Az európai nukleáris energetika Fukushima után másfél évvel

Átírás

1 Az európai nukleáris energetika Fukushima után másfél évvel november 22-én az Energetikai Szakkollégium jubileumi félévének tizedik rendezvényén Bajsz József a Paksi Atomerőmű Zrt. Minőségfelügyeleti Főosztályának vezetője tartott előadást, melynek keretében az érdeklődő közönség áttekintést kaphatott a 2011-es fukushimai baleset nukleáris energetikára gyakorolt hatásairól. A témához kötődően az Energetika Szakkollégium felkérésére a korábbiakban Dr. Aszódi Attila két előadása során ismertette a baleset körülményeit, illetve annak várható hatásait. (2011. április 20.: az ESZK és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat közös szervezésében: A Fukushimai Atomerőmű balesete és hatásai, november 24.: Fukushima, hogyan tovább? Atom kiváltása, atomellenesség az EU-ban? ) Japán Az elhárítási-helyreállítási munkák előrehaladott állapotban vannak. A Fukushima Dai-ichi telephelyen jelenleg a bontási munkák, illetve az épületek súlyosan károsodott részeinek eltávolítása zajlik, emellett pedig a legfontosabb feladat a sérült reaktorok hűtésének biztosítása, a folyékony hulladék kezelése, illetve a légnemű kibocsátások mérséklése. A japán szakembereknek több mint m 3 hulladék víz kezelését kell megoldaniuk, míg egy atomerőmű normál üzemvitele során átlagosan ennél 3-4 nagyságrenddel kevesebb víz kezeléséről szükséges gondoskodni. A sérült 4-es blokk felsőrészére egy ideiglenes szerkezetet telepítenek, amely biztosítja az átrakó gép működését, melynek célja a pihentető medencéből a fűtőelemek tartályba helyezése, és azok szállíthatóvá tétele a közös üzemanyag tárolóba. A TEPCO (Tokyo Electric Power Company) vállalat csődbe jutását a japán állam tőkeinjekciója akadályozta meg, melynek a következtében a vállalat többségi tulajdonosa 2012 márciusától kezdődően a japán állam. A teljes veszteséget körülbelül 125 milliárd dollárra becsülik, ami nagyjából

2 megfelel a japán GDP 2%-nak. Jelenleg az 54 japán atomerőművi blokkból összesen kettő üzemel (Ohi 1, 2). Japán LNG és fűtőolaj behozatala számottevően nőtt, aminek köszönhetően 2011-ben Japán történetének legnagyobb kereskedelmi deficitjét érte el. A Diet (a japán parlament) vizsgálata szerint, az erőműben történt katasztrófa emberi mulasztásokra vezethető vissza, illetve kimondja, hogy Az alapvető okok a japán kultúra mélyen gyökeredző konvencióiban keresendők: a visszaható engedelmességünkben; az idegenkedésünkben a tekintély megkérdőjelezésétől; a mindenáron ragaszkodásunkban a programban leírtakhoz ; a csoportos döntéshozatalban; az elszigeteltségünkben." Júliusban megalakult az új japán hatóság, az NSC (Nuclear Safety Commission), de a japán atomerőművek jövőjéről egyelőre nem született döntés. A kormánybizottság azon javaslatát, miszerint 2030-ig az összes atomerőművet véglegesen be kell zárni, a kormány nem fogadta el. Nemzetközi szervezetek, fejlemények az EU-n kívül A fukushimai baleset után nemzetközi kezdeményezések történtek a világ nukleáris létesítményeinek felülvizsgálatára. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség átértékeli a súlyos balesetek esetén betöltendő szerepét, létrehoz egy Clearinghouse intézményt, aminek legfőbb feladata az információk rendszerezése és továbbítása. Ezenkívül célja a Nukleáris Biztonsági Konvenció megújítása, illetve az OSART (Operational Safety Review Team) vizsgálatok hatékonyságának növelése. A WANO (World Association of Nuclear Operators) szintén több módosító javaslatot tűzött ki maga elé. A világ EU-n kívüli részén nem voltak jellemzők a baleset utáni hirtelen, emocionális alapon meghozott döntések. A világ országainak nukleáris programjai.

3 Az Egyesült Államok nemzeti hatósága, az NRC elrendelte a szükséges korrekciós intézkedések végrehajtását, miközben Oroszország is elvégezte a stressz-teszteket, vagyis Célzott Biztonsági Felülvizsgálatokat, majd hozzálátott a szükséges intézkedések végrehajtásához (pl. mobil dízelgenerátorok telepítése). India és Dél-Korea tovább folytatja nukleáris programjait, Kína habár először felfüggesztette programját, azóta ott is újraindították azt, míg Vietnam, Törökország vagy például az Egyesült Arab Emírségek új nukleáris országként kezdik meg projektjeiket. Történések az EU-ban Európában a baleset nyomán kisebb hisztéria alakult ki, egyes reakciókban talán a félelemkeltés is megtalálható volt. Németország néhány napon, Svájc pedig néhány héten belül döntött az atomerőműveik leállításáról (A svájci szenátus egy későbbi döntése értelmében a tiltás csak a jelenlegi technológiákra vonatkozik). A döntésekben aktuálpolitikai megfontolások is közrejátszottak. Érdekes adat, hogy az 5200 db Fukushimával kapcsolatos EUs sajtómegjelenésből ig 4200 db a német médiához köthető. Olaszországban a Csernobil után leállított nukleáris program újraindításáról 2010-ben írtak ki népszavazást (ott legmagasabbak a villamos energia árak az EU-ban), melynek dátuma a fukushimai balesetet követő napok egyikére esett, az eredmény alapján az olasz nukleáris program nem indul újra. Az EU tanácsa elrendelte a Célzott Biztonsági Felülvizsgálatok végrehajtását, melynek módszereit az ENSREG (Europen Nuclear Safety Regulators Group) dolgozta ki. A vizsgálatok a villamos energia ellátás elvesztésére, a végső hőelnyelő elvesztésére, illetve a súlyos baleseti készültségre helyezték a hangsúlyt. Az erőművek biztonságossága nem kérdőjeleződött meg, a súlyos balesetek megelőzéséért, illetve azok következményeinek korlátozásáért megtehető további lehetőség természetesen előtérbe kerültek. Németország Németország elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett, 2010-es Energiekonzept -ben meglepően nagymértékű összenergia fogyasztás csökkenést, illetve megújuló forrásból származó villamosenergia-termelést vártak 2050-re. A nukleáris energiatermelés is nagy figyelmet kapott, a nukleáris hasadóanyagra 145 euró/gramm különadót vetettek ki. Németország 2011 májusában a MWe nukleáris kapacitásából 8000 MWe leállítása mellett döntött, melynek következtében nettó áramexportőrből áramimportőrré vált, a német villamos energia ára pedig nagyjából 15%-al emelkedett. A tervek szerint Németország a jelenleg még működő blokkok üzemidejének lejárta után nem fog nukleáris alapú energiatermelést folytatni.

4 A bezárások hatása a német villamos energia külkereskedelemre. A bezárások hatása a németországi villamos energia árra. A német gazdasági miniszter szerint a döntés évente 2 milliárd eurójába kerül az országnak, az RWI Institute szerint a CO2 kvóta ár növekedése miatt pedig további évi 7,5 milliárd eurójába az EU-s országoknak. Jelentős problémát okoz, és a villamoshálózat stabilitását veszélyezteti, hogy a kapacitások nagy része Németország legnagyobb ipari termelő vidékeiről, az ország középső és déli területeiről esett ki. Egyes felmérések szerint az elmúlt 3 évben 29%-kal nőtt a rövididejű kiesések száma a német hálózatban, míg a szolgáltatási hibák száma 31%-kal emelkedett, és ezen hibák fele termelési kieséshez vezetett februárjában a rendszer órákon át üzemelt n-2 állapotban, azaz a rendszer két fontos eleme is meghibásodott. Ekkor a nagyobb áramkimaradásokat területi átterhelésekkel sikerült elkerülni.

5 A német átviteli hálózat nem képes az északi területekről a középső és a déli területekre juttatni a megfelelő mennyiségű elektromos energiát, ezért ez az energia törvényszerűen a lengyel, cseh, szlovák, és magyar rendszeren keresztül jut el a felhasználás helyére. Ezzel a szállító országok vezetékeit és rendszerét terhelik, amire ezen országok rendszerirányítói 2012 márciusában elsőként egy közös tanulmányban reagáltak. A hálózati problémáknak és a magas energiaáraknak köszönhetően nem egy nemzetközi méretű vállalat gondolkozott el a termelés külföldre vitelében (pl. a Bayer), bár van, aki profitál a helyzetből: az akkumulátorgyártók eladásai az elmúlt két évben 13%-al nőttek. Az átviteli hálózat hiányosságainak megszűntetéséhez a DENA (a német energiahivatal) szerint 32 milliárd eurónyi beruházás szükséges. A DENA legújabb jelentéseiben már azt jelzi, hogy a hagyományos erőművi kapacitás csak 14%-kal csökkenthető 2050-ig, illetve a napelem telepek támogatásának azonnali megszüntetését sürgeti. A német megújuló projekteket köztudottan a lakosság finanszírozza, ami egyre nagyobb terheket ró a háztartásokra: januártól a megújulók támogatása miatt várhatóan újabb 10%-al emelkedik a háztartások éves kiadása. Egyre több kétséget hallani a német zöld ambíciókkal kapcsolatban, és ebben a leállítások költségei is nagy szerepet játszanak. A naperőmű telepek a fogyasztási centrumoktól távol létesülnek, ezért újabb költségeket jelenthet a kis- és középfeszültségű hálózat bővítésének szükségessége. Az off-shore szélerőművek és a hozzájuk tartozó rendszereszközök (tengeralatti kábelek, tengeri transzformátor állomás, stb.) beruházási igénye ~4 millió euró/mw, közel a háromszorosa annak, amire az EU számított. A német energiaóriások (RWE, E.ON, EnBW) bevételei csökkennek, profitjuk nagy része a széntüzelésű blokkok működtetéséből származik. Az energetikai beruházások köztük a megújulóké is folyamatosan csökkennek. Zárszó Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az elmúlt 10 évben hogyan változott a CO2-mentes és a CO2 kibocsátó energiatermelők aránya az EU országaiban. Jól látható, hogy EU-s elkötelezettség ellenére az arányok változatlanok:

6 [%] Th H+RES +N N H+RES H RES (EU-27, EUPROG data. A különböző energiaforrásokat jelölő rövidítések jelentései: RES megújuló (kivéve víz), H víz, N nukleáris, Th egyéb nem megújuló (fosszilis).) Meglepő lehet, hogy az utóbbi 10 évben ugyanannyival mérséklődött USA CO2 kibocsátása, mint az EU-é, a globális CO2 kibocsátás 2011-ben pedig 3%-kal emelkedett (PricewaterhouseCoopers, november). Bajsz József előadása záró gondolataiként elmondta, hogy a politikusok által határozatokba foglalt piac akadályozza a beruházásokat, az EU energiapolitikájára a zűrzavar jellemző. A politikában a megújuló energiaforrások egy új istenhitként jelennek meg, és érdekükben szétverjük a villamosenergia-rendszereket, ellehetetlenítjük a hatékony hagyományos egységek működését, mindeközben költjük a fogyasztók és a költségvetés pénzét. Mindezek ellenére a világ országainak nagy többsége továbbra is úgy számol az atomenergiával, mint a biztonságos energiaellátás, és CO2 kibocsátás elleni küzdelem egyik megfelelő eszközével, és ezt jól mutatja a jelenleg folyamatban lévő 64 atomerőművi blokk létesítése is. György Balázs Károly Energetikai Szakkollégium tagja