9957/15 ADD 1 it/anp/kk 1 DG G 3 B

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2013/0088 (COD) 2013/0089 (COD) 9957/15 ADD 1 PI 40 CODEC 885 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága Előző dok. sz.: 9547/15 ADD 1 az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács Biz. dok. sz.: 8065/13 CODEC /13 PI 52 CODEC 711 Tárgy: Az európai uniós védjegyrendszer felülvizsgálata Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról és Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (átdolgozás) Politikai megállapodás elfogadása az Európai Parlamenttel második olvasatban történő mielőbbi megállapodás céljából Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fent említett rendeletjavaslat végső kompromisszumos szövegét. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 1 DG G 3 B HU

2 MELLÉKLET 2013/0088 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A közösségi védjegyről szóló, december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet, amelyet ben a közösségi védjegyről szóló, február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendeletben kodifikáltak, létrehozta az Európai Unió saját védjegyoltalmi rendszerét, amely az Európai Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat párhuzamosan a tagállami szinten rendelkezésre álló védjegyoltalmakkal; a nemzeti védjegyrendszereket a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv harmonizálta, amelyet a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben kodifikáltak. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 2

3 (2) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ennek keretében a közösségi védjegy kifejezés helyébe az európai uniós védjegy kifejezés lép. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) elnevezés helyébe Az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala elnevezés (a továbbiakban: a Hivatal) lép, amely megfelelőbben tükrözi a Hivatal által ténylegesen végzett munkát. (3) A Bizottság az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, július 16-i közleményében foglaltak alapján Európa egészére kiterjedően beleértve az uniós és a nemzeti szinteket, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat is elvégezte a védjegyrendszer általános működésének átfogó értékelését. (4) A Tanács az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, május 25-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 207/2009/EK rendelet és a 2008/95/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. (5) A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, amely a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes kiegészítésévé és alternatívájává nőtte ki magát. (6) Ugyanakkor a nemzeti védjegyek továbbra is szükségesek azon vállalkozások számára, amelyek nem akarják uniós szintű oltalom alá helyezni védjegyeiket, illetve amelyek nem tudják megszerezni az uniós szintű oltalmat, a nemzeti oltalom megszerzése viszont nem jelent akadályt számukra. A védjegyoltalomért folyamodó személyek belátására kell bízni, hogy az általuk igényelt oltalom nemzeti védjegy legyen-e egy vagy több tagállamban, vagy európai uniós védjegy, esetleg mindkettő. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 3

4 (7) Bár a közösségi védjegyrendszer általános működésének értékelése megerősítette, hogy a rendszer számos aspektusa, köztük azok az alapvető elvek, amelyekre a rendszer egésze épül, kiállták az idő próbáját, és továbbra is megfelelnek a vállalkozások szükségleteinek és elvárásainak, a Bizottság a szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló, május 24-i közleményében arra a következtetésre jutott, hogy korszerűsíteni kell az Unió védjegyrendszerét: egészében véve hatékonyabbá, eredményesebbé, következetesebbé kell tenni és hozzá kell igazítani az internetkorszak követelményeihez. (8) Az uniós védjegyrendszer fejlesztésével és módosításával párhuzamosan folytatni kell a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok és gyakorlatok harmonizációját, és azokat a megfelelő mértékben össze kell hangolni az uniós védjegyrendszerrel annak érdekében, hogy lehetőség szerint Unió-szerte azonos feltételeket teremtsünk a védjegyek lajstromozása és oltalma tekintetében. (9) Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai uniós védjegy fogalommeghatározásából. A megjelölés bármely megfelelő formában így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel történő, széles körben elérhető technológiát alkalmazó ábrázolásának megengedettnek kell lennie mindaddig, amíg az ábrázolás egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív. (10) A 207/2009/EK rendelet hatályos rendelkezései nem nyújtanak ugyanolyan fokú védelmet az eredetmegjelöléseknek és a földrajzi jelzéseknek, mint az egyéb uniós jogi eszközök. Ezért az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések tekintetében tisztázni kell a feltétlen kizáró okokat, és teljes körű koherenciát kell biztosítani az ezen iparjogvédelmi oltalmi formák oltalmáról rendelkező releváns uniós és tagállami jogszabályokkal. Az egyéb uniós jogszabályokkal való összhang érdekében az említett feltétlen kizáró okok alkalmazási körét ki kell terjeszteni a borral kapcsolatos, oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekre és a hagyományos különleges termékekre is. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 4

5 (11) Törölve. (12) Törölve. (13) Az uniós és nemzeti szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések erőteljes oltalmának fenntartása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy e jogok attól függetlenül feljogosítanak egy későbbi európai uniós védjegy lajstromozása elleni felszólalásra, hogy egyben olyan kizáró okot jelentenek-e, amelyet az elbírálónak hivatalból figyelembe kell vennie. (14) A jogbiztonság kedvéért és az elsőbbség elvével (mely szerint a korábban lajstromozott védjegy elsőbbséget élvez a később lajstromozott védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében meg kell állapítani, hogy az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem sértheti a jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentésének napja vagy elsőbbségi napja előtt szerzett jogait. Ez összhangban van a szellemitulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, április 15-i megállapodás 16. cikkének (1) bekezdésével. (15) Törölve. (16) Az áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi forrása tekintetében zavart okozhat, ha egy vállalkozás ugyanazon vagy hasonló megjelölést használ kereskedelmi névként oly módon, hogy kapcsolat jön létre a nevet viselő vállalkozás és az adott vállalkozástól származó áruk vagy szolgáltatások között. Az európai uniós védjegy bitorlásának ezért magában kell foglalnia a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát is mindaddig, amíg a használat célja az áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetése. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 5

6 (17) A jogbiztonság és az egyedi uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának joga legyen megtiltani valamely harmadik fél számára egy adott megjelölés összehasonlító reklámban történő felhasználását, amennyiben az összehasonlító reklám ellentétes a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. (18) Törölve. (19) Törölve. (19a) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá az Unió által a WTO keretében vállalt nemzetközi kötelezettségekkel különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkével, valamint a generikus gyógyszerek tekintetében a WTO dohai miniszteri konferenciáján november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozattal összhangban az európai uniós védjegy jogosultját fel kell jogosítani annak megakadályozására, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai uniós védjeggyel lényegében megegyező védjegy. (19b) Ennek érdekében lehetővé kell tenni a védjegybitorlással érintett áruk belépésének és bármilyen vámjogi helyzetbe kerülésének a megakadályozását, ideértve az árutovábbítást, az átrakodást, a raktározást, a vámszabad területre való beléptetést, az átmeneti megőrzést, az aktív feldolgozást vagy az ideiglenes behozatalt, még abban az esetben is, ha az említett árukat nem kívánják az Európai Unióban forgalomba hozni. A vámhatóságoknak az ellenőrzések végzésekor akár a védjegyjogosultak kérelmére is élniük kell a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU rendeletben megállapított hatáskörök és eljárások nyújtotta lehetőségekkel. A vámhatóságoknak elsősorban kockázatelemzési kritériumok alapján kell elvégezniük az idevágó ellenőrzéseket. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 6

7 (19c) Azon két cél összehangolása érdekében, hogy egyrészről gondoskodni kell a védjegyjogok hatékony érvényesítéséről, másrészről pedig kerülni kell a nem jogsértő áruk szabad kereskedelmi forgalmának az akadályozását, az európai uniós védjegy jogosultja szóban forgó jogának el kell évülnie, ha az európai uniós védjegy bitorlásának kérdésében érdemi határozat meghozatalára illetékes európai uniós védjegybíróság előtt indított későbbi eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítani tudja, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát. (19d) A 608/2013/EU rendelet 28. cikke úgy rendelkezik, hogy a védjegy jogosultja felel az áruk birtokosának okozott károkért, amennyiben például az érintett árukról a későbbiekben megállapítást nyer, hogy nem sértenek szellemi tulajdonjogot. (19e) Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a generikus gyógyszerek zökkenőmentes továbbításának biztosítása érdekében. A gyógyszerészeti készítmények aktív hatóanyagainak megnevezésére használt nemzetközi szabadnevek, mint világszinten elismert generikus nevek tekintetében alapvető fontosságú megfelelően figyelembe venni az európai uniós védjegyjogok szempontjából fennálló korlátozásokat. Egy európai uniós védjegy jogosultja következésképp azon az alapon, hogy a valamely harmadik fél által szabad forgalomba bocsátás nélkül az Unióba behozandó gyógyszerek aktív összetevőjének nemzetközi szabadneve és a védjegy között hasonlóságok figyelhetők meg, nem akadályozhatja meg az adott árunak az Unióba való behozatalát. (20) Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyek jogosultjai hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet a hamisítás ellen, fel kell jogosítani őket arra, hogy megtiltsák a jogsértő védjegyek árukon való elhelyezését, valamint az elhelyezést előkészítő tevékenységeket. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 7

8 (21) Az európai uniós védjegy által biztosított kizárólagos jogok nem jogosítják fel a jogosultat arra, hogy megtiltsa a megjelölések és a jelzések harmadik felek általi tisztességes, vagyis az üzleti tisztesség elvével összhangban történő használatát. Annak érdekében, hogy konfliktus esetére egyenlő feltételeket teremtsünk a kereskedelmi nevek és az európai uniós védjegyek számára tekintve, hogy a kereskedelmi nevek rendszerint korlátlan oltalmat élveznek a később lajstromozott védjegyekkel szemben, a fentiek szerinti használatot úgy kell értelmezni, hogy az kizárólag a harmadik fél személynevének használatát foglalja magában. Az ilyen használat emellett általában véve lehetővé teszi a leíró, illetve a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések és jelzések használatát is. A jogosult továbbá nem akadályozhatja meg az európai uniós védjegy annak érdekében történő általános és tisztességes használatát, hogy az árukat vagy a szolgáltatásokat a jogosult árujaként vagy szolgáltatásaként azonosítsák vagy azokra ekként hivatkozzanak. A védjegy harmadik felek általi használata abban az esetben, ha a használat célja az, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét az európai uniós védjegy jogosultja által vagy az ő jóváhagyásával eredetileg az Európai Unióban értékesített eredeti termékek újraértékesítésére, tisztességesnek tekintendő, feltéve hogy a védjegyhasználatra az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban kerül sor. A védjegy művészi kifejezés céljából való felhasználása harmadik felek által abban az esetben tekinthető tisztességesnek, ha arra az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban kerül sor. Az e rendeletbe foglalt rendelkezéseket továbbá olyan módon kell alkalmazni, hogy biztosított legyen az alapvető jogoknak és szabadságoknak, és köztük is mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságának a teljes mértékű tiszteletben tartása. (22) A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyjogok védelme érdekében helyénvaló és szükséges rögzíteni anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy újabb védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben, hogy az európai uniós védjegy jogosultjai nem szólalhatnak fel az újabb védjegy használata ellen, amennyiben az újabb védjegyre akkor tettek szert, amikor a korábbi védjegy nem volt érvényesíthető az újabb védjeggyel szemben. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 8

9 (23) Méltányossági és jogbiztonsági okokból, amennyiben az európai uniós védjegyet olyan alakban használják, amely a lajstromozott alaktól a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér csak el, ez elegendő kell legyen a védjegy által biztosított jogok megőrzéséhez, függetlenül attól, hogy a védjegyet a használt alakban is lajstromozták-e. (24) A 207/2009/EK rendelet a rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadása céljából hatásköröket ruház a Bizottságra. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében a Bizottságra a 207/2009/EK rendelet alapján ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. Következésképpen a 207/2009/EK rendelet szövegét is ki kell egészíteni a jelenleg a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendeletben, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendeletben, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról szóló, február 5-i 216/96/EK bizottsági rendeletben foglalt bizonyos szabályokkal. (25) Mivel a Bizottságra a 207/2009/EK rendelet alapján ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével, különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során többek között szakértői szinten megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon továbbítsa az Európai Parlament és a Tanács részére. (26) Törölve. (27) Tekintettel a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz (a továbbiakban: a tagállami hivatalok) benyújtott európai uniós védjegybejelentések fokozatosan csökkenő és elhanyagolható számára, a továbbiakban európai uniós védjegybejelentés benyújtására kizárólag a Hivatalnál célszerű lehetőséget biztosítani. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 9

10 (28) Európai uniós védjegyoltalom meghatározott áruk vagy szolgáltatások tekintetében nyújtható, és a védjegyjogosultnak biztosított oltalom mértékét az áruk vagy szolgáltatások jellege és mennyisége határozza meg. Ezért a 207/2009/EK rendeletben meg kell állapítani az áruk és szolgáltatások megjelölésére és osztályozására vonatkozó szabályokat, valamint jogbiztonságról és megfelelő adminisztrációról kell gondoskodni annak előírásával, hogy a bejelentő kellően egyértelműen és pontosan határozza meg azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre védjegyoltalmat igényel, lehetővé téve ezáltal az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára, hogy pusztán a bejelentés alapján megállapítsák a kért oltalom mértékét. Az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba csak a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt áruk és szolgáltatások összessége tartozik bele. Azon európai uniós védjegyek jogosultjai számára, amelyeket a Hivatal korábbi gyakorlata miatt a nizzai osztályozás egy teljes fejezetcíme tekintetében lajstromoztak, biztosítani kell a lehetőséget, hogy módosítsák áruik és szolgáltatásaik leírását, biztosítandó, hogy a lajstrom tartalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban megfeleljen az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának. (29) Törölve. (30) Az európai uniós védjegyek és a nemzeti kutatások rendszerét racionalizálni kell, kerülve a felesleges késedelmet az európai uniós védjegyek lajstromozása terén, továbbá rugalmasabbá kell tenni a felhasználói igények és preferenciák szempontjából, opcionálissá téve egyúttal az európai uniós védjegyekre vonatkozó kutatást. Az európai uniós védjegyek és a nemzeti kutatások opcionális rendszerét a Hivatal és a tagállami hivatalok közötti együttműködés keretében ki kell egészíteni mindenre kiterjedő, gyors és hatékony keresőprogramokkal, amelyeket térítésmentesen bocsátanak a nyilvánosság rendelkezésére. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 10

11 (31) Annak érdekében, hogy a Hivatal hatékonyan, eredményesen és gyorsan tudja végezni az európai uniós védjegybejelentések vizsgálatát és lajstromozását, és ehhez átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások álljanak a rendelkezésére, a Bizottság részére a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó, valamint a bejelentések módosítását szabályozó eljárások részleteiről. (32) Törölve. (33) Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszüntetése, illetve a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével hatékonyan és eredményesen megvalósítható legyen, a Bizottság részére a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a védjegyoltalom megszüntetését és a védjegy törlését szabályozó eljárások részletes meghatározásáról. (34) Annak érdekében, hogy a fellebbezési tanácsok a Hivatal határozatait hatékonyan, eredményesen és teljes körűen vizsgálhassák felül, egy olyan átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárás segítségével, amely figyelembe veszi, a 207/2009/EK rendeletben rögzített elveket, a Bizottság részére a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a fellebbezés előírt tartalma, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárás, a fellebbezési tanács határozatainak előírt tartalma és formája, továbbá a fellebbezési díjak visszafizetése. (35) Az együttes közösségi védjegyekre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket kiegészítendő, és a nemzeti rendszerek és az európai uniós védjegyrendszer közötti jelenlegi egyensúlyhiányt orvosolandó, különös rendelkezésekkel kell kiegészíteni a rendeletet annak érdekében, hogy oltalmat biztosítsunk azon európai uniós tanúsító védjegyeknek, amelyek lehetővé teszik valamely tanúsító intézmény vagy szervezet számára, hogy a tanúsítási rendszer tagjai számára engedélyezzék a védjegy használatát annak jelzésére, hogy egyes áruk vagy szolgáltatások teljesítik a tanúsítási feltételeket. (36) Törölve. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 11

