PILISCSABA Településképi Arculati Kézikönyv / Tervezet 2017.

Átírás

1 PILISCSABA Településképi Arculati Kézikönyv / Tervezet 2017.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Piliscsaba bemutatása 3. Örökségünk 4. Településképi szempontból meghatározó területek Piliscsabán Csaba Klotildliget Egyetemváros Lakóparkok Gazdasági területek Külterület 5. Ajánlások / Építészeti útmutató 6. Jó páldák / Épületek, építészeti részletek 7. Jó példák / Sajátos építményfajták 2. oldal munkaközi

3 1 Köszöntő Kedves Piliscsabai Polgárok! Önök Piliscsaba Településképi Arculati Kézikönyvének terveztetét olvashatják, amelyet nyarán a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény előírásainak megfelelőenössze, Piliscsabán élők bevonásával. A település épített és természeti környezetének színvonala életünk minőségének egyik legfontosabb eleme. Mind a lakóházak, mind a tágabb értelemben vett lakókörnyezetünk, a településkép minősége és értékei nagymértékben hozzájárulnak életünk minőségéhez. A kézikönyv célja, hogy saját magunknak és ideköltöző polgártársainknak, a felnövekvő nemzedékeknek iránymutatásul szolgáljon a jövőbeni építkezésekhez oly módon, hogy az általunk nagyra becsült természeti, építészeti és településképi értékeket méltó módon megőrizzük. A régi faluképre legtöbben nosztalgiával emlékezünk. Annak szépségét éppen az adta, hogy a falu lakói egységesen gondolkoztak arról, hogy milyen is egy szép lakóház. Ma már jóval több lehetőség áll rendelkezésünkre az építéshez, mint eleinknek, és már az építőanyagokat sem a természetből gyűűjtjük össze, ahogy eleink tették. Az sem lehet cél, hogy mindenki egyforma épületben lakjon, hiszen a korábbi világgal ellentétben jóval nagyobb az egyének közötti különbség, ami mindenképpen kifejezésre fog jutni lakóházaink építésénél is. Modern, mai, épített kultúrtájról abban az esetben beszélhetünk, ha az itt élők valamilyen mértékben figyelnek egymásra. Épületeikkel nem túllicitálják, hanem kiegészítik egymást. Ehhez sokszor jól jön a kevesebb több elve, amivel ma is korszerűű, egyszerre divatos és időtálló, minden igényt kielégítő házakat építhetünk. Fogadják szeretettel Piliscsaba Településképi Arculati Kézikönyvének első, nyers tevezetét. Ez úton is kérem Önöket.hogy észrevételeikkel, javaslataikkal, fényképeikkel, megosztott emlékeikkel járuljanak hozzá Piliscsaba Településképi Arculati Kézikönyvének tökéletesítéséhez. Farkas András polgármester mukaközi 3. oldal

4 2 Piliscsaba bemutatása Piliscsaba a Pilis és a Budai hegység találkozásánál, Budapesttől mintegy 25 km-re a tengerszint felett 195 m magasságban, hegyekkel körülvett medencében található. A kisváros nevét a néphagyomány a hun király Attila fiára, Csaba királyfira vezeti vissza. Az első ismert adat az Árpádok korából egy 1263-ban kelt oklevélben található, ebben a falut Csaba faluként említik meg. A középkorban Csaba a margitszigeti domonkos apácák birtokában volt, de miután Buda török kézre került, az apácák elmenekültek ben a visszatérő klarissza apácák, 1808-tól József nádor - később József főherceg (az ő felesége volt Klotild, akiről elnevezték Klotildligetet) - birtokolta a falut. Piliscsaba lakóinak többsége mezőgazdasági munkából élt az első világháborúig. Egy 1935-ből származó adat szerint Piliscsabán több mint db gyümölcsfa volt. E- mellett intenzív szőlőtermesztéssel, a jobb minőségűű földeken gabonatermesztéssel, az állattenyésztők főleg marha, sertés és baromfitartással foglalkoztak. Erdőgazdálkodást 1865 kat. holdnyi erdőn folytattak. A faluban ekkorra már több iparos is tevékenykedett: asztalosok, ácsok, bognárok, kovácsok, kőműűvesek, órások, lakatosok, szíjgyártók, festők, fehérneműű készítők, szabók, fodrászok, pékek, cukrászok, és taxis vállalkozások is voltak. A lakosságot 26 bolt szolgálta (építőanyag, fakereskedők, vegyeskereskedők, trafikosok, pékség, vasbolt, vendéglátó üzletek). A falu lakossága a második világháború idejére 3300 fő volt, 50,9 % német, 12,9% szlovák, 0,6% cigány nemzetiségűű, illetve anyanyelvűű volt. A községben több általános iskola és jó néhány egyesület is működött (Iparegylet, Levente-egylet, Temetkezési Egyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, egyházi egyesületek, Sport Egyesület). A második világháború után 1946 tavaszán 1095 főt - akik korábban német nemzetiséginek vallották magukat - telepítettek ki. A falu életében meghatározó az egyházak és intézményeik jelenléte: a plébánia ben alakult újjá, az újkori templomot 1728-ban építették. A református templom ben épült. A klotildligeti római katolikus plébániatemplom 1941 és 44 között épült fel. Az evangélikus egyház és intézményei (Béthel Missziós Otthon; SILO társas otthon) is tevékenyen részt vettek a község életében. Piliscsaba területén a rendszerváltozás után több szerzetesrend is letelepedett. Piliscsabán ma is számos civilszervezet működik. A lakosság száma 1990-től dinamikus növekedésnek indult. A külterületi ingatlanok nagyszámú felparcellázásának, illetve a lakóparkok megépítésének következtében Piliscsaba lakosságának száma 2011-re már közel 7700 főre nőtt. Piliscsabán három általános iskola, egy szakközépiskola és egy egyetem is működik. Két postahivatal, három háziorvos, két fogorvos, és védőnői 4. oldal munkaközi

5 szolgálat segíti az itt lakókat. Az óvodai ellátást jelenleg az önkormányzat négy tagóvodája és egy egyházi fenntartású óvoda biztosítja, de működnek magánóvodák és családi napközik is. Piliscsaba legfontosabb látnivalói a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Római katolikus plébániatemplom (Templom tér), a Református templom (Szent István király útja), a Lazarista rendház és kápolna, a Iosephinum (Fő út), az Ősök parkja (Garancsi út), a Rákóczi szobor, a Klotild szobor (Klotild tér), a Nagy-kopasz hegy, az Iluska forrás, a Gomba szikla, a Sas szikla, a Mol sétány, a Garancs-tó (Piliscsaba és Tinnye között). A 20. században az ország egyik legszebb korai kertvárosáról lett ismert, 1990 után pedig itt épület fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának campusa, amely Makovecz Imre tervezésében a hazai organikus építészet egyik legmarkánsabb alkotása. Intézményein túl, napjainkban dinamikus növekedéséről, csodálatos természeti értékeről ismert országszerte. Piliscsaba esetében több tényező szerencsésen egymásra talált: közlekedésföldrajzi adottságai miatt megközelíthetőségét az 1895-ben megépült helyi érdekű vasút, valamint a főút biztosította, egyedi tájképi értékei, fekvése pedig kifejezetten vonzó lakóhellyé tette a múltban és a jelenben is. Ennek megfelelően Piliscsaba a klasszikus kertvárosok egyik legszebb példája Magyarországon. Története folyamán fejlődése végig kiegyensúlyozott volt, adottságai elsősorban polgári családok és értelmiségiek kedvenc lakóhelyévé tették. A 20. század végén szinte egyetlenként a hazai nagyközségek közül egyetemre tett szert: a PPKE BTK ideköltözése amely nyitott, befogadó szellemi közegre talált az akkor még nagyközségben az ország kevés számú valódi campusának felépültét is jelentette. Ennek köszönhetően Piliscsaba napjainkban országszerte ismert és elismert településsé vált, egyszersmind egyedivé is a hasonló nagyságrendű társai között. Nem sok település van az országban, ahol a központban két római katolikus templom néz farkasszemet egymással. De olyan sincs sok, amely elmondhatja magáról, hogy sokáig Oxford mellett az egyetlen európai kistelepülés volt, amely saját egyetemmel büszkélkedhetett. Piliscsaba ma már város, éppen próbálja meghaladni falusi gyökereit, kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek az őslakosok és az ide költözők összefogásában rejlenek. A magyar mellett a sváb, tót és cigány nemzetiség békés egymás mellett éléséről ismert Piliscsaba az oktatásban, a kultúrában keresi kitörési lehetőségeit. Kihasználva földrajzi pozícióját, szeretne kultúrateremtő térségi központtá válni, hiszen a dorogi- és zsámbéki-medence felől, illetve Budapest irányából érkezők legkönnyebben a hármas kereszteződésben fekvő Piliscsabán ismerkedhetnek meg egymással. Az újdonsült kisváros további sajátos adottsága, hogy a völgyben lévő, hagyományos karakterét mukaközi 5. oldal

6 többékevésbé őrző településközponttal, a magasba felkúszó, régibb, és újabb településrészekkel a Pilis lábánál, dimbes-dombos tájon fekszik. Az eltérő karakterű településrészeken más és más építészet jelenik meg, az egymásra figyelő házak sokasága azonban békésen megfér egymással. Vannak olyan házak, amelyek kevésbé tartják tiszteletben környezetüket, nem igazán passzolnak a településképbe. Ilyen épületek általában akkor születnek, amikor építtetőik mindenképpen szeretnék megkülönböztetni magukat környezetüktől. Érthető, ha a sokszor túlgondolt, bonyolult formákból vagy össze nem illő anyagokból összerakott, vagy túlzó méretű házak előtt fejcsóválva sétálnak el a helyiek. A továbbiakban megpróbáljuk bemutatni, hogy Piliscsaba egyes részeire milyen építési és építészeti előírások vonatkoznak. Ezek szem előtt tartásával elérhető, hogy az új építésű házak ne idegenként, hanem ismerősként jelenjenek meg a többi ház között, így segítsék Piliscsaba karakterének őrzését, és tovább formálják azt. Előbb azonban bemutatunk egy válogatást azokból az épületekből, amelyek sajátos értéküknél fogva már hosszabb ideje Piliscsaba identitását erősítik. 6. oldal munkaközi

7 3 Örökségünk Piliscsaba a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben 200 méter magasan, 25,57 km 2 -en elterülő település. A településszerkezet változását, a település terjeszkedését elsősorban a domborzati és vízrajzi adottságok (a területen ered a Kenyérmezői-patak), valamint a települést érintő, illetve azon áthaladó országos műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalai, a 10-es számú főút és a Budapest-Esztergom országos törzshálózati vasútvonal befolyásolták. A Pilis lábánál fekvő Piliscsaba látképe délről. Előtérben a Pazmaneum Az elmúlt évszázadokban kialakuló Piliscsabán a mai napig két markáns területi egység különíthető el. Az egyik a jellemzően az országos közúthálózatra szervezett középkori településmag (a Falu, avagy Csaba), amely régészeti leletek tanúsága szerint a mostani temetőtől délkeletre, a mai 10-es út mellett lehetett, illetve az ehhez csatlakozó későbbi településszéli részek. A 20. század második felében, majd a 21. század elején a történelmi településmag környezetében kisebb településszerkezeti egységek alakultak ki (Csabagyöngye, Álomvölgy, Garancs-liget, Magdolna-völgy stb.), amelyek tovább tagolták a települést. mukaközi 7. oldal

8 A másik főbb területi egység a döntően a vasúton túli, 1900-as évektől kiosztásra kerülő sajátos eredetileg üdülési célú, erőteljesen hegyvidéki, illetve kertvárosias jegyeket hordozó Klotildliget. Ennek délkeleti szomszédságában található a korábbi északi katonai tábor területére települő Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusa, valamint az egyetemtől délre elhelyezkedő egykori déli katonai tábor helyén, azzal szerves egységet alkotó Iosephinum területe, mely az egyetemi kollégiumnak ad helyet. A település 1700-as években kialakult központja (templom, temető, fő utca) a mai 10-es út mellett volt, amelyre párhuzamosan és merőlegesen egy, illetve két út szerveződött a 18. század végén. A szalagtelkes falutípus egykori nadrágszíj-parcellás telekkiosztása a mai napig jól kirajzolódik a településképben. A 19. század folyamán az út mentén a fésűs beépítésű telekstruktúra tovább sűrűsödött, valamint új elemként az úttól északra is kialakult egy településrész a Kálvária domb irányában. Jelentősebb változások a 20. század elejétől fogva a motorizáció megjelenésével összefüggésben voltak megfigyelhetőek. Az 1895-ben megnyílt Budapest-Esztergom vasútvonal mellett József főherceg saját uradalmából villatelkeket parcellázott ki, így létesült nyaralótelepként Klotildliget. A beépítés zöldövezeti, hegyvidéki jellegű, laza, nagytelkes, dús vegetációval. A tervezett, sugaras, merőleges úthálózatú, földszintes, sokszor értékes villaépületekkel beépített telep főleg a budapesti hivatalnokokat és tisztviselőket vonzotta ben vált el Piliscsabától az igen gyorsan fejlődő Klotild nyaralótelep. Neve ideiglenesen Klotildfalva, 1926-tól pedig Klotildliget lett ben Klotildliget nevét Pilisligetre változtatták, 1950-ben pedig visszacsatolták Piliscsabához. Neve hosszú időre Piliscsaba-alsó lett től indult meg a nemzeti haderőnek számító honvédség fejlesztése. Erre az időszakra tehető a két (északi és déli) piliscsabai katonai tábor megalapítása is. A rendszerváltozást követően felvetődött, hogy az akkoriban még csak tervekben létező Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek létesüljön campusa az északi táborban. Az egykori Béri Balogh Ádám laktanya (Iosephinum), az ún. Déli tábor területét 1999-ben vásárolta meg az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar Tartománya a soproni, budapesti és váci rendházak kárpótlási összegeiből. A területen az 1990-es évek első felében épült meg az egyetemváros. A Stephaneum oktatási épület a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszán. A nemzetközi hírű magyar építész, Makovecz Imre alkotása, amely a legismertebb piliscsabai épület. A hazai organikus építészet ikonikus épülete a magyar és a szakrális építészet jelentős alkotása egy parkosított egyetemi campus főépülete Piliscsaba kapujában. 8. oldal munkaközi

9 Ma is meghatározó településképi elem a városközpontban a XVIII. századi Klarisszaszállás volt épülete. Az egykor fogadóként működő épület udvarra vezető íves kapuja ma is megvan, azért ekkora, hogy a szekerek átférjenek rajta. E műemlékünk ma is kiemelt érték: egyszerűsége, telepítése, időtálló szerkezetei ma is követendő minta. Védett státusza miatt csak rekonstrukciós szándékkal lehet felújítani. A Nagytemplom barokk műemlék, méltóságteljes, zömök tornyát eredetileg hagymakupolás sisak zárta le. A toronysisak egy tűzvészben elpusztult a XIX. század végén, de egyházi, önkormányzati és civil összefogással hamarosan újraépül. A felújítás során, a város egyik legmagasabb épületének nemes arányú homlokzatai is meg fognak újulni. mukaközi 9. oldal

10 Szintén műemléki védettséget élvez XVIII. századi uradalmi ház a településben elfoglalt pozíciója és a nyugodt, egyszerű tömegformálása miatt. Az urasági központ a település központjában ma múzeumként működik. Kisebb átalakítás bár érte ezt a hagyományos karakterű lakóházat, de ennyire eredeti állapotban kevés régi ház maradt meg Piliscsaba központjában. A barokk oromzatú Fő út 9. számú épület és környezete megőrizte a régi hangulatot. kiemeli a házat a többi épület közül, de itt is fontos a visszafogott és természetes anyaghasználat.. Az identitásadó állomásépületek kihagyhatatlanok, amelyek közül a. Piliscsaba megálló állomásépülete nemrég felújításra került. Jellegzetes példája Magyarország eredeti vasúti épületeinek. Típusterv alapján építették, azonos Solymár és Dorog állomásépületeivel. 10. oldal munkaközi

11 Klotildliget önálló városrészként elsősorban régi, szép villáiról és fasorairól ismert. A vasúti állomás igazi identitásadó épület: elválaszthatatlan Klotildligettől. A vasúti vágányokra merőleges épületrész a régebbi, az oldalszárnyak és az épületen látható stílus későbbi bővítés eredménye. Az elhanyagolt állapotú épület nemsokára felújításra, környezete rendezésre kerül. mukaközi 11. oldal

12 Igazán szerethető épület a Weingruber-villa, amit barokk stílusa ellenére egy cseppet sem érezni túlzónak. Az épület titka nem az alkalmazott stílusban, hanem az egyes részletek, arányok mesteri komponálásában van. Az összhang már a kerítésnél kezdődik. 12. oldal munkaközi

13 Kós Károly tanítványa, Sorg Antal tervezte a klotildligeti református templomot, látszik is rajta a székelyszász gyökerű erdélyi építészet iránti tisztelet. Sokan mondják, hogy Piliscsabán a táj emlékeztet Székelyföldre - a párhuzamot szépen erősíti az egyszerű anyaghasználatú, jó arányú tömegekből építkező templomépület és a mellette álló székelykapu kettőse. A Nagybaczoni-villa Klotildligeten. Manzárdtetős kialakítású, egyszerű tömegű lakóház, kisebb léptékű kiegészítésekkel. Oromfal fordul az érkező felé, a korra jellemző részlet a ballusztrádos felső- és az oldalsó kőterasz. Érdemes megfigyelni a visszafogott anyaghasználatot, az egymáshoz igazított, szépen tagolt, nagyméretű nyílászárókat. mukaközi 13. oldal

14 Erdészkert Vadgesztenyefák a vasúti resti kertjében Zrínyi Miklós utcai fekete fenyő fasor 14. oldal munkaközi

15 Ősök parkja: A Tinnye felé vezető úton, a piliscsabai plébániatemp lomhoz közel helyezkedik el az Ősök parkja és a közepén található a település etnikai múltjára visszatekintő gémes kút. A park helyi természeti védelemre kijelölt érték. A Kenyérmezői patak Piliscsaba déli részén ered, majd a Dorogi-medence fő vízfolyásaként Esztergom térségében torkollik a Kis-Dunába. Számos védett növény- és állatfaj élettere, ennek ellenére nem nevezhető tiszta vízfolyásnak. Az elmúlt évtizedben több alkalommal komoly szennyezés súlytotta a patak vizét, veszélyeztetve az érintett területek ivóvízellátását. Csekély lejtésének köszönhetően sebessége és hozama változó, a hordalék leülepedése számottevő mukaközi 15. oldal

16 Magdolnavölgyi tavak körül spontán módon kialakult kellemes erdős terület A magdolnavölgyi tavak a Fő úthoz közel helyezkednek el, a tavak és környezetük kellemes pihenőhelyként funkcionál. A 447 méter magas Nagy-kopasz Piliscsaba északi részén fekvő kirándulóhely. Tetejéről a környező településekre és Szlovákiára láthatunk rá. A Nagy-kopasz csúcsot és 500 méteres környezetét biocönózisával (ugyanazon a helyen egy időben élő populációk közötti kapcsolatrendszere) együtt helyi természeti védelemre kijelölt értékként tartják számon. 16. oldal munkaközi

17 A Piliscsaba és Tinnye között fekvő Garancsi-tó és környéke természetvédelmi területen található kirándulóhely és horgásztó. A 2-2,5 hektáros vízterületben több halfaj is megtalálható, mint például a ponty, a keszeg, az amur és a csuka. Az iszap vastagsága néhol eléri az 1 métert is. A Hárshegyi erdőben található a dolomit anyagú Gomba-szikla, amely a MOL erdei tanösvényt végigjárva egy teraszról tekinthető meg. Az érték a Pannónia túraútvonalon elhelyezkedő, rendhagyó formájú dolomit sziklaképződmény. mukaközi 17. oldal

18 A település keleti részén emelkedő dombon, fenyvesek között fekszik a Kálvária domb, amelyen kiépített stációk érintésével lehet elérni a dombtetőn elhelyezkedő kápolnát. 18. oldal munkaközi

19 A Pilisben, a Vörös-hegy oldalában található a természetvédelmi területként nyilvántartott Sas szikla. Egy 8-10 méter magas, kiterjesztett szárnyú ragadozó madárra hasonlító alakról kapta a nevét. A kirándulóhely autóval, busszal és vonattal egyaránt megközelíthető. Az erdészeti térképeken Vércse sziklaként van feltüntetve, a Sas szikla elnevezés szájhagyomány útján terjedt. A XIX. és XX. század fordulóján telepített vadgesztenyefák a Római Katolikus Plébániatemplomot övező ligetet alkotják, a Garancsi úton a kanyarig fasorként terjednek tovább mukaközi 19. oldal

