ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 Főigazgatóság 1041 Budapest, Nyár u Tel/Fax: (+36 1) E mail: foigazgato@karolyikorhaz.hu ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A KÁROLYI SÁNDOR KÓRHÁZBAN KEZELT SZEMÉLYES ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK VONATKOZÁSÁBAN A GDPR-NAK (EU PARLAMENT ÉS TANÁCS 2016/679. SZ. RENDELETE) VALÓ MEGFELELÉSKÉNT, AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOGRÓL ÉS AZ INFORMÁCIÓ SZABADSÁGRÓL SZÓLÓ ÉVI CXII. TÖRVÉNY, TOVÁBBÁ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÉVI XLVII TÖRVÉNY, ILLETVE

2 AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL SZÓLÓ ÉVI CLIV. TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEIRE TEKINTETTEL HATÁLYOS: MÁJUS 25. NAPJÁTÓL I. Fogalmak Személyazonosító adat: A családi és utónév, születéskori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (továbbiakban: TÁJszám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas, vagy alkalmas lehet a gyógykezelt személy azonosítására. Egészségügyi adat: A gyógykezelt személy testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás). Amennyiben az egészségügyi ellátás miatt indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül. 2

3 Közérdekű adat: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Különleges adat: a. ) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, b. ) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok. A gyógykezelt személy közeli hozzátartozója: A házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha-és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha-és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs. Egészségügyi dokumentáció: A gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától. Orvosi titok: A gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott minden személyazonosító és egészségügyi adat, és a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat is. Orvosi titok nem csak orvosnak juthat tudomására, illetve orvosi titkot nem csak orvos kezelhet. Az orvosi titok megőrzése a jogszabály által előírt kivételektől eltekintve minden esetben kötelező. Gyógykezelés: Minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, 3

4 továbbá a megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából a gyógykezelt személy közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében a gyógykezelt személy vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is. Betegellátó: A kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, a gyógyszerész, a gyógykezelt személy gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy (pl. az adminisztrátor, a beteghordó). A kezelést végző orvos: A gyógykezelt személy gyógykezelését végző, vagy abban közreműködő orvos. Sürgős szükség: Az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a gyógykezelt személy közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Adatkezelő: A betegellátó, a főigazgató, az adatvédelmi felelős, illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy, a tolmács és a jeltolmács, valamint a külön törvény alapján adatkezelésre felhatalmazott személy, vagy szerv vezetője. II. AZ ADATKEZELÉS A KÓRHÁZBAN, AZ ADATKEZELÉS CÉLJAI A Károlyi Sándor Kórházban egészségügyi és személyazonosító adatot az 4

5 alábbi célokból kezelnek: az egészség megőrzésének, fenntartásának előmozdítása, a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, a gyógykezelt személy egészségi állapotának nyomon követése, a közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele várólista vezetéséhez panaszok és kártérítési igények/perek elbírálása során belső és tanúsító auditok során születési adatszolgáltatáshoz. A kórházban az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére a törvény alapján jogosult - a betegellátó - a főigazgató - orvosigazgató - szakterületeket koordináló főorvosok - az intézeti adatvédelmi felelős - várólista vezetéséért felelős - fekvőbeteg osztály/részleg osztály/részlegvezető főorvosa, járóbeteg szakrendelés vezető főorvosa (továbbiakban: osztályos adatvédelmi felelős) - belső auditor - tanúsító auditor - intézeti jogász - irattáros 5

6 Adatkezelés gyógykezelés céljából Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak a gyógykezelt személy részéről történő szolgáltatása - az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előirt személyazonosító kivételével - önkéntes. Abban az esetben, ha a gyógykezelt személy önként fordul a kórházhoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkező nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell. Sürgős szükség, valamint a gyógykezelt személy belátási képességének hiánya (eszméletlensége) esetén az önkéntességet vélelmezni kell. Az adatfelvétel során, a gyógykezelés alatt az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a szakmai szabályoknak megfelelően felvett adatokat. A kezelést végző orvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően - kötelezően felvételre kerülő adatokon kívül - mely egészségügyi adat felvétele szükséges. Kerülni kell azon adatok rögzítését, amik közvetlenül nem kapcsolatosak a beteg gyógykezelésével. Ezen adatok felvételére a kórlapba csak akkor kerülhet sor, ha azok a beteg gyógykezelésében szerepet játszanak. Ilyen adat például a beteg családi állapota, foglalkozása. A kóros szenvedélyre, illetve a szexuális életre vonatkozó adatok csak akkor rögzíthetők, ha azok az adott betegség ellátásához szakmai 6

7 szempontból szükségesek. Az így felvett adatokat különös gondossággal kell kezelni. Ezen adatokat elsősorban az intézményen belüli egészségügyi dokumentációban lehet felhasználni, továbbításuk a zárójelentésben csak kivételes okból megengedett, az osztályos adatvédelmi felelős jóváhagyásával. Ilyen adat például a homoszexualitásra, nemi betegségekre, illetve a drogfogyasztásra vonatkozó adat, az alkoholizmus, illetve a dohányzás szokása. Hasonlóan gondosan kell kezelni a művi abortuszra vonatkozó adatokat. Ilyen adat továbbá a Wassermann- teszt vizsgálati eredménye. A gyógykezelés során az egészségügyi dokumentáció kezelésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a dokumentációhoz, illetve a beteg személyes adataihoz kizárólag a gyógykezelt személy gyógykezelését végzők férhessenek hozzá. A lázlapok nem tarthatók a betegágy végén vagy másutt a kórteremben, illetve szabadon hozzáférhetően nem tárolhatják, kivéve a vizit idejét. A kórlapokat nem lehet a nővérpulton vagy másutt úgy tárolni, hogy a személyazonosító adatok a helyiségben tartózkodók, a beteg ellátásában részt nem vevők által hozzáférhetőek legyenek. Át kell térni a járóbeteg ambulanciákon és diagnosztikai vizsgálatoknál arra, hogy a vizsgálatra behívás nem a beteg nevének szólításával, hanem hívószám alkalmazásával történjen. A betegellátót, valamint a kórházzal közalkalmazotti, megbízási vagy egyéb szerződéses jogviszonyban álló más személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel 7

8 kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélküli titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség független attól, hogy az adatokat milyen módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség tehát nemcsak a kezelőorvost, illetve a nővéreket köti, hanem az intézet minden dolgozóját. A betegellátót - az adatvédelmi törvényben meghatározottak kivételével - titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki a beteg gyógykezelésében nem működött közre, kivéve, ha az adatok a gyógykezelt személy további gyógykezelése érdekében szükségesek. A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést a beteg, vagy jogszabályi kötelezettség adhat. A gyógykezelés során jelen lévő személyek A gyógykezelés során a kezelést végző orvos és a betegellátásban részt vevő más személyek lehetnek jelen. 1. Jelen lehet továbbá: - más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli. - fogva tartott vagy szabadságelvonással büntetett személy esetében a rendőrség hivatásos állományú tagja vagy a büntetés-végrehajtási szervezet jogviszonyban álló tagja. (Fenti esetekben a gyógykezelt személy hozzájárulására nincs szükség, de a beteg emberi jogait és 8

9 méltóságát tiszteletben kell tartani). - más személy, ha a gyógykezelt személy ehhez hozzájárult 2. Ezen túlmenően jelen lehet az, - aki a beteget az adott betegség miatt már kezelte, - akinek a főigazgató vagy az adatvédelmi felelős valamely ok miatt engedélyt adott. A gyógykezelt személy kifejezett tiltakozásának azonban ez esetben eleget kell tenni. 3. Kórházunkban egészségügyi szakemberképzés céljából jelen lehet - orvos, orvostanhallgató - egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola vagy szakközépiskola vagy szakiskola hallgatója, feltéve, hogy a megjelölt személy képzésére a kórház ki van jelölve. Ebben az esetben a gyógykezelt személy hozzájárulására nincs szükség, de a betegtájékoztatóban a kórházban folyó oktató tevékenységről és a szakemberképzésről a gyógykezelteket tájékoztatni kell. Fentieken kívül olyan személy lehet jelen, akinek a jelenlétéhez a gyógykezelt személy hozzájárul. A hozzájárulást a gyógykezelt személy szóban is megadhatja kezelőorvos előtt. Tájékoztatás A beteg joga a tájékoztatáshoz A beteget tájékoztatni kell (1. sz. melléklet) a kórház adatvédelmi rendjéről. A beteg tájékoztatása a kórházi adatvédelemről a felvevő vagy a kezelő orvosnak kötelessége. A tudomásulvételt vagy a tiltást az 9

10 Általános Beleegyező Nyilatkozaton dokumentálja a beteg. A gyógykezelt személy gyógykezelésével kapcsolatos tájékoztatást a beteg kezelőorvosa vagy a betegellátó osztály vezetője adja meg. A beteg gyógykezelésének ápolási vonatkozásairól az őt ellátó diplomás ápoló, rehabilitációs vonatkozásairól az őt ellátó főiskolai végzettségű gyógytornász is felvilágosítást adhat. Nővér, illetve más dolgozó a beteg gyógykezeléséről tájékoztatást nem adhat, kivéve, ha a beteg kezelőorvosa erre az adott beteg esetében felhatalmazta. A tájékoztatás személyesen történik. Telefonon a beteg gyógykezeléséről érdemi tájékoztatás nem adható. A kezelőorvos, az osztály más orvosa, illetve nővér a beteg kórházi kezelésének tényét - a beteg ellenkező értelmű nyilatkozata hiányában - megerősítheti. Ezen túlmenően a beteg általános állapotára vonatkozó információt orvos megadhat azon közeli hozzátartozóknak, akiket azonosítani tud és a beteg erre az általános tájékoztató keretén belül feljogosítja. Hozzátartozó és más személy tájékoztatása A beteg a kórházba történő felvételekor vagy később rendelkezhet arról, hogy egyes közeli hozzátartozóit kizárja a tájékoztatásra jogosultak köréből. A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell. Ennek hiányában a közeli hozzátartozók tájékoztatásához a beteg hozzájárulása megadottnak tekinthető. 10