12 (37) Az európai uniós védjegyek jelenlegi rendszerének alkalmazása során szerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy egyes vonatkozásait tekintve az eljárás javításra szorul. Következésképpen bizonyos intézkedéseket meg kell hozni adott esetben az eljárások egyszerűsítése és meggyorsítása, valamint szükség esetén a jogbiztonság és a kiszámíthatóság javítása érdekében. (38) Az európai uniós védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottság részére a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó részletes követelmények meghatározásáról: szóbeli eljárások és a bizonyítási módok, a kiértesítés szabályai, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok, a határozat törlésére vagy egy lajstrombejegyzés törlésére vonatkozó eljárások, az eljárások újraindítására vonatkozó szabályok, valamint a Hivatal előtti képviselet részletei. 39. A jogbiztonság és a nagyobb átláthatóság érdekében helyénvaló világosan meghatározni a Hivatal valamennyi feladatát, beleértve azokat is, amelyek nem kapcsolódnak az európai uniós védjegyrendszer kezeléséhez. (40) A gyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében létre kell hozni a Hivatal és a tagállami hivatalok közötti együttműködés megfelelő keretét, meghatározva az együttműködés fő területeit, és lehetővé téve a Hivatal számára, hogy koordinálja az uniós és a tagállami érdekű közös projekteket, és bizonyos felső összeghatárig finanszírozza e projekteket. Az említett együttműködési tevékenységek várhatóan előnyére válnak majd azon vállalkozásoknak, amelyek védjegyrendszereket vesznek igénybe Európában. Az e rendeletben rögzített európai uniós rendszer felhasználói számára a projekteknek, és különösen a kutatási és konzultációs célú adatbázisoknak további, inkluzív, hatékony és térítésmentes eszközöket kell nyújtaniuk az európai uniós védjegy egységes jellegéből eredő speciális követelmények teljesítéséhez. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 12

13 (41) A Hivatal irányítására vonatkozó egyes elveket a megfelelő mértékben hozzá kell igazítani a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez (amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában fogadott el). (42) A nagyobb jogbiztonság és átláthatóság érdekében a Hivatal szervezésére és működésére vonatkozó egyes rendelkezéseket aktualizálni kell. (42a) Célszerű elősegíteni a békés, gyors és hatékony vitarendezést oly módon, hogy meg kell bízni a Hivatalt egy olyan közvetítő központ létrehozásával, amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti, akinek célja az európai uniós védjegyekkel és a közösségi formatervezési mintákkal kapcsolatos vitás ügyek közös megegyezéssel történő, békés rendezése. (42b) Az európai uniós védjegyrendszer felállítása következtében megnövekedett a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaira és egyéb hatóságaira nehezedő pénzügyi teher. A pluszköltségek az európai uniós védjegyeket érintő vagy az ilyen védjegyek jogosultjai által indított felszólalási vagy a megszűnés megállapítására irányuló eljárások növekvő számához, az európai uniós védjegyrendszerrel kapcsolatos tájékoztató tevékenységekhez, valamint az európai uniós védjegyek érvényesítésének biztosítását célzó tevékenységekhez kapcsolódnak. Ennélfogva helyénvaló gondoskodni arról, hogy a Hivatal részleges ellentételezést nyújtson a tagállamoknak az amiatt felmerült költségekért, hogy hozzájárulnak az európai uniós védjegyrendszer zavartalan működésének biztosításához. Ennek az ellentételezésnek a kifizetéséhez a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a megfelelő statisztikai adatokat. A költségek ellentételezése nem lehet olyan mértékű, hogy az költségvetési hiányt okozzon a Hivatal számára. (43) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében kerülendő a számottevő költségvetési többlet felhalmozása. Ez azonban nem sértheti a Hivatal egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalék fenntartását, amelynek célja a működés folyamatosságának és a feladatok elvégzésének a biztosítása. Ezt a tartalékot kizárólag abból a célból lehet felhasználni, hogy az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően biztosított legyen a Hivatal munkavégzésének folytonossága. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 13

