IZMÉNY. Településképi Arculati Kézikönyv

Átírás

1 IZMÉNY Településképi Arculati Kézikönyv

2 TARTALOM IZMÉNY Településképi Arculati Kézikönyv A kéziköny célja Izmény bemutatása Izmény története Izmény szerkezete Izmény környezeti adottságai Örökségünk Általános ajánlás Eltérő karakterű településrészek Falusias lakóterület Kertvárosi beépítés Gazdasági területek Külterület Utcák, terek Reklámok

3 BEVEZETÉS BEVEZETÉS A kézikönyv célja Izmény bemutatása Hagyományaink, szokásaink nagyban meghatározták településeink kinézetét, alakulását. Hazánk számos kistelepülése ezeket a hagyományos, adott tájakra jellemző épületkialakításokat, részleteket, beépítéseket sikeresen meg tudta őrizni. Ilyen kis tolna megyei falu Izmény is, ahol a régi, gazdagon díszített, szép sváb parasztházak harmonikus és ritmusos rendje meg tudott maradni, a falusi, hagyományos településképet nem alakították át az azt követő időszakok divatja szerint. Ezen kézikönyv bemutatja Izmény építészetét és Izmény Tolna megyei kisközség, a Dunántúl déli részén, Tolna és Baranya megye határán található zsáktelepülés. Kedvező a városokhoz való közelsége, hiszen Nagymányok 10 km-re, Bonyhád 18 km-re, Szekszárd 40 km-re, Komló 28 km-re és Pécs 43 km-re található. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 6 km-re lévő Máza állomás. A község infrastrukturálisan fejlett, vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal, telefonhálózattal és szennyvízhálózattal rendelkezik. ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy ezen hagyományos, szép falukép továbbra is fenn tudjon maradni. A kézikönyv célja nem az, hogy utasításokat, előírásokat fogalmazzon meg, hanem az, hogy jó példákon keresztül ihletet tudjunk meríteni, ha ezen kis településen építkezünk, vagy felújítunk, és így egy harmonikusan illeszkedő épületet tudjunk létrehozni, mely nem csak a mi, de a településünk javát is szolgálja

4 BEVEZETÉS BEVEZETÉS Izmény története A már honfoglalás előtt lakott község is végigjárta a török hódoltság okozta kálváriát. A török idők alatt elnéptelenedett, később 1722-ben német telepesekkel benépesült település lakosságát az 1739-es pestis járvány újra megtizedelte. Ennek ellenére a szorgalmatosak hírében álló izményiek a reformkortól komoly gazdálkodási sikereket értek el, aminek eredményeképpen jómódú gazdák többsége alkotta a község A település szerkezete Izmény a Dunántúlra jellemző, völgybe épült, kis egy utcás faluból alakult, mely utcáján, annak tengelyével párhuzamsan patak folyt végig. Ezen pataknak köszönhetően széles, nagy zöldterülettel rendelkező utca alakult ki, melyre fésűs formában fűződtek fel a hosszúkás szalagtelkek. Ehhez a fő utcához kapcsolódott délről Y formában a falu két kisebb utcácskája, melyek szintén hagyományos, falusias utcaképet adnak. A legutoljára beépült utca már 20. századi, kisebb, kiszerkesztett telkeket fűz fel, a falu nyugati területén. lakosságát. A falutól keletre volt Kisizmény, a legenda szerint egy nagy járványkor csak azok maradtak életben, akik a kisizményi forrásból ittak. A II. világháború után a német családokat zömmel kitelepítették és helyükre andrásfalvi bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeztek. Az elkövetkező évtizedek, a fennálló gazdasági nehézségek következményeként valamint a község sajátos helyzetéből adódóan a település elöregedett, a lakosság nagy része elköltözött. Az es évektől a község lakóinak száma folyamatosan csökkent