11 A beteg a kórházba történő felvételekor vagy később rendelkezhet arról, ha bármely más személyt kizár a tájékoztatásra jogosultak köréből. A beteget erről a lehetőségről tájékoztatni kell. Ebben az esetben intézkedni kell, hogy a beteg tájékoztatási tiltása megjelenjék a betegdokumentációban. Más hozzátartozók és egyéb személyek csak a gyógykezelt személy írásos felhatalmazása alapján kaphatnak tájékoztatást. Egészségügyi dokumentáció A beteg (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyazonosító és egészségügyi adatokról, betekinthet az egészségügyi dokumentációba, illetve azokról saját költségére, a Térítési Díj Szabályzatban meghatározott díjak alapján másolatot kérhet. Megkezdett, de még nem befejezett ellátás esetén tájékoztatást az adott ellátással kapcsolatban a kezelőorvos adja meg. Folyamatban lévő ellátás esetén a beteg a dokumentációról másolatot saját költségére kaphat a kezelőorvos által. A másolat kiadását a dokumentációban jelezni kell. Távoztatott beteg esetén a dokumentációba betekintést és másolat kiadásának előkészítését a törvényi feltételek vizsgálata mellett a Jogi Iroda biztosítja. Erről nyilvántartást kell vezetni. Elhunyt beteg 11

12 A gyógykezelt személy halála esetén a halál okával összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkeztét megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos adatokat megismerheti az elhunyt - törvényes képviselője - közeli hozzátartozója - örököse, a jogcím hiteles igazolása után. A megjelölt személyek a fenti adatokról - saját költségükre - másolatot kaphatnak. A másolat kiadása az Orvosigazgatóság által történik. Egészségügyi dokumentáció Az egészségügyi dokumentáció részét képezik: - a beteg személyazonosító adatai, - cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő neve, lakcíme, elérhetősége, - a kórelőzmény, a kortörténete - az első vizsgálat eredménye - a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálat eredménye, a vizsgálatok elvégzésének időpontjai, - az ellátást indokoló betegség megnevezése, a kialakulásában alapjául szolgáló betegség, a kísérőbetegségek és szövődmények - egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezése, - az elvégzett beavatkozások ideje és azok eredménye, - a gyógyszeres és egyéb terápia, annak eredménye, - a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatok, - a bejegyzést tevő egészségügyi dolgozó neve és a bejegyzés időpontja, 12

13 - a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítése, - a beleegyezés, illetve visszautasítás ténye, valamint ezek időpontja, minden olyan egyéb adat és tény, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet - minden, az adott eset ellátásához kapcsolódó finanszírozási dokumentum. Ide tartozik az orvosi dekurzus, illetve az ápolási dokumentáció. Fekvőbeteg esetén a kórlapot az egészségügyi dokumentáció részei alkotják, együtt a beteg lázlapjával, dekurzusával. A kórlapba a kezelés befejezte után a zárójelentés egy példányát el kell helyezni. Járóbetegellátásban a dokumentációt az adatlappal együtt kell kezelni. Várólista vezetése A várólista vezetésével és kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat az intézet 10/2013 számú Várólista szabályzat című dokumentuma tartalmazza. Adatkezelés közegészségügyi, járványügyi célból A közegészségügyi és járványügyi célból történt adatkezelés a kórház részéről csak a törvényben meghatározott esetekben (2. számú melléklet) és feltételek betartásával történhet. Adatkezelés tudományos kutatási, epidemiológiai vizsgálati, statisztikai célból 13

14 Tudományos kutatás céljából kutatási kérelem alapján a tárolt adatokba be lehet tekinteni. A kutatási kérelemben meg kell határozni a megismerni kívánt adatok körét, a kutatás célját, a kutatásra az engedélyt a főigazgató adja meg. A kutatási kérelmekről és a megadott engedély alapján adatokhoz hozzájutott személyekről nyilvántartást kell vezetni, melyet 10 évig meg kell őrizni. Tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy a gyógykezelt személy személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat. Adatkezelés a kórház eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése céljából A kórház eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, az ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése, a szervezeti egység auditálása, a szervezeti egység betegdokumentáció vezetésének ellenőrzése, az intézet tanúsítása, kártérítési igények, panaszok sikeres kezelése céljából meghatározott személyek a tárolt egészségügyi adatokhoz hozzáférhetnek. A tárolt adatokhoz a hozzáférés nem korlátozott, azzal a kitétellel, hogy az adatokról személyazonosításra alkalmas másolat nem készíthető. A fenti célból az adatkezelést - a főigazgató - és az adatvédelmi felelős engedélyezi: - a minőségbiztosítási csoport tagjai, a belső auditorok, a Betegdokumentáció Ellenőrző Bizottság tagjai, a tanúsító szervezet auditorai részére, előzetesen írásban indokolt cél érdekében, annak 14