14 (43a) Tekintettel arra, hogy az európai uniós védjegyrendszer működtetése fejében fizetendő díjak alapvető fontosságúak a Hivatal számára, valamint arra, hogy e rendszer kiegészítő jelleggel kapcsolódik a nemzeti védjegyrendszerekhez, szükségesnek tűnik az említett díjak összegét közvetlenül a 207/2009/EK rendeletben annak mellékleteként megállapítani. A díjak összegét olyan szinten kell megállapítani, amelynek révén biztosítható, hogy a) az azokból származó bevétel elvben elegendő legyen ahhoz, hogy a Hivatal költségvetése egyensúlyban legyen, b) megvalósuljon az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek egymás mellett élése és egymást kiegészítő jellege, az európai uniós védjegy hatókörébe tartozó piac méretét és a kis- és középvállalkozások szükségleteit is figyelembe véve, valamint c) az európai uniós védjegyek jogosultjainak jogai hatékonyan érvényesüljenek a tagállamokban. (44) Törölve. (45) Annak érdekében, hogy garantált legyen a fellebbezési tanácsok hatékony és eredményes szervezése, a Bizottság részére a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek tartalmazzák a fellebbezési tanácsok szervezésére vonatkozó részleteket. (46) A nemzetközi védjegyek hatékony és eredményes, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv szabályaival teljes összhangban történő lajstromozásának a biztosítása érdekében a Bizottság részére a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárások részleteit beleértve a Szellemi Tulajdon Világszervezetének megküldendő információkat is, valamint az együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési védjegyre vonatkozó alapbejelentésen vagy alaplajstromozáson alapuló nemzetközi lajstromozásra vonatkozó eljárás részleteit. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 14

15 (46 0a) Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtására egységes feltételek mellett kerülhessen sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiakkal kapcsolatos részleteket illetően: bejelentések, kérelmek, védjegyokiratok és egyéb igazolások, igények, szabályzatok, értesítések és bármely más olyan dokumentum, amely az e rendelet által meghatározott alkalmazandó eljárási követelmények hatálya alá tartozik, továbbá az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő és ténylegesen felmerült költségek felső összeghatára, az Európai Uniós Védjegyértesítőben és a Szellemi Tulajdonjogi Közlönyben való közzétételre vonatkozó részletek, a Hivatal és a nemzeti hatóságok közötti információcserére vonatkozó szabályok, az írásos eljárások során felhasznált alátámasztó dokumentumok fordítására vonatkozó részletes szabályok, azon határozatok pontos típusai, amelyeket a felszólalási vagy a törlési osztály egyetlen tagja hoz meg, a Madridi Jegyzőkönyv alapján fennálló értesítési kötelezettség részletei, valamint a nemzetközi lajstromozás alapján benyújtott utólagos területi kiterjesztési kérelemre vonatkozó részletes követelmények. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni. (46a) Az európai adatvédelmi biztossal konzultációra került sor a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban, és a biztos július 11-én véleményt nyilvánított. (47) A 207/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A 207/2009/EK rendelet a következőképpen módosul: 1. A címben az a közösségi védjegyről szövegrész helyébe az az európai uniós védjegyről szövegrész lép. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 15

16 2. A rendelet teljes szövegében a közösségi védjegy kifejezés helyébe az európai uniós védjegy kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. 3. A rendelet teljes szövegében a közösségi védjegybíróság kifejezés helyébe az európai uniós védjegybíróság kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. 4. A rendelet teljes szövegében az együttes közösségi védjegy kifejezés helyébe az együttes európai uniós védjegy kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. 5. A 2., 3. és 4. pontban említett esetek kivételével a rendelet teljes szövegében a Közösség, Európai Közösség, Európai Közösségek és közösségi kifejezések helyébe az Unió, illetve uniós kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. 6. Törölve. 7. A rendelet teljes szövegében az elnök kifejezés helyébe az ügyvezető igazgató kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal. 8. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: 2. cikk A Hivatal (1) E rendelettel létrejön az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (a továbbiakban: a Hivatal). (2) Az uniós jogban található, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) történő hivatkozásokat a Hivatalra való hivatkozásként kell értelmezni. ; 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 16

17 9. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép: 4. cikk Az európai uniós védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés Európai uniós védjegyoltalom tárgya lehet minden megjelölés, így különösen szó beleértve a személyneveket is, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, vagy hang, amennyiben e megjelölés alkalmas a következőkre: a) valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönböztetése más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és b) az európai uniós védjegylajstromban (a továbbiakban: védjegylajstrom) való ábrázolása lehetővé teszi az illetékes hatóságok és a nyilvánosság számára a jogosultnak nyújtott oltalom tárgyának egyértelmű és pontos meghatározását. ; 10. A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: a) Az e), j), illetve k) pont helyébe a következő szöveg lép: e) olyan megjelölések, amelyek kizárólag i. olyan formából vagy egyéb jellemzőből állnak, amely az áru jellegéből következik; ii. olyan formából vagy egyéb jellemzőből állnak, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy iii. olyan formából vagy egyéb jellemzőből állnak, amely az áru értékének a lényegét hordozza; j) az eredetmegjelöléseknek és a földrajzi jelzéseknek oltalmat biztosító olyan védjegyek, amelyeket a nemzeti vagy az uniós jog vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió vagy az érintett tagállam részes fél, kizártak a lajstromozásból; 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 17