20 A Szent László király úti vadgesztenyefasor értékes része a helyi természeti védelemre kijelölt klotildligeti fasoroknak. A vasúti sínektől északra eső belterületen húzódó Széchenyi István utca fenyőfasora Klotildliget helyi természeti védelemre kijelölt értékei között tartják számon. Az utca közterületén a legjellemzőbb ültetett fafaj az idősödő korú fekete fenyő, ezt a fasort Klotildliget kialakításának idején telepítették, az 1920-as évek körül. Klotildliget parkjai, fasorai és fái helyi természeti védelemre kijelölt értékek. József főherceg utasítására létesítették a fasorokat és végezték a faültetést a XIX. század végén. Egyedülálló ékessége a régiónak. Továbbá Pest megye 7/1990.(IX.7) számú tanácsrendeletére alapozottan védett, amelyet Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egyesület közbenjárására hozott került a védendő természeti értékekhez felvételre. 20. oldal munkaközi

21 Az Egyetem utca és a Kenderesi út kereszteződésében található a Fényesliget-forrás. Környezetében fákkal és fakerítéssel övezett, köves, vízinövényektől dús tavacska terül el, felette fahíddal. A forrás mellet érhető el a Fényesligetsétány bejárata is. A Gyógyszertár udvarán álló tulipán-fa és liliomfa szerepel a Földmérési és Távérzékelési Intézet által üzemeltetett tájértéktárban. A forrás szerint: A tulipán-fa (Liriodendron tulipifera) az előkertben és liliomfa (Magnolya hybrida) a hátsó kertben, a Gyógyszertár udvarában áll. Egészséges, koros, nagyméretű fák. A tulipánfa mérete is impozáns (d=60-80 cm). A XX. sz. elején ültették. mukaközi 21. oldal

22 Országosan védett műemlékek Az 1700-as években a települést Pilisvörösvár felől a Kálvária dombot északi és déli irányból megkerülve két úton lehetett megközelíteni. A két út találkozásánál jellegzetes Y alakú tér jött létre. Ezen a területen található a nagyközség négy országosan védett műemléke: Római katolikus templom (nyilv.tart.sz.: 7191): Templom tér (hrsz.: 1); Nepomuki Szent János-szobor (nyilv.tart.sz.: 7192): Templom tér (hrsz.: 2); Egykori Klarissza-szállás (nyilv.tart.sz.: 7193): Templom tér (hrsz.: 6, 4/2- től 4/11-ig és 4/17); Volt erdészeti hivatal (nyilv.tart.sz.: 7194): Templom tér 13. (hrsz.:1243). Volt erdészeti hivatal Az erdészeti hivatal egykori épülete a 18. században, barokk stílusban épült, később átépítették, iskolaként, lakásként, illetve raktárként hasznosították. Utcavonalban épült, földszintes, L alakú épület, kétoldalt lekontyolt, magas nyeregtetővel. A tető hódfarkú cseréppel fedett. A fal kerítésen át gyalogkapun és kocsibehajtón is be lehet jutni. Utcai homlokzata öttengelyes, újabb ablakokkal. Az udvari homlokzaton füles, záróköves, kőkeretes ajtó található, eredeti faragott ajtószárnyakkal és vasalásokkal. Az utóbbi években az épület felújítására került sor. Egykori Klarissza-szállás A Templom téren található az egykori Klarissza-szállás, mely a 18. században épült. Később átalakították, majd vendéglőként, fogadóként hasznosították. Földszintes, U alakú, nyeregtetős épület, részben régi hódfarkú cseréppel fedett. A tér felőli főhomlokzatán kosáríves, kőkeretes kapunyílás található, tőle balra nyolc tengely, jobbra hat tengely, szegmentívű ablakokkal, részben apácarácsokkal. A tetőzet nem egyforma magas, ami arra utal, hogy eredetileg nem U alakú volt az épület. A Szabadság úti oldalhomlokzaton részben eredeti, részben átalakított nyílászárok, a másik oldalhomlokzaton néhány újabb nyílás és egy kőkeretes pinceszellőző található. Az udvari homlokzatok teljesen átalakítottak. Római katolikus templom Az között épült barokk templomot a Klarisszák alapították és tartották fenn. Tervezője nem ismert. Kezdettől fogva egyetlen, óraszerkezettel ellátott tornya volt, melyben a 18. században öt harang volt. Az I. világháborúban elvitték a harangokat ágyúöntésre ben Prohászka Ottokár püspök úr szentelte fel az új harangokat. A legnagyobbat 1944-ben elvitték. 22. oldal munkaközi

23 A műemlék templom belső kialakítása is a barokk formakincsét hordozza A templomnak három bejárata van. A torony alatti szárnyas ajtó az előtérbe vezet, amelyből a kórusra, a toronyba, és a templombelsőbe lehet jutni előtt földrengés tette tönkre a bejáratot. Az orgona nagyon régi. A szószék egyszerű, a templommal egyidős. Mellette az oratórium a másik oldalon is szimmetrikus elrendezésű. Az oratóriumok a kórushoz hasonlóan kiemeltek a templomtérből. Feljáratuk a sekrestyében és a vele átellenben lévő előkészítő helyiségben van. Négy oltár van a templombelsőben. A főoltár titulusa Boldogságos Szűz Mária. A két régi mellékoltáron, baloldalon Árpádházi Szent Margit szobra áll, a jobb oldalon egy 1299-ből származó Szűz Anya szobor. A Jézus szíve oltár a bejárat mellett, a Hősök kápolnájában van. A templom fali képei Szent Klára életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A padok kemény tölgyfából készültek, már több mint egy évszázadosak. Nepomuki Szent János-szobor Nepomuki Szent János a csehországi Nepomukban született 1340 körül. Csehország védőszentje volt, de a középkorban az utazók (vízen utazók) védőszentjeként is tisztelték, nevéhez csodákat fűztek. A templom előtt álló, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló, színesen festett kőszobor a 19. század első éveiből való. Szépen faragott, vörösmárvány, copf stílusú talapzaton áll. mukaközi 23. oldal

24 24. oldal munkaközi

25 Helyi védelem alatt álló örökségi elemek A Sándorffy-villa Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 16/2008. (X.30.) sz. rendelet rendelkezik a Piliscsaba közigazgatási területén található 76 db helyi védelem alatt álló örökségi elemről. mukaközi 25. oldal

26 utcakép Helyi védelemre javasolt művi értékek Sorsz. Hrsz. Cím, épület Védelem javasolt mértéke Jókai Mór Általános Iskola épület tömege, részletképzése Fő út 128. épületek tömege, részletképzése tömeg Levente u. épület tömege Levente u. 17. utcafronti homlokzat, ablakosztás , 208, 207 Levente u. 13., 19, 21. épület tömege, részletképzése , 226, 211, Levente u. 11., 11/a., 12. utcafronti homlokzat Levente u. 1. épület tömege, részletképzése , 327 Bajcsy u. 35., 53. épület tömege, nyílászárók kiosztása Bajcsy u. 45. és gyógyszertár saroktömege épület tömege, nyílászárók kiosztása, fák , 258 Bajcsy u. kocsma, terasz, fák, pince épület tömege, részletképzése oromfal továbbépítése az eredeti beépítés szerint történhet Bajcsy u. 53. tetőszerkezet átépítése szükséges a tömeg védelme érdekében /4 vasútállomás épület tömege, részletképzése Széchenyi u. épület és kerítés egyaránt védendő /1 Kálmán kiraly utja 5. épület és kert egyaránt védendő /1 Szakiskola épület tömege, részletképzése Széchenyi u. 10. veranda, telek, fák épület tömege, részletképzése Katsányi-villa épület tömege, részletképzése /1 Szent László király útja 59. épület tömege, részletképzése József Attila u. 14. Frommervilla régi épületrész védendő, az új épületrész átépítése azonos jelleggel szükséges Kálmán király útja 2. épület tömege, részletképzése /2 Tompa Mihály u. 5. Csontosvilla épület tömege, részletképzése /1 Kálmán király útja 31/a. kőtámfal védendő Kálmán király útja 35. épület tömege Álmos vezér u. 8. épület tömege és kert /2 Szt. István király útja 117. v épület földszinti kialakítása Szt. Istvan kiraly utja 41. v épület tömege, részletképzése református templom épület tömege, részletképzése Deák u. 28. épület tömege, részletképzése 26. oldal munkaközi

27 utcakép Szt. István király útja 17. épület tömege Nagybaczoni-villa Kisfaludy u. 1. es 3. épület tömege /2 Munkacsy u. 8. épület tömege Matyas kiraly utja 26. Bódivilla épület tömege, részletképzése Ligeti allomas épület tömege, részletképzése /1 Matyas kiraly utja 21/b. Csíkyvilla épület tömege, részletképzése Kossuth köz 1. épület tömege, részletképzése Szt. Laszlo kiraly utja 39. épület tömege, részletképzése Kossuth L. u. 12. épület tömege Bela kiraly u. 96., Szociális épület tömege, részletképzése otthon Magassy-villa /1 Bela kiraly u. 98. épület tömege Jozsef Attila u. 7-9., Silótársasotthon épület tömege Deak Ferenc u. 2. épület tömege és kert Páduai Szent Antal Ált. Isk. és épület tömege Gimn /3 Bela kiraly u. 40. épület tömege, részletképzése Templom ter 12. épület tömege Templom ter 5. épület tömege és nyílászárók osztása Templom ter 1. utcafronti homlokzat /2 Fő út 43. épület tömege, részletképzése Fő út 13. épület tömege és nyílászárók osztása, utcafronti homlokzat Fő út 9. épület tömege és nyílászárók osztása, utcafronti homlokzat Fő út 128. épület tömege és nyílászárók osztása Fő út 72. épület tömege és nyílászárók osztása Fő út 52. épület tömege és nyílászárók osztása Fő út 60. épület tömege és nyílászárók osztása Fő út 24. épület tömege és nyílászárók osztása 61. Fő út kőkereszt 62. Fő tér emlékmű 63. Bajcsy 22., 25, 49. épület tömege Kalvaria u. 33. épület tömege, részletképzése Kalvaria u. 5. épület tömege, részletképzése Kalvaria u. 10. épület tömege, részletképzése Uj utca 4 tömeg, tornác Uj utca 14. tömeg, tornác Uj utca 27 épület tömege 70. Temető utca teljes utcaképe tornác és részletképzés mukaközi 27. oldal

28 utcakép /2 Narcisz u. 3. épület tömege, részletképzése Rendház, kápolna épület tömege, részletképzése Arok u. 30. épület tömege, részletképzése Garancsi u. 14., 40. épület tömege, részletképzése 75. Garancsi u épület tömege, részletképzése Garancsi u. 31. épület tömege, részletképzése oromfal továbbépítése az eredeti beépítés szerint történhet Jókai Mór Általános Iskola: A Templom tér északi szélén álló, utcavonalban épült, földszintes, kontyolt magastetős épület, egykor Habsburg József Antal János főherceg (József nádor) uradalmi háza volt, ma több átalakítás után felújított, műemlék jellegű épületként a kultúra szolgálatában működik. Itt tekinthető meg a három teremben őrzött állandó kiállítás, amely Piliscsaba helytörténetét mutatja be. Emellett az épület folyamatos frissítésekkel időszaki kiállításoknak ad otthont, zenei, előadói estek mellett. Közösségi termében a helyi egyesületek, alapítványok, kisebbségi önkormányzatok, a templomi kórus, és rajzkör is tevékenykedik a községi közéleti havilap, a Piliscsabai Polgár szerkesztősége és a Nagyközségi Közalapítvány mellett. 28. oldal munkaközi

29 Diakonissza ház, Siló Társasotthon: A diakónia a görög koinónia szóból származik. Jelentése a szeretet által alkotott közösségben végzett segítő szolgálat, tehát a diakonissza a szeretetszolgálatot végző nő. A Pauer Irma által1924-ben alapított diakonissza egyesület ezt a szeretetszolgálatot végezte, igehirdetéssel, szegények, rászorultak segítésével.piliscsabán az evangélikusoknak három intézménye van, mindhárom a diakonissza egyesület munkáját folytatja. A klotildligeti József Attila utcában található Diakonissza-ház a piliscsabai evangélikus gyülekezet, valamint a diakonissza egyesület egyik központja. A Siló mozgássérült emberek számára ad önálló lakás és munkalehetőséget, itt tartják a bibliaórákat, a templom pedig akadálymentes. A Bételben hitéleti konferenciákat, táborokat rendeznek. A gyülekezet 2005-ben vált önállóvá. mukaközi 29. oldal

30 Az utcaképet a Levente utca 1, 11/a, 13, 17, 19, 21 és 12. szám alatt található épületek alkotják Levente utca 17. Levente u oldal munkaközi

31 A Garancsi uti épületek által alkotott utcakép helyi védelemre javasolt művi érték. Az utcaképet a Garancsi út 7, 9, 14, 31 és 40. szám alatt található épületek alkotják. Garancsi út 14. Garancsi út 31 mukaközi 31. oldal

32 Garancsi út 7 A Garancsi út mellett található keresztet a XX. században állították. 32. oldal munkaközi

33 4 Településképi szempontból meghatározó területek Piliscsabán mukaközi 33. oldal

34 Piliscsaba az előző fejezetekben bemutatott módon, fejlődése folymatában több eltérő arculatú településrész együttesévé alakult. Bár az egyes részek jelentősen eltérő megjalenésűek, a piliscsabai polgárok egyetértenek Piliscsba egyetemes értékeiben, amelyek a Településfejlesztési Koncepcióban rögzítésre is kerültek: 1. Piliscsaba természeti környezete szép. Legyen szó a külterületi erdőkről, mezőkről, sziklákról, látképről, vagy a belterületi fasorokról, virágos kertekről, Piliscsaba kiemelkedő szépségű természeti kincsekkel büszkélkedhet. 2. Piliscsaba hangulatos és sokszínű. Piliscsaba azon kevés magyar települések egyike, amelyiknek van kisugárzása. Aki nem csak a 10-es utat látta a községből, az tudja. Annak ellenére, hogy Piliscsaba kicsi település, jól elkülöníthető egységei sajátos egyedi arculattal, hangulattal rendelkeznek. Jelen van itt a csendes elvonultság, a nemes emelkedettség, a dolgos hétköznapok kézenfekvő egyszerűsége, a múlt tisztelete csakúgy, mint az ünneplés és az életszeretet hangossága. Piliscsabán jó élni. 3. Piliscsaba négyévszakos. Van, ahol a tavasz szép, van ahol az ősz megragadó, van, ahol a nyár izgalmas és van, ahol a tél vonzó. Piliscsaba bármely évszakban megragadó és lenyűgöző. Az amúgy is sokarcú település az évszakok változásával bontakozik csak ki igazán. 4. A piliscsabai közösségek erősek. Három kisebbségi önkormányzat, három egyház, négy szerzetes rend, negyvennyolc civil szervezet, húsz egyesület, kettő havilap, egy rádió, hét óvoda, két evangélikus napközi, három iskola, egy gimnázium, egy főiskola, egy egyetem, öt kollégium, két kiállítóhely, a magyar átlaghoz képest kiugróan sok nagycsaládos. Közösségek, akik rendszeresen találkoznak, akik közösen tevékenykednek, akik figyelnek egymásra. Ez igazi érték! 34. oldal munkaközi

35 mukaközi 35. oldal

36 CSABA Csaba a város legősibb településrésze, amely mai formájában a XVIII-XIX. században alakulhatott ki. Az akkori település magja a nagytemplom körül alakult ki, a Budát és Esztergomot összekötő út mentén, amely a mostani 10 sz. főút és a Tinnye valamint Zsámbék felé tartó út kereszteződésében. A korszak építkezéseire az oldalhatáronálló, előkert nélküli, utcára merőleges gerincű, oromfalas beépítés volt a jellemző. A telkek aránya többnyire keskeny és hosszú volt, hiszen akkor a lakhatás és a gazdálkodás még egy helyen volt. Az életformából adódott az is, hogy a tetőteret nem építették be, az gazdálkodást szolgálta szintén. Ezen beépítési forma és tömegalakítás tükrözi azt a bölcsességet is, amely az akkori korszak természet közeli életéből ered. Ez összhangban van az egész régió éghajlati és klimatikus viszonyaival, funkcionális és racionális képlete annak, hogyan tudnak a családok, egymást nem zavaró módon, a saját udvaruk köré szervezetten saját életet élni. A XIX. század végéről, de még inkább a XX. század elejétől származó lakóépületek közül sok megmaradt, együtt még rekonstruálhatóan megmutatva, milyen lehetett a közel száz évvel ezelőtti településkép. Ez a telepítési alapelv, és ez a tradicionális épületforma korszerűek és szépek, Csabán még ma is ezek az uralkodóak. Bár a XX. században ez sok tekintetben más fordulatot vett, amelynek jellemzően az ősi életforma ideológiai okokból való tudatos felborítása volt az oka, semmint építészeti, így a beépítési karakter organikus fejlődése sok tekintetben sérült. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ma is parasztházakat kellene építenünk, csupán azt, hogy eleink egymásra figyelő, egyszerű épületei ma is szépnek számítanak, és az ebbe nem illő épületek fokozzák a káoszt, a vizuális rendezetlenséget. Csabán leginkább az egyszerű tömegű, letisztult stílusú házakkal lehet a hagyományos településképet tiszteletben tartani, amely jellemzően magastetős, a tetősíkban maradó nyílászárókkal, az utcára merőleges gerincű oromfalas kialakítású. Ettől, ahogy már a városközpont beépítését meghatározó épületek esetében is jellemző, akkor célszerű eltérni, ha főútvonalak mentén építkezünk, amelyre az intenzívebb, utcával párhuzamos tömeg és tetőkialakítás a jellemző, és itt már a kétszintes épülettömeg kialakítása is kedvező megoldás, amely természetes velejárója a városiasodásnak. 36. oldal munkaközi

37 mukaközi 37. oldal

38 KLOTILDLIGET Klotildliget építészeti karakterét mai napig meghatározzák a századeleji villák. A hozzájuk tartozó, kezdetben nagyméretű parkok idővel felosztásra kerültek, és az így kialakuló kisebb telkekre számos, eltérő stílusú ház született. Klotildligetre hatványozottan igaz az építészeti mondás, hogy az épületnél fontosabb a természeti környezet, ami körülveszi. A ligeti utcákba telepített fasorok egységes képet adnak a településrésznek, a házak eltérő stílusa ellenére. Az utak a nagyközség régi településmagjában jellemzően sugarasan futnak a Templom térre, mint fókuszra, de másodlagos hálós szerkezetet mutatnak. Ligeten az utcaszerkezet hálós jellegű, a József főherceg tér kivételével, ahol az utcák sugarasan gyűlnek össze. Az utcaszerkezet a település növekedése és a topológiai viszonyok következtében (terepadottságok, vízrajz) hol szűk csomópontokat, keresztmetszeteket mutat, hol tágasabb tereket alkot. Ha Klotildligetre építkezünk, a fentiek miatt számos jó építészeti megoldás elképzelhető. Nagyobb telekre tagoltabb tömegű házakat, kisebb telekre egységesebb tömegű házakat javasolunk. A ligeti hagyományok tiszteletben tartását segíti, ha házunkhoz természetes burkolóanyagokat használunk, követ, fát, téglát. Külön érdemes szót ejteni a ligeti kerítésekről: a régi építésűek között gyakori visszatérő elem a kőpillérek által közrefogott, gazdagon díszített vaskapu. Ha nem is másoljuk le ezeket, érdemes kortárs módon megidézni, ezzel is mutatva lokálpatrióta érzelmünket. Jellemzően szabadonálló beépítés, de előfordul oldalhatáros beépítés is. Az előkert mérete változó, az épület mélyen, a telek közepén található. A telkek jellemzően nagy méretüek és szélesek. A beépítés sok esetben kétszintes, magastetős, villa-jellegű. A helyiségek belmagassága nagyobb a megszokottnál. A tetőn találhatunk oromzatot, tetőablakot. Az épület homlokzata az utcafelé szélesek. A nyílászárók egyediek, többosztatúak, sok esetben magasak. A ház verandával vagy télikerttel kapcsolódik a kerthez, dús fásszárú növényzet takarja a házat az utca felől. Az anyaghasználatra a természetes anyagok a jellemzőek - vakolt felületek, tégla, cserép, kő, fa. Sok épületen találunk mívesen faragott kőből készült épületdíszítéseket. 38. oldal munkaközi

39 mukaközi 39. oldal

40 EGYETEMVÁROS A település két történeti településrésze mellett még két jól elkülöníthető településrész határolható le. Egyrészről az oktatási területeket alkotó egyetemi terület (Pázmáneum) és a Iosephinum választható le. Itt az oktatási és ezt kiszolgáló funkciójú épületek kaptak helyet, helyenként egyedi építészeti stílusban (pl.: Stephaneum Makovecz Imre). Az egyetemi településrész tulajdonképpen önálló egységként funkcionál, szerves kapcsolódást nem mutat Piliscsaba településsel. Nagy büszkesége Piliscsabának, hogy ide költözött a Pázmány Péter Egyetem. Az egyetem területe, a Iosephinum, illetve a környezetükben kialakult társasházak együttesen mára önálló karakterrel bíró városrészt formálnak. Piliscsaba- Egyetemvárosban a meghatározó lakóépületek léptéke nagyobb, mint a környező településrészeken. Az oktatási- és közösségi lakóépületek építészete felelős szakmai hozzáállást igényel. Piliscsaba esetében elmondható, hogy a természetes anyagok használata, és a Magyar organikus építészeti iskola stílusjegyei ebben a műfajban a meghatározóak. Ha megtetszik egy-egy részletmegoldás ezekről az épületekről, az Egyetemvárosban épített új lakóházaink tervezésénél nyugodtan használjuk fel ezeket. A történelmi és az átalakuló városrészekkel szemben, itt a magas, 2-3 szintes beépítés inkább a jellemző, vegyesen, többféle korszak beépítése is megtalálható itt (családiházas-társasházas). Léptékében más épülettömegekkel találkozhatunk itt, magas és térfalat adó beépítéssel, amely keveredik szabadonálló, zártsorú vagy zártsorusodó beépítéssel is. Az előkert mérete változó, de a terület fő karakterét adó egyetemi épületek a telek közepén találhatóak. Az anyaghasználatra a természetes anyagok a jellemzőek - vakolt felületek, tégla, cserép, kő, fa, de itt már megjelenik itt a nagyelemes fémlemez-fedés is. A homlokzatok gazdagon díszítettek, a magyar népi és szakrális építészeti kultúra jegyeit őrzik, több épület itt a Makovecz életmű része. 40. oldal munkaközi

41 LAKÓPARKOK Több lakópark is épült az ezredforduló környékén Piliscsabán. Magdolnavölgy, Garancsliget, Csabagyöngye és Álomvölgy közösek abban, hogy a régi településrészekhez kevésbé szervesen kapcsolódnak. Igaz ez mind pozíciójukra, mind a lakóparkokban kialakult jellemző építészeti stílusra. Lakóparkok jellemzően minden településen olyan helyszíneken épületek ki, amelyek korábban soha nem voltak lakott területek. Az építési telkek egy része még beépítetlen, így ezen a téren jelentős tartalékokkal rendelkezik Piliscsaba. A területek fiatal léte miatt itt kizárólag új beépítések találhatóak jellemzően panorámás telkeken, részben emeletes, illetve tetőtéri beépítésekkel. Az említett településrészeken a nagyszámú beépítetlen építési telek miatt további fejlesztések, beépítések várhatóak. Új építésű, lakóparki ház tervezése esetén nehezen találunk az adott helyszínre vonatkozó építészeti előképet. Jó megoldás, ha a kapcsolódó, történelmi településen nézünk szét, és az ottani épített környezetből merítünk ihletet. Bár minden lakóparkunkban találhatóak építészeti értelemben jól sikerült lakóházak, egy dologra mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet a lakóparki épületek tervezésével kapcsolatban: az alacsony hajlásszögű sátortetővel fedett házak tájidegenek Magyarországon. A kialakult beépítés jellemzően szabadonálló. Az előkert mérete 5 m, vagy több. A telkek jellemzően nagy méretüek, szélesek és kevésbbé mélyek. A beépítés sokesetben kétszintes, magastetős, villa-jellegű. A tetőkialakítás vegyes, ritkán követi a tradicionális arányokat és lejtést. Az épület homlokzata az utcafelé széles. A nyílászárók egyediek, a nagy üvegfelületek a jellemzők. A kert parkosított, ápolt. Az anyaghasználatra a természetes anyagokon kívül (vakolt felületek, tégla, cserép, kő, fa) nagyobb arányban jellemző az üveg és a fém. mukaközi 41. oldal

42 GAZDASÁGI TERÜLETEK Nagytelkes, szabadonálló beépítés jellemző itt, sok esetben 6,0 m feletti épületmagassággal. Az épületek többnyire funkcionálisak, egyszerű kubusok. A parkolás és a logisztika területigénye magas arányú a telken. A zöldfelület jellemzően kicsi. A kerítés sok esetben tömör. Az anyaghasználatra jellemző, hogy nagyobb arányban jellemző itt a fém, és az egyéb nagytáblás burkolat. KÜLTERÜLET Az alapvetően beépítésre nem szánt területek a mezőgazdasági, az edő- és a vízgazdálkodási területek, amelyek jellemzően beépítetlenek. A telekstruktúra nagytelkes jellegű, a gazdasági célú épületek szabadonálló módon kerültek elhelyezésre, nagyobb előkerttel. Az épületek jellemzően egyszintesek és magastetősek, amelynek anyaghasználatánál a természetes építőanyagok domináljanak: vakolt felület, égetett tetőcserép, kő, fa. 42. oldal munkaközi

43 5 Ajánlások Csaba Arra a kérdésre, mitől szép egy lakóház, nem lehet egy mondatban válaszolni. Neves építészek és filozófusok a különféle megközelítések ellenére egyetértenek azonban abban, hogy a közhiedelemmel ellentétben a szépség nem szubjektív, nem részrehajló. Szép az, ami érdek nélkül tetszik, mondja Kant. A szépség sokféle lehet. Borainkról sem mondhatjuk, hogy a vörösbor jó, a fehér nem. Tudva, hogy bizonyos alkalmakhoz, ételekhez jobban illik a vörös, mondhatjuk, hogy mi a rozét szeretjük. Ebben a fejezetben nem szeretnénk egyoldalúan állást foglalni, leszűkíteni a lehetőségeket. Viszont szeretnénk bemutatni, hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat, ne járjunk úgy, mint a borász, aki gyakorlatlanul túlkénezi borát. BEÉPÍTÉS, TELEPÍTÉS MÓDJA Az épületet az utcafronti telekhatáron, vagy legalább attól 3-5 m-re kell elhelyezni az utcában kialakult építési vonaloz illeszkedően Csabán a családi házak telepítése oldalhatáron álló, a telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű, azonos méretű előkerttel. A nem utcával merőlegesen telepített, indokolatlanul nagy mértékben hátrahúzott családi ház építése nem javasolt. A csabai családi házak a telek oldalhatárán állnak, az előkertbe telepített helyileg őshonos növények biztosítják a belátás meggátlását, a ház mögött növényzettel határolva kialakítható a védett kert. mukaközi 43. oldal

44 SZINTSZÁM, ÉPÜLETMAGASSÁG A szintszám: FSZT-es vagy FSZT + tetőtérbeépítéses lehet. A z épület legmagasabb pontja: 8,5 m lehet. Csabán a családi házak magassága közel azonos. A meglévő családi házak, hosszúházak közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük mint környezetük. A túl magas házak nem illeszkednek Csabára. TETŐFORMA Csabán a családi házak tetőformája egyszerű. A területnek meghatározó arculatát adják az egyszerű nyeregtetős házak. Csabán a jellemző tetőforma a nyeregtető. Új házak építésénél nem javasolt a túlságosan tördelt, sok felületből álló, oromfalak nélküli tetőforma. Csabán a jellemző nyeregtető különböző formákban is elképzelhető, ilyenek lehetnek az L és a T alakú nyeregtetős épületek. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK 44. oldal munkaközi

45 A csabai családi házak színvilága egységes, a családi házakon megfigyelhető a hasonló anyag és színhasználat. Csabán a meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott. Nem javasolt a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fémlemez fedések és burkolatok. TEREPALAKÍTÁS Piliscsaba területeinek nagy része dombos, ezért a családi házak építésénél lejtős telekre kell számítani. A családi házak terepre illesztésénél törekedni kell a lehető legkevesebb fold megmozgatására. Nem javasolt az épület földbevájása, az így kialakuló mélyedésben az esővíz összegyűlik, a kert rosszul használható. Nem javasolt továbbá az épület teljes kiemelése sem, mivel így a ház egy feltűnő platóra kerül, kiemelkedik szomszédai közül. Jó megoldás a terepalakításnál a családi ház részleges bevágása. Az így kitermelt földdel feltölthető egyenesre a telek, kevés földet kell megmozgatni. Kiváló megoldás továbbá, ha az épület eleve terepbe illesztve épül, így kapcsolata a környezetével jó, a földmunka minimális. KERTI ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK A főépületen kívül legfeljebb egy kerti építmény vagy garázs helyezhető el, az előkert vonalától, és a főépület homlokzati síkjától beljebb, a telek belselye felé. Közmű műtárgyak, gépészeti szerelvények, antennák, klímaberendezések és az alternatív energia berendezéseit hordozó szerkezetek a telek előkertjében kerítéssel vagy növényzettel takartan helyezhető el, az épületek utcafronti homlokzatán és tetőzetén egyáltalán nem helyezhetőek el. mukaközi 45. oldal

46 KERÍTÉS Csabán az áttört kerítések kedvezőbbek, tömör és nem átlátható megoldások nem javasoltak. Legalább 40%-ban áttört, kő, tégla, vakolt tégla, meszelt vagy látszóbeton felületű, falécezéssel vagy fémszerkezetű kitöltőelemekkel kombinálva. Látszózsalúkő csak fehérre meszelve alkalmazható, nagyelemes illetve előregyártott beton, fém, műanyag vagy eternitlemezes kerítés vagy burkolat nem alakítható ki. Az áttört felületeket náddal, vagy egyéb ideiglenes jellegű anyaggal le- illetve elfedni és átláthatatlanná tenni utólagosan sem lehet. Természetes határ, kerítés növényelválasztásból Áttört kerítések nádszövettel való zárása nem ajánlott. Teljesen áttört, drótfonatos kerítés. A falszerű áttörésmentes kerítések nem ajánlott. Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁS A kapubehajtó max 3 m lehet. A telkek előtti közterületen parkolóállás akkor alakítható ki, ha ehhez a meglévő fa- és cserjeállományt nem kell kivágni, és lakóépületek esetében az utcai telekfront előtti zöldfelületi sávnak legalább 50%-a, ettől eltérő, egyéb funkciójú épület esetében legalább 30%-a nem sérül. 46. oldal munkaközi