15 eléréséig, - illetve más olyan személy részére, akit a főigazgató vagy az adatvédelmi felelős e célból írásban megbíz. A megbízások a meghatározott ideig érvényesek. A fenti céllal végzett adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni. - az egészségügyi ellátás finanszírozásához szükséges adatlapok elkészítése érdekében az osztályok kódoló orvosai jogosultak az érintettnek az osztályukon történt gyógykezelésével kapcsolatos valamennyi tárolt adatba betekinteni, időbeni korlátozás nélkül. Az adatokról másolat nem készíthető. A jogosultság a kódolási megbízás tartamára szól, melyet évente felül kell vizsgálni. III. AZ ADATOK BIZTONSÁGA Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Adatfelvétel Az adatfelvétel során az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell az adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét. A gyakorlatban a beteg dokumentációjába történt minden feljegyzést, beírást aláírással vagy kézjeggyel és ha szükséges, dátummal 15

16 hitelesíteni kell. Az osztályokon a dolgozók aláírás mintáját nyilvántartásban kell rögzíteni. A nyilvántartás vezetéséért az osztályvezető felel. Adatmódosítás Ha tévesztés, vagy más ok miatt a beírt adatot módosítani kell, ez csak úgy végezhető, hogy az eredeti adat megállapítható legyen. Kézjeggyel el kell látni a módosítást is. Eljárás az adatok sérülése esetén Az egészségügyi és személyes adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból meg kell kísérelni a lehetséges mértékig a károsodott adatok pótlását. A sérült adat pótlásáért annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, ahol a sérülés bekövetkezett. Az adatpótlásba be kell vonni azon betegellátó osztályok vezetőit, ahol a beteget kezelték és a kezelésről az adatok megsérültek. A pótolt adatokon a pótlás tényét fel kell tüntetni. A pótlásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit az intézeti adatvédelmi felelősnek kell hitelesítenie. Egészségügyi dokumentáció megőrzése Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni: - az egyes vizsgálatokról készült leleteket, - a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat, 16

17 - az ápolási dokumentációt, - a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, leleteit, - a beteg testéből kivett szövetmintákat. Az egészségügyi dokumentáció részét képező iratok megőrzéséért a betegellátó osztály vezetője a felelős az alábbi kiegészítéssel: - az elektronikus adatok megőrzéséért a Dokumentációs és Informatikai Osztály vezetője, - a diagnosztikus eljárások felvételeinek és leleteinek megőrzéséért annak az osztálynak a vezetője a felelős, ahol a felvétel keletkezett, - a szövetminták megőrzéséért a Pathológiai Osztály vezetője felelős. Az egészségügyi dokumentációt, annak e fejezet elején felsorolt valamennyi részével együtt - a betegellátó és diagnosztikus osztályokon öt évig; azt követően - a központi irattárban kell az Iratkezelési Szabályzat szerint megőrizni. Egészségügyi és személyes adatok megsemmisítése A megőrzési idő után az egészségügyi dokumentációt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés alól kivételt képeznek azok a dokumentumok, amelyek: - törvény szerint nem selejtezhetők, - a gyógykezelt személy 50, illetve 30 évnél korábbi kezelésével kapcsolatba hozhatók, vagy - tudományos jelentőségük van. 17

18 Tudományos jelentőségük lehet a dokumentumoknak a betegség vagy a kezelés jellege, a gyógykezelt személy, személyi vagy általános kultúrtörténeti okok miatt. Fentiek alapján a tudományos jelentőség elbírálására a kórház orvosigazgatója jogosult. A megsemmisítés alóli kivételre a betegellátó osztály vagy részleg vezetője tesz javaslatot a főigazgatónak. Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére. A megsemmisítési eljárást az intézet Iratkezelési Szabályzata szabályozza. A megsemmisítés során is biztosítani kell az adatvédelmet. IV. ADATTOVÁBBÍTÁS AZ INTÉZMÉNYEN KÍVÜLRE Egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az intézeten kívülre kizárólag - a főigazgató - e feladat végzésére felhatalmazott intézeti dolgozó jogosult, az alábbiakban részletezett eljárások figyelembevételével. 18

19 Társadalombiztosítási ellátás és az ellátás finanszírozása A társadalombiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség, és az az egészségi állapot alapján történik, valamint az a társadalombiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá a társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt. A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazottja ismerheti meg a gyógykezelt személy összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait. Az egészségügyi ellátást finanszírozó szervek részére a betegforgalmi összesítéseket az Informatikai osztály továbbítja. Megnevezett hivatalos szervek Az egyes szervek részére adat csak és kizárólag írásbeli megkeresés alapján adható ki, A megkeresésnek tartalmaznia kell a megismerni kívánt adat megnevezését és az adatkezelés pontos célját. Csak annyi és olyan adat továbbítható, mely az adatkezelési cél megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges. A következő szervek igényelhetik a gyógykezelt személy egészségügyi és személyazonosító adatait: - büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő, polgári és közigazgatási ügyben az 19