18 k) a borral kapcsolatos hagyományos kifejezéseknek oltalmat biztosító olyan védjegyek, amelyeket az uniós jog vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél, kizártak a lajstromozásból; ka) a hagyományos különleges termékeknek oltalmat biztosító olyan védjegyek, amelyeket az uniós jog vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél, kizártak a lajstromozásból; aa) A bekezdés a következő l) ponttal egészül ki: l) védjegyek, amelyek olyan korábbi növényfajta-elnevezésből állnak vagy annak alapvető elemeit idézik, amelyet növényfajta-oltalmat biztosító uniós vagy nemzeti jogszabálynak megfelelően lajstromoztak, és amely a növényfajták szempontjából ugyanazon vagy közeli rokonságban álló fajokhoz tartozik. ; b) Törölve. 11. A 8. cikk a következőképpen módosul: a) Törölve. b) A cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez fűződő jogok gyakorlására az érintett jog alapján felhatalmazott bármely személy felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amennyiben az eredetmegjelöléseknek vagy a földrajzi jelzéseknek oltalmat biztosító uniós jogszabályok vagy tagállami jog szerint: 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 18

19 i. az eredetmegjelölésre vagy a földrajzi jelzésre irányuló bejelentést uniós jogszabályok vagy tagállami jog alapján már az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve a későbbi lajstromozást feltételezve elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napjánál korábban megtették; ii. az adott eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez fűződő jogok alapján ez a személy megtilthatja a későbbi védjegyek használatát. c) Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: (5) A (2) bekezdés szerinti korábban lajstromozott védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet továbbá oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, függetlenül attól, hogy az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet lajstromba vették, feltéve, hogy korábbi európai uniós védjegy esetén a korábbi európai uniós védjegy az Unióban, korábbi nemzeti védjegy esetén a korábbi nemzeti védjegy pedig az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét. ; 12. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: 9. cikk Az európai uniós védjegyoltalom tartalma (1) Az európai uniós védjegy lajstromba vétele a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 19

20 (2) A jogosultak által az európai uniós védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt szerzett jogok sérelme nélkül az európai uniós védjegy jogosultja felléphet bárkivel szemben, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megjelölést használ, amennyiben: a) a megjelölés azonos az európai uniós védjeggyel, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal, amelyekkel kapcsolatban az európai uniós védjegyet lajstromba vették; b) a megjelölés azonos az európai uniós védjeggyel vagy hasonló ahhoz, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal vagy hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai uniós védjegyet lajstromba vették amennyiben a fogyasztók számára esetleg összetéveszthetők; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a védjegyhez; c) a megjelölés azonos az európai uniós védjeggyel vagy hasonló ahhoz, függetlenül attól, hogy azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják-e, amelyek azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai uniós védjegyet lajstromba vették, amennyiben az európai uniós védjegy jó hírnevet élvez az Unióban, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná az európai uniós védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét. (3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen: a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán; b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy nyújtása a megjelölés használatával; c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele; 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 20

21 d) a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi névnek vagy vállalkozás nevének a részeként való használata; e) a megjelölés használata üzleti levelezésben vagy reklámozásban; f) a megjelölés összehasonlító reklámozásban való használata a 2006/114/EK irányelvvel ellentétes módon. (4) Törölve. (5) A jogosultaknak az európai uniós védjegy benyújtási időpontja vagy elsőbbségi időpontja előtt szerzett jogainak sérelme nélkül az európai uniós védjegy jogosultja megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken ideértve csomagolásukat is engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai uniós védjeggyel megegyező védjegy, vagy amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az említett védjegytől. Az európai uniós védjegy jogosultjának az első albekezdés szerinti jogát meg kell szüntetni, ha az európai uniós védjegy bitorlása kérdésének eldöntése céljából a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU rendelet rendelkezéseivel összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 21

22 13. A rendelet a következő 9a. és 9b. cikkel egészül ki: 9a. cikk A csomagolás vagy egyéb eszközök használatával kapcsolatos előkészítő tevékenységek megtiltásához való jog Amennyiben fennáll a veszély, hogy a csomagolást, a címkéket, a függőcímkéket, a biztonsági vagy az eredetiséget igazoló elemeket vagy eszközöket, illetve egyéb olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezik, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használják fel, és az említett árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban történő felhasználás sérti a jogosultnak a 9. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti jogait, az európai uniós védjegy jogosultjának jogában áll megtiltani a következő cselekményeket, ha azokra gazdasági tevékenység körében kerül sor: a) az európai uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése csomagoláson, címkéken, függőcímkéken, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemeken vagy eszközökön, illetve egyéb olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető; b) csomagolás, címke, függőcímke, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elem vagy eszköz, illetve bármely egyéb olyan eszköz kínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktározása, vagy behozatala vagy kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték. 9b. cikk A harmadik felekkel szembeni fellépés időpontja (1) Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása közzétételének napjától lehet fellépni. (2) Megfelelő összegű kártérítés igényelhető az európai uniós védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyek a lajstromozás közzétételét követően a meghirdetés tényéből adódóan megtilthatók. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 22