5 BEVEZETÉS BEVEZETÉS Izmény környezeti adottságai Izmény Völgység kistájba tartozik, amely Tolna és Baranya megye határán húzódik. tagolt, hullámos felszínű, völgyes kistáj. A térség az üledék- és löszrétegnek köszönhetően kiváló mezőgazdasági termőhely. Az Izmény-Györei patak folyik át a település D-i részén. A patakra több halastó is felfűződik, melyből egy esik Izmény közigazgatási területére. Izmény tájszerkezetét a domborzati adottsága határozza meg: É-D irányú dombhátak-völgyek tagolják a tájat. A dombtetőkről ellátni a települést nyugatról ölelő mecseki erdőségig. Keletre a Völgység mezőgazdasági tája jelenik meg A településhez tartozó közigazgatási határon belül jellemzően mezőgazdasági területhasználatot folytatnak. A Völgység jó termőtalaján gyümölcsösök, kisebb foltokban szőlők is találhatóak. Hiányoznak a szántók mezsgyéi, az erdő-és gyepsávok, melyek talaj-, természet-, és tájvédelmi szempontokból fontosak lennének. Izménytől délre haladó ökológiai folyosó Az ökológiai hálózat részét képezi a település DNy-i részén a tó és a vizes élőhelyek, amelybe még a gyepek is beletartoznak. Az ökológiai hálózat, az országos rendezési tervről szóló 2003.évi XXVI. tv-ben 19. -a szerint beépítésre szánt területté nem jelölhető ki. Az ökológiai hálózatról a megyei területrendezési terv további előírásokat határoz meg, melyek illeszkednek a településrendezési terv szabályaihoz. Tájképi értékkel a kilátás, a dombos-völgyes tájforma rendelkezik: a Mecsek nyúlványai és a Völgység lankái a település magasabban fekvő pontjairól látszanak. Az erdők sötétzöldjét a gyepek, gyümölcsösök, a patakok menti puhafás ligetek törik meg. A természet védelméről szóló törvény 23. alapján ex lege védettek a források, víznyelők. Jó termőhelyi adottságú szántók Izmény környezetében 5. 6.

6 BEVEZETÉS BEVEZETÉS Örökségünk Evangélikus templom A valamikor színtiszta evangélikus sváb faluban gyönyörű helyen, a falu központjában emelkedik a gyülekezet nélkül maradt evangélikus templom, melyet 1785-ben emeltek késő barokk stílusban. Felvésték rá: "Császár kegyelméből és a nép szorgalmából" ban és 1996-ban újították fel a műemléki védelem alatt álló templomot. Katolikus templom A betelepített bukovinai székelyek számára lakították ki az 1950-es években a katolikus imaházat, melyhez a gyülekezet tagjai tornyot emeltek, így vát templomformává. Lakó- és gazdasági épületek A tipikus fésűs beépítésű, illetve beforduló tömegű sváb népi építészetre jellemző - rendezett ritmusos nyíláskiosztású, néhol téglaarchitektúrás homlokzatkialakítású, szimmetrikus, nyeregtetős, faragott fatornácos, illetve utcafronton beforduló tömegalakítású - lakó és gazdasági épületekből számos őrzi eredeti formáját, ami a jövő számára továbbra is megőrzendő érték. A lakók felújítások során érezhetően előtérbe helyezik ezen értékek megőrzését