20 ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő - szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek, - hadköteles személy esetén az illetékes jegyző, a hadkiegészítő parancsnokság, illetve a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság - a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében. Bűncselekményből eredő sérülés esetén A kezelőorvos a gyógykezelt személy első ellátása során a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti a gyógykezelt személy személyes adatait, ha a gyógykezelt személy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye. A bejelentéshez a gyógykezelt személy hozzájárulása nem szükséges. A bejelentés az első ellátó orvos által történik telefonon, majd írásban megerősítve. A jelentés tényét az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell. Egyéb célok Halálozás esetén az illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére az egészségügyi és személyazonosító 20

21 adatokat át kell adni. A halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettség során, halálozás esetén az életben lévő házastárs/törvényes képviselő az érintett személyi azonosítóját köteles átadni továbbítás céljából. Amennyiben ez megtagadásra kerül, úgy annak ténye még a betegellátó osztályon írásban rögzítésre kerül, két tanú aláírásával érvényesítve. Daganatos eredetű betegség észlelése esetén a gyógykezelt személy egészségügyi és személyazonosító adatait a Nemzeti Rákregiszternek kell továbbítani. A Nemzeti Rákregisztert az Országos Onkológiai Intézet vezeti. Az adattovábbítást az Informatikai Osztály végzi. Más betegség esetén személyazonosításra alkalmas módon adat epidemiológiai céllal nem továbbítható. Az egészségügyért felelős minisztérium irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek - saját szakterületükön - kezelhetik az esetszám meghatározása céljából a cél eléréséig a gyógykezelt személy TÁJ számát és egészségügyi adatait, továbbá személyazonosító adatai közül minden olyan adatot, amely önmagában nem teszi lehetővé a gyógykezelt személy személyének azonosítását (pl. nem, életkor, postai irányítószám). Az ilyen célú adattovábbításhoz az engedélyt a főigazgató vagy az adatvédelmi felelős adja meg. A továbbított adatok köréről nyilvántartást kell vezetni. Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra a gyógykezelt személy jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség. Közegészségügyi, járványügyi célból adatot közölni csak a törvényben meghatározott szervek részére az előírt adattartalommal lehet. A betegellátó szívinfarktussal diagnosztizált betegség észlelése esetén 21

22 továbbítja az érintett személyazonosító és a szívinfarktus megbetegedésre vonatkozó egészségügyi adatait a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter részére. A fentieken kívül adat csak a gyógykezelt személy vagy törvényes képviselője, vagy teljes bizonyító erejű okirattal meghatalmazottja írásbeli hozzájárulásával adható ki. V. AZ INFORMÁCIÓRENDSZER KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME Az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbítás ténye az iktatás során rögzítésre kerül az alábbi tartalmi elemekkel: - adattovábbítás címzettje, - adattovábbítás időpontja, - továbbított adatok köre (betegdokumentáció. Rtg. film, zárójelentés, stb.), adattovábbítás célja (alapdokumentum szerint), 22

23 - adattovábbító aláírása. A kezelést végző az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett egészségügyi adatokról, a saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít, mely a betegdokumentáció részét képezi. A betegellátó nyilvántartja: - azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy az 2. számú melléklet szerinti fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket, - a védőoltásra kötelezett személyeket, - azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak. Ezekre a személyekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat egymástól elkülönítetten kell tárolni. A gyógyszerész nyilvántartást vezet az orvosi rendelvényre kábítószert igénybe vett érintettekről. A különféle egészségügyi dokumentációk nyilvántartásával, megőrzésével,archiválásával, selejtezhetőségével kapcsolatosan az Intézet Iratkezelési Szabályzatában részletezett szabályok az irányadóak. Eredetazonosítás a betegdokumentációkon Az érintettek adatainak eredetiségét a hagyományos módon lehet azonosítani, azaz kérni az érintett személyi igazolványát, TÁJ 23

24 kártyáját, adó kártyáját, útlevelét, EU biztosítási kártyáját. A betegellátók azonosítása a dokumentáción lévő aláírás és pecsét (orvosi, intézeti) alapján történik. Amennyiben számítógépes rendszeren készült a dokumentáció, az azonosításnak két lehetséges módja van. Az egyik a digitális aláírás és pecsét, a másik a kinyomtatott dokumentáción a hitelesítés. VI. JOGORVOSLAT ÉS PANASZTÉTEL Az adatkezelő elérhetőségei (cím: Budapest, Nyár u. 103., telefonszám: / , foigazgato@karolyikorhaz.hu), amelyeken kérheti az érintett az adatainak módosítását, helyesbítését, továbbá a kötelező adatkezelés kivételével azok törlését, zárolását, itt kérheti és ezeken az utakon élhet egyéb jogaival, valamint önkéntes hozzájárulását (ha az adatkezelés önkéntes hozzájáruláson alapult) itt vonhatja vissza. Az érintett személy az adatkezelésről tájékoztatást kérhet, kérheti az általunk kezelt személyes adataik helyesbítését, módosítását, kiegészítését, 24