23 (3) Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás közzétételéig az ügy érdemében nem határozhat. 14. A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép: 12. cikk Az európai uniós védjegyoltalom korlátai (1) Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el harmadik feleket attól, hogy gazdasági tevékenységük körében használják a következőket: a) ha a harmadik fél természetes személy, a harmadik fél nevét és címét; b) nem megkülönböztető jellegű, illetve az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést; c) az európai uniós védjegyet az európai uniós védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy az azokra való hivatkozás céljából, különösen, ha az európai uniós védjegy használata szükséges az áru vagy szolgáltatás szándékolt rendeltetésének jelzéséhez (mindenekelőtt kiegészítők vagy pótalkatrészek esetében). (2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik fél általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik. 15. A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (1) Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. ; 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 23

24 16. A rendelet a következő 13a. cikkel egészül ki: 13a. cikk A később lajstromozott védjegy jogosultja jogainak védelme a védjegybitorlási perben (1) Az európai uniós védjegy jogosultja védjegybitorlási perben nem tilthatja meg egy később lajstromozott európai uniós védjegy használatát, amennyiben a később lajstromozott védjegy az e rendelet 53. cikkének (3) és (4) bekezdése, 54. cikkének (1) és (2) bekezdése vagy 57. cikkének (2) bekezdése értelmében nem törölhető. (2) Az európai uniós védjegy jogosultja védjegybitorlási perben nem tilthatja meg egy később lajstromozott nemzeti védjegy használatát, amennyiben a később lajstromozott nemzeti védjegy a(z) [xxx] irányelv 8. cikke, 9. cikkének (1) és (2) bekezdése vagy 48. cikkének (3) bekezdése értelmében nem törölhető. (3) Amennyiben egy európai uniós védjegy jogosultja az e cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében nem tilthatja meg egy később lajstromozott védjegy használatát, a később lajstromozott védjegy jogosultja védjegybitorlási perben nem tilthatja meg az említett korábbi európai uniós védjegy használatát. 17. A 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Az első albekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is: a) az európai uniós védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér csak el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a használt alakban is lajstromba vették-e; b) az európai uniós védjegy kizárólag kivitel céljából történő elhelyezése az Unióban lévő árun vagy annak csomagolásán. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 24

25 18. A 16. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: (1) Ha a cikk másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegyoltalmat mint a tulajdonjog tárgyát teljes egészében és az Unió egész területére nézve úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban lajstromozott nemzeti védjegyoltalmat, ahol az érintett időpontban a védjegylajstrom szerint 19. A 17. cikk a következőképpen módosul: a) A (4) bekezdést el kell hagyni; b) A cikk a következő (5a) (5f) bekezdéssel egészül ki: (5a) Az átruházás bejegyzése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az európai uniós védjegyet, az új jogosultat, valamint az átruházással érintett árukat és szolgáltatásokat azonosító adatokat, továbbá a szabályszerű átruházási okiratot a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően. Emellett a kérelem adott esetben az új jogosult képviselőjét azonosító adatokat is tartalmazhat. (5b) A Bizottság végrehajtási aktust fogad el, amelyben meghatározza a következőket: a) az átruházás bejegyzése iránti kérelem részletes tartalma; b) az átruházás megállapításához szükséges okirat fajtája, figyelembe véve a bejegyzett jogosult és jogutódja által adott beleegyezést; c) a részleges átruházás iránti kérelmek kezelésének részletei, gondoskodva arról, hogy az átruházással nem érintett bejegyzésben és az új bejegyzésben szereplő áruk és szolgáltatások között ne legyen átfedés, és hogy az új bejegyzésre vonatkozóan külön iratot hozzanak létre, új lajstromszámmal. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 25

26 A végrehajtási aktust a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (5c) Ha nem teljesülnek az (1) (3) bekezdésben vagy az (5b) bekezdésben említett végrehajtási aktusban az átruházás bejegyzésére előírt feltételek, a Hivatalnak értesítenie kell a kérelmezőt a hiányosságokról. Ha a kérelmező nem pótolja a hiányosságokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül, a Hivatalnak el kell utasítania az átruházás bejegyzése iránti kérelmet. (5d) Két vagy több védjegy tekintetében az átruházás bejegyzése iránt egyetlen kérelem is benyújtható, ha a bejegyzett jogosult és annak jogutódja minden esetben azonos. (5e) Az (5a) (5d) bekezdés az európai uniós védjegybejelentésekre is alkalmazandó. (5f) Részleges átruházás esetén az eredeti jogosultnak az eredeti lajstromozás tekintetében függőben lévő, átruházás bejegyzése iránti kérelmét az átruházással nem érintett bejegyzés és az új bejegyzés tekintetében is függőben lévőnek kell tekinteni. Ha e kérelem után díjat kell fizetni, és a díjat az eredeti jogosult megfizette, a kérelem vonatkozásában a jogutódtól további díj nem követelhető. 20. A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép: 18. cikk Ügynök nevében lajstromozott védjegy átruházása 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 26

