TÁMOP /1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

Átírás

1 TÁMOP /1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése Trócsányi Sára: Egészségügyi adat & egészségügyi dokumentáció előadás Betegjogi képviselő képzés Budapest Jogok - kötelességek A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. [13. ] A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. [24. ] A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. [25. ] A kezelőorvos a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. [134. ] A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. [136. ] Az egészségügyi dolgozót [+minden más személyt] minden a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel. [138. ] Személyes adat kezelésének alapjai Az információs önrendelkezés Személyes adat fogalma A közfeladatot ellátó személy Adatkezelés, adatfeldolgozás Adattovábbítás Célhoz kötöttség Egészségügyi adat kezelése Egészségügyi dokumentáció Adatkezelés célja Adatok megismerésére jogosultak Halottak adatai Adattovábbítás Ellátórendszeren belül Trócsányi Sára: Betegjogi képviselő képzés OBDK ETI Budapest, május 23. 1

2 Ellátórendszeren kívülre A pszichiátriai betegek Felvételének dokumentálása Ellátásának dokumentálása Korlátozó intézkedések dokumentálása Az iratbetekintés szabályai Jogszabályok I. Alaptörvény Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (Eütv.) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény (Eüak.) Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról (OBDK) szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet Jogszabályok II. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény A pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet Fogalmak I. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. különleges adat: az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat [ ]. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. --- Fogalmak II. egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás); egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, Trócsányi Sára: Betegjogi képviselő képzés OBDK ETI Budapest, május 23. 2

3 függetlenül annak hordozójától vagy formájától. - Adatkezelés, adatfeldolgozás I. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, [ ] Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik. -- Adatkezelés, adatfeldolgozás II. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából; adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése; adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele. -- Célhoz kötöttség Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. - Egészségügyi adat kezelésének célja Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően a kötelezően felveendő adatokon kívül mely egészségügyi adat felvétele szükséges az ellátás céljából. a) az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, b) a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is, c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése, d) a népegészségügyi [16. ], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele, e) a betegjogok érvényesítése. egészségügyi szakember-képzés, Trócsányi Sára: Betegjogi képviselő képzés OBDK ETI Budapest, május 23. 3

4 orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése, betegút-szervezés, eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében, az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy ellenőrzése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás, statisztikai vizsgálat, bűnüldözés, nemzetbiztonsági cél, ügyészségi eljárás, bírósági eljárás, közigazgatási eljárás, a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása. Az adatok megismerésére jogosultak A beteg jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni. - A halottak adatai A beteg életében, illetőleg halálát követően az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásbeli kérelme alapján - akkor is jogosult a megismerési és betekintési jog gyakorlására, ha a) az egészségügyi adatra aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség, ÉS b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. A fenti bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a fenti bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatóak. Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni. --- A dokumentáció nyilvántartása I. Trócsányi Sára: Betegjogi képviselő képzés OBDK ETI Budapest, május 23. 4

5 Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét. Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Az adatmegőrzés érdekében folyamatosan biztosítani kell, hogy az adathordozó az adott technikai feltételek mellett olvasható maradjon, vagy olvasható állapotba kerüljön. - Adattovábbítási nyilvántartás Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. A fentiek szerinti adatok adattovábbítási nyilvántartásban való megőrzésére irányuló - és ennek alapján a tájékoztatási - kötelezettség időtartamát az adatkezelést előíró jogszabály korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb időtartam nem állapítható meg. -- A dokumentáció nyilvántartása II. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt, az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig megőrizni. A gyógyszertár a vényeket 5 évig őrzi meg. Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére. -- Az OBDK A törvény 30. (4) bekezdése értelmében a dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén amennyiben az általa korábban ellátott feladatokat más szerv nem látja el az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek kell átadni. Trócsányi Sára: Betegjogi képviselő képzés OBDK ETI Budapest, május 23. 5

6 Az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet az Eüak 30. (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőként a költségvetési szervek esetében az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot, egyéb intézmények esetében a fővárosi, megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét jelöli ki. Az OBDK dokumentációs feladatai Az általa kezelt egészségügyi dokumentációból az érintett kérelmére, vagy jogszabályban feljogosított szerv vagy személy indítványa alapján betekintést engedélyez, adatot szolgáltat, másolatot ad ki. Az OBDK őrzi a jogvédelmi képviselők lezárt ügyeinek irattárba helyezett dokumentációját, a külön jogszabály szerinti klinikai vizsgálati törzsdossziékat, és rendelkezik azok archiválásáról. Az OBDK gondoskodik arról, hogy a kezelésében lévő, illetve általa feldolgozott dokumentáció olvashatósága a törvényben előírtak szerint fennmaradjon. -- Az OBDK módszertani feladatai Az OBDK módszertani fejlesztési tevékenységet végez, módszertani útmutatókat dolgoz ki az egészségügyi szolgáltatók adatkezelésével kapcsolatban. Ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az új, adatkezeléssel összefüggő fejlesztéseket, nemzetközi irányvonalakat, közreműködik az új technológiák, az egészségügyben alkalmazható új elektronikus eljárások, megoldások (e-health) elterjesztésében, módszertani segítséget nyújt azok alkalmazásában, továbbképzést szervez a szolgáltatók adatvédelmi felelősei számára. Az OBDK kezelésében lévő dokumentációk Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Országos Gyógyintézeti Központ Svábhegyi Országos Gyermekallergológia Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet - A dokumentáció kezelése OBDK-EKI adatfeldolgozói kapcsolat adatok elhelyezése rendszerezése elektronikus nyilvántartása archiválása Az EKI költségvetési teherbíró képességének mértékéig. - Tájékoztatás - adatszolgáltatás Trócsányi Sára: Betegjogi képviselő képzés OBDK ETI Budapest, május 23. 6

7 Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad [az érintett általa kezelt adatairól, adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről stb.] - a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, - az érintett erre irányuló kérelmére írásban. [Infotv. 15. ] Az érintett jogosult tájékoztatást kapni az adatkezelésről, - a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, - az egészségügyi dokumentációba betekinthet, - valamint azokról saját költségére másolatot kaphat. [Eüak. 7. ] Helyesbítés Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti. Ha az adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, [ ] iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, [ ] iránti kérelem elutasítása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére [ ] kötelezi. [Infotv. 17., 18. és 22. ] Az egészségügyi dokumentációban szereplő hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően úgy kell kijavítani vagy törölni, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. [Eüak. 31. ] Trócsányi Sára: Betegjogi képviselő képzés OBDK ETI Budapest, május 23. 7