25 tiltakozhat az adatkezelés ellen és kérheti adatai törlését valamint zárolását (a kötelező adatkezelés kivételével), bíróság előtt jogorvoslattal élhet, a Felügyelő hatóságnál panaszt tehet, illetve eljárást kezdeményezhet ( Az érintett személy kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetve az általa vagy a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, időtartamáról, ha pedig ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szem-pontjairól, az adatfeldolgozóink nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, adatvédelmi incidensek körülményeiről, hatásairól és az elhárításukra valamint meg-előzésükre tett intézkedéseikről, továbbá az érintett személyes adatainak továbbítása esetén az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Jogorvoslati kérelmek benyújtása Az adatkezelő a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül adja meg tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes kivéve akkor, ha az érintett személy a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet már nyújtott be. A jogosulatlanul megfizetett költségtérítést az érintett személy részére a 25

26 Kórház, tehát abban az esetben, ha az adatokat jogellenesen kezelték vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett. Az adatkezelő a tájékoztatást csak törvényben foglalt esetekben tagadhatja meg jogszabályi hely megjelölésével, valamint a bírósági jogorvoslat illetve a Hatósághoz fordulás lehetőségéről tájékoztatással. Az adatkezelő a személyes adatok helyesbítésről, zárolásról, megjelölésről és törlésről az érintett személyt, továbbá mindazokat értesíti, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbította, kivéve akkor, ha az értesítés elmaradása az az érdekelt személy érdekét nem sérti. Amennyiben az érintett személy helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét az adatkezelő nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon írásban vagy az érintett személy kérelmére, vagy hozzájárulásával elektronikus úton az adatkezelő közölni köteles az elutasítás indokait és tájékoztatja az érintett személyt a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről. Amennyiben az érintett személy tiltakozik a személyes adatai kezelése ellen, a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, 30 napon belül az adatkezelő megvizsgálja és a döntésről írásban tájékoztatást ad. Amennyiben az adatkezelő úgy dönt, hogy az érintett személy tiltakozása megalapozott, abban az esetben az 26

27 adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is intézkedik a megszüntetésről és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Abban az esetben az adatkezelő megtagadja a kérés teljesítését ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az az érintett személy érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Amennyiben az érintett személy a döntéssel nem ért egyet, illetve ha az adatkezelő részéről határidő mulasztás történik, a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül az érintett személy bírósághoz fordulhat. Hatósági és bírósági eljárás kezdeményezése Az érintett személy az információs önrendelkezési jogának megsértése esetén bejelentéssel, panasszal élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségein (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5. telefon: +36 (1) , fax: +36 (1) , ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: továbbá bírósághoz is fordulhat. Az adatvédelmi perek elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik, a per az érintett választása szerint az érintett lakhelye vagy tartózkodási helye 27

28 szerinti törvényszék előtt is megindítható. Külföldi állampolgár a lakóhelye szerint illetékes felügyeleti hatósághoz is fordulhat panasszal. VII. EGYÉB TÁJÉKOZTATÁSOK A jelen Tájékoztatóban nem szabályozott adatkezelésekről szóló információs anyagok ideértve az intézmény területén működő kamera rendszer által érintett adatkezeléseket is - a Kórház weboldalán ( ADATVÉDELEM menüpont alatt találhatóak. Intézményünk fenntartja magának a jogot jelen Adatvédelmi Tájékoztató módosítására, amelyről az érintetteket megfelelő módon tájékoztatja. MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET - Tájékoztató a gyógykezelésben, 28

29 kivizsgálásban részesülők részére az egészségügyi és személyazonosító adatok kezeléséről 2. SZÁMÚ SZÁMÚ MELLÉKLET - Fertőző betegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az ÁNTSZ részére történő kötelező adattovábbítás esetén 29

30 30 1. számú melléklet T Á J É K O Z T A T Ó A GYÓGYKEZELÉSBEN, KIVIZSGÁLÁSBAN RÉSZESÜLŐK RÉSZÉRE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATOK KEZELÉSÉRŐL A gyógyítás és kezelés érdekében betegeink adatait kórházunkban rögzítjük, és az adatokat előírás szerint kezeljük. Az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban részesítjük. A Károlyi Sándor Kórházban a betegek egészségügyi és személyazonosító adatait a Kórház Adatvédelmi Szabályzatának megfelelően kezeljük. A legfontosabb szabály: a Kórház minden dolgozóját köti az orvosi titok megtartásának kötelezettsége. A kórházban az épület kialakítása olyan, hogy a gyógykezelés során más betegek is jelen lehetnek. Ez előfordulhat a kórteremben, vagy vizsgálatok, kezelések során. A kezelés során mindent el fognak követni a beteg emberi jogainak és személyes méltóságának tiszteletben tartására. Ha a gyógykezelés során bármikor olyan helyzetbe kerül, ahol más betegek jelenléte zavarja, kérjük szóljon az Önt ellátó orvosnak vagy más

31 egészségügyi dolgozónak. A Károlyi Sándor Kórházban egészségügyi szakemberek felkészítése is folyik. A gyógykezelés egyes szakaszaiban ilyen szakemberjelöltek is jelen lehetnek a kórház orvosain és más betegellátó személyzetén kívül. Természetesen rájuk is vonatkozik az orvosi titok megőrzésének kötelezettsége. A gyógykezelés során az adatvédelmi előírások betartásával, a gyógykezelés érdekében esetleges korábbi betegségekkel kapcsolatos egészségügyi adatokat is kezelhetnek. Ön írásban megtilthatja, hogy a betegségével kapcsolatos adatokat felvegyék, és ezen adatokat az egészségügyi ellátó hálózaton belül továbbítsák. Az Ön gyógykezelésével kapcsolatos adatokat a törvény előírása alapján választott háziorvosának továbbítjuk. Ha Ön ezt megtiltja, akkor háziorvosa nem férhet hozzá vizsgálati eredményeihez. Kérjük, hogy esetleges tiltakozását a vizsgálat vagy kezelés megkezdése előtt jelezze. Az adatvédelmi előírásokról bármikor kérhet további tájékoztatást, amit szívesen megad az Önt ellátó orvos vagy az osztály/részlegvezető főorvos. Ezek a szabályok az Ön érdekét szolgálják. Célunk az, hogy megalapozott bizalommal fordulhasson hozzánk, ami elősegíti gyógyulását is. 31

32 2. számú számú melléklet FERTŐZŐ BETEGSÉGEK LISTÁJA AZ ÉRINTETT RÉSZÉRŐL TÖRTÉNŐ KÖTELEZŐ ADATSZOLGÁLTATÁS, VALAMINT AZ ÁNTSZ RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KÖTELEZŐ ADATTOVÁBBÍTÁS ESETÉN (az évi XLVIL törvényhez) Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő: 1. acut flaxxid pralysis (heveny petyhüdt bénulás) 2. ancylostomiasis, uncinariasis 3. anthrax (lépfene), bacillus anthracis által okozott fertőzés 4. brucellosis, máltai, mediterrán, unduláló láz 5. campylobacteriosos, Campylobacter okozta bél hurut 6. cholera (kolera) 7. congenitalis rubeola syndroma (CRS) (veleszületett rózsahimlő megbetegedés) 8. diphtheria (törökgyík) 9. dysenteria (vérhas) 10. dyspepsia coli 11. egyéb E. coli által okozott 12. echinococcosis, hydatidosis 13. encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás) 14. encephalitis infectiosa 15. ételfertőzés 16. ételmérgezés 17. febris flava (sárgaláz) 18. febris recurrens (visszatérő 32

33 láz) 19. hepatitis infectiosa (fertőző májgyulladás) 20. keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártyagyulladás) 21. legionellosis 22. lepra 23. leptospirosis 24. listeriosis 25. Lyme-kór 26. lyssa (veszettség) 27. lyssa fertőzésre gyanús sérülés 28. maléria 29. malleus (takonykor) 30. meningitis purulenta (fertőző agyhártyagyulladás) 31. meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás) 32. mononucleosis infectiosa, mirigyláz, monocíta angina, Pfeiffer-betegség 33. morbilli (kanyaró), kivéve: subacut sclerotisalo panencephalitis 34. ornithosis (papagájláz) 35. paratyphus 36. parotitis epidemica (mumpsz) 37. pertussis (szamárköhögés) 38. pestis 39. poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás) 40. Q-láz 41. rubeola (rószahimlő) 42. salmonellosis 43. scarlatina (vörheny) 44. schistosomiasis (bilharziasis) 45. staphylococcosis 46. strongyloidosis 47. taeniasis 48. tetanus (merevgörcs) 49. toxoplasmosis 50. trachoma (kivéve: trachoma következményei) 51. trichinellosis 52. tularaemia 53. typhus abdominalis (hastífusz) 54. typhus exanthematicus (kiütéses tífusz) 55. varicella (bárányhimlő) 56. yersiniosis 57. vírusos haemorrhagias lázak 33

34 58. halálos kimenetelű nosocomialis sepsis 59. korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőzős megbetegedés B) Személyazonosító adatok nélkül jelentendő: 1. AIDS megbetegedés 2. condyloma acuminatum 3. gonorrhoea (kankó) 4. granuloma inguinale 5. herpes genitalis 6. HIV fertőzés 7. lymphogranuloma inguinale 8. oedema malignum (gázgangréna) 9. syphilis (vérbaj) 10. szexuális úton terjedő, chlamydiák által okozott egyéb betegségek 11. tuberkulózis 12. ulcus molle, chancroid 13. urethritis nongonococcica 14. járványos méretű nosocomialis fertőzések Szűrő- és alkalmassági vizsgálatok az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás esetén 1. Munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró). 2. Szűrővizsgálatok - beleértve a biológiai monitorozási vizsgálatokat is - a foglalkozással összefüggő felderítésére. 3. A katonai egészségi alkalmasság, valamint az egyéb szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi alkalmasság megállapításához kapcsolódó szakorvosi vizsgálatok. 4. A közúti járművezetés engedélyezéséhez szükséges orvosi vizsgálatok. 5. A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és tartásához szükséges orvosi 34

35 vizsgálatok. 6. Az iskolai előkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség és képzési kötelezettség megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlődési, beszédfejlődési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata. Bejelentendő foglalkozási jegyzéke A) Fizikai kóroki tényezők 1. Zaj okozta halláskárosodások 2. Helyileg ható vibráció okozta betegség 3. Egésztest-vibráció okozta betegségek 4. Túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek 5. Ionizáló sugárzás által okozott betegségek 6. Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia) 7. Elektroophthalmia 8. Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényezők okozta B) Kémiai kóroki tényezők 1. Ólom és vegyületei által okozott 2. Kadmium és vegyületei által okozott 3. Foszfor és vegyületei által okozott 4. Higany és vegyületei által okozott 5. Arzén és vegyületei által okozott 6. Mangán és vegyületei által okozott 7. Berillium és vegyületei által okozott 8. Króm és vegyületei által okozott 9. Vanádium és vegyületei által okozott 10. Nikkel és vegyületei által okozott 11. Kobalt és vegyületei által okozott 35

36 12. Alumínium és vegyületei által okozott 13. Benzol által okozott 14. Toluol által okozott 15. Xilol által okozott 16. Egyéb benzol homológ által okozott 17. Benzol és homológjainak nitro, amino és halogén származékai által okozott 18. Triklór-etilén által okozott 19. Tetraklór-etilén által okozott 20. Egyé alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott 21. Nitroglicerin és más salétromsavas észterek által okozott 22. Szén-diszulfíd (szénkéneg) által okozott 23. Alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott 24. Dioxán (dietilén-oxid) által okozott 25. Húgyutak rosszindulatú daganatos megbetegedései aromás aminok hatására (pl. 4- amino-bifenil, benzidin és származékai, naftilaminok) 26. Sztirol által okozott 27. Aromás dinitroszármazékok (dinitro- fenol, dinitro-krezol stb.) által okozott 28. Szerves foszforsav-észterek, karbamát inszekticidek által okozott 29. Egyéb növényvédő szerek (rovar- és rágcsálóirtó, faanyagvédő szerek) által okozott 30. Szén-monoxid által okozott 31. Kén-hidrogén által okozott 32. Hidrogén-cianid által okozott 36

37 33. Ammónia által okozott 34. Fenol által okozott 35. Formaldehid által okozott 36. Dimetil-formamid által okozott 37. Foszgén által okozott 38. Kén-dioxid által okozott 39. Kénsav által okozott 40. Klór által okozott 41. Nitrózus gázok által okozott 42. Fluoridok által okozott (idült csont és ízületi) 43. Vinilklorid okozta 44. Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz 45. Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz 46. Vegyi anyagok által okozott egyéb bőr )pl. olajakne) és nyálkahártya 47. A bőr rákos megbetegedéseit okozó - kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén vagy az MSZ :88 szabvány Függelékének 3. pontjában szereplő - anyagok 48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt az MSZ :88 szabvány Függelékének 3. pontjában szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei 49. Szilikózis 50. Azbesztózis 51. Talkózis 52. Keményfém által okozott tüdőfibrózisok 53. Sziderózis 54. Egyéb pneumokoniózisok 55. Foglalkozási asztma és rinitisz 56. Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag által okozott megbetegedése 37

38 C) Biológiai kóroki tényezők 1. Brucellózis 2. Ornitózis 3. Kullancs-enkefalitisz 4. Antrax 5. Leptospirózis 6. Q-láz 7. Tularémia 8. Borreliózis (Lyme-kór) 9. Trichofitiázis 10. Egyéb zoonózisok 11. Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek 12. Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis 13. Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett 14. Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek (pl. amoebiasis, malária) 15. Gennykeltők által okozott bőrbetegségek 16. Gombák okozta bőrbetegségek 17. Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz 18. Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők okozta egyéb D) Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális ergonómiai kóroki tényezők 1. Csontok, ízületek, izmok, inak betegségei túlzott, illetve egyoldalú igénybevétel következtében 2. Térdízületi meniszkusz sérülése 3. Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás 4. Fokozott megterhelés, igénybevétel okozta 5. Optimálisnál kisebb megterhelés okozta 6. Pszichoszociális kóroki tényezők okozta 7. Ergonómiai kóroki tényezők okozta 8. A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb 1. Antilin 38

39 2. Arzén 3. Benzol 4. Dimetil-formamid 5. Etilbenzol 6. Fenol 7. Fluorid vegyületek 8. Higany 9. Kadmium 10. Kobalt 11. Króm 12. N-Hexán 13. Nikkel 14. Nitro-benzol 15. Ólom 16. Szelén 17. Szerves foszforsav-észterek 18. Szénmonoxid 19. Sztirol 20. Toluol 21. Triklór-etilén 22. Xilol 39

40 40