27 (1) Ha az európai uniós védjegyet a jogosult engedélye nélkül a jogosult ügynöke vagy képviselője saját nevében lajstromoztatta, a jogosult követelheti az európai uniós védjegyoltalom javára történő átruházását, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt. (2) A jogosult az (1) bekezdés szerinti átruházási kérelmét a következőkhöz nyújthatja be: a) az 53. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a Hivatalhoz, a törlési kérelem helyett; b) a 95. cikkben említett európai uniós védjegybíróságok egyikéhez, a 100. cikk (1) bekezdésén alapuló, törlésre irányuló viszontkereset helyett. 21. A 19. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: (2) A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat, vagy e jogok átruházását a védjegylajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni. b) A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A védjegylajstromba a (2) bekezdés alapján tett bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 27

28 22. A 20. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A védjegylajstromba a (3) bekezdés alapján tett bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell. 23. A 22. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A védjegylajstromba az (5) bekezdés alapján tett bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell. 23a. A rendelet a következő 22a. cikkel egészül ki: 22a. cikk A használati engedélyek és egyéb jogok védjegylajstromba való bejegyzésére vonatkozó eljárás (1) A 17. cikk (5a) és (5b) bekezdése, az annak alapján elfogadott szabályok és a 17. cikk (5d) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a 19. cikk (2) bekezdésében említett dologi jogoknak vagy az átruházásuknak, a végrehajtás 20. cikk (3) bekezdésében említett tényének, a 21. cikk (3) bekezdésében említett fizetésképtelenségi eljárás alá vonásnak, valamint a 22. cikk (5) bekezdésében említett használati engedélynek vagy az átruházásának a bejegyzésére a következő feltételek mellett: a) az átruházással érintett áruk és szolgáltatások azonosításával kapcsolatos követelmény nem alkalmazandó a dologi jognak, a végrehajtás tényének, illetve a fizetésképtelenségi eljárásnak a bejegyzésére irányuló kérelemre; b) az átruházást igazoló okiratokkal kapcsolatos követelmény nem alkalmazandó, ha a kérelmet az európai uniós védjegy jogosultja nyújtja be. 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 28

29 (2) Az (1) bekezdésben említett jogok bejegyzésére irányuló kérelmet mindaddig be nem nyújtottnak kell tekinteni, amíg az előírt díjat meg nem fizetik. (3) A használati engedély bejegyzése iránti kérelemben kérhető a használati engedélynek az alábbiak egyikeként való lajstromba vétele: a) kizárólagos használati engedély; b) alengedély abban az esetben, ha a használati engedélyt a védjegylajstromba bejegyzett használó adja; c) olyan használati engedély, amely azon áruknak vagy szolgáltatásoknak, amelyekre a védjegyet lajstromozták, csak egy részére korlátozódik; d) az Európai Unió egy részére korlátozódó használati engedély; e) ideiglenes használati engedély. Amennyiben a használati engedélynek a c), d) vagy e) pont szerinti használati engedélyként való lajstromozását kérik, a használati engedély bejegyzése iránti kérelemben fel kel tüntetni azokat az árukat és szolgáltatásokat, valamint az Európai Uniónak azt a részét és azt az időtartamot, amelynek vonatkozásában a használati engedélyt megadják. (4) Ha nem teljesülnek a cikkben, az e cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint az e rendelet alapján elfogadott egyéb alkalmazandó szabályokban a bejegyzésre előírt feltételek, a Hivatalnak értesítenie kell e bejelentőt a szabálytalanságról. Ha a kérelmező nem korrigálja a szabálytalanságot a Hivatal által megjelölt határidőn belül, a Hivatalnak el kell utasítania a bejegyzés iránti kérelmet. (5) Az (1) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az európai uniós védjegybejelentésekre. 24. Törölve 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 29

30 24a. A rendelet a következő 24a. cikkel egészül ki: 24a. cikk A használati engedélyeket és egyéb jogokat érintő lajstrombejegyzés törlésére vagy módosítására vonatkozó eljárás (1) A 22a. cikk (1) bekezdése alapján a védjegylajstromba került bejegyzés az érintett személyek bármelyikének kérelmére törölnhető vagy módosítható. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett európai uniós védjegy lajstromszámát, valamint az azon jogra vonatkozó adatokat, amellyel kapcsolatban a bejegyzés törlését vagy módosítását kérik. (3) A valamely használati engedély, dologi jog vagy végrehajtási intézkedés törlése iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették. (4) A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják, hogy a bejegyzett jog már nem áll fenn, vagy hogy az engedélyes vagy egy másik jog jogosultja beleegyezik a bejegyzés törlésébe vagy módosításába. (5) Ha nem teljesülnek a bejegyzés törlésére vagy módosítására előírt követelmények, a Hivatalnak értesítenie kell a kérelmezőt a szabálytalanságról. Ha a szabálytalanság korrekciójára a Hivatal által megállapított határidőn belül nem kerül sor, a Hivatalnak el kell utasítania a bejegyzés törlése vagy módosítása iránti kérelmet. (6) Az (1) (5) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell az iratokba a 22a. cikk (5) bekezdése alapján bevezetett bejegyzésekre. 25. A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép: 9957/15 ADD 1 it/anp/kk 30