7 BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS AJÁNLÁS Községkert Izményben 1918 után a Polgármesteri Hivatallal szemben létesítettek egy kertek, Községkertet, mely az első világháborúban elesett izményiek emlékét őrzi. A település központi területén értékes zöldfelület, megőrzése, ápolása fontos feladat. A településképet meghatározó épületek, közterületek minőségi formálására vonatkozó ajánlások segíthetik az építkezni szándékozókat, e rend megértésére. A kézikönyv közös rendező elvei mint illeszkedés, hagyományőrzés, modernizáció az építészeti lehetőségeket feltárják, és megismertetik az érdeklődőkkel, az építkezni szándékozókkal. A településkép egységét a hasonló karakterű épületek adják, ezért az épületek formálásakor az anyaghasználatban, a homlokzatképzésben, a színezésben az illeszkedés az elvárás, amely nem zárja ki a jelen korszerű építészeti törekvéseket sem. Építményt, építményrészt a környezet adottságainak figyelembevételével, ahhoz illeszkedve kell megvalósítani úgy, hogy a beépítés az adott utca értékeit figyelembe vegye. Az illeszkedés szempontjai: - a beépítés módja, mértéke, és a használat rendeltetése, - a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága, - az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg és homlokzatképzés utcaképre gyakorolt kedvező hatása, - a homlokzat tagolása, színezése, a nyílászárók kiosztása, - a tetőzet kialakításának, hajlásszögének és esetleges tetőfelépítményeinek, anyaghasználatának környezethez illő megválasztása, - növények fajtájának, telepítésének gondos megválasztása, - a közterületek kialakításának, az utakat kísérő zöldterület megőrzése, - a rendeltetéssel összefüggő hirdető-berendezések elhelyezésének és kialakításának településképi megfelelősége, - az épületgépészeti és egyéb berendezések, valamint tartozékaik lehetőleg takart elhelyezése,

8 ÁLTALÁNOS AJÁNLÁS ÁLTALÁNOS AJÁNLÁS Ajánlások tájfásításra: További általános érvényű ajánlások: - A közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az egy telken lévő épületeket egységes terv alapján ajánlott kialakítani. - Magastetős épület tetőterét legfeljebb egy szintként javasolt beépíteni. - Síktáblás napelem, napkollektor magastetős épületen az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában ajánlott elhelyezni. Minden esetben lehetőleg a közterületről nem látható módon. - A védett építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltoztatható, azonban értékei nem csökkenhetnek. - Védett területen adótorony, antennatorony, reklámtorony, reklámzászló, vagy az utcaképetegyéb módon károsan befolyásoló építmény elhelyezése nem javasolt. - Közművek, légvezetékek, földkábelek elhelyezésénél elengedhetetlen szempont a településkép védelme. - a változatos tájkép és a kedvezőbb ökológiai körülmények biztosítása érdekében javasolt az összefüggő szántók esetében mezővédő erdősávok, tájfásítás telepítése, mezsgyék visszaállítása mezőgazdasági utak mentén, művelési táblák határain - a kisebb erdőfoltokat és sávokat javasolt fásítással összekötni - javasolt cserjefajok: galagonya, kökény, csíkos kecskerágó, veresgyűrű som, húsos som - javasolt fafajok: gyertyán, tölgy, éger, vadkörte Zöldterületgazdálkodási ajánlások: - a közterületek és közlekedési területek fejlesztése esetén célszerű komplex, mindenre, így a zöldterületre is kiterjedő tervezés lebonyolítása a legkedvezőbb településkép elérése céljából Csíkos kecskerágó Galagonya Veresgyűrű som AJánlások erdőterületekre: - ökológiai cél a meglévő erdőterületek megőrzése, közöttük összeköttetés telepítése honos fafajokból - a meglévő erdőrészleteken a tájidegen fajok visszaszorítása (pl.: fehérakác) AJánlások vízparti sávokra: - ezeken a területeken az ökológiai szempontok kerüljenek előtérbe bármilyen fejlesztés, kezelés során - cél a természetes növényzet megóvása, telepítése, az ökológiai folyosók szerepének további erősítése - mérnökbiológiai módszerek alkalmazása Tölgy Éger Vadkörte

9 KARAKTEREK KARAKTEREK Eltérő karakterű településrészek Falusias lakóterület Kertvárosi lakóterület Gazdasági terület Külterületek, beépítésre nem szánt terület

10 FALUSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET Izményben, a település nyugati részén kiépült Iskola utca kivételével mindenhol a falusias beépítés jellemző. A telkeken a lakóépületek, az oldalhatáron állva, előkert nélkül az utcafrontra települtek. Gazdasági épületeik a lakóépületek folytatásaként szintén az oldalhatárra, vagy a telek teljes szélességét kitöltve keresztbe fordulva épültek. Az új telekosztású területeken megjelenik az előkert, és a gazdasági épületek inkább már melléképületként jellemzőek. A település történetileg kialakult lakóterületén alapvetően a fésűs, oldalhatáron álló beépítés a jellemző. A telkek beépítettsége a sűrűbb területeken közel 30, de jellemzően 10-20%-os. A lakóépületek a telkek tájolásától függően a Fő, és Dózsa utcában az északi a Kossuth utcában az észak-nyugati telekhatárra települtek. Az új telekosztásra is az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, itt az épületek szintén az északi telekhatárra kerültek

11 FALUSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET Telepítés A település fésűs beépítésű, völgybe települt falusias területén a hosszanti szalagtelkes kialakítás jellemző, oldalhatáros beépítéssel. Az épületek utcafrontra települtek, előkert nélkül, vagy kismértékű, 2-3 m-es előkerttel. Tetőforma A falusias utcakép meghatározója az oromfalas, hagyományos nyeregtetős parasztház. Egyszerű, tagolatlan nyeregtető jellemzi, újabb beépítésnél esetleg keresztbe forduló tömeggel. Tetőablak a tető síkjába történő elhelyezéssel javasolt. Javasolt ezen telepítési mód alkalmazása, erősen hátrahúzott, vagy az utcával szöget bezáró épület elhelyezése nem ajánlott. gazdasági épületek, illetve garázs utcafrontra történő telepítés nem javasolt. Magasság A karakterben kialakult ritmusos, jó hangulatú utcakép egyik meghatározó eleme a kialakult, egységes építménymagasság. Ezt az egyszintes, 3-4 méter körüli ereszmagasságú kialakítást javasolt követni, a többszintes, vagy nagy magasságú épületek az utcakép harmoniáját megbontják. Többszintes kialakítás tetőtérbeépítéssel javasolt. Tetőhajlás Izmény házaira a o közötti tetőhajlás jellemző. Ettől való eltérés az utcakép harmonikus, ritmusos szabályosságát rontaná, nem támogatott. Lapostető, vagy túl meredek hajlásszögű tető a településen nem jellemző, telepítése nem javasolt

12 FALUSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Izményben a falusias lakóterület épületei nagyrészt vakolt homlokzattal készültek, közöttük megtalálható kisebb számban téglaarchitektúrás kialakítás is. A karakterre jellemző módos sváb parasztházak díszesen kialakított homlokzatai a település hangulatos megjelenését eredményezik. Izményben sok szépen megőrzött, felújított homlokzati kialakítás található. A településre és környzetére jellemző, hagyományos homlokzati nyílásrend kialakítása is díszes, az ajtónyílás, vagy annak helye körüli vakolatsávok szépen tagolják a homlokzat architektúráját. Ezen homlokzatok, amellett, hogy növelik a település esztétikai megjelenését, építészettörténetünk részei is, így Jellemző az égetett agyag kisméretű tégla valamint a vályog, mint építőanyag használata a faluban. A lábazatok különböző mintázatú kő, vagy tégla anyagúak. Erős színek használata nem javasolt, az eddig is alkalmazott halvány, pasztell színek javasoltak. Tetőfedésnél az égetett agyag tetőcserép a jellemző, a vörös különböző árnyalataiban. Kerüljük a fémlemez fedést, illetve a harsány színek, csillogó felületek használatát. kiemelten fontos eredeti formájukban történő megőrzésük

13 FALUSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET Ablakok, ajtók A falusias lakóterületeken a hagyományos, 2+1 ablakos nyílászárókiosztás terjed el. A nyílászárók anyaga fából készült, jellemzően a barna és a zöld árnyalatiban. Javasolt spaletta, mint ányékoló használata, a látszótokos, fehér műanyag redőnyök használata kerülendő. Izmény parasztházainak díszes homlokzatain az ablakok körül is szép vakolatdíszek jelennek meg. Ezek a település építészeti örökségét képezik, melyet feltétlen javasolt megőrizni. Az új ablakok beépítése oly módon javasolt, hogy a hagyományos ablak kiosztást, valamint ezen díszítéseket ne csorbítsák. Új beépítés esetén is javasolt a fa, mint alapanyag használata