47 Ajánlások Klotildliget BEÉPÍTÉS, TELEPÍTÉS MÓDJA Az épületet az utcafronti telekhatártól legalább 5 m-re kell elhelyezni, az utcában kialakult építési vonaloz illeszkedően. Klotildligeten a családi házak és villa épületek telepítése szabadonálló. A telken belüli elhelyezkedése az utcára párhuzamos és merőleges rendszerű. Piliscsaba Klotildligeten a családi házak telepítése akkor megfelelő, ha az utcával, a telek utcafronti részével párhuzamos. Az épület a telek valamely részéhez közelebb épül meg, így marad hely egy védett kertrész kialakítására. Klotildligeten nem elfogadható, ha egy ház az utca vonalától elforgatott rendszerbe van telepítve. A telek közepére való telepítés és nagy burkolt felületek kialakítása nem ajánlott, így az épület körül nem marad hely a Klotildligetre jellemző dús növényzet telepítésére. SZINTSZÁM, ÉPÜLETMAGASSÁG A szintszám: FSZT-es, FSZT + tetőtérbeépítéses, vagy kétszintes lehet. A z épület legmagasabb pontja: 9,5 m lehet. Piliscsaba Klotildligeten a családi házak magassága közel azonos. A meglévő villák közé épülő új házaknak hasonló magassággal javasolt épülniük, mint ami környezetükben található. A túl magas házak nem illeszkednek Klotildligetbe. mukaközi 47. oldal

48 TETŐFORMA Piliscsaba Klotildligeten a villák tetőformája változatos, a területnek meghatározó karaktere a dús zöld közül előbukkanó tetőformák. Az új épületeknél törekedni kell a környezetben is látható tetőformákhoz hasonlatos tetőforma kialakítására, változatos felépítményekkel oromfalakkal. Az új épületnél nem ajánlott az egyszerű tetőforma, az oromfalak a tetőfelépítmények hiánya. Az egyszerű nyeregtetős tetőforma sem javasolt Klotildligetre. TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Piliscsaba Klotildligeten a villákra jellemző a tetők gazdag formavilága, melyhez a tetőfelépítmények is hozzájárulnak. Klotildligeten nem javasolt az egyszerű felépítmények nélküli tető. Az ilyen házak nem illeszkedek a Klotildligeten kialakult utcaképbe. Klotildligeten a tető gazdagítására ajánlott mindenféle tetőfelépítmény alkalmazása. Az oromfalak, függőleges tetőablakok, tetőtörések illeszkednek a már kialakult karakterhez. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Klotildliget színvilága visszafogott, a villákon s családi házakon megfigyelhető a hasonló anyag és színhasználat. 48. oldal munkaközi

49 Klotildligeten a meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építése ajánlott. Nem javasolt a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fémlemez fedések és burkolatok. TEREPALAKÍTÁS Piliscsaba területeinek nagy része dombos, ezért a családi házak építésénél lejtős telekre kell számítani. A családi házak terepre illesztésénél törekedni kell a lehető legkevesebb fold megmozgatására. Nem javasolt az épület földbevájása, az így kialakuló mélyedésben az esővíz összegyűlik, a kert rosszul használható. Nem ajánlott továbbá az épület teljes kiemelése sem, mivel így a ház egy feltűnő platóra kerül, kiemelkedik szomszédai közül. Jó megoldás a terepalakításnál a családi ház részleges bevágása. Az így kitermelt földdel feltölthető egyenesre a telek, kevés földet kell megmozgatni. Kiválló megoldás továbbá, ha az épület eleve terepbe illesztve épül, így kapcsolata a környezetével jó, a földmunka minimális. KERTI ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK A főépületen kívül legfeljebb egy kerti építmény vagy garázs helyezhető el, az előkert vonalától, és a főépület homlokzati síkjától beljebb, a telek belselye felé. Közmű műtárgyak, gépészeti szerelvények, antennák, klímaberendezések és az alternatív energia berendezéseit hordozó szerkezetek a telek előkertjében kerítéssel vagy növényzettel takartan helyezhető el, az épületek utcafronti homlokzatán és tetőzetén egyáltalán nem helyezhetőek el. mukaközi 49. oldal

50 KERÍTÉS Legalább 40%-ban áttört, kő, tégla, vakolt tégla, meszelt vagy látszóbeton felületű, falécezéssel vagy fémszerkezetű kitöltőelemekkel kombinálva. Látszózsalúkő csak fehérre meszelve alkalmazható, nagyelemes illetve előregyártott beton fém, műanyag vagy eternitlemezes kerítés vagy burkolat nem alakítható ki. Az áttört felületeket náddal, vagy egyéb ideiglenes jellegű anyaggal le- illetve elfedni és átláthatatlanná tenni utólagosan sem lehet. Természetes határ, kerítés növényelválasztásból Áttört kerítések nádszövettel való zárása nem ajánlott Teljesen áttört, drótfonatos kerítés A falszerű áttörésmentes kerítések nem ajánlottak Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel KÖZTERÜLET ALAKÍTÁS A kapubehajtó max 3 m lehet. A telkek előtti közterületen parkolóállás akkor alakítható ki, ha ehhez a meglévő fa- és cserjeállományt nem kell kivágni, és lakóépületek esetében az utcai telekfront előtti zöldfelületi sávnak legalább 50%-a, ettől eltérő, egyéb funkciójú épület esetében legalább 30%-a nem sérül. 50. oldal munkaközi

51 Ajánlások Lakóparkok BEÉPÍTÉS, TELEPÍTÉS MÓDJA Az épületet az utcafronti telekhatártól legalább 5 m-re kell elhelyezni. A Lakóparkokban a családi házak telepítése szabadonálló. A telken belüli elhelyezkedése az utcára párhuzamos és merőleges rendszerű. Piliscsaba lakóparkjaiban a családi házak telepítése akkor megfelelő, ha az utcával, a telek utcafronti részével párhuzamos. Az épület a telek valamely részéhez közelebb épül meg, így marad hely egy védett kertrész kialakítására. A Lakóparkokban nem ajánlott, ha egy ház az utca vonalától elforgatott rendszerbe van telepítve. A telek közepére való telepítés és nagy burkolt felületek kialakítása nem javasolt, így az épület körül nem marad hely a lakóparkokra jellemző dús növényzet telepítésére. SZINTSZÁM, ÉPÜLETMAGASSÁG A z épület legmagasabb pontja: 8,5 m lehet. Piliscsaba lakóparkjaiban a családi házak magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük mint környezetük. A túl magas házak nem illeszkednek Piliscsaba lakóparkjaiba. mukaközi 51. oldal

52 TETŐFORMA A lakóparkokban lévő családi házak tetőformája változatos. Új házak építésénél a szomszédok figyelembe vételével lehet illeszkedni. Amennyiben az építési telek körül kialakult egy tördelt tetőformájú házakból álló utcakép, úgy oda ne egyszerű nyeregtetős épület kerüljön, hanem a szomszédokhoz hasonló tördelt tetőformájú. Amennyiben az építési telek körül egyszerű tetőformájú épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló egyszerű tetőformájú TEREPALAKÍTÁS Piliscsaba területeinek nagy része dombos, ezért a családi házak építésénél lejtős telekre kell számítani. A családi házak terepre illesztésénél törekedni kell a lehető legkevesebb fold megmozgatására. Nem javasolt az épület földbevájása, az így kialakuló mélyedésben az esővíz összegyűlik, a kert rosszul használható. Nem ajánlott továbbá az épület teljes kiemelése sem, mivel így a ház egy feltűnő platóra kerül, kiemelkedik szomszédai közül. Jó megoldás a terepalakításnál a családi ház részleges bevágása. Az így kitermelt földdel feltölthető egyenesre a telek, kevés földet kell megmozgatni. Kiválló megoldás továbbá, ha az épület eleve terepbe illesztve épül, így kapcsolata a környezetével jó, a földmunka minimális. 52. oldal munkaközi

53 mukaközi 53. oldal

54 ANYAGHASZÍNÁLAT, SZÍNEK A Piliscsabai lakóparkok színvilága változatos, mégis megfigyelhető egy visszafogott illeszkedés, hasonló anyag és színhasználat. Piliscsaba lakóparkjaiban a meglévő épületek színvilágához illeszkedő új épületek építhetők. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító színű fémlemez fedések. KERTI ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK A főépületen kívül legfeljebb egy kerti építmény vagy garázs helyezhető el, az előkert vonalától, és a főépület homlokzati síkjától beljebb, a telek belselye felé. Közmű műtárgyak, gépészeti szerelvények, antennák, klímaberendezések és az alternatív energia berendezéseit hordozó szerkezetek a telek előkertjében kerítéssel vagy növényzettel takartan helyezhető el, az épületek utcafronti homlokzatán és tetőzetén egyáltalán nem helyezhetőek el KERÍTÉS Legalább 40%-ban áttört, kő, tégla, vakolt tégla, meszelt vagy látszóbeton felületű, falécezéssel vagy fémszerkezetű kitöltőelemekkel kombinálva. Látszózsalúkő csak fehérre meszelve alkalmazható, nagyelemes illetve előregyártott beton fém, műanyag vagy eternitlemezes kerítés vagy burkolat nem alakítható ki. Az áttört felületeket náddal, vagy egyéb ideiglenes jellegű anyaggal le- illetve elfedni és átláthatatlanná tenni utólagosan sem lehet. Természetes határ, kerítés növényelválasztásból Áttört kerítések nádszövettel való zárása nem ajánlott Teljesen áttört, drótfonatos kerítés 54. oldal munkaközi

55 A falszerű áttörésmentes kerítések nem ajánlottak Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel KÖZTERÜLET ALAKÍTÁS A kapubehajtó max 3 m lehet. A telkek előtti közterületen parkolóállás akkor alakítható ki, ha ehhez a meglévő fa- és cserjeállományt nem kell kivágni, és lakóépületek esetében az utcai telekfront előtti zöldfelületi sávnak legalább 50%-a, ettől eltérő, egyéb funkciójú épület esetében legalább 30%-a nem sérül. mukaközi 55. oldal

56 Ajánlások Egyetemváros BEÉPÍTÉS, TELEPÍTÉS MÓDJA Az épületet az utcafronti telekhatártól legalább 5 m-re kell elhelyezni, az utcában illetve a telektömbben kialakult építési vonaloz illeszkedően. SZINTSZÁM, ÉPÜLETMAGASSÁG A szintszám lakópületek estében, családiházas környezetben FSZT-es, FSZT + tetőtérbeépítéses, vagy kétszintes lehet, társasházas beépítésű területen háromszintes + tetőtérbeépítéses. Az egyéb, nem lakóépületek esetében (kivéve a melléképületeket és a kiegészítő funkciójú épületeket) az épületmagasság nem lehet nagyobb, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem főépületének auditorumának épületmagassága. KERTI ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK A főépületen kívül legfeljebb egy kerti építmény vagy garázs helyezhető el, az előkert vonalától, és a főépület homlokzati síkjától beljebb, a telek belselye felé. Közmű műtárgyak, gépészeti szerelvények, antennák, klímaberendezések és az alternatív energia berendezéseit hordozó szerkezetek a telek előkertjében kerítéssel vagy növényzettel takartan helyezhető el, az épületek utcafronti homlokzatán és tetőzetén egyáltalán nem helyezhetőek el. KERÍTÉS Legalább 40%-ban áttört, kő, tégla, vakolt tégla, meszelt vagy látszóbeton felületű, falécezéssel vagy fémszerkezetű kitöltőelemekkel kombinálva. Látszózsalúkő csak fehérre meszelve alkalmazható, nagyelemes illetve előregyártott beton, fém, műanyag vagy eternitlemezes kerítés vagy burkolat nem alakítható ki. Az áttört felületeket náddal, vagy egyéb ideiglenes jellegű anyaggal le- illetve elfedni és átláthatatlanná tenni utólagosan sem lehet. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁS A kapubehajtó max 3 m lehet, a nagyforgalmú intézmények esetében ez 6 m. A telkek előtti közterületen parkolóállás akkor alakítható ki, ha ehhez a meglévő fa- és cserjeállományt nem kell kivágni, és lakóépületek esetében az utcai telekfront előtti zöldfelületi sávnak legalább 50%-a, ettől eltérő, egyéb funkciójú épület esetében legalább 30%-a nem sérül. 56. oldal munkaközi

57 Ajánlások Gazdasági területek BEÉPÍTÉS, TELEPÍTÉS MÓDJA Az épületet az utcafronti telekhatártól legalább 5 m-re kell elhelyezni. SZINTSZÁM, ÉPÜLETMAGASSÁG Az épület legmagasabb pontja: 8,5 m lehet. KERTI ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK A főépületen kívül legfeljebb egy kerti építmény vagy garázs helyezhető el, az előkert vonalától, és a főépület homlokzati síkjától beljebb, a telek belselye felé. Közmű műtárgyak, gépészeti szerelvények, antennák, klímaberendezések és az alternatív energia berendezéseit hordozó szerkezetek a telek előkertjében kerítéssel vagy növényzettel takartan helyezhető el, az épületek utcafronti homlokzatán és tetőzetén egyáltalán nem helyezhetőek el. KERÍTÉS Legalább 40%-ban áttört, kő, tégla, vakolt tégla, meszelt vagy látszóbeton felületű, falécezéssel vagy fémszerkezetű kitöltőelemekkel kombinálva. Az áttört felületeket náddal, vagy egyéb ideiglenes jellegű anyaggal, nagyelemes lemezfedéssel le- illetve elfedni és átláthatatlanná tenni utólagosan sem lehet. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁS A kapubehajtó szélessége max 6 m. A telkek előtti közterületen parkolóállás akkor alakítható ki, ha ehhez a meglévő fa- és cserjeállományt nem kell kivágni, és az utcai telekfront előtti zöldfelületi sávnak legalább 30%-a nem sérül. mukaközi 57. oldal

58 Ajánlások Külterület BEÉPÍTÉS, TELEPÍTÉS MÓDJA Az épületet az utcafronti telekhatártól legalább 5 m-re kell elhelyezni. SZINTSZÁM, ÉPÜLETMAGASSÁG A szintszám: FSZT-es vagy FSZT + tetőtérbeépítéses lehet. A z épület legmagasabb pontja: 7,5 m lehet. KERTI ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK A főépületen kívül legfeljebb egy kerti építmény vagy garázs helyezhető el, az előkert vonalától, és a főépület homlokzati síkjától beljebb, a telek belselye felé. Közmű műtárgyak, gépészeti szerelvények, antennák, klímaberendezések és az alternatív energia berendezéseit hordozó szerkezetek a telek előkertjében kerítéssel vagy növényzettel takartan helyezhető el, az épületek utcafronti homlokzatán és tetőzetén egyáltalán nem helyezhetőek el. KERÍTÉS Legalább 70%-ban áttört, kő, tégla, vakolt tégla, meszelt vagy látszóbeton felületű, falécezéssel vagy fémszerkezetű kitöltőelemekkel kombinálva. Látszózsalúkő csak fehérre meszelve alkalmazható, nagyelemes illetve előregyártott beton, fém, műanyag vagy eternitlemezes kerítés vagy burkolat nem alakítható ki. Az áttört felületeket náddal, vagy egyéb ideiglenes jellegű anyaggal le- illetve elfedni és átláthatatlanná tenni utólagosan sem lehet. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁS A kapubehajtó szélessége max 6 m. A telkek előtti közterületen parkolóállás nem alakítható ki. 58. oldal munkaközi

59 6 Jó példák Épületek, építészeti részletek ÉPÜLETEK Klotildliget téglaburkolatos modern háza 2000-ben elnyerte az Év Háza Családi Ház fődíját. Anyagszerűsége a téglaburkolaton, a fanyílászárókon tetten érhető. Egyszerű tömege félköríves télikerttel egészül ki. A télikert a hagyományos tornácok továbbéléseként kitűnő hőtechnikai lehetőséget teremt, miközben jó kertkapcsolatot is eredményez. Télen az elé ültetett lombhullató fának köszönhetően beengedi a napsugarakat, nyáron viszont óvja a nap melegétől. mukaközi 59. oldal

60 Ez a családi ház jól példázza, hogy a lakóparkokban is könnyen lehetséges a történeti településrészek hagyományainak követése. Ezek megmutatkoznak a magastetős kialakításban, a tömegformálásban és a nyílások arányaiban. Az asszimetrikus tömeg- és tetőformálás újszerű, így ötvözi a helyi hagyományokat a kortárs építészet elemeivel. Kifordított téglarakásával játékossá, rajzossá tett homlokzat számtalan asszociációt kelthet. Az ókori kapcsolódásokat erősítik a fejezetes bejárati oszlopok, miközben jól kiegyensúlyozott tömegéről, arányairól és korszerű anyaghasználatáról egyértelműen látható maisága. Ez a sokrétegű, izgalmas épület szép kortárs példát mutat az illeszkedés és egyediség együttes megvalósítására. 60. oldal munkaközi

61 Egyszerű, letisztult tömegformálás, és változatos anyaghasználat jellemzi ezt a piliscsabai lakóparki épületet. A lapostetős kialakítással és a magas nyílásokkal a modern irányzatokat képviseli, de a tégla és vakolt felületek a hagyományos városrészek karakterét tükrözik. Ez a faburkolatos ház gyönyörű példája a tiszta épülettömeg és a kortárs módon átértelmezett hagyományos anyaghasználat egymást erősítő hatásának. A házszerű ház alapformája, és a faburkolat használata a nyílásnélküli északi homlokzatot is nagyon szerethetővé, barátságossá változtatja. mukaközi 61. oldal

62 Ez a garancsi dombtetőre épült új építésű lakóház tömegével jól követi a környezet változatos terepviszonyait. A Piliscsabára jellemző dimbes-dombos terephez való jó illeszkedés kiemelkedően fontos szempont. A nyeregtető, a nyílások kialakítása és a vakolt felület a parasztházak stílusát idézi. Az arányos homlokzati részletképzés alkalmazása - mint például az oromfal tagozatai - a hagyománykövetés jó módszere lehet. A településen több új építésú családi ház is a történelmi településrészek arculatát mutatja. A két lenti példa tömegés tetőformálásában, anyaghasználatában a múltat idézi. A vakolt illetve tégla felületek, az osztott nyílászárók, a fa deszkázat és a cserépfedés alkalmazásával örzik a hagyományokat. 62. oldal munkaközi

63 UTCÁK, TEREK Utcák, terek zöld sávjainál, homlokzatkialakításánál, vízelvezetés megoldásánál a már kialakult arányokhoz és viszonyokhoz illeszkedjünk az egységes, karakteres utcakép megteremtése érdekében. Sorfák kiválasztása esetében például ügyelnünk kell többek között a légvezetékek, földkábelek elhelyezkedésére, illetve az utcai homlokzatok magasságára. Részesítsük előnyben az adott térségben honos, a településrészre jellemző, hagyományosan ültetett fajokat például vérszilva, gesztenye, platán -, a karakteresség megőrzése érdekében. gyanakkor vegyük figyelembe a terület és az alkalmazott fajok igényeit, tulajdonságait: kifejlett állapotban nem lesz-e túl magas; igényel-e rendszeres fenntartást (gyors növekedésnél rendszeres metszés); bírja-e a forgalmas útnál keletkező szennyezést, tűri-e a szárazságot vagy árnyékot? mukaközi 63. oldal

64 Emellett közlekedésbiztonsági szempontok is - rálátási-kilátási viszonyok - is előtérbe kerülnek. A díszesebb egynyári, kétnyári és évelő kiültetésekkel pedig tovább szépíthetjük közterületeinket, utcáinkat. Az épületek az utcakép szerves részét képezik, melyek erőteljesen jelennek meg; tükrözik az adott utcára, településrészre jellemző beépítési módot, a kialakult homlokzatmagasságokat. A közterületeken megfigyelhetjük jellemző vízelvezetési megoldásokat is (például füvesített árkok), melyek az utcaképben vizuálisan is mind mind érvényre jutnak.az utcák tagozódása - járda/zöldsáv/úttest településrészenként eltérő, hiszen például a falusiasabb területeken az utak keskenyebbek, a zöldsávok szélesebbek, növényzetben gazdagabbak. 64. oldal munkaközi

65 KERTEK Kertünk teremti meg a kapcsolatot a természettel; a pihenés, kikapcsolódás színtere. A növények növekedésével, visszahúzódásával minden évszakban más képet mutat. De a kert nem csak egy alkotás, hanem élőhely is egyben: változatos növényalkalmazással többféle élőlénynek biztosíthatunk életteret (például madárbarát kertek). A fajok, arányok, színek, stílus jó megválasztásával egész évben élvezhetjük kertünk szépségét. Egy település, egy utca megjelenésében, arculatában a közterületről is jól látható elő- és oldalkert játszik nagyobb szerepet. Az előkert a legtöbb esetben az utcafrontról is jól látható; ilyenkor védelmi szerepe mellett a díszítés jobban előtérbe kerül. Rendezett, rendszeresen fenntartott előkertünkkel jó benyomást kelthetünk, hozzájárulunk utcánk megjelenéséhez, mi is mukaközi 65. oldal

66 értéket közvetíthetünk. Előkertünk lehet zárt, ha forgalmas utcán lakunk; ekkor jól megválasztott fajokkal az út felől érkező porszennyezés mérsékelhető, és korlátozza a nem kívánt belátást. Az utcakert elhelyezkedéséből adódóan az utcaképben is fokozottan érvényre jut, annak szerves részét képezi. Az előkerthez hasonlóan a rendszeresen fenntartott, szépen kialakított; dísznövényekkel gazdagon tarkított utcakert jó benyomást kelt és hozzájárul a szép, rendezett utcaképhez. Ráadásul a jól kiválasztott fákkal nyáron a ház, tető, szobák árnyékolását is elérjük, míg az télen beengedi a napfényt. 66. oldal munkaközi

67 HOMLOKZATKÉPZÉS Az épületek homlokzati kialakításánál az esztétikum mellett fontos, hogy jól illeszkedjen környezetéhez. Ezt erősítik a tiszta épülettömegek, a nyílászárók kellemes arányai és a kortárs módon alkalmazott hagyományos anyagok egyaránt. A mai piliscsabai épületek között szép példákat találunk a helyi karakter megőrzésére és újszerű továbbélésére. A homlokzati felületeken jellemző a természetes anyagok használata. A tégla, kő, fa anyagú és a vakolt felületképzések egyaránt jellemzőek Piliscsabán. A különböző anyagok megfelelő mértékben való társítása szép homlokzatot képez, mely erősíti az egységes karakterű településkép kibontakozását. mukaközi 67. oldal

68 ERKÉLYEK, TORNÁCOK Az eltérő történelmi településrészeken jól megkülönböztethetőek az épületekhez kapcsolódó átmeneti terek kialakítási típusai. Csaba városközponti területén található régi épületekre a népi építészet hagyományos oszlopos oldaltronácai a jellemzőek. Ezzel szemben az erdős területen megbújó klotildligeti villák tornác és terasz kialakításai változatosabb képet mutatnak. A villák tömegkialakításába szervesen illeszkedő átmeneti terek az épülettel együtt képeznek harmonikus egységet. 68. oldal munkaközi

69 A tornác kialakítására számos, részleteiben eltérő megoldás lehetséges. Az arányos, tornácos épületek sora karakteres utcaképet mutat, mely erősíti a település egységes arculatát. Új épület erkélyeinek kialakításánál törekedjünk az egyszerűségre mind formájában, mind anyaghasználatában. AJTÓK, ABLAKOK A nyílászárók nagyban befolyásolják az épületek hangulatát. A zárt épülettömeggel így nyitunk a külvilág felé, ezért nem mindegy milyen módon tesszük ezt. A hagyományos nyíláskialakítás eltérően mutatkozik meg a két történeti település részen. Csabára jellemző a falusias nyílás kialakítás: a padlásszellőző és a mezőgazdasági helyiségek fa ajtói. Az ablakok jellegzetességei például a kétszárnyú fa ablak gyakori használata és a különböző típusú üvegosztás. A Ligetben jellemzően nagyobb, összetettebb, a hagyományos népi arányoktól eltérő, úrias ablakok figyelhetőek meg az utcákon sétálva. Ha nyitott szemmel járunk, számos tetőablak kialakítást (kiugró, sík, stb.) is fellelhetünk. mukaközi 69. oldal

70 A falusias beépítésű Csabán az egyszerű fa ajtók, míg Klotildligeten a nagyobb méretű fa bejáratok a jellegzetesek. A hagyományos nyílászárók sokfélesége változatos településképet mutat. Az épület tömegéhez és arányaihoz illeszkedő ablak-ajtó kialakítással, nem csak saját házunkat tesszük szebbé, hanem az esztétikus utcaképet is erősítjük. A meglévő egységes utcaképbe illeszkedést segíti, ha az épület nyílásait a környéken található házakéhoz hasonlóan alakítjuk ki. KERÍTÉSEK A kerítés alapvetően a telek területét választja el a közterülettől, de ugyanakkor kapcsolatot is teremt azzal. Kerítések esetében is beszélhetünk hagyományos megoldásokról mind anyaghasználat, mind pedig forma, kialakítás terén; ugyanakkor érvényre juthatnak a kortárs, modern megoldások is. A kerítés 70. oldal munkaközi

71 anyaghasználatát, formai megjelenését tekintve településrészenként eltérhet. Klotildligetre jellemző például a kő, tégla és a kovácsoltvas elemek kombinációja, míg a lakóparkos területeken jellemzően a kő és a fa vegyítésével találkozhatunk. Alkalmazhatunk tömött, nyírott sövényt élő kerítésként a meglévő szerkezet kiegészítéseként, de akár áttört, átlátható elemeket is elhelyezhetünk, amely elő- vagy oldalkertünkbe enged bepillantást. Kerítésünk lehet tömör, zárt, ha magánéletünket szeretnénk megóvni. A kerítés kialakításával is elérhető az egységes, karakteres települési arculat, ha az adott településrészre jellemző anyagokkal, formákkal dolgozunk - de természetesen egyéni ízlésünkre formálva. mukaközi 71. oldal

72 Múlt és jelen ötvözete. Az alábbi képen látható kerítés szép példa arra, miként tarthatjuk tiszteletben a hagyományos megoldásokat például az anyagválasztással, és miként ötvözhetjük azt modern elemekkel. A kerítés talapzata a településre jellemző kőből készült, és remekül illeszkedik hozzá a modern kialakítású fakapu. Az anyaghasználat mellett a formai kialakítással, egyéb apró kiegészítésekkel - például egyedi házszámmal - különlegessé tehető a kerítés. Az egy anyagból készült kerítés megjelenését például a növényzet oldja fel és teszi játékossá, természetesebbé; míg az áttört kerítéselem vonzza a tekintetet, oldja az intimitást. Zárkózottabb kialakítást mutat egy szárazon rakott terméskőből készült kerítés; magas, tömör térfalat képez, elzárva a kertet a nem kívánatos tekintetektől. 72. oldal munkaközi

73 RÉSZLETEK Az ördög a részletekben rejlik, mondják. És valóban, hiába jó a tömeg, szépek az arányok, megfelelő a szín, ha részletek elnagyoltak, átgondolatlanok, oda az egész. Figyeljük meg régi épületeink részleteit. Elődeink faés fémmunkái csodálatosak, formakincsük időtálló, az alkalmazott anyagok szépen öregszenek. A településen - többek között - jellemző hagyományos részletek a kerítés díszes fedőkövei, a kovácsoltvas kapuk és korlátok, a kőburkolat lábazatok, fa ereszdeszka kiképzések és a padlásszellőző nyílások. Épületeinket egyedibbé tehetjük a részletekkialakításokkal, úgy mint: postaláda, házszám és feliratok, lámpák, homlokzati részletek. A megfelelő, a helyi szokásokhoz és környezetébe is illeszkedő anyagok megválasztása fontos és nehéz feladat. Régi mestereink anyagismerete is nagyon magas szintű volt. Próbáljunk meg mi is igazi, tartós anyagokat választani. Alapvető építőanyag a földből gyúrt, égetett tégla. Burkolatként használva ma ismét reneszánszát éli tartóssága, nemessége miatt is. Mint valódi, természetes anyag használata, sok helyen támogatható. Változatos fajtájú, színű burkoló téglák kaphatók, de újrafelhasználható, bontásból származó anyagként környezettudatos és költséghatékony is alkalmazása. Épületfizikai tulajdonságai is kiemelkedőek. mukaközi 73. oldal

74 A fa az egyik legősibb építőanyagunk. Sokszor használták elődeink sokrétű jó tulajdonságai miatt. Nemcsak szerkezet építéshez, nyílászárók készítéséhez, de homlokzat burkolatnak is kiváló. Településképi szempontból talán ez a felhasználási módja a legizgalmasabb. Ezt a barátságos érzést keltő anyagot nagyon korszerű módon is lehet használni, modern formákhoz illeszkedően. Végtelen számú variációs lehetőség kínálkozik a különböző méretű deszkákból, lécekből, táblásított faanyagokból szép faburkolatok készítésére. Klotildliget század eleji hangulatához különösen jól illeszkedik ez a hagyományos anyag, ha kortárs módon használjuk. 74. oldal munkaközi

75 7 Jó példák Sajátos építményfajták HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK A utcára kirakott hirdetőtáblák, cégérek, reklám felületek nagyban befolyásolják az utcaképet, ezért vállalkozóként érdemes odafigyelnünk arra, hogyan hirdetjük szolgáltatásainkat. Gondoljunk csak bele, mennyire más képet mutatna a Fő út képe, ha egymáshoz illeszkedő reklámok fogadnák a Piliscsabára érkezőket! Az igényes, nem túl feltűnő, de jól észrevehető feliratok is elérhetik figyelemfelkeltő céljukat. A hirdetés lényege a tájékoztatás, ezt tehetjük utcaképbe illően is. Fejtörtést okozhat, hogyan figyeljenek fel ránk, hogyan mutassuk meg magunkat úgy, hogy közben belesimuljunk a környezetünkbe, de megéri. Egy szebb otthonért, lakókörnyezért dolgozunk mindannyian, de ez nem áll meg a kerítésünknél, felelősségel tartozunk a az utcaképet befolyásoló elemekért is. Mondják, hogy rossz reklám nincs. Ha lehet szép és illeszkedő is, akkor miért ne lenne? Nem olyan régen egységes arculatot kaptak az önkormányzathoz kötődő közösségi épületek, mint a Klarissza-udvar vagy az Uradalmi ház. Apró lépésekkel így alakíthatjuk együtt Piliscsaba látképét. mukaközi 75. oldal

76 76. oldal munkaközi