(Jogalkotási aktusok) RENDELETEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 952/2013/EU RENDELETE (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/1 I (Jogalkotási aktusok) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 952/2013/EU RENDELETE (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (átdolgozás) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ), rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2 ), mivel: (1) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 3 ) (Modernizált Vámkódex) több ponton módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében szükség van az említett rendelet átdolgozására. (2) Helyénvaló biztosítani, hogy a 450/2008/EK rendelet összhangban legyen az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ), különösen annak 290. és 291. cikkével. Szintén helyénvaló, hogy a rendelet figyelembe vegye az uniós jog fejlődését és az említett rendelet néhány rendelkezése kiigazításra kerüljön annak érdekében, hogy alkalmazásuk könnyebbé váljon. (3) E rendelet egyes nem lényeges elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából a Bizottságnak felhatalmazást ( 1 ) HL C 229., , 68. o. ( 2 ) Az Európai Parlament szeptember 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem került közlésre) és a Tanács szeptember 27-i határozata. ( 3 ) HL L 145., , 1. o. kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. (4) A Bizottságnak helyénvaló biztosítania különösen, hogy már jóval a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és szövegezése előtt átlátható konzultációkra kerüljön sor a tagállami szakértőkkel és az üzleti világ képviselőivel. (5) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a vámhatóságok közötti, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti információcserére és adattárolásra vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez használatos formátum és kódok, valamint az elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon történő információcserére és adattárolásra vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; olyan határozatok elfogadása, amelyek egy vagy több tagállam számára lehetővé teszik az elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő információcsere- és adattárolási módozatok alkalmazását; a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételéért felelős vámhatóság meghatározása; az elektronikus rendszerek fejlesztésére, fenntartására és alkalmazására vonatkozó technikai rendelkezések meghatározása; a vámjogi képviselő bejegyzése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban vámszolgáltatások nyújtására való jogosultságának átruházására és bizonyítására vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; a vámjogszabályok alkalmazására vonatkozó határozat iránti kérelem benyújtására és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok, valamint az ilyen határozat meghozatala és nyomon követése; a kedvező határozatok megsemmisítésére, visszavonására és módosítására vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; a kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatos határozatnak az

2 L 269/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja érvényesség megszűnését vagy a visszavonást követő használatára, a vámhatóságok arról való értesítésére vonatkozó eljárási szabályok, hogy az ilyen határozathozatalt felfüggesztették, illetve, hogy az ilyen felfüggesztést visszavonták; olyan határozatok elfogadása, amelyekben arra kérik a tagállamokat, hogy vonjanak vissza egy, a kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatos határozatot; az engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkozó kritériumok alkalmazási szabályainak elfogadása; a vámellenőrzések egységes alkalmazásának biztosítására szolgáló intézkedések elfogadása, ideértve a kockázati információk cseréjét és a kockázatelemzést, a közös kockázati kritériumok és standardok, az ellenőrzési intézkedések és a kiemelt ellenőrzési területek tekintetében; olyan kikötők vagy repülőterek felsorolása, ahol kézi- és feladott poggyászra vonatkozó vámellenőrzések és alakiságok és elvégzésére kerül sor; a valutaátszámítás szabályainak megállapítása; a vámkontingensek és vámplafonok egységes kezelésére, valamint a szabad forgalomba bocsátás vagy árukivitel felügyeletének kezelésére vonatkozó intézkedések meghatározása; áruk tarifális besorolásának meghatározásához szükséges intézkedések elfogadása; az Unió által egyoldalúan alkalmazott preferenciális intézkedések előnyeiből részesülő áruk preferenciális származására vonatkozó szabályoktól való átmeneti eltérés megadása; a nem preferenciális származás igazolására és az igazolás ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; olyan eljárási szabályok, amelyek célja, hogy az Unióban megkönnyítsék az áruk preferenciális származásának megállapítását; egyes áruk származásának meghatározásához szükséges intézkedések elfogadása; az áruk vámértékének meghatározására szolgáló eljárási szabályok meghatározása; a biztosíték nyújtására, a biztosíték összegének meghatározására, figyelésére és a biztosíték felszabadítására, valamint a kezes által tett kötelezettségvállalás visszavonására és megszűnésére vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; az összkezesség alkalmazását ideiglenesen megtiltására vonatkozó eljárási szabályok; vámtartozás keletkezésekor a vámhatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtást biztosító intézkedések elfogadása; behozatali vagy kiviteli vám visszafizetésére és elengedésére vonatkozó, és a Bizottságnak nyújtandó tájékoztatásra is kiterjedő eljárási szabályok meghatározása; a behozatali vagy kiviteli vám összegének visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó határozatok elfogadása; a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására, módosítására és érvénytelenítésére vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; azon határidő meghatározása, amelyen belül a kockázatelemzést el kell végezni a belépési gyűjtő árunyilatkozat alapján; a tengerjáró hajók és repülőgépek megérkezéséről és az áruknak a megfelelő helyre történő elszállításáról történő értesítésre vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; az áruk vám elé állítására vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; az átmeneti megőrzési árunyilatkozat benyújtására, módosítására és érvénytelenítésére, valamint az áruk átmeneti megőrzésben történő szállítására vonatkozó eljárási szabályok; az uniós áruk vámjogi státusának igazolására és az igazolás ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályok; az illetékes vámhivatal megállapítására, valamint elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módozatok használata esetén a vám-árunyilatkozat benyújtására vonatkozó eljárási szabályok; a normál vám-árunyilatkozat benyújtására és az alátámasztó okmányok rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárási szabályok; az egyszerűsített árunyilatkozat és a kiegészítő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó eljárási szabályok; vámárunyilatkozatnak az áruk vám elé állítása előtti benyújtására, a vám-árunyilatkozat elfogadására és a vámárunyilatkozatnak az áruk átengedését követő módosítására vonatkozó eljárási szabályok; az áruk vámtarifaalszámának meghatározására vonatkozó intézkedések elfogadása; a központi vámkezelésre és ebben az összefüggésben az áruk vám elé állítási kötelezettség alóli mentesítésére vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; a nyilatkozattevő nyilvántartásaiba történő bejegyzésre vonatkozó eljárási szabályok; az önértékelés összefüggésében az engedélyes által elvégezhető vámalakiságokra és ellenőrzésekre vonatkozó eljárási szabályok; a vámárunyilatkozat ellenőrzésére vonatkozó intézkedések elfogadása; az áruk vizsgálata és mintavételezése, valamint az ellenőrzés eredményeire; az árukról történő rendelkezésre vonatkozó eljárási szabályok; azon információk nyújtására vonatkozó eljárási szabályok, amelyek alapján megállapítható, hogy teljesültek a tértiáruk behozatalivám-mentességre vonatkozó feltételek, és az annak bizonyítására vonatkozó eljárási szabályok, hogy teljesültek a tengeri halászati és egyéb tengerből származó termékek behozatalivámmentességre vonatkozó feltételek; a különleges eljárások összefüggésében a gazdasági feltételek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok; a különleges eljárások lezárására vonatkozó eljárási szabályok; a különleges eljárások összefüggésében a jogok és kötelezettségek átruházására és az áruk szállítására vonatkozó eljárási szabályok; a különleges eljárások összefüggésében a helyettesítő áruk felhasználására vonatkozó eljárási szabályok; az Unió vámterületén az árutovábbítással kapcsolatos nemzetközi megállapodások alkalmazására vonatkozó eljárási szabályok; áruknak az uniós árutovábbítási eljárás alá vonására és az árutovábbítási eljárás befejezésére, ezen eljárás egyszerűsítéseinek működésére, valamint az Unió vámterületén kívül eső országon vagy területen az uniós külső árutovábbítási eljárás keretében áthaladó áruk vámfelügyeletére vonatkozó eljárási szabályok; áruknak a vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá vonására vonatkozó eljárási szabályok; azon határidőnek a megállapítása, amelyen belül a kockázatelemzést el kell végezni az indulást megelőző árunyilatkozat alapján; az áruk kiléptetésére vonatkozó eljárási szabályok meghatározása; a kilépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására, módosítására és érvénytelenítésére vonatkozó eljárási szabályok; az újrakiviteli értesítés benyújtására, módosítására és érvénytelenítésére vonatkozó eljárási szabályok; olyan munkaprogram elfogadása, amely támogatja a kapcsolódó elektronikus rendszerek fejlesztését, és iránymutatást nyújt az átmeneti időszakok megállapításához; olyan határozatok elfogadása, amelyek engedélyezik a tagállamok számára a

3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/3 vámjogszabályok alkalmazása egyszerűsítésének tesztelését, különösen, ha ezen egyszerűsítések információtechnológiai (IT) vonatkozásúak. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 1 ) megfelelően kell gyakorolni. (6) Tekintettel arra az együttműködésre, amelyet a tagállamoknak és a Bizottságnak kell folytatniuk az Uniós Vámkódex(Vámkódex) végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek fejlesztése, fenntartása és alkalmazása érdekében, a Bizottság nem fogadhatja el az e fejlesztést támogató és az átmeneti időszakok megállapításához iránymutatást nyújtó munkaprogramot, ha a végrehajtási jogi aktus tervezetét vizsgáló bizottság nem nyilvánított véleményt. figyelembe véve e közös szakpolitikák követelményeit. A vámjogszabályoknak jobban kell illeszkedniük a behozatali terhek beszedésével kapcsolatos rendelkezésekhez anélkül, hogy változna a hatályos adórendelkezések alkalmazási köre. (10) A vámjogszabályok további modernizálása során az adminisztráció tényleges egyszerűsítésének biztosítása érdekében figyelembe kell venni a gazdálkodók véleményét. (11) A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme Csalás elleni küzdelem Cselekvési terv című augusztus 9-i bizottsági közleménnyel összhangban az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó jogi keretet célszerű átdolgozni. (7) A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a következők elfogadásához: olyan határozatok, amelyek egy vagy több tagállam számára lehetővé teszik az elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő információcsere- és adattárolási módozatok alkalmazását, mivel ezek a határozatok nem érintenek minden tagállamot; olyan határozatok, amelyekben felkérik a tagállamokat a kötelező érvényű felvilágosítással kapcsolatos határozatok visszavonására, mivel a szóban forgó határozatok csak egy tagállamot érintenek és céljuk a vámjogszabályoknak való megfelelés; a behozatali vagy kiviteli vám összegének visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó határozatok, mivel a szóban forgó határozatok közvetlenül a visszafizetés vagy elengedés kérelmezőjét érintik. (8) Helyénvaló, hogy a Bizottság kellőképpen indokolt, rendkívül sürgős esetekben, azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhasson el az alábbiakhoz kapcsolódóan: a vámellenőrzések egységes alkalmazásának biztosítására szolgáló intézkedések, többek között a kockázati információk cseréje és a kockázatelemzés, a közös kockázati kritériumok és standardok, az ellenőrzési intézkedések és a kiemelt ellenőrzési területek tekintetében; áruk tarifális besorolásának meghatározása; egyes áruk származásának meghatározása; az összkezesség alkalmazását ideiglenesen tiltó intézkedések. (9) Az Unió vámunión alapul. Indokolt mind az Unión belüli gazdálkodók, mind az uniós vámhatóságok érdekében a jelenlegi vámjogszabályoknak egy vámkódexben történő egybegyűjtése. A belső piac koncepciójára alapozva az említett vámkódexnek tartalmaznia kell azokat az általános szabályokat és eljárásokat, amelyek biztosítják az Unió és az Unió vámterületén kívüli országok vagy területek közötti áruforgalommal kapcsolatban uniós szinten bevezetett vámtarifa és egyéb közös szakpolitikai intézkedések végrehajtását, ( 1 ) HL L 55., , 13. o. (12) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 2 ) az as években a tagállamokban külön-külön alkalmazott vámeljárások integrációján alapult. Ezt a rendeletet bevezetése óta ismételten és jelentős mértékben módosították bizonyos problémák, mint a jóhiszeműség védelme vagy a biztonsági követelmények figyelembevétele, megoldása érdekében. Az említett rendelet további módosításaira került sor az Európai Parlament és a Tanács április 13-i 648/2005/EK rendeletével ( 3 ) és azt követően a 450/2008/EK rendelettel olyan, uniós, illetve nemzetközi szinten az elmúlt években végbement fontos jogi változásoknak a következményeként, mint például az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatályvesztése és a 2003-as, 2005-ös és 2011-es csatlakozási okmányok hatálybalépése, valamint a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény (a felülvizsgált Kiotói Egyezmény) módosítása, amelyhez az Unió csatlakozását a március 17-i 2003/231/EK tanácsi határozat ( 4 ) hagyta jóvá. (13) Helyénvaló egy olyan jogi keret beillesztése a Vámkódexbe, amely a vámjogszabályok egyes rendelkezéseinek a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 5 ) vagy a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv ( 6 ) rendelkezéseinek hatálya alá tartozó vámterületrészek és az e rendelkezések hatálya alá nem tartozó területrészek közötti uniós árukereskedelemre, vagy az adott terület e rendelkezések hatálya alá nem tartozó részei közötti kereskedelemre történő alkalmazására vonatkozik. Figyelembe véve azt, hogy az érintett áruk uniós áruk, továbbá figyelembe véve a szóban forgó intézkedések adóügyi jellegét az Unión belüli kereskedelemben, indokolt megfelelő egyszerűsítéseket bevezetni az ezen árukra alkalmazandó vámalakiságok tekintetében. ( 2 ) HL L 302., , 1. o. ( 3 ) HL L 117., , 13. o. ( 4 ) HL L 86., , 21. o. ( 5 ) HL L 347., , 1. o. ( 6 ) HL L 9., , 12. o.

4 L 269/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (14) Az Unió vámterületének egyes részeire vonatkozó különleges adóügyi szabályozás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett területek és az Unió vámterületének többi része között az uniós áruk forgalmára alkalmazandó vámalakiságokra és ellenőrzésekre vonatkozóan. (15) A jogszerű kereskedelem megkönnyítése és a csalás elleni küzdelem egyszerű, gyors és egységes vámeljárásokat és folyamatokat követelnek meg. Ezért indokolt Az egyszerűbb és papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről című július 24-i bizottsági közleménnyel összhangban a vámjogszabályok egyszerűsítése, korszerű eszközök és technológia felhasználásának a lehetővé tétele, valamint a vámjogszabályok és a modernizált vámellenőrzési megközelítések egységes alkalmazásának további elősegítése, ily módon segítve elő a hatékony és egyszerű vámkezelési eljárások alapjának a biztosítását. Az üzleti vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a vámeljárásokat össze kell vonni, illetve egymáshoz kell hangolni, az eljárások számát pedig azokra kell csökkenteni, amelyek gazdaságilag indokoltak. (16) A belső piac kiteljesedése, a nemzetközi kereskedelem és befektetés akadályainak csökkenése és a fokozódó igény a biztonságra és védelemre az Unió külső határain megváltoztatták a vámhatóságok szerepét, vezető szerephez juttatva őket az ellátási láncban, és a nemzetközi kereskedelem figyelemmel kísérésében és kezelésében, és ezáltal az országok és a vállalatok versenyképességének katalizátorává tették őket. A vámjogszabályoknak ezért az új gazdasági realitásokat, valamint a vámhatóságok új szerepét és küldetését kell tükrözniük. (17) Az informatikai és kommunikációs technológiának a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló január 15-i 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban ( 1 ) meghatározott módon történő felhasználása kulcsfontosságú eleme a kereskedelem megkönnyítése és ezzel egyidejűleg a vámellenőrzések hathatóssága biztosításának, ily módon csökkentve az üzleti vállalkozások költségeit és a társadalom számára a kockázatot. Ezért a Vámkódexben létre kell hozni az e határozat végrehajtását lehetővé tévő jogi keretet, különösen azt a jogelvet, hogy minden vám- és kereskedelmi ügyletet elektronikusan kell kezelni, és hogy a vámügyintézésre vonatkozó informatikai és kommunikációs rendszereknek minden egyes tagállamban ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítaniuk a gazdálkodók számára. (18) A papírmentes vám- és kereskedelmi környezet biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az elektronikus adatfeldolgozási eljárások alkalmazásával történő információcserére és ( 1 ) HL L 23., , 21. o. adattárolásra vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények tekintetében olyan esetekben, amikor más módozatok is felhasználhatók az információcsere és az adattárolás céljára, illetve a személyek nyilvántartásba vétele tekintetében. Az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módozatok mindenekelőtt átmenetileg de legfeljebb december 31-ig lennének alkalmazhatók, amennyiben a szükséges elektronikus rendszerek még nem működőképesek. Amennyiben központi vámkezelésről van szó, ezek az átmeneti intézkedések a szükséges elektronikus rendszerek működőképessé válásáig a jelenlegi úgynevezett az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó egységes engedély fenntartásából állnának. (19) Az informatikai és kommunikációs technológia felhasználása mellett szükséges, hogy a tagállamokban összehangoltan és egységesen történjenek a vámellenőrzések annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosított legyen az azonos szintű vámellenőrzés, és így ne alakulhasson ki versenyellenes magatartás a különböző uniós be- és kilépési pontokon. (20) Az üzleti tevékenység megkönnyítése érdekében biztosítva ugyanakkor az Unió vámterületére beszállított vagy onnan kiszállításra kerülő áruk megfelelő ellenőrzési szintjeit kívánatos, hogy a gazdálkodók által szolgáltatott információkat a vonatkozó adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével a vámhatóságok egymás között és az adott ellenőrzésben érintett más szervekkel megosszák. Az említett ellenőrzéseket indokolt összehangolni azért, hogy a gazdálkodónak az információt csak egyszer kelljen megadnia, és azért, hogy az adott hatóságok az árukat ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen ellenőrizzék. (21) Az üzleti tevékenység megkönnyítése érdekében minden személynek továbbra is rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy képviselőt nevezzen ki a vámhatóságokkal fennálló ügyei intézésére. E képviseleti jogot azonban a továbbiakban tagállami jogszabályban nem lehet korlátozni. Ezenfelül annak a vámjogi képviselőnek, aki megfelel a vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkozó kritériumoknak, joga van a gazdálkodó letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban szolgáltatást nyújtani. A vámjogi képviselőnek főszabályként az Unió vámterületén letelepedettnek kell lennie. Ha a vámjogi képviselő olyan személyek érdekében jár el, akikre nem vonatkozik az Unió vámterületén való letelepedés követelménye, valamint egyéb indokolt esetekben ettől a kötelezettségtől el kell tekinteni. (22) A vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos valamennyi határozatra beleértve a kötelező érvényű felvilágosítást érintő határozatokat is ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk. Bármely ilyen határozatnak az Unió egész területén érvényesnek kell lennie, és lehetővé kell tenni annak megsemmisítését, az előírt kivételektől eltekintve történő módosítását, vagy annak visszavonását, amennyiben az nem felel meg a vámjogszabályoknak vagy azok értelmezésének.

5 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/5 (23) A vámeljárások elektronikus környezetben történő ésszerűsítése megköveteli a felelősségmegosztást a különböző tagállamok vámhatóságai között. Szükséges biztosítani a hathatós, visszatartó erejű és arányos szankciók megfelelő szintjét az egész belső piacon. (24) A szabálykövető és megbízható gazdálkodók részére meg kell adni az engedélyezett gazdálkodó státust, a vámügyi egyszerűsítésekre vagy a biztonságra és védelemre, vagy mindkettőre vonatkozóan. Az engedélyezett gazdálkodók számára lehetővé kell tenni, hogy a lehető legszélesebb körben és a lehető legnagyobb mértékben élhessenek a megadott engedélytípustól függően a vámügyi egyszerűsítésekkel, illetve a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos könnyítésekkel. Kedvezőbb elbánásban kell részesíteni őket a vámellenőrzések tekintetében is, azaz esetükben kevesebb fizikai és okmányalapú ellenőrzést kell végrehajtani. bánásmód biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el egyrészt egyéb olyan esetek meghatározása céljából, amelyekben a vámjogi képviselő számára nem előírás, hogy az Unió vámterületén letelepedett legyen, másrészt pedig a vámhatóságok által hozott többek között a kötelező érvényű felvilágosításra, az engedélyezett gazdálkodókra és az egyszerűsítésekre vonatkozó határozatokhoz kapcsolódó szabályok meghatározása céljából. (30) Meg kell állapítani azokat a tényezőket, amelyek alapján a behozatali vagy kiviteli vámot és az áruforgalommal kapcsolatos más intézkedéseket alkalmazzák. Indokolt továbbá részletesebb rendelkezéseket megállapítani a származási igazolások kiadására az Unióban, amikor a kereskedelem szükségletei azt megkövetelik. (25) A szabálykövető és megbízható gazdálkodók számára biztosítani kell az engedélyezett gazdálkodó státus nemzetközi kölcsönös elismerését. (26) Egyrészről a vámjogszabályok helyes alkalmazásának a vámhatóságok által történő biztosítására vonatkozó igény, másrészről a gazdálkodók tisztességes bánásmódhoz való joga közötti egyensúly biztosítása érdekében, a vámhatóságoknak széles körű ellenőrzési hatáskört, a gazdálkodóknak pedig jogorvoslati jogot kell biztosítani. (27) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően szükséges a vámhatóság által a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban hozott határozatokkal szembeni jogorvoslati jogon kívül minden személynek biztosítani azt a jogot, hogy meghallgassák minden olyan határozat meghozatala előtt, amely őt hátrányosan érintené. E jog korlátozása azonban indokolt lehet, különösen ha az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra jelentett veszély jellege vagy szintje úgy kívánja. (28) Annak érdekében, hogy az Unió, annak polgárai és kereskedelmi partnerei esetében minimalizálni lehessen a kockázatokat, a vámellenőrzések tagállamok általi harmonizált alkalmazásának egy közös kockázatkezelési keretrendszeren és az annak végrehajtására szolgáló elektronikus rendszeren kell alapulnia. A valamennyi tagállamra vonatkozó közös kockázatkezelési keretrendszer nem akadályozhatja meg azt, hogy az árukat szúrópróbaszerűen ellenőrizzék. (29) A vámalakiságok és -ellenőrzések által érintett személyekkel szembeni következetes és egyenlő (31) Azon tényezők kiegészítése érdekében, amelyek alapján behozatali vagy kiviteli vámot és más intézkedéseket alkalmaznak, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az áruk származásának meghatározása tekintetében. (32) Célszerű a behozatalivám-tartozások keletkezésének összes esetét egy csoportba összevonni a szabad forgalomba bocsátásra vagy a részleges vámmentesség melletti ideiglenes behozatalra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtását követőket kivéve a vámtartozást keletkeztető jogalap megállapításával kapcsolatos nehézségek elkerülése érdekében. Ugyanennek kell vonatkoznia a kivitelkor keletkező vámtartozás esetére. (33) Helyénvaló meghatározni azt a helyet, ahol a vámtartozás keletkezik és ahol a behozatali vagy kiviteli vámot be kell szedni. (34) A különleges eljárásokra vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a különleges eljárások valamennyi kategóriájára vonatkozóan egyetlen biztosíték legyen felhasználható, és azt, hogy az olyan összkezesség legyen, amely több ügyletre is vonatkozik. (35) Bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell a vámtartozásokra és egyéb felmerült díjakra vonatkozó csökkentett összegű összkezesség összegének csökkentését,vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességet. A felmerült vámtartozásokra és egyéb terhekre vonatkozó csökkentett összegű összkezesség egyenértékű a fizetendő beviteli vagy kiviteli vám teljes összegére vonatkozóan nyújtandó garanciával, különösen az érintett áruk átengedése és a könyvelésbe vétel céljából.

6 L 269/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (36) Annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek jobb védelme, a biztosítéknak ki kell terjednie a nem bejelentett vagy helytelenül bejelentett árukra abban a szállítmányban vagy abban az árunyilatkozatban, amelyhez azt adták. Ugyanezen okból a kezes kötelezettségvállalásának ki kell terjednie azokra a behozatalivám- vagy kivitelivám-összegekre is, amelyeket az áruátengedést követő ellenőrzéseket követően kell megfizetni. (37) Az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek fokozott védelme és a csalárd gyakorlatok visszaszorítása érdekében tanácsos megegyezni az összkezesség alkalmazására vonatkozó fokozatos intézkedéseket tartalmazó rendelkezésekről. Amennyiben a csalás fokozott kockázata áll fenn, lehetőséget kell adni az összkezesség alkalmazásának ideiglenes megtiltására, az érintett gazdálkodók konkrét helyzetének figyelembevételével. (38) Indokolt, hogy az érintett személy jóhiszeműségét figyelembe vegyék azokban az esetekben, amikor a vámtartozás a vámjogszabályok be nem tartása révén keletkezett, és a minimálisra kell csökkenteni az adós hanyagságának hatását. (39) Az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámtartozásra és a biztosítékokra vonatkozó szabályok kiegészítéséhez a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a vámtartozás keletkezésének helye, a behozatali és kiviteli vám összegének kiszámítása, a szóban forgó összegre vonatkozó biztosíték, valamint a vámtartozás beszedése, visszafizetése, elengedése és megszűnése. (40) Rögzíteni kell azt az elvet, hogy miként kell meghatározni az uniós áruk vámjogi státusát, az ilyen státus elvesztéséhez vezető körülményeket, és alapot kell szolgáltatni annak meghatározásához, hogy mikor marad változatlan ez a státus olyan esetekben, amikor az árukat ideiglenesen kiszállítják az Unió vámterületéről. (41) Az uniós áruknak az Unió vámterületén történő szabad szállítása és az e területre beszállított nem uniós áruk vámkezelésének biztosításához a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása céljából: az áruk vámjogi státusa, az uniós áruk vámjogi státusának elvesztése, a szóban forgó státus megőrzése az Unió vámterületéről ideiglenesen kiszállított áruk esetében, valamint a vámmentesség feltételei tértiáruk esetében. (42) Indokolt annak biztosítása, hogy amikor a gazdálkodó előre megadta az áruk beléptetésével kapcsolatos kockázatalapú ellenőrzésekhez szükséges információkat, akkor a főszabály az áruk gyors átengedése legyen. Az adóügyi és kereskedelempolitikai ellenőrzéseket elsődlegesen a gazdálkodó helyiségei és területei tekintetében illetékes vámhivatalnak kell elvégeznie. (43) A vám-árunyilatkozattal és az áru vámeljárás alá vonásával kapcsolatos szabályokat korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, elsősorban annak előírásával, hogy a vámárunyilatkozatokat főszabályként elektronikus úton kell benyújtani, hogy csak egyfajta egyszerűsített árunyilatkozat legyen, továbbá annak lehetővé tételével, hogy a vám-árunyilatkozatot a nyilatkozattevő nyilvántartásába történő bejegyzés formájában is be lehessen nyújtani. (44) Mivel a felülvizsgált Kiotói Egyezmény előnyben részesíti, hogy a vám-árunyilatkozat benyújtása, nyilvántartásba vétele és ellenőrzése az áruk megérkezése előtt történjen, továbbá, hogy a hely, ahol a vám-árunyilatkozatot benyújtják, elkülönüljön attól a helytől, ahol az áruk fizikailag találhatók, indokolt rendelkezni a gazdálkodó letelepedési helyén történő központi vámkezelésről. (45) Szükséges uniós szinten megállapítani azokat a szabályokat, amelyek irányadók az áruknak a vámhatóságok által történő megsemmisítésére vagy azokról más módon történő rendelkezésre, mivel ezekhez eddig nemzeti jogszabályokra volt szükség. (46) Az áruk vámeljárás alá vonásával kapcsolatos szabályok kiegészítése és az érintett személyekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében indokolt, hogy a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vám-árunyilatkozattal és az áruk ki átengedésével kapcsolatos szabályok tekintetében. (47) Indokolt a különleges eljárásokra közös és egyszerű szabályokat megállapítani, amelyeket ki kell egészíteni néhány kisebb szabállyal a különleges eljárás minden kategóriája esetében, hogy a gazdálkodó számára egyszerű legyen a megfelelő eljárás kiválasztása, hogy a hibákat elkerüljék és az áruátengedést követő beszedések és visszafizetések számát csökkentsék. (48) Meg kell könnyíteni olyan engedélyek egyetlen biztosítékkal és egyetlen felügyelő vámhivatal mellett történő megadását, amelyek több különleges eljárásra vonatkoznak, és az ilyen esetekben egyszerű szabályoknak kell vonatkozniuk a vámtartozások keletkezésére. Alapelvnek kell lennie, hogy a különleges eljárás alá vont árukat vagy az azokból készült termékeket akkor kell értékelni, amikor a vámtartozás keletkezik. Azt is lehetségessé kell azonban tenni ha gazdaságilag indokolt, hogy az árukat akkor értékeljék, amikor azokat különleges eljárás alá vonják. Ugyanezeknek az elveknek kell vonatkozniuk a szokásos kezelési módokra.

7 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/7 (49) A fokozott biztonsági intézkedésekre való tekintettel az áruk vámszabad területeken történő elhelyezésének vámeljárássá kell válnia, és az árukat vámellenőrzés alá kell vonni a beléptetéskor és a nyilvántartások tekintetében. (50) Mivel az újrakiviteli szándékra többé már nincs szükség, az aktív feldolgozási felfüggesztő eljárást össze kell vonni a vámfelügyelet melletti feldolgozással, és az aktív feldolgozási vám-visszatérítési eljárást el kell hagyni. Ennek az egyetlen aktív feldolgozási eljárásnak kell vonatkoznia a megsemmisítésre is, kivéve ha a megsemmisítést a vámhatóság végzi, vagy az annak felügyelete alatt történik. (51) A különleges eljárásokra vonatkozó szabályok kiegészítése és az érintett személyekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében: olyan esetek, amelyekben az árukat különleges eljárások alá vonják, ezen áruk szállítása, szokásos kezelési módjai és helyettesíthetősége, valamint ezen eljárások lezárása. (52) Az Unió vámterületéről kiszállításra kerülő uniós árukkal kapcsolatos biztonsági intézkedéseknek ugyanúgy kell vonatkozniuk a nem uniós áruk újrakivitelére is. Ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni az áruk minden típusára, szükség esetén olyan kivételek lehetőségével, mint például azoknál az áruknál, amelyek csak áthaladnak az Unió vámterületén. (55) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében megállapított arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló a vámunió hathatós működésének lehetővé tételére és a közös kereskedelempolitika végrehajtására irányuló fő célkitűzések megvalósítása céljából az Unió vámterületére beszállított vagy onnan kiszállított árukra alkalmazandó általános szabályokat és eljárásokat megállapítani. Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésében megállapított arányosság elvével összhangban e rendelet nem haladja meg a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. (56) A vámjogszabályok egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében számos különálló uniós jogi aktusokban szereplő rendelkezés az átláthatóság érdekében bekerült a Vámkódexbe. A Közösségen belüli légi járaton utazó személyek kézi és feladott poggyászára, valamint a Közösségen belüli tengeri utazáson részt vevő személyek poggyászára alkalmazandó ellenőrzések és alakiságok megszüntetéséről szóló, december 19-i 3925/91/EGK tanácsi rendeletet ( 1 ), a 2913/92/EGK rendeletet, az Európai Közösség és egyes országok közötti preferenciális kereskedelemre irányadó rendelkezések alapján a származási igazolások Közösségben történő kiadásának és kiállításának, valamint egyes elfogadott exportőri engedélyek kiadásának megkönnyítésére irányuló eljárásokról szóló, június 11-i 1207/2001/EK tanácsi rendeletet ( 2 ), valamint a 450/2008/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni. (57) A rendelet felhatalmazást és a végrehajtási hatáskörök átruházását megállapító rendelkezései, valamint a díjakról és költségekről szóló rendelkezéseke rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően alkalmazandó. A többi rendelkezés június 1-én alkalmazandó. (53) Az Unió vámterületére beszállításra vagy onnan kiszállításra kerülő áruk vámfelügyeletének és a biztonsági intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSz 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a belépési gyűjtő árunyilatkozathoz és az indulás előtti árunyilatkozatokhoz kapcsolódó szabályok tekintetében. (58) E rendelet nem sérti az EUMSZ 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott, az okmányokhoz való hozzáférésre vonatkozó jelenleg hatályos és jövőbeli uniós szabályokat. E rendelet nem sérti továbbá az okmányokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. (54) A vámügy és a kereskedelem területén a további különösen a legújabb eszközök és technológiák alkalmazásával történő könnyítés lehetőségeinek feltérképezése érdekében engedélyezni kell a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett és kérelem alapján egy meghatározott időtartamon keresztül teszteljék a vámjogszabályok alkalmazásának könnyítéseit. Az említett lehetőség nem veszélyeztetheti a vámjogszabály alkalmazását és nem teremthet új kötelezettségeket a gazdálkodók számára, akik kizárólag önkéntes alapon vehetnek részt a tesztelésben. (59) A Bizottság megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az e rendeletben előírt felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok a Vámkódex alkalmazási időpontját megelőzően kellő időben hatályba lépjenek ahhoz, hogy a tagállamok azokat időben végre tudják hajtani, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: ( 1 ) HL L 374., , 4. o. ( 2 ) HL L 165., , 1. o.

8 L 269/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FEJEZET A vámjogszabályok alkalmazási köre, a vám küldetése és fogalommeghatározások FEJEZET A személyek vámjogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei s z a k a s z I n f o r m á c i ó n y ú j t á s s z a k a s z V á m j o g i k é p v i s e l e t s z a k a s z A v á m j o g s z a b á l y o k a l k a l m a z á s á v a l k a p c s o l a t o s h a t á r o z a t o k s z a k a s z E n g e d é l y e z e t t g a z d á l k o d ó s z a k a s z S z a n k c i ó k s z a k a s z J o g o r v o s l a t s z a k a s z A z á r u k e l l e n ő r z é s e s z a k a s z O k m á n y o k é s m á s i n f o r m á c i ó k m e g ő r z é s e ; d í j a k é s k ö l t s é g e k FEJEZET Valutaátszámítás és határidők II. CÍM AZOK A TÉNYEZŐK, AMELYEK ALAPJÁN AZ ÁRUFORGALOMRA VONATKOZÓ BEHOZATALI ÉS KIVITELI VÁMOT ÉS MÁS INTÉZKEDÉSEKET ALKALMAZZÁK FEJEZET Közös vámtarifa és az áruk tarifális besorolása FEJEZET Az áruk származása s z a k a s z N e m p r e f e r e n c i á l i s s z á r m a z á s s z a k a s z P r e f e r e n c i á l i s s z á r m a z á s s z a k a s z A z á r u k s z á r m a z á s á n a k m e g h a t á r o z á s a FEJEZET Az áruk vámértéke III. CÍM VÁMTARTOZÁS ÉS BIZTOSÍTÉKOK FEJEZET Vámtartozás keletkezése s z a k a s z B e h o z a t a l i v á m - t a r t o z á s s z a k a s z K i v i t e l i v á m - t a r t o z á s s z a k a s z A b e h o z a t a l l a l é s a k i v i t e l l e l k a p c s o l a t b a n k e l e t k e z e t t v á m t a r t o z á s r a v o n a t k o z ó k ö z ö s r e n d e l k e z é s e k FEJEZET Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra FEJEZET A behozatali vagy kiviteli vám összegének beszedése, megfizetése, visszafizetése és elengedése

9 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/9 Oldal 1. s z a k a s z A b e h o z a t a l i é s k i v i t e l i v á m ö s s z e g é n e k m e g h a t á r o z á s a, a v á m t a r t o z á s k ö z l é s e é s k ö n y v e l é s b e v é t e l s z a k a s z A b e h o z a t a l i v a g y k i v i t e l i v á m ö s s z e g é n e k m e g f i z e t é s e s z a k a s z V i s s z a f i z e t é s é s e l e n g e d é s FEJEZET A vámtartozás megszűnése IV. CÍM AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRE BESZÁLLÍTOTT ÁRUK FEJEZET Belépési gyűjtő árunyilatkozat FEJEZET Az áruk érkezése s z a k a s z A z á r u b e l é p t e t é s e a z U n i ó v á m t e r ü l e t é r e s z a k a s z A z á r u k v á m e l é á l l í t á s a, k i r a k o d á s a é s v i z s g á l a t a s z a k a s z A z á r u k i d e i g l e n e s t á r o l á s a V. CÍM A VÁMJOGI STÁTUSRA, AZ ÁRUK VÁMELJÁRÁS ALÁ VONÁSÁRA, VALAMINT AZ ÁRUK ELLENŐRZÉSÉRE, KIADÁSÁRA ÉS AZ AZOKRÓL TÖRTÉNŐ RENDEL KEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK FEJEZET Az áruk vámjogi státusa FEJEZET Áruk vámeljárás alá vonása s z a k a s z Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k s z a k a s z S z a b v á n y o s v á m á r u - n y i l a t k o z a t o k s z a k a s z E g y s z e r ű s í t e t t v á m á r u - n y i l a t k o z a t o k s z a k a s z V a l a m e n n y i v á m á r u - n y i l a t k o z a t r a a l k a l m a z a n d ó r e n d e l k e z é s e k s z a k a s z E g y é b e g y s z e r ű s í t é s e k FEJEZET Az áruk ellenőrzése és kiadása s z a k a s z E l l e n ő r z é s s z a k a s z K i a d á s FEJEZET Árukról történő rendelkezés VI. CÍM SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS ÉS BEHOZATALIVÁM-MENTESSÉG FEJEZET Szabad forgalomba bocsátás FEJEZET Behozatalivám-mentesség s z a k a s z T é r t i á r u k s z a k a s z A t e n g e r i h a l á s z a t é s a t e n g e r b ő l n y e r t t e r m é k e k

10 L 269/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Oldal VII. CÍM KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK FEJEZET Általános rendelkezések FEJEZET Árutovábbítás s z a k a s z K ü l s ő é s b e l s ő á r u t o v á b b í t á s s z a k a s z U n i ó s á r u t o v á b b í t á s FEJEZET Tárolás s z a k a s z K ö z ö s r e n d e l k e z é s e k s z a k a s z V á m r a k t á r o z á s s z a k a s z V á m s z a b a d t e r ü l e t e k FEJEZET Különleges felhasználás s z a k a s z I d e i g l e n e s b e h o z a t a l s z a k a s z M e g h a t á r o z o t t c é l r a t ö r t é n ő f e l h a s z n á l á s FEJEZET Feldolgozás s z a k a s z Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k s z a k a s z A k t í v f e l d o l g o z á s s z a k a s z P a s s z í v f e l d o l g o z á s VIII. CÍM AZ UNIÓ VÁMTERÜLETÉRŐL KIVITT ÁRUK FEJEZET Az áruk kiléptetését megelőző alakiságok FEJEZET Az áruk kiléptetésére vonatkozó alakiságok FEJEZET Kivitel és újrakivitel FEJEZET Kiléptetési gyújtó árunyilatkozat FEJEZET Újrakiviteli értesítés FEJEZET Kivitelivám-mentesség IX. CÍM ELEKTRONIKUS RENDSZEREK, EGYSZERŰSÍTÉSEK, FELHATALMAZÁS, BIZOTT SÁGI ELJÁRÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FEJEZET Elektronikus rendszerek fejlesztése FEJEZET A vámjogszabályok alkalmazásának egyszerűsítései FEJEZET Felhatalmazás és bizottsági eljárás FEJEZET Záró rendelkezések MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK

11 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/11 I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET A vámjogszabályok alkalmazási köre, a vám küldetése és fogalommeghatározások 1. cikk Tárgy és alkalmazási kör (1) Ez a rendelet létrehozza az Uniós Vámkódexet (a Vámkódex), amely megállapítja az Unió vámterületére beszállításra kerülő vagy onnan kiszállításra kerülő árukra alkalmazandó általános szabályokat és eljárásokat. A nemzetközi jog és a nemzetközi egyezmények, valamint az egyéb tárgykörökre vonatkozó uniós jogszabályok sérelme nélkül a Vámkódex egységesen alkalmazandó az Unió vámterületének egészén. (2) A vámjogszabályok egyes rendelkezései az Unió vámterületén kívül is alkalmazhatóak a különleges tárgykörökre vonatkozó jogszabályok vagy nemzetközi egyezmények keretén belül. 3. cikk A vámhatóságok küldetése A vámhatóságoknak kell elsődlegesen felelniük az Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletéért, hozzájárulva ezáltal a tisztességes és nyitott kereskedelemhez, a belső piac külső vonatkozásainak, a közös kereskedelempolitikának és a kereskedelemmel összefüggő más közös uniós politikáknak a végrehajtásához, valamint az ellátási lánc átfogó biztonságához. A vámhatóságoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek különösen a következőket célozzák: a) az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeinek védelme; b) az Unió védelme a tisztességtelen és jogellenes kereskedelemmel szemben, a jogszerű üzleti tevékenység támogatása mellett; c) az Unió és lakói biztonságáról és védelméről, valamint a környezetvédelemről való gondoskodás, szükség szerint más hatóságokkal szorosan együttműködve; és d) megfelelő egyensúly fenntartása a vámellenőrzések és a jogszerű kereskedelem megkönnyítése között. 4. cikk Vámterület (1) Az Unió vámterülete a következő területeket foglalja magában, felségvizeikkel, belvizeikkel és légterükkel együtt: (3) A vámjogszabályok egyes rendelkezései beleértve az abban megállapításra kerülő egyszerűsítéseket alkalmazandók arra az uniós áruforgalomra, amelyet az Unió vámterületének a 2006/112/EK irányelv vagy a 2008/118/EK irányelv rendelkezései alá tartozó részei, valamint azon részei között folytatnak, amelyekre ezek a rendelkezések nem alkalmazandók, illetve e terület azon részei közötti áruforgalomra, amelyekre ezek a rendelkezések nem alkalmazandók. 2. cikk Felhatalmazás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vámjogszabályoknak az 1. cikk (3) bekezdésében említett, uniós áruforgalomra alkalmazandó rendelkezéseinek pontosítása és egyszerűsítése céljából a következőkre vonatkozóan: vámárunyilatkozat, a vámjogi státus igazolása, az uniós belső árutovábbítási eljárás alkalmazása, annyiban, amennyiben ez nem befolyásolja a vonatkozó adóügyi intézkedések helyes alkalmazását. Az említett jogi aktusok vonatkozhatnak csak egy tagállamot érintő uniós áruforgalommal kapcsolatos különleges körülményekre. a Belga Királyság területe, a Bolgár Köztársaság területe, a Cseh Köztársaság területe, a Dán Királyság területe, a Feröer szigetek és Grönland kivételével, a Németországi Szövetségi Köztársaság területe, Helgoland szigete és Büsingen területe kivételével (az november 23-án a Német Szövetségi Köztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött szerződés), az Észt Köztársaság területe, Írország területe, a Görög Köztársaság területe, a Spanyol Királyság területe, Ceuta és Melilla kivételével, a Francia Köztársaság területe; a francia tengerentúli országok és területek kivételével, amelyekre az EUMSZ negyedik részének rendelkezéseit kell alkalmazni,

12 L 269/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja a Horvát Köztársaság területe, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának területe, valamint a Csatorna-szigetek és a Man-sziget. az Olasz Köztársaság területe, kivéve Livigno és Campione d Italia területeit, valamint a Luganói-tó nemzeti vizeit a part és a Ponte Tresa és Porto Ceresio közötti terület politikai határa között, (2) A tagállamok területén kívül elhelyezkedő következő területeket, beleértve felségvizeiket, belvizeiket és légtereiket a rájuk vonatkozó egyezményeket és szerződéseket figyelembe véve az Unió vámterülete részének kell tekinteni: a Ciprusi Köztársaság területe a 2003-as csatlakozási okmány rendelkezéseinek megfelelően, a) FRANCIAORSZÁG a Lett Köztársaság területe, a Litván Köztársaság területe, a Luxemburgi Nagyhercegség területe, Magyarország területe, Monaco területe, ahogyan azt az május 18-án Párizsban aláírt vámegyezmény meghatározza (Journal officiel de la République française (a Francia Köztársaság Hivatalos Lapja), szeptember 27., o.); b) CIPRUS Az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, Nicosiában augusztus 16-án aláírt szerződésben meghatározott Akrotiri és Dhekelia felségterületei (United Kingdom Treaty Series No 4 (1961) Cmnd. 1252). Málta területe, a Holland Királyság európai területe, 5. cikk Fogalommeghatározások A Vámkódex alkalmazásában: az Osztrák Köztársaság területe, a Lengyel Köztársaság területe, 1. vámhatóságok : a tagállamoknak a vámjogszabályok alkalmazásáért felelős vámigazgatásai és mindazok az egyéb hatóságok, amelyeket a nemzeti jog bizonyos vámjogszabályok alkalmazására felhatalmaz; a Portugál Köztársaság területe, 2. vámjogszabályok : a jogszabályok együttese, amely a következők összességéből áll: Románia területe, a) a Vámkódex és az azt kiegészítő vagy végrehajtó, uniós vagy nemzeti szinten elfogadott rendelkezések; a Szlovén Köztársaság területe, b) a Közös Vámtarifa rendelkezései; a Szlovák Köztársaság területe, c) a vámmentességek uniós rendszerének létrehozásáról szóló jogszabályok; a Finn Köztársaság területe, a Svéd Királyság területe, és d) vámügyi rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi megállapodások, amennyiben ezek alkalmazandók az Unióban;

13 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/13 3. vámellenőrzések : a vámhatóságok által elvégzett konkrét intézkedések, amelyek célja az, hogy biztosítsák az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk beléptetését, kiléptetését, árutovábbítását, szállítását, tárolását és meghatározott célra történő felhasználását, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétét és szállítását szabályozó vámjogszabályoknak és a más jogszabályoknak való megfelelést; 10. kilépési gyűjtő árunyilatkozat : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon, a megadott határidőn belül értesíti a vámhatóságokat az áruknak az Unió vámterületéről való kiszállításáról; 11. átmeneti megőrzési árunyilatkozat : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi, hogy az áruk átmeneti megőrzésben vannak; 4. személy : természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri; 12. vám-árunyilatkozat : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy az árut egy adott vámeljárás alá kívánja vonni, adott esetben jelezve bármely alkalmazandó különleges rendelkezést; 5. gazdálkodó : az a személy, aki üzleti tevékenysége keretében részt vesz a vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységekben; 6. vámjogi képviselő : az a személy, akit egy másik személy kijelöl a vámhatóságok előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megkövetelt cselekmények és vámalakiságok elvégzésére; 7. kockázat : az Unió vámterülete és az azon a területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk beléptetésével, kiléptetésével, árutovábbításával, szállításával vagy meghatározott célra történő felhasználásával, valamint az Unió vámterületén belül nem uniós áruk jelenlétével összefüggő olyan esemény bekövetkezésének valószínűsége és hatása, amely: a) akadályozná az uniós vagy nemzeti intézkedések helyes alkalmazását; 13. újrakiviteli árunyilatkozat : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy az Unió vámterületéről nem uniós árukat kíván kiszállítani a vámszabad területi eljárás hatálya alatt vagy átmeneti megőrzésben lévő áruk kivételével; 14. újrakiviteli értesítés : azon okmány, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy valamely vámszabad területi eljárás hatálya alá lévő vagy átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árut kíván kiszállítani az Unió vámterületéről; 15. nyilatkozattevő : az a személy, aki saját nevében vámárunyilatkozatot, átmeneti megőrzési árunyilatkozatot, belépési gyűjtő árunyilatkozatot, kilépési gyűjtő árunyilatkozatot, újrakiviteli árunyilatkozatot vagy újrakiviteli értesítést nyújt be, vagy az a személy, akinek a nevében ilyen árunyilatkozatot vagy értesítést nyújtanak be; b) veszélyeztetné az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeit; vagy 16. vámeljárás : a következő eljárások bármelyike, amely alá az árut a Vámkódexnek megfelelően vonhatják: c) fenyegetést jelentene az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra; 8. vámalakiságok : valamennyi olyan művelet, amelyet valamely személynek és a vámhatóságoknak el kell végezniük a vámjogszabályoknak való megfelelés érdekében; a) szabad forgalomba bocsátás; b) különleges eljárások; c) kivitel; 9. belépési gyűjtő árunyilatkozat : azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon, a megadott határidőn belül értesíti a vámhatóságokat az áruknak az Unió vámterületére való beszállításáról; 17. átmeneti megőrzés : a nem uniós áruk azon helyzete, amikor azokat a vám elé állításuk és a vámeljárás alá vonásuk vagy újrakivitelük közötti időszakban vámfelügyelet alatt ideiglenesen tárolják;

14 L 269/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja vámtartozás : valamely személynek a hatályban lévő vámjogszabályok alapján az adott árura vonatkozó behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére való kötelezettsége; 19. adós : a vámtartozás megfizetéséért felelős bármely személy; 28. visszafizetés : a már megfizetett behozatali vagy kiviteli vám összegének visszatérítése; 29. elengedés : a még meg nem fizetett behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés; 20. behozatali vám : az áru behozatalakor fizetendő vám; 30. feldolgozott termékek : azok a feldolgozási eljárás alá vont áruk, amelyeken feldolgozási műveleteket végeztek; 21. kiviteli vám : az áru kivitelekor fizetendő vám; 31. az Unió vámterületén letelepedett személy : 22. vámjogi státus : az áruk uniós vagy nem uniós státusa; 23. uniós áruk : azok az áruk, amelyek a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak: a) teljes egészében az Unió vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről behozott árukat; b) az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről erre a területre beszállított és szabad forgalomba bocsátott áruk; a) természetes személy esetében minden olyan személy, akinek szokásos tartózkodási helye az Unió vámterületén található; b) jogi személy vagy személyegyesülés esetén minden olyan személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyintézésének helye vagy állandó üzleti telephelye az Unió vámterületén van; 32. állandó üzleti telephely : olyan állandó telephely, ahol a szükséges emberi és műszaki erőforrás egyaránt állandó jelleggel biztosított, és amelyen keresztül az adott személy vámügyi műveleteinek teljes körű vagy részleges elvégzése történik; c) az Unió vámterületén belül kizárólag a b) pontban említett árukból vagy az a) és b) pontban említett árukból előállított vagy termelt áruk; 24. nem uniós áruk : a 23. pontban említett áruktól eltérő vagy uniós vámjogi státusukat elvesztett áruk; 25. kockázatkezelés : a kockázat rendszeres megállapítása, többek között véletlenszerű ellenőrzésekkel, és a kockázatnak való kitettség korlátozásához szükséges összes intézkedés végrehajtása; 33. az áru vám elé állítása : a vámhatóság értesítése az árunak a vámhivatalba vagy a vámhatóságok által kijelölt vagy jóváhagyott egyéb helyre történő érkezéséről, és az áruk vámellenőrzés céljára történő rendelkezésre állása; 34. az áru birtokosa : az a személy, aki az áru tulajdonosa, vagy aki az ahhoz hasonló rendelkezési joggal bír, illetve az áru felett fizikai ellenőrzést gyakorol; 35. a vámeljárás jogosultja : 26. áru átengedése : a vámhatóságok azon intézkedése, amelylyel az árut rendelkezésre bocsátják azon vámeljárás céljaira, amely alá az adott árut vonják; a) az a személy, aki a vám-árunyilatkozatot benyújtja, vagy akinek az érdekében a szóban forgó árunyilatkozatot benyújtják; vagy 27. vámfelügyelet : általában a vámhatóságok által hozott olyan intézkedés, amelynek célja a vámjogszabályok és adott esetben az ilyen intézkedés alatt lévő árura vonatkozó egyéb rendelkezések betartatása; b) az a személy, akire az előbb említett személy jogai és kötelezettségei valamely vámeljárás tekintetében átszálltak;

15 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/ kereskedelempolitikai intézkedések : azok a nem tarifális intézkedések, amelyeket a közös kereskedelempolitika részeként az áruk nemzetközi kereskedelmére irányadó uniós rendelkezések formájában állapítanak meg; b) kilépés esetében az a személy, aki az árukat az Unió vámterületéről kiszállítja, vagy aki az áruk kiszállításáért a felelősséget viseli. Azonban: 37. feldolgozási műveletek : a következők valamelyikét jelentik: a) az áru megmunkálása, ideértve az összeállítást, összeszerelést vagy más áruhoz történő hozzáillesztést; b) az áru feldolgozása; i. olyan kombinált szállítás esetében, amikor az Unió vámterületéről kilépő tényleges szállítóeszköz csupán szállít egy másik szállítóeszközt, amely a tényleges szállítóeszköznek a rendeltetési helyére való megérkezését követően tényleges szállítóeszközként saját erőből továbbhalad, a fuvarozó az a személy, aki azt a szállítóeszközt üzemelteti, amely miután elhagyta az Unió vámterületét és a rendeltetési helyére megérkezett, saját erőből továbbhalad; c) az áru megsemmisítése; d) az áru javítása, ideértve a helyreállítását és a beállítását is; e) olyan áruk felhasználása, amelyek nem találhatók meg a feldolgozott termékekben, de lehetővé teszik vagy megkönnyítik ilyen termékek előállítását, még akkor is, ha a folyamat során teljesen vagy részben elhasználódnak (gyártási segédanyagok); ii. járatmegosztási vagy helybérleti megállapodás keretében történő tengeri vagy légi szállítás esetében a fuvarozó az a személy, aki az áruknak az Unió vámterületéről történő tényleges fuvarozására vonatkozó szerződést megköti, és a hajóraklevelet vagy a légifuvar-levelet kiállítja; 41. vételi jutalék : az a díj, amelyet az importőr azért fizet az ügynökének, mert képviseli őt az értékelendő áru vétele során. 38. elszámolási kulcs : egy adott mennyiségű, feldolgozási eljárás alá vont áru feldolgozásából előállított feldolgozott termékek mennyisége vagy százaléka; 39. határozat : a vámhatóságoknak a vámjogszabályokkal kapcsolatos bármely olyan aktusa, amellyel egy konkrét esetben döntést hoznak, és amely az érintett személyre vagy személyekre joghatással van; 40. fuvarozó : a) belépés esetében az a személy, aki az árukat az Unió vámterületére beszállítja, vagy aki az áruk beszállításáért a felelősséget viseli; azonban i. kombinált szállítás esetében a fuvarozó az a személy, aki azt a szállítóeszközt üzemelteti, amely az Unió vámterületére való beszállítását követően saját erőből tényleges szállítóeszközként továbbhalad; ii. járatmegosztási vagy helybérleti megállapodás keretében történő tengeri vagy légi szállítás esetében a fuvarozó az a személy, aki az áruknak az Unió vámterületére történő tényleges fuvarozására vonatkozó szerződést megköti, és a hajóraklevelet vagy a légifuvar-levelet kiállítja; 2. FEJEZET A személyek vámjogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei 1. s z a k a s z I n f o r m á c i ó n y ú j t á s 6. cikk Az adattárolás és információcsere módjai, valamint közös adatszolgáltatási követelmények (1) A vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló, vámjogszabályok által megkövetelt minden információcserének például árunyilatkozatok, kérelmek vagy határozatok cseréjének és az ilyen adatok tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. (2) Az (1) bekezdésben említett információcsere és adattárolás céljára közös adatszolgáltatási követelményeket kell kidolgozni. (3) Az információcserének és az adattárolásnak az (1) bekezdésben említett elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módjai az alábbiak szerint alkalmazhatók:

16 L 269/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja a) állandó jelleggel, ha a forgalom jellegéből adódóan kellőképpen indokolt, vagy ha az érintett vámalakiságok szempontjából az elektronikus adatfeldolgozási eljárás alkalmazása nem megfelelő; 8. cikk A végrehajtási hatáskörök átruházása (1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az alábbiakat: b) ideiglenes jelleggel a vámhatóságok vagy a gazdálkodók számítógépesített rendszereinek átmeneti működési zavara esetén. a) szükség esetén a 6. cikk (2) bekezdésében említett közös adatszolgáltatási követelmények formátuma és kódja; (4) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság rendkívüli esetekben határozatokat fogadhat el, lehetővé téve egy vagy több tagállamnak, hogy az információcserének és az adattárolásnak az elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módjait alkalmazzák. Az eltéréssel kapcsolatos ilyen határozatot az azt kérelmező tagállam sajátos helyzetének kell indokolnia, és az eltérést meghatározott időtartamra lehet megadni. Az eltérést rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és a címzett tagállam kérelme alapján további meghatározott időszakokra meg lehet hosszabbítani. Amennyiben az eltérés indokai már nem állnak fenn, azt vissza kell vonni. Az eltérés nem befolyásolhatja sem a címzett tagállam és a többi tagállam közötti információcserét, sem a más tagállamokban a vámjogszabályok alkalmazása céljából végzett információcserét és adattárolást. 7. cikk Felhatalmazás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan: a) a 6. cikk (2) bekezdésében említett közös adatszolgáltatási követelmények, figyelembe véve a vámjogszabályokban megállapított vámalakiságok teljesítésének a szükségességét, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett információcsere és adattárolás jellegét és célját; b) a 6. cikk (3) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon végezhető információcserére és adattárolásra vonatkozó eljárási szabályok. E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak keretében kell elfogadni. (2) A Bizottság végrehajtási aktusok révén fogadja el a 6. cikk (4) bekezdésében említett eltérésekről szóló határozatokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 9. cikk Nyilvántartásba vétel (1) Az Unió vámterületén letelepedett gazdálkodóknak a letelepedési helyük szerint illetékes vámhatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat. (2) Meghatározott esetekben az Unió vámterületén nem letelepedett gazdálkodóknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat annál a vámhatóságnál, amely azért a helyért felelős, ahol első alkalommal nyújtanak be árunyilatkozatot vagy határozat iránti kérelmet. (3) A gazdálkodónak nem minősülő személyek eltérő rendelkezés hiányában nem kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat a vámhatóságoknál. b) azon konkrét esetek, amelyekben a 6. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően az információcserének és az adattárolásnak az elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módjait lehet alkalmazni; Azon esetekben, amikor az első albekezdésben említett személyek kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, a következők alkalmazandók: c) azon információtípusok és adatok, amelyeknek a 148. cikk (4) bekezdésében és a 214. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásokban kell szerepelniük. a) amennyiben letelepedtek az Unió vámterületén, a letelepedési helyükért felelős vámhatóságnál kell nyilvántartásba vetetniük magukat;

17 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/17 b) amennyiben nem telepedtek le az Unió vámterületén, annál a vámhatóságnál kell nyilvántartásba vetetniük magukat, amely azért a helyért felelős, ahol első alkalommal nyújtanak be árunyilatkozatot vagy határozat iránti kérelmet. (4) Meghatározott esetekben a vámhatóságok érvénytelenítik a nyilvántartásba vételt. 10. cikk Felhatalmazás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan: a) a 9. cikk (2) bekezdésében említett azon esetek, amikor az Unió vámterületén nem letelepedett gazdálkodók kötelesek a vámhatóságokkal nyilvántartásba vetetni magukat; b) a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett azon esetek, amikor a gazdálkodónak nem minősülő személyek kötelesek a vámhatóságokkal nyilvántartásba vetetni magukat; (2) Az Unió vámterületének részét nem képező országok vagy területek vámhatóságaival vagy más illetékes hatóságaival az (1) bekezdésben említett bizalmas információkat közölni az ezekkel az országokkal vagy területekkel folytatott vámügyi együttműködés céljából nemzetközi egyezmények vagy a közös kereskedelempolitika területére vonatkozó uniós jogszabályok keretében. (3) Bármely információnak az (1) és (2) bekezdésben említett közzétételekor vagy közlésekor a hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek maradéktalanul megfelelő szintű adatvédelemről kell gondoskodni. 13. cikk Kiegészítő információk cseréje a vámhatóságok és a gazdálkodók között (1) A vámhatóságok és a gazdálkodók különösen a kockázat azonosítására és ellensúlyozására irányuló kölcsönös együttműködés céljából kicserélhetnek egymás között bármely olyan információt, amelyet a vámjogszabályok kifejezetten nem követelnek meg. Erre a cserére írásos megállapodás alapján kerülhet sor, és magában foglalhatja a gazdálkodók számítógépes rendszeréhez való hozzáférés biztosítását a vámhatóságok számára. c) a 9. cikk (4) bekezdésben említett esetek, amikor a vámhatóságok érvénytelenítenek valamely nyilvántartásba vételt. (2) Az egyik fél által a másiknak az (1) bekezdésben említett együttműködés keretében rendelkezésre bocsátott információ bizalmas, kivéve ha a két fél másként állapodik meg. 11. cikk A végrehajtási hatáskörök átruházása A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 9. cikkben említett, a nyilvántartásba vételért felelős vámhatóságokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 12. cikk Információközlés és adatvédelem (1) Minden olyan, a vámhatóságok által feladataik elvégzése során megszerzett információ, amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon adnak meg, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik. Ezeket az információkat a 47. cikk (2) bekezdésében előírtak kivételével az illetékes hatóságok nem tehetik közzé az információt szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül. Ezen információk engedély nélküli közzététele megengedett azonban akkor, ha arra a vámhatóságokat a hatályos rendelkezések értelmében kötelezik vagy felhatalmazzák, különösen adatvédelmi tekintetben vagy jogi eljárással kapcsolatban. 14. cikk Információnyújtás a vámhatóságok részéről (1) A vámhatóságoktól bárki kérhet felvilágosítást a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban. Az ilyen kérés visszautasítható, ha az nem egy ténylegesen tervezett, nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos tevékenységhez kapcsolódik. (2) A vámhatóságoknak rendszeres párbeszédet kell folytatniuk a gazdálkodókkal és más, a nemzetközi áruforgalomban érintett hatóságokkal. Elő kell segíteniük az átláthatóságot azáltal, hogy a vámjogszabályokat, az általános igazgatási rendelkezéseket és a kérelem-formanyomtatványokat szabadon rendelkezésre bocsátják amikor kivitelezhető díjmentesen és az interneten keresztül. 15. cikk Információnyújtás a vámhatóságok számára (1) A vámalakiságok elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személyek kötelesek a vámhatóságok kérésére, az előírt határidőn belül a megfelelő formában a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges okmányokat és információkat, valamint megadni részükre a vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget.

18 L 269/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (2) A vám-árunyilatkozat, az átmeneti megőrzési árunyilatkozat, a belépési gyűjtő árunyilatkozat, a kilépési gyűjtő árunyilatkozat, az újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli értesítés vámhatóságoknak történő benyújtásával, vagy az engedély vagy bármely más határozat iránti kérelem benyújtásával az érintett személy felelősséggel tartozik a következőkért: a) az árunyilatkozatban, értesítésben vagy kérelemben megadott információ pontossága és teljessége; b) az árunyilatkozatot, értesítést vagy kérelmet alátámasztó okmányok hitelessége, pontossága és érvényessége; c) adott esetben a szóban forgó áruknak az érintett vámeljárás alá vonásával, illetve az engedélyezett műveletek lefolytatásával kapcsolatos összes kötelezettség teljesítése. Az első albekezdés a vámhatóságok által megkövetelt vagy a vámhatóságok számára megadott, bármilyen más formában történő információnyújtásra is vonatkozik. Amikor a 18. cikkben említett módon az érintett személy vámjogi képviselője nyújtja be az árunyilatkozatot vagy az értesítést, a kérelmet vagy az információt, a vámjogi képviselőre is vonatkoznak a jelen bekezdés első albekezdésében megállapított kötelezettségek. 16. cikk Elektronikus rendszerek (1) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal olyan elektronikus rendszerek kifejlesztésében, fenntartásában és alkalmazásában, amelyek a vámhatóságok közötti és a Bizottsággal végzett információcserére és adattárolásra szolgálnak a Vámkódexszel összhangban. E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 2. s z a k a s z V á m j o g i k é p v i s e l e t 18. cikk Vámjogi képviselő (1) Bármely személy kijelölhet vámjogi képviselőt. Az ilyen képviselet lehet közvetlen, amely esetben a vámjogi képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy közvetett, amely esetben a vámjogi képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el. (2) A vámjogi képviselőnek az Unió vámterületén letelepedettnek kell lennie. Ez a követelmény eltérő rendelkezés hiányában nem vonatkozik arra az esetre, ha a vámjogi képviselő olyan személyek érdekében jár el, akikre nem vonatkozik az Unió vámterületén való letelepedés követelménye. (3) A tagállamok az uniós joggal összhangban meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámjogi képviselő szolgáltatást nyújthat abban a tagállamban, amelyben letelepedett. Mindazonáltal az érintett tagállam által alkalmazott kevésbé szigorú kritériumok sérelme nélkül az a vámjogi képviselő, aki megfelel a 39. cikk a) d) pontjában megállapított kritériumoknak, jogosult a letelepedés szerinti tagállamtól eltérő tagállamban ilyen szolgáltatásokat nyújtani. (4) A tagállamok alkalmazhatják az Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőkre a (3) bekezdés első mondatának megfelelően meghatározott feltételeket. (2) Az a tagállam, amely részére biztosították a 6. cikk (4) bekezdése szerinti eltérést, az eltérés értelmében nem köteles kifejleszteni, fenntartani és alkalmazni e cikk (1) bekezdésben említett elektronikus rendszereket. 17. cikk A végrehajtási hatáskörök átruházása A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 16. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszerek kifejlesztésére, fenntartására és alkalmazására vonatkozó technikai rendelkezéseket. 19. cikk Meghatalmazás (1) A vámhatóságok előtti eljárás során a vámjogi képviselő nyilatkozik arról, hogy a képviselt személy érdekében jár el, valamint arról, hogy a képviselet közvetlen vagy közvetett. Azon személyeket, akik elmulasztanak nyilatkozatot tenni arról, hogy vámjogi képviselőként járnak el, illetve akik azt állítják, hogy vámjogi képviselőként járnak el anélkül, hogy erre meghatalmazással bírnának, úgy kell tekinteni, mint akik saját nevükben és saját érdekükben járnak el.

19 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 269/19 (2) Azoktól a személyektől, akik úgy nyilatkoznak, hogy vámjogi képviselőként járnak el, a vámhatóságok megkövetelhetik annak bizonyítását, hogy meghatalmazással rendelkeznek az általuk képviselt személytől. A vámjogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően a határozatot kérelmezheti több személy is, és az vonatkozhat több személyre is. Meghatározott esetekben a vámhatóságoknak nem kell megkövetelniük erre vonatkozó bizonyíték nyújtását. (3) A vámhatóságok nem követelhetik meg, hogy a vonatkozó cselekményeket és vámalakiságokat rendszeresen végző, vámjogi képviselőként eljáró személy minden egyes esetben bizonyítékot mutasson be a meghatalmazásáról, feltéve, hogy e személy az említett bizonyítékot kérésre be tudja mutatni a vámhatóságoknak. Eltérő rendelkezés hiányában az illetékes vámhatóság az azon a helyen illetékes hatóság, ahol a kérelmező vámügyi tevékenységekkel kapcsolatos főkönyveit vezetik, vagy ahol ezek hozzáférhetőek, és ahol a határozat hatálya alá eső tevékenységeknek legalább egy részét végezni fogják. (2) A vámhatóságok késedelem nélkül és legkésőbb a határozat iránti kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül ellenőrzik, hogy teljesülnek-e a kérelem elfogadásának a feltételei. 20. cikk Felhatalmazás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan: a) azon esetek, amelyekben nem alkalmazandó a 18. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett mentesség; Ha a vámhatóságok azt állapítják meg, hogy a kérelem tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a határozatot meghozzák, az első albekezdésben meghatározott határidőn belül közlik a kérelmezővel, hogy a kérelmet elfogadták. (3) Eltérő rendelkezés hiányában az illetékes vámhatóság az (1) bekezdésben említett határozatot késedelem nélkül és legkésőbb a kérelem elfogadásától számított 120 napon belül meghozza, és erről a kérelmezőt egyidejűleg értesíti. b) azon esetek, amelyekben a vámhatóságoknak nem kell megkövetelniük a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett meghatalmazásról szóló bizonyítékot. 21. cikk A végrehajtási hatáskörök átruházása A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 18. cikk (3) bekezdésében említett jogosultság megszerzésére és bizonyítására vonatkozó eljárási szabályokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 285. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Amennyiben a vámhatóságok a határozat meghozatalának határidejét nem tudják betartani, a vonatkozó határidő lejárta előtt erről értesítik a kérelmezőt, megjelölve a határidő túllépésének indokait, és feltüntetve azt a további időtartamot, amelyet a határozat meghozatalához szükségesnek tartanak. Eltérő rendelkezés hiányában ez a további időtartam nem haladhatja meg a 30 napot. A második albekezdés sérelme nélkül, a vámhatóságok a határozat meghozatalára a vámjogszabályokban megállapított határidőt meghosszabbíthatják, amennyiben a kérelmező a feltételeknek és kritériumoknak való megfelelést célzó kiigazítások megtétele érdekében meghosszabbítást kér. A kiigazításokról és a megtételükhöz szükséges további időtartamról tájékoztatni kell a vámhatóságot, amely határoz a meghosszabbításról. 3. s z a k a s z A v á m j o g s z a b á l y o k a l k a l m a z á s á v a l k a p c s o l a t o s h a t á r o z a t o k 22. cikk Kérelem alapján hozott határozatok (1) Ha valamely személy kérelmez egy, a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozatot, e személynek minden, az illetékes vámhatóságok által kért, a határozathozatalhoz szükséges információt rendelkezésre kell bocsátania. (4) A határozat vagy a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában, a határozat attól a naptól kezdve hatályos, amelyen a kérelmező azt megkapta, vagy úgy tekintendő, hogy megkapta. A 45. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az elfogadott határozatok a vámhatóságok által az elfogadás napjától végrehajthatók. (5) A vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a határozat időbeli korlátozás nélkül érvényes.

20 L 269/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (6) Egy olyan határozat meghozatala előtt, amely hátrányosan érintené a kérelmezőt, a vámhatóságoknak közölniük kell a határozatuk alapjául használni kívánt okokat a kérelmezővel, akinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy kifejezze álláspontját egy attól a naptól számított, meghatározott időtartamon belül, amelyen a közlést megkapta vagy úgy tekintendő, hogy megkapta. Ezen időtartam lejártát követően a kérelmezőt megfelelő formában értesíteni kell a határozatról. amikor a határozatok érvénytelenek vagy semmisek, a határozatot hozó vámhatóságok bármikor megsemmisíthetik, módosíthatják vagy visszavonhatják a határozatot, amennyiben az nem felel meg a vámjogszabályoknak. (4) Meghatározott esetekben a vámhatóságok elvégzik az alábbiakat: Az első albekezdés nem alkalmazandó a következő esetek egyikében sem: a) amennyiben az a 33. cikk (1) bekezdésében említett határozatra vonatkozik; b) a vámkontingensből való részesedés megtagadása esetén, amennyiben az adott vámkontingens mértéke az 56. cikk (4) bekezdésének első albekezdése értelmében kimerült; c) amennyiben az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra jelentett veszély jellege vagy szintje úgy kívánja; d) amennyiben a határozat célja egy olyan másik határozat végrehajtásának a biztosítása, amelyet az első albekezdés alkalmazásában hoztak, az érintett tagállam jogának sérelme nélkül; e) amennyiben csalás elleni küzdelem céljából indított vizsgálatot sértene; f) egyéb meghatározott esetekben. a) újraértékelik a határozatot; b) felfüggesztik azokat a határozatokat, amelyek nem megsemmisítendők, visszavonandók vagy módosítandók. (5) A vámhatóságoknak nyomon kell követniük a vonatkozó feltételeknek és kritériumoknak a határozat jogosultja általi teljesítését. Nyomon kell követniük továbbá a határozatból eredő kötelezettségek teljesítését. Amennyiben a határozat jogosultját három évnél rövidebb ideje alapították, a vámhatóság a jogosultat a határozat meghozatalát követő első évben szoros nyomon követés alatt tartja. 24. cikk Felhatalmazás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 284. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan: a) a 22. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kivételek; b) a 22. cikk (2) bekezdésében a kérelem elfogadására vonatkozó feltételek; (7) A kérelmezőt hátrányosan érintő határozatban meg kell jelölni az alapjául szolgáló okokat és utalni kell a 44. cikkben meghatározott jogorvoslati jogra. c) az adott határozat meghozatalára vonatkozó határidő, beleértve annak esetleges meghosszabbítását is, a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően; 23. cikk A kérelemre hozott határozatok kezelése (1) A határozat jogosultjának teljesítenie kell a határozatból eredő kötelezettségeit. (2) A határozat jogosultja köteles haladéktalanul értesíteni a vámhatóságot a határozat meghozatalát követően felmerült bármely olyan tényezőről, amely befolyásolhatja a határozat fenntartását vagy tartalmát. (3) A más tárgykörökre vonatkozó olyan rendelkezések sérelme nélkül, amelyek meghatározzák azokat az eseteket, d) a 22. cikk (4) bekezdésében említett esetek, ha a határozat attól eltérő időpontban lép hatályba, amikor a kérelmező azt megkapta, vagy úgy tekintendő, hogy megkapta; e) a 22. cikk (5) bekezdésében említett azon esetek, amikor a határozat nem időbeli korlátozás nélkül érvényes; f) a 22. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében említett időtartam; g) a 22. cikk (6) bekezdése második albekezdésének f) pontjában említett meghatározott esetek, amelyekben a kérelmezőnek nincs lehetősége arra, hogy kifejezze álláspontját;