14 FALUSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET Tornácok, teraszok Kerítések A tornácok a falusi ház elengedhetetlen részei. Izmény sok, szép tornáckialakítást láthatunk, szépen faragott faoszlopokkal. Ezek megőrzése feltétlen javasolt, új építésnél pedig érdemes a tornác kialakítása, mivel jó kapcsolatot teremt a külső és belső környezettel. A falusi karakter kerítéseire a fém vagy fa anyagú, cm lábazattal ellátott kerítések a jellemzők. Gyakori a föld, vagy fa színek használata, harsány, élénk színek alkalmazása nem javasolt. A régebbbi típusú, szép, egyedi mintájú fém kerítések a falu utcaképének hangulatos elemei. Megőrzésük, karbantartásuk fontos feladat. Zárt kerítések használata nem javasolt, a kerítés közelébe telepített növényzet jó megoldás a belátás és utcai por valamint zaj elleni védelemre

15 FALUSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET Egyéb építmények, tartozékok Tiszta udvar, rendes ház, tartja a közmondás. Településünk eddig felsorolt arculati tényezői mellett van még egy olyan fontos tényező, melyre nem is gondolnánk: ezek az "egyéb építmények" például a gazdasági épületek, górék, vagy olyan műtárgyak, melyek jellegüknél fogva is alakítják a település képét. Ezen építmények és környzetük rendben tartása, és átgondolt felépítése sem mellékes, amikor arculatalakításról esik szó. A kutak a falu egykor fontos víznyerő létesítményei voltak, azonban ez a szerepük a vezetékes víz mellett is fontos. Ezek rendben és tisztán tartása fontos feladat, ezek mellett esztétikai értékük is épp olyan fontos. Részletképzések A hagyományos falusias beépítés részletgazdag homlokzatai, valamint szép, szintén részletgazdag kovácsolt vas kerítései jelentősen növelik a település egyedülálló szépségét. Ezen részletek gondozása fontos, valamint törekedni kell arra, hogy új építésnél stílusában eltérő részletképzéseket ne alkalmazzunk

16 FALUSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET Zöldterületek Izmény utcaképe elválaszthatatlan a zöldterületektől, mivel a települést az azon egykor átfolyó, mára már elapadt vizű patak árka osztja ketté. Izmény főutcája kétoldalról öleli át ezt a zéles zöldterületi sávot, melyen több híd is átvezet. Ezen terület a falu egyedi értékét képviseli. Megőrzése, karbantartása és gondozása kiemelt jelentőségű. A meder mellett padok, játszótér is kialakításra került. A kertek gazdag növényzete is szerepet vállal az utcakép alakításában. Előkerttel rendelkező épületeknél javasolt díszkertek és díszfák telepítése, talajtakaró cserjék eróziós károkra is megoldást jelenthetnek. Nem javasolt az átláthatatlan, magas örökzöldek telepítése, helyettük alacsonyabb, lombhullatók javasoltak

17 KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS Izmény legmagasabban fekvő, és utoljára beépült utcájában található ezen karakter. Az Iskola utca karakterében eltér a falusi képtől, már modernebb, kertvárosi jelleget ölt. Ugyanakkor sok jellemzője, például telepítés, beépítés, szintszám, stb., szempontjából a falusi telepítéshez hasonló, a falu összképét nem rontja. Különálló, egységes tömbje pedig szépen elválik a hagyományos, parasztházas beépítéssel rendelkező többi utcától. Az utca a nevét az elején megtalálható, és a karakter tömegeiből kiemelkedő iskoláról kapta. A településrész lakóházai típustervek alapján, század fordulójának stílusában készültek. Beépítésük, valamint jellemző részleteik megegyeznek, így egy kiszerkesztett, ritmusos utcaképet alkotnak. A gazdasági épületek általában a főépület mögé sorolva, vagy a telek hátsó részében, különálló tömegként jelennek meg

18 KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS Telepítés A településrészen a főépületek jellemzően 3-5 m-es előkerttel, oldalhatáron álló módon kerültek kialakításra. Az egységes telepítés és tömegek jó hangulatú, harmonikus utcaképet eredményeznek, ezért újonnan építeni kívánt épület esetében is a szomszédos épületek telepítéséhez hasonló alkalmazandó. A karakterben a főépület mögött vagy annak szerves részeként kerültek kialakításra a mellék- és tárolóépületek. Ezeket továbbra is célszerű a főépülettel összhangban, az utcaképet nem rontó módon kialakítani. Tetőforma Az épületek oromfalas, utcára merőleges tengelyű nyeregtetővel épültek a karakterben. Harmonikus képet eredményez az egyforma tetők ritmusos egymásutánja, ezért javasolt folytatni ezt a trendet. Tetőhajlás Magasság Mivel a karakter épületei nagyrészt típustervek alapján készültek, legtöbbjük magassága közel megegyező. Emelet kialakítása tetőtérbeépítéssel lett meoldva. Ezt a megoldást javasolt alkalmazni, ha emeletet szeretnénk létrehozni, több szint A tetők o közötti tetőhajlással rendelkeznek, a karakteren belül megegyező módon. Túl meredek, vagy túl lapos tetőhajlás, illetve lapostető alkalmazása nem jellemző és nem is javasolt a területen. létrehozása nem javasolt

19 KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS Ablakok, ajtók Homlokzatképzés, anyaghasználat, szín A karakter épületei nem rendelkeznek túl sok homlokzati díszítéssel, vakolatsávval. A homlokzatok általában vakoltak, sima vagy kőporos kivitelben, Színezésük változatos. Javasolt a halvány, nem erős, pasztell színek alkalmazása. Tetőfedésük általában kiselemes égetett agyag cserépfedés. Rikító, harsány színek, vagy csillogó fémlemez fedés a tetőn sem javasolt. A karaktert változatos anyagú és típusú ablak és ajtóbeépítés jellemzi. Gyakoriak a bejárathoz emelt kis előtető. Javasolt teraszok létesítése is, mivel ezek árnyékoló funkciójuk mellett jó kapcsolatot biztosítanak a környezet és az épület belső terei között. Nyílászárók esetében sem javasolt a harsány színek használata

20 KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS KERTVÁROSI BEÉPÍTÉS Kerítések A kertvárosi karakter kerítéstípusai között a legelterjedtebb a fából készült, cm magas kerítés, tégla vagy kő lábazattal, vagy anélkül. Az Iskola utca egy részén nincsenek elkerítve a telkek, azonban a zöldterületek megfelelő kialakításával érzékelhető a telekhatár. Tömör kerítés nem jellemző a karkaterben és továbbra sem javasolt ilyen alkalmazása. Színhasználat terén a fa illetve földszínek dominálnak, melyek a jó megjelenést kölcsönöznek a legtöbbször fa anyagú kerítéseknek. Ezen színek használata ezek után is javasolt. Zöldterületek A karakterben kis előkertek, díszkertek jellemzők. A fák kevésbé elterjedtek, mint a falusias karakterben.javasolt a teljes belterületi szakaszon a fásítás egységes koncepció alapján történő kiegészítése. A telkek előtti zöldsávok kialakításában és fenntartásában pedig a lakók is szerepet vállalhatnak. Kedvezően befolyásolja az utcaképet a néhány helyen megjelenő kerítésfronti sövény, az előkerti díszkertek és változatosabb díszfák megjelenése kerten belül is. Ez a tendencia megőrzendő, további változatos előkerti növényültetéssel fokozható. Kerülendőek a 2-3 méter magas átláthatatlan falat képező örökzöld ültetések, helyettük alacsonyabb lombhullató térhatárolók kedvezőbbek

21 GAZDASÁGI TERÜLETEK GAZDASÁGI TERÜLETEK Izmény külterületén a legnagyobb gazdasági majorság a temető mgötti területen helyezkedik el. Jellemzően mezőgazdasági,, állatartó és tárolóépületek találhatók rajta. Telepítés Telepítéskor a gazdasági épületeket célszerű a kiszolgáló és szolgálati épületektől megfelelő távolságban, tagoltan elhelyezni. A túl szoros, tagolatlan telepítés nem javasolt. A telek beépítésekor, a gazdasági funkcióból eredő nagyobb környezeti terhelést igyekezzünk ellensúlyozni több zöldfelület létrehozásával. Ennek megfelelően az épületek közvetlen és közvetett környezetében javasolt kétszintű, illetve háromszintű növényállomány ültetése (fák, bokrok). Tetőforma, tetőhajlás Izmény gazdasági területein elsősorban a hosszú, keskeny tömegű, nyeregtetős gazdasági épületek jellemzők. Lapostetős kialakítás nem terjedt el, javasolt követni a kialakult nyeregtetős formát. Tetőhajlás tekintetében az enyhe lejtésű (~15 o ), valamint hagyományos tetőhajlás elterjedt, túl nagy hajlásszög nem javasolt

22 GAZDASÁGI TERÜLETEK GAZDASÁGI TERÜLETEK Homlokzatképzés, anyaghasználat Homlokzaton javasolt a környezetbe olvadó - talaj, égbolt - színek, például grafitszürke, antracit, vagy a meleg, visszafogott föld színek használata. Hagyományos és új építés-technológia, anyaghasználat is megfelelő lehet. A csarnok-tömeg jellemző színének a környezetbe simuló, nem harsány árnyalatot kell választani. Nem javasolt a csillogó felületek használata és a feltűnő, harsány, a teljes homlokzatot vagy tetőt elfoglaló cégnevek, logók megjelenítése.homlokzati feliratok, cégér, reklám az épület homlokzati falára kerüljön, az önálló vagy tető síkja fölé emelkedő ilyen elemek nem támogatandók. Fontos az épületeket takaró és árnyékoló honos növényzet (fák) telepítése, az udvar és parkolók kulturált, parkosított kialakítása. Kerítések, térfalak Kerítések esetbén sem javasolt csillogó, fém, vagy zárt betonkerítés. Amennyiben szükséges kerítés telepítése, azt drótkerítéssel, vagy más anyagú, de áttört kerítéssel oldjuk meg

23 KÜLTERÜLETEK KÜLTERÜLETEK Izmény külterületének területfelhasználásában a mezőgazdálkodás a domináns, részben e területek, valamint gyep illetve kertgazdálkodási területek határolják a belterületet. Az igazgatási terület észak-nyugati része gondozott szőlő ültetvény mely a szomszédos települések területeivel együtt alkot egy hatalmas egészet. A völgybe futó patak mentén található gyep, illetve erdőterületek, nagyobb összefüggő vízfelületek tovább színesítik a község páratlan tájszerkezetét. Az összefüggő szántó területek közé mezővédő erdősávok telepítése javaolt. A település külterületén védett épületek nem találhatók, a helyi illetve műemléki védelem a belterületi ingatlanokra korlátozódik. Telepítés Tagolt épülettömegek telepítése javasolt, nagy egybefüggő épületek létrehozása nem ajánlott. A gazdasági épületeket érdemes növényzettel határolni. Magasság A területen a horizontális épületkialakítás javasolt, a kedvező látvány érdekében a külterületen, bármiféle építmény elhelyezését javasolt tájképvédelmi szempontból is megvizsgálni, 6 méternél magasabb építmény elhelyezése kerülendő. Tetőhajlás, Tetőforma Az épületek kialakítása, megjelenése nyeregtetős kialakítással javasolt, lapos tető vagy manzárdtetős tetőforma kerülendő. A tetőhajlásszög igazodhat a szerkezeti tartóváz adottságaihoz, de 45 foknál meredekebb nem ajánlott. Homlokzatképzés, anyaghasználat, szín A mezőgazdasági majorok épületei a hagyomány szerinti formákat, színvilágot követve illeszkedhetnek a külterületi tájba. Fontos a természetes szín és anyaghasználat alkalmazása.. Nem elfogadható a feltűnő, kirívó színek használata, valamint a rikító színű fémlemez fedés illetve burkolat. 41. Kép forrása: Panoramio.com 42.

24 KÜLTERÜLETEK KÜLTERÜLETEK Kerítések, térfalak Amennyiben szükséges az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élősövénnyel, illetve maximum 1,50 m magasságú fa vagy drótfonatú kerítéssel ajánlott. Zöldterületek A szántóföldi mezőgazdasági táj jellegét javasolt változatosabbá tenni őshonos fajokból álló erdősávokkal, tájfásítással. A vízfolyások mentén és a meglévő erdősávok, gyepek esetében elsődleges cél a jelenlegi állapot megóvása. Ezen területek kezelésénél a nemzeti park előírásait kell követni legeltetés, irtás, vegyszerek használata tekintetében. Nem javasolt semmiféle művi beavatkozás, beépítés. A vízfelületek mentén az esetleges vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni, a természetközeli állapot megőrzése érdekében feltöltéseket, mederburkolást meg kell akadályozni

25 UTCÁK, TEREK REKLÁMOK izmény fő utcájának képét lapvetően határozza meg a gazdag növényzettel borított patakmeder és zöldsáv. Településkép formáló hatása mellett ökológiai szempontból is kedvezően befolyásolja a település életét. A falu szépen gondozott közterei a civil élet színterei, emellett turisztikailag is vonzóvá teszik Izményt. A település központjában található Községkert a világháború emlékére készült, de emelett mára több, közéleti funkciót is magába foglal: játszótér, sportpálya. A település vonzerejét növelik a patakmeder felett átívelő hangulatos hidak. A meglévő fás növényállomány megőrzendő mind a közterületeken, mind a magánkertekben. Az előkertek a település arculata szempontjából különösen fontosak, hiszen az utcakép formálásában is szerepük van. A közterületeken található utcabútorok egységes kialakítássa növeli a település egységes arculatát. Az Iskola utca egységes elven történő fásítása kedvezően befolyásolja a településképet. Izményben az önkormányzati információs és útbaigazító táblákkal illetve az intézmények és boltok tájékoztató felirataival, a helyi vállalkozások cégtábláival találkozhatunk. A településen mindenki könnyen tájékozódhat a kihelyezett információs, útbaigazító táblák segítségével, melyen nem csak a fontosabb helyek, de az utcák is fel vannak tüntetve. A szépen faragott, fa anyagú útbaigazító táblák egységes kialakítása továbbra is előnyös, és javasolt megoldás. Magánházon csak az ott folyó tevékenységet lehet reklámozni. Ügyeljünk arra, hogy a reklámfeliratok kialakítása illeszkedjen a település szín, és formavilágába. Ne használjunk a kresztáblákon megjelenő színezést. Világító hirdetések esetén ne erős fényű, villogó kivitelű legyen. A hirdetőfelület nagysága lehetőleg 1 m2 alatt maradjon

26 Készült Izmény község megbízásából, a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvényben meghatározottak figyelembevételével Polgármester: Kelemen Ferenc Főépítész: Baracsi Viktória Készítette: S. T. F. T. Településfejlesztő és Tervező Bt. Szerzők: Baracsi Viktória, Kordé János Márk Szerkesztő: Kordé János Márk Fotó: Kordé János Márk Felhasznált források: Építészeti útmutató ábrái: Lechner Tudásközpont Magyarszéphely településképi arculati mintakézikönyv Izmény község hatályos településfejlesztés és rendezési eszközeinek dokumentumai Izmény, 2017.