra-fenntartás fő célja a megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtó, gyors és biztonságos eljutást lehetővé tévő intelligens úthálózat A közösségi közlekedési közszolgáltatások rendszerének fő célja az eddig közösségi közlekedést választó utasok megtartása és további utasszám növekedés, a közösségi közlekedés részarányának növelése az egyéni közlekedéssel szemben A kerékpározás, mint fenntartható közlekedési mód fő célja, hogy őrizze meg és növelje a közlekedésben betöltött szerepét, azáltal, hogy kényelmes, közvetlen és biztonságos közlekedési mód legyen, a többi közlekedési eszközzel egyenrangúvá váljon, az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztésben, valamint az ehhez szükséges támogatásokban is A hazai légi- és víziközlekedési gazdasági szereplők növekedésének innovatív támogatása, az utazó közönség számára olcsóbb, biztonságosabb hálózati rendszerben történő utazási feltételek elősegítése és a magyar sport célú repülés fenntartható kereteinek megteremtése 4

5 A gyors, kényelmes, biztonságos és versenyképes személy- és áruszállítás feltételeinek megteremtése - kulcsterületek A vasúti és a logisztikai infrastruktúra fejlesztése A megyeszékhelyek összekötése gyorsforgalmi utakkal, az autópályák meghosszabbítása az országhatárig Közúthálózat üzemeltetése, felújítása Magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó intermodális közlekedési csomópontok kialakítása A közösségi közlekedés újragondolása Zalazone autonóm jármű tesztpálya átadása Vasúti tesztpálya 5

6 Vasúti infrastruktúra fejlesztés VÍZIÓ A vasúti infrastruktúra fejlesztés víziója az utasoknak és a vállalatoknak a közúttal versenyképes díjú és minőségi vasúti infrastruktúra-szolgáltatások nyújtása MISSZIÓ Hosszú távon, kiszámíthatóan rendelkezésre bocsátott üzemeltetési-felújítási forrásokat hatékonyan felhasználó, folyamatosan fejlődő szolgáltatási színvonalat biztosító, ügyfélorientált, fenntartható, biztonságos és a hazai gazdaságpolitikai célokat támogató magyar vasúthálózat 6

7 Vasút - fejlesztéspolitikai célok Megyei jogú városok vasúti megközelítésének gyorsítása, menetrend alapú infrastruktúrafejlesztéssel Budapest és térsége vasúti infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel Budapest vasúti személyszállításban betöltött meghatározó szerepére; Vasút villamosítások Vasúti digitalizáció fejlesztése, távközlés (GSM-R), jelző és biztosítóberendezések (ETCS), központi forgalomirányítás (KÖFI), Utastájékoztatás, elektronikus jegyrendszer Határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítása; Árufuvarozási tranzitszerepünk erősítése. 7

8 8

9 Helyzetkép Vasúti áruszállítási korridorok Árufuvarozási tranzitszerepünk erősítése RFC 6 RFC 7 RFC 11 9

10 Stratégiai cél: új árufuvarozási folyosó (RFC12) létrehozása Magyarország, Szerbia, Macedónia és Görögország együttműködésével a pireuszi kikötőbe érkező áruk vasúton történő szállításának előmozdítására Árufuvarozási tranzitszerepünk erősítése 10

11 Határon átnyúló vasúti pálya fejlesztésének előkészítése, kivitelezése Megvalósíthatósági tanulmányok: Budapest Varsó nagysebességű vasút (NSV) Budapest Kolozsvár NSV Rédics Lendva Szeged - Szabadka Engedélyezésig történő előkészítések: Békéscsaba Lőkösháza oh. Szabadka - Baja Kivitelezések: Fertőszentmiklós Nezsider (magyar és osztrák forrásból) Csap Munkács (ukrán forrásból) Vizsgálandók: a pirossal jelölt átmenetek, kiemelten: Drégelypalánk - Ipolyság 11

12 Határon átnyúló kapcsolatok szolgáltatásfejlesztése december: Rajka napi 5 pár Hegyeshalom- Pozsonyligetfalu személyvonat december: Magyarbóly napi 4 pár Pécs-Pélmonostor személyvonat További tervek:olyan átmeneteknél, ahol a határállomásokig létezik már belföldi közszolgáltatás. Budapest-Bécs kapcsolat gyorsítása: A menetrend és határátlépési technológia módosításaával vizsgálat alatt jelentős menetidő-csökkenés, elképzelések szerint 2019 decembertől A jelenleg is magas nemzetközi utasszám további növekedése a cél Komplex vizsgálat: egyidejűleg a belföldi rendszer optimalizálásával, többletkínálatot nyújtva az M1-es autópálya felújítása alatt is 12

13 Innovatív megoldások: vasúti tesztpálya - vasúti műszaki vizsgálati központ 13

14 Közúti infrastruktúra fejlesztés VÍZIÓ Egy olyan közúti infrastruktúra kialakítása, amely a gazdaságfejlesztés hatékony kiszolgálásával elősegíti Magyarország versenyképességének növekedését, továbbá biztosítja a társadalom jóléti mobilitási feltételeit. MISSZIÓ A megyeszékhelyek, megyei jogú városok magas színvonalú közúti bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba Technológiai és ipari központok elérhetőségének javítása A közúti átkelési lehetőségek sűrítése a határvonalakon A dunai és tiszai átkelések fejlesztése 14

15 Közúti infrastruktúra működtetés VÍZIÓ Megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtó, gyors és biztonságos eljutást lehetővé tevő intelligens hálózat MISSZIÓ Az országos közúthálózat működtetési színvonalának megőrzése és javítása: Rendszeres, kiszámítható program az utak felújításának tervezésére és megvalósítására az útvagyon megőrzése érdekében 15

16 Célterületek a közúti közlekedésben FENNTARTÁS SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉS a megyeszékhelyek, megyei jogú városok magas színvonalú közúti bekötése, a gyorsforgalmi utak még hiányzó, országhatárokig tartó szakaszainak megépítése, valamint további kiemelt fejlesztési projektek megvalósítása Üzemeltetés Útfelújítási programok Harmonizált szabályozás a közúti közlekedésben A mobilitási csomag 16

17 2030-ra Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhetővé válik az autópálya-hálózat legközelebbi eleme megtörténik a megyeszékhelyek, megyei jogú városok magas színvonalú közúti bekötése, valamint a gyorsforgalmi utak még hiányzó, országhatárokig tartó szakaszainak megépítése 17

18 Díjköteles hálózat hossza (2018): HD: ~1.360 km (gyorsforgalmi utak) UD: km (2.443 elemi szakasz) Díjköteles hálózat 18

19 Útdíj bevételek nettó (Ft) tervezett (költségvetési elvárás) E-matrica (HD) 44,31 Mrd Ft 37,26 Mrd Ft 45,43 Mrd Ft 49,58 Mrd Ft 54,12 Mrd Ft 62,50 Mrd Ft Matrica darabszám 12,67 M db 11,07 M db 11,98 M db 12,93 M db 13,91 M db --- HU-GO (UD) 62,11 Mrd Ft 128,19 Mrd Ft 146,28 Mrd Ft 155,96 Mrd Ft 174,54 Mrd Ft 177,70 Mrd Ft Összesen 106,42 Mrd Ft 165,45 Mrd Ft 191,71 Mrd Ft 205,54 Mrd Ft 228,66 Mrd Ft 240,20 Mrd Ft Útdíjbevételek 19

20 Díjváltozások Matricás rendszer október 10 napos matrica díjemelés UD rendszer január - 5,8% inflációs díjemelés - EURO III, IV B körny. Védelmi kategória - J4 A kategória kedvezmény J2-J3- hoz hasonlóan 15% Útdíjbevételek 20

21 A közútkezelés finanszírozása Meglévő országos közúthálózat üzemeltetése és karbantartása (kivéve koncessziós) 5 évre kötött támogatási szerződés az állam és a Magyar Közút NZrt. között mintegy 400 milliárd Ft értékben eredménye magasabb színvonalú feladatellátás a tartós felújítások megkezdéséig 21

22 Felújítási programok A közúti felújítás finanszírozása EU forrásból (mellékutak felújítása) között a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 44 milliárd Ft értékben terveznek beavatkozásokat Hazai forrásból ben 69 milliárd Ft értékben (560 kilométernyi fő- és mellékúton történt) ben 100 milliárd Ft értékű projektlista tervezésének és kivitelezésének előkészítése zajlik M1 autópálya felújítása Budapest és Tatabánya között az 1396/2018 (VIII.30.) Kormányhatározat szerint, ben összesen 28,4 milliárd Ft Egyéb, egyedi felújítási projektek Magyar Falu Program, Falusi Útalap 22

23 Zászlóshajó projekt: Zalaegerszegi tesztpálya és tesztkörnyezet 1. Fázis Fázis Fázis 2022 dinamikai felület fékfelületek kezelhetőségi pálya országút városi környezet épületek nagysebességű oválpálya városi környezet rossz utak emelkedők épületek további tesztpálya modulok 23

24 Kerékpáros infrastruktúra fejlesztés VÍZIÓ Őrizze meg és növelje a közlekedésben betöltött szerepét azáltal, hogy kényelmes, közvetlen és biztonságos közlekedési mód legyen. MISSZIÓ A kerékpáros közlekedés a társadalom minden rétege számára elérhető közlekedési móddá váljon és valós alternatívát nyújtson elsősorban az egyéni gépjármű közlekedés helyett. 24

25 A kerékpáros infrastruktúra fejlesztés irányai Hazai fejlesztési irányok TOP, VEKOP, GINOP, INTERREG, MVP és hazai források Korábbi prioritások megmaradtak: EV6, Balatoni Bringakör, Budapest-Balaton 1635/2016. Korm. határozat a kiemelt kerékpáros útvonalak fejlesztésének finanszírozásáról 1 Mrd Ft biztosítása tervezésre NIF Zrt. Tiszafüred-Poroszló konzolos kerékpáros híd NIF Zrt. 24 Mrd Ft megvalósításra (EV6, Bp-Balaton, Balatoni Bringakör, EV11 Tokaj környéke, Tépe-Berettyóújfalu, Tokaj-Tiszabecs) 1674/2016. Korm. határozat a kerékpárforgalmi létesítmények működtetéséhez kapcsolódó feladatokról Önkormányzatok helyett Magyar Közút NZrt. Lakott területen kívüli szakaszok 2 Mrd Ft forrás, elkülönített finanszírozás Műszaki követelmények meghatározása (kezelési szabályzata) Több mint 400 érintett önkormányzat 1800 km Törzshálózat + főutakkal párhuzamos külterületi szakaszok 1012/2017. (I. 11.) Korm. határozat a kiemelt kerékpáros útvonalak fejlesztésének finanszírozásáról Útvonalak kitáblázása meglévő infrastruktúra felhasználásával Táblázást Magyar Közút NZrt. végzi 350 millió Ft ban További táblázás, tervezés és építés 10 Mrd Ft értékben 2020-ig 1013/2017. (I. 11.) Korm. határozat EV 6 Dömös-Szentendre közötti szakasz fejlesztéséről Gyalogos-kerékpáros hidak Kisoroszi Visegrád v. Dunabogdány Szigetmonostor - Szentendre 25

26 Megvalósult és a közeljövőben megvalósuló kerékpáros infrastruktúra fejlesztések Megvalósult fejlesztések Tokaj Nyíregyháza Keszthely Fertőd Pannonhalma Balatonfüred Etyek Tarján A közeljövőben megvalósuló fejlesztések Hazai forrás terhére: Tiszafüred Poroszló Tépe Berettyóújfalu Dombrád Győröcske Esztergom Esztergom kertváros Pomáz Szentendre Eger Egerszalók EU és MVP forrás terhére: Balatoni Bringakör komplex fejlesztése GINOP I. Tihany Alsóörs Balatonkenese GINOP II. Zamárdi - Balatonlelle GINOP III. Balatonakarattya - Siófok Budapest Etyek Budapest Dunakeszi Budapest Szentendre felújítás Békéscsaba Wenckheim kerékpáros körút Veszprém környéki fejlesztések Győr Pannonhalma 26

27 Intermodális Csomópontok fejlesztése 27

28 Országos Intermodális Konténerterminál Hálózat fejlesztése 28

29 A közösségi közlekedési rendszer újragondolása Stratégiai célkitűzések Misszió, az egyéni mobilitás térnyerési ütemének lelassítása, integrált infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés, egyidejű szakmai és pénzügy kontroll biztosítása mellett. Vízió, az utazási igényekhez igazított, integrált szemléletű, a korszerű technológiában rejlő lehetőségeket kihasználó közlekedési infrastruktúra és közlekedési szolgáltatások biztosítása. A közösségi közlekedési rendszer fő célja és értékei A közösségi közlekedési rendszer fő célja, hogy úgy teremtsen hozzáférhetőséget a korszerű, alternatív közlekedési módokhoz, hogy eközben lassítsa az egyéni mobilitás térnyerésének ütemét. A fenntarthatóság legfőbb biztosítéka az alágazatok infrastrukturális- és szolgáltatásfejlesztésének integrált megközelítése és a szakmai és pénzügyi kontroll egyidejű biztosítása. Rugalmas 29

30 Légi-és Víziközlekedés a hazai repülőterek támogatásának elősegítése régiós versenyképességük fejlesztése érdekében; a pilóta nélküli légi járművek üzemeléséhez szükséges szabályozói háttér megteremtése; uniós jogharmonizáció nemzetközi auditoknak történő megfelelés a víziközlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok előkészítése; a vízi úthálózatok, folyami információszolgáltatási rendszerek fejlesztése; a magyarországi nyaralóhajózás alapjainak megteremtése. 30

31 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 31