Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés I. Az emberkereskedelem és embercsempészés szabályozásának története II. A hatályos magyar szabályozás

Átírás

1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1-4 Bevezetés 5-6 I. Az emberkereskedelem és embercsempészés szabályozásának története Az emberkereskedelem elleni nemzetközi fellépés főbb állomásai Az első nemzetközi egyezmények Az ENSZ fellépése az emberkereskedelem ellen Az emberkereskedés és mások prostitúciójának kihasználásának elnyomásáról Az emberkereskedelem elleni jegyzőkönyv Az Európa Tanács fellépése az emberkereskedelem ellen Az Európai Unió fellépése az emberkereskedelem ellen Az embercsempészés elleni nemzetközi fellépés főbb állomásai Az ENSZ Szervezett Bűnözés Elleni Egyezménye A Palermo Egyezmény Jegyzőkönyv a migránsok szárazföldi, tengeri vagy légi úton történő csempészéséről A Tanács 2002/90/EK számú irányelve II. A hatályos magyar szabályozás Az emberkereskedelem Történeti áttekintés A bűncselekmény jogi tárgya és alanya, valamint az alanyi oldal tényállási elemei A bűncselekmény tárgyi oldalának tényállási elemei A bűncselekmény minősített esetei Az embercsempészés Történeti áttekintés A bűncselekmény jogi tárgya és alanya, valamint az alanyi oldal tényállási elemei A bűncselekmény tárgyi oldalának tényállási elemei A bűncselekmény minősített esetei A két bűncselekmény összehasonlítása

2 III.A bűncselekmények kriminológiai megközelítése Az emberkereskedelem bűncselekményének kriminológiai jellemzői Az emberkereskedelem okai Az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés Toborzási módszerek az emberkereskedelemben Az egyéni toborzási módszerek Informális hálózat révén történő toborzás Hirdetések útján végzett toborzás Az internet segítségével megvalósuló toborzás Ügynökségek útján végzett toborzás Erőszakos bűncselekmény révén végzett toborzás Belépés a tranzit- vagy célországba Az embercsempészés bűncselekményének kriminológiai jellemzői Az embercsempészés bűnszervezetének szintjei Az elkövetők kriminológiai profilja A főszervezők A szervező A szállító A sétáltató, kalauz Pihentetőhely tulajdonos vagy üzemeltető Az őr Az okmányhamisítók A pénzforgalmat intéző személyek Az embercsempész útvonalak 42 IV. Az emberkereskedelem viktimológiai kérdései Az emberkereskedelem áldozatára vonatkozó alapelvek a nemzetközi dokumentumokban A bűncselekmény áldozatainak jogai, jogi helyzete Az Európa Tanács kerethatározata Az Európai Unió kerethatározata A bűncselekmény áldozatainak segítése Európai kezdeményezések Az ET évi ajánlása Az emberkereskedelem áldozatára vonatkozó speciális szabályozás 45 2

3 Az Európai Unió fellépése az emberkereskedelem ellen Az ENSZ Jegyzőkönyv AZ EU kerethatározata az emberkereskedelem elleni küzdelemről Az emberkereskedelemről szóló európai egyezmény Az emberkereskedelem áldozatára vonatkozó alapelvek a magyar szabályozásban A évi CXXXV. törvény, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről A évi II. törvény, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról A sértetti jogok, a sértett tisztelete, áldozatsegítés A sértett jogai A tanúvédelem Tartózkodási engedély biztosítása A hazautazás megszervezése A sértett kihallgatása A kihallgatás személyi és tárgyi feltételei Az áldozatok reintegrációja Az áldozatnak nyújtandó azonnali segítség módjai V. Az emberkereskedelem elleni fellépés A prevenció A kutatás Az oktatás jelentősége Az emberkereskedelem megakadályozása az oktatás keretein belül és kívül A primer prevenció A szekunder prevenció A tercier prevenció A tudatosság fokozása Adminisztratív ellenőrzés Ajánlások és kezdeményezések, kifejezetten a gyermekkereskedelem megakadályozására Az American Airlines légi személyzetének kezdeményezése

4 5.7. Bűnmegelőzési stratégia Magyarországon A évi stratégia A évi stratégia A 1018/2008 Kormányhatározat az emberkereskedelem elleni, közötti nemzeti stratégiáról 62 Összegzés 63 Mellékletek Irodalomjegyzék Internetes irodalom Jogszabályok jegyzéke Bírósági határozatok 73 4

5 Bevezetés Korunk egyik égető problémáját képezi az emberkereskedelem és az embercsempészés, ami az államoktól egyfajta közös fellépést követel meg. Azt hiszem bátran kijelenthetjük, hogy ma már nincs olyan ország, amely ne lenne valamilyen módon érintett, hiszen, vagy kiindulási, vagy tranzit, vagy pedig célországként érintettek e bűncselekmények kapcsán. Mintegy 19 évvel ezelőtt, a bűncselekmények legfőbb típusa Európában, a fegyveresen elkövetett rablás volt. A rablásokból jelentős haszon származott, azonban az azzal járó kockázat hatalmas volt. Látván ezt a kockázatot, a bűnelkövetők egyre inkább a drogkereskedelemmel kezdtek foglalkozni, ugyanis ott a kockázat már sokkal alacsonyabb volt, viszont hatalmas haszonnal járt. Ily módon, a 80-as évek fegyveres rablója, drogbáróvá vált. Az utóbbi években azonban ismét változott a helyzet, hiszen az elkövetők valószínű a keresleti oldal igényének változása miatt új területtel mint a dohány- és alkoholcsempészet, valamint az emberkereskedelem kezdtek foglalkozni. 1 Mára az illegális migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem világszerte tömegjelenséggé vált. Sokak szerint a két előző a megszorító migrációs politika nem szándékolt mellékhatásának tekinthető. Az esetek többségében szoros kapcsolat van az illegális migráció, az emberkereskedelem, az embercsempészés és a szervezett bűnözés között, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy az emberkereskedelem és az illegális migrációra épülő embercsempészés nem azonos fogalmak, hiszen az illegális migránsok nem mindegyike válik az emberkereskedelem áldozatává, és az emberkereskedelem áldozata sem mind illegális migráns. 2 Ezen kívül fontos kijelentenünk, hogy az emberkereskedelem és az embercsempészés is két különböző elhatárolható tevékenység. Míg mindkét tevékenység magába foglalja az illegális határátlépést, addig az emberkereskedelem ennél több, hiszen ott egyfajta kizsákmányolás is jelen van, amely magában foglalja a prostitúciót és az olcsó munkaerőt is. 3 1 D.K. Hyland: Emberkereskedelem-embercsempészet, Ügyészek Lapja 9.évf. 1.sz./ o. 2 Fehér Lenke: A nemzetközi emberkereskedelem, Ügyészek Lapja 12.évf. 3.sz./ o. 3 D.K Hyland i.m., 53. o. 5

6 Az emberkereskedelem és az embercsempészés a nemzetközi szervezett bűnözés kiemelkedően magas jövedelmet hajtó üzletága lett. Világméretű elterjedtsége, súlyos következményei és a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya miatt azonban mára a nemzetközi figyelem középpontjába került. Számos ajánlás, egyezmény és más nemzetközi dokumentum született e tárgyban, melyeknek fő eredménye, hogy az emberkereskedelem fogalmának meghatározása terén sikerült konszenzust elérniük, illetve kialakították a nemzetközi fellépés egységes módszer- és eszköztárát. 4 Dolgozatomban először azt az utat szeretném végigjárni, hogy hogyan változott az emberkereskedelem és az embercsempészés társadalmi megítélése; hogy mi vezette az államokat arra, hogy pönalizálják e cselekményeket. A vizsgálódásomat az 1900-as évek elején - a fehér rabszolga-kereskedelem visszaszorításáról rendelkező egyezmény bemutatásával kezdem, majd sorra veszem az e tárgykörben elfogadott ENSZ egyezményeket is. Nem maradhat ki az elemzésből az Európai Unió keretében elfogadott számos e tárgyú jogi aktus sem. Majd a bűncselekmények magyar jogi szabályozására térnék rá, melyet a kriminológiai megközelítés követ, amelyben részletesen foglalkozom az emberkereskedelem kiváltó okaival, a szervezett bűnözéssel, a toborzási módszerekkel, az embercsempészés bűnszervezetének szintjeivel és az elkövetők kriminológiai profiljával egyaránt. Dolgozatomban kiemelt helyen szerepel a viktimológia, amelyben elsősorban a bűncselekmény áldozatainak védelmét szolgáló szabályozással foglalkozom. Befejezésképp, azokra az irányvonalakra szeretnék kitérni, amelyek a hazai gondolkodásmódot jellemzik, mégpedig a tekintetben, hogy mi lehet az a megoldás, ami segít leküzdeni a problémát, tehát hogy hogyan lehet fellépni e bűncselekmények ellen. 4 Fehér Lenke i.m., 50. o. 6

7 I. Az emberkereskedelem és embercsempészés szabályozásának története 1.1 Az emberkereskedelem elleni nemzetközi fellépés főbb állomásai Az emberkereskedelem rendkívül súlyos bűncselekmény, hiszen olyan emberi jogokat így különösen az emberi méltóság, szabadság és önrendelkezés jog sért, amelyeket számos nemzetközi dokumentum egyetemes és regionális szinten egyaránt deklarál és részesít védelemben. Éppen ezért, az emberkereskedelem bűncselekménye igen hamar a nemzetközi figyelem középpontjába került, az ellene való küzdelem, pedig a prioritások között szerepel már évtizedek óta. E jelenség kezdetben csak a prostitúcióval összefüggésben került a nemzetközi figyelem középpontjába, hiszen az 1900-as évek elején szinte kizárólagosan a prostitúciós célú nő- és gyermekkereskedelem volt jelen e téren. Ez a szemlélet azonban, mostanára jelentősen megváltozott Az első nemzetközi egyezmények Az emberiség történetében nem új jelenség a leánykereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés elleni fellépés, hiszen az utóbbi száz évben több olyan kezdeményezés is történt, melyeknek célja ezek visszaszorítása volt. Párizsban, 1895-ben volt az első olyan konferencia, amely a nőkereskedelem megelőzését célozta, majd ezt két a prostitúció időszerű problémáival foglalkozó konferencia követte: az évi londoni és a budapesti. 6 Az első jelentős áttörést az 1904-ben megjelenő, Nemzetközi Egyezmény a Fehér Rabszolgaság Ellen címet magán viselő dokumentum jelentette. Ezen egyezményben a szerződő államok arra kötelezik magukat, hogy a közöttük megvalósuló információcsere céljából hatóságokat hoznak létre. 7 Az irodák naprakész regisztrációval rendelkeztek, és egy jól strukturált rendszerben, folyamatos információcserét tettek lehetővé. Ennek eredményeképpen, a XX. században egy sor társadalmi szervezet és egyesület alakult, 5 Fehér Lenke: Az emberkereskedelem elleni nemzetközi fellépés főbb állomásai; Acta Humana, évf. 1-2; o. 6 Fehér Lenke (szerk.) Kézikönyv az emberkereskedelemről, I. kötet Általános ismeretek és módszertan; IOM Budapest 2004, 11. o. 7 Fehér Lenke i.m. (Acta Humana, 2008), 17. o. 7

8 orvosok, jogászok, egyházi és magánszemélyek támogatásával, melyek célja az emberkereskedelem megelőzése és a sértettek segítése volt ben jött létre a második e tárgyban íródott nemzetközi egyezmény, amely A fehér rabszolgaság visszaszorításáról címet viselte. Az egyezmény kimondta, hogy Büntetni kell azt, aki oly célból, hogy mások szenvedélyeit kielégítse, kiskorú asszonyt vagy leányt, bárha beleegyezésével is, kéjelgés céljára megkerít, magával visz, vagy házi köréből eltávolít, még ha a bűncselekmény tényálladékának egyes elemei különböző országok területén valósultak is meg.. Azt is büntetni kell, aki ugyanezen cselekményeket nagykorú asszony vagy leány sérelmére követi el, akár csellel, akár erőszakkal, fenyegetésnek, hatalommal való visszaélésnek, vagy kényszer bármely más eszközének segítségével. 9 Az Egyezményt az 1921-es genfi egyezmény egészítette ki, hiszen a büntetőjogi védelmet kiterjesztette a fiúgyermekekre is, majd az évben létrejövő egyezmény már a felnőtt 21 évnél idősebb nők védelmét is garantálta. 10 A következő fontos lépést az évben, a rabszolgaság tárgyában született egyezmény jelentette, amely már a rabszolgaság minden formájának és a szárazföldi és tengeri rabszolga-kereskedésnek a megszüntetése céljából született. Az Egyezmény 1. cikke definiálja, a rabszolgaság fogalmát, melynek értelmében a rabszolgaság az egyénnek az az állapota vagy helyzete, amelyben felette a tulajdonjognak ismérveit vagy egyes ismérveit gyakorolják. 11 A 2. cikk értelmében a részes államok kötelezik magukat arra, hogy igyekeznek megelőzni és elnyomni a rabszolga-kereskedelmet, és ha a törvényeik ennek nem tennének eleget, akkor kötelezik magukat, hogy a szükséges szabályokat alkalmazzák arra, hogy e bűncselekményt szigorúan büntessék Az ENSZ fellépése az emberkereskedelem ellen Az emberkereskedés és mások prostitúciójának kihasználásának elnyomásáról Az ENSZ már 1946-ban felvette a harcot a prostitúcióval, hiszen célul tűzte ki a nemzetközi eszközök egységesítését december 2-án az ENSZ Közgyűlése New York- 8 A fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, 11. o. 9 Fehér Lenke i.m. (Acta Humana, 2008), 18. o. 10 Lásd uo., o. 11 Hollán Miklós: Az emberkereskedelem büntetni rendelése a nemzetközi instrumentumok tükrében; Állam-és Jogtudomány, 48. évf. 2. sz./ o. 12 Hrabovszki Zoltán Kenéz Andrea: Az emberkereskedelem bűncselekményének bírói gyakorlata a nemzetközi szabályozás tükrében; Rendészeti Szemle, 55. évf. 11. sz./ o. 8

9 ban elfogadta Az emberkereskedés és mások prostitúciójának kihasználásának elnyomásáról szóló egyezményt, amely a prostitúció minden formáját üldözni rendeli, hiszen e cselekmény összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal és az emberi értékkel; valamint az állami és nem állami szerveket a megelőzésre, az áldozatok újranevelésére és a normális életviszonyokba beillesztésére alkalmas intézkedések megtételére hívja fel. Ezen kívül, az Egyezményben részes államok kötelezik magukat, hogy gondoskodnak az áldozatok szükségleteiről és eltartásáráról, valamint e személyeket, ha őket kérelmükre vagy jogszerű kiutasítás esetén hazatelepítik, azt megszervezik és, ha szükség van rá, finanszírozzák. Az ENSZ 1991-ben munkacsoportot hozott létre a nőkereskedelem elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében Az emberkereskedelem elleni jegyzőkönyv Globális szinten az emberkereskedelem elleni nemzeti büntetőjogi fellépést érintő első nemzetközi instrumentum Palermóban, az ENSZ keretében december 14-én jött létre. Az Egyezmény szerint, felnőtt korú sértett esetén, az emberkereskedelem definíciója három konjunktív pilléren nyugszik: az önmagában semleges elkövetési magatartások tanúsítását akkor kell büntetni rendelni, ha azokat meghatározott módon és célzattal valósítják meg. A jegyzőkönyv alapján öt elkövetési magatartást különböztethetünk meg: toborzás, szállítás, átadás, az átvétel és az elrejtés. Az elkövetési módokat fenyegetés, erőszak, kényszer, személyi szabadságtól való megfosztás, megtévesztés, hatalommal vagy védekezésre képtelen állapottal való visszaélés, vagy az anyagi ellenszolgáltatás vagy előny nyújtása olyan személy beleegyezésének elnyerése érdekében, aki más személy felett hatalommal rendelkezik is taxatíve felsorolja, a célzat pedig a kizsákmányolás. A jegyzőkönyv kiemelt figyelmet szentel a gyermekek védelmére. Ennek értelmében, ha a sértett gyermekkorú, akkor az emberkereskedelem fogalma két elemű lesz, azaz az előbb említett elkövetési magatartások a fent hivatkozott célzattal való megvalósítását jelenti, és az ilyen cselekményt büntetni kell akkor is, ha az elkövetési módok nem állnak fenn Fehér Lenke i.m. (Acta Humana, 2008), o. 14 Hollán Miklós: Az emberkereskedelem tényállásának jogharmonizációja az Európai Unióban; Büntetőjogi Kodifikáció, 2008, 2. szám; 23. o. 9

10 Az Európa Tanács fellépése az emberkereskedelem ellen Az emberkereskedelem elleni fellépés terén az Európa Tanács is fontos lépéseket tett. A Parlamenti Közgyűlés évi számú ajánlása felhívta a tagállamokat, hogy működjenek együtt a gyermekkereskedelem elleni harcban, az évi 1065-ös pedig már kifejezetten a gyermek-kereskedelemmel és a gyermekek egyéb módon való kizsákmányolásával foglalkozott. Az Európa Tanács 1991-ben Prostitúcióra kényszerítés és nőkereskedelem, mint az emberi jogok és méltóság megsértése címmel szemináriumot szervezett Strasbourgban, amely egy szakértői csoportot hozott létre. Ennek célja, egy cselekvési terv kidolgozása volt. A Parlamenti Közgyűlés évi 1467-es ajánlása a rejtett migrációval és az emberkereskedők elleni küzdelemmel foglalkozik. E mellett kiemelést érdemel még a évi 1523-as ajánlás is, amely az ún. háztartási rabszolgaságról szól. 15 Az utóbbi évek kiemelkedő eseménye közé tartozik azaz európai egyezmény, amely az Európa Tanács égisze alatt született. Az emberkereskedelemről szóló európai egyezmény legfontosabb céljai között szerepelt, hogy megelőzze és fellépjen az emberkereskedelem ellen; hogy védje a cselekmény sértettjének emberi jogait, illetve ösztönözze az emberkereskedelem elleni nemzetközi kooperációt Az Európai Unió fellépése az emberkereskedelem ellen Az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés kérdéseire az EU-ban is fokozott figyelem irányult. Az EU Alapjogi Chartája például kifejezetten szól az emberkereskedelem tilalmáról, valamint a kötelező munkára, illetve kényszermunkára ítélésről. A nemzetközi büntetőjogi harmonizáció felé az első lépést a Tanács 97/154/IB számú az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelmet szolgáló együttes fellépése tette meg. A Fellépés definiálja az emberkereskedelem fogalmát. Ennek értelmében a bűncselekmény elkövetési magatartása a tagállam területére való belépés elősegítése, célja pedig a szexuális kizsákmányolás. Fontos kiemelnünk, hogy a Fellépés e bűncselekmény vonatkozásában csak megelőzést szolgáló intézkedések alkalmazására kötelezi az államokat, a kriminalizációra nem. Azonban, ha bűncselekmény megfelel a 15 Fehér Lenke i.m. (Acta Humana, 2008), 25. o. 16 Lásd uo., o. 10

11 szexuális kizsákmányolás különböző formáinak, a Fellépés alapján már pönalizálni kell e cselekményt. E mellett lényeges, hogy ha szexuális kizsákmányolásra irányul a gyermekkereskedelem, annak büntetni rendelését már a tagállamok kötelezettségévé teszi. 17 Az Unió legfontosabb e tárgyban született jogi aktusa, a 2002/629/IB számú, emberkereskedelem elleni kerethatározata, amely kimondta, hogy a korábbi 97/154/IB számú emberkereskedelem elleni együttes fellépés, már nem alkalmazható, mivel nem hozta meg a várt hatást, vagyis, hogy csökkentse a tagállamok eltérő jogi megközelítését. Ez a kerethatározat azzal szemben már valódi kriminalizációs kötelezettséget tartalmaz, hiszen a tagállamoknak augusztus 1-jéig, meg kellett hozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják e cselekmény bűncselekményként való büntethetőségét. A kerethatározat akképp rendelkezik, hogy ha a sértett felnőtt korú személy, az emberkereskedelem fogalma három konjunktív pilléren nyugszik. a) Az elkövetési magatartások körén, amely a toborzás, szállítás, elrejtés, átadás és átvétel; b) az elkövetési módokon, amely tekintetében fontos kiemelni, hogy a hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés csak akkor minősül emberkereskedelemnek, ha a sértettnek tényleg nincs más elfogadható választási lehetősége; c) és a célon, amely tekintetében már nem a kizsákmányolás általános fogalmát alkalmazza, hanem konkrétan nevesíti annak két fajtáját: így a munka kizsákmányolást és a szexuális kizsákmányolást. A kerethatározat külön rendelkezik arról az esetről is, ha a sértett gyermekkorú, azaz, ha 18. életévét még nem töltötte be (a magyar terminológia erre a kiskorú fogalmat használja). Ilyenkor az elkövetési módok megvalósítása nélkül is megvalósul a bűncselekmény. A kerethatározat további részében, a büntetési tételekre vonatkozó kötelező szabályokról esik szó. 18 Fontos megemlítenünk, hogy lehetséges, hogy a közeljövőben az Európai Unió új Stratégiai Dokumentumának köszönhetően egy irányelvi szintű szabályozás fogja felváltani a kerethatározatot. A Dokumentum, amit csak Stockholmi Programként emlegetnek, célul tűzte ki, hogy a polgárok jogainak védelme mellett, biztonságosabbá tegye Európát. Ennek érdekében, egy belső biztonsági stratégiát kell kidolgozni a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az egyéb fenyegetések elleni küzdelem javításához. A Program keretében, megerősítenék például a rendőrségi együttműködést, a határigazgatást és a polgári védelmet. A Dokumentum 17 Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin (szerk.): Az Európai Büntetőjog Kézikönyve, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2008., 581.o. 18 Hollán Miklós fent idézett cikke alapján Büntetőjogi Kodifikáció, o. 11

12 további kulcsfontosságú célkitűzése egy olyan átfogó európai migrációs politika kidolgozása, amely felelősségvállaláson és szolidaritáson alapul. 19 A legutóbbi jelentős szabályozást a Lisszaboni Szerződés 83. cikke jelentette, amely azon különösen súlyos bűncselekmények tekintetében, amelyek jellegüknél fogva több államra kiterjednek, és amelyek esetében kifejezetten fontos, hogy ez ellenük folyatatott küzdelem közös alapon nyugodjék, szabályozási minimumokat állapított meg a tényállásokra és a büntetési tételekre vonatkozóan. A szerződés e bűncselekmények közé sorolta az emberkereskedelmet is. A Szerződés rögzíti, hogy amennyiben valamely területen szükségesnek mutatkozik a szabályok közelítése, avégett hogy eredményesen végre lehessen hajtani az Unió politikáját, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan Az embercsempészés elleni nemzetközi fellépés főbb állomásai Az embercsempészés egyidős az államhatárok és a migráció kialakulásával. Már Bonaparte Napóleont is az angol ellenőrzés vonalán, hajón csempészték vissza Franciaországba Elba-szigetéről. Éppen ezért csakúgy, mint az emberkereskedelemnél e bűncselekmény hamar a nemzetközi figyelem középpontjába került, és sorra születtek azon nemzetközi dokumentumok, melyek e cselekmény egyre terjedő voltát hivatottak megelőzni, vagy legalább is visszaszorítani Az ENSZ Szervezett Bűnözés Elleni Egyezménye Az ENSZ Közgyűlése 2000-ben fogadta el az Egyezményt amelyet hazánk a évi CI. törvénnyel ratifikált amelynek célja, hogy a 189 tagország között javítsa a nemzetközivé vált szervezett bűnözéssel szembeni fellépés összehangoltságát. Lényege, hogy a hozzá csatlakozó országok vállalják, hogy összehangolják a szervezett bűnözés és a korrupció elleni törvényeiket, fellépnek a pénzmosás ellen, és egyszerűbbé teszik kiadatási eljárásukat. Ezen kívül vállalják azt is, hogy jobban gondoskodnak a tanúk védelméről, és ezekben az ügyekben pénzügyileg segítik a szegény tagországokat. Témánk 19 Stockholmi program a biztonságosabb Európáért; (2010. október 28.) 20 Lisszaboni Szerződés 83. cikke alapján 12

13 szerint a fő jelentőséget mégis az adja, hogy a Közgyűlés elfogadott két jegyzőkönyvet is, amelyek egyike az embercsempészetről szól A Palermo Egyezmény Jegyzőkönyv a migránsok szárazföldi, tengeri vagy légi úton történő csempészéséről A jegyzőkönyv célja, a migránsok csempészetének megakadályozása és az ellene való fellépés, valamint, hogy elősegítse a részes államok közötti együttműködést. Ennek értelmében, a szerződő államok jelen jegyzőkönyvben kötelezettséget vállalnak arra, hogy bűncselekménnyé nyilvánítják a pénzügyi ellenszolgáltatás vagy vagyoni haszonszerzés ellenében végzett embercsempészetet és az ennek érdekében végzett úti vagy személyazonossági okmányhamisítást, illetve a jogosulatlan tartózkodás elősegítését. Szintén bűncselekménnyé nyilvánítandó e cselekmények kísérlete, illetve az e tevékenységekre vonatkozó felbujtás. Az Egyezmény értelmében, minősített esetként értékelendő, ha a tevékenységek veszélyeztetik a migránsok életét vagy biztonságát, illetve ha azokat embertelen vagy megalázó bánásmód alkalmazásával valósítják meg. A jegyzőkönyv az illegális migráció és az embercsempészés elleni küzdelem jegyében információszolgáltatási és tájékoztatási együttműködést az embercsempészésre használt útvonalakról, a hamisítási módszerekről stb. ír elő a részes államoknak. Ezen kívül a határokon és a tengereken bevezetendő speciális intézkedésekre is előírásokat tartalmaz, mint például a határellenőrzések megerősítése. Rendkívül jelentős az embercsempészés tárgyát képező migránsok védelméről szóló rendelkezések szerepe a jegyzőkönyvben A jegyzőkönyv alapján a részes államok visszafogadják a másik államtól a csempészett személy állampolgáraikat, illetve a területükön tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeket A Tanács 2002/90/EK számú irányelve A Tamperei Program keretében a tagállamok határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni harcának egyes elemei is érintik az illegális migrációt, így például a Tanács 2002/90/EK irányelve, amely a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes 21 ENSZ Egyezmény született a szervezett bűnözés visszaszorítására; (2010. október 23.) 22 Karoliny Eszter - Mohay Ágoston :Az illegális migráció szabályozása; (2010. október 23.) 13

14 tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról rendelkezik. A közösségi irányelv a büntetendő cselekményeket sorolja fel, amelyek értelmében kötelezi az államokat, hogy állapítsanak meg szankciót az irányelvben felsorolt cselekményekkel szemben. Az alábbi cselekmények megfelelő szankcionálását írja elő az irányelv: - szándékos segítségnyújtás olyan személynek, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, abban, hogy az érintett állam külföldiek be-, illetve átutazásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területére beutazzon, illetve azon átutazzon; - anyagi haszonszerzés céljából szándékos segítségnyújtás olyan személynek, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, abban, hogy az érintett állam külföldiek tartózkodásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területén tartózkodjon cikk. (1) bek. Tanács 2002/90/EK irányelve. 14

15 II. A hatályos magyar szabályozás Az emberkereskedelem 175/B. (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, c) munkavégzés céljából, d) fajtalanság vagy közösülés céljából, e) emberi test tiltott felhasználása céljából, f) bűnszövetségben vagy g) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, vagy b) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból 1. erőszakkal vagy fenyegetéssel, 2. megtévesztéssel, 3. a sértett sanyargatásával követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) a (2) bekezdés a)-b) pontjában, vagy a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személy sérelmére, a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, illetve a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy b) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (5) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére 15

16 a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (6) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő Történeti áttekintés A tényállás nemzetközi jogi hátterét a rabszolgaság tárgyában hozott szeptember 25-én kelt genfi nemzetközi egyezmény adja, melyet a magyar törvényhozás az évi III. törvénnyel cikkelyezett be. A cselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására azonban, csak március 1-jén, az évi LXXXVII. törvény hatályba lépésével került sor. A fenti törvényszövegből kiderül, hogy a törvény büntetni rendel minden olyan magatartást, amikor az ember adásvétel tárgyává válhat és áruként szerepelhet az emberi méltóságától és szabadságától megfosztva. 24 Már az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is kimondja, hogy Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek. 25 Az emberi méltósághoz való jog egyrészt célozza az egyenlőség biztosítását, másrészt kifejezi, hogy az ember soha nem válhat eszközzé, így sem az állam, sem más személyek kényszerítő hatalma nem korlátozhatja önrendelkezési jogát. 26 Ezen alapvetésből kiindulva le kell szögeznünk, hogy ha az emberi test részei nem tekinthetők dolognak, akkor ezt az elvet az emberi test egészére is ki kell terjesztenünk, és közben arról is gondoskodnunk kell, hogy megteremtsük a megfelelő büntetőjogi védelmet a társadalomra veszélyes visszaélésekkel szemben. 27 Így a hatályos magyar büntetőjogunk büntetni rendel minden olyan magatartást, amelynek eredményeként az ember pénzért történő adásvétele ellenszolgáltatásért történik. Azonban az ember adásvételének pönalizálása korábban sem volt idegen a büntetőjogunktól, hiszen több törvényi tényállásban is szerepelt, mint minősítő körülmény. Ezen 24 Varga Zoltán: A büntetőjog nagy kézikönyve, Budapest, Complex Kiadó 2007, o. 25 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1. cikk, (l2010. szeptember 26.) 26 Rabóczki Ede: Magyar büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára, hatály: június 30., HVG-ORAC, 410/1. o. 27 Fehér Lenke Horváth Tibor Lévay Miklós: Magyar büntetőjog különös rész 1. kötet, Budapest, Complex Kiadó, 2008, 148. o. 16

17 bűncselekmények körébe tartozott a családi állás megváltoztatása, illetőleg a kiskorú veszélyeztetése. Hatályos jogunk szerint az ember adásvétele a Btk. 175/B alapján büntetendő. 28 A törvényi tényállást a évi CXXI. törvény lényegesen átszövegezte, melyet az ENSZ keretében a határon átnyúló szervezett bűnözés ellen létrejött Egyezmény indokolt. Az Egyezmény, főképp a gyermekek és nők védelme érdekében az emberkereskedelem megelőzése és visszaszorítása érdekében határozta meg a követelményeket. Ezáltal szükségessé vált az elkövetési magatartások és módok újraszabályozása. A kiegészítő jegyzőkönyv meghatározza az emberkereskedelem fogalmát, mely szerint az emberkereskedelem: kizsákmányolás céljából erőszak, fenyegetés vagy kényszer más formáinak erőszakos emberszöktetés, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés, illetve más ember felett hatalmat gyakorló személy beleegyezése érdekében anyagi vagy más előnyök adása vagy elfogadása alkalmazásával, emberek toborzását, szállítását, átadását, bujtatását, átvételét jelenti. A kizsákmányolás magában foglalja legalább mások prostitúciójának kihasználását vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formáit, kényszermunkát, rabszolgaságban tartást, vagy ehhez hasonló gyakorlatot, mások leigázását, illetve emberi szervek eltávolítását A bűncselekmény jogi tárgya és alanya, valamint az alanyi oldal tényállási elemei Ha a tényállás elemzésébe fogunk, megállapíthatjuk, hogy az emberkereskedelem jogi tárgya egyrészt a közrend és közbiztonság, másrészt a személyi szabadság. 30 A bűncselekmény alanya bárki, passzív alanya csak természetes, élő személy lehet, függetlenül annak nemére, egészségi állapotára, állampolgárságára és életkorára. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a cselekmény csak szándékosan követhető el, illetve társtettesség csak az azonos oldalon közreműködő elkövetőknél állapítható meg Rabóczki Ede i.m. 410/1 o. 29 Lásd uo., 410/1 o. 30 Fehér Lenke Horváth Tibor Lévay Miklós i.m. 145 és 148. o. 31 BH 2004/217 17

18 A bűncselekmény tárgyi oldalának tényállási elemei Az alaptényállás az elkövetési magatartásnak kilenc változatát írja le, melyek a következők. a) Az első, az ember eladása, mely természetesen nem azonosítható a polgári jog szerinti adásvétellel, hiszen adásvétel tárgya természetes személy nem lehet, mivel az ilyen szerződés semmis. Ennek ellenére az alapul szolgáló cselekmény megvalósul, amennyiben az elkövető a hatalmában lévő természetes személy felett gyakorolt hatalmat anyagi javak fejében átadja a vevőnek, aki ezért pénzt vagy más vagyoni értékkel bíró dolgot ad az eladónak a személy átadásáért. A Győri Ítélőtábla jogerősen öt és hét évre ítélt két férfit, akik még 2008-ban kötöttek egymással üzletet egy 16 éves, állami gondozásból megszökött lány eladásáról. K. Zoltán 80 ezer forintért vásárolta meg az akkor 16 éves lányt H. Istvántól, akivel abban egyezett meg, hogy az átvételkor 20 ezer forintot kifizet, a többit pedig a lány 18. életévének betöltése után egyenlíti ki. A férfi a lányt egy apartmanba vitte és telefonon szexuális szolgáltatásokra ajánlotta fel több embernek is, az üzlet azonban nem jött létre. 32 b) A második, az ember átadása-átvétele, mely körébe tartoznak azok a magatartások, melynek eredményeként más hatalmába, érdekkörébe kerül a természetes személy. Fontos megjegyezni, hogy csak akkor tényállásszerű a cselekmény, ha az átadásra valamilyen ellenszolgáltatásként kerül sor. c) A következő elkövetési magatartás, a megvásárlás, amely szorosan kapcsolódik az eladáshoz, tehát egymást feltételező fogalmak. Ebből következik, hogy ugyanúgy bűncselekményt követ el az is, aki megvásárol, mint aki ugyanarra a személyre nézve elad. d) A soron következő magatartás, az elcserélés, melynek során két természetes személy feletti hatalom változik, hiszen mindketten kikerülnek egy adott személy hatalmi köréből, miközben egy másikéba kerülnek át. e) A további magatartások a toborzás, az elrejtés, az elszállásolás és a megszerzés. Ezen magatartások elsődlegesen előkészületi jellegűek, ám a cselekmény kiemelkedő súlyára tekintettel célszerű volt ezen cselekményeket is szankcionálni. Jellemző ismérvük, hogy célzatos cselekmények, hiszen csak akkor tényállásszerűek, ha azok kifejezetten a vásárlás, eladás, csere, illetve az átadás-átvétel érdekében valósulnak meg Fegyházra ítéltek két férfit egy 16 éves lány eladásáért, eves-lanyt-jogeros-itelet-az-emberkereskedelem.html (2010. október 22.) 33 Varga Zoltán fent idézett műve alapján, 392. o. 18

19 Magyarországon az emberkereskedelem jellemző elkövetési magatartásai a lányok szexuális céllal történő eladása, vásárlása, cseréje és az ennek érdekében végzett toborzás. Esetenként munkavégzés céljából történt a személyek eladása, illetve megvásárlása. Hazánkban leginkább modellügynökségek szervezésében történik a lányok külföldre juttatása, amelyek vezetői nem egy esetben volt prostituáltak. Ezen kívül munka- és házasságközvetítő szervezeteket, valamint utazási irodákat is felhasználtak a bűnszervezetek. Az áldozatokkal a kapcsolatot rendszerint vonzó újsághirdetésekkel veszik fel, amelyekben jól fizető modell, pincérnői, ápolónői, háztartásvezetői, illetve táncosnői munkákat kínálnak, azonban a külföldre juttatott lányokat prostitúciós hálózatoknak adják el ban a B-A-Z Megyei Rendőr-főkapitányság egy kazincbarcikai asszony és két férfi ellen indított nyomozást. A gyanú szerint, a testvérpár egy kazincbarcikai asszonytól egyedülálló, családos és fiatal nőket vásárolt, majd Kiskunhalas közelében a főút mellett és a kamionparkolóban prostituáltakként foglalkoztatták őket. A megvett nők egy részét veréssel, fenyegetéssel és pszichikai ráhatással kényszerítették a szolgáltatások nyújtására, és az ezért kapott pénzt a nőktől elvették A bűncselekmény minősített esetei A törvényhely (2)-(5) bekezdése a tényállás minősített eseteit sorolja fel, melyeket négy lépcsőben, és több rendező elv szerint csoportosíthatunk. Ezek a sértett személyéhez, az elkövetés módjához, a bűncselekmény céljához, és a cselekmény tárgyi súlyához kapcsolódhatnak. 35 a) A sértettek szempontjából való csoportosítás: Első esete, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére valósítják meg a bűncselekményt. Itt fontos kiemelnünk, hogy az életkor és nem az ahhoz kapcsolódó nagykorúság bír jelentőséggel. Így, akkor is megállapítható a minősített eset, ha a passzív alany házasságkötése folytán már nagykorúvá vált. Lényeges, hogy az elkövető tudatának át kell fognia azt a tényt, hogy a passzív alany még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. 36 Ilyen esetben a büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, azonban, ha a bűncselekményt a sértett sanyargatásával, erőszakkal, vagy fenyegetéssel követik el, már a 34 Kovács Attila: Az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelem Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás fényében; Ügyészek Lapja, 11. évf. 5. sz./2004, 25. o. 35 Rabóczki Ede i.m. 410/2 o. 36 Varga Zoltán i.m o. 19

20 cselekmény a (4) bekezdés a) pontja szerint minősül, és öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 37 Második esete, ha a bűncselekményt személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére valósítják meg. Ez a körülmény a sértett kiszolgáltatottságát fokozza, hiszen a bűncselekmény elkövetésekor a sértettnek már nincs helyváltoztatási és mozgási szabadsága, mivel attól már korábban megfosztották. 38 A fent említett büntetési tételek ezen esetben is helytállóak. Következő esete, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. E kategóriát a személyek kiszolgáltatott helyzete indokolja. Itt a büntetési tétel kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztés. 39 Negyedik, egyben utolsó esete, ha a bűncselekményt a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére követté el. A Btk. értelmező rendelkezése egy megdönthetetlen vélelmet állít fel, mely szerint A 170. és a 175/A. alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni., így az kiemelt büntetőjogi védelmet igényel. 40 Ha a cselekményt munkavégzés, közösülés, fajtalanság vagy emberi test tiltott felhasználása céljából, továbbá, ha erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy a sértett sanyargatásával követik el, a büntetés öttől tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés. Ugyanígy büntetendő, ha a cselekményt tiltott pornográf felvétel készítése céljából tizenkettedik életévét még be nem töltött személy sérelmére követték el. 41 b) Az elkövetés módja szerinti csoportosítás: Első esete, ha a bűncselekményt a sértett sanyargatásával, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy erőszakkal követik el és azt munkavégzés, közösülés, fajtalanság vagy emberi test tiltott felhasználása végett követik el ilyen esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. 42 A 15 éves Linda Hollandiában élt, amikor megismerkedett két török származású fiúval, akik hamar a bizalmába férkőztek. Egy napon, azonban arra buzdították, hogy feküdjön le egy férfival, amit természetesen a lány visszautasított. Ekkor megmutatták neki a 13 éves húga órarendjét és megfenyegették, ha nem teszi meg, akkor azt a húga fogja megbánni. A lánynak kábítószert adtak be és pisztollyal is megfenyegették, hogy tegyen 37 Rabóczki Ede i.m. 410/2 o. 38 Varga Zoltán i.m o. 39 Btk. 175/B (3) bekezdés a) pontja 40 Varga Zoltán i.m o. 41 Rabóczki Ede i.m. 410/2 o. 42 Lásd uo. 410/3 o. 20

21 eleget az ügyfeleiknek, majd egy közeli városba vitték, ahol bezárták. Hála a rendőrségi beavatkozásnak, Linda négy hónap múlva kiszabadult. 43 Második esete, ha az előbb említett módon megvalósított bűncselekményt a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy, vagy a szabadságától megfosztott személy sérelmére követik el. Ilyen esetben a büntetési tétel már magasabb, hiszen az elkövető már öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövetés módja szerinti csoportosítás harmadik esete, amikor az előbb említett módon, de már a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el a bűncselekményt. Ilyen esetben a büntetési tétel is emelkedik, hiszen már öt évtől tizenöt évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntet a jogalkotó. 44 c) A cselekmény meghatározott célja szerinti csoportosítás: A Btk. 175/B (2) bekezdésének c), d) és e) pontja sorolja fel a meghatározott célokat, melyek közül az első a munkavégzés. E szabályozást az indokolja, hogy jelen esetben a sértettet nemcsak az emberrablással együtt járó sérelmek érik, hanem ezzel együtt a rabszolgamunkával járó hátrányok is sújtják őt. 45 A második, a fajtalanság vagy közösülés céljából történő elkövetés. Ez a magatartás a sértett személyi szabadságán kívül a nemi szabadságát is sérti, éppen ezért a jogalkotó fontosnak tartotta szabályozni ezen esetet. Fontos kiemelnünk, hogy nem bír jelentőséggel, hogy a sértettel maga a megszerző vagy valaki más személy vagy személyek kíván(nak) fajtalankodni, illetve közösülni. 46 Az utolsó, az emberi test tiltott felhasználása céljából történő elkövetés. Ennek lényege, hogy a különböző elkövetési magatartásokat az elkövető azért valósítja meg, hogy a sértett sejtjét, ivarsejtjét, génjét, embrióját, vagy valamely szervét, szövetét megszerezze, illetve vagyoni haszonszerzés végett, azzal kereskedjen. 47 Következő esete a csoportosításnak, ha a már fent említett célból való megvalósítás esetén az elkövetés a sértett sanyargatásával, erőszakkal, fenyegetéssel, vagy megtévesztéssel történik. Ilyenkor a büntetési tétel kettőtől nyolc évig terjed. 48 Harmadik esete, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy, vagy személyi szabadságától megfosztott személy, vagy olyan személy sérelmére követi el, aki gondozása, felügyelete, gyógykezelése alatt áll, és a fent említett cél(ok)ból, illetve a fent 43 Jelenkori rabszolgák; Reader s Digest 82. o.; októberi szám 44 Lásd uo. 410/3 o. 45 Varga Zoltán i.m o. 46 Lásd uo., 394. o. 47 Lásd uo o. 48 Rabóczki Ede i.m. 410/3 o. 21

22 említett módon követi el. Ezen esetekben az elkövető öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ugyanez a tételkeret az irányadó, ha az elkövető a cselekményt tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy sérelmére, de pornográf felvétel készítése céljából valósítja meg. 49 Azonban súlyosabban büntetendő, ha a cselekményt tizenkettedik életévét még be nem töltött személy sérelmére a fent említett cél(ok)ból, illetőleg a fent említett módon követik el, hiszen ilyenkor a büntetési tételkeret öttől tizenöt évig terjedő, súlyosabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható. 50 d) A bűnelkövetés kiemelkedő veszélyességére tekintettel: Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az elkövető, ha a cselekményt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen valósítja meg. Ennek oka, hogy bűnszövetségben való elkövetés, már önmagában feltételez egy nagyobb fokú szervezettséget, amiből egyenesen következik, hogy a cselekmény leleplezése már sokkal nehezebb a bűnüldöző hatóságok számára. Az üzletszerűség pedig arra enged következtetni, hogy az elkövető a még egyéni haszonszerzésre is törekszik, mely leginkább az egyre nagyobb méreteket öltő szervkereskedelemben ölt testet. 51 Mindezek után, meg kell még említenünk, hogy a jelentős tárgyi súlyra tekintettel, a jogalkotó úgy vélte, hogy indokolt az emberkereskedelem előkészületét is büntetendővé tenni. Erre tekintettel a 175/B (6) bekezdése kimondja, hogy Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ilyen cselekménynek tekinthető az elkövetési magatartások véghezviteléhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása, az elkövetésre való ajánlkozás, felhívás, vállalkozás vagy a közös elkövetésben való megállapodás Lásd uo., 410/3 o. 50 Lásd uo., 410/3 o. 51 Varga Zoltán i.m oldal 52 Rabóczki Ede i.m. 410/3 oldal 22

23 2. 2. Az embercsempészés 218. (1) Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerűen követik el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van Történeti áttekintés A április 1-jétől hatályos évi CXXI. törvény hatályon kívül helyezte a tiltott határátlépés elnevezésű bűncselekményt. Addig az embercsempészés tényállása több helyen is kapcsolódott ehhez a bűncselekményhez. A 2002-es módosítás után a 218. is két lényeges különbséget is mutat az eddigi szabályozáshoz képest. Egyrészt bővítette a tényállást, hiszen a bűncselekményt a jogalkotó nem csupán a Magyar Köztársaság államhatárának, hanem immáron bármely államhatárnak a jogellenes átlépéséhez kapcsolja. A másik lényeges változtatás, hogy az alaptényállás szűkült is, hiszen kikerült a célzat, vagyis az alapeset megvalósulásához már nem szükséges a vagyoni haszonszerzés végett történő elkövetés Horváth Tibor Lévay Miklós: Magyar büntetőjog különös rész 2. kötet, Complex Kiadó, Budapest, 2006, 27. o. 23

24 A bűncselekmény jogi tárgya és alanya, valamint az alanyi oldal tényállási elemei A bűncselekmény jogi tárgya az államhatár sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Alanya bárki lehet, kivéve, ha a 343. (3)-(4) bekezdésben szabályozott szökéshez nyújt segítséget A bűncselekmény tárgyi oldalának tényállási elemei Az (1) bekezdés a bűncselekmény alapesetét határozza meg, melyből kitűnik az elkövetési magatartás, ami az államhatár meg nem engedett módon vagy engedély nélkül történő átlépéséhez nyújtott segítségnyújtás. Ebből rögtön kitűnik, hogy ez nem más, mint fogalmilag egy bűnsegély és magát az átlépést a Btk. nem is pönalizálja, hiszen az tiltott határátlépés néven, szabálysértésként szerepel a magyar jogban. Ennek ellenére az ehhez kapcsolódó bűnsegédi magatartást sui generis bűncselekménynek minősíti, főképp a fokozott társadalomra veszélyesség miatt. 55 Így az embercsempészet sui generis bűnsegélyszerű bűncselekmény, amely lehet pszichikai vagy fizikai. Az előbbire kitűnő példa, ha az elkövető arról tájékoztatja a határátlépésre készülő személyt, hogy pl. hogyan közelítheti meg észrevétlenül a határvonalat. 56 Az utóbbit pedig jól példázza, ha pl. a tiltott határátlépésre készülő személynek az elkövető járművet biztosít a határterület megközelítéséhez, illetve ha hamis vagy más nevére szóló úti okmányt szerez a számára. 57 Határsértőket rejtett egy kisbusz, amelyet igazoltatásra állítottak meg a szegedi határrendészek Szőregen. A járműben összesen tízen utaztak, ám csak a szerbiai sofőr papírjai voltak rendben, az utasok közül egyik sem tudta magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazolni. Utóbb kiderült, hogy valamennyien koszovóiak és az úti céljuk Bécs volt. A tájékoztatás szerint, a határsértőkkel szemben idegenrendészeti, míg a sofőrrel szemben embercsempészet gyanújával büntetőeljárás indult. 58 Másik, érdekes eset volt, amikor egy autóbusz közlekedő folyosója alatt megbújva próbált hazánkba jutni két román nő. Mivel uniós állampolgárok, így a náluk lévő személyi igazolvány elegendő lett volna a beutazáshoz, éppen ezért érthetetlen, hogy miért így próbálkoztak. A határátkelőhelyen belépésre jelentkezett egy portugál honosságú busz, azonban mivel a járművön a román sofőrökön kívül senki nem tartózkodott, gyanússá 54 Lásd uo. 28. o. 55 Lásd uo. 27. o. 56 Rabóczki Ede i.m o. 57 Rabóczki Ede i.m o. 58 MTI: Embercsempészeket fogtak Szőregen; (2010. október 22.) 24

25 vált a határrendészeknek. A busz ellenőrzése során fedezték fel, hogy a közlekedő folyosó alatt két román állampolgárságú nő szorong, akik ilyen módon próbálták elkerülni az okmányvizsgálatot. Tettükre azonban magyarázatot nem adtak és a hatóságok számra sem világos, hogy mi motiválhatta őket, hiszen körözés alatt nem álltak és személyi igazolványuk pedig elegendő lett volna a beléptetéshez. A román sofőrök ellen a román határőrizeti szerv embercsempészet miatt büntetőeljárást indított. 59 E segítségnyújtással a bűncselekmény befejezetté válik, azonban az évi LXXIII. törvény óta a bűncselekmény előkészülete is büntetendővé vált. Az utóbbira példa, ha az embercsempész megállapodik a jogellenes határátlépést tervező személlyel abban, hogy ehhez segítséget nyújt neki és találkozót beszélnek meg, majd járművén elszállítja a határ közelébe. 60 A 218. (1) bekezdésének a) pontja az engedély nélkül történő határátlépéshez történő segítségnyújtást rendeli büntetni. Erre jó példa, ha valaki érvényes úti okmányok nélkül lépi át az államhatárt. A határátlépés feltételeit a évi LXXXIX. törvény határozza meg. E törvény 11. -a rendelkezik arról, hogy a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni. 61 Ezen kívül a évi XII. törvény többek között rendelkezik arról, hogy a hatóság az úti okmány kiadását mikor tagadhatja meg, illetve mikor vonhatja azt vissza. Ezen esetek, ha a külföldre utazást korlátozó rendelkezés áll fenn; ha azt jogosulatlanul használták fel, vagy meghamisították; illetve, ha az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően az úti okmányát nem adta le. A kiskorú úti okmányát akkor kell visszavonni, ha azt bármelyik szülő kéri, mert a kiadáshoz való hozzájárulását már visszavonta; illetve, ha a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át. 62 Mindemellett, őrizetbe vétel esetén az úti okmányt el kell venni. A 218. (1) bekezdésének b) pontja szerint értékelendő a határ meg nem engedett módon történő átlépéséhez nyújtott segítség. Ilyen esetnek tekinthető, ha valakinek egyáltalán nincs úti okmánya, vagy hamisított, vagy más nevére szóló okmánnyal kísérli meg az átkelést. 59 Személyi igazolvánnyal jöhettek volna, mégis elbújtak; (2010. október 22.) 60 BH 2000/ évi LXXXIX. törvény az államhatárról évi XII. törvény a külföldre utazásról. 25

26 Ugyancsak ide tartozik, ha a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya álló külföldi személy engedély nélkül lépi át a határt A bűncselekmény minősített esetei Ami a minősített eseteket illeti, annak rendszerében kétféle súlyossági szinten, öt minősítő körülmény található. A (2) bekezdés tartalmazza azon cselekmények körét, melyet a jogalkotó egytől öt évig terjed szabadságvesztéssel szankcionál. Ennek első köre, ha az embercsempészést vagyoni haszonszerzés végett követik el. Ilyenkor mivel a bűncselekmény célzatos voltaképp közömbös, hogy az elkövető ténylegesen hozzájutott-e az anyagi ellenszolgáltatáshoz. 63 Az embercsempészés bűntettét követi el, aki vagyoni haszonszerzés végett közreműködik a magyar határt jogellenesen átlépő személyek magyar területen történő továbbszállításban. 64 Két magyar férfi négy koszovói felnőttet és hét gyermeket próbált Olaszországba szöktetni, amikor a körmendi rendőrök lecsaptak rájuk. A külföldieket visszavitték a debreceni befogadó állomásra, a két embercsempészt pedig őrizetbe vették. A társaság két személyautóval utazott Ausztria felé. A külföldiek a menedékjogot kérők részére kiállított tartózkodási engedélyen kívül semmilyen más okmánnyal nem rendelkeztek. Kiderült, hogy a debreceni befogadó állomás lakói, ezen kívül azt is elmondták, hogy illegálisan Olaszországba szerettek volna utazni és ezért személyenként eurót kértek az embercsempészek. A két magyar férfi elismerte a bűncselekményt, de azt nem árulták el, hogy ki bízta meg őket a külföldiek utaztatásával, azt azonban bevallották, hogy fejenként 80 ezer forintért, valamint a benzinköltség megtérítéséért vállalták a feladatot. Elmondták azt is, hogy a múlt héten nyolc koszovóit szállítottak, őket Belgiumba. A két magyar ellen embercsempész bűntett megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás. 65 A második köre, ha az elkövető több személynek segítséget nyújtva követi el a bűncselekményt. 66 A évi CXXI. törvénnyel történt módosítást megelőzően ilyen esetekben még bűnhalmazat megállapítására került sor a bírói gyakorlatban, tehát annyi 63 Rabóczki Ede i.m o. 64 BH 2005/ Embercsempészeket fogtak Körmenden; (2010. október 22.) 66 Lásd uo o. 26

27 rendbeli embercsempészés bűncselekményét állapított meg a bíróság, ahány személynek nyújtott segítséget az elkövető a tiltott határátlépéshez (BH1986./484) 67 A (3) bekezdés már a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteit határozza meg. Ez alapján, súlyosabban büntetendő, ha az elkövető a sértett sanyargatásával követi el a bűncselekményt. Általában akkor állapítható meg, ha az elkövető a személyeket hosszabb időn át olyan körülmények között tartja, amely a sértett fizikai és lelki állapotát súlyosan befolyásolja (pl.: ha nem látja el őket étellel és vízzel). Második esete, ha az elkövető az embercsempészést fegyveresen követi el, majd harmadik, egyben utolsó este, az üzletszerű elkövetés. 68 A bírói gyakorlat szerint ez az alakzat valósul meg, ha az elkövető az e célra alakult szervezet tagjaként, bár ő maga első ízben valósítja meg az embercsempészést. 69 Az (5) bekezdés értelmében, mellékbüntetésként kitiltásnak van helye. Ez azért indokolt, mert az elkövető 70 határ menti helységekben való tartózkodása a közérdeket sértheti A két bűncselekmény összehasonlítása A két bűncselekmény fontosabb tényállási elemei Emberkereskedelem Embercsempészés közrend, közbiztonság, jogi tárgy államhatár sérthetetlensége személyi szab. védelme bárki alanya bárki eladás, megvásárlás, átadás, elköv-i mag. államhatár meg nem engedett módon v. átvétel, más személyért elcse- engedély nélkül történő átlépéshez nyújrélés, toborzás, szállítás, elszállásolás, elrejtés, tott segítségnyújtás másnak megszerzés vannak min. esetek vannak sui gen. bűnsegélyszerű bcs. mellékbüntetésként kitiltásnak van helye 67 Horváth Tibor Lévay Miklós: Magyar büntetőjog különös rész 2. kötet, Complex Kiadó, Budapest, 2006, 27. o. 68 Rabóczki Ede i.m o. 69 BH 1981/ Dr. Rabóczki i.m o. 27

28 Ezen kívül fontos kihangsúlyoznunk, hogy az embercsempészés többnyire azonnali haszonnal jár és voltaképp segítő jellegű tevékenység, míg az emberkereskedelem esetén az emberkereskedő célja, hogy a sértett eladása, kizsákmányolása stb. révén pénzhez jusson és sokszor megjelenik a prostitúció és a szervkereskedelem, valamint a kényszermunkára és szolgáltatás nyújtására kényszerítés is Windt Szandra: Illegális migráció, emberkereskedelem, embercsempészet, (2010. október 28.) 28

29 III.A bűncselekmények kriminológiai megközelítése 3. 1.Az emberkereskedelem bűncselekményének kriminológiai jellemzői Az emberkereskedelem okai Az utóbbi évtizedben az emberkereskedelem világszerte egyre súlyosabb problémává vált, mely mögött a bűncselekményt kiváltó számos ok áll, amelyeket az alábbiakban lehet összefoglalni. Elsőként a gazdasági okokat kell megemlíteni. Azon országok, melyek gazdaságilag elmaradottabbak, célpontjaivá váltak a munkaerőt verbuváló emberkereskedelemnek vagy a szexturizmusnak, illetve mindkettőnek. A megelőzés kapcsán igen fontos, hogy a keresleti oldalon célul tűzzük ki az olcsó munkaerő és a szexuális szolgáltatás iránti kereslet csökkentését. E célok hivatottak elősegíteni a nemek esélyegyenlőségéről szóló oktatási programok és az informális kampányok. 72 A munkanélküliség és a szegénység is indukáló tényezője lehet az emberkereskedelemnek. Miután több nyugat-európai ország is megszigorította a beutazás feltételeit, és a munkavállalási, valamint a tartózkodási engedélyek kibocsátását, a szegényebb országokból kiinduló migráció megtorpant az előttük lezárt határoknál. Miután ezek az emberek mindenféleképpen el akarták kerülni, hogy visszamenjenek a kiindulási országukba hiszen hazájuk nem tartogatott semmit a szegénységen és a kilátástalanságon kívül a számukra, bármilyen kockázat vállalására is késznek mutatkoztak. Ilyenkor a szegénység és a külföldi munkavállalás mint a túlélés egyetlen lehetősége motiválja a migrációt. Ez a tény azonban csak egyre inkább bátorítja az erre szakosodott bűnöző csoportok működését. 73 Az okok között szerepel az esélyegyenlőség hiánya és ezzel együtt a szegénység feminizációja. Bizonyos országban a nők kilátástalannak tűnő jövőképe, az esélyegyenlőség hiánya és a nők ellen tanúsított kegyetlen erőszak miatt egyre több női résztvevője van a nagy migrációs hullámnak. E nőknek két típusa van: vannak, akik önszántukból hagyják el országukat, de a célországban már kétes ügynökségek révén jutnak munkához; míg vannak 72 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, 25. o. 73 Lásd uo. 26. o. 29

30 olyan nők is, akik a tökéletesen felépített bűnszervezet áldozataivá válnak a jól hangzó álláshirdetések által. 74 A jobb életkörülmények iránti vágy is megfelelő ok lehet arra, hogy valaki ezt az utat válassza. A gyors meggazdagodás iránti vágy, a magasabb életnívó, a biztatóbb jövőkép mind-mind olyan tényezők, amelyek megfelelő húzótényezők. 75 Elmondhatjuk, hogy a sértett neme jelentősen meghatározza, hogy a fent említett okok közül melyik fogja őt elsősorban cselekvésre késztetni. A nők tekintetében ezek az okok elsősorban a szegénység, a munkanélküliség, a politikai és egzisztenciális bizonytalanság, valamint az alacsony műveltségi szint. 76 A szervezett bűnözés ezeket az okokat és a legális munkavállalás nehézségét használják ki Az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés Az emberkereskedelem olyan, országhatárokon túllépő problémát jelent, amely érinti a kiindulási és célországokat, valamint, sok esetben a tranzitországokat is. A munkanélküliség és a szegénység miatt érzett elkeseredés és a jobb életkörülmények iránti vágy által motivált migráció egyre nagyobb növekedésében nem kis szerepe volt/van a szervezett bűnözésnek és eszköztárának, mint a rafinált toborzási módszerek és az erőszak alkalmazása. Az emberkereskedelemre szakosodott szervezeteknél a szervezettség három formáját különböztethetjük meg. 77 A legmagasabb fokon áll, a large-scale network, melynek jellemzője, hogy magas szintű szervezettséggel rendelkezik, ezen kívül a politikai és gazdasági élet minden szintjén kiépített kapcsolatokkal rendelkezik, mind a származási, mind a tranzit és a célországokban egyaránt. Ezen kívül nemzetközileg szervezett hierarchikus struktúrával is rendelkezik. 78 A rendkívül magas szinten szervezett emberkereskedelem elleni küzdelem igen nehéz, ezért európai és nemzetközi szinten egyaránt folytonos és összehangolt stratégiára, cselekvési tervre és összehangolt intézkedésre van szükség, a jelenség elleni hatékonyabb fellépés érdekében Lásd uo. 26. o. 75 Lásd uo. 26. o 76 Kovács Attila: Az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelem Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás fényében; Ügyészek lapja 11. évf. 5. sz./2004; 23. o. 77 Lásd fent idézett kézikönyv I. kötet 27. o. 78 Fehér Lenke: Nemzetközi emberkereskedelem; Acta Humana 8. évf. 26. szám/1997; 60. o. 79 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, 27. o. 30

31 A következő fok elnevezése a medium-scale network, amely alapvetően abban különbözik az előzőtől, hogy a nőket nem adják át más csoportoknak, hanem saját ellenőrzésük alatt álló nyilvános házakban és klubokban helyezik el őket. A nőket legtöbbször ún. adósságkötelék fűzi hozzájuk, hiszen törleszteniük kell a közvetítői munka, a szállítás és a szállás költségeit. Ezt másképp nem, csak a munkájuk felajánlásával tudják kifizetni. Ez idő alatt, ami sokszor akár több év is lehet, elkülönítve, megfélemlítve, bezárva és bántalmazva élnek, többször előfordul, hogy a kábítószerre is rászoktatják őket. 80 Harmadik, egyben a legalacsonyabb foka a small-scale network, melynek lényege, hogy egyéni megrendelés alapján működik, amely legtöbbször úgy valósul meg, hogy a szexszalon tulajdonosa rendelést ad le, főleg valamilyen egzotikus szépség munkára verbuválása végett. A technikák igen eltérőek lehetnek. Gyakori, hogy felszolgálói, gyermekfelvigyázói, háztartási alkalmazotti, táncosnői, vagy pincérnői állásokkal kecsegtetik a jelentkezőket, mely legtöbbször prostitúciós tevékenységet takar, ám ezzel csak a célországba érkeze szembesítik őket, ahonnan már nincs visszaút. 81 Sajnos elég nehéz megállapítani, hogy a szex-munkára vállalkozás tekintetében hol ér véget az önkéntesség, és hol kezdődik a kényszer. Azonban azt, az esetek jelentős százalékában elmondhatjuk, hogy a kizsákmányolás valamely eleme mindig jelen van, hiszen e szalonok üzemeltetőit csak a profit érdekli és e végett sokszor visszaélnek a lányok kiszolgáltatott helyzetével szeptemberében, egy bejelentés alapján kanadai masszázscentrumra csaptak le a rendőrök, ahol külföldi állampolgárságú nőket emberkereskedők tartottak fogva. A szalonban, bár masszázs-szolgáltatást hirdettek, valójában a hölgyek egészen más szolgáltatást nyújtottak, hiszen szexuális jellegű munkára kényszerítették őket. A nők ez esetben is egy újsághirdetésre jelentkeztek, ahol jól fizető legális állást ajánlottak számukra. Azonban, amikor megérkeztek Kanadába, a már bevált módszer szerint elvették okmányaikat, majd közölték velük, hogy bár szabadon távozhatnak, de akkor értesíteni fogják a családjaikat arról, mivel keresték kenyerüket az országban. Ez történt egy másik esetben is Calgaryban, ahol egy magyar lány is N. Tímea érintett volt, aki 11 évvel ezelőtt érkezett egy újságban talált álláshirdetés miatt Torontóba. Azonban, a reptéren már három férfi várta, akik egy sztriptíz bárba vitték, ahol erotikus táncra és szexuális szolgáltatások nyújtására kényszerítették, és megfenyegették, hogy ha nem teszi, őt és édesanyját is megölik. A lánynak végül szerencséje volt: sikerült megszöknie. Ez azonban 80 Fehér Lenke i.m. (Acta Humana, 1997) 60. o. 81 Fehér Lenke i.m. (Acta Humana, 1997)), 60. o. 82 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, 27. o. 31

32 sajnálatos módon, nem mindenkivel történik így és előbb-utóbb felőrlődnek ebben a borzalmas világban Toborzási módszerek az emberkereskedelemben Elöljáróban elmondhatjuk, hogy az elkövetők a legkülönbféle módszerekkel próbálják toborozni az áldozatokat. A bűnözők leginkább bárokban, diszkókban, vagy más szórakozóhelyen tesznek visszautasíthatatlan ajánlatot a gyanútlan lányoknak, azonban sajnálatos módon az sem ritka, hogy maguk a családtagok vagy barátok révén próbálják megközelíteni a kiszemelt áldozatot. Igen elterjedt szokás még, hogy a sértettet újsághirdetések úján próbálják megközelíteni, illetve bizonyos ügynökségek házasságközvetítő, munkaközvetítő vagy utazási ügynökség segítsége sem elhanyagolható ezen a téren. Azonban az áldozatok meggyőzésének legkegyetlenebb eszköze az erőszak Az egyéni toborzási módszerek Az emberkereskedelemre specializálódott csoportok sokszor közvetlen módszereket is alkalmaznak, melyek közül gyakori, hogy szórakozóhelyeken és diszkókban ismerkedve sokszor a kiszemelt közvetlen környezetét is megközelítve, a leendő sértettet megtévesztve próbálják tőrbe csalni őket. Ilyenkor jólétet, gazdagságot és karriert ígérve, igyekeznek meggyőzni őket a külföldi munkavállalás előnyeiről. Az ilyen jellegű toborzás hatására, sok nő utazik önszántából külföldre, ám kint szembesülnek azzal a kegyetlen ténnyel, hogy a munka természetét illetően megtévesztették őket. Gyakori, hogy házasságot, vagy jól fizető állást ígérnek nekik, ehelyett prostitúció és rabszolgasághoz hasonló bánásmód vár rájuk a célországban. Erre kiváló például szolgála következő eset, amikor is a sértettet egy külföldi állásra szerződtettek közvetítők segítségével, melynek értelmében, felszolgálóként kellett volna dolgoznia egy külföldi bárban, kiugróan magas munkabérért, ám ehelyett, a sértettet szexuális szolgáltatás nyújtására kényszerítették. A nőnek sikerült megszöknie, ám az átélt események hatására súlyos pszichés traumát szenvedett el. 85 A közelmúltban is, nem egy eset történt, amikor a lányokat becsapva, külföldre csalogatták őket, ahol aztán embertelen 83 Berkes Anna: Burjánzik a szexrabszolgaság! A magyar lánynak sikerült elmenekülnie e (2010. október 9.) 84 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, o. 85 Lásd ugyanott o. 32

33 körülmények várták a sértetteket. Az osztrák rendőrség feltételezése szerint egy magyar férfi, akit csütörtökre virradóra, emberkereskedelem gyanújával vettek őrizetbe az osztrák hatóságok, Ausztriába csalt és prostitúcióra kényszerített magyar lányokat. A 31 éves férfi már egy ideje rendőrségi megfigyelés alatt állt. A gyanú szerint 2007 óta hamis ígéretekkel Stájerországba csalta a magyar nőket, ahol bordélyokban prostitúcióra kényszerítette őket és a prostitúcióval keresett pénzt fenyegetéssel, illetve erőszakkal elvette A rendőrség csak két áldozatról tud, de feltételezik, hogy többen is vannak Informális hálózat révén történő toborzás Ilyenkor az elkövetők a közeli hozzátartozókba és a barátokba vetett bizalomra építenek, amikor is, őket előnyökkel és ígéretekkel meggyőzve, közelítik meg a potenciális áldozatokat. Ez a módszer rendkívül nagy törést okoz az áldozatban, hiszen pont azokban az emberekben csalódik, akiktől a védelmet, a segítséget várhatná és, akikben eddig teljes mértékben megbízhatott. 87 Távol-Kelet köztudottan a szexturizmus első számú központja, a prostituáltak magas százaléka sajnálatos módon pedig év közötti fiatal óta, India északkeleti részén Assam tartományban, már 3184 nőt és 3840 fiatal lányt regisztráltak eltűntként. Érdekesség, hogy ez átlagban napi két eltűnt nőt jelent. A rendőrség 2007-ben két fiatal lányt mentett meg, akiket szexrabszolgaként és call girl-ként foglalkoztattak helyi vagyonos földesurak Delhi közelében. A rendőrség az eset után felmérést készített, amelyből egyértelműen kiderült, hogy az elrabolt lányok és nők többségét az Assam-i nyomornegyedekből úgynevezett. toborzók csábították el, akik a dekoratív és hiszékeny lányoknak jól hangzó állásajánlatokat kínáltak. Számomra elborzasztó tény, hogy sok lányt épp a szüleik küldenek el ezekre a munkákra, abban a reményben, hogy gyermekük a későbbiekben majd pénzzel tudja támogatni a családot, hogy ha sikerrel jár a számukra ismeretlen világban. Ez természetesen szinte soha nem fordul elő és az eladott lányokról, nőkről nem hallanak többet. Jellemző, hogy a család gyakran előleget is kap az ajánlat mellé, főképp azért, hogy könnyebben megkössék az üzletet. A pénzhiány és a kiszolgáltatottság miatt a környék könnyen válik a pornográfia melegágyává is, így az eltűnések hátterében legtöbbször a helyi pornóipar áll. Azok a lányok, akiket nem visznek ki a tartományból, 86 MTI: Emberkereskedelemmel gyanúsítanak egy magyar férfit Ausztriában (2010. október 9.) 87 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, 35. o. 88 Szerencsi Ágnes: Virágzik a modern rabszolgaság (2010. október 9.) 33

34 gyakran a helyi pornóiparban végzik. A körből kikerülni pedig nehéz, hiszen a kitelepített táborok lakói elviselhetetlen nyomorban élnek, és így kénytelenek a kétesebb ajánlatokra is igent mondani egy kis pénz reményében Hirdetések útján végzett toborzás Sajnálatos módon, gyakori eset, hogy a szexipar menedzserei napilapokban és magazinokban adnak fel hirdetéseket. Véleményem szerint, ez az egyik legveszélyesebb toborzási mód, hiszen ez a mód van leginkább jelen a mindennapi életükben és, ha ez emberek főképp a fiatal lányok nem elég óvatosak, könnyen az áldozatává válhatnak. Ezt elkerülendő, érdemes figyelemmel kísérni a hirdetések lélektanát: elsősorban könnyű, jól fizető, külföldi munkát ígérnek, hiszen így könnyen felkelthetik az érdeklődést. A hirdetést feladó személyek törekednek arra, hogy az olvasóban minden rossz érzést, kételyt eloszlassanak. A lényeg mindig azon van, hogy a munkát vonzónak, nem megerőltető jellegűnek állítsák be, illetve az is nagyon fontos, hogy kiugróan magas jövedelmet helyezzenek kilátásba. Ami nagyon árulkodó lehet még, hogy a hirdetés tartalmazza még azt a fontos információt is, hogy nyelvismeret, illetve valamilyen előképzettség nem feltétele a munkavállalásnak. Ezen kívül az erotikus munkáknál a hangsúlyt éppen a szexmentességre, a luxuskörülményekre, illetve a kedvező feltételekre helyezik Az internet segítségével megvalósuló toborzás Voltaképp, ez a hirdetések útján megvalósuló toborzás egyik válfaja. Az elkövetők, a technika új vívmányait kihasználva próbálnak a potenciális áldozatok közelébe kerülni. Igen közkedvelt módja a toborzásnak, hiszen az internet személytelen, gyors és igen hatékony kommunikációs eszköz Ügynökségek útján végzett toborzás Az ügynökségek közül, leginkább a házasságközvetítő, a munkaközvetítő és a utazásszervező ügynökségek segítenek a potenciális áldozatok keresésében és 89 Túróczi Norbert: A szexrabszolgák kálváriája (2010. október 9.) 90 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, 35. o. 91 Lásd uo. 36. o. 34

35 megnyerésében. Ezen kívül, nem ritka, hogy új úti okmányok beszerzésében is közreműködnek valamint, hogy megszervezik a kiutazást is. Az ügynöksége igénybe vétele azért kedvelt toborzási mód, mivel ez a legalitás látszatát nyújtja, és könnyebben meggyőzi a gyanútlan áldozatokat Erőszakos bűncselekmény révén végzett toborzás A toborzási módszerek legdurvább eszköze a sértett fizikai erőszakkal történő kényszerítése. Múlt hónapban, emberkereskedelem miatt vettek őrizetbe Mexikóvárosban egy magyar házaspárt és fiatalkorú gyermekét. Az értesülések szerint, a 41 éves L. J.-t, a vele egyidős feleségét S.O.-t, valamint 17 éves, Gabriel néven emlegetett fiukat azután tartóztatták le, hogy a szövetségi hatóságnak sikerült kiszabadítania egy nőt, akit saját otthonukban tartottak fogva, és alkalmanként szállodai vendégekkel folytatott prostitúcióra kényszerítettek. A korábban modellként dolgozó nőt, csalással és fenyegetéssel vették rá arra, hogy szállodákban jelenjen meg, és ott létesítsen szexuális kapcsolatot a pár által szerzett ügyfelekkel. A feleség és fia minden egyes alkalommal a hotel épülete előtt várta a nőt, akinek kényszermunkája végeztével a megkeresett pénzt le kellett adnia. A rendőrségen végül az egyik szexuális szolgáltatást igénybe vevő szállodai vendég tett feljelentést, aminek alapján őrizetbe vették a magyar házaspárt és kiskorú gyermekét. Az ügyben a kiszabadított áldozat mellett vallomást tett egy másik nő is, aki megerősítette a fogva tartott modell által elmondottakat Belépés a tranzit- vagy célországba Ha az emberkereskedelem külföldre irányul, az emberkereskedők a toborzást követően megszervezik az áldozat külföldre juttatását. Ez legtöbbször több országon történő átutazást jelent, amely magába foglal nem egy állomást és gyűjtőhelyet. A szervezett bűnözés tipikus velejárója, hogy az áldozatokat valamely városban összegyűjtik, majd a csoportosítás végeztével, különböző célországok felé irányítják őket. Az okmányok 92 Lásd uo o. 93 MTI: Magyar házaspárt tartóztattak le emberkereskedelem miatt Mexikóban; (2010. október 9.) 35

36 beszerzése, az utaztatás megszervezése és finanszírozása a szervezők feladata, azonban ez nagyfokú függőségbe taszítja a sértetteket. A határátlépés történhet légi vagy vízi közlekedési eszközzel, valamint közúton, vagy gyalog átkelve a határon. A belépés legálisan érvényes úti okmányokkal vagy illegálisan hamis vagy hamisított úti okmányokkal, vagy embercsempészet útján történhet. Sokszor előfordul, hogy diák vagy artista vízummal utaztatják az áldozatokat, de az sem ritka, hogy hajóban, konténerben, vagy vonatban elrejtve jut be a sértett a célországba. Az utóbbi, az áldozat számra nagy kockázattal jár, hiszen nemcsak, a helyzete rendkívül bizonytalan, de az út is hosszú gyötrelmet jelent a számára. Fontos kiemelni, hogy ha az országba való belépés módja legális is, az illegális munkavégzés, illetve a vízum lejárta után történő ott tartózkodás miatt a sértett nagyon hamar az illegalitás területére tévedhet. Az emberkereskedők az áldozatokat igyekeznek minél nagyobb függésben tartani, hiszen számukra az a cél, hogy a lehető legnagyobb profitot termeljék. Ezt a legális úti okmányokkal való rendelkezés hiánya hiszen, ha a sértett még azzal is utazott be az országba, az elkövetők első dolga lesz azt tőle elvenni és a fenyegetettség érzése is egyaránt segíti. A leggyakrabban az adósságköteléket, az elszigetelést és az erőszak alkalmazását használják, mint szökés-gátló megoldást. 94 Az adósságkötelék lényege, hogy az úti okmányok előállításának, az utaztatásnak, illetve a munkaközvetítői jutalékokon túl, a szállás és ellátás költségét is a sértettre terhelik az elkövetők, amelynek visszafizetéséig nem hagynak más választási lehetőséget a sértett számára, minthogy prostitúcióval dolgozza le a felgyülemlett akár több ezer dollárra rúgó összeget. 95 Az elszigetelés során, az áldozatoktól elveszik a személyi- és úti okmányaikat már az út során, vagy rögtön a megérkezéskor. Ez két módon is megakadályozza a szökést. Egyrészt, okmányok nélkül az áldozatok nem utazhatnak tovább; másrészt, okmányok hiányában a sértettek tarthatnak attól, hogy a hatóságok esetlegesen kiutasítják őket. Így az elkövetők azt is elérik, hogy a sértettek kevésbé fognak bízni a hatóságokban. Mindezek mellett, az áldozatot elszigetelik a honfitársaitól és az azonos nyelvet beszélőktől is. Ez azt hivatott szolgálni, hogy a sorstársak ne tudják egymást vigasztalni, érzelmileg támogatni. A sértettet 94 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet, o. 95 Lásd uo. 37. o. 36

37 tehát teljes mértékben elzárják a külvilágtól, sokszor azt sem tudja hogy épp melyik városban, milyen nyelvterületen van. 96 Annak érdekében, hogy a sértettet engedelmességre késztessék, az elkövetők nem riadnak vissza attól, hogy bántalmazzák, éheztessék, kínozzák áldozataikat, és az sem ritka, hogy a drogra is rászoktatják őket, hiszen az adag kedvéért a lányok egy idő után már bármire hajlandóak. Az áldozatok megtörése érdekében nem ritka, hogy családtagjaik megölését, bántalmazását is kilátásba helyezik. 97 Toborzás Szállítás, elrejtés Átadás Erőszak; Kizsákm. 1. Az emberkereskedelem folyamata Az embercsempészés bűncselekményének kriminológiai jellemzői Az embercsempészés bűnszervezetének szintjei A szinteket a szerint különböztethetjük meg, hogy milyen a bűnözői társulás szerveződésének foka, milyen a térbeli és időbeli kiterjedtsége, milyen a munkamegosztás és az üzleti vállalkozásokba való behatolás foka, végül milyen a közhatalommal való összefüggés mértéke. Ezek alapján a következő szinteket különböztethetjük meg: Felső szint, melynek lényege, hogy állandó belső maggal rendelkezik és mind horizontálisan, mind vertikálisan szerveződött. Mindezek mellett jellemzi a katonai hierarchiával felépülő bűnözői struktúra. A tevékenységi területeket felosztják maguk között, a közhatalommal való kapcsolatuk mély, és az úgynevezett keményebb áruk és szolgáltatások nyújtása, valamint az erőszak alkalmazása egyaránt jellemzi őket. A középső szint röviden úgy jellemezhető, hogy ez is viszonylag állandóbb személyi összetétellel rendelkezik, melyet a néhány tagból álló mag mozgat. Azonban itt, csak az üzleti 96 Fent idézett kézikönyv alapján I. kötet o. 97 Lásd uo. 38. o. 98 Lásd uo. 38. o. 99 A fejezet, Szabó Zoltán r.alezredes volt Miskolci Határőr Igazgatóság Felderítő osztályvezetőjével folytatott szakmai konzultáció alapján készült 37

38 vállalkozás és az érdekszférák felosztásának néhány eleme jelenik csak meg, azonban sem a területi, sem az időbeli kiterjedtsége nem jelentős. A csoport tagjainak jelentős része foglalkozásszerűen folytat bűnözői tevékenységet, ami számukra a megélhetést jelentő rendszeres jövedelmet biztosítja. A szerveződés legalsó szintjét, a laza szerkezet és a horizontális szerveződés jellemzi. A csoport személyi összetétele változó, és bár a szerepleosztás nagyobb fokú, az üzleti életbe csekélyebb behatolás jellemzi őket. A közhatalommal és a közélettel való kapcsolatuk nem állapítható meg. A struktúrán belül egy hármas tagozódást lehet felfedezni, amely leginkább egy családfához hasonlítható. A legfelső szinten helyezkednek el a főszervezők, akik nemzetközi szinten koordinálják az embercsempészést, illetve a középső szinten keresztül irányítják az embercsempész tevékenységet. A középső szinten helyezkednek el azok a személyek, akik főképp az alsó szinteken lévő végrehajtókat választják ki, valamint a fentről kapott instrukciók alapján tervezi és szervezik a kivitelezést. A legalsó szinten a terepfelderítők, a sétáltatók, a szállítók, a pihentető helyek üzemeltetői és az okmányfelhajtók-hamisítók helyezkednek el Az elkövetők kriminológiai profilja csoportosítani. Az embercsempészés elkövetőinek kriminológiai profilját az alábbiak szerint lehet A főszervezők Ezen személyek viszonylag hosszú ideje Magyarországon tartózkodó menedékes, bevándorolt, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek, akik állampolgársági eljárás alatt állnak, vagy már rendelkeznek is magyar állampolgársággal. Legtöbbször távolkeleti, belső-ázsiai, vagy arab férfiak. Főképp Budapesten vagy a város vonzáskörzetében valamelyik nagyvárosban élnek. Hazánkban jövedelmező tevékenységet folytatnak, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagjai. Intelligenciájuk magasabb az átlagosnál, általában több nyelvet beszélnek: anyanyelve mellett magyarul, angolul és/vagy oroszul. Mindemellett mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szinten széles kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A lelepleződésüknek megnehezítése érdekében álnevet vagy becenevet használnak, az alatta álló szervezőkkel elsősorban telefonkapcsolatban állnak, a személyes találkozásokat próbálják 38

39 elkerülni. Tervezik, szervezik, közvetve irányítják a csempészés minden fázisát, miközben fizikailag nem nyújtanak segítséget, nem vesznek részt az embercsempészetben A szervező A főszervezővel megegyező nemzetiségű, illetve magyar vagy a szomszédos országokból származó férfi. A főszervezőhöz hasonló kvalitásokkal rendelkezik, ha a személy arab vagy ázsiai származású, azzal a jelentős eltéréssel, hogy anyagi háttere sokkal szűkebb. Nem egy esetben a befogadó állomás lakója. Általában a magyar, vagy a környező országokból származó szervezők, kényszer vagy veszteséges vállalkozók, illetve munkanélküliek. A határterületen élnek, hiszen fontos, hogy jó helyismerettel és személyi kapcsolatokkal rendelkezzenek. Az embercsempészért megelőzően vagy azzal párhuzamosan különböző jellegű csempésztevékenységgel is foglalkoznak. A szervező személye azért nagyon fontos, mert mind a főszervezővel, mind a végrehajtókkal kapcsolatban áll, hiszen a főszervező instrukciói alapján a csempészés minden mozzanatát megszervezi, illetve különös gondot fordít a végrehajtók több irányú kiképzésére is. Mindemellett, ha a cselekmény balul sülne el, gondoskodik az elfogott csempészek jogi védelméről is A szállító Olyan munkanélküli, fiatal férfi, aki Magyarországon, vagy a túloldalon, az államhatár közelében vagy határterületen él. Jó vezetési rutinnal és helyismerettel rendelkezik, ami nagyon fontos a végrehajtás szempontjából. Erőszakos, vakmerő, az üldözőivel szemben a legvégsőkig ellenáll. Jellemző rájuk, hogy az anonimitás elérése érdekében, a beszállításoknál maszkban és kesztyűben vezetnek, hogy a későbbiek során ne tudják majd azonosítani őket. Ami a járműveket illeti, azokat hamis, hamisított vagy lopott hatósági jelzéssel látják el, illetve eltávolítják az egyéni azonosító jeleket. Jellemző, hogy a nagy utasterű személygépkocsikat átalakítják, oly módon, hogy a hátsó üléseket és a csomagtartót elválasztó lemezt eltávolítják, ezzel is megnövelve az utasteret. Az áru- és teherszállító járműveknél az adott rakteret vagy raktéren belül 39