Budapest, szeptember

Átírás

1 MECSEKI URÁN BÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT MAGYAR URÁN RESOURCES KFT. PÉCS Budapest, szeptember

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Előzmények Tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás Engedélyezési eljárás jelenlegi állása Speciális hatósági követelmények Társadalmi észrevételek Engedélykérelmet készítő azonosító adatai Az engedélykérő azonosító adatai A létesítmény, telephely azonosító adatai, állapota A tanulmány elkészítésének jogszabályi háttere A tevékenység nagyságrendjének bemutatása Szakterületi jogszabályok A felhasznált adatok és az alkalmazott módszerek értékelése, bizonytalanságok Útmutató a tanulmányhoz ALAPADATOK Megalapozó információk bemutatása A tervezett tevékenység célja és szükségessége Az engedélykérő által tanulmányozott főbb műszaki megoldások A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai A tervezett létesítmény és tevékenység ismertetése A létesítmény ismertetése Bányászati koncepció ismertetése Műszakilag kapcsolódó létesítmények, tevékenységek Kiszolgáló létesítmények A létesítményben folytatni tervezett tevékenységek ismertetése A tevékenység volumene A létesítés és a működés megkezdésének várható időpontja, időtartama A kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása Baleset-, üzemzavar-kockázat mértékének bemutatása A tervezett tevékenység létesítési szempontjai és lehetőségei A létesítés helye, területigénye, jelenlegi területhasználatok, a táj bemutatása A tervezett tevékenység összefüggései a terület- vagy településfejlesztési, rendezési tervekkel és infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel HATÓTÉNYEZŐK ÉS HATÁSFOLYAMATOK, A HATÁSVISELŐK AZONOSÍTÁSA Levegőtisztaság-védelem Készítette: IMSYS Kft. 2/216

3 Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Jellemző levegőhasználatok Helyhez kötött légszennyező források, kapcsolódó technológiák A légszennyező anyag kibocsátást csökkentő technológiák...69 Mozgó légszennyező források A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos belső utasítások és intézkedések Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület levegőtisztaság-védelmi lehatárolása A térség levegőminőségének jelenlegi állapota, a levegőminőség állapotát befolyásoló tényezők Az emisszió hatásterületének meghatározása a levegőminőségre gyakorolt hatás bemutatása Talaj-, felszín alatti vízvédelem Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület talaj-, felszín alatti víz-védelmi lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége A hatásterület állapotának megváltozása Felszíni vízvédelem Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Vízbeszerzés, jellemző vízhasználatok, vízi munkák és létesítmények Szennyvízkeletkezés, szennyvízgyűjtés és -kezelés a kibocsátott szennyvíz jellemzői Szennyvíz keletkezési helyek, szennyvízgyűjtő, -elvezető, -kezelő létesítmények A kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei Csapadékvízrendszer Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület felszíni vízvédelmi lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége Hulladékgazdálkodás Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A telepítés során keletkező hulladékok Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Készítette: IMSYS Kft. 3/216

4 Hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek A keletkező hulladékok mennyisége és összetétele A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása A hulladékok gyűjtése, kezelése és tárolása A hulladékok telephelyről történő elszállítása és ártalmatlanítása Hulladékgazdálkodás tervezése Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület hulladékgazdálkodás szempontú lehatárolása A hatásterület állapotának megváltozása Zaj- és rezgésvédelem Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények A telephelyek és környezetük zajszempontú jellemzése Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Létesíteni kívánt üzemi épületek és nyomvonalas létesítmények Létesítés zajkibocsátása, illetve az abból eredő zajterhelés Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemi eredetű zajkibocsátás Üzemi eredetű zajkibocsátásból eredő zajterhelés Közlekedési eredetű zaj Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület zaj- és rezgésvédelmi lehatárolása Élővilág-védelem Környezet-egészségügyi hatások bemutatása, értékelése Az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások Vonatkozó jogszabályok A telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek A természeti katasztrófáknak való kitettség bemutatása Földrengésveszély Árvíz- és belvízveszély Villámveszély Szélvihar, tornádó Extrém hőmérsékleti viszonyok Készítette: IMSYS Kft. 4/216

5 A környezethasználó tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait A természeti katasztrófákra visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait Baleset-, üzemzavar-kockázat mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára Veszélyforrások azonosítása Robbantás Ércfeldolgozás Üzemanyag tároló Hőtermeléshez felhasznált tüzelőanyag tárolása Ércfeldolgozási maradék és víztisztítási csapadék tároló Veszélyhelyzeti alapesemények és lehetséges veszélyhelyzetek Az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások Társadalmi-gazdasági hatások Éghajlatvédelem Éghajlati viszonyok Éghajlatvédelem A tevékenység érzékenysége az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra Kockázatelemzés 30 évre vonatkozóan A tevékenység hatása a hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére Üvegházhatású gázok várható kibocsátása, csökkentésüket szolgáló intézkedések Lehetséges alkalmazkodási intézkedések, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve ellentételezését szolgáló intézkedések bemutatása A tevékenység hatása az üvegházhatású gázok megkötésére, illetve a növényzet általi elnyelésére Tájhasználat Tájkép, tájhasználat, tájjelleg megváltozása A veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó természeti és épített környezeti elemek ritkasága, pótolhatósága Hatásterületek összesítése Készítette: IMSYS Kft. 5/216

6 3.13. Országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Havária, súlyos üzemzavar kezelés, bányamentés Levegőtisztaság-védelem Alkalmazott megelőző és kibocsátás/hatás csökkentő intézkedések Talaj-, felszín alatti vízvédelem Alkalmazott megelőző és kibocsátás/hatás csökkentő intézkedések Felszíni vízvédelem Alkalmazott megelőző és kibocsátás/hatás csökkentő intézkedések Hulladékgazdálkodás Alkalmazott megelőző és kibocsátás/hatás csökkentő intézkedések Zaj-és rezgésvédelem Alkalmazott megelőző és kibocsátás/hatás csökkentő intézkedések Monitoring Monitoring tanulmány Az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK A környezetre gyakorolt hatás értékelése Levegőtisztaság-védelem Talaj-és felszín alatti vízvédelem Felszíni vízvédelem Hulladékgazdálkodás Zaj - és rezgésvédelem Mellékletek Készítette: IMSYS Kft. 6/216

7 1. BEVEZETÉS A mecseki uránbányászat évi felhagyását követően, 2006-ban, az ausztrál tulajdonú, pécsi székhelyű Wildhorse Energy Hungary Kft., (továbbiakban WHE) uránérc kutatási jogot kapott. A kutatási tevékenység a 2007-ben jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdődhetett el. A MECSEKÉRC és a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel először 2008-ban megkötött együttműködési megállapodások, illetve vállalkozási szerződések keretében feldolgozott korábbi kutatási adatok, termelési tapasztalatok és a kutatási eredmények megerősítették az igen jelentős mecseki uránérc előfordulás meglétét. A többéves kutatási munka eredményeként a Magyar Kormány a 1210/2012 (VI. 26.) számú határozatával felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a mecseki uránbányászat újraindításának megvalósíthatósága, a kitermeléshez szükséges feltételek, továbbá az uránérc egyéb értékes nyersanyag-tartalmát megvizsgáló tanulmány elkészítése érdekében gondoskodjon a magyar állam tulajdonában lévő MECSEK-ÖKO Zrt., a MECSEKÉRC Zrt. és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. részvételéről a külföldi tulajdonú WHE által alapítandó vegyesvállalatban. A Kormányhatározat végrehajtásaként megalakult a pécsi székhelyű Magyar Urán Zrt., és elkészült a mecseki uránbányászat újraindításáról szóló megvalósíthatósági tanulmány. A fenti tanulmány kidolgozásában a korábbi magyar uránbányászat jogutód cégei (MECSEKÉRC Zrt. és a MECSEK-ÖKO Zrt.) és más neves magyar tanácsadó cégek mellett több nagy tapasztalatú nemzetközi tanácsadók működtek közre, mint például a Coffey Mining Pty Ltd. A fenti tanulmány elkészült, a projekt megvalósíthatóságát kizáró körülmény nem merült fel. Az uránkutatási jogadomány birtokosa, egyben a kutatás engedélyese a Magyar Urán Resources Kft. A kutatás helyszíne a Nyugat-Mecsek (Délnyugat-Magyarország), amely Budapesttől délnyugati irányban található mintegy 170 km-re, a es lakosú várostól északnyugatra. az ország egyik jelentős oktatási és kulturális központja, ahol egykoron a magyarországi uránérc-bányászat folyt. A hazai uránérc-bányászat 42 éves múlttal rendelkezik, ezáltal az infrastruktúra és a képzett munkaerő bizonyos részben még rendelkezésre áll. A Mecseki Urán Projekt a Társaság 13,7 km 2 -es kutatási területét és a MECSEKÉRC Zrt. ezzel szomszédos 18,0 km 2 -es bányatelek részeit fedi le. A Társaság óriási lelőhelyi ismereteket halmozott fel a kutatás során; feldolgozta az archív adatokat, geofizikai méréseket folytatott és új kutató fúrásokat mélyített, valamint részletes labor elemzéseket végeztetett a fúrásokból származó kőzetmintákon. A kutatási műszaki engedélyben előírt feladatok teljesítésre kerültek, a kutatási zárójelentés elkészült. Készítette: IMSYS Kft. 7/216

8 1.1. Előzmények A létesítményre, telephelyre vonatkozó környezetvédelmi vonatkozású engedélyek és előírások. 1. táblázat Kiadó hatóság Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Ügyiratszám/ Iktatószám / /2016 PBK/230-15/2016 PBK/330-16/2016 PBK/ /2016 Kutatófúrások Tárgy Wildhorse Kft.; külterületén tervezett uránérc kutatásokhoz kapcsolódó fúrások előzetes vizsgálati eljárása Terület használatának megváltoztatása a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet védett természeti területén kutatófúrás létesítése céljából WHE-I/1. számú kutatófúrás létesítési engedélyezési eljárása WHE-I/2. számú kutatófúrás létesítési engedélyezési eljárása WHE-III. számú kutatófúrás létesítési engedélyezési eljárása Érvényesség Nincs meghatározva december 31. Nincs meghatározva Nincs meghatározva Nincs meghatározva Készítette: IMSYS Kft. 8/216

9 Kiadó hatóság Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Baranya Megyei Kormányhivatal i Járási Hivatal Baranya Megyei Kormányhivatal i Járási Hivatal i Bányakapitányság i Bányakapitányság i Bányakapitányság Ügyiratszám/ Iktatószám PBK/ / / / /3/ /19/2007 PBK/ /2011 Tárgy WHE-III. számú kutatófúrás létesítési engedélyezési eljárása Természetvédelmi hatósági engedély kutatófúrás létesítésére a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet védett természeti területén Magyar Urán Resources Kft. WHE-III. jelű érckutató fúrás létesítésének előzetes vizsgálati eljárása Kutatási műszaki tervek A Wildhorse Energy Hungary Kft. ásványi nyersanyag kutatási jog adományozási ügye Kutatási műszaki üzemi terv a elnevezésű területen A -Orfű-radioaktív érc elnevezésű területre érvényes kutatási műszaki üzemi terv módosítása és a kutatás érvényességi idejének meghosszabbítása Érvényesség Nincs meghatározva december 31. Nincs meghatározva Jogerőre emelkedéstől számított 4 év Jogerőre emelkedéstől számított 4 év március 14. Készítette: IMSYS Kft. 9/216

10 Kiadó hatóság i Bányakapitányság Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Ügyiratszám/ Iktatószám PBK/1264-7/2013 PBK/ /2016 Tárgy A -Orfű-radioaktív érc elnevezésű területre érvényes kutatási műszaki üzemi terv módosítása A -Orfű-radioaktív érc elnevezésű területre érvényes kutatási műszaki üzemi terv módosítása A -Orfű-radioaktív érc elnevezésű területre érvényes ásványi nyersanyag-kutatási PBK/317-8/2016 műszaki üzemi terv módosítása, a kutatás érvényességi idejének meghosszabbítása Erdőhasználat BAG/ /2015 BAG/ /2016 Erdőterület rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételének engedélyezése Erdőterület rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételének engedélyezése Érvényesség WHE-II/1: előkészítése: október WHE-II/1 lemélyítése: november január WHE-I előkészítése: november WHE-I/1 és I/2 lemélyítése: devember február 2D mérés ismételt elvégzése: december március március 14. Jogerőre emelkedéstől számított 4 év december 31. Készítette: IMSYS Kft. 10/216

11 1.2. Tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás Engedélyezési eljárás jelenlegi állása A mecseki uránbányászat újraindításáról szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészült, a projekt megvalósíthatóságát kizáró körülmény nem merült fel. Jelenleg a környezeti hatástanulmány elkészítésének fázisában jár az engedélyezési eljárás Speciális hatósági követelmények Az projekt kapcsán előzetes vizsgálati dokumentáció nem készült, a hatóság speciális követelményéről nincs tudomásunk Társadalmi észrevételek A tervezett projekttel kapcsolatban utoljára év augusztus-szeptember hónapja során több elemből álló, részletes közvélemény-kutatás zajlott ett és az érintett kistelepüléseken. Ennek során ezerfős, reprezentatív minta személyes lekérdezése mellett mélyinterjúk készültek a térség legfontosabb véleményvezéreivel (polgármesterek, civilek, szakemberek, egyetemi oktatók, újságírók) és fókuszcsoportos beszélgetések zajlottak különféle prekoncepciójú emberek részvételével a tervezett projektről. A legfontosabb megállapítás, hogy 90%-os ismertségi mutató mellett a megkérdezettek több mint 75%-a pozitívan viszonyult a mecseki uránbányászat újraindítási terveihez. A javasolt projektet teljes mértékben elutasítók aránya jelenleg csupán 5,7%, ami jelzi, hogy egy hangos, kisebbségről van szó. Nem éri el a 10%-ot azok száma sem, akik egy esetleges népszavazáson nemmel voksolnának a projektre. A közösségi média-aktivitások figyelemmel követése és a több lakossági fórum tapasztalatai alapján jól látható, hogy a fenti arányok pontosak és a realitásokat tükrözik. Ez különösen kedvező annak a fényében, hogy az uránbányászat újraindításáról készített különböző tanulmányok eredményeit bemutató, pozitív tájékoztató kampányra még nem is került sor. További fontos megállapítás, hogy a megkérdezettek 39,2%-a szerint javulna a lakókörnyezetük minősége a bánya hatására és 46,6% szerint nem változna. Hasonló arányokat mutatnak a személyes jólétre vonatkozó kérdések is. régiójában a legfontosabb pozitív várakozások az uránbányászat újraindításának eredményeként a növekvő adóbevételek és a térség várható gazdasági fellendülése voltak, ezzel szemben aggályként a környezetszennyezés és a betegségek kockázata merült fel. A mélyinterjúk alapján a támogatók fő érve a korszerű technológiába és a hatósági előírások szigorába vetett bizalom a várható előnyök mellett. Különösen fontos, hogy a közvetlenül érintett kistelepülések vezetői mind pozitív várakozásokkal tekintenek a bányanyitás elé. Készítette: IMSYS Kft. 11/216

12 1.3. Engedélykérelmet készítő azonosító adatai A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. IMSYS Kft. A cégjegyzék száma: Statisztikai azonosítási száma: A cég székhelye: (KSH számjel) 1033 Budapest, Mozaik u. 14/a. Telefon: 1/ , 1/ Telefax: 1/ imsys@imsys.hu Aláírás:.. Dr. Varga József ügyvezető.. Minárovits Zsuzsanna projektvezető Készítette: IMSYS Kft. 12/216

13 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK 2. táblázat Szakterület Levegőtisztaság -védelem Talaj, felszín alatti víz Modellezés Vízföldtan Felszíni vízvédelem Zaj- és rezgésvédelem Szakértő neve Szabó László Balabás Beáta Szulimán Szilvia Csurgó Gergely Gyarmati Beáta Zsuzsanna dr. Békésné Minárovits Zsuzsanna Gyarmati Beáta Zsuzsanna Beosztás/Végzettség Laboratóriumvezető, tanácsadó / okleveles környezetmérnök Kármentesítési tanácsadó/okl. hidrogeológusmérnök Okleveles hidrogeológus mérnök Geológus, okleveles hidrogeológus mérnök Környezetvédelmi vezető tanácsadó/ okleveles villamosmérnök, műszaki környezeti szakmérnök Környezetvédelmi üzletágvezető/ környezetvédelmi szakjogász Környezetvédelmi vezető tanácsadó/ okleveles villamosmérnök, műszaki környezeti szakmérnök Intézmény/ Szervezet IMSYS Kft. IMSYS Kft. MECSEKÉRC ZRT. MECSEKÉRC Zrt. IMSYS Kft. Szakértői engedély szám SZKV /2012. SZKV kamarai szám: kamarai szám: / SZKV IMSYS Kft. - IMSYS Kft. SZKV Hulladékgazdálkodás Bahul Mónika Környezetvédelmi tanácsadó/ okleveles környezetmérnök IMSYS Kft. SZKV Élővilágvédelem Sugárvédelem Ércfeldolgozás Kisbenedek Tibor Dénes Andrea Dr. Várhegyi András Dr. Csővári Mihály Zoológus, élővilágvédelmi szakértő Botanikus, élővilágvédelmi szakértő Janus Pannonius Múzeum SZ-062/2011(SZTV) Sz-021/2010 (SzTV) Sugárvédelmi szakértő MECSEKÉRC Zrt. OAH-SV-0125/2016 Kémiai tudományok kandidátusa, okleveles vegyészmérnök tanácsadó A szakértői engedélyeket az melléklet tartalmazza. Készítette: IMSYS Kft. 13/216

14 1.4. Az engedélykérő azonosító adatai A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: Magyar Urán Resources Kft. Magyar Urán Kft. A cég székhelye: 7622, Siklósi út 1/1. A cég cégjegyzékszáma: Statisztikai azonosítási száma: Adószám: KÜJ azonosító: TEÁOR szám: Urán-, tóriumérc-bányászat A Magyar Urán Resources Kft. cégkivonatát az melléklet tartalmazza A létesítmény, telephely azonosító adatai, állapota Telephely címe: Helyrajzi szám: Kővágószőlős A helyrajzi számokat a 3-7. táblázat tartalmazza KTJ azonosító: EOV koordináta: A tervezett bányatelek, az üzemi területek és a meglévő bányatelkek sarokpontjainak EOV koordinátáit a 8. táblázat tartalmazza Összterület: ~ m 2 A tervezett projekthelyszínként szolgáló -Orfű-radioaktív érc megnevezésű kutatási terület és a MECSEK-ÖKO Zrt. leválasztott bányatelek részeiből álló területek, valamint a MECSEKÉRC Zrt. és magánszemélyek tulajdonában álló területek a Nyugat-Mecsekben találhatóak. A kijelölt projekt helyszín a korábbi uránbányászattal érintett területekkel K-i irányból közvetlenül szomszédos. A lelőhely ipari termelésre alkalmas érclencséi a felszín alatti méteres mélységtartományban helyezkednek el. A tervezett projekthez kapcsolódóan több település (, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Bakonya, Cserkút, Abaliget, Orfű) felszín alatti és/vagy felszíni érintettsége állapítható meg. A MECSEKÉRC Zrt. tervezett projekthez kapcsolódó külszíni létesítményeinek tulajdonosi jogosultságait a 3-7. táblázat: A tervezett bányászathoz kapcsolódó ipari területek tartalmazza. A területigényre vonatkozó tervet figyelembe véve kigyűjtésre került a tervezett létesítményekkel érintett ingatlanok jelenlegi tulajdonosa, helyrajzi számai, besorolásai, Készítette: IMSYS Kft. 14/216

15 területük nagysága és megjelölésre került az egyes területi egységek tervezett jövőbeli funkciói. Ezeket az ismereteket, adatokat a 3-7. táblázat tartalmazza. Ahogy az adattábla is mutatja, a tervezett külszíni létesítmények egyrészt iparterületi besorolású területekre (korábbi bányászati létesítmények területeire), másrészt mezőgazdasági, többnyire szántó, ritkán erdő, legelők területére esnek. 3. táblázat 1. Megnevezés Koordináták Psz y x , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,35 Bányatelek , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,76 Bányatelek , , , , , , , ,04 Nagyság (m 2 ) Tulajdonos Tervezett funkció MECSEKÉRC Zrt. Bányatelek 4. táblázat 2. Megnevezés Koordináták Hrsz Besorolás Nagyság (m 2 ) Tulajdonos Tervezett funkció Készítette: IMSYS Kft. 15/216

16 2. Megnevezés Koordináták Hrsz Besorolás Nagyság (m 2 ) Tulajdonos Mezőg. terület Bakonya 033/3 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/4 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/6 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/7 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/8 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/19 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/20 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/21 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/22 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/23 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/24 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/25 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/26 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/27 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/28 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/29 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/30 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/31 Szántó egyéb Tervezett funkció 49 ha-os meddőhányó tartalék 49 ha-os meddőhányó tartalék 49 ha-os meddőhányó tartalék 49 ha-os meddőhányó tartalék 49 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó Készítette: IMSYS Kft. 16/216

17 2. Megnevezés Koordináták Hrsz Besorolás Nagyság (m 2 ) Tulajdonos Mezőg. terület Bakonya 033/32 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/33 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/34 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/35 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/36 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/37 Szántó egyéb Mezőg. terület Bakonya 033/38 Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/1 Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/2 Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/3 Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/5 Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/6 Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/7 Szántó 290 egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/8 Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/9 Szántó egyéb Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Kővágótöttös 0118/10 Kővágótöttös 0118/11 Kővágótöttös 0118/12 Kővágótöttös 0118/13 Kővágótöttös 0118/16 Kővágótöttös 0118/17 Szántó egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb Út egyéb Szántó egyéb Tervezett funkció tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék 32 ha-os meddőhányó tartalék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék Készítette: IMSYS Kft. 17/216

18 2. Megnevezés Mezőg. terület Mezőg. terület Koordináták Hrsz Kővágótöttös 0118/18 Kővágótöttös 0118/19 Besorolás Nagyság (m 2 ) Tulajdonos Szántó egyéb Szántó egyéb Mezőg. terület Kővágótöttös 0135/1 Szántó egyéb Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Mezőg. terület Kővágószőlős 0198/8 Kővágószőlős 0198/7 Kővágószőlős 0198/2 Kővágószőlős 0198/3 Kővágószőlős 0198/4 Kővágószőlős 0198/5 Kővágószőlős 0198/6 Kővágószőlős 0236/1 Kővágószőlős 0236/2 Kővágószőlős 0236/3 Kővágószőlős 0236/6 Kővágószőlős 0236/6 Kővágószőlős 0236/5 Szántó egyéb legelő egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb legelő egyéb erdő egyéb legelő egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb Szántó egyéb Tervezett funkció Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék 49 ha-os meddőhányó tartalék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Víztisztítási csapadék Ércfeldolgozási maradék Ércfeldolgozási maradék 3 Megnevezés Koordináták hrsz Besorolás Nagyság (m 2 ) Ipari terület Kővágószőlős 097/6 üzemi terület Ipari terület Kővágószőlős 097/8 üzemi terület Ipari terület Kővágószőlős 097/18 üzemi terület Ipari terület Kővágószőlős 098 üzemi terület Ipari terület Kővágószőlős 0130 üzemi terület Ipari terület Kővágószőlős 0234/6 üzemi terület Tulajdonos MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. 5. táblázat Tervezett funkció Meddőhányó tart. terület Kelet Meddőhányó tart. terület Kelet Feltárási meddő, Bányaüzem Meddőhányó tart. terület Kelet Meddőhányó tart. terület Kelet Ipari terület Kővágószőlős üzemi terület MECSEKÉRC ÉDÜ Készítette: IMSYS Kft. 18/216 ÉDÜ

19 3 Megnevezés Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Ipari terület Koordináták Nagyság Besorolás hrsz (m 2 ) Tulajdonos 0234/8 Zrt. Kővágószőlős 0222/60 Kővágószőlős 0222/59 Kővágószőlős 0147/5 Kővágószőlős 0222/8 Kővágószőlős 0222/25 Kővágószőlős 0222/29 Kővágószőlős 0222/30 Kővágószőlős 0222/49 Kővágószőlős 0232/1 Kővágószőlős 097/12 Kővágószőlős 097/17 Kővágószőlős 0222/6 Kővágószőlős 0222/24 Kővágószőlős 0222/26 Kővágószőlős 0222/33 Kővágószőlős 0222/41 Kővágószőlős 0222/42 üzemi terület üzemi terület telephely Ipari terület Ipari terület MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. Tervezett funkció ÉDÜ tartalék ÉDÜ tartalék Meddőhányó tart. terület Kelet Épületek tartalék Épületek tartalék Ipari terület 996 egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület üzemi terület MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. Épületek tartalék Meddőhányó tart. terület Nyugat üzemi terület egyéb Bányaüzem üzemi terület egyéb Bányaüzem Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület Kővágószőlős 0224 Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület Kővágótöttös 063/1 Ipari terület egyéb Üzemi terület Ipari terület Kővágótöttös 063/2 Ipari terület egyéb Üzemi terület Ipari terület 070/1 különl.keresk. célú terület egyéb Légakna Készítette: IMSYS Kft. 19/216

20 4 Megnevezés épület épület épület épület épület épület épület épület épület Koordináták hrsz Kővágószőlős 0222/25 Kővágószőlős 0222/29 Kővágószőlős 0222/30 Kővágószőlős 0222/6 Kővágószőlős 0222/24 Kővágószőlős 0222/26 Kővágószőlős 0222/33 Kővágószőlős 0222/41 Kővágószőlős 0222/42 Besorolás Nagyság (m 2 ) Ipari terület Tulajdonos MECSEKÉRC Zrt. 6. táblázat Tervezett funkció Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék Ipari terület egyéb Épületek tartalék 7. táblázat 5 Megnevezés út Koordináták hrsz Kővágószőlős 097/7 Besorolás Nagyság (m 2 ) út út Kővágószőlős 0103 út út Kővágószőlős 0130 út út út út Kővágószőlős 0222/8 Kővágószőlős 097/20 Kővágószőlős 097/19 út Tulajdonos MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. MECSEKÉRC Zrt. Tervezett funkció út BVH út út egyéb út út Kővágószőlős 0155 út egyéb, közút út út Kővágószőlős 0219 út egyéb, közút út út 071/2 út egyéb, közút út Iparterületi besorolású területekre tervezik telepíteni az alábbi létesítményeket: Ércdúsító üzemet a volt P-II. perkolációs területre II. légaknát a volt IV. légaknai területre. A mezőgazdasági terület besorolású területekre tervezik telepíteni az alábbi létesítményeket: út út út út Az I. és II. lejtaknák portáljait a volt III. bányaüzem területére. Készítette: IMSYS Kft. 20/216

21 Az ércfeldolgozási maradékok tárolóit, amelyek helyben rekultiválandók. 8. táblázat Sarokpontok EOV y EOV x , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,46 A tervezett tevékenységgel érintett területek átnézeti helyszínrajzát az melléklet, a részletes helyszínrajzot az melléklet tartalmazza A tanulmány elkészítésének jogszabályi háttere A tevékenység nagyságrendjének bemutatása A bánya legnagyobb tervezett nyersérc-termelési kapacitása t/év. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. melléklet 8. pontja és a 2. melléklet 13.3 pontja szerint az uránérc bányászat 100 ezer t/év uránérc kitermelésétől környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély köteles. Készítette: IMSYS Kft. 21/216

22 A jogszabályi előírás alapján a tevékenység tehát csak a területileg illetékes hatóság (Baranya Megyei Kormányhivatal i Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) által kiadott jogerős egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg. A tárgyi tanulmány 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében foglalt tartalmi követelmények figyelembevételével került összeállításra Szakterületi jogszabályok Az engedélyezési eljárás a környezethasználó kérelmére indul az engedélykérelmi dokumentáció benyújtásával, mely a Rendelet 6-7. melléklete szerinti adattartalommal készül az alábbi jogszabályokban előírtak figyelembevételével: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XLVIII. törvény a bányászatról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CCXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet a felszín alatti vizek védelméről 27/2004. (XII.25) KvVM rendelet Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő települések évi LVII törvény a vízgazdálkodásról 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól évi CLXXXV. törvény a hulladékról 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól 14/2008 (IV.3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről 47/2003 (VIII.8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól Készítette: IMSYS Kft. 22/216

23 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. sz. közös rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj-, és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól MSZ :1998 sz., A környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. szabvány MSZ 15036:2002 sz., Hangterjedés a szabadban c. szabvány MSZ ISO sz., Akusztika. A hang csillapítása szabadtéri terjedés esetén. 2. rész: A számítás általános módszere c. szabvány MSZ 13018:1991 sz. Rezgések épületre gyakorolt hatása c. szabvány évi LIII. törvény a természet védelméről évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 14/2010. (V.11) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 4/2009. (IV. 10.) KvVM rendelet a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet létesítéséről, valamint a Kőszegi-forrás erdőrezervátum létrehozásáról 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről 1.7. A felhasznált adatok és az alkalmazott módszerek értékelése, bizonytalanságok A környezeti hatásvizsgálati dokumentációban a Megbízó adatszolgáltatása, valamint rendelkezésre álló tanulmányok, adatbázisok, megalapozó anyagok és a vonatkozó előírásoknak megfelelő helyszíni mérések alapján értékeltünk. A tanulmány elkészítéséhez felhasznált forrásokra az adatok közlésének helyén hivatkozunk. A hatásvizsgálat során alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazásának előnyeit, az előrejelzések érvényességi valószínűségét, a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült, a tudományos ismeretekben lévő hiányosságokat és bizonytalanságokat amennyiben van ilyen az adott fejezetben ismertetjük. Készítette: IMSYS Kft. 23/216

24 1.8. Útmutató a tanulmányhoz A környezeti tanulmány szöveges munkarészének felépítését a tartalomjegyzék ismerteti. A tanulmányban hivatkozott mellékletek és nagyobb ábrák, táblázatok a kötet végén kaptak helyet, míg a kisebb ábrákat, táblázatokat a szövegbe ágyazva helyeztük el. A szöveg végén elhelyezett nagyobb ábrák, táblázatok számozása a hivatkozások helye szerinti fejezethez kapcsolódik. A tanulmány vizsgálati eredményeit közérthető összefoglalásban külön kötetben is összegezzük, melyet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 21. -nak (1.) bekezdése ír elő. Készítette: IMSYS Kft. 24/216

25 2. ALAPADATOK 2.1. Megalapozó információk bemutatása az ország egyik jelentős oktatási és kulturális központja, ahol egykoron a magyarországi uránérc-bányászat folyt. A hazai uránérc-bányászat 42 éves múlttal rendelkezik, ezáltal az infrastruktúra és a képzett munkaerő bizonyos részben még rendelkezésre áll. A lelőhely meghatározó része külszíni mélyfúrásokkal megkutatott. A közel négy évtizeden keresztül végzett kutatás és kitermelés során szerzett adatok, ismeretek, tapasztalatok elérhetők a projekt számára. A mecseki uránbányászat termelő tevékenysége, a 2161/1994. (XII.30.) számú Kormányhatározat alapján, évben befejeződött. A bányászatból és az ércfeldolgozásból származó környezeti károk felszámolása és a környezet helyreállítása, a rekultivációs tevékenység végzése a 2385/1997. (XI.26.) Kormányhatározattal elfogadott Beruházási Program, és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (jelenleg Baranya Megyei Kormányhivatal i Járási Hivatal) által /1998. számon kiadott, majd 530-7/2017. számon egységes szerkezetbe foglalt környezetvédelmi engedélye alapján történik. Az előbbiek alapján végzett rekultivációs és környezetvédelmi feladatok információkat szolgáltatnak az egyes környezeti elemekről A tervezett tevékenység célja és szükségessége Magyarország elsődleges energiaszükségletének jelentős hányada jelenleg is külföldi forrásokból kerül kielégítésre, ezért a Magyar Kormány számára fontos, hogy a jövőben hazai energiaforrások felhasználásával csökkenteni lehessen az importból származó energiafüggőséget. Az uránpiaci árak a hazai uránbányászat 1997-es megszűnése óta jelentős mértékben emelkedtek. A jelenlegi spot piaci árak USD/lb, míg a szerződéses árak USD/lb körül alakulnak. Ezek a célok és feladatok képezik a Nemzeti Energiastratégia 2030 alapját is. Magyarország még mindig jelentős kitermelhető uránkészletekkel rendelkezik, amelyek kiaknázásával csökkenteni lehetne az ország importfüggőségét - összhangban a nemzeti törekvésekkel. A Nemzeti Energiastratégia szerint a következő két évtizedben az urán szerepének növekedése várható az országban. Ennek megvalósulását mutatja a Paks-II. atomerőmű fejlesztési projekt is. Magyarország a felhasznált villamosenergia közel 40%-át a paksi atomerőműben állítja elő. A nukleáris energia fontos szerepet játszik a villamosenergia ellátás biztonságosságának fenntartásában. Alacsony üzemeltetési költségei révén hozzájárul a nemzetgazdaság versenyképességéhez. Az atomenergia alkalmazása hosszú és sikeres múltjának köszönhetően Magyarország régóta pozitívan áll hozzá a nukleáris energiához. E pozitív hozzáállást is igazolja a folyamatban lévő, fentiekben említett két új reaktoregység építése. Készítette: IMSYS Kft. 25/216

26 Napjainkban a piaci környezet számos jellemzője kedvezően alakul a magyarországi uránbányászat újraindítása szempontjából. A legjelentősebb hatású tényezők a következők: az uránpiaci előrejelzések, a folyamatban lévő és a tervezett jelentős nemzetközi erőműfejlesztési programok, a jelentős mecseki földtani készletek, a korábbi uránbányászati tevékenységekből származó szaktudás és ismeretek, a hosszú távú kormánypolitikák és a pozitív társadalmi megítélés. A mecseki uránbányászat újraindítása fellendítené mind az ország, mind a kistérség gazdaságát, számos munkahelyet teremtve a környéken élő bányászcsaládok számára Az engedélykérő által tanulmányozott főbb műszaki megoldások A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai A tervezett tevékenység telepítési helyét alapvetően meghatározza az uránérc fellelhetősége. A tevékenység egyéb elemeiben lehet több változatot is végiggondolni, ilyen pl. a nyitópont helye. A nyitópontok helyének meghatározását a évi Tanulmány a mecseki uránbányászat újraindításáról című dokumentáció és az abban található Terület- és településfejlesztési tanulmány, a Geológia és a Hidrogeológia fejezetek ismeretei tették lehetővé. A területfejlesztési tanulmány segítségével megismerhetővé és szemléltethetővé váltak a korlátozó körülmények, így a területhasználati lehetőségek. A földtudományi tanulmányok a lelőhelyi adottságok, adatok ismertetésében, rendszerzésében segítettek. A fentiek értelmében a lehetséges nyitóponti helyszínek szűrését az alábbi változatok elemzésével végezték el: Bányafeltárás az egykori III. Bányaüzem indított lejtősakna párral. Bányafeltárás az építésre előkészített egykori IV. K-i akna felvonulási területéről mélyített légaknával. Bányafeltárás a felhagyott IV. légakna és az É-i táró részleges újranyitásával. Bányafeltárás az egykori III. Bányaüzem területéről indított lejtősakna párral Ez a változat az egykori III. Bányaüzem udvaráról, a felhagyott É-i és K-i táró portáljai mellől indított lejtősaknapárral számol. A tervezet szerint a lejtősaknák a folyamatosan mélyülő produktív összlettel párhuzamosan, annak feküjében haladva hajthatók ki. Ebből adódik az a kedvező helyzet, hogy a lejtaknák nem harántolják a fedőoldali vízzáró összleteket. A szállítás szempontjából szintén kedvező, hogy a célterület egyenletes dőléssel érhető el. Készítette: IMSYS Kft. 26/216

27 Ez a megoldás biztosítani tudja a részletező föld alatti kutatás feltételeit, amely a produktív összlet feltérképezéséhez szükséges, és kedvező helyzetet teremt a külszíni létesítmények elhelyezéséhez is a korábbi ipari területek közelsége miatt. 1. fotó: Légifelvétel a tervezett lejtaknák üzemudvaráról Bányafeltárás az építésre előkészített egykori IV. K-i akna felvonulási területéről mélyített légaknával A lelőhely nagy kiterjedése, a munkahelyek megfelelő és hatékony szellőztetése miatt egy, a lejtősaknákhoz viszonyítva diagonális helyzetű légakna kialakítása is szükséges. Ebből a célból a Projekt az egykori IV. K-i légakna telephelyének használatával tervez. A telephelyen 1986-ban egy 1.100m-es kutatófúrást mélyítettek az akkoriban tervezett aknamélyítés előkészítésként. Az akna lemélyítésre már nem került sor az uránbányászat megszűnése miatt, így a 150 mm átmérőjű aknatengely-fúrást 1,5 m átmérőjű beton fedőlappal lezárták. A fúrás jelenleg is a felhagyott uránbányászat monitoring hálózatának része, hidrogeológiai megfigyelőkútként használják. A létesítményi terület szilárd burkolatú útja használható állapotban van, erdőgazdálkodási munkák végzését szolgálja. Az egykori építési területen belül kiépített belső utak szintén fennmaradtak; a terület átalakítás nélkül is alkalmas aknamélyítési munkák elvégzésére. A vizsgált terület a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, valamint az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó HUDD20030 Mecsek elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület része, azonban az ingatlan valójában jelentős földmunkával létrehozott, zúzott kővel fedett felvonulási terület. Készítette: IMSYS Kft. 27/216

28 2. fotó: Légifelvétel a tervezett I. légakna üzemudvaráról Bányafeltárás a felhagyott IV. légakna és az É-i táró részleges újranyitásával Ez a megoldás az egykori É-i táró újranyitásával, illetve az azt harántoló egykori IV. légakna tárószint feletti újranyitásával tervez (a továbbiakban II. légaknaként említve, 3. fotó: Légifelvétel a tervezett II. légakna üzemudvaráról). Mivel e létesítmények (a táró és az aknák) gyakorlatilag csak vonalas kiterjedésűek, nem jelentős szelvénymérettel rendelkező üregek, ezért felszínsüllyedést a múltban nem okoztak és a jövőben sem okozhatnak. 3. fotó: Légifelvétel a tervezett II. légakna üzemudvaráról Készítette: IMSYS Kft. 28/216

29 2.4. A tervezett létesítmény és tevékenység ismertetése A létesítmény ismertetése A kiválasztott helyszínek A es fejezetben leírt elvek szerint leválasztott állami bányatelek, illetve a kutatási területek ércvagyonának feltárását, leművelését az alábbi helyszínek biztosítják: A MECSEKÉRC Zrt. tulajdonában lévő egykori III. Bányaüzem területe, amelyen a K-i bányamezők közlekedési, szállítási és szellőztetési feladatait ellátó lejtősaknapár portáljai helyezhetők el. Csomóponti szerepe miatt ezen a területen létesülnek a bányaüzem kiszolgáló létesítményei. 1. ábra A tervezett bányaüzem területe Az egykori IV. K-i légakna területe, amelyről lemélyített I. számú légakna biztosíthatja a föld alatti térség friss levegővel való ellátását. Ez esetben a szellőztető berendezések a föld alatt, kb. 830 m-es mélységben helyezhetők el. Az aknaudvar szükséges minimális létesítményei csak biztonsági funkciókat szolgálnak. Készítette: IMSYS Kft. 29/216

30 2. ábra A tervezett I. légakna területe Az egykori IV. légaknák területe, amelyről az É-i területek leműveléséhez szükséges légakna lemélyíthető. Az ide tervezett II. számú légakna a betömedékelt IV. légakna tárószintig történő újranyitásával valósítható meg. A mélyszintek feltárásához az egykori É-i táró újranyitása, átbővítése szükséges az un. II. légakna szelvényéig. A tervezett vakakna indítási pontját lejtősaknával lehet elérni, így biztosítva megfelelő kőzetvastagságot a fedő összlet védelméhez. A II. légakna főszellőztető berendezései föld alatt, a tárószinten kerülnek elhelyezésre, az aknaudvar szükséges minimális létesítményei csak biztonsági funkciókat szolgálnak. Készítette: IMSYS Kft. 30/216

31 3. ábra A tervezett II. légakna területe A föld alatti rendszer elemeit, működtetését a bányászati tevékenység alapvetései, a szabályzó előírások, a nyitóponti létesítmények helyszínének és a lelőhely paramétereinek ismeretében kerültek meghatározásra Bányászati koncepció ismertetése Feltárás A feltáró vágatok elrendezését az ércesedés jellege, a lelőhelyi készletek elhelyezkedése, a geológiai, hidrogeológiai adottságok, a tervezett bányászati módszerek, a szellőztetéssel kapcsolatos követelmények, szállítási megoldások stb. határozzák meg. A vágatok pozícióját és szelvényméreteit az ércvagyon adottságai mellett a termelési eszközök paraméterei is befolyásolják. Ennek megfelelően a bánya átfogó feltárási vázlatát a 4. ábra: Feltárási vázlat ismerteti. Készítette: IMSYS Kft. 31/216

32 4. ábra Feltárási vázlat A bánya főfeltáró rendszerének gerincét a korábbi III. Bányaüzem területéről indított iker elrendezésű lejtősaknák biztosítják. A fentiekből következően a lejtősaknapár végig a produktív összlet feküjében halad, kb. 9 -os talpdőléssel (5. ábra: A lejtősakna földtani szelvénye). 5. ábra A lejtősakna földtani szelvénye A lejtősaknák magassági nyomvonalukat tekintve, egymás mellett futnak, méterenként vágatokkal összekötve a kihajtásuk alatti hatékony szellőztetés és a menekülési útvonalak biztosítása érdekében (6. ábra: A lejtaknák hossz-szelvénye a szintes összekötő vágatokkal). Készítette: IMSYS Kft. 32/216

33 6. ábra A lejtaknák hossz-szelvénye a szintes összekötő vágatokkal A lejtaknákból mélyített fúrásos kutatás és adatgyűjtés segítségével kerül feltérképezésre a nyomvonaluk környezetében elhelyezkedő érclencsék adatai. A szellőztető légáram sebességi kritériumaival nem számolva, a feltáró vágatok szelvényének minimális méreteit a termelési célhoz illeszkedő kapacitású gépek kritikus geometriai méretei határozzák meg, amelyet a 7. ábra: Kritikus berendezések helyigénye a lejtakna szelvénnyel szemléltet. 7. ábra Kritikus berendezések helyigénye A termelt érc fizikai előkészítését, osztályozását a föld alatt tervezik megoldani. Az ehhez szükséges létesítmények, a föld alatti törő- és osztályozómű vágatai a lejtaknák -600 mbf szintjén kerülnek kialakításra (8. ábra: A bányabeli előkészítőmű elrendezési vázlata). Készítette: IMSYS Kft. 33/216

34 8. ábra A bányabeli előkészítőmű elrendezési vázlata A lejtaknák a -700 mbf szintről közel szintesen futnak tovább a produktív összlet K-i határáig. A lejtaknapár legalsó szakaszán kerülnek kialakításra a bánya fő vízmentesítő térségei, az ülepítők, zsompok és a szivattyúkamrák. A bányatérség üzemi szintű szellőztetési feltételeinek megteremtése érdekében a lejtősakna -500 mbf szintjéről kihajtott csapásvágatból keresztvágatot ki kell hajtani a tervezett I. légakna talppontjáig. A légakna kivitelezése nagyszelvényű, fúrásos aknamélyítési technológia alkalmazásával történik. (9. ábra: A légaknamélyítés elvi vázlata a közvetlen környezet földtani szelvényével). Az akna kialakítása a vezérlyuk fúrással történő visszabővítésével történik, a jövesztett kőzet az indító vágatba hullik, ahonnan a lejtaknákon keresztül a külszínre szállítják. (10. ábra: Aknafúrási séma). Készítette: IMSYS Kft. 34/216

35 9. ábra A légaknamélyítés elvi vázlata a közvetlen környezet földtani szelvényével Készítette: IMSYS Kft. 35/216

36 10. ábra Aknafúrási séma A tervezett főkihúzó II. légakna, mint vakakna mélyítése hasonló technológiával történhet. Ennek elvi megoldását a 11. ábra: Főkihúzó légútvonal szemlélteti. 11. ábra Főkihúzó légútvonal A mélyebb helyzetű blokkok lefejtését lejáró rámpák, valamint a lejtősaknából mélyített, skip szállításra berendezett vakakna teszi lehetővé (lásd a 12. ábra: K-i mélyszint feltárása). Készítette: IMSYS Kft. 36/216

37 12. ábra K-i mélyszint feltárása A bánya üzemeltetéséhez egyéb kisebb föld alatti terek kiképzése is szükséges, mint például: robbantóanyag kamrák, transzformátor kamrák, műhelyek, raktárak stb. A tervezett feltáró létesítményeket a 9. táblázat: Vágatkimutatás tartalmazza. Készítette: IMSYS Kft. 37/216

38 9. táblázat Fejtéselőkészítés A fejtési mezők, az érclencsék megközelítését az előkészítő vágatok szolgálják. Szelvényméretüket lényegében az azokban mozgó legnagyobb gépek helyigénye, a szellőztetési funkcióknak való megfelelés határozza meg, de lehetővé kell tenniük a hatékony kőzet- és anyagszállítási feladatok ellátását, a biztonságos közlekedést is. Készítette: IMSYS Kft. 38/216

39 A bányaföldtani blokkok megközelítését csapásvágatokkal lehet biztosítani. Ezek a lejtősaknákból induló előkészítő vágatok teszik lehetővé a produktív összlet részletes feltérképezését, a lefejthető ércvagyon megkutatását is. Az előkészítő vágatokat a művelési tervnek megfelelő sorrendnek hajtják ki, és végzik el a részletes érckutatási munkákat azokból (13. ábra: Bányaföldtani blokkok az előkészítő vágatokkal). Érckutatás 13. ábra Bányaföldtani blokkok az előkészítő vágatokkal Az uránérc lencsék megfelelő pontosságú feltérképezése bányabeli fúrásos kutatással biztosítható. Az így kapott adatok segítségével a lefejthető érckészlet kiszámítható, a fejtési műveletek is megtervezhetők. Az érckutatáshoz mélyített fúrólyukakban természetes gamma karotázs méréseket végeznek. A karotázs mérési eredmények megbízhatóságának ellenőrzése szórványosan vett magminták laboratóriumi analízisével történik. A kutatófúrások elrendezési megoldását a 14. ábra: Kutatási vázlat mutatja be. Készítette: IMSYS Kft. 39/216

40 14. ábra Kutatási vázlat A bányabeli érckutatást az alábbi két elrendezés valamelyikével célszerű elvégezni: kutatás a produktív összlet fekü- és fedőoldalán telepített vágatokból legyező szerűen induló kutatófúrásokkal, kutatás a produktív összlet feküoldalán telepített vágatokból legyező szerűen induló kutatófúrásokkal. A kutatófúrások tervezésének főbb alapvetései: A produktív réteg és a kutatófúrás találkozási szöge legyen > 20. A legnagyobb fúrási hossz legyen kisebb, mint 200 m (megvalósíthatósági műszaki feltétel). Fejtés Az érc kitermelése fejtési műveletekkel történik. Az alkalmazott fejtési módokat alapvetően az érclencsék helyzete, a geotechnikai viszonyok, a védendő objektumok jelentette követelmények (felszínsüllyedési kritérium) határozzák meg. A mecseki lelőhely optimális fejtési módszereit a korábbi tapasztalatok, más hasonló adottságú lelőhelyek művelésénél alkalmazott korszerű megoldások elemzésére támaszkodva került meghatározásra. A csapásban hajtott, párhuzamos előkészítő vágatok közötti távolságot és az ezekbe csatlakozó, a szellőztető friss levegőt biztosító vágatok távolságát 300 m körül alakítják ki. Tekintettel az ércesedés változó vastagságú és kiterjedésű, lencsés kifejlődésére, a Készítette: IMSYS Kft. 40/216

41 felszínsüllyedés megelőzésére, a lelőhely leművelésére kamra-pillér fejtési módot választották. A fejtési mód lényegét a 15. ábra: Fejtési vázlatrajz mutatja. 15. ábra Fejtési vázlatrajz E szerint egy fejtési egység művelése hossz- és keresztirányú kamrák kihajtásával történik, több homlok egyidejű művelésével, miközben az üreg stabilitását visszahagyott, megfelelő méretekkel rendelkező kőzetpillérek, szükség esetén főtehorgonyok biztosítják. A fejtési üregek magassága az érclencsék vastagsága, kölcsönös helyzete szerint 2 és 6 m körül változhat. Ennek megfelelően a fejtés főbb gépeit alacsonyprofilú dízel üzemű fúrókocsi, rakodógép, dömper és főtehorgonyzó berendezések alkotják. A rakodó-szállító berendezések kisebb kapacitása miatt külön szállítógépek alkalmazása célszerű. A fejtési hátűr fejtési műveletekhez igazodó részleges tömedékelése további járulékos főteés pillérmegtámasztást biztosít. A tömedékelés részben a fejtésből és a vágathajtásból (közvetlenül ill. a felszínen ideiglenesen depózott feltárásból közvetve) származó meddőkőzet, illetve az osztályozásból származó meddő kőzetfrakciók felhasználásával történik. Egy-egy fejtés szellőztetése a produktív összlet feküjében kihajtott csapásvágatokon keresztül érkező frisslevegővel történik. Ebben a rendszerben minden fejtési egység friss levegőt kap, soros légvezetést nem alkalmaznak. Az egyes fejtési munkahelyek kihúzó levegője a produktív összlet felső rétegében kihajtott csapásvágat mezőbe eső végének irányába vezetve éri el a kihúzó aknát. Készítette: IMSYS Kft. 41/216

42 A radonkiáramlás minimalizálása érdekében a lefejtett, részlegesen tömedékelt üregeket, annak be- és kijárati vágatait gátakkal zárják le. Fejtési blokkok művelésének ütemezése A bányászati tevékenység optimális finanszírozása szempontjából lényeges, hogy a termelés (értékesítés) a beruházás megkezdését követően minél előbb megkezdődhessen. Ezt szem előtt tartva határozható meg a mecseki lelőhely ún. bányaföldtani blokkjai művelési sorrendje, a fejtési módszerek adta lehetőségek figyelembe vételével. A tervezett művelési sorrendet a 16. ábra: A mecseki lelőhely művelésének ütemezése mutatja. A lefejtés iránya 16. ábra A mecseki lelőhely művelésének ütemezése Egy bányaföldtani blokkokon belül egy-egy fejtés művelési iránya általában hazafelé haladó irányú. A lencsék lefejtése felűről lefelé sorrendben történik Egy-egy fejtés támadó gurítóját az összlet dőlésétől függően dőlésben, vagy meredekebb dőlés esetén áldőlésben haladva hajtják ki. A tervezett mecseki urán projekt műleírását az üzleti titkot tartalmazó melléklet, az ércfeldolgozás tervezett technológiáját a szintén titkos melléklet részletesen ismerteti. Készítette: IMSYS Kft. 42/216

43 Termelési kapacitás A bánya legnagyobb nyersérc-termelési kapacitását t/év értékkel vesszük figyelembe. A bánya élettartamát a műre való ércvagyon becsült adatai alapján 31,6 Mt nyersérc kitermeléséhez szükséges idővel számoljuk. A Mecseki Urán Projekt alapadatait a 10. táblázat tartalmazza. 10. táblázat Kitermelés helye Kitermelhető ásványi nyersanyag Kitermelhető nyersérc várható mennyisége Kitermelés módja Művelési mélység Végtermék Végtermék feldolgozási helye Végtermék várható mennyisége A Magyar Urán Resources Kft. kutatási területe és a MECSEKÉRC Zrt. leválasztott bányatelkeiből kialakított bányatelek uránérc ~ 31 Mt mélybányászati eljárás m uránperoxid a bánya külszíni ipari területén ~24 Mkg Műszakilag kapcsolódó létesítmények, tevékenységek A bányászati technológia gépesítése A feltáró és előkészítő vágatok a bánya fő érhálózatát, útvonalait alkotják, ezért azok megfelelő elrendezése mellett különösen fontos a helyes építési módszer megválasztása. A kivitelezés technológiája befolyásolhatja a termelés beindításának idejét, a biztonságos fenntartás, üzemeltetés költségeit, a szellőztetés hatékonyságát és annak költségeit. A mecseki homokkő formációk és a lelőhely adottságai alapvetően a fúrásos, robbantásos kőzetjövesztésre alkalmasak. A vágatok termelvényének rakodása, szállítása homlokrakodók és dömperek, vagy kaparóláncos kihordású rakodó-berendezések és dömperek kombinációjával oldható meg. A jó kőzetviszonyok miatt a vágatfelületek biztosítása minimális beavatkozást igényelhet, többnyire kőzethorgonyzással és acélháló alkalmazásával számolunk. Készítette: IMSYS Kft. 43/216

44 A vágatok szellőztetése egyedi fúvószellőztetéssel történhet, ventilátorok és légcsatornák alkalmazásával, vízmentesítésük pedig a homlokon összegyűlő víz ideiglenesen ülepítőkbe, zsompokba, majd onnan felszínre történő szivattyúzásával oldható meg. A fejtési tervezéskor a különböző műveletek maximális gépesítésére törekszenek. Ennek megfelelően a robbantólyuk fúrás, kőzethorgonyzás, rakodás-szállítás, szállítás, tömedékelés, betonlövés és az egyéb kis bányagépek használatával számolnak. A gépek kapacitását és számát úgy választják meg, hogy lehetővé tegyék egy-egy fejtési munkahelyi termelvény minél gyorsabb és biztonságosabb letermelését, a kifejtett kőzet minél gyorsabb kiszállítását, a biztosítási műveletek időigényének minimalizálását. A bánya külszíni kapcsolata A bánya két, egymással párhuzamos légaknája az egykori III. Bányaüzem udvarából indul. A lejtősaknai portálok a biztonságos működéséhez szükséges alábbi főbb funkciókat látják el: a bánya személy- és teherforgalmának biztosítása a felszín alatti és a felszíni telephely között, a föld alatti létesítmény bejáratának biztonságos elzárása az illetéktelen behatolástól, a le- és kiszálló dolgozók ellenőrzése (márkarend), a közművezeték (technológiai víz, tűzivíz, bányavíz csövei) csatlakozási pontjainak, helyigényének biztosítása, az energiaellátás vezetékek, a távérzékelés, adatátvitel, kommunikációs rendszerek kapcsolatának biztosítása a gyűjtő, elosztó állomásokhoz, az infrastrukturális rendszerek működésének folyamatos ellenőrzési feltételeinek biztosítása. A K-i bányamező területeinek szellőztetését a volt IV. K-i légakna területén mélyítendő un. I. légakna biztosítja az aknatalpon kialakított főszellőztető telep segítségével. Az akna más funkciót nem tölt be. Az É-i bányamező területeinek frisslevegővel való ellátást a volt IV. légakna területén újranyitott un. II. légakna, illetve annak tárószintjéről hajtott lejtősakna és a tervezett vakakna segítségével biztosítják. A főszellőztető berendezések a tárószinten kerülnek elhelyezésre. Szellőztetés A bányaszellőztetés megoldását az alábbi fő paraméterek határozzák meg: Az uránbánya tervezett nyersérctermelési kapacitása, amely 1,2 Mt/év. A főfeltárás egy lejtősakna párral, függőleges aknákkal és vakaknákkal történik. A lejtősaknák hossza kb. 4,5 km a behúzó aknai bekötést biztosító csapásvágatpárig. A művelési mélység a külszíntől számítva (-1.500) m. Az uránérc elhelyezkedése alapján 5 6 területet (mezőt) lehet elkülöníteni, amelyek feltárása a lejtősaknákból, illetve a vakaknákból történik. Készítette: IMSYS Kft. 44/216

45 A termelés kamra-pillér fejtéssel történik, önjáró (dízel, elektrohidraulikus üzemű) berendezések alkalmazásával. Az üregeket a fejtések állapotától függően meddő kőzettel tömedékelik. Az uránérc fizikai dúsítása a föld alatt történik a kb tól a -600 mbf szint magasságban kialakított létesítményben. A termelvény kiszállítása a lejtősaknán dízel motoros dömperekkel zajlik. Amennyiben a primer kőzethőmérséklet miatt a bányalevegő hőmérséklete magasabb lenne a megengedettnél, úgy a levegőt hűteni fogják föld alatti berendezésekkel. A szellőztetési kapacitás előzetes becsléshez, bánya jelenleg ismert kőzetfizikai és radiológiai adatai mellett, a korábbi bányaüzemek adatait használhatjuk fel, elsősorban a IV. Bányaüzemét. Az előzetes tervek szerint termelő és feltáró munkahely egyidejű üzemeltetésével biztosítható a tervezett t/nap körüli átlagos érctermelés, amihez évi 345 munkanappal és folyamatos folytonos munkarenddel számolnak. Az ehhez szükséges géppark a termelő munkahelyek gépei és a szállítógépek beépített dízelmotorjainak teljesítménye alapján a bánya szellőztető levegő igénye összességében m 3 /perc nagyságúra becsülhető légmennyiséget igényel. Ezzel tartható a bányában a korábbi ÁBBSZ szerint megengedett 5 ppm (9,4 mg/m 3 ) NO x irány koncentráció. A korábbi uránbányászat során nagy felületű lefejtett üregek maradtak vissza hatékony üregzárás, tömedékelés nélkül. A tömbfejtések esetében különösen gyakoriak voltak a több szintet átfogó (átszakadt vagy átfejtett), nagyméretű fejtési üregek kialakulása. Ezek a szellőztetésben komoly gondot okoztak, mivel a levegő a lezáratlan üregeken áthúzva folyamatosan szállította a radon gázt a lefejtett területekről. Abból kiindulva, hogy a felhagyott üregeket, a lehetőségekhez mérten, nagyrészt tömedékelni fogják, majd léggátakkal a szellőztetésből is kizárják, a szükséges teljes légmennyiség kb %-kal is csökkenthető. A tervek szerint a főfeltáró vágatokat, valamint a mezők feltáró vágatait meddőkőzetben hajtják ki, ami ugyancsak csökkenti a radon exhaláció mértékét. Ennek alapján a bánya teljes szükséges légmennyisége a termelés felfutása utáni időszakban m 3 /percre becsülhető, ami 411 m 3 /mp légmennyiséget jelent. A szellőztetést befolyásoló tényezők A bánya különböző térségeiben korlátozva van a légsebesség. Ebből kiindulva kell meghatározni a szükséges vágatszelvény méreteket. A főlégáramokkal érintett szelvények nagysága: a függőleges akna szükséges szelvényterülete 12 m/s-os légsebesség esetén 34 m 2, amihez 6,6 m-es átmérő tartozik. Mivel a tervek szerint az aknában nem lesz szállítóberendezés, elvileg 20 m/s-ig emelhető a légsebesség, tovább csökkentve az akna átmérőjét (5,1 m). Ebben az esetben azonban a várható nyomásesés az aknában kb Pa-lal nőne. Az akna méretezésnél a jövőben célszerű költségbecslést végezni, mivel a szellőztetés energiaköltsége jelentősen változik az akna átmérőjének függvényében. Készítette: IMSYS Kft. 45/216

46 A főkihúzó vágatokban megengedett 8 m/s-os légsebesség alapján a kihúzó lejtősakna szükséges szelvényterülete 55 m 2. Mivel a két párhuzamos lejtősaknán kb. egyenletes eloszlásban húz ki a levegő, egy 27,5 m 2 -es szabad szelvény elegendőnek mutatkozik. Egy kihúzó légakna létesítésével a bánya szellőztetése és a lejtősaknák szelvényeinek mérete is optimalizálható. A bányaszellőztetés megoldása A bánya szellőztetéséhez célszerű nyomó-szívó rendszert használni. Az aknatalpi vágatokban elhelyezett behúzó ventilátorok túlnyomás alatt tartják a fekü feltáró vágatokat, frisslevegőt szállítanak a fejtési előkészítő vágatokhoz, amelyekből szellőztető ventilátorokkal szellőztethetők a fejtések. A fejtésekből kilépő terhelt levegő a lefejtett területek irányába távozik, majd egy határléggurítón keresztül jut el a kihúzó légaknába. A szellőztetési rendszer fontosabb jellemzői: A bánya felfutása idején kisebb, de folyamatosan növekvő szellőztetési igény jelentkezik. A fentiekhez igazodó szellőztetés, a rugalmas szabályozhatóság, valamint a tartalék főszellőztető ventilátorok teljesítményének csökkentése érdekében célszerűbb több párhuzamosan üzemeltetett ventilátor használata egy nagyteljesítményű főszellőztető ventilátor helyett. A főszellőztető telep a függőleges behúzó akna talpszintjén kerül kialakításra. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, a lejtősaknákra is telepíthetők ventilátorok, akár föld alatti, akár külszíni kiépítésben. Ha az egyik lejtősakna jelentősen nagyobb légmennyiséget szállít, akkor a két lejtősaknán két önálló szellőztető telepet kell kialakítani, jelentős energia megtakarítást elérve. Jelentős energiamennyiség takarítható meg, ha a fő-légosztályokban jelentkező eltérő nyomás és légmennyiség igényt nem légajtókkal és légreteszekkel szabályozzuk, hanem segédszellőztető ventilátorokkal. A fejtésekben minél előbb áthúzó szellőztetést kell kialakítani. A fejtéseket szellőztetési szempontból sorba kötni (egyik fejtés kihúzó levegőjét egy másik fejtés behúzó oldalára vezetni) tilos. A Mecseki Urán Projekt dinamikus szellőztetési-sugárvédelmi modellje A Társaság két lejtősaknával és egy függőleges aknával rendelkező mélyszinti bányát modellezett. A függőleges akna behúzó légakna, azon keresztül sem személyszállítás, sem anyagmozgatás nem történik. A lejtősaknák a kihúzó légáram elvezetését, a kitermelt érc és a meddő (visszatömedékeléshez való) szállítását, a bánya kiszolgálását, valamint a bányászok le- és kiszállását biztosítják. A behúzó teljes leadott légmennyiségét szétosztják a feltáró fekü főfolyosók között, azokból fogják szellőztetni a produktív összletben kihajtott fejtési előkészítő vágatokat, a fejtési egységeket, fejtésenként-munkahelyenként kb. egyenletes eloszlásban. Készítette: IMSYS Kft. 46/216

47 A bányavágatokat négyzetes keresztmetszettel, 5 5 m mérettel modellezték. A vágatok inaktív kőzetet, produktív összletet (Kővágószőlősi Homokkő) vagy érces zónát harántolnak. Az inaktív szakaszra 20 km vágathosszt és 5 ppm átlagos U-tartalmat, a produktívra 20 km-t és 30 ppm-et, az ércesre pedig 2 km-et és 850 ppm-et kell figyelembe venni. Az érc átlagos koncentrációjára 850 ppm-et tételeztek fel, a leválogatott meddő (visszaszállított tömedék) U-tartalma pedig átlagosan 120 ppm. A kőzet tömör térfogatsúlya 2,7 t/m 3. A művelés kamra-pillér fejtési rendszerrel történik. Egy időben 5 fejtési egység üzemel, egységenként 4 fejtési homlokkal. A robbantásonként lefejtett (lerobbantott) kamraméret: 2 m mélység, 6 m homlokszélesség, 2 m homlokmagasság (téglatest kubatúra). Egy műszak alatt a teljes lerobbantott mennyiséget kiszállítják (műszak elején a teljes mennyiség a kamrában van, a műszak végére ez a mennyiség nulla). Az ércosztályozás során kiszelektált meddő a kitermelt ércmennyiség 35%-a, ezt visszaszállítják és az üregek tömedékelésére használják. Az egy időben nyitva lévő üregméret fejtésenként 120 kamra méretének felel meg, ez 1 2 heti kitermelt mennyiség térfogata (4 fejtési homlok 3 műszak 10 nap). A többi lefejtett üregtérfogatot vagy visszatömedékelik, vagy légtechnikai gáttal lezárják, további kapcsolata a bánya légforgalmával nincs. A bánya folyamatos üzemben (három műszakban, heti 7 napos rendszerben) dolgozik. A napi munkaidő 8 óra, ebből a bányászok 7 órát töltenek a föld alatt. Napi 1 óra a fejtési munkahelyre történő oda-vissza út, amit a dolgozók a kihúzó légáramban tesznek meg. A fejtési munkahelyen töltött tiszta munkaidő napi 7 óra. A szabaddá váló kőzetfelület (innen lép ki a radon) becslése céljából a lerobbantott érc méreteloszlását modellezték. Azt feltételezhető, hogy a kőzet különböző méretű darabokra törik, a méreteloszlást cm-es darabokkal ( kocka alakkal) közelíthető. Ez a közelítés azért jó, mert a felső méretnél nagyobb daraboknak viszonylag kicsi a fajlagos felülete, az alsó határnál kisebb szemcsék pedig már inkább gátolják, mint elősegítik a hatékony légcserét (eltömik a réseket). A frakciók gyakorisági (tömeg)eloszlására pedig %-ot tételezhető fel (csökkenő mérettel kissé növekvő mennyiség). A radon kb. egyenletesen lép ki a nyílt kőzetfelületről, a tapasztalatnak megfelelő 0,01 Bq/m 2 s-os Rn fluxust feltételeztek egy ppm U-tartalomra vonatkoztatva (ez kb. megfelel a korábbi MÉV meddőhányókon perkolációs halmokon zagytározókon mért értéknek). A radon és rövidéletű alfasugárzói közötti radioaktív egyensúlyi tényezőt (f = Rn_EEC/Rn) 0,1- nek vették, saját, korábbi MÉV bányákban szerzett mérési tapasztalatokra alapozva (a korábbi mérések eredményei szinte kivétel nélkül a 0,2 0,05 tartományban adódtak). A bányában a porkoncentrációt átlagosan az inaktív, kvarctartalmú porra vonatkoztatott 2 mg/m 3 határérték felének, 1 mg/m 3 -nek vették, ezt megfelelő műszaki intézkedésekkel (pl. kizárólag nedves technológiák alkalmazása) a bányában biztosítani kell. A por radioaktív koncentrációját a meddő (120 ppm) és az érc (850 ppm) átlagának vették. A fentiekben vázolt bányamodell segítségével kiszámolták a bányabeli fejtési munkahelyeken várhatóan kialakuló radon koncentrációt, valamint a kihúzó levegő radon koncentrációját, az alkalmazott szellőztetés teljesítménye (m 3 /s) mellett. Kiszámolták továbbá a fenti paraméterek mellett várható légkibocsátásokat (radon, por mennyisége és radioaktivitása, Bq/nap, illetve kg/nap). A szakmában elfogadott (a NAÜ és OSSKI ajánlásainak megfelelő) dózisszámítási eljárásokkal a Társaság megbecsülte a bányászok várható effektív sugárterhelését (msv/hó, Készítette: IMSYS Kft. 47/216

48 illetve msv/év). A figyelembe vett dózisösszetevők a gamma-sugárzástól, a levegő rövidéletű (radon-termék) valamint hosszú életű (radioaktív por) alfa-radioaktivitásának belégzéséből adódó komponensek. A légzési teljesítményre 2 m 3 /órát feltételeztek (fizikai munka), a tartózkodási idő a föld alatt töltött munkaidő, a korábbiakban részletezett megoszlásban. A használt dóziskonverziós tényezők a gamma-sugárzásra 0,7 Sv/Gy (IAEA BSS, felnőtt), radon termékre (Rn_EEC) 7,13 nsv/h/bq/m 3 (OSSKI jelentés szerint és a MÉV korábbi gyakorlatának megfelelően). Megjegyezhető, hogy az ICRP ajánlása munkahelyekre 7,9 nsv/h/bq/m 3 konverziót javasol. A hosszú életű alfa-sugárzók ( 238 U, 234 U, 230 Th és 226 Ra) belégzésére ezek összes alfa-aktivitásán alapuló közelítő formulát (1700 Bq 20 msv, ami megfelel 11,8 µsv/bq-nek, NAÜ ajánlás) alkalmaztak, szintén a MÉV korábbi gyakorlata szerint. Az érc radioaktív egyensúlyban van. A sugárterhelésről, sugárvédelmi követelményekről a 487/2015. (XII.30.) Korm. rendelet rendelkezik. A bánya működtetésének műszaki paramétereit úgy kell beállítani (elsősorban a szellőztetés intenzitásának, a felhasznált levegő mennyiségének biztosításával), hogy a dóziskritérium nagy biztonsággal teljesüljön (25 30% biztonsági tartalékot tartunk megfelelőnek). A Társaság által a bányával kapcsolatban felépített dinamikus modell azt jelenti, hogy az összes említett paraméter (kőzet- és ércjellemzők, a bánya geometriai és művelési jellemzői, a dóziskonverziós tényezők stb.) figyelembevételével, a megfelelő összefüggések alkalmazásával futtatták le a munkahelyi radon terheléseket, kibocsátásokat és dózisokat. Az I. modellezett esetben a keresett paraméter a sugárterhelések (elsősorban: radontermék) szempontjából minimálisan szükséges levegő mennyisége (szellőztetési teljesítmény) volt; a bemutatott modell alapján ez 100 m 3 /s. A bemutatott II. esetet a műszaki megfontolásokból ténylegesen tervezett szellőztetési légmennyiség alapján ( m 3 /perc, illetve 411 m 3 /s) modellezték az egyéb paraméterek változatlanul hagyása mellett. A sugárterhelések szempontjából ez a radon bomlástermékek belégzéséből származó komponens jelentős csökkenésével járt, az összes dózisterhelés szempontjából egy > 60%-os biztonsági tartalékot képezve. Ez úgy is értelmezhető, hogy a bánya műszaki paramétereinek, a bányaművelés részleteinek tervezési oldaláról jelentős mozgástér keletkezett a változók műszaki, illetve költség szempontú változtatására, optimalizálására. A modell ugyancsak lehetőséget biztosít a bánya egyes üzemi paramétereinek érzékenység-vizsgálatára a dolgozók radon terhelése szempontjából. A szellőztetés külszíni hatása A bánya szellőztetésének főkihúzó létesítményei és a környező települések lakóépületei, szociális létesítményei stb. közötti távolság nagyobb 300 m-nél, így a bánya teljesíti a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a levegő védelméről) védőövezetre vonatkozó előírásait. A kibocsátott teljes légmennyiség m 3 /perc (ez kg/óra tömegáramot jelent). Mivel kb m 3 /perc levegő elegendő a dízel gépek kipufogógázainak hígításához, a kihúzó levegőben 8-9 mg/m 3 NO x várható. Ebből a légszennyező anyag tömegárama legfeljebb 15 kg/órára becsülhető. Készítette: IMSYS Kft. 48/216

49 A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a tervezett uránbánya szellőztetése technikailag megoldható, a kihúzó légáramnak a környezetre gyakorolt hatása csekély, a jelenlegi levegőtisztasági besorolásokat nem fogja módosítani. Vízellátás, vízmentesítés A bányaüzem vízellátását, vízmentesítését a 3.3. fejezet ismerteti. Villamosenergia ellátás A szükséges villamos energia a Kővágószőlős 0165/31 hrsz. területen található 120/35 kvos transzformátorállomáson keresztül biztosítható. Az állomás bányászati célra készült és egy tartalék transzformátorral is rendelkezik, teljesítménye 40 MVA, a rendelkezésre állás 24 MVA, amely teljesítményigényig a hálózatcsatlakozási díj az EON felé rendezve van. Az állomás az 1980-as években épült, a transzformátorállomás kiszolgáló egységei ugyan 2000-ben lecserélésre kerültek, de a transzformátor 30 éves. Az is tény, hogy élettartama a kihasználtság alacsony mértéke miatt - a szakirodalom szerint - valószínűleg további évet is meghaladhatja. A projekt-területen halad keresztül az ÉDÜ-II. bányaüzemi légvezeték hálózat. A légvezeték a volt V. bányaüzemhez készült 1982-ben, a légvezeték a várható teljesítményigény átvitelére képes. Jelenleg a légvezeték a bakonyai területet látja el villamos energiával 6 kv-os feszültségszinten. A föld alatti berendezések villamosenergia-ellátása Az I. és II. lejtősaknában föld alatti transzformátorállomásokat kell telepíteni. Figyelembe véve a munkavégzést, ez a lejtősaknákban 14 db, az oldalvágatokban pedig a - munkahelyekhez közel - további 5 transzformátorállomást jelent. Feszültség-kimaradás esetére, a zavartalan villamosenergia-ellátás, üzemeltetés érdekében tartalék betáplálást kell alkalmazni, vagy aggregátoros üzemet biztosítani mentési, kiürítési célokra. Mivel a bánya kiürítése a lejtősaknákon keresztül az ellátás kimaradása esetén is biztonságosan megoldható, ezért kettős betáplálás helyett aggregátoros tartalékkal számolnak. Az aggregátor teljesítménye, a berendezések alapján, kb kva. A szivattyú, szellőztető, fúrógép, szállítóberendezés stb. villamosenergia-ellátását a föld alatti transzformátor állomásokba telepített elosztókból indított kábelek, vezetékek biztosítják. Az alkalmazott kábelek bányabeli használatra alkalmasak, felerősítésük a bányászati technológiához illeszkedik. A kialakítandó hálózat szigetelt csillagpontú. Az érintésvédelem alapvédelmét horganyzott acélsodrony, a fedővédelmét szigetelésszint-ellenőrző látja el. A gépi berendezések meghajtó motorjai legalább IP 44-nek megfelelő védettségűek kell legyenek. A biztonságos munkavégzéshez szükséges megvilágítást a lejtaknákban elsősorban a hálózati világítás biztosítja, a fejtésekben hordozható helyi világítást kell alkalmazni. A Készítette: IMSYS Kft. 49/216

50 vájvégi munkahelyeken hordozható világító berendezésekkel lehet az előírt értékek betartásáról gondoskodni. Biztonsági (robbanás-, tűzjelző, riasztó, oltó) berendezések A tervezett uránércbánya föld alatti térségei kivitelezése, üzemeltetése során robbanóképes levegő-gázkeverék létrejöttének a kockázati mértéke alacsony. A dízel üzemű gépjárművek kipufogó gázai közül a CO akkor robbanóképes, ha a levegőben mért koncentrációja 12,5 tf%. Ez a koncentráció még akkor sem jöhet létre, ha üzemzavar következtében a szellőztető berendezések leállnak, mert ez esetben dízel üzemű berendezések használata tilos. Robbanásjelző (helyesebben előjelző) biztonsági rendszer kiépítése nem indokolt. Az acetilén gáz (C 2 H 2 ) akkor robbanóképes, ha a levegőben mért koncentrációja eléri a 2,5 tf% értéket. Acetilén gázzal történő művelet nyílt lánggal járó tevékenység, amelyet csak a felelős műszaki vezető által engedélyezett helyen, időben és szabályozott körülmények között szabad végezni. Robbanásjelző kiépítése nem indokolt. Nyomás alatt lévő tartály, kazán, palack stb. túlnyomás következtében történő felrobbanása ellen alapvető védelmet a nyomáscsökkentő redukáló szelepek szakszerű működtetése biztosít. A robbantás szeizmikus és repeszhatása, valamint légnyomása által veszélyeztetett személyek és létesítmények védelmi követelményeiről az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: ÁRBSZ) rendelkezik. A robbantás környezetére vonatkozó jelző, riasztó és egyéb védelmi intézkedéseket a Bányakapitányság által engedélyezett Robbantási Technológiai Előírásban (továbbiakban: RTE) kell szabályozni. Az RTE rendelkezik a robbantás időszakában kiürítendő föld alatti térségek kiterjedéséről. Meghatározza a figyelmeztető jelzések személyi és tárgyi rendjét. A jelző és automatikai berendezések és a kommunikációs hálózat egységes rendszerének kiépítésével megteremthető az informatikai rendszerbe foglalt elemek lekérdezése, jelzések megjelenítése, távműködtetési adatok kiolvasása. Az informatikai rendszer kiterjed a külszíni és föld alatti villamos rendszerre, a vízmentesítő telepekre, a szellőztetésre, a sűrített levegős hálózatra. Az információk, jelzések a központi ügyeleti helyen (diszpécser) jelennek meg. A bányabeli létesítmények kivitelezése és üzemeltetése során bekövetkezett üzemzavaros események megkövetelik a területen tartózkodok gyors riasztását. Ilyen körülmények kezeléséről a készítendő Üzemzavar elhárítási terv rendelkezik. A tűzvédelmi eszközök (oltókészülékek, berendezések stb.) megfelelő számban történő elhelyezését, illetve kiépítését az ÁBBSZ, az ÁBSZ vonatkozó előírásai, a Tűzvédelmi terv - ben előírtak, valamint a villamos, és gépi berendezések műszaki dokumentációi határozzák meg. A bányabeli járműközlekedés irányításához szükséges jelzőtáblákról a Föld alatti járműközlekedési szabályzat rendelkezik. Műszaki- és munkabiztonsági, egészségvédelmi és tűzvédelmi előírások érvényesítése Készítette: IMSYS Kft. 50/216

51 A bányászati munkák során is számolni kell az alábbi veszélyekkel: kőzetomlás-veszély, sugárveszély exogén tűzveszély, mérgezést okozó gázveszély, porveszély, önjáró szállító berendezés borulása, elfutása. A rendelkezésre álló adatok, vízhozamok alapján a víztelenítés megfelelően méretezett zsompokkal és szivattyúállomások telepítésével megoldott. Az alábbiakban készítendő szabályzatok: Biztonsági Egészségügyi Szabályzat, a Tűzvédelmi terv, a Gázvédelmi terv, a Porveszély elleni védekezés szabályzata és a Föld alatti járműközlekedés szabályzata az üzemeltetés során érvényre juttatják a műszaki, munkabiztonsági, egészségvédelmi és tűzvédelmi előírásokat. A sugárveszély miatt a bányában: létre kell hozni a sugárvédelmi szolgálatot, érvényesíteni kell a munkavállalókra vonatkozó munkaköri alkalmassági szabályokat, ki kell dolgozni a munkavállalókra vonatkozó sugáregészségügyi munkavégzési szabályokat, meg kell határozni a sugárvédelmi oktatások rendjét. A sugárvédelemmel kapcsolatos előírások, érvényesítésének megvalósítása érdekében különleges műszaki felügyeletként sugárvédelmi felelőst kell kinevezni. A sugárvédelmi felelős köteles együttműködni a bányatörvény hatálya alá tartozó különleges műszaki felügyeleti személyekkel. Személyi feltételek A bányászati tevékenységek végzéséhez megfelelő munkaerő alkalmazása szükséges. A bánya folyamatos üzemben (három műszakban, heti 7 napos rendszerben) dolgozik. A napi munkaidő 8 óra, ebből a bányászok 7 órát töltenek a föld alatt. Napi 1 óra a fejtési munkahelyre történő oda-vissza út, amit a dolgozók a kihúzó légáramban tesznek meg. A fejtési munkahelyen töltött tiszta munkaidő napi 7 óra. A bányában felelős személyeket kell kinevezni. A bánya vezetője a felelős műszaki vezető, távollétében a felelős műszaki vezető helyettes. A bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről a 16/2013. (IV.19.) NFM rendelet szól. A bányászati tevékenységet végző üzem utasításban köteles szabályozni a bányászati, gépészeti és villamos tevékenységek, továbbá a létesítmények, gépek és berendezések műszaki felügyeletét. A műszaki felügyeleti személyek ellenőrzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a műszaki felügyelet terjedjen ki a bányaüzem egész területére és minden tevékenységére, továbbá minden üzemelő gépre és berendezésre. Készítette: IMSYS Kft. 51/216

52 Biztosítani kell, hogy a telepített műszakokban legyen olyan bányászati felügyeleti személy, aki a bányaüzem egészéről kellő áttekintéssel bír, és intézkedési joggal rendelkezik. A 61/2012. (XI.22.) NFM rendelet rendelkezik a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról. A Bányatörvény és végrehajtási utasításai (ÁBBSZ (Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat), ÁBSZ, miniszteri rendeletek) előírásai szerint: Különleges műszaki felügyelet (szellőztetési, porvédelmi, tűzvédelmi megbízott), Az üzemeltetett gépek összteljesítménye az 500 kw-ot meghaladja, így a bányaüzemben gépészeti felügyeleti személyt kell megbízni, A beépített villamos teljesítmény az 500 kva-t meghaladja, ezért a bányaüzemben villamos felügyeleti személyt kell megbízni, Bányászati műszaki felügyelet. A munkahelyek közvetlen irányítását minden szakban aknászok felügyelik, Munkavédelmi vezető (biztonságtechnikai mérnök). Hites bányamérő (felszín alatti jogosultsággal bíró), 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet. Munkahelyi vezető, munkát irányító dolgozó. A fizikai dolgozók élére munkavállalók közül munkahelyi vezetőt neveznek ki, Szakképzett munkavállalók, 4/2001.(I.23.) GM rendelet, 27/2016. (IX.16.) EMMI rendelet, o vájár, villanyszerelő, lakatos, o gépkezelő, o fúrómester, o bányamentő, o diszpécser. Lámpakamra kezelő, Képzett elsősegélynyújtók, A 13/2010. (III.04.) KHEM rendelet (ARBSZ) személyi feltételek előírásai ( ) szerint: Robbantásvezető, Robbantómester, Robbantóanyag raktárkezelő Kommunikációs eszközök Az ÁBBSZ I. fejezetének 6. (1), illetve az új ABBSZ 19. (1) bekezdése értelmében, valamint a 4/2001.(II.23.) GM rendeletnek megfelelően a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről szóló rendelet értelmében, a bányában hírközlő rendszert kell üzembe tartani". Ennek értelmében tehát Készítette: IMSYS Kft. 52/216

53 bánya és külszíni hírközlő hálózat kiépítése szükséges. A rendszernek kapcsolódnia kell az országos hálózathoz is (mentők, tűzoltóság, kutatási partnerek stb). A MECSEKÉRC Zrt. tulajdonát képező kővágószőlősi telefonközponthoz telefonkábel kiépítésével csatlakozhat a saját rendszer. Ez az automatikus központ biztosítja a külszíni (lámpakamra, fürdő, porta, raktár stb.) és a föld alatti munkahely, diszpécser közötti kapcsolattartást. Strukturált hálózat és telefon alközpont rendszer A rendszer feladata a létesítmény teljes területén történő lefedettség informatika (irodai hálózat) és telefonhálózat (telefonközpont) szempontjából. A hálózatnak képesnek kell lennie optikai kábel fogadására. A rendszer összes eszköze és szoftvereleme ezen a kábelhálózaton keresztül lép kapcsolatba egymással. A strukturált hálózatokon keresztül köt össze minden munkaállomást, szervert, nyomtatót vagy telefont önálló vezetékkel a központi rendezővel. URH rendszer Sugárzó kábel felhasználásával működő URH rendszer azonnali elérhetőséget, kapcsolatfelvételt biztosít. Lehetőséget ad a szolgálati információk egyidejű átadására több személy részére, illetve információgyűjtésre több személy egyszeri lekérdezésével. Támogatja több, egymást nem halló csoport kialakítását, biztosítható a teljes elkülönítés, illetve átjárhatóság. Ipari ethernet A rendszer feladata az egyes technológiai rendszereinek irányítástechnikai összefogása, adatátviteli kiszolgálása. A terepeken keletkező információk eljuttatása a központi szerverig. Tűzjelző rendszer A tűzjelző rendszer a tűz keletkezésének korai észlelése céljából, az emberi élet, valamint a vagyontárgyak védelme érdekében szükséges. Az érvényben lévő jogszabály az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) arról is rendelkezik, hogy Magyarországon mely létesítményekben kötelező a tűzjelző rendszer telepítése. A bányászat ebbe a kategóriába tartozik. Sugárvédelmi rendszer A sugárvédelmi és környezet-ellenőrző rendszer feladata, hogy üzemeltetése a munka minden fázisában megfelelő hatékonysággal biztosítsa a környezet, a lakosság és a dolgozók radioaktív sugárterhelésének figyelemmel kísérését, a sugárvédelmi követelmények teljesítésének ellenőrzését és annak hosszabb távú kontrollját. Terepi automatika A terepi automatizálás kiterjed a villamos energia rendszer, vízkiemelés, vízkezelés, aggregátor rendszer, szellőztetés, világítás, őrzés-védelem, a technológiai rendszereinek a működő PLC rendszeren keresztül a terepi jelrendszer gyűjtése és továbbítása a felügyeleti Készítette: IMSYS Kft. 53/216

54 rendszerbe. A technológiai berendezések állapotjelei a PLC rendszerek közreműködésével kerülnek az ipari ethernet hálózaton keresztül a diszpécser szolgálathoz. Integrált vagyonvédelmi rendszer A területre kiterjedő vagyonvédelmi, biztonsági rendszer magába foglalja a digitális video megfigyelő és rögzítő rendszert, beléptető központokat és tartozékait, behatolás-jelző központot, riasztó rendszereket, kerítésvédelmi rendszert és távjelző rendszert. Munkahelyi hulladék gyűjtőhely A tevékenység során keletkező a Ht. hatálya alá tartozó hulladékok gyűjtésére a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletnek megfelelő munkahelyi gyűjtőhelyet fognak kialakítani. Felszín alatti utak, forgalomtechnika A tervezett bánya vágatrendszere a lejtős és közel szintes vágatokból áll. A vágatok hosszú, lényegében egyenes szakaszokból, közepes sugarú ívekből és többnyire merőleges kereszteződésekből állnak. A minimális űrszelvényt, illetve a kanyarodási sugarat a mértékadó szállítójármű mérete és a bányahatóság által előírt biztonsági sáv, szükség esetén a járóosztály határozza meg. A talpburkolat minőségét, az esetleges pályaszerkezeti anyagokat a vágat funkciója alapján lehet meghatározni. Közúti kapcsolatok A projekt-területhez a -Szigetvári 6-os főútvonalról leágazó 0147/3 hrsz.-ú, a 6-os utat és Kővágószőlőst összekötő két nyomsávos közútról lehet leágazni. Erről a közútról ágazik le a BVH Zrt. tulajdonában lévő 097/7 hrsz.-ú ipari út, amely korábbi ércszállító gépkocsik útvonalába, a 097/20 hrsz.ú ipari úthoz csatlakozik. Parkoló A személygépjármű forgalom kiszolgálására megfelelő méretű, kapacitású parkolóhelyet alakítanak ki Kiszolgáló létesítmények Az új ÉDÜ tervezett projekt-területén (0234/6, 0234/8 hrsz.-ú terület) jelenleg nincsenek épületek, építmények. A bányaüzem tervezett projekt-területén jelenleg különféle vállalkozások saját tulajdonában lévő épületek vannak, m 2 építmény. A teljes beépített terület nagysága kb. 400x80 m, azaz m 2. Az épületek sem energetikailag, sem épületszerkezeti (tetőszerkezet, gépészet, villamos) szempontból nem alkalmasak az új bányaüzem ellátására. A tervezett külszíni létesítmények közül az Ércdúsító Üzem és tartalékterületei, Lejtaknák nyitópont létesítményei, a Légakna, a meddőhányó területek, a tartalékterületek egy része és a tartalék épületterületek esnek a jelenlegi ipari területre. Kiszolgáló létesítmények: kazánház (bányaüzem külszíni, ill. az ÉDÜ munkaterületén), két lejt akna közé transzformátor állomás, aggregátor konténer, lámpakamra, szociális Készítette: IMSYS Kft. 54/216

55 helyiségek (öltöző, fürdő), üzemanyagkút, betonüzem depókkal, nagyobb gépszerelő csarnok stb. Létesítmények, berendezések karbantartása A létesítmények, berendezések karbantartási feladatait úgy kívánják optimalizálni, hogy annak eredményeként mind műszaki, mind üzembiztonsági, mind környezetvédelmi, mind gazdasági és egyéb szempontból is a legkedvezőbb fenntartható rendszer alakuljon ki. Tekintettel arra, hogy a tervezett uránbányászati, ércdúsítási tevékenységek végzése a kor követelményeinek megfelelően igen nagyszámú korszerű, fejlett berendezés, gép alkalmazásával jár, különösen fontos azok biztonságos, üzembiztos és tartós működése. Ez utóbbi cél elérése érdekében a gépgyártók, szállítók által szolgáltatott karbantartási és szervizrendszerek átvétele, szigorú betartása célszerű a legszigorúbb környezetvédelmi és munkabiztonsági előírások betartása mellett. A Társaság minden eszközére a tervszerű megelőző karbantartás rendszerét fogja bevezetni. Ez a gyártók szakmérnöki, technikusi, szervizszolgáltatásainak igénybevételével oldható meg. Az alkatrész- illetve főegységek gyors rendelkezésre állását szintén a gyártók által telepített, feltöltve tartott és üzemeltetett helyszíni konszignációs raktárak biztosíthatják. Az így elérhető előnyök maximális kihasználása érdekében törekedni kell arra, hogy minél kevesebb gyártó berendezéseivel oldják meg a termelés gépesítési feladatait. A bánya esetében a felszíni zajterhelés minimalizálása érdekében és a jelentős távolságok miatt föld alatti helyszíneken, központi műhelyekben fogják elvégezni a karbantartási, javítási feladatok legjelentősebb részét, csak a nagyjavítások elvégzése történne külszíni műhelyben A létesítményben folytatni tervezett tevékenységek ismertetése A tevékenység volumene Mennyiségi adatok: Az előzetes tervek szerint termelő és feltáró munkahely egyidejű üzemeltetésével biztosítható a tervezett t/nap körüli átlagos érctermelés, amihez évi 345 munkanappal és folyamatos folytonos munkarenddel számolnak. Üzemidő: A bánya folyamatos üzemben (három műszakban, heti 7 napos rendszerben) dolgozik. A napi munkaidő 8 óra, ebből a bányászok 7 órát töltenek a föld alatt. Napi 1 óra a fejtési munkahelyre történő oda-vissza út, amit a dolgozók a kihúzó légáramban tesznek meg. A fejtési munkahelyen töltött tiszta munkaidő napi 7 óra. A tervezett üzemidő 27 év. Létszám adatok: A bányászati tevékenység irányításához és végzéséhez közvetlenül szükséges létszám az uránbányászati tevékenységet végző engedélyes bányavállalkozó alkalmazásban áll majd, Készítette: IMSYS Kft. 55/216

56 viszont a kiegészítő szolgáltatásokat (szerviz, anyagbeszállítók stb.) szerződéssel rendelkező vállalkozók biztosítják. Az előzetes a létszám adatokat a 11. táblázat tartalmazza. 11. táblázat Képzettség Időszak Létszám (fő) 1-2. év 3-4. év 5-6. év 7. évtől Mérnök Technikus Vájár Gépkezelő Géplakatos, lakatos Villanyszerelő, műszerész Összesen A létesítés és a működés megkezdésének várható időpontja, időtartama A tényleges bányászati munkák (feltárás, aknamélyítés) a bányatelek megállapítása után szerzett MÜT-engedély és a létesítmények építési engedélyei alapján kezdődhetnek el. Az előzetes becslések szerint ahhoz, hogy az üzemszerű kitermelés évben megindulhasson, legkésőbb év végéig meg kell építeni a kitermelés megindításához szükséges külszíni és felszín alatti végleges létesítményeket, és jóváhagyásra be kell terjeszteni az első, kitermelésre szolgáló MÜT-et a Bányakapitánysághoz A kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása A bánya legnagyobb nyersérc-termelési kapacitását t/év értékkel vesszük figyelembe. A bánya élettartamát a műre való ércvagyon becsült adatai alapján 31,6 Mt nyersérc kitermeléséhez szükséges idővel számoljuk Baleset-, üzemzavar-kockázat mértékének bemutatása Tekintettel a tervezett tevékenység jellegére, a Magyar Urán Resources Kft. kiemelt figyelmet fordít a sugáregészségügyi és környezetvédelmi kérdések megfelelő kezelésére. A korábbi uránbányászat időszakához képest lényegesen szigorodtak az urántermelésre vonatkozó követelmények. A tervezett bányászati tevékenységek esetében olyan műszaki megoldásokkal kell számolni, amelyek a kor színvonalának megfelelő, elérhető legjobb technológiai megoldások alkalmazásával növelik a biztonságot, lényegesen csökkentik a munkavállalók és a bányászok sugárterhelését, a környezetterhelést és kibocsátásokat. A hivatkozott Sugár egészségügyi kérdések vizsgálata dokumentumot, melyben a fentiek részletezetten kerülnek ismertetésre a mellékletként csatoljuk. A bányászati tevékenységgel kapcsolatban esetlegesen előforduló balesetek, haváriák, üzemzavarok lehetséges hatásait a szakterületek egyes fejezeteiben részleteztük. Készítette: IMSYS Kft. 56/216

57 2.5. A tervezett tevékenység létesítési szempontjai és lehetőségei A létesítés helye, területigénye, jelenlegi területhasználatok, a táj bemutatása A projekt-terület tulajdonosok szerinti csoportosítása: a MECSEKÉRC Zrt. birtokában lévő ingatlanok, egyéb tulajdonosok birtokában lévő ingatlanok. A Mecseki Urán Projekt megvalósítására alapított társaság jelenleg még nem rendelkezik területi tulajdonjoggal a projekt-területen. A projekt-területet érintő egyéb jogosultságokat illetően a kutatási és a bányatelek jogosultságokat kell említeni. Ebben a vonatkozásban az alábbiakat rögzíthetjük: Uránkutatási jogosultsággal a Magyar Urán Resource Kft. rendelkezik; A leválasztott bányatelkek jogosultságaival a MECSEKÉRC Zrt. rendelkezik, Felszíni létesítmények Beépítésre szánt terület kb. 35 ha, a volt üzemi területek (I. üzem, II. perkoláció, III. üzem, ÉDÜ) részbeni felhasználásával, szükség szerinti bővítésével, ércdúsító üzem és kiszolgáló építményei, valamint bánya nyitópont üzemi és kiszolgáló építményei elhelyezésére Beépítésre nem szánt terület kb. 200 ha, a III. meddő térségében, valamint az I. üzemtől nyugatra, Kővágószőlős, Kővágótöttös és Bakonya területén, jelenleg mezőgazdasági területek felhasználásával, kőzetdepó és kiszolgáló létesítményei, valamint víztisztítási csapadék tározó és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére Iparterületi besorolású területekre tervezik telepíteni az alábbi létesítményeket: Ércdúsító üzemet a volt P-II. perkolációs területre II. légaknát a volt IV. légaknai területre. A mezőgazdasági terület besorolású területekre tervezik telepíteni az alábbi létesítményeket: Az I. és II. lejtaknák portáljait a volt III. bányaüzem területére. (A terület besorolásának módosítása szükséges, de a biológiai aktivitásérték megtartásával megoldható.) Az ércfeldolgozási maradékok tárolóit, amelyek helyben rekultiválandók. A jelenlegi területhasználatok az 1.5 fejezetben kerültek ismertetésre. A tervezett külszíni létesítmények egy részt iparterületi besorolású területre (korábbi bányászati létesítmények területeire), másrészt mezőgazdasági, többnyire szántó, ritkán erdő, legelők területére esnek. A Mecseki Urán Projekt területe Délnyugat-Magyarországon, Baranya megyében, a Mecsekhegység nyugati részén, Budapesttől körülbelül 170 km-re, dél-délnyugati irányban található. Készítette: IMSYS Kft. 57/216

58 A tervezett projekt területe a közel lakosú városától nyugat - északnyugati irányban fekszik. 17. ábra Projekt terület földrajzi elhelyezkedése A Projekt-terület a Nyugat-Mecsek középső-keleti részén helyezkedik el. Közigazgatásilag Abaliget, Bakonya, Cserkút, Kővágótöttös, Kővágószőlős,, Orfű települések területét érinti. A Projekt területe a közel É D-i irányú meredek völgyekkel tagolt Nyugat-Mecsek déli oldalán, meghatározóan a 6. számú fő közlekedési úttól északra, mintegy 7 km széles sávot érint. A tervezett külszíni létesítmények elhelyezési területeinek nagysága közel 1 km 2, déli határát a Budapest vasútvonal képezi. Az érintett terület nyugati határát a tartalék területeket is figyelembe véve Bakonya település alkotja. Északon a vizsgálati határ a Remete-réttől északra, a Büdös-kúti forrás fölött K-Ny-i vonalban húzódik. ÉK-en a Lapisi utat követi, majd a Kis-Tubes és a Nagy-Tubes gerincén halad. Keleti határa a Szkókó-tető vonalában van, a délkeleti pedig a i Tudományegyetem a Közép-Makárral összekötő vonal. A projekt-területnek nem része a leművelt bányatelkek pillérrel növelt része. A területen a mecseki dombhátak magassága általában 300 méter fölé emelkedik, a völgyek mélysége, déli irányban a települések belterületi határát elérve, 200 mbf. szintre csökken. Legmagasabb pont a 610 m feletti Nagy-Tubes, a legalacsonyabb a 6-os főúttól délre fekvő kb. 130 mbf. szintű domblábi előtér A tervezett tevékenység összefüggései a terület- vagy településfejlesztési, rendezési tervekkel és infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel A vizsgált települések és településrészek A felszín alatti létesítmények elhelyezése szempontjából vizsgált települések Készítette: IMSYS Kft. 58/216

59 Cserkút Kővágószőlős Kővágótöttös Orfű Abaliget tervezett urán bányatelekkel érintett területrészei. A felszíni üzemi létesítmények elhelyezése szempontjából Kővágószőlős - a 6-os út és a belterület közti területsáv, volt IV. üzem Kővágótöttös - a 6-os út és a belterület közti területsáv, volt V. üzem és IV. légakna Bakonya - a 6-os út és a belterület közti területsáv, volt II. üzem volt IV. K-i légakna A létesítmény elhelyezése szempontjából vizsgált településrészek érintettsége A felszín alatti létesítmények esetében (, Orfű, Abaliget, Cserkút, Kővágószőlős és Kővágótöttös) területi érintettség értelemszerűen nincs. A felszíni létesítmények elhelyezése szempontjából vizsgált területen Kővágószőlős, Kővágótöttös és Bakonya is érintett az alábbiak szerint: Kővágószőlős A volt I. üzem és környezete vízgazdálkodási térség Az ettől nyugatra, a kővágótöttösi határig terjedő területsáv erdősítésre előirányzott erdőgazdálkodási térség A vizsgált területet szénhidrogén szállítóvezeték metszi A volt III. üzem és a III. meddő területe mezőgazdasági térség Kővágótöttös A volt IV. üzemi légakna területe erdőgazdálkodási térség A 6-os út és a település közti területsáv északi fele erdőgazdálkodási, déli fele mezőgazdasági térség A vizsgált területet szénhidrogén szállítóvezeték metszi Bakonya A 6-os út és a település közti területsáv északi harmada erdőgazdálkodási, déli kétharmada mezőgazdasági térség A vizsgált területet szénhidrogén szállítóvezeték metszi. A Bánya üzem felszíni, illetve felszín alatti létesítményeinek a tervezése és kialakítása során figyelembe kell venni a fentiekben ismertetett települések hatályos Helyi Építési Szabályzatát, illetve a releváns részeket be kell tartani. Készítette: IMSYS Kft. 59/216

60 3. HATÓTÉNYEZŐK ÉS HATÁSFOLYAMATOK, A HATÁSVISELŐK AZONOSÍTÁSA 3.1. Levegőtisztaság-védelem A bánya és a bányához kapcsolódó létesítmények kialakításának ideje alatt, valamint a lejtősaknapár és a főbb feltáró vágatok kialakítása után, az érckitermelés megkezdését követően jelentkező levegőminőséget befolyásoló hatások az alábbi területekre terjednek ki: A bánya nyitópontja (volt III. üzem területe); Az I. behúzó légakna területe (az egykori IV. K-i légakna területe); A II. kihúzó légakna területe (az egykori IV. légakna területe); Az új ércdúsító üzem (régi I. üzem és II. perkoláció) területe; A bányaüzemet, az új ércdúsító üzemet és a raktározási területeket összekötő útvonalak. A bányászati tevékenység során az érckitermelés mélyművelési módszerrel felszín alatt történik, mely levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvezőbb megítélésű, mint a külszíni fejtés Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Telepítési időszakban az építési munkák (főként földalap kiemelés, építés, burkolt felületek kialakítása), valamint az ehhez kapcsolódó szállítási munkálatok járnak légszennyező anyag kibocsátással. Az építés idején munkagépek és szállítójárművek használatára kerül sor nappali üzemeltetéssel. Nagyobb mennyiségű építőanyag hosszú ideig történő tárolására nem lesz szükség, az építési munkálatok a just in time rendszer szerint zajlanak le. A helyi építőipari kapacitás kihasználása, valamint az építőanyagoknak ezen cégek telephelyein való tárolása a cél. A szállítójárművek és a munkagépek működése során légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe. Kipufogógázuk különböző koncentrációban tartalmaz szén-monoxidot, nitrogénoxidot, kormot és szénhidrogéneket. Ezen kívül a munkagépek által felvert por kiporzásából származhat a telephely környezetében porterhelés. A tervezett telepítési területen üzemelő gépek légszennyező anyag kibocsátásának becslésekor feltételezzük, hogy a gépek kibocsátása megfelel a 75/2005. (IX. 29.) GKM- KvVM együttes rendeletben meghatározott, a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorokra vonatkozó gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag kibocsátási határértékeknek, melyek az alábbiak: 12. táblázat Leadott teljesítmény, P [kw] CO [g/kwh] CH [g/kwh] NO X [g/kwh] Részecskék [g/kwh] 130 P ,3 9,2 0,54 75 P ,3 9,2 0,7 37 P 75 6,5 1,3 9,2 0,85 Készítette: IMSYS Kft. 60/216

61 Az építési területen üzemelő gépek várható légszennyező anyag kibocsátását a műszaki adatokban szereplő névleges teljesítmények figyelembe vételével, a lehetséges maximális kibocsátás számítása alapján becsüljük meg az alábbi képlet felhasználásával: E [g/h] = P [kw] x L [g/kwh] Az építkezés során történő légszennyező anyag kibocsátások forrásai: 1. Az építkezéshez szükséges anyagok, berendezések szállítása: teherautók, betonszállító mixerek. 2. Földkitermeléshez, tereprendezéshez használt gépek: mélyásó szerelékes kotrók (2-3 db), homlokrakodók (1-2 db), földgyalu (1-2 db). 3. Építés, szerelés során használt berendezések: vibrátor, autó-daru, fő- és segéddaru, elektromos kisgépek, hegesztő berendezések, kéziszerszámok. Az építkezés során alkalmazni kívánt géppark jellemzőit a hasonló tevékenységeknél szokásosan működtetett gépek adatai alapján határozzuk meg (13. táblázat). 13. táblázat Munkagép megnevezése Névleges teljesítmény [kw] CO [g/h] CH [g/h] NO X [g/h] Korom (PT) [g/h] Kotró Fődaru Segéddaru Homlokrakodó Földgyalu Összesen A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok, valamint az építési munkálatok során keletkező por a légtérbe kerülve, az adott környezeti, meteorológiai viszonyoknak megfelelően felhígulnak. A vizsgált terület immisszióját leginkább a jellemző szélsebesség és a szélirány fogja meghatározni, valamint az adott terület stabilitási indexe. Ennek megfelelően, a jellemző szélmozgás irányába koncentrációváltozásra lehet számítani a szennyezőanyag komponensektől függően. A kivitelezési műveletek alatt kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége a megfelelő intézkedésekkel minimálisra csökkenthető, és a munkálatok befejeztével megszűnnek a levegőt terhelő kibocsátások. Készítette: IMSYS Kft. 61/216

62 A tervezett létesítmények telepítése során a következő levegőtisztaság-védelmi intézkedések betartását szükséges megkövetelni: A kivitelezés során minden munkafázis esetében kerülni kell a kiporzást, a gépek rendellenes emisszióját. A gépek közlekedéséből és/vagy földmunkák során előforduló esetleges kiporzásokat helyi locsolással, az utak tisztításával kell enyhíteni. A közforgalom számára meg nem nyitott építési munkahelyen a munkagépek kezelőinek az ott meghatározott közlekedési szabályokat be kell tartani és telephelyi közlekedés során meg kell akadályozni az abból adódó mindennemű nagymértékű levegő- és porterhelést. A rendellenes emissziójú/műszaki állapotú gépeket a munkaterületről azonnali hatállyal ki kell vonni! Légterhelést, légszennyező kibocsátást okozó ideiglenes létesítmények kialakítása esetén a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Ideiglenes létesítmények A bányaüzem nyitóponti telephelye és az új ércdúsító üzem területére a létesítési fázis idejére ideiglenesen 1-1 konténer kazánház fog létesülni, mintegy m 2 alapterületen. A kazánházi kémények légszennyező pontforrásnak minősülnek. A hőtermeléshez felhasznált tüzelőanyag pakura vagy földgáz lesz, jelenleg még nincs kiválasztva a végleges tüzelőanyag. A kazánok az új bányaüzem, valamint a tervezett ÉDÜ területén létesítendő konténeriroda, fürdőépület és műhelyépületek fűtési és használati melegvíz-igényét fogja kiszolgálni. A volt III. üzem területén (a tervezett bánya nyitópontja) van kiépített gázhálózat. A tervezett ÉDÜ területétől 210 m-re van az első csatlakozási lehetőség a gázhálózatra. Itt felvetődik a lehetősége tartályos gáz telepítésének, melynek területigénye kb. 30 m 2. Pakurafelhasználás esetén a tüzelőanyagot nagyobb kapacitású pakura és gyújtóolaj tárolóban tárolják majd. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a földgáz használata kedvezőbb a kevesebb fajlagos légszennyező anyag kibocsátás miatt. Jellemző légszennyező anyagok: Földgáztüzelés esetén: CO, NOx; Pakura tüzelése esetén: por, CO, NOx, SO 2. A kazánkémények légszennyező anyag kibocsátása esetében a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet előírásait betartják, bármelyik tüzelőanyag alternatíva mellett döntenek. Készítette: IMSYS Kft. 62/216

63 Kibocsátási határértékek földgáz tüzelés esetén: 14. táblázat Légszennyező anyag Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] Szilárd anyag 5 Szén-monoxid (CO) 100 Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben kifejezve) 350 Kén-dioxid és kén-trioxid (SO 2 -ben kifejezve) 35 Megjegyzés: A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak; Kibocsátási határértékek folyékony tüzelőanyag használata esetén: 15. táblázat Légszennyező anyag Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] Szilárd anyag 80 Szén-monoxid (CO) 175 Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben kifejezve) 450 Kén-dioxid és kén-trioxid (SO 2 -ben kifejezve) 1700 Megjegyzés: A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak; Az ideiglenesen létesülő pontforrások nagy valószínűséggel a terület levegőminőségét nem befolyásolják érzékelhető mértékben Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Jellemző levegőhasználatok Szellőztetés A bányatér frisslevegő-ellátását a volt IV. K-i légakna területén kialakítandó I. Légakna (behúzó) biztosítja, a légáramlat a légakna felől a bánya nyitópontja irányába halad. Az I. Légakna így nem tekinthető légszennyező forrásnak, légszennyező anyag (elsősorban radon, por) kibocsátása nem várható rajta. Így a behúzó légakna Natura 2000 területen való elhelyezkedése nem okoz problémát. A kitermelés során a bányatérben keletkező légszennyező anyagok a II. Légaknán (volt IV. légakna) és a bánya nyitópontjánál, a régi III. üzemtől induló lejtősaknapáron keresztül kerülnek ki az atmoszférába. Az előzetes tervek szerint a termelés termelő és feltáró munkahely egyidejű üzemeltetésével biztosítható, t/nap körüli átlagos érctermeléssel, gyakorlatilag folyamatos termeléssel, évi 345 munkanapon. Az ehhez szükséges géppark (a termelő munkahelyek gépei és a szállítógépek) üzemeltetéséhez a szellőztetés nagyvonalú becslés alapján összességében közel m 3 /min légmennyiséget igényel. Ezzel tartható a bányában a korábbi Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat szerint megengedett 5 ppm (9,4 mg/m 3 ) NOx irány koncentráció. Készítette: IMSYS Kft. 63/216

64 Az összes dolgozói effektív dózisra vonatkozó határérték 100 msv/5 év (hosszú távon 20 msv/év-nek felel meg). A havi dózis átlagosan ennek max. 1/10 része, 2 msv/hónap lehet. A bánya működtetésének műszaki paramétereit úgy kell beállítani (elsősorban a szellőztetés intenzitásának, a szükséges levegő mennyiségének biztosításával), hogy a dóziskritérium nagy biztonsággal teljesüljön (25 30% biztonsági tartalékot tartanak megfelelőnek). A korszerű technológiának köszönhetően a felhagyott, letermelt üregek részben tömedékelve lesznek, így a légáramból ki lehet őket zárni, ezáltal a radon gáz jelenléte miatti szellőztetéshez szükséges teljes légmennyiség 20-25%-kal csökkenthető. A tervek szerint a főfeltáró vágatokat, valamint a mezők feltáró vágatait meddőkőzetben hajtják ki, ami ugyancsak csökkenti a radon exhalációját. Ennek alapján a bánya teljes szükséges légmennyisége a termelés felfutása utáni időszakban m 3 /min-re becsülhető, ami 417 m 3 /s légmennyiséget jelent. A vágatok szellőztetése egyedi fúvószellőztetéssel, ventilátorok és légcsatornák alkalmazásával oldható meg. A bánya két, egymással párhuzamos légaknája a III. üzem udvarából indul, így a bánya kijáratainak portálja itt lesz kialakítva. Az áthúzó szellőztetést a volt IV. K-i akna területén lemélyíteni tervezett un. I. Légaknán keresztül biztosítják az ott beépített főszellőztetővel. Ez az akna más funkciót nem tölt be. Rajta közlekedés csak havária esetén történik. Külszíni létesítményei minimálisak. Lejtősaknák a kihúzó légáram elvezetését, a kitermelt érc és a meddő (visszatömedékeléshez) szállítását, a bánya kiszolgálását, valamint a bányászok le- és kiszállását biztosítják. A behúzó teljes leadott légmennyiség szétosztásra kerül a feltáró fekü fővágatok között, azokból szellőztetik a produktív összletben kihajtott fejtési előkészítő vágatokat, a fejtési egységeket, fejtésenként-munkahelyenként kb. egyenletes eloszlásban. Hőenergia-előállítás levegőigénye Hőenergia-előállítás főként épületfűtéshez, a használati melegvíz előállításához, valamint technológiai hőigény (gőzelőállítás, ércszárítás, fűtő- és vegyianyag-tartályok megfelelő hőfokon tartása) kiszolgálásához szükséges. A tüzelőberendezésekhez szükséges égéslevegő mennyiség a későbbiekben a berendezések pontos paramétereinek függvényében adható meg. Egyéb levegőigény Az ércfeldolgozás során sűrített levegő felhasználására is sor kerül, melynek becsült mennyisége 90 m 3 /t feldolgozandó érc. A feltárást mindkét fázisban légkeverős pachukákban végzik. Jelenleg 80 m 3 -es pachukákat terveznek és összesen a két feltárási fokozaton 11+3=14 db pachuka üzemelne. Így a becsülhető levegőigény Nm 3 /h, fajlagos értékben kb. 32 Nm 3 /t. Ezt az értéket 90 Nm 3 /t értékre növelik az üzem egészére nézve (a korábbi üzemi felhasználás alapján), bár a feltárás ennek az értéknek csak mintegy kb. 30%-át igényli. Készítette: IMSYS Kft. 64/216

65 Helyhez kötött légszennyező források, kapcsolódó technológiák A telephelyen található helyhez kötött pontforrások Légszennyező pontforrások telepítése elsősorban hőenergia előállításához valamint az ércdúsító üzemhez kapcsolódóan várható. Hőenergia előállítás főként épületfűtéshez, használati melegvíz előállításhoz, valamint technológiai hőigény (gőzelőállítás, ércszárítás, fűtő- és vegyianyag-tartályok megfelelő hőfokon tartása) kiszolgálásához szükséges. Az ércfeldolgozás technológiájából adódóan gőzfelhasználás a kénsavas ércfeltáráshoz, valamint az elútum kémiai tisztításánál a gipszhidrát leválasztásához szükséges. Nagyobb volumenű hőenergia-előállítás ezért a tervezett ÉDÜ területén szükséges. A tüzelőanyag földgáz, vagy pakura lesz. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megjegyzendő, hogy a földgáztüzelés kedvezőbb alternatíva. A tüzelőanyagok raktározása várhatóan a volt ÉDÜ területén kialakításra kerülő raktározási területen lesz megoldva. Az ércfeltárási technológia bizonyos lépései (kőzetaprítás, savas feltárás, csomagolás) légelszívást igényelnek, ezért technológiai elszívó kürtő telepítése várható. Bányaüzem A bányaüzem külszíni munkaterületén kazánház létesítését tervezik. Az ehhez kapcsolódó kazánházi kémény légszennyező pontforrásnak minősül. A bányaüzem területét a volt III. Bányaüzem területére jelenleg kiépített gázhálózat ideiglenesen ki tudja szolgálni. Az új ÉDÜ projekt-területétől a gázvezeték legközelebbi csatlakozási lehetősége 1000 fm-re van. Lehetőség van innen a betáplálást kiépíteni, ha a végleges megoldás a gázzal való hőellátás lesz. Amennyiben pakura lesz a hőellátás fűtőanyaga, akkor az ideiglenes ellátást a kazánház megépítéséig tartályos gázzal célszerű megoldani. A kazánkémények légszennyező anyag kibocsátása esetében a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet előírásait betartják, bármelyik tüzelőanyag alternatíva mellett döntenek. Kibocsátási határértékek földgáz tüzelés esetén: 16. táblázat Légszennyező anyag Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] Szilárd anyag 5 Szén-monoxid (CO) 100 Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben kifejezve) 350 Kén-dioxid és kén-trioxid (SO 2 -ben kifejezve) 35 Megjegyzés: A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak; Készítette: IMSYS Kft. 65/216

66 Kibocsátási határértékek folyékony tüzelőanyag használata esetén: 17. táblázat Légszennyező anyag Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] Szilárd anyag 80 Szén-monoxid (CO) 175 Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben kifejezve) 450 Kén-dioxid és kén-trioxid (SO 2 -ben kifejezve) 1700 Megjegyzés: A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak; A bányaüzem működésének áramkimaradás esetén történő biztosítására a tervek szerint dízelaggregátort telepítenek a tervezett bányaüzem (régi III. üzem) területére, valamint a behúzó légaknához, melyek teljesítménye az előzetes tervek szerint kb kva. A dízelaggregátorok légszennyező anyag kibocsátására a 4/2011. (I.14.) VM rendelet előírásai az irányadóak. A helyhez kötött, benzin- és dízelüzemű belső égésű motorokra (jelen esetben dízel üzemű szükségáramforrásra) a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 7. melléklet pontja adja a kibocsátási határértékeket, azzal a kitétellel, hogy a rendelet pontja alapján az előírások nem vonatkoznak azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. Ezekre a berendezésekre kibocsátási határértéket nem kell kiadni, az alapbejelentés elkészítése azonban kötelező. 18. táblázat Motortípus Szilárd anyag Kibocsátási határérték [mg/m 3 ] (légszennyező anyag koncentráció) Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva) Szén-monoxid Benzinmotorok - kétütemű négyütemű 650 Dízelmotorok - 5 MW -ot meghaladó th teljesítmény esetében - 3 MW -5 MW th th teljesítmény esetében - 3 MW teljesítmény th alatt Készítette: IMSYS Kft. 66/216

67 Az előírások azon helyhez kötött berendezések belső égésű motorjaira vonatkoznak, amelyek tüzelőanyag-felhasználása 50 kg/h vagy ennél nagyobb, és nem vonatkoznak azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. Ezekre a berendezésekre kibocsátási határértéket nem kell kiadni, az alapbejelentés elkészítése azonban kötelező. Ércdúsító üzem Az ércdúsító üzemhez kapcsolódóan 2 db 4 m átmérőjű, kör keresztmetszetű, 50 m magasságú kémény megépítését tervezik. Ezek közül az egyik az 1500 m 2 -es kazánház kéménye, a másik pedig a szárító, csomagoló üzemcsarnokhoz kapcsolódik majd. A hőtermelést biztosító kazán 50 MW th alatti névleges bemenő hőteljesítményű lesz, ezért a határértékek tekintetében az előzőekben ismertetett esetben a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet előírásai vonatkoznak rá. 1 db aggregátor az ércdúsító üzem területén is létesül áramkimaradás esetére. Vonatkozó határértékek tekintetében a bányaüzem esetében rögzítettek az irányadók. Az ércfeldolgozás során az elszívó, illetve portalanító berendezések által összegyűjtött levegő megfelelő légtisztító berendezéseken tisztításra kerül. Mivel a korábbi gyakorlattól eltérően nem porlasztó szárító, hanem vákuumszárító alkalmazását tervezik, a légkörbe jutó urán szennyezésének mértéke a korábbihoz képest nagyságrenddel csökken. A porkibocsátó források kibocsátási határértékei esetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú (általános technológiai kibocsátási határértékek) melléklete az irányadó. A szilárd anyagra és por alakú szervetlen anyagokra vonatkozó határértékeket a rendelet alapján a 19. táblázat ismerteti. 19. táblázat Légszennyező anyag [CAS szám] O osztály szilárd anyag Légszennyező anyag tömegárama [kg/óra] Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció [mg/m 3 ] 0,5-ig 150 0,5-nél nagyobb 50 A technológiai kibocsátási határérték légszennyező pontforrásonként értelmezendő. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3 -ben megadott légszennyezőanyag- koncentrációt kell alkalmazni. Készítette: IMSYS Kft. 67/216

68 A bányaüzem és az ércdúsító üzem területén tehát az alábbi pontforrások fognak üzemelni: 20. táblázat Pontforrás azonosító Pontforrás megnevezése Forrás magassága [m] Forrás kibocsátó felülete [m 2 ] P1 Bányaüzemi kazánkémény 6 0,283 P2 P3 P4 P5 Bányaüzemi aggregátor kürtője Ércdúsító üzem kazánkémény Ércdúsító üzem szárító, csomagoló kürtője Ércdúsító üzemi aggregátor kürtője 3 0, , ,56 3 0,031 A várható kibocsátási adatok: 21. táblázat Pontforrás azonosító P1 P2 P3 P4 P5 Pontforrás megnevezése Bányaüzemi kazánkémény Bányaüzemi aggregátor kürtője Ércdúsító üzem kazánkémény Ércdúsító üzem szárító, csomagoló kürtője Térfogatáram Nm3/h Ércdúsító üzemi aggregátor kürtője Légszennyező anyag [m] Koncentráció mg/nm kén-dioxid 0 (30) szén-monoxid 10 (20) nitrogén-oxidok 70 (150) szilárd anyag 0 (20) szén-monoxid 240 nitrogén-oxidok 3000 szilárd anyag kén-dioxid 0 (30) szén-monoxid 10 (20) nitrogén-oxidok 70 (150) szilárd anyag 0 (20) szilárd anyag 10 szén-monoxid 240 nitrogén-oxidok 3000 szilárd anyag 40 *zárójelben a pakuratüzelés esetén várható kibocsátások Készítette: IMSYS Kft. 68/216

69 A telephelyen található légszennyező diffúz források Diffúz, bár pontszerű kibocsátás várható a tervezett bányaszellőzés kimenő oldali pontjában (kihúzó légaknák), ahol elsősorban jövesztésből származó por és radon, valamint az anyagmozgatást végző gépek kipufogógázai kerülnek a környezetbe. A szellőztetési rendszer főkihúzó pontja a volt IV. Légakna területén létesítendő un. II. légakna, illetve a létesítés időszakában a lejtősaknák szájnyílása közelében lesz. A kibocsátott légmennyiség megadható, a szennyezőanyag mennyisége részben becsülhető. A teljes légmennyiség m 3 /min (ez kg/óra tömegáramot jelent). Mivel kb m 3 /min levegő szükséges a dízelgépek kipufogógázainak hígításához is, a kihúzó levegőben 8-9 mg/m 3 NOx várható. A munkahelyi porkoncentrációt a beruházó 1mg/m 3 -re becsülte. Ebből a légszennyező anyag tömegárama NOx esetén legfeljebb 15 kg/órára por esetén 1,48 kg/h-ra becsülhető. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet alapján az NOx kibocsátási határérték 500 mg/m 3 a porkibocsátás 50 mg/m 3 lehet (tömegáram küszöb nagyobb, mint 0,5 kg/h). A robbantások, kőzetfúrások során por valamint radon (Rn) a bányaüzem légteréből a bányaszellőztetés eredményeként kerülnek ki a környezetbe a bánya nyitópontjánál. A keletkező légszennyező anyagok mennyisége a kitermelt kőzetmennyiség, valamint a felhasznált robbanószerek mennyiségének függvényében változik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a volt IV. légakna és a III. üzem területe, valamint e nyitópontok néhány 100 m- es sugarú környezete tekinthető a legkritikusabb pontnak, mivel a légszennyezőanyagkibocsátás ezen a helyen a legintenzívebb, itt kerül ki az inert és radioaktív por, valamint a radon gáz legnagyobb része. A volt III. üzem területétől mintegy 100 m távolságban, Kővágószőlős D-i részén, lakott terület található, ahol a létesítés alatt főként a robbantások idején enyhe por- és radongáz-terhelés várható. A beruházás sugáregészségügyi vonatkozásaival külön tanulmány foglalkozik, ezért itt csak a porkibocsátás és terjedés kérdésére térünk ki. (A felszínen kimutatható radiológiai hatás várhatóan csupán a kihúzó légaknák közelében várható.) A feltáró és előkészítő vágatok hajtása során keletkező meddő, valamint a kezdeti időszakban az érctermelés során kiválogatott (osztályozott) meddő átmenetileg a külszínen kerül tárolásra. A meddő tárolására kijelölt területek diffúz légszennyező forrásnak tekinthetők. A diffúz forrásokból eredő légszennyező anyag (főként por és radon) mennyiségét elsősorban a források nagysága és az időjárási viszonyok (szél, csapadék) határozzák meg A légszennyező anyag kibocsátást csökkentő technológiák A jogszabályi előírásoknak megfelelően a helyhez kötött légszennyező forrásokhoz kapcsolódó berendezésekről üzemnaplót fognak vezetni, melyben a normál üzemmenet jellemző paraméterei mellett az esetleges rendellenes működés jellemzői is rögzítésre kerülnek. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletnek megfelelően a tervezett pontforrások bejelentését követően minden év március 31-ig elkészítik és a Készítette: IMSYS Kft. 69/216

70 környezetvédelmi hatóság részére megküldik a légszennyezés mértéke éves jelentést (LM bevallás, adatszolgáltatás). A jogszabályi előírásoknak megfelelően a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátását arra akkreditációval rendelkező mérőszervezettel vizsgáltatják, a készült vizsgálati jelentéseket a környezetvédelmi hatóság részére megküldik. A bányászati tevékenységek közül a robbantásos jövesztés, valamint a jövesztett kőzet felrakása és szállítása általában porképződéssel, valamint leülepedett por felkavarásával jár. Ennek megelőzése érdekében a robbantásoknál ködpermetezőket, az egyéb műveleteknél pedig folyamatos nedvesítő locsolást alkalmaznak, a szállítás pedig zárt, kiporzásmentes módon történik. A bányászati tevékenységek során korszerű, modern az emissziós normáknak megfelelő géppark kerül alkalmazásra. Mozgó légszennyező források Az üzemeltetéshez kapcsolódó szállítási tevékenység -Szigetvári 6-os főútvonalról leágazó 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút j. bekötőút útvonalon közelíthető meg a telephely. Célirányos közúti közlekedés az alábbi táblázatban leírtak alapján várható. A táblázat alapján a közutakon bonyolódó szállítás volumene relatíve kicsinek mondható. A forgalom döntő része kiszolgáló/ üzemi utakon fog megvalósulni. A közúthálózati térképet a megközelítési útvonalak bejelölésével a melléklet mutatja be. 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút j. bekötőút 097/20 hrsz. 097/7 hrsz. alatt található utak bekötőút a 097/7 hrsz-ú út folytatásaként 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút j. bekötőút 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút bekötőút a 097/7 hrszú út folytatásaként Külszíni szállítás Bányaüzem forgalma (munkások, stb.) forgalom a Bányaüzem és az EDÜ között (érc szállítás) forgalom a Bányaüzembe (bányászati és egyéb anyagok) az ÉDÜ forgalma (munkások, stb.) Jármű típusa Közúti szállítás/nap 22. táblázat Kiszolgáló (üzemi) úton történő szállítás/nap busz 10 - ntgk - 82 ntgk 2 - busz 4-6. sz. elsőrendű főút forgalom az ÉDÜ-be j. összekötőút (vegyi és egyéb ntgk 15 - bekötőút anyagok) Készítette: IMSYS Kft. 70/216

71 üzemi utakon üzemi utakon Külszíni szállítás forgalom az ércfeldolgozási maradék területeihez (feldolgozott érc+víz szállítása) forgalom a víztisztítási csapadék területeihez (víztisztítási csapadék+víz szállítása) Jármű típusa Közúti szállítás/nap Kiszolgáló (üzemi) úton történő szállítás/nap ntgk ntgk - 27 A gépjárművek fajlagos kibocsátása az alábbi táblázat szerint határozható meg. A táblázatban szereplő 3,5 t megengedett össztömegnél nagyobb tehergépkocsikra vonatkozó fajlagos emissziós tényezőket a Közlekedéstudományi Intézet Kht. Járműtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozat által készített A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2004-as évre vonatkozóan című dokumentuma alapján szerepeltetjük. Ezen adatokat a maximális biztonságra való törekvés érdekében használtuk, ugyanis az üzembe helyezés utáni időszakban a korszerű járműpark ennél kedvezőbb fajlagos emisszióval fog rendelkezni. 23. táblázat Üzemmód (sebesség) km/h Szénmonoxid CO g/km Szénhidrogének CH (FID) g/km Nitrogénoxid NO 2 g/km Kéndioxid SO 2 g/km Részecske Pm g/km 5 41,60 3,42 1,40 0, , , ,20 3,08 1,38 0, , , ,40 2,46 1,29 0, , , ,10 2,027 1,33 0, , , ,20 1,64 1,34 0, , , ,10 1,57 1,42 0, , ,9 60 7,74 1,56 1,62 0, , ,4 70 5,64 1,47 1,84 0, , ,8 80 4,97 1,42 2,06 0, , ,1 90 5,35 1,44 2,21 0, , , ,21 1,50 2,40 0, , , ,12 1,53 2,60 0, , , ,50 1,55 2,79 0, , ,6 Széndioxid CO 2 g/km Az érc, valamint a tömedékelésre használt meddő szállítása a lejtősaknán dízelmotoros dömperekkel zajlik. Az alkalmazott járművek emissziós adatai meg kell, hogy feleljenek a hatályos hazai normáknak. Készítette: IMSYS Kft. 71/216

72 A vágatok termelvényének rakodása, szállítása homlokrakodók és dömperek, vagy kaparóláncos kihordású rakodó-berendezések és dömperek kombinációjával oldható meg. E műveletek sebessége lényeges a munkahely minél gyorsabb kiürítése szempontjából és fontos a rakodás helyigényének minimalizálása is, ezért a kaparó-berendezéses rakodást célszerű előnyben részesíteni, ráadásul egy ilyen berendezés alkalmas a robbantással szabaddá váló felület meglazult kőzetdarabjainak biztonságos és hatékony eltávolítására is. A felszínre hozott, még a felszín alatt előkészített (tört, osztályozott) ércet közúton (a későbbiekben zárt ércszállító szalaggal) szállítják várhatóan a volt II. perkoláció területén (Kővágószőlős hrsz.: 0234/6, 0234/8) kialakításra kerülő tervezett ÉDÜ-be. A zárt ércszállító szalag üzemeltetése levegőtisztaság-védelmi szempontból lényegesen kedvezőbb lesz, mint a közúti szállítás A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos belső utasítások és intézkedések A bányászati tevékenységek közül a robbantásos jövesztés, valamint a jövesztett kőzet felrakása és szállítása általában porképződéssel, valamint leülepedett por felkavarásával jár. Ennek megelőzése érdekében a robbantásoknál ködpermetezőket, az egyéb műveleteknél pedig folyamatos nedvesítő locsolást alkalmaznak, a szállítás pedig zárt, kiporzásmentes módon történik. A jövesztett kőzet szálló porának szabad SiO 2 tartalma 20-30% között változhat. A bányászati tevékenység során levegőbe kerülő radionuklidok közül a legnagyobb veszélyt a radon gáz (222Rn) és annak rövid életű bomlástermékei (218Po, 214Pb, 214Bi, 214Po; továbbiakban radontermékek) jelentik. A bányalevegőben levő radioaktivitás másik része a hosszú életű radionuklidoktól (238U, 234U, 230Th, 226Ra, 210Po) származik Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység megszűnésével a tevékenységhez kapcsolódó légszennyező kibocsátások teljesen megszűnnek. A felhagyás során végzendő bontási műveletek hatása a létesítés hatásához hasonló, ahhoz hasonlóan ideiglenes légszennyezőanyag kibocsátással járnak, melyek a munkálatok befejeztével megszűnnek. A tevékenység felhagyása után a bontási tevékenységet a környezetvédelmi és az építésügyi előírásoknak megfelelően kell végezni. A bontási folyamatokban résztvevő gépek és berendezések üzemeltetése során a bontási terület körülhatárolásával meg kell akadályozni a zavaró levegőterhelés (por) előfordulását. Az anyagszállítás, anyagtárolás esetén takarással kell megelőzni a kiszóródást, illetve a szél általi elhordást Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A telepítés, megvalósulás és felhagyás szakaszokban tűz kialakulása során légszennyező anyagok kerülhetnek a környezeti levegőbe. Esetleges havária események (tűz, robbanás) Készítette: IMSYS Kft. 72/216

73 rövid idejű levegőterhelő hatása lokálisan jelentkezik, melynek környezeti hatásai az előírt üzembiztonsági, munkabiztonsági előírások betartása esetén minimalizálhatók. Ha veszélyes anyagok (pl. gázolaj) tárolási helyén vagy veszélyes hulladék gyűjtési területén tűz üt ki, légszennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, melyek átmenetileg levegőminőség- romlást okozhatnak. Az új üzemeket a vonatkozó üzembiztonsági előírások szerint létesítik és üzemeltetik. A korszerű, modern folyamatszabályozó rendszert telepítenek, ill. a berendezéseket, tárolótereket stb. megfelelő biztonságú védelemmel látják el. A biztonságos üzemelés további alapfeltétele az új létesítmények működése során alkalmazni kívánt folyamatos megelőző karbantartási tevékenység. A vészhelyzetek megelőzését segíti a vészhelyzeti tervek kidolgozása, megfelelő képesítéssel rendelkező kezelők alkalmazása és rendszeres vészhelyzeti oktatása A vizsgálandó terület levegőtisztaság-védelmi lehatárolása A térség levegőminőségének jelenlegi állapota, a levegőminőség állapotát befolyásoló tényezők A tervezési terület levegőminőségét elsősorban a tágabb környezetben telephellyel rendelkező, légszennyező anyagokat kibocsátó vállalkozások, a lakossági fűtés illetve a terület D-i határvonala mentén húzódó 6. sz. főközlekedési út igen jelentős forgalmából származó közlekedési levegőterhelés határozza meg. Tágabb értelemben az alapterheltségi értékekre természetesen város légszennyezése is hatással van. A transzmisszió útján szállított légszennyező anyagok vonatkozásában megállapítható, hogy város belterületének, ipari területeinek (és legfőképpen a i Hőerőműnek) a légszennyezése az uralkodó szélirány, illetve a domborzati viszonyok miatt nem, vagy csak csekély mértékben befolyásolja az immissziós helyzetet. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat a legközelebb, 5-6 kilométerre en a Boszorkány u. 2. szám alatt üzemeltet automata mérőállomást. A terület alap légszennyezettségét ezen mérőállomás adatai alapján határoztuk meg. (Forrás: évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről, az automata mérőhálózat adatai alapján, ÉLFO LRK Adatközpont 2017.) Az egyes komponensek statisztikai adatai tehát az automata mérőállomások esetében az 1 órás adatok alapján: Készítette: IMSYS Kft. 73/216

74 24. táblázat Mért komponens Éves átlag Max. 50% 75% 98% 99,9% Darabszám Adat rendelkezésre állás Határérték túllépés µg/m 3 µg/m 3 percentilis (µg/m 3 ) db % db % Kén-dioxid 2,5 46,1 1,9 2,4 9,7 21, ,1 0 0 Nitrogéndioxid Nitrogénoxidok Szénmonoxid 16,1 112,4 11,5 21,5 54,9 95, ,8 6 0,07 23,7 488,2 13,8 25,9 119,2 371, , ,9 0 0 Ózon 44,8 129,7 44,9 62,9 93, ,9 - - PM ,7 - - A fentiek alapján a terület levegőminőség állapota: 25. táblázat Boszorkány u. Nitrogén oxidok (mint NO 2 ) (µg/m 3 ) Nitrogéndioxid (µg/m 3 ) Kéndioxid (µg/m 3 ) Ózon (µg/m 3 ) PM10 (µg/m 3 ) Szénmonoxid (µg/m 3 ) Éves átlag 23,7 16,1 2,5 44, Értékelés kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint a település a 6. ( és környéke) légszennyezettségi zónába tartozik. Ennek megfelelően a szennyező anyagok szerinti besorolását a 26. táblázat mutatja: kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 10) benzol talaj közeli ózon PM 10A s PM 10C d PM 10N i PM 10 Pb 26. táblázat F C F D F O-I F F F F B PM 10B ap Az egyes csoportok jelentése a következő: Készítette: IMSYS Kft. 74/216

75 B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A fenti mérőállomás által mért adatokon túlmenően a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont A Magyar Urán Zrt. Mecseki Urán Projektjéhez kapcsolódóan 2016 június április között légszennyezettségi alapállapot felmérést végzett. Ennek keretében meghatározásra került a környezeti levegő kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, a lebegő és szállópor (TSPM, PM10) koncentrációja, valamint az ülepedő por mennyisége. A TSPM-ből és az ülepedő pormintából a következő négy elem meghatározása történt: As; Cd; Ni; Pb. A mérések kiterjedtek a meteorológiai paraméterekre (hőmérséklet, szélsebesség, szélirány) is. A mérési helyszín Kővágószőlős (EOV X:80982, Y: ) területén volt. A vizsgálati eredményeket a melléklet tartalmazza. Az adatok alapján látható, hogy a terület levegőminősége a fenti automata mérőállomás mérési adatainak megfelelően kedvező 24 órás határérték túllépés néhány esetben a fűtési félév leghidegebb időszakában (januárfebruár) a szálló por esetében fordult elő, vélhetően az ezen időszakra jellemző légköri inverziós jelenség valamint a térségben elterjedt biomassza tüzelés következtében. A tervezett bánya és felszíni létesítményei közelében NATURA 2000 területek is találhatók, ezért a 4/2011 (I.14.) VM rendelet 4. mellékletében közölt ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintekre is tekintettel kell lenni, melyek az alábbiak: Légszennyező anyag [CAS szám] Éves határértékek [[µg/m 3 ] Megjegyzés 27. táblázat Kén-dioxid 20 Betartandó a téli félév (október 1-től március 31-ig) féléves átlagában is Nitrogén-oxidok (mint NO 2 ) 30 - Ammónia 8 - Készítette: IMSYS Kft. 75/216

76 Az emisszió hatásterületének meghatározása a levegőminőségre gyakorolt hatás bemutatása Helyhez kötött légszennyező források A pontforrások (5 db) légszennyező anyagainak légköri transzmissziója, terjedésének modellezése az MSZ szabványsorozat szerinti szabályozásnak megfelelő Gauss eloszláson alapuló számítási metódussal végezhető el. Az alkalmazott számítási módszer pontforrások esetében az alábbi: - órás járulékos légszennyezettség: C1(x,Θ) = E/(π σ z σ y u*) exp( -0,5 (H/σ z ) 2 ) - a turbulens szóródások: σz = 0,38 p 1,3 (8,7-ln(H/z 0 )) x 1,55 exp(-2,35p) (m) (m) σy = 0,08 (6p -0,3 0,367 (2,5-p) +1-ln(H/z 0 )) x - a járulékos kéménymagasság: h = 2,7Qh 0,5 /u* 0,75 (m) - kibocsátott hőteljesítmény: Qh = 271 T/T d 2 w (kw) - effektív kéménymagasság: H = h+ h (m) - szélsebesség: u* = u(h) u(h) = u10 (H/10) p* (m/s) A leggyakoribb meteorológiai állapot jellemzői: - leggyakoribb szélirány: ÉNY; - leggyakoribb szélsebesség: 2,5 m/s; - légköri stabilitás D; - érdességi paraméter Z0: 0,3 Az alkalmazott számítási modell főbb alkalmazhatósága (és korlátai): - egyedi kibocsátások közvetlen lokális hatásának vizsgálata - többnyire stacioner állapotok vizsgálata (folytonos pontforrásból eredő légszennyezés) - sík felszín feletti terjedésre - érvényesség: általában néhányszor tíz kilométerre, a stacioner kibocsátási és meteorológiai állapotok fennállásának idejére - nem vagy csak nehézkesen, pontatlanul használhatók komplex felszín feletti vagy extrém meteorológiai körülmények közötti terjedés követésére - feltételezi, hogy a kialakuló koncentráció arányos a forráserősséggel és fordítottan arányos a szélsebességgel - a kiszélesedési folyamatot a szélmező turbulenciájának tulajdonítja Készítette: IMSYS Kft. 76/216

77 A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerint a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás: a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége), vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; Az egyes pontforrások hatásterületeinek ábrázolását a melléklet, a számítások eredményeit a következő táblázatok foglalja össze: P1 Bányaüzemi kazánkémény 28. táblázat Szénmonoxid Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,0201 0,0172 2,033 0, ,491 0,0419 4,9645 0, ,0996 0,0353 4,1844 0, ,6077 0,027 3,2041 0, ,242 0,0209 2,4753 0, ,9832 0,0165 1,9594 0, ,7973 0,0134 1,589 0, ,6604 0,0111 1,3161 0, ,5569 0,0094 1,1098 0,0187 Határérték órás [µg/m 3 ] Éves [µg/m 3 ] táblázat Éves járulékos többletterhelés Nitrogénoxidok Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,1262 0, ,2293 0, ,4022 0, ,1901 0, ,6676 0, ,3462 0,5273 Határérték órás [µg/m 3 ] 24 órás [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 77/216

78 200 11,2313 0, ,0023 0, ,6767 0,146 18,5431 0, ,8683 0, ,6782 0, ,5698 0, ,9032 0, ,6133 0,0776 9,8591 0, ,8902 0,0654 8,3138 0, táblázat Kéndioxid Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,0531 0, ,4556 0, ,284 0, ,8118 0, ,7174 0, ,9426 0, ,3863 0, ,9765 0, ,6667 0,028 Határérték órás [µg/m 3 ] Éves [µg/m 3 ] táblázat PM 10 Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,8997 0, ,5806 0, ,8401 0, ,9313 0, ,2599 0, ,7862 0, ,4468 0, ,1972 0, ,0088 0,017 Határérték 24 órás [µg/m 3 ] éves [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 78/216

79 P2 Bányaüzemi aggregátor kürtője 32. táblázat Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,449 0, ,6156 0, ,8518 0, ,7971 0, ,7327 0, ,3665 0, ,4015 0, ,9408 0, ,9303 0,2175 órás [µg/m 3 ] Határérték Éves [µg/m 3 ] táblázat Szénmonoxid Nitrogénoxidok Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,9196 3, ,3263 5, ,8563 4, ,9623 3, ,2456 2, ,3264 1, ,6961 1, ,0243 1, ,3105 1, ,3185 0, ,2575 0, ,6041 0, ,0017 0, ,2003 0, ,0205 0, ,331 0, ,0337 0, ,0541 0, ,3348 0,3252 órás [µg/m 3 ] Határérték 24 órás [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 79/216

80 34. táblázat PM 10 Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,0717 0, ,5996 0, ,1648 0, ,1354 0, ,6502 0, ,1248 0, ,6649 0, ,2847 0, ,9749 0, órás [µg/m 3 ] Határérték éves [µg/m 3 ] P3 Ércdúsító üzem kazánkémény 35. táblázat Szénmonoxid Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,13E-32 1,90E-34 2,25E-32 3,79E ,62E-10 6,10E-12 7,24E-10 1,22E ,41E-05 9,10E-07 1,08E-04 1,82E ,0056 9,36E-05 0,0111 1,87E ,0536 9,01E-04 0,107 0, ,1881 0,0032 0,3757 0, ,3992 0,0067 0,7975 0, ,6413 0,0108 1,2809 0, ,8721 0,0147 1,742 0, ,0677 0,018 2,1327 0, ,2198 0,0205 2,4365 0, ,3295 0,0224 2,6556 0, ,4022 0,0236 2,8007 0, ,4444 0,0243 2,8852 0, ,4628 0,0246 2,9219 0, ,463 0,0246 2,9222 0, ,4496 0,0244 2,8955 0, ,4264 0,024 2,849 0, ,3961 0,0235 2,7887 0, ,3612 0,0229 2,7189 0,0457 Határérték órás [µg/m 3 ] Éves [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 80/216

81 Szénmonoxid Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,3232 0,0223 2,643 0, ,2835 0,0216 2,5636 0, ,2429 0,0209 2,4826 0, ,2022 0,0202 2,4013 0, ,1618 0,0195 2,3207 0, ,1222 0,0189 2,2416 0, ,0836 0,0182 2,1645 0, ,0462 0,0176 2,0897 0, ,01 0,017 2,0175 0, ,9752 0,0164 1,9479 0, ,9417 0,0158 1,881 0, ,9096 0,0153 1,8168 0, ,8788 0,0148 1,7554 0, ,8494 0,0143 1,6966 0, ,8212 0,0138 1,6403 0, ,7943 0,0134 1,5866 0, ,7686 0,0129 1,5352 0, ,744 0,0125 1,486 0, ,7205 0,0121 1,4391 0, ,698 0,0117 1,3943 0, ,6766 0,0114 1,3514 0, ,656 0,011 1,3104 0, ,6364 0,0107 1,2712 0, ,6176 0,0104 1,2337 0, ,5997 0,0101 1,1978 0, ,5825 0,0098 1,1635 0, ,566 0,0095 1,1306 0, ,5502 0,0093 1,0991 0, ,5351 0,009 1,0688 0,018 Határérték órás [µg/m 3 ] Éves [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Nitrogénoxidok Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,89E-32 1,33E-33 1,69E-31 2,85E ,53E-09 4,26E-11 5,43E-09 9,14E táblázat Határérték órás [µg/m 3 ] 24 órás [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 81/216

82 Nitrogénoxidok Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] 300 3,78E-04 6,36E-06 8,10E-04 1,36E ,0389 6,54E-04 0,0834 0, ,3745 0,0063 0,8026 0, ,3151 0,0221 2,8182 0, ,7917 0,047 5,9826 0, ,4841 0,0754 9,6095 0, ,098 0, ,0681 0, ,4657 0, ,9992 0, ,5294 0, ,2786 0, ,2964 0, ,9223 0, ,8043 0, ,0108 0, ,0999 0, ,6443 0, ,2286 0, ,92 0, ,2297 0, ,9225 0, ,136 0, ,7217 0, ,9735 0, ,3733 0, ,7622 0, ,9206 0, ,5179 0, ,397 0, ,2523 0, ,8279 0, ,9744 0,151 19,2322 0, ,6906 0, ,6241 0, ,406 0, ,0141 0, ,1239 0, ,4097 0, ,8471 0,132 16,8164 0, ,5771 0, ,2379 0, ,3153 0, ,6768 0, ,0624 0, ,1348 0, ,8188 0, ,6128 0, ,5847 0, ,1111 0, ,3601 0,107 13,6299 0, ,145 0, ,1689 0, ,9391 0, ,7276 0, ,7422 0, ,3056 0, ,554 0, ,9022 0, ,374 0, ,5166 0, ,2021 0, ,1482 0, ,0378 0, ,7961 0, ,8808 0, ,4596 0, ,7307 0, ,138 0, ,5872 0,0772 9,8305 0, ,45 0,0749 9,5364 0, ,3188 0,0726 9,2552 0, ,1931 0,0705 8,986 0,1512 Határérték órás [µg/m 3 ] 24 órás [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 82/216

83 Nitrogénoxidok Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,0729 0,0685 8,7283 0, ,9577 0,0666 8,4815 0, ,8474 0,0647 8,245 0, ,7416 0,0629 8,0183 0,1349 Határérték órás [µg/m 3 ] 24 órás [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Kéndioxid Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,38E-32 5,69E ,09E-09 1,83E ,62E-04 2,73E ,0167 2,81E ,1606 0, ,5637 0, ,1967 0, ,9222 0, ,6141 0, ,2004 0, ,6563 0, ,9851 0, ,2029 0, ,3296 0, ,3847 0, ,3852 0, ,3451 0, ,2754 0, ,1848 0, ,0801 0, ,9663 0, ,8471 0, ,7255 0, ,6034 0, ,4825 0, ,3639 0, ,2481 0, táblázat Határérték órás [µg/m 3 ] Éves [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 83/216

84 Kéndioxid Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,1359 0, ,0275 0, ,9231 0, ,8227 0, ,7264 0, ,6342 0, ,546 0, ,4615 0, ,3808 0, ,3037 0, ,23 0, ,1596 0, ,0923 0, ,0279 0, ,9664 0, ,9076 0, ,8513 0, ,7975 0, ,746 0, ,6966 0, ,6493 0, ,6039 0,027 Határérték órás [µg/m 3 ] Éves [µg/m 3 ] PM 10 Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,66E-32 4,48E ,80E-10 1,31E ,12E-04 1,88E ,0113 1,89E ,1068 0, ,3711 0, ,7814 0, ,2468 0, ,6865 0, táblázat Határérték 24 órás [µg/m 3 ] éves [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 84/216

85 PM 10 Távolság [m] Órás járulékos többletterhelés Éves járulékos többletterhelés földgáz tüzelés mellett [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés Órás járulékos többletterhelés pakura tüzelés mellett [µg/m 3 ] ,0555 0, ,3393 0, ,5412 0, ,6722 0, ,7457 0, ,7743 0, ,7689 0, ,7384 0, ,6899 0, ,6288 0, ,5593 0, ,4846 0, ,407 0, ,3282 0, ,2496 0, ,1719 0, ,0959 0, ,022 0, ,9505 0, ,8816 0, ,8154 0, ,7518 0, ,6909 0, ,6327 0, ,577 0, ,5238 0, ,4731 0, ,4246 0, ,3783 0, ,3341 0, ,2919 0, ,2516 0, ,2132 0, ,1764 0, ,1412 0, ,1076 0, ,0754 0, ,0446 0, ,0151 0, ,9869 0,0166 Határérték 24 órás [µg/m 3 ] éves [µg/m 3 ] P4 Ércdúsító üzem szárító, csomagoló kürtője Készítette: IMSYS Kft. 85/216

86 39. táblázat PM 10 Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,85E-04 8,16E ,0191 0, ,2252 0, ,1538 0, ,6096 0, ,3507 0, ,8337 0, ,2629 0, ,7191 0, órás [µg/m 3 ] Határérték éves [µg/m 3 ] P5 Ércdúsító üzemi aggregátor kürtője 40. táblázat Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,449 0, ,6156 0, ,8518 0, ,7971 0, ,7327 0, ,3665 0, ,4015 0, ,9408 0, ,9303 0,2175 órás [µg/m 3 ] Határérték Éves [µg/m 3 ] táblázat Szénmonoxid Nitrogénoxidok Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,9196 3,4976 órás [µg/m 3 ] Határérték 24 órás [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 86/216

87 Nitrogénoxidok Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,3263 5, ,8563 4, ,9623 3, ,2456 2, ,3264 1, ,6961 1, ,0243 1, ,3105 1, ,3185 0, ,2575 0, ,6041 0, ,0017 0, ,2003 0, ,0205 0, ,331 0, ,0337 0, ,0541 0, ,3348 0,3252 órás [µg/m 3 ] Határérték 24 órás [µg/m 3 ] 42. táblázat PM 10 Órás járulékos többletterhelés Távolság [m] [µg/m 3 ] Éves járulékos többletterhelés ,0717 0, ,5996 0, ,1648 0, ,1354 0, ,6502 0, ,1248 0, ,6649 0, ,2847 0, ,9749 0, órás [µg/m 3 ] Határérték éves [µg/m 3 ] A táblázatokból látható, hogy a normál üzemmenet mellett üzemelő pontforrások levegőterhelő hatása nem okoz immissziós határérték túllépést. A kéménymagasság növekedésével a csúcskoncentráció helye is távolabbra kerül a pontforrástól, egyúttal a terhelés mértéke viszont a kéménymagasság növekedésével a csúcskoncentráció helyén csökken. A fenti táblázat adataiból az is látható, hogy a jelentősebb levegőterhelő hatása az alkalmanként néhány órát üzemelő dizelagggregátoroknak is lehet, azonban ezek normál Készítette: IMSYS Kft. 87/216

88 esetben nem üzemelnek csupán vészhelyzet esetén, amikor az áramellátás más módon nem biztosítható. Éves üzemidejük várhatóan csak évi 1-2 óra, amikor a berendezést üzembiztonsági szempontból kipróbálják. Az előző oldalak táblázataiban szereplő eredményeket a hatástávolság méretének megjelölésével az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Pontforrás jele P1 P2 P3 P4 P5 Megnevezés Bányaüzemi kazánkémény földgáztüzelés esetén Bányaüzemi kazánkémény pakura tüzelés esetén Bányaüzemi aggregátor kürtője Ércdúsító üzem kazánkémény földgáztüzelés Ércdúsító üzem kazánkémény pakura tüzelés esetén Ércdúsító üzem szárító, csomagoló kürtője Ércdúsító üzemi aggregátor kürtője Légszennyező anyag Maximális koncentráció helye [m] Maximális többlet terhelés értéke (µg/m 3 ) órás éves 43. táblázat Hatástávolság* [m] CO 101 2,49 0, (c) NO X ,4 0, (c) SO PM CO 101 4,96 0, (c) NO X ,2 0, (a) SO ,46 0, (c) PM ,58 0, (c) CO ,5 0, (c) NO X , (a) PM ,26 0, (c) CO ,46 0, (c) NO X ,2 0, (c) SO PM CO ,93 0, (c) NO X ,0 0, (c) SO ,39 0, (c) PM ,78 0, (c) PM ,61 0, (a) CO ,5 0, (c) NO X , (a) PM ,26 0, (c) *A hatástávolság méterben megadott értéke mögött a hatásterület definíciójában szereplő a), b) és c) pontok közül zárójelben a legnagyobb hatásterületet eredményező meghatározási mód szerepel. A táblázat adatai alapján látható, hogy a normál üzemmenet mellett üzemelő pontforrások által okozott járulékos többletterhelés nem okoz sem rövid sem hosszú átlagolási időre sem határérték túllépést. A vastagon kiemelt hatástávolságok alapján a legnagyobb hatástávolsága az ércdúsító üzem 50 m-es kazánkéményének lesz m, azonban a járulékos többletterhelés a hatásterületen sem lesz jelentős, immissziós határérték túllépést nem okoz. Készítette: IMSYS Kft. 88/216

89 A bányaüzem és az ércdúsító üzem területére tervezett pontforrásokhoz legközelebbi lakóingatlanokat az alábbi táblázat foglalja össze: 44. táblázat Tervezett felhasználás, övezeti besorolása A tervezett Bányaüzem és nyitópontja (volt III. üzem területe) Gip, M Új ércdúsító üzem (tervezett ÉDÜ) (volt II. perkoláció területe) Gip Legközelebbi épületek Kővágószőlős: Petőfi Sándor u., Mókus u., Rákóczi út, beépítésre szánt Lf jelű területek, M jelű területek Kővágószőlős: hrsz. 109, 115, 116 Legközelebbi védendő épület távolsága (m) m m Várható éves többletterhelés mértéke CO : < 1 µg/m 3 NO X : < 6 µg/m 3 PM 10 : < 0,2 µg/m 3 CO : < 1 µg/m 3 NO X : < 6 µg/m 3 PM 10 : < 0,2 µg/m 3 Diffúz kibocsátás Diffúz, bár pontszerű kibocsátás várható a tervezett bányaszellőzés kimenő oldali pontjában (kihúzó légakna), ahol elsősorban jövesztésből származó por és radon, valamint az anyagmozgatást végző gépek kipufogógázai kerülnek a környezetbe. A mintegy m 3 /h távozó levegőben a dízelgépek kipufogógázai, valamint por távoznak. A becslések szerint a kihúzó levegőben 8-9 mg/m 3 NOx várható. A munkahelyi porkoncentrációt a beruházó 1mg/m 3 -re becsülte. Ebből a légszennyező anyag tömegárama NOx esetén legfeljebb 15 kg/órára, por esetén 1,48 kg/h-ra becsülhető. A fentiek alapján számítást végezünk a kibocsátott légszennyező anyagok transzmissziójára vonatkozóan. A kihúzó légakna környezetében számított levegőterhelés a távolság függvényében a számítások szerint az alábbiak szerint alakul: 45. táblázat Távolság [m] Várható NO X többlet terhelés mértéke Várható PM10 többlet terhelés mértéke órás [µg/m 3 ] éves [µg/m 3 ] órás [µg/m 3 ] éves [µg/m 3 ] E E E E E E E E E Készítette: IMSYS Kft. 89/216

90 Távolság [m] Várható NO X többlet terhelés mértéke Várható PM10 többlet terhelés mértéke órás [µg/m 3 ] éves [µg/m 3 ] órás [µg/m 3 ] éves [µg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 90/216

91 Az elvégzett számítások alapján a kihúzó légakna esetében az alábbi hatástávolság adódott: 46. táblázat Megnevezés Kihúzó légakna Légszennyező anyag Maximális koncentráció helye [m] Maximális többlet terhelés értéke (µg/m 3 ) órás éves Hatás-távolság* [m] NO X ,8 0, (a) PM ,77 0, (c) A táblázat adatai alapján látható, hogy bár a kihúzó légakna esetében viszonylag nagy hatásterület adódik az immissziós határértékek azonban továbbra is betartottak lesznek. A pontforrás által okozott éves átlagos többletterhelés mértéke nem lesz jelentős. A mellékletben csatoljuk a MÉV IV. K-i légaknánál végzett környezeti radioaktivitásvizsgálatok eredményeiről készült szakvéleményt. Mozgó légszennyező források Az üzemelés során a közlekedéshez kapcsolódó levegőszennyező forrást a telephelyen belüli nem közúti mozgó gépjárművek forgalma, valamint a kapcsolódó szállítási járműforgalom jelent majd. A közlekedésből adódó levegőterhelés hatásterülete az érintett útvonalak közvetlen környezete. A szállításhoz kapcsolódó légszennyezőanyag terhelés a szállítási útvonalak, mint vonalforrások emissziójából adódik. A szennyező hatás mértékének meghatározása az alábbi összefüggések szerint számoló modellező szoftverek segítségével lehetséges: A várható légszennyezés számítása (emisszió) ahol, 2 j1 n e j ij Ei 6 3,6 10 E i e ij n a vizsgált útszakaszon áthaladó gepjármű forgalom teljes károsanyag kibocsátása az i-edik kipufogógáz komponensből [mg/s*m], a kibocsátást 1 s- ra és 1 m-re vonatkozóan adja meg az összefüggés a j-edik járműfajta kibocsátása az i-edik komponensből, a járműfolyam tényleges sebességénél [g/ km] a járműfolyam járműszáma szemelygépkocsiban, tehergepkocsiban A várható légszennyezés számítása (immisszió) ahol, C i 2 Ei sin u zv C i az imissziós koncentrtáció [mg/m 3 ] Készítette: IMSYS Kft. 91/216

92 E i α u σ zv az emisszió értéke [mg/s*m] a szélirány és az út által bezárt szög szélsebesség [m/s] folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m] zv ahol, ( 2 zo σ zo σ z 2 z ) a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható [m] (gépkocsinál 1,5m) folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m] ahol, z 0,38p H x z 0 1,3 8,7 ln H z 0 x 1,55exp( 2,35p) kibocsátás effektív magassága (gépkocsinál 0,3m) a kibocsátó forrástól mért távolság érdességi paraméter (0,1-3 táblázat alapján) p Pasquill féle stabilitás indikátor (táblázat alapján) A fenti paraméterek Schuchmann-Kisgyörgy: Közlekedéstervezés-Utak című egyetemi jegyzet (Műegyetemi kiadó, 2001.) alapján kerültek megadásra. Mivel a szállítás forgalma a beszállítási irányok szerint fokozatosan eloszlik, a legnagyobb terhelés a telephely környezetében jelentkezik. Mivel a legnagyobb terhelést a fenti telephely környezetébe tartozó útvonalakon feltételezzük, a közúti szállítás, mint vonalforrás modellezése során a telephely környezetére jellemző meteorológiai adatokkal számoltunk. Az elvégzett számítások eredményei közúti szállítás esetén: CO 1 órás átlag terheltség (az üzemelés alatt jelentkező többlet levegőterhelés közúton): x (m) C (μg/m 3 ) 1,81 0,414 0,241 0,175 0,139 0,117 0,101 0,0893 átlagérték (200 méteren): 0,20 μg/m 3 NO 2 1 órás átlag terheltség (az üzemelés alatt jelentkező többlet levegőterhelés közúton): x (m) C (μg/m 3 ) 1,11 0,254 0,148 0,108 0,0857 0,0717 0,062 0,0549 átlagérték: 0,12 μg/m 3 PM10 1 órás átlag terheltség (az üzemelés alatt jelentkező többlet levegőterhelés közúton): x (m) C (μg/m 3 ) 0,309 0,0706 0,0412 0,0299 0,0238 0,0199 0,0172 0,0152 átlagérték: 0,03 μg/m 3 Készítette: IMSYS Kft. 92/216

93 Az elvégzett számítások eredményei a telephelyen belüli nem közúti mozgó gépjárművek esetén: CO 1 órás átlag terheltség (az üzemelés alatt jelentkező többlet levegőterhelés telephelyen): x (m) C (μg/m 3 ) 12,3 2,81 1,64 1,19 0,949 0,794 0,687 0,608 átlagérték (200 méteren): 1,39 μg/m 3 NO 2 1 órás átlag terheltség (az üzemelés alatt jelentkező többlet levegőterhelés telephelyen): x (m) C (μg/m 3 ) 8,05 1,84 1,07 0,778 0,619 0,518 0,448 0,396 átlagérték: 0,90 μg/m 3 PM10 1 órás átlag terheltség (az üzemelés alatt jelentkező többlet levegőterhelés telephelyen): x (m) C (μg/m 3 ) 2,17 0,496 0,289 0,21 0,167 0,14 0,121 0,107 átlagérték: 0,24 μg/m 3 A vizsgált területen létesítményhez kapcsolódó telephelyi és telephelyen kívüli járműforgalom miatt várhatóan jelentős légszennyezőanyag koncentráció emelkedés nem adódik, csúcsértékét az útvonalak közvetlen közelében éri el és az út szélétől néhány tíz méteres távolságban a várható koncentrációnövekmény az alap terheltséghez képest kimutathatatlan. Készítette: IMSYS Kft. 93/216

94 3.2. Talaj-, felszín alatti vízvédelem Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A technológiához szükséges felszíni területek kiválasztásánál elsődleges szempont volt a korábbi bányászati tevékenység által érintett külszíni területek minél nagyobb arányú hasznosítása, így gyakorlatilag a projekt barnamezősként értékelhető. Új, korábban bányászat által nem érintett területek tartalék tároló területként kerülnek bevonásra a projektbe (zöldmezős beruházásként). A tartalék területek bevonását követően az építési munkák első fázisában a humuszgazdálkodást megalapozó tanulmányban, illetve a talajvédelmi hatóság engedélyében foglaltak szerinti vastagságban a létesítmények földmunkái által érintett területeken található humusztakarót le kell termelni, majd azokat visszatöltésükig külön depóniákban kell tárolni. A depóniák erózióvédelméről, majd a humusztömegek újrafelhasználása előtt azok esetlegesen szükséges kondicionálásáról gondoskodni kell. A fennmaradó, a tervezési területen folytatott tereprendezési munkáknál fel nem használt humuszos termőtalajok a környező mezőgazdasági területeken a tulajdonosok beleegyezésével szétteríthetők, illetve növénytelepítéshez más területeken is felhasználhatók. A fennmaradó termőtalaj mennyiségek hasznosítását, elszállítását és végleges elhelyezését az illetékes Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat szakmai irányító közreműködésével kell megoldani. A tervezett létesítési munkálatoknál igénybevett gépi berendezések, szállítójárművek üzeme és karbantartása során gondoskodni kell arról, hogy üzemanyag, kenőanyag ne kerülhessen a talaj felszínére. A szennyezések megelőzése érdekében a gépek rendszeres ellenőrzéséről és a szükséges karbantartási munkák elvégzéséről e célra kialakított, megfelelő műszaki védelemmel rendelkező helyen ideiglenes karbantartó részleg gondoskodni kell. A kivitelezési munkálatok során az esetleges szennyeződések tovább terjedésének azonnali megakadályozására lokalizációs és kárelhárítási eszközök (adszorpciós anyagok, mobil felitató hurkák, stb.) biztosítása mindenképpen javasolt. A telepítés és a technológiai szerelés során potenciálisan fellépő szennyező hatások (pl. munkagép üzemanyagának elcsepegése, elfolyása) által érintett talajok kitermeléséről, a kárelhárító és lokalizációs eszközök megfelelő ártalmatlanításáról a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A telepítési, szerelési munkálatok során többféle, különböző veszélyességi osztályba sorolható hulladék keletkezhet, melyek megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A földtani közegeket közvetlenül, továbbá a felszíni- és felszín alatti vizeket közvetve veszélyeztető, veszélyes hulladéknak minősülő hulladék anyagokat a környezetvédelmi előírások szerint elszállításukig átmeneti tárolóban, megkülönböztetett, zárt konténerekben kell tárolni. Az előírások betartásával a kivitelezés során keletkező hulladékok képződése a földtani közegeket, továbbá a felszíni- és felszín alatti vízrendszereket kevéssé érintik, káros hatásuk gyakorlatilag kizárható. Készítette: IMSYS Kft. 94/216

95 A telepítés alatt a fel- és levonulás szakaszában, a szállítás és az építés során a veszélyes anyagok, hulladékok tárolása, illetve a munkagépek üzemeltetése során kiömlő veszélyes anyag, hulladék veszélyeztetheti a talajt, illetve közvetetten a talajvizet és a felszíni vizeket. Fenti intézkedések betartása mellett az építési/felújítási munkálatok talaj- és vízminőségvédelmi szempontból nem okozhatnak maradandó káros környezeti hatást Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Alap- és segédanyagok A tevékenység során a gépek működéséhez szükséges üzemanyag tárolása a tervezett ÉDÜ-ben tartályokban fog megvalósulni. A tartályos tárolás esetén szükséges a tartályok megfelelő műszaki védelemmel, kármentővel történő ellátása. A vegyianyag-tárolás szintén a tervezett ÉDÜ-ben lesz több vegyianyag-tároló tartályban. Ki kell építeni a megfelelő műszaki védelemmel ellátott lefejtő- és tárolóterületet, ami a veszélyes anyagok elfolyását, talajba szivárgását megakadályozza. Ércfeltárásból, -dúsításból származó hulladékok és technológiai vizek Az ércdúsítóban felhasznált bányavíz térfogata 1919 Em 3 /év, amiből 212 Em 3 /év az ércfeldolgozási meddőben marad (tiszta víz), 101 Em 3 /év a víztisztítási iszapban marad, 1605 Em 3 /év pedig a befogadóba kerül. A felhasznált bányavíz térfogatából (1919 Em 3 /év) 1707 Em 3 szennyeződik, amelyben az oldott anyag koncentrációja 3,98 g/dm 3. A szilárd hulladékok legnagyobb részét a feltárás után visszamaradt feltárási maradék teszi ki. A feltárási maradék tömege 707 kt/év. A felszínen kialakítandó érc-előkészítési műveletek (közép- és finomtörés, az érc őrlése és sűrítése) kémiai anyagot nem igényelnek. Környezeti hatások a bányából kiszállított és a törő előtti köztes tárolón (3-4 ezer m 2 ) elhelyezett érctől származhatnak. A törést nedves technológiával végzik (amihez bányavizet használnak), a műveletekben az érc zagy formájában van jelen. Az ércfeltárási meddőt ideiglenesen megfelelő műszaki kialakítású szigetelt zagytározókban tárolják. Az ércfeldolgozási meddő víztartalma 212 Em 3 /év, a feltárási maradékhoz kötődő víz bányavíznek és nem semlegesített hulladék oldatnak tekintendő. Az ércdúsítás során keletkező hulladék oldatok teljes térfogata két műveleti egységből jövő oldatok térfogatából áll össze: a semlegesített szorpciós meddőből és a kibocsátandó anyalúg térfogatából. Ezek együttes térfogata 1605 Em 3 ( m 3 /év anyalúg+1540 Em 3 /év semlegesített szorpciós meddő). Ez a térfogat kerül a befogadóba. A felhasznált vegyi anyagok reakció termékei 2653 t/év-t tesznek ki, az ércből kioldódott és visszamaradt anyagok tömege 4146 t/év, a két tétel összesen 6798t/év mennyiséget tesz ki. A két hulladék anyag tétel 6798 t/év tömeget tesz ki. Ennek alapján a 1707 Em 3 hulladék vízben az oldott anyag koncentrációja 6798/1706=3,98 g/dm 3. Ebből a vízből 1605 Em 3 /év kerül kibocsátásra, 101 Em 3 /év pedig a szorpciós meddő semlegesítésénél képződő víztisztítási iszapban marad. A víztisztítási iszap (ércdúsítási maradék) éves mennyisége 228 kt/év, szilárd anyag tartalma 127 kt/év, és 101 Em 3 /év a víztartalma, urántartalma 54 g/t szilárd, urántartalma Készítette: IMSYS Kft. 95/216

96 1400 Bq/kg. Ez az ércdúsítási maradék megfelelő műszaki kialakítású aljazszigetelésű tárolókba kerül, amit a kiporzás és a csapadékból származó beszivárgás mértékének megakadályozása, illetve csökkentése érdekében már a művelés időszakában inert földtakarással látnak el. A kibocsátásra kerülő 1605 Em 3 /év víz oldott anyag koncentrációja 3,98 g/dm 3, urántartalma <0,5 g/m 3. A tervezett uránérc feldolgozó üzem technológiai folyamatainak elemzését részletesen az melléklet tartalmazza. Egyéb hulladékok A vágatok termelvényének rakodását, szállítását végző homlokrakodók, dömperek és kaparóláncos kihordású rakodó-berendezések munkagépek üzemeltetése során a talaj üzemanyaggal szennyeződhet, mely közvetetten veszélyezteti a talajvizet és felszíni vizeket, ezért gondoskodni kell a szennyezett talaj eltávolításáról. Részletesebben kifejtve a 3.4. fejezetben. Egyéb szenny- és csapadékvizek Az üzemelés során, a bányaüzem, a tervezett ÉDÜ (ércdúsító üzem), a logisztikai bázis, a kiszolgálóhelyiségek területén dolgozók ivóvízigényével, valamint a vízfelhasználásból adódó kommunális és technológiai szennyvíz keletkezésével kell számolni. A kommunális szennyvíz a technológiai szennyvíztől elválasztott rendszerben kerül gyűjtésre, így nem hordoz kockázatot annak kezelése és a befogadóba történő bevezetése. A létesítmények körül (külső) övárok rendszer kerül kiépítésre, annak érdekében, hogy a ráfutó nagy mennyiségű csapadék ne kerüljön be a területre, így azok nem szennyeződnek, és a területen kívül elszivárognak. Azokon a további helyeken, ahol a csapadékvíz szennyeződése kizárt (pl. légakna környéke, logisztikai bázis területének nagy része stb.) a csapadékvíz elszivárog, vagy külön rendszerben elvezetésre kerül. A területre hulló csapadékvizek kezelésének kérdését a későbbiekben még részletesen vizsgálni fogják. Jelenlegi tervek szerint lesz egy külső vizeket és egyéb, szennyezetlen csapadékvizet összegyűjtő rendszer, és lesz egy szennyezett csapadékvízrendszer (telephelyi belső). A szennyezett vizet olaj- és iszapfogón keresztül az ércdúsítóba vezetik. Szükség esetén nem szennyeződő tiszta csapadékvizet is hasznosítanak, vagy a befogadóba (i-víz) vezetik. Mind a két csapadékvízrendszert rendszeresen monitorozzák. A technológiai szennyvíz magában foglalja a bányában robbantólyuk fúrás, horgonylyuk fúrás, kutatófúrás, porlekötő locsolás termelő munkahelyen, porlekötő locsolás a föld alatti kőzettörőnél, ércosztályozásnál és egyéb tevékenység során felhasználásra kerülő vízből keletkező szennyezett vizet. Ez a víz a bányabeli ülepítő medencéken keresztül zsompokba kerül, majd onnan kiemelve az ércdúsító üzem technológiai céljaira használják azt. Az ércdúsítás során felhasznált, feleslegessé váló megtisztított vizet felszíni befogadóba bocsátják ki. Részletesebben kifejtve a 3.3 fejezetben. Készítette: IMSYS Kft. 96/216

97 Bányaüregek víztelenítése, vízkezelés A felhagyott bányákat feltöltő, a meddőhányók alól kifolyó, üzemi területekről származó, a megengedettnél magasabb U- és Ra-tartalmú vizek tisztításának létesítményei elkészültek. Az uránmentesítő üzem a hozzátartozó monitoring feladatokra alkalmas laboratóriumokkal évente átlagosan 600 Em 3 víz kezelését biztosítja. A bánya vízigénye a munka kezdeti szakaszában a jelenlegi bányavíz-tisztító napi m 3 - es vízkiemeléséből fedezhető. Ehhez első lépésben ki kell építeni az ipari vízhálózatot a bányavíz-tisztítótól az új ÉDÜ területén keresztül a bányaüzem felé. Ezzel, ha a későbbi ércdúsításkor a kiemelt bányavíz nem fedezi a szükségleteket, az ipari vízellátás is megoldható. Az ipari vizet felhasználó technológiai folyamatokat és az előzetesen becsült vízmennyiségeket az alábbi táblázat tartalmazza: A fentiekben becsült vízfogyasztás a maximális termelés időszakában jelentkezik, amely mennyiség közel azonos a bányaüregekbe beszivárgó vizek maximális mennyiségével. A fentiek miatt tehát nem lenne szükség vízleadásra, hiszen a kőzettel, szellőztető levegővel kijuttatott vizet pótolná a naponta beszivárgó víz mennyisége. A bányaművelés folyamán fontos feladat a bányatérségekbe kerülő víz elvezetése, összegyűjtése és a bányából történő eltávolítása a bányatérségek védelme és az ércfeldolgozási technológia vízigényének kielégítése miatt. A bányában fakadó vizek mennyiségét több tényező is befolyásolja: a felszínről beszivárgó csapadék mennyisége, az adott bányatérség felszíntől való távolsága, a repedések kifejlődése, a vízvezetők tulajdonságai, a bányatérségben alkalmazott szigetelési technológia, valamint a bányatérség effektív hossza és felülete. A víztelenítés megfelelően méretezett zsompokkal és szivattyúállomások telepítésével megoldott, de a fejtések és vágatok kialakítása a produktív réteg dőlésviszonyainak megfelelően lehetővé teszi a vizek gravitációs elvezetését is. A felszín alatt fakadó vizek és a felhasznált, csurgalékvízként jelentkező technológiai vizek elvezetését, gyűjtését a szisztematikusan megválasztott talpdőlésű vágatok biztosítják. A fővízmentesítő telep ülepítő vágatait a lejtősakna legalsó szakaszán helyezik el. Ezekből a Készítette: IMSYS Kft. 97/216

98 létesítményekből a bányavíz szivattyúk és megfelelő csőrendszer segítségével a külszínre kerül. A külszínre juttatott bányavíz kezelését az Ércdúsító Üzem biztosítja. A víztelenítés rendszerének és berendezéseinek feladata többrétű. A csepegő, fakadó és a vágatokban folyó csurgalékvizet szabályozottan a gyűjtőhelyre kell vezetni. Ahol a víz megjelenése nem kívánatos, vízkizárással (pl. injektálással) lehet megoldani a feladatot. A víz általában szilárd szennyeződéseket és oldott anyagokat tartalmaz, illetve hoz magával. A szilárd szennyeződések kicsiny szemcseméretük miatt lebegnek a mozgó vízben. A 0,1 mm-nél nagyobb méretű szemcsék azonban az ülepítő medencékben összegyűlő vízből gravitációs úton kiülepíthetők. Ebből következően az ülepítő rendszer befogadó képességét úgy méretezik, hogy az ülepedés megtörténhessen. A leülepedett szilárd szennyező anyag a szükséges időben gépi eszközzel távolítható el és szállítható a külszínre. A korábban leírt módon fakadó és összegyűjtött vizek a vízmentesítő telepek folyamatos terhelését jelentik Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Az uránbányászat során keletkezett meddőhányók rekultivációja A bányászati tevékenységből származó és a felszínen csak ideiglenesen depózott meddő kőzetek a részleges törésen kívül semmilyen kezelésen nem mennek át, így a bányába minden további beavatkozás nélkül visszaszállíthatók. A depók így felszabaduló területei teljes rekultivációra kerülnek, távlati felhasználásukat tekintve erdő vagy gyep művelési ágat megcélozva. Az ércdúsítási maradék további kezelés nélkül nem szállítható vissza a bányába. Lényeges hangsúlyozni, hogy ez a maradék nem zagy, a nedvességtartalma alacsony, fizikai tulajdonságaiban homokos iszap szemcseméretű talajhoz hasonló. A képződő anyagot a kiporzás és a csapadékból származó beszivárgás mértékének megakadályozása, illetve csökkentése érdekében már a művelés időszakában inert földtakarással látják el. Ez kétségtelenül térfogatnövelő hatással jár, de összességében előnyös, mert a környezetterhelést csökkenti, megfelel a fokozatos rekultiváció jogszabályi és szakmai követelményeinek és jelentősen egyszerűsíti a végső rekultivációs műveleteket is. E létesítmény rekultivációjának célja, mint általában, a tájba illesztés, a szennyező anyagok mobilizálódásának megakadályozása és a környezeti sugárzási szint és minden egyéb lehetséges kibocsátás határérték alatt tartása. A tárolók eleve aljzatszigetelt területeken létesülnek, tehát utólagos beavatkozásra, áthalmozásra nem lesz szükség. Az ártalmatlanítás legegyszerűbb és a gyakorlatban is bevált módja a kapszulázás, azaz a környezettől történő elszigetelés. A megfelelő morfológia kialakítása után - ami egyébként a művelés során nagyrészt megtörténik a lerakót olyan fedőréteggel kell ellátni, amelyről a csapadékvíz kártétel nélkül lefolyik, a beszivárgás a minimálisra csökken, azaz maga a rendszer gyakorlatilag vízhiányossá válik. A fenntarthatóság, növényesítés miatt vastagabb fedőréteg alkalmazása célszerű. A tényleges rétegrendet a megadott szempontok, illetve az akkor érvényes szabályozás alapján kell kidolgozni, amikor az aktuálissá válik. Készítette: IMSYS Kft. 98/216

99 A bányászat során keletkezett bányaüregek A fejtési üregek felhagyása részleges vagy teljes tömedékeléssel történik. A leművelt fejtések kialakuló üregei tömedékeléséhez a vágathajtásból és a fejtésekből kitermelt meddő kőzet, valamint az osztályozásból származó meddő kőzetfrakciók kerülnek felhasználásra. Egy-egy bányamező, szint leművelését követően a vágatokba telepített berendezések, az ellátó infrastruktúra elemeit (villamos kábelek, csővezetékek, légcsatornák) is visszabontják, az esetlegesen előforduló olajjal, kenőanyaggal szennyezett talajt (kőzetet) összegyűjtik, eltávolítják, a szinteket összekötő feltöréseket lezárják és feltömedékelik, majd a vágatok adott szakaszait is lezárják. A bányászati tevékenység befejezése után megtörténik a felszínre nyíló függőleges légaknák teljes hosszban meddő kőzettel való tömedékelése és betondugóval történő lezárása. A külszínre nyíló bányatérségek felhagyását a hatályos jogszabályok, szabványok és a legkorszerűbb műszaki eljárások alkalmazásával tervezik megvalósítani, biztosítva a monitoringhoz szükséges eszközök telepítését, a felhagyott bányatérségek monitoring rendszerbe történő integrálását. A külszíni létesítmények (ércdúsító, stb.) elbontása, a terület rekultivációja Az üzemudvarok, ércdúsító területe és építményei esetében a rekultivációs cél a korlátlan hasznosítás lehetőségének megteremtése. A környezetellenőrző rendszer üzemközben és a termelést befejezését követően sem szabad, hogy megengedje a környezeti károk keletkezését. Vannak olyan speciális technológiai berendezések és építmények, melyeket el kell majd bontani, mert más célra nem használhatók. Ezek a megfelelő hulladéktárolókban, - kezelőkben kerülhetnek ártalmatlanításra. Az egyéb célokra is használható épületeket olyan állapotba kell majd hozni, hogy az épületek általános jó állapotán kívül sugárzási szempontból is a mentességi határérték alá kerüljenek, vagyis valóban előálljon a korlátlan hasznosíthatóság lehetősége. A kiépített infrastruktúrát célszerű fenntartani a hasznosíthatóság érdekében. Érdemi átalakítás a felszíni vízelvezetés esetében válhat szükségessé. Különösen igaz ez a megszűnő (pl. meddőhányó) létesítmények esetében, de a megváltozó funkció (más jellegű hasznosítás) is indokolhatja a csapadékvíz elvezetés módosítását. Ez a konkrét igények ismeretében, a további tervezési fázisokban lesz majd eldönthető Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Balesetek következtében elfolyások, csöpögések történhetnek. A sérült gépek javításáról, eltávolításáról és az esetlegesen kijutott szennyező anyagok felitatásáról gondoskodni kell. Havária helyzetekben gondoskodni kell a kikerült szennyezőanyag lokalizációjáról, majd azok összegyűjtéséről, elszállításáról (veszélyes hulladékként). A kárelhárítás során alkalmazott felitató anyagok és a szennyezett talajtömegek veszélyes hulladékként kezelendők, elszállíttatásukról-, illetve ártalmatlanításukról a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. Készítette: IMSYS Kft. 99/216

100 Haváriának tekinthető minden olyan bekövetkező esemény, mely a környezet (víz, levegő, talaj) súlyos szennyezését okozza, vagy közvetlenül veszélyezteti azt. A bányatörvény értelmében ezek elhárítási módjáról Üzemzavar-elhárítási terv rendelkezik A vizsgálandó terület talaj-, felszín alatti víz-védelmi lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége A Mecseki Urán Projekt területe Délnyugat-Magyarországon, Baranya megyében, a Mecsekhegység nyugati részén, Budapest fővárostól körülbelül 170 km-re, dél-délnyugati irányban található. A projekt a közel lakosú városától közvetlenül nyugat - északnyugati irányban fekszik. A nagymértékben megkutatott urán-ásványosodást tartalmazó lelőhely a Nyugat Mecsekben, egy közel 61 km 2 -es területen helyezkedik el. A lelőhely közvetlenül a korábbi mecseki uránbánya szomszédságában található, amelyet évi bezárást megelőzően az állami tulajdonú Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) művelt. A mecseki bánya mintegy 20 ezer tonna uránfémet termelt közel 40 éves működése során. A terület földtani adottságai A vizsgált uránérc-lelőhely kutatási területe és a leválasztott bányatelkek a Nyugat- Mecsekben helyezkednek el. A művelésre tervezett a tervezett bányászati feltáró rendszer földrajzilag a Jakab-hegy K-i, DK-i, É-i lejtői, a Vörös-hegy és a Tubes-Misina vonulat DNy-i lejtője alatt húzódnak A vizsgált térség felszíni területe a +200 és +500 m Bf tengerszint feletti magasságok között helyezkedik el. Ebből következően a felszínt mintegy m vastag perm-triász korú rétegösszlet választja el a mélyben települő, tervezett bányászati műveletekkel érintett uránérc-előfordulások szintjétől (-300 és m Bf szintek között). Ez alól csak a felszínről indítandó lejtősaknák első 2-3 km-es szakasza és a tőle D-re elhelyezkedő, leművelésre tervezett néhány kisebb kőzetblokk kivétel Kővágószőlős és Cserkút térségében. A tanulmányozott terület földtani és szerkezeti szempontból a Nyugat-Mecseki antiklinális területén található. Az uránérc-előforduláshoz kötődő kutatások és bányászati tevékenység miatt jól ismert az antiklinálist felépítő 4-5 ezer m vastagságú, perm-triász korú rétegösszlet. Több, mint 2000 db fúrás (többségük magfúrás) mélyült az antiklinális és az uránérc-hordozó összlet települési viszonyainak feltárására. A megismert földtani képződmények rétegtani, ásvány-kőzettani jellemzőit, szerkezeti felépítését és annak az uránércesedéssel való kapcsolatát a Tanulmány a mecseki uránbányászat újraindításáról című dokumentáció Geológia és Hidrogeológia fejezete taglalja. Jelen anyagban a vizsgált terület hidrogeológiai, vízáramlási viszonyait közvetlenül meghatározó földtani képződmények elterjedési, vastagsági viszonyait mutatjuk be. A bányászattal érintett térséget felépítő, nagy területi elterjedésben ismert, meghatározó üledékes rétegösszletek a mélységtől a felszín felé az alábbiak: Bodai Agyagkő F, Kővágószőlősi Homokkő (továbbiakban: Homokkő) Formáció, Jakabhegyi Homokkő Formáció, Patacsi Aleurolit Hetvehelyi Formáció, Misinai Formáció. Ezek összes vastagsága Készítette: IMSYS Kft. 100/216

101 m között változik. Az összlet földtani felépítése rétegtani értelemben azonosnak tekinthető és megegyezik a korábban művelt III., IV., V. bányaüzemekével. Eltérés csak a jellemző formációk vastagságbeli kifejlődéséből, szerkezeti átrendeződéséből és a felszíni lepusztulás mértékéből adódik. A fúrásokkal igazolt alaphegységi üledékes rétegsor a mélység felől a felső-perm korú Bodai Agyagkő Formációval (BAF: Korábbi nevén Bodai Aleurolit Formáció) indul és a középsőtriász korú Misinai Formációcsoport karbonátos kifejlődéseivel zárul. A tanulmányozott területen többnyire felszínen található alaphegységi képződményeket foltszerűen igen vékony, többnyire elhanyagolható vastagságú (0-10 m között változó) negyedidőszaki lejtőtörmelék, talaj, lösz, pataküledék fedi le. Vízföldtani szerepe elhanyagolható. A Hetvehelyi és Patacsi Formációkba nyomult kréta korú Mecsekjánosi Bazalt Formáció telérei földtani szempontból alárendeltek, lokálisan fejthetnek ki hatást a vízföldtani képre. A továbbiakban a településnek megfelelően alulról a felszín felé röviden jellemezzük a rétegsort. A nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése céljából vizsgált, igen kis vízáteresztő képességű, felső-perm korú Bodai Agyagkő Formáció (továbbiakban BAF) vastagsága a terület alatt m között valószínűsíthető, fedőszintje K-ÉK felé mélyül az antiklinális szerkezet dőlésviszonyainak megfelelően. Pados, vékonyréteges, vörös-vörösbarna agyagos, albitos aleurolit, albitos agyagkő rétegek jellemzik, vékony (1-10 cm-es) albitkő (albitolit), dolomit, dolomitmárga, finomszemű homokkő betelepülésekkel. Kőzetei kis effektív porozitással rendelkeznek. Jelentősége abban van, hogy szedimentológiai és ásványkőzettani jellemzői miatt a mélység, és az idősebb képződmények, a kristályos aljzat felé a vízáramlási rendszer mélységi kapcsolatait erősen korlátozza. A törések mentén is többnyire kis vízáteresztő képességű. Fölötte települ m között változó kifejlődési vastagsággal a Kővágószőlősi Homokkő Formáció, amely az uránérc-hordozó kifejlődést is magába foglalja. Rétegtani felépítéséből és kőzeteinek ásvány-kőzettani jellemzői alapján repedésvizes összletnek tekinthetjük. A nyugat-mecseki lelőhely uránérc-telepei, lencséi rétegtani helyzetét a Formáción belül, a produktív összletben lehet megjelölni. A produktív összlet a szürke zöld vörös színű homokkövekkel képviselt redoxi geokémiai határ mentén alakult ki, ezért rétegtani értelemben nem tekinthető szintállónak. Jellemző kifejlődési vastagsága m között változó. Tendenciájában K, DK, ÉK felé a produktív kifejlődés a fedő nagy területen követhető és szinttartó, pl. a Jakabhegyi Főkonglomerátum alatt egyre nagyobb mélységben található. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a vizsgált bányaföldtani blokkokban a produktív összlet fedőszintje jellemzően m közötti mélységben húzódik a jól térképezhető, követhető Jakabhegyi Főkonglomerátum szintje alatt. A BAF fölött többnyire éles üledékföldtani, gyakran szerkezeti határral a Bakonyai Homokkő Tagozat folyóvízi ritmusokból felépülő apró-, közép- és durvaszemű, kavicsos, ferderétegzett, gyakran rosszul rétegzett, rétegzetlen homokkő konglomerátumrétegei települnek. Felső részén a produktív összlethez hasonló zöld, zöldesszürke homokkő csoport (alsó oxidációs-redukciós zóna) található, ipari értékű uránérc-dúsulás nélkül, alacsonyabb U- és V-koncentráció mellett hangsúlyozottabb Cu-anomáliával. Jellemző vastagsági kifejlődése m, K-DK-i irányban kivastagodóan. Készítette: IMSYS Kft. 101/216

102 A Bakonyai Homokkő felett, üledékfolytonosan települő Kővágótöttösi Homokkő Tagozat ( szürke homokkő ) uralkodóan szürke, folyóvízi ritmusokból felépülő homokkő. kavicsos homokkő és aleurolit, szenesedett növénymaradványokkal, ritkán széncsíkokkal és dolomitkonkréciókkal. Kifejlődési vastagsága m között szélsőségesen változik, az antiklinális tengelyzónájában kivastagodik.,felső határzónájában helyezkedik el a fentebb már bemutatott produktív összlet. Az uránérc-előfordulást tartalmazó zöld homokkő rétegcsoport különböző szemnagyságú és változatos osztályozottsági fokú homokkőrétegekből áll. A rosszul osztályozottak a jellemzőbbek. Uralkodó szín a zöld, zöldesszürke, de szürke, sötétszürke és vörös színű lencsés betelepülések is találhatóak az oxidációs-redukciós határzóna tulajdonságainak megfelelően. Cserkúti Homokkő Tagozat ( vörös homokkő rétegcsoport) és a Tótvári Homokkő Tagozat ( lilakavicsos homokkő rétegcsoport) együttes vastagsága m között változó a földtani blokkok helyzetétől függően. Ny-ról kelet felé haladva vastagodó kifejlődések jellemzik. A Cserkúti Homokkő Tagozatot lilásvörös, vörös, jól osztályozott, uralkodóan közepes szemcseméretű, szórtan kavicsos homokkő rétegekből áll, mely konglomerátum, és finomszemű homokkő, aleurolit rétegeket is tartalmaz. Gyakoriak benne a nagyméretű karbonátkonkréciók. A Tótvári Homokkő Tagozatot lilásvörös, világoslila, aleurolit kötőanyagú, rosszul osztályozott, rétegzetlen vagy pados kifejlődésű, erősen kavicsos durvaszemű homokkövek jellemzik. Az alsó-triász korú Jakabhegyi Homokkő Formáció jellemző rétegtani vastagsága m között változó. A terület déli részén részlegesen lepusztult. A terület nagy mélységbe dőlő K-i részén valószínűleg szerkezeti mozgások következtében m közötti, nagyobb vastagságú szakaszait is harántolták a fúrások. A Jakabhegyi Formációt 4 elkülöníthető litosztratigráfiai egységre bontják. A lelőhelyi geológusok a 4. egységet (Égervölgyi Tagozat) is két részre bontották: egy alsó m közötti vastagságú, uralkodóan vörösbarna aleurolitból és finomszemű homokkőből álló kifejlődésre és a fölötte települő átmeneti homokkő rétegszakaszra ( m közötti rétegcsoport). A két rétegszakasz határán található a rezes fácies 5-15 m vastag szürke, zöldesszürke homokkő rétegcsoportja a volt IV. üzemi légakna környékén (Cu jelű felszíni sekélyfúrások) és attól K-i irányban az Égervölgyig (felszíni kutatóárkokkal kutatták). Az alatta lévő 2 egység alkotja a Zsongorkői Tagozatot, amely az ún. kavicsos homokkő és fakó homokkő rétegszakaszokból áll m közötti rétegtani vastagság jellemzi. Ez a perm-triász korú homokkő rétegösszlet legérettebb, legnagyobb kvarctartalmú és legkevesebb agyagoskarbonátos kötőanyagot tartalmazó kifejlődése. Több konglomerátum közbetelepülés fordul elő benne, pados, vastagpados település és egyenes táblás sorozathatárokkal átlós, párhuzamos, ritkábban homorú köteges-tangenciális ferderétegzettség ( keresztrétegzett homokkő) jellemzi. A fentiekből adódik, hogy a szerkezeti mozgások által okozott törés- és repedésrendszerei (ahol a legkevésbé töltődnek ki a repedések bontott, finomszemű anyaggal, morzsalékkal, mállásból, kőzet elbontódásból származó agyagásványokkal) eredményezik a homokkő összlet legnagyobb vízáteresztő képességű kőzettérségeit. Ennek bázisát alkotja a korábban már említett Jakabhegyi Főkonglomerátum (5-15 m közötti változó vastagság). A felső rétegszakasz (Égervölgyi Tagozat) m közötti rétegszakasza porozitási és vízáteresztő képességi szempontból is átmenetet képez a kis vízáteresztő képességű összletek felé. Ismertek pl. a Jakab-hegy tetején ÉÉK-re dőlő rétegszakaszai, Készítette: IMSYS Kft. 102/216

103 amelynek tetején összegyűlő csapadékvizet használták a hegytetőn épült kolostorban élő szerzetesek. A kút ma is működik, ha van elegendő csapadék. Az Égervölgyben található tónak is ez a lokális vízzáró rétegszakasz adja a földtani alapját. A Jakabhegyi Formáció rétegváltakozásos átmenettel megy át a fedő Patacsi Aleurolit Formációba. Síkparti, sekélytengeri fáciesű, uralkodóan vörös aleurolit, vörös és zöld homokkő és zöld agyagkő, legfelső részén karbonáttartalom növekedéssel, dolomitmárga és szulfátos betelepülésekkel m közötti vastagság jellemzi. A tervezett bányászati terület Ny-i részei fölött teljesen vagy részlegesen lepusztult. Vékonyréteges, finomszemcsés kifejlődése miatt szerkezeti hatásokra gyűrődésre, torlódásra hajlamos. Kis porozitású kőzetekből, rétegekből felépülő, kis vízáteresztő képességű összlet. Fölötte a Hetvehelyi Formáció evaporitos és uralkodóan dolomit, dolomitmárga kőzetekből felépülő képződménye települ m közötti települési vastagság jellemzi. A terület legnyugatabbi része fölött teljesen, a többi fölött teljesen vagy részlegesen lepusztult. Jelenleg két tagozatra bontják, Magyarürögi Evaporit és Hetvehelyi Dolomit Tagozatok. A Magyarürögi Evaporit Tagozatot uralkodóan szürke, zöldesszürke, gyakran fekete színű dolomitmárga, anhidrit és agyagkő-aleurolit rétegek ritmusos váltakozása építi fel. Vékonyrétegzett, lemezes megjelenésű. Szerkezeti mozgásokra a rétegsor leginkább képlékeny, gyűrődésre, torlódásra hajlamos rétegcsoportja. Nem véletlen az alsó-kréta alkálibazalt-telérek leggyakoribb benyomulása a rétegei közé. Kis porozitású kőzetekből felépülő, kis vízáteresztő képességű összlet a Hetvehelyi Dolomit Tagozattal együtt. A jelentősebb töréses övek és törések mentén jellemző a gyűrődésekkel történő kivastagodása. A Misinai Formációcsoportot felépítő karbonátos formációk már uralkodóan pados, vékonyréteges, gumós megjelenésű, karsztosodásra hajlamos karbonátos (dolomit, mészkő) kifejlődések, gyakran csiga, kagyló, krinoidea, brachiopoda, ammonita, szivacs és egyéb faunamaradványokkal. Teljes kifejlődési vastagsága m. A tervezett bányászati létesítmény DNy-i része fölött teljesen, ÉK-i karéja fölött teljesen vagy részlegesen pusztult le. Repedésrendszerei és oldásos üregrendszere jelentős víztározó kapacitással bír, vízáteresztő képessége többnyire nagy. Kivételt egyedül az utólag idesorolt Viganvári Mészkő Formáció sötétszürke, vékonyréteges, lemezes bitumenes mészkő, márga és szürke dolomit rétegekből felépülő összlete képez, amely kevésbé hajlamos a karsztosodásra. Kifejlődési vastagsága m. A földtani-szerkezeti viszonyok ismeretében kijelenthetjük, hogy a nagy vastagságú, karsztosodó, nagy víztározó kapacitású és nagy vízáteresztő képességű Misinai Formációcsoportot a vizsgált bányaföldtani blokkok térségében É-i, K-i és D-i irányban is a Hetvehelyi és Patacsi Aleurolit Formációk együttesen m közötti vastagságú, kis vízáteresztő képességű rétegösszlete mindenütt elválasztja az alatta elhelyezkedő, leművelésre alkalmas uránérc-előfordulás szintjétől. Az említett, gyakorlatilag vízzárónak tekinthető formációk vízvédelmi funkcióját erősíti a Patacsi Aleurolit Formáció alatt közvetlenül települő, m vastagságú, korlátozott vízvezető képességű Égervölgyi Tagozat is. A Misinai Formációcsoport és az uránérc-előfordulás közötti rétegtani szintkülönbség a vizsgált kőzettérségben m között változó. Közvetlen kapcsolat a repedésvizes homokkő összletek között egyedül a terület DK-i sarkában, a Mecsekalja-vonal (nagyszerkezeti vonal) néhány száz m hosszú szakaszán valósulhatna meg. Ezt a következő, tektonikai fejezetben elemezzük. Készítette: IMSYS Kft. 103/216

104 További vízvezető kapcsolat a korábban művelt bányaüreg-rendszeren és az azt befogadó homokkő összleten keresztül, a Hetvehely-Magyarszék szerkezeti vonal mentén képzelhető el. Ez a tektonikai ablak több km távolságban helyezkedik el a tervezett bányászati helyszíntől. A többi terület a Nyugat-Mecseki antiklinálist NyDNy-KÉK irányban, m széles zónával kettészelő ún. Boda-Büdöskúti törésrendszertől D-re, DK-re helyezkedik el. Szerkezeti alapvonások A Nyugat-mecseki antiklinális tengelyének dőlése és meghatározó törésrendszerei, törésvonalai adják a tanulmányozott kőzetblokkok szerkezeti alapvonásait. A vizsgált bányaföldtani blokkok szerkezetileg a Magyarszék-Hetvehely, és a Mecsekalja szerkezeti vonalak által közrefogott Nyugat-mecseki antiklinális nagy görbületi sugarú, K-re dőlő, Ny-K-i tengelyű (~ csapásirány) antiklinális magjában, annak K-i oldalán helyezkednek el. Az antiklinális központi magjában az érintett összlet teljes rétegsora az egykori kiemelkedés, szerkezeti kibillenés és a későbbi lepusztulási folyamatok következtében felszínre került, nyugatról kelet felé fiatalodó, íves-pásztás jellegű földtani elrendeződéssel. Az uránérc előfordulást és az azt befogadó kőzetösszleteket is a felszíntől a mbf szintig ugyanezek az általános települési viszonyok jellemzik. Ez jól követhető a produktív összletnek a -500, -700, m Bf szinteken megszerkesztett metszésfelületein is. Az antiklinális kiemelt kőzettani-szerkezeti egységét az antiklinális tengelytől kissé É-ra húzódó, közelítőleg DNyNy-ÉKK-i csapású, m szélességű ún. Büdöskúti-törészóna két eltérő települési helyzetű részre osztja. Az északi oldalán az É-ÉNy-i, míg a déli oldalon az ÉK-K- D-DK-i rétegdőlések a jellemzők. Az általában 0-20 közötti dőlésű rétegek a jelentősebb szerkezeti vonalak irányában, elsősorban D-DK-i irányban a Mecsekalja-vonal felé jelentős mértékben lehajlanak (20-60 közötti rétegdőlések). Szembetűnő, hogy az uránércelőfordulás mélybe húzódásával a kőzetblokkokat határoló törések menti elmozdulások mértéke egyre növekvő, a peremi lehatároló szerkezetek mentén m-es elvetési magasságok is előfordulnak K-i és DK-i irányban. Ezt a nagyszerkezeti vonalak közelsége okozza. Az általános íves-pásztás földtani elrendeződés az uralkodóan NyDNy- KÉK és K-Nyi irányú szerkezeti vonalak mentén gyakran megszakad, elvonszolódik, blokkosodik, többnyire kompressziós hatásra kialakult feltolódásos és oldaleltolódásos elemeket (transzpressziós törések) is mutató törésekkel. Az elmozdulások vízszintes irányú léptéke ritkán elérheti az 1500 m-t is, míg a relatív rétegtani szintkülönbségek m között változnak. A NyÉNy- KÉK-i irányú szerkezeti pásztákon belül előfordulnak ÉÉNy-DDK-i irányú vetők is (általában m közötti elvetési magassággal). Megállapíthatjuk, hogy a NyDNy-KÉK irányú pásztákkal párhuzamosan a képződmények települése sokkal egységesebb, kevesebb törést és kisebb mértékű elmozdulásokat mutat. Rá merőlegesen gyakoribb a törések előfordulása és az elmozdulások mértéke is. Három meghatározó NyDNy-KÉK-i csapású szerkezeti vonalat kell kiemelni a térségben: A Hetvehely-Magyarszék-vonalat, amely az antiklinális szerkezet ÉNy-i határvonala. A Mecsekalja-vonalat, szerkezeti zónát, az antiklinális D-i, DK-i tektonikai határát. Készítette: IMSYS Kft. 104/216

105 Az ún. Büdöskúti-törészónát, ami kettészeli NyDNy-KÉK-i csapásiránnyal a közelítőleg K-Ny-i tengelyirányú antiklinálist. Az ÉK-DNy-i csapású Hetvehely-Magyarszék szerkezeti övet mintegy 30 km-t meghaladó hosszban ismerjük a korábbi kutatások alapján. Ez a Ny-mecseki boltozat É-ÉNy-i (és feltételezhetően nyugati) és egyben a goricai blokk D-DK-i szerkezeti határa is. Az eddigi ismeretek szerint ez egy kal D-DK felé az antiklinális alá dőlő transzpressziós szerkezeti öv, helytől függő mértékű feltolódásos és oldaleltolódásos jellegekkel. A miocén képződmények elterjedése alapján kb. 5 km hosszúságú balos nyírás, gyűrt, flexúrás és tört szerkezetek jellemzik. A szerkezeti zóna legközelebbi pontja kb. 1,8-2,2 km távolságban húzódik a terület ÉNy-i végétől. A szerkezeti vonalnak az a szakasza, ablaka, ahol a repedésvizes homokkő összletek (Kővágószőlősi és Jakabhegyi Homokkő Formációk) rétegei közvetlenül érintkezhetnek a Goricai blokk középső-triász anizuszi karbonátos kifejlődéseivel, 3-4 km távolságban találhatóak. A lelőhely környezetének szerkezeti szempontból kiemelt területe a Mecsekalja- árok. Az árok É-i határzónája a Mecsekalja szerkezeti vonal, amely a nyugat-mecseki boltozat és egyben a lelőhely D-i határát is képezi. Az árok D-i oldala, boltozat menti hosszának legnagyobb részén, a Görcsönyi-hátság kristályos (granitoid és metamorf) alaphegységi területével érintkezik. A Mecsekalja- vonal formailag összetett (vetők, feltolódások), és időben is változó tulajdonságokat (süllyedést, emelkedést, eltolódást) mutató felületegyüttesként határozható meg, amely a még ismeretlen hatók (többször megújuló) mozgásának eredőjeként jött létre. A Mecsekalja vonal mentén az antiklinális kristályos aljzatát is valószínűleg alkotó granitoid kristályos alaphegység (Mórágyi Gránit Formáció) és az Ófalui Fillit összlet kőzetei néhány száz m hosszban közvetlenül érintkeznek a perm-triász rétegösszlettel. Ezen a szakaszon a granitoid és metamorf kristályos alaphegység alányomódott a Ny-Mecseknek, amely a Ny-mecseki antiklinális K-i, DK-i végének deformációjában is megnyilvánul. Ezen a területen a gyűrődésre és torlódásra hajlamos, vékonyréteges-lemezes kifejlődésű Patacsi Aleurolit és Hetvehelyi Formációk jelentősen kivastagodnak. A Mecsekalja-vonal mentén több tíz km-es oldalelmozdulások is történtek. Szerencsére ebben a szerkezeti zónában csak néhány leszakadt középső- és felső-triász, alsó-jura pikkelyt lehet megfigyelni, amelyeket többnyire a Patacsi és Hetvehelyi Formációk vízzáró rétegei választanak el a repedésvizes homokkő kifejlődésektől. Ezek a leszakadt pikkelyek, kisméretű kőzetblokkok nagy valószínűséggel nem alkotnak összefüggő rendszert az antiklinális D-i és K-i, ÉK-i részén települő karsztosodó középső-triász korú Misinai Formációcsoport rétegösszletével. Az ún. Boda-Büdöskúti szerkezeti zóna m széles töréses öv. Ez egy összetett, oldal, feltolódás és vető jellegű töréses elemeket, gyűrődéseket és átbuktatott rétegeket is tartalmazó sáv, amely m közötti relatív rétegtani szintkülönbségeket és max. 1,5 km-es relatív vízszintes elmozdulásokat eredményezett. Meg kell említeni még az ÉÉNy-DDK-i csapású több lépcsős vetőt, amely m-rel a m Bf szintre zökkentette le a keleti peremen lévő ércelőfordulásokat. DK-i irányból pedig egy feltolódás tolta föl a -700 m Bf szintre a produktív összletet. Ez a DK-i térrész vetők és feltolódások találkozási pontja, ahol szerkezeti okokból kivastagodott, torlódott uránérc-dúsulásokat mutattak ki. Készítette: IMSYS Kft. 105/216

106 A terület vízföldtani adottságai Elsődleges, regionális törések A terület földtani képét három fő törés határozza meg, melyek a bányászat szempontjából is lényegesek, ezek a Boda-büdöskúti szerkezeti zóna, a Mecsekalja vonal és a Hetvehelymagyarszéki zóna. Ez a három zóna eltolódásos-feltolódásos komponensekkel rendelkezik, csapásuk KÉK-NyDNy, az antiklinális déli szárnyán délies, északi szárnyán északias vergenciájú feltolódást mutatnak. Délről észak felé haladva a Mecsekalja zóna az első szerkezeti elem. Ez a legmarkánsabb mindhárom közül, hiszen a tőle délre található kristályos alaphegységi képződményekre tolódnak fel a fiatalabb paleo- és mezozoós összletek. A zóna mentén a vízzáró kristályos képződmények mellé, más, szintén vízzáró képződmények vannak begyűrve, így déli irányba a tervezett bányászati térség litológai szempontból hidraulikailag zárt. A litológiai zárás mellett a zóna feltolódásos jellegéből adódó agyagos frakciójú kitöltéssel rendelkező, vízzáró feltolódásos törések biztosítják a vízrendszerek elkülönülését. Észak felé haladva a második regionális törés a Boda-büdöskúti zóna. A három törési rendszer közül ez az egyetlen, amely közvetlenül a tervezett bányászati területet harántolja Két főbb ága egy fontos bányaföldtani blokkot fog közre. Ezt a blokkot északról és délről határoló ágak mentén a képződmények jelentős oldalelmozdulást szenvedtek, a déli ágban a törési zónában folytonosságukat megőrizve, becsípődve, a zóna mentén elnyúltak. A törések mentén a vízzáró képződmények hatásosságában jelentős változás feltehetően nem várható, mivel a képződményekben akkora elvetés nem alakult ki, hogy litológiai ablak képződjön rajtuk. A zóna a Mecsekalja vonalhoz hasonló kinematikát mutat: oldaleltolódásos-feltolódásos. Az oldaleltolódásos komponens a változatos litológiának köszönhetően egy hajladozó lefutású zónát képez, mely mentén feltolódások is történtek. A volt IV. Bányaüzem szállítóaknájának mélyítésekor a zóna feltolódásos részét harántolták 600 méter mélységben. A feltolódás következtében kialakult törések vízzárónak bizonyultak, ezt a repedésvizes és a karsztos összlet jelentősen eltérő nyomásviszonyai és eltérő vízkémiai fáciesek igazolták. A harmadik jelentősebb oldaleltolódási zóna a Hetvehely-magyarszéki zóna, mely a Mecsekalja vonal északi párja. A tervezett bányászat a zónát érinteni nem fogja, mivel a tervezett bánya északi tartalék területétől 2-2,5 kilométerre helyezkedik el északra. Ennek ellenére a zóna mentén az egymás mellé vetett vízvezető képződmények kommunikációja fennállhat, további kutatása szükséges. Másodlagos törések A Nyugat-Mecsek földtani képét meghatározó oldaleltolódásos törési zónák mellett, a fő oldaleltolódásokkal közel párhuzamos szintén oldal- és feltolódásos törések, illetve az ezekre merőleges, leggyakrabban kelet felé vető normálvetők jellemzik a tektonikai képet. A másodlagos feltolódások a főbb feltolódási zónákhoz hasonlóan a transzpressziós tektonika következményei, melyek mentén a vízmozgás jelentősen korlátozott, vízzáróként viselkednek. Ez leginkább a mérhető víznyomásokban, illetve vízhozamokban mutatkozik meg. Ezzel szemben a normál törések, melyek húzásos feszültségtérben alakulnak ki, olyan zónát hoznak létre, melyben a feltolódások agyagos kitöltésénél durvább, ennél fogva jobb Készítette: IMSYS Kft. 106/216

107 vízvezető képességű kitöltés található. Ezek a törések felelősek a repedésvizes összlet jelentősebb víztartalmáért, a bányászat során ezen törési zónák mentén kell fakadó vizek megjelenésére számítani. Mivel ezek a törések az egyes oldaleltolódások által határolt kisebb blokkokra korlátozódnak, blokkhatártól blokkhatárig terjednek, és az érintett kőzetek alulról-felülről vízzáró képződményekkel határoltak, vízutánpótlásuk rendkívül gátolt, vízkészletük véges. A bennük foglalt vízmennyiség a korábbi tapasztalatok alapján néhány hét, legfeljebb néhány hónap alatt leürül, a vízhozamuk folyamatosan csökken, majd teljesen elapadnak, vagy egy igen kis hozamra állnak be. A fakadó vizek csorgákkal elvezethetők, jelentősebb vízvédelmet feltehetően nem igényelnek. A földtani térképen ábrázolásra kerültek a jelentősebb, ismert harántvetők, de kisebb vetők - melyeknek vízhozama nehezen becsülhető -megjelenésére a bányaművelés során számítani kell, illetve kívánatos lehet a hidrogeológiai viszonyok feltérképezése érdekében az ismert törési zónák harántolása előtti fúrásos előkutatás. A terület vízkémiai jellemzése A földtani képződmények litológiai alapon való hidrogeológiai felosztását jól követi a vízkémiai felosztásuk is. A felszíni talajvizes rétegvizes zónákban Ca-Mg-HCO 3 fáciesű vizeket találunk. Ezek a vizek rövid tartózkodási idejűek, szoros kapcsolatban állnak a csapadékkal, jelentősebb oldott iontartalmuk a rövid tartózkodási idők miatt nincs, nagyobb relatív koncentrációban könnyebben oldódó ionokat tartalmaznak. A karsztos összletet típusos karsztvíz jellemzi, Ca-HCO 3 -CO 3 -as fáciesű, nagy keménységű víz. A karsztot a repedésvizes összlettől elválasztó vízzáró képződmények vizei Ca-Na-SO 4 fáciesűek, ami az agyagásványokból illetve gipszből és anhidritből, valamint a kapcsolódó evaporitokból felszabaduló ionok következménye. A repedésvizes összletben lefelé haladva kis mértékben nőnek az oldott ion tartalmak. Lefelé megnő a Na relatív koncentrációja a Ca és Mg rovására, anionok esetében a felső zónákban uralkodó HCO 3 részaránya lecsökken, míg a SO 4 relatív mennyisége növekszik. A Bodai Aleurolit vízkémiai fáciese Na-SO 4 -os. A bányászat hidrogeológiai kölcsönhatási lehetőségei A bányászat, mint a természetes rendszert megbontó tevékenység általában a hatásterületén belül jelentős hatást gyakorol a környezetére, míg egy egyensúlyából kimozdított környezeti rendszer komoly veszélyeket rejthet a bányászati tevékenységre és az azt végzőkre. A tervezett bányatérségek kiképzése a produktív összletet is magába foglaló perm-alsótriász összletet fogja érinteni leginkább, de a bánya működéséhez szükséges aknák mélyítése során a felszín közelében vékonyabb, fiatalabb képződményeket is harántolni fognak. A lejtaknák lejtőtörmeléket, a légakna a gipszes és aleurolitos Patacsi Formációt. A művelés első jelentős lépése a lejtős aknapár kihajtása lesz. Ennek nyitópontja Kővágószőlős közelébe, a volt III-as Bányaüzem területére esik. Ezen a területen három vízföldtani veszélyforrás adódhat: Készítette: IMSYS Kft. 107/216

108 a felszíni zúzott-repedezett talajvizes zónában jelentős mennyiségű, jó utánpótlódású vízre kell számítani. Ezt a problémát a megfelelően tervezett felszíni vízelvezetés és bányászati technológia (pl. injektálás) jelentősen enyhítheti majd. A korábbi bányászati tevékenység érintette a területet, a III. Bányaüzem keleti táró II. ereszke hajtásakor Cserkút e részén elapadtak a talajvizes kutak. Erre a jelenségre az új lejtakna esetében is számítani kell. A korábbihoz képest a vizek elapadása bizonyosan nem fog akkora problémát jelenteni a lakosság számára. Azóta a közművesítés megtörtént. A hatást azonban csökkenteni kell, mert a talajvízszint lesüllyedéséből fakadóan is előállhat. A lakosság részéről a fent említett hatások miatti esetleges reklamációkat a csapadékmennyiségek regisztrálásával és a terület hidraulikai viszonyainak részletes kiértékelésével kell kivizsgálni. Ezen a területen a felszínen rossz vízvezető képességű homokkövek találhatók, amelyek felszíni mállott talajvizes zónája jelentős klimatikus hatás alatt áll, de emellett minimalizálni kell a bányászati hatásokat. Ez előzetes feltárást és tervezést igényel. A földtani adatok alapján Kővágószőlőstől délre húzódhat egy kelet felé dőlő normálvető. Mint az előzőekben tárgyalásra került, a terület e típusú törései vízvezetőként működhetnek. Mivel a törés feltehetően eléri a felszíni zúzott zónát, jelentősebb vízmennyiséggel és utánpótlódással rendelkezhet, mint a mélyebb szintek hasonló törései. Feltehető, hogy vízhozama nem csökkenne le jelentősen, csak a csapadékszegényebb időszakokban mutatna ingadozást. Emiatt a zóna kizárása érdekében a törés vízzáró injektálása válhat szükségessé. Mivel a cserkúti területen a tervezett lejtaknapár az egykori III-as Bányaüzem keleti tárója közelében haladna el, régi bányatérségekből származó vizekkel lehet számolni. A bányaüregek feltelése a mai napig zajlik, monitorozása az S-5. számú fúráson történik. Mivel a kiterjedt bányatérség vízkémiai paramétereiről csak pontszerű információval rendelkezünk, előfordulhat, hogy olyan bányaszakaszokon, ahol korlátozott az áramlási sebesség, a vizekben jelentősebb tartózkodási idő mellett szélsőséges kémiai összetétel alakul ki. Ilyen, a bányászatban nehézséget okozó szélsőség lehet a megnövekedő SO4 tartalom, mely a betonelemeket korrodálhatja, illetve a feltelő, oxidatív bányavizek által kioldott urán megnövekedett koncentrációja. A SO 4 hatása ellen korrózióálló beton alkalmazásával, míg a megnövekedett urántartalommal szemben a fakadó bányavíz ércdúsítón, vagy kémiai vízkezelőn történő kezelésével lehet védekezni. A lejtakna mentén kelet felé haladva a következő, vízföldtani problémát rejtő képződmény az Éger-völgy alatti két vető által határolt blokk. Egyes opciók szerint a blokkban kerülhetne kialakításra az érctörő, mely egy jelentős méretű bányaüreg. Ennek az üzemnek a kivitelezése olyan geotechnikai helyzetet eredményezhet, ami jelentős fellazulást okozhat a kőzetekben. Az új repedések megjelenése - amennyiben azok bekapcsolódnak a korábbi, az ép kőzetnél jóval nagyobb vízmennyiséget tároló törésekbe - vizesedést okozhatnak a bányatérségben. A lejtakna végpontja erősen tektonizált környezetben éri el a mélyre zökkent, legjobb minőségű érces blokkokat. Ezen a területen a kutatási adatok alapján több normálvető feltételezhető. Ezek a normálvetők jelentős vízmennységet vezethetnek a bányatérségbe. A területen teljes vastagságában előfordul a Magyarürögi Anhidrit Tagozat, melyből SO4 kerülhet a vizekbe, a projekt későbbi szakaszában ezeket a hatásokat vizsgálni fogjuk. A terület felszíni előforduló képződményei jelentős klimatikus hatás alatt állnak, hiszen a teljes Készítette: IMSYS Kft. 108/216

109 vastagságban megtalálható vízzáró képződmények miatt alulról vízutánpótlásra nincs mód, vizüket a csapadékból kapják, így csapadékszegényebb időszakokban jelentős vízszintváltozások következhetnek be, a bányászati tevékenységtől teljesen függetlenül. Nyilvánvalóan biztosítani kell a karsztos és a délen található rétegvizes vízbázisok védelmét. Mivel a bányászati tevékenység terveiben nem szerepel a karsztos képződmények harántolása, így az közvetlen bányászati kockázatnak nem lesz kitéve. A bányászati műveletek a jelenleg tartalék bányaföldtani területen érnének a karszt alá, de ezeken a területeken a repedésvizes és a karsztos képződményeket elválasztó vízzáró összlet teljes vastagságban megtalálható. A kisebb törések nem hatolnak át a plasztikus képződményeken, de a nagyobb kiterjedésű, nyugati tartalék-bányaterület délkeleti határát a Boda-büdöskúti zóna jelöli ki. Ebben a térségben a törés irányváltása miatt előfordulhat olyan töréskifejlődés, ami megnövekedett vízbeáramlás formájában kedvezőtlen vízföldtani helyzetet jelenthet a bányászatra nézve. A megelőzéshez bányabeli kutatásra lesz szükség. A bányászati tevékenység üregrendszere maga körül depressziót alakít ki, ami sajátos módon elősegíti a karsztos képződmények vízminőségének megőrzését. Ez abból adódik, hogy az É-i, ÉNy-i területeken (Abaliget, Orfű) természetes állapotban a nyomás a repedésvizes összletben magasabb, mint a karsztban. Természetes, túlnyomásos állapotban elvileg előállhat olyan szituáció, hogy kellően vezető törés vagy litológiai ablak (a vízzáró képződmények hiánya) mentén a karsztos rétegek alulról, esetleg oldalról, a repedésvizes összletből is kaphatnak utánpótlást. Ilyen földtani helyzetről a tervezett bányászat által érintett területen nincs tudomásunk, legközelebb bizonyítottan Hetvehely közelében fordul elő. A megforduló nyomásviszonyok miatt viszont csak a karsztos képződmények táplálhatnák a repedésvizes összletet. Ez az eshetőség azonban eddigi ismereteink alapján valóban csak elméleti lehetőség, hiszen a területen a karszt alatt teljes vastagságban megtalálható a vízzáró képződmény, teljesen elkülönítve a két összlet vizét. Az eddigi fúrásokban és a bányászat során sem tapasztaltak ilyen jelenséget. Hasonlóan csak elméleti jelentősége van a Mecsekalja zóna mentén a karszt és a rétegvizes, Pellérd-tortyogói vízbázisokat tápláló képződmények hidraulikus kapcsolatának. Ennek a valószínűsége a Mecsekalja zóna mentén érintkező képződmények hidraulikai tulajdonságai miatt igen csekély, és nincs is a vízbázisok üzemeltetése során olyan tapasztalat, adat, ami ezt alátámasztaná. Hangsúlyozni kell, hogy a zóna mentén közvetlenül csak vízzáró képződmények érintkeznek, jelen ismereteink szerint a fenti vízbázis csapadékból kapja az utánpótlását. A kapcsolat tisztázására izotópos illetve nyomjelzéses vizsgálatok elvégzése válhat szükségessé, de csak akkor, ha a karszt bányászat általi érintettsége igazolódna. A bányászati víztelenítés a bányatérségek védelme és az ércfeldolgozási technológia vízigényének kielégítése miatt fontos. A bányában fakadó vizek mennyiségét több tényező befolyásolja: a felszínről beszivárgó csapadék mennyisége, az adott bányatérség felszíntől való távolsága, a repedések kifejlődése, a vízvezetők tulajdonságai, a bányatérségben alkalmazott szigetelési technológia, a bányatérség effektív hossza és felülete. A korábbi felszínközeli bányászat bányavíz-hozam adatait a lehullott csapadékmennyiséggel összevetve szoros kapcsolatot állapítottak meg. Ez a szoros kapcsolat a törések mentén, a mélybe viszonylag kis idő alatt lejutó csapadékvíz következménye. A bányászat depressziós hatásának következtében felgyorsuló, lefelé irányuló áramlások lecsökkentik a csapadékvíz Készítette: IMSYS Kft. 109/216

110 lejutásának idejét. Nagyobb mennyiségű vízre a közel É-D csapású normálvetők mentén kell számítani, azonban ezeknek a vízfakadásoknak a hozama várhatóan rövid időn belül drasztikusan csökken. A mélyebben történő bányászat esetében ez a közvetlen csapadék bányavíz kapcsolat már nem mutatható ki. Mivel az új bányászati technológia folyamatos visszatömedékelés mellett fog működni, várható, hogy a vízhozamok kisebbek lesznek, mint az egykori bányában. A korábbi bányászat vonatkozó fajlagos hozamértékei a következők: II.-IV.-V. üzemek mélyszinti emelt vízmennyiség: m 3 /d; III. üzemi mélyszintekről emelt vízmennyiség: m 3 /d; É-i üzemek tárószintről fakadó, gravitációsan kifolyó vízmennyiség: m 3 /d. Az egykori feltárt területek 1 km 2 -ére eső fajlagos vízhozamok a következők: II. üzem mélyszint: 234 m 3 /nap/km 2 ; III. üzem mélyszint: 123 m 3 /nap/km 2 ; IV. üzem mélyszint: 147 m 3 /nap/km 2. A fakadó vizek mennyiségére pontosabb becslést a bányatérségek geometriájának, pontos földtani környezetének ismeretében, előzetes bányabeli vizsgálatok után lehet adni. Várható, hogy a mélyebb szintek felé haladva a fakadó vizek mennyisége kisebb a fakadások tartóssága rövidebb lesz, mint a felsőbb szinteken. A bányászattal érintett terület a tervek szerint km 2, a várható vízhozam ennek alapján: m 3 /d-re becsülhető. A felszín alatti víz jellemzői a monitoring tevékenység alapján Forrás: Az Uránipari hosszútávú monitoring 2016 évi jelentése I.üzemi szennyezett bányavíz kármentesítése, műszaki beavatkozás Az I. bányaüzem környezetében a felszín alatti víz szintjének és minőségének ellenőrzését szolgáló monitoring rendszer az 1990-es években épült ki. Ekkor létesült a III. meddőhányó és déli előterének ellenőrzésére szolgáló monitoring rendszer is ben létesült a III. meddőhányó alól elszivárgó és a talajvízbe jutó vizek urántartalmának határérték alá csökkentését célzó PEREBAR kísérleti migrációs gát és a környezetében lévő megfigyelő kutak. Az ISPA program keretében ban épültek kutak az I. bányaüzem déli előtérének területén. A vízminőségi vizsgálatok a természetes urántartalom mérése mellett az éves monitoring tervben RVK (részleges vizsgálati komponenskör), illetve TVK (teljes vízkémiai laboratóriumi vizsgálat) rövidítéssel megjelölt elemekre terjedtek ki, amelyek magukban foglalják többek közt a szulfát és a fajlagos elektromos vezetőképesség mérését. Készítette: IMSYS Kft. 110/216

111 Az I. meddőhányó alól elszivárgó szennyezett vizek hatása a meddőhányótól délre elhelyezkedő monitoring kutakban jelentkezik, a meddőhányó déli peremétől számított m-es sávban észlelhető. A legdélebbi pont, ahol 2016-ban a kármentesítési határértéket meghaladó mennyiségben volt jelen urán, a korábbi évekhez hasonlóan az 1502/1 kút. A III. meddőhányó környezetének ellenőrzésére kijelölt figyelőkutakban 2016-ban az uránkoncentráció jellemzően 100 μg/dm 3 alatti mennyiségben volt jelen (18. ábra). 18. ábra A talajvíz urántartalma az I. bányaüzem környezetében 2016 II. perkolációs terület kármentesítése Forrás: Az Uránipari hosszútávú monitoring 2016 évi jelentése A II. perkolációs területen a kármentesítő rendszer célja elsődlegesen az uránnal szennyezett talajvíz kitermelése, amely beavatkozás egyidejűleg elősegíti a talajvíz sótartalmának, illetve szulfát tartalmának a csökkenését is. A volt II. perkoláció területén évben kármentesítő céllal kitermelt és uránmentesített vízmennyiség összesen m 3 volt. A kitermelt és összegyűjtött víz átlagos urántartalma 1,06 mg/dm 3. A gyűjtő akna vizében a 226Ra a laborvizsgálat kimutatási határértékén (0,1 Bq/dm 3 ) volt jelen. A kiemelt uránnal szennyezett víz a gyűjtőaknából nyomóvezetéken jut az S-1 víz leengedő fúráshoz, és levezetésre került az I. bányaüzemi üregrendszerbe. A bányavíz kiemelése, majd a szennyezett víz tisztítása a Bányavízkezelő Üzem rendszerében történt. A tisztított víz az uránbányászati egységes vízelvezető rendszer egypontú vízkibocsátási helyén keresztül a i-vízbe kerül bevezetésre. A évi helyszíni mérések és laboratóriumi vizsgálatok adatainak feldolgozása alapján megállapítható, hogy talajvíz szennyeződés továbbra is fennáll, a 6 darab víztermelő kút által Készítette: IMSYS Kft. 111/216

112 létrehozott depresszionált terület nagyrészt lefedi a perkolációs tevékenységből visszamaradt, szennyezett talajvizes területet, ugyanakkor a délebbi területen lévő Pk-12/1, Pk-36 és Pk-46/1 kutaknál észlelt urán, valamint utóbbi kútnál jelen lévő sószennyezés alakulására közvetlenül nincs hatással. A víztartó mélyebb szakaszán szennyezettség nincs jelen, kivéve a legszennyezettebb területet, ahol a Pk-42 kútcsoport legmélyebb szűrőzésű tagjának vizében a kármentesítési határérték körüli, esetenként azt meghaladó mennyiségű urántartalmat, valamint szulfát, és vezetőképesség értéket mértek 2016 folyamán. A talajvíz uránszennyezettségének területi eloszlása a 2. ábrán látható. Az egykori II. perkoláció területén továbbra is a Pk-42 kútcsoport környezete a legszennyezettebb, innen emeli a vizet a Pk-T-1 és Pk-T-2 termelőkút. A talajvízben a Pk-43 kútcsoport környezetében jelen lévő uránszennyezettség szintén a víztermelő kutak által depresszált területre terjed ki. A kutak által létrehozott depresszió azonban nem fedi le a Pk-42 kútcsoporttól északra lévő területet, ahol a Pk-39 jelű megfigyelő kút helyezkedik el. A vízemelés ugyancsak nincs hatással a Pk-36, Pk-12/1 jelű kutakban tapasztalt lokális szennyezettség alakulására sem. Ezen kutakban a természetes vízáramlás hígító hatása által a szennyezettség csökkenése várható. A kúthármasok legmélyebb szűrőzésű tagjaiban mért uránkoncentráció értékek alapján a területen a rétegvíz szennyezettsége kármentesítési határérték alatti. 19. ábra Uránkoncentrációk alakulása a talajvízben május Készítette: IMSYS Kft. 112/216

113 Forrás: Az Uránipari hosszútávú monitoring 2016 évi jelentése A talajvíz oldott sókkal történő szennyezettségét a fajlagos elektromos vezetőképessége mutatja. A műszaki beavatkozással elérendő kármentesítési határérték 2500 μs/cm értékben lett megállapítva. A talajvíz oldott sókkal való szennyezettségének fő komponense a szulfát, egyes kutaknál azonban a nátrium és a klorid koncentrációja is meghaladja a 6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéket. ÉDÜ érctároló terület kármentesítése Az egykori ÉDÜ (ércdúsító üzem) érctároló területén kialakult talajvíz szennyeződés kármentesítése 2005 évben kezdődött az urán és szulfát szennyeződés tényfeltárásával. A kármentesítés beavatkozási fázisa évtől folyik, amelynek részeként 10 db kútból szivattyús vízkitermelést végeznek. A kármentesítő beavatkozás elsődleges célja az uránnal szennyezett talajvíz kitermelése, amely beavatkozás egyidejűleg elősegíti a talajvíz sótartalmának, illetve szulfát tartalmának a csökkenését is. A kiemelt uránnal szennyezett talajvíz tisztítása a helyszínen, nyomottágyas anioncserélő műgyanta segítségével történik, amely technológia megegyezik a bányavíz uránmentesítésénél alkalmazott módszerrel. A telített műgyanta regenerálása és a kivont urán feldolgozása a Bányavíz-kezelő Üzemben történt. A tisztított víz az uránbányászati egységes vízelvezető rendszer egypontú vízkibocsátási helyén a i-vízbe került bevezetésre. Az ÉDÜ zagyvezeték környezetében elfolyt technológiai oldatok a talajvizet oldott sókkal elszennyezték. A magas összes sótartalom kialakulásához az elfolyt technológiai oldatban lévő NaCl is hozzájárult. A évben végzett 52 db vízvizsgálat közül 18 esetben mértek 250 mg/l értéket vagy azt meghaladó klorid koncentrációt. A kloridtartalom területi elterjedése egybeesik a szulfátszennyeződéssel. A zagyvezeték környezetében radioaktív szennyezettség nem alakult ki. Zagytéri kármentesítés A zagytározókból elszivárgott mintegy 18 millió m 3 magas sótartalmú vizes oldat visszanyerésére, a talaj- és rétegvíz szennyeződés csökkentésére drénszivárgók és víztermelő kutak létesültek a zagytározók körül és a szennyeződés elterjedési területén. A kitermelt és a kibocsátási határérték feletti szennyezettségű vizek sócsökkentése a zagytározók mellett megépült Kémiai Vízkezelő Üzemben történik. A tisztított és a tisztítás nélküli vizek elvezetése az egységes vízelvezető rendszeren keresztül valósult meg. A beavatkozással felszín alatti vízben elérendő (D) célállapot határérték az összes oldott só esetében 2000 mg/dm 3, a szulfát esetében 500 mg/dm 3. A szivárgóvizet a magas oldott anyag tartalom jellemzi, illetve a szivárgóvíz változó koncentrációban tartalmaz oldott uránt is. Az elvezetett szivárgóvíz mennyisége a pórusvíz leürülése miatt tartósan csökkenő tendenciát mutat, emellett mutatja a téli félévi csapadék beszivárgás miatt kialakuló éves ingadozást. Talajvíz szennyezettsége a zagytározóknál A zagytározók által a talajvízben okozott szennyeződés legnagyobb elterjedését a szulfát szennyezettség mutatja. A szennyeződés gócpontja az I. zagytározó alatti részen helyezkedik el, ahol a maximális szulfátkoncentráció eléri a mg/dm 3 értéket. Az Készítette: IMSYS Kft. 113/216

114 500 mg/dm 3 kármentesítési határértéket meghaladó szennyezettség mintegy ezer méterrel terjed túl a zagytározók területén. 20. ábra A talajvíz szulfáttartalma Forrás: Az Uránipari hosszútávú monitoring 2016 évi jelentése A szulfáttal közel azonos kiterjedést mutat a talajvíz klorid okozta szennyezettsége, azonos gócponttal. A klorid szennyezettség elterjedése az év folyamán gyakorlatilag nem változott meg, a gócpontban mértek magasabb értékeket, ez jelenik meg az izovonalak elterjedésében. A szennyeződés stagnáló állapota a talajvíz összes oldott anyag tartalmában is megnyilvánul. A korábbi években a talajvízben urán szennyeződést az I. zagytározó keleti lábánál, illetve a i-víz jobb partjánál mutattak ki lokálisan, amely állapot továbbra is fennáll. Az érintett területek a kármentesítő beavatkozás hatásterületén belül vannak. A kitermelt és összegyűjtött talajvíz urán tartalma határérték alatti. Rétegvíz A rétegvíz szennyezettsége lényegesen alacsonyabb szintű a talajvíznél. A rétegvízszennyeződés közvetlen kapcsolatban áll a zagytározók keleti és nyugati oldalán elhelyezkedő vízműtelepi kutak által igénybe vett rétegekkel, ezért a rétegvíz szennyezettsége a terjedés szempontjából érzékenyebb a talajvízénél. A rétegvízben a klorid tartalom az összes oldott anyag tartalommal mutat azonos elterjedést. A rétegvízben az urántartalom határérték alatti. Ivóvízbázis védelme A zagytározók területén végzett kármentesítő beavatkozás egyik fő célja a közeli Pellérdi és Tortyogói rétegvizes ivóvízbázisok vízkészletének a megóvása a zagytározók okozta sószennyeződéstől, mivel a felszín alatti vizek természetes áramlása a zagytározóktól az ivóvízbázisok felé irányul. A kármentesítő rendszer működtetésével egyensúlyt kell fenntartani a vízkitermelő egységek között, a kialakult szennyeződési frontok helyben Készítette: IMSYS Kft. 114/216

115 tartása, illetve visszafordítása érdekében. Az egyensúlyra törekvés egyik eleme a zagytározói mentesítő rendszer állandó vízszinttartással való üzemeltetése, amelynek kialakítása 2011 évben megtörtént A hatásterület állapotának megváltozása A hatásterület és a tervezett bánya egyéb hatásainak meghatározása érdekében a Mecsekérc Zrt. elkészítette a terület regionális modelljét és Az uránbányászati bányatérségek szivárgáshidraulikai modellezése című dokumentációt. Az alábbiakban az abban foglalt eredményeket mutatjuk be. A teljes dokumentáció a mellékletben található. Hangsúlyoznunk kell, hogy a modellbe a maximális üzemelési állapot került beépítésre, vagyis az összes fejtési terület egyszerre üzemel, és mindez 10 év múlva következik be, és 40 évig fog tartani. Ez egy rendkívül konzervatív megközelítés, mivel nem lesz olyan állapot, hogy az összes tervezett bányaüreg egyszerre nyitva legyen; a tervek szerint az egyidejűleg művelt fejtések száma 6-8 db lesz; egy-egy fejtés teljes leművelése után azt visszatömedékelik és a be- és kijárati vágatait lezárják; a bányászat tervezett ideje kb. 27 év. A fejtések tervezett sorrendjét a 21. sz. ábra mutatja be: 21. ábra Fejtések tervezett sorrendje A fentiekből következik, hogy a modellezés eredményeként kapott hatások jóval nagyobbak, mint amennyi a korábbi bányászati tapasztalat alapján valóban várható. Készítette: IMSYS Kft. 115/216

116 A modell kalibrációját követően beépítésre kerültek az új bánya létesítményei, mely egy légvágatból, lejtaknából és a lefejtendő bányatérségekből áll. Az egykori uránbánya öt bányaüzemét és a tervezett üregeket, vágatokat a 22. sz. ábra mutatja be. A légakna és lejtakna földtani metszeteit az 6. és 7. sz. ábrák mutatják be. 22. ábra Átnézetes térkép Készítette: IMSYS Kft. 116/216

117 Jakab hegy Éger tó Istenkút /a 0,0 m 100,0 m 200,0 m 300,0 m 400,0 m 500,0 m 203,3 m 121,2 m 167,6 m 227,9 m 311,5 m 465,6 m 530,2 m 1152,3 m 744,4 m ,4m m m 981,6 m 1029,5 m 1200,0 m 1255,0 m Bálics tető Kisszkókó ,3 m 1763,5 m 2002,8 m 1602,6 m 1051,0 m Magyar Urán Resources Kft. 23. ábra Tervezett légakna földtani metszete NY K T ,0 m 34,6 m 45,2 m 85,2 m P 3 21 T 1 1 T T 2 1 T 2 21 T T 2 3 P 3 21 T 1 1 P T T T 2 1 T 2 21 T 2 21 ±0,0 m P 3 2 P 3 21 T 1 1 T T T 2 1 T 2 21 P 3 2 T 1 1 P T 1 1 T T 2 1 T 2 1 P 3 1 Tervezett lejtakna nyomvonala P 3 2 P 3 21 P 3 21 P T 1 1 T T 1 1 T tervezett vakakna -500,0 m P 3 1 P 3 21 P ,0 m P 3 2 P 3 21 T P 2 2 P 3 1 P 3 21 T P ,0 m P 3 2 T 1 1 P 2 2 P 3 1 P 3 1 P 3 2 P 3 21 P P 2 2 P 3 1 P 2 2 P 2 2 T T 2 3 Misina Formáció-csoport (mészkő, dolomit) Viganvári Mészkő Tagozat (mészkő, dolomit) T Jakabhegyi Homokkő Formáció Égervölgyi Tagozat P Kővágószőlősi Homokkő Formáció Cserkúti Tagozat P 3 1 Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai Tagozat Szerkezeti elemek T 2 21 Magyarürögi Anhidrit Tagozat vízzáró rétegei (anhidrit, gipsz, dolomit és agyagmárga) T Jakabhegyi Homokkő Formáció Zsongorkői Tagozat P 3 21 Kővágószőlősi Homokkő Formáció Kővágótöttösi Tagozat Produktív összlet P 2 2 Bodai Aleurolit Formáció Mélyfúrás, a fúrólyuk számával és a talp mélységgel T 2 1 Patacsi Formáció általában (homokkő, dolomit) T 1 1 Jakabhegyi Főkonglomerátum P 3 2 Kővágószőlősi Homokkő Formáció Kővágótöttösi Tagozat? Kristályos ( granitoid ) alaphegység 24. ábra Tervezett lejtakna földtani metszete Készítette: IMSYS Kft. 117/216

118 A hatásterület meghatározása A hatásterület meghatározásakor a maximális üzemelési állapotot vették figyelembe, vagyis az összes fejtési terület egyszerre üzemel. Azt feltételeztük, hogy mindez 10 év múlva következik be, és 40 évig fog tartani. 25. ábra Számított vízszintváltozás a felszínen A 26. sz. ábra mutatja be az új bányanyitás hatását. Jól látható, hogy szinte az egész karszton vízszintcsökkenést okoz, minimuma a Jakabhegyi Formáció felszíni kibúvásán várható. A felszínen történő vízszintcsökkenés ugyanakkora, mint a vízrekesztő rétegben számított (27. sz. ábra). A produktív rétegben a vízszintcsökkenés majdnem eléri az métert, de jól látható, hogy a depresszió mértéke jelentősen csökken horizontális és vertikális irányban is. Jól látható az is, hogy a 40 év alatt az egykori uránbánya területén a feltelés bizonyos szintig folytatódik is.

119 26. ábra Számított vízszintváltozás a 3. modellrétegben (vízrekesztő) A 27., 28. és 29. sz. ábrákat az adatok exportálása után krigeléssel állították elő Surferben, majd az ArcView programban véglegesítették, így a következőkben a modellből közvetlenül kinyert ábrákhoz képest előfordulnak különbségek. Készítette: IMSYS Kft. 119/216

120 27. ábra Számított vízszintváltozás a 8. modellrétegben (produktív) Készítette: IMSYS Kft. 120/216

121 Létesítendő és már meglévő bányaüregek kapcsolata A produktív rétegben történő bányászat okozta depresszió jelentős hatással van a felhagyott uránbánya térségére is. A 28. sz. ábra mutatja be a 4215/a, a 3183 és az S-11 fúrásokban mért vízszinteket, melyen jól látható a feltelés ütemének csökkenése a bányanyitás után. A vízszint 142 mbf-et éri csak el a számítások szerint a tervezett bánya üzemelésének végére. 28. ábra A 4215/a, S-11 és 3183 jelű fúrások vízszintjének alakulása a 40 évig tartó bányászat alatt

122 29. ábra A 4215/a, S-11 és 3183 jelű fúrások vízszintjének alakulása a bányászat nélküli állapothoz viszonyítva Készítette: IMSYS Kft. 122/216

123 Várható vízmennyiségek A IV. bányaüzemben összesen m 3, az V. bányaüzemben m 3 üregtérfogat keletkezett, ebből a 7. szint (-492 mbf) alatt a két üzemben mindösszesen mintegy 2 Mm 3 található. Az új bánya tervezett fejtési üregei meghaladják a 14 Mm 3 -t, aknákkal, vágatokkal együtt mintegy 15 Mm 3 -t tesz ki a kialakításra kerülő térfogat. Az északi üzemekben a mélyszinten fakadó vízhozam a III. üzem bezárása után a 90-es évek közepén mintegy m 3 volt évente, ez 2466 m 3 /nap vízmennyiséget jelent. A 30. sz. ábra mutatja be az új bánya üzemelésének végén fennálló hidraulikai viszonyokat, a sárga pöttyök jelzik az állandó nyomású cellákat a rétegben, mellyel a produktív réteg szintjén tartjuk a vízszinteket. Feltételezve, hogy az összes üreg egyszerre nyitva és víztelenítve van, a fakadó hozam 7550 m 3 /napnak adódik. A lejtaknából 3033 m 3 /nap, a légvágatból pedig 3315 m 3 /nap a számított vízhozam (31. sz. ábra). 30. ábra Vízszinteloszlás a produktív rétegben

124 31. ábra Vízszinteloszlás a 3. (vízrekesztő) rétegben Készítette: IMSYS Kft. 124/216

125 Bánya hatása a vízbázisokra Látjuk, hogy a tervezett bánya víztelenítése depressziót okoz a karszton is, ez nem meglepő, az egykori uránbánya esetében is elérte az 50 métert a depresszió mértéke több karsztra szűrőzött kútban (32. sz. ábra). Megvizsgáltuk, hogy a Tettye-forrás hozamára hogyan hat a számított depresszió. A számítások azt mutatják, hogy az alaphozam csökkenésére lehet számítani a nyári hidrológiai év végén, szeptemberben-október hónapokban. Mintegy m 3 /nappal csökken a hozam a modellszámítások szerint. 32. ábra Az A-9, A-10, A-12 és A-14 karsztos összletre szűrőzött figyelőkutak vízszint idősora A Pellérd-Tortyogói vízbázis esetében a depresszióhoz legközelebb eső vízműkutakban mintegy 5 m-es üzemi szint csökkenés várható a számítások szerint.

126 33. ábra Vízműkút üzemi vízszintjének változása A bánya az orfűi és abaligeti vízbázisokra várhatóan nem lesz hatással. Felhagyás után a feltelés várható üteme A tervezett bánya felhagyása az üregek tömedékelésével megtörténik, a vízkiemelés megszűnik, megindul az üregrendszer feltelése. Az egykori uránbányánál alkalmazott kompresszibilitás felét (1,2e-4 1/m) építettük be az üregekbe a tömedékelés miatt. A korábbi uránbánya Északi-tárójával ellentétben, itt a felhagyást követően nem történik majd megcsapolás. Az egykori uránbánya üregeiben a bányabezárást követően felgyorsul a feltelés, és ezt követően 51 év múlva eléri az Északi-táró szintjét. Készítette: IMSYS Kft. 126/216

127 34. ábra A 4215/a, S-11 és 3183 jelű fúrások vízszintjének alakulása a vízkiemelést követően 35. ábra A lejtakna végpontjának vízszint alakulása a vízkiemelést követően A 35. sz. ábra mutatja be a lejtakna mélypontján számított feltelés ütemét, e szerint mintegy 140 év múlva éri el az eredeti vízszintet. A légaknában a vízszint gyorsan emelkedik 61 mbf-ről, itt a lejtaknával ellentétben nincs fejtési üreg a végponton (36. sz. ábra). Készítette: IMSYS Kft. 127/216

128 36. ábra A légakna végpontjának vízszint alakulása a vízkiemelést követően Készítette: IMSYS Kft. 128/216

129 3.3. Felszíni vízvédelem A Nyugat-Mecseken keresztül kelet-nyugat irányú fő vízválasztó vonal húzódik végig. Ezt figyelembe véve a felszíni vízfolyások elnyúltan sugárirányúak. A déli irányba folyók közül a legfontosabbak: Zsid-, Kajdács-, Bicsérdi-patakok. Az északi oldalon a legjelentősebbek a nyugat felé irányuló Sás- és Nyáras-patakok, észak felé tartanak a Körtvélyesi- és a Szuadó-patakok. A fentiek közül az utolsó kettő a Kapos, a többi a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik. Közvetlen befogadók a déli oldalon a i-víz, nyugatondélnyugaton a Bükkösdi- patakon keresztül a Fekete-víz. területéről a Vasas-Hirdi városrész kivételével az elfolyó felszíni vizek befogadója a i-víz. A i-víz a Mecsek-hegység gerincéig felnyúló vízgyűjtő területe a város közigazgatási határáig 140 km 2. A vízgyűjtő nagyobbrészt hegyvidéki, kisebb részt dombvidéki jellegű. A i-víz jelentősebb mellékágai: a Patacsi vízfolyás, Magyarürögi vízfolyás, Új-Füzes-árok, Keszü-Kökényi vízfolyás, Nagyárpádi vízfolyás, Lámpás-patak, Meszesi vízfolyás és a Szabolcsi vízfolyás, amely a Meszesi vízfolyással való összefolyása után, i-vízként van nyilvántartva. A Vasas-Hirdi városrész csapadékvizeinek befogadója a Vasas-Belvárdi vízfolyás és mellékágai. Ezek tápláló vízfolyások, így a befogadó i-víz és a Vasas-Hirdi vízfolyás természetes vízhozama is kicsi, száraz időszakban vízminőségüket döntően a tápláló vízfolyások, valamint a bányavizek, a kezelt vagy kezeletlen szennyvizek határozzák meg Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A telepítés (a bányaüzem, tervezett ÉDÜ, kiszolgálóhelyiségek megépítése) során, a területen dolgozók (szociális), ivóvízigényével a telepítés technológiai vízigényével, valamint a vízfelhasználásból adódó kommunális és technológiai szennyvíz keletkezésével kell számolni. A bányaüzem területén az új létesítmények vízszükségletének biztosításához ki kell építeni a telephelyi hálózatot, és egyes helyeken a törzshálózat bővítésére is szükség lesz. A telepítés során az ott dolgozók vízellátását (ahol a vezetékes ivóvíz nem elérhető) palackos ellátással fogják megoldani. A telepítési szakaszban keletkező kommunális szennyvíz mennyiség nem számottevő, ezért nem jelent mérhető terhelésnövekedést a befogadó szennyvíztisztító telepre nézve. A területen jelenleg a szennyvízelvezetés részlegesen van megoldva, a szennyvízhálózat teljes kiépítésére a telepítés során kerül sor. A lejtaknák, vágatok kiépítése technológiaivíz-igénnyel jár, melyet elsősorban tisztított bányavízből biztosítanak. A fúrókocsik napi vízszükséglete m 3. A fúrás során használt technológiai vizet ülepítés után újra felhasználják. A bánya zsompjaiba az ülepítőn keresztül vezetett vizet, ha szükséges, vegyszerrel fertőtlenítik, és visszatáplálják a technológiába. A fúrás során keletkező szennyezett víz közvetlen hatással nem lesz a felszíni vizekre. Készítette: IMSYS Kft. 129/216

130 Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Vízbeszerzés, jellemző vízhasználatok, vízi munkák és létesítmények A bányaüzemben és a tervezett ÉDÜ-ben szociális-, technológiai- és tűzivíz-igény jelentkezik. A működés során felhasználásra kerülő ipari és szociális víz mennyisége jelentős, mely a külső szolgáltató által működtetett hálózatról, a bányavíz kiemelésből, valamint kezdetben a régi bánya bányavíztisztítójából való vízkivétellel együttesen biztosítható. Az üzemi területek szociális- és tűzivíz-igényét, illetve részben a technológiai víz ellátását a területek mellett húzódó út padkájába (a bányaüzem ellátása Cserkút felőli betáplálással, a tervezett ÉDÜ ellátása a 6. számú főközlekedési út-kővágószőlősi út felől) korábban kiépített közművezetékről való lecsatlakozás kialakításával kívánják megoldani. A kiépülő, bővítésre kerülő vízhálózat a szükséges vízmennyiséget és nyomásértékeket a Tettye Forrásház tulajdonában lévő golgotai tározóból és átemelőből, illetve a kővágószőlősi szivattyúházból biztosítani tudja. Fúrt kút létesítését semelyik felszíni létesítmény területén nem tervezik. A felszíni létesítmények közüzemi vízhálózatán kívül ki kell építeni az ipari vízhálózatot a Bányavagyon-hasznosító Kft. által üzemeltetett bányavíz-tisztítótól a tervezett ÉDÜ területén keresztül a bányaüzem felé, illetve ezeken túl a bányaüzemben a technológiai vízellátáshoz 200 liter/perc átbocsátású, minimum 1 bar nyomású vízvezetéket kell kiépíteni, és egy NA 100-as csővezetéket a csurgalékvíz kiemeléséhez. A Bányavagyon-hasznosító Kft. által üzemeltetett bányavíz-tisztítóból napi legalább m 3, míg a bányavízből napi kb m 3 víz elvételével számolnak. Az új bányászati technológia a fejtési üregek folyamatos visszatömedékelése mellett fog működni, várható, hogy a vízhozamok kisebbek lesznek, mint az egykori bányában. A korábbi bányászat vonatkozó fajlagos hozamértékei a következők: II.-IV.-V. üzemek mélyszinti emelt vízmennyiség: m 3 /d; III. üzemi mélyszintekről emelt vízmennyiség: m 3 /d; É-i üzemek tárószintről fakadó, gravitációsan kifolyó vízmennyiség: m 3 /d. Az egykori feltárt területek 1 km 2 -ére eső fajlagos vízhozamok a következők: II. üzem mélyszint: 234 m 3 /nap/km 2 ; III. üzem mélyszint: 123 m 3 /nap/km 2 ; IV. üzem mélyszint: 147 m 3 /nap/km 2. A fakadó vizek mennyiségére pontosabb becslést a bányatérségek geometriájának, pontos földtani környezetének ismeretében, előzetes bányabeli vizsgálatok után lehet adni. A korábbi bányászat tapasztalati adatai alapján várható, hogy a minimális számú függőleges akna és azok telepítési helye miatt a fakadó vizek a mennyisége kisebb, a fakadások tartóssága rövidebb lesz. Készítette: IMSYS Kft. 130/216

131 A bányászattal érintett terület a tervek szerint km 2, ennek alapján és a fentieket is figyelembe véve a várható vízhozam m 3 /d-re becsülhető. Szociális vízfelhasználás Szociális vízigény az iroda épületben, mosdókban, öltözőkben fog jelentkezni. A két üzemben a tervek szerint 600 fő végzi majd a munkát, akiknek a napi vízigénye várhatóan 30 m 3 lesz, míg egyéb vízigényként napi néhány m 3 vízfelhasználás is jelentkezik. A szociális vízfelhasználás várhatóan: ~ m 3 /év lesz. Technológiai vízfelhasználás Bánya A bányában az ipari vizet felhasználó technológiai folyamatok a robbantólyuk fúrás, horgonylyuk fúrás, kutatófúrás, porlekötő locsolás termelő munkahelyen, porlekötő locsolás a föld alatti kőzettörőnél, ércmosás osztályozásnál és egyéb tevékenységek, melyek során előreláthatóan összesen ~ m 3 /nap vízigény merül fel. 1. táblázat A fentiekben becsült vízfogyasztás a maximális termelés időszakában jelentkezik, amely mennyiség közel azonos a bányaüregekbe beszivárgó vizek maximális mennyiségével. A fentiek miatt tehát nem lesz szükség vízleadásra, hiszen a kőzettel, szellőztető levegővel kijuttatott vizet bőven pótolná a naponta beszivárgó víz mennyisége. A technológiai víz föld alatti zsompokból ülepítés és minőség-ellenőrzés után csővezetéken keresztül jut el a felhasználási helyekre, így a friss technológiai víz leadásának megoldását csak a tűzivíz-hálózat működésképesen tartása indokolja majd. A felszín alatt fakadó vizek és a felhasznált, csurgalékvízként jelentkező technológiai vizek elvezetését, gyűjtését a szisztematikusan megválasztott talpdőlésű vágatok biztosítják. A fővízmentesítő telep ülepítő vágatait a lejtősakna legalsó szakaszán helyezik el. Ezekből a Készítette: IMSYS Kft. 131/216

132 létesítményekből a bányavíz szivattyúk és megfelelő csőrendszer segítségével a külszínre kerül. A külszínre juttatott bányavíz kezelését az Ércdúsító Üzem biztosítja. A víztelenítés rendszerének és berendezéseinek feladata többrétű. A csepegő, fakadó és a vágatokban folyó csurgalékvizet szabályozottan a gyűjtőhelyre kell vezetni. Ahol a víz megjelenése nem kívánatos, ott vízkizáró injektálás kerül alkalmazásra. A víz általában szilárd szennyeződéseket és oldott anyagokat tartalmaz, illetve hoz magával. A szilárd szennyeződések kicsiny szemcseméretük miatt lebegnek a mozgó vízben. A 0,1 mm-nél nagyobb méretű szemcsék azonban a zsompokban összegyűlő vízből gravitációs úton kiülepíthetők. Ebből következően az ülepítő rendszer befogadó képességét úgy méretezik, hogy az ülepedés megtörténhessen. A leülepedett szilárd szennyező anyag a szükséges időben gépi eszközzel távolítható el és szállítható a külszínre. A korábban leírt módon fakadó és összegyűjtött vizek a vízmentesítő telepek folyamatos terhelését jelentik. A fakadó víz mennyisége m 3 /nap mennyiségre tehető. Ércdúsító üzem A tervezett ÉDÜ várható ipari vízigénye Em 3 /év. Az alábbi tevékenységeknél történik vízfelhasználás: finom törő, őrlő malom, feltárási maradék szűrése. A feltárt zagy mosásához részben friss bányavizet, részben recirkulált meddőoldatot használnak. A mosóvíz teljes térfogatárama 123 m 3 /h. Az ércfeldolgozási folyamatban felhasználásra kerülő víz mennyiségét elsősorban az alábbi forrásokból biztosítják: bányavíz (napi kb m 3 ), a Bányavagyon-hasznosító Kft. bányavíztisztító vízkivételéből (napi kb m 3 ), recirkuláltatott technológiai víz, a meddő- és ércfeldolgozási hulladék (ércfeldolgozási maradék, víztisztítási csapadék) tárolóiról szivárgó víz, valamint szennyezett csapadékvíz. A fent említett vizek felhasználásából várhatóan biztosítani lehet az ércdúsítási technológia vízigényét. Az ezen felül esetlegesen jelentkező technológiai vízigényt a külső szolgáltató által üzemeltetett közmű hálózatról fogják biztosítani. A tervezett ÉDÜ technológiai ipari vízigényén felül, a technológiai hőmérséklet biztosításához szükséges gőz előállításához kezelt lágyvíz szükséges. A lágyvízhez ivóvíz minőségű vizet kell felhasználni. A gőz előállításához szükséges ivóvízigény várható mennyisége 6,5 m 3 /nap. Az uránérc feldolgozó üzem technológiai leírását folyamatábrákkal a mellékletben csatoljuk, melyből a vízfelhasználás és vízkibocsátás folyamatai és mennyiségei is megismerhetőek. Érc-előkészítő műveleteknél a törést nedves technológiával végzik, hogy a porszennyeződést kizárják, ezért az érc itt zagy formájában van jelen. Az érc-előkészítőnél a vizet cirkuláltatják. Feltárás során a feltárt zagyból a feltárási maradékot szűréssel választják el az uránt tartalmazó oldattól, a szűréshez bányavizet (123 m 3 /h) használnak fel mosó vízként. Az ércből kioldott uránt a mosó vízzel felhígított oldat tartalmazza, ezt az oldatot juttatják a szorpciós egységbe. Készítette: IMSYS Kft. 132/216

133 Az ÉDÜ-ben felhasznált víz mennyisége a tervek szerint Em 3 /év, melyből 212 Em 3 /év mennyiség a feltárási maradékkal a zagytérre kerül, 101 Em 3 /év mennyiség a víztisztítási iszapba kerül és a maradék Em 3 /év mennyiség kerül kibocsátásra. Tűzivíz A bányaüzem és a tervezett ÉDÜ területén is DN 100-as földfeletti tűzcsapok lesznek kialakítva. A tűzcsapok működéséhez min 600 l/perc 2 bar nyomású hálózatot kell kialakítani. A tűzivíz hálózat nyomásától, percenkénti vízleadó képességétől függően előreláthatóan, a bányaüzemi területre 1 db 100 m 3 es, a tervezett ÉDÜ területére 3 db 100 m 3 -es tűzivíz tározót fognak építeni. A tűzivíz igény a tűzivíz tározók pótlásához évente várhatóan 300 m 3, melyet lehetőség szerint tisztított bányavízzel, szükséges esetén vezetékes ivóvízhálózatról fognak biztosítani Szennyvízkeletkezés, szennyvízgyűjtés és -kezelés a kibocsátott szennyvíz jellemzői Kővágószőlős település szennyvízelvezetésének kivitelezési munkái 2005-ben elkészültek. A kővágószőlősi területre tervezett bányaüzem és a tervezett ÉDÜ telephelyi szennyvízhálózata az itt kialakított szennyvízelvezetési rendszerhez csatlakozna a tervek szerint. A tervezett ÉDÜ területéről a szennyvízelvezetést az M6-Kővágószőlősi bekötőút padkájában húzódó DN 300/KG-PVC szennyvízelvezető csatornarendszerbe való bekötéssel tervezik megoldani. A bányaüzem területéről a becsatlakozási lehetőség kedvezőtlenebb. Két megoldási lehetőséget vizsgáltak: 1.) A Cserkút felé menő sz. közlekedési út mentén kiépült DN 200/KG-PVC szennyvízelvezető csatornára csatlakozni úgy, hogy a jelenlegi, Kővágószőlős 1825/1 hrsz.- ú területen lévő átemelő állomás teljesítőképességét és a hozzá csatlakozó DN63/KGPVC elvezető cső méretét meg kell növelni. 2.) A bányaüzem szennyvízrendszerét is az M6-Kővágószőlősi bekötőút padkájában húzódó DN 300/KG-PVC szennyvízelvezető csatornarendszerbe kell bekötni, kiépítve a hálózatot az üzemtől a közútig Szennyvíz keletkezési helyek, szennyvízgyűjtő, -elvezető, -kezelő létesítmények Kommunális szennyvíz A kommunális szennyvíz mennyisége az ivóvíz-felhasználás alapján becsülhető, kb m 3 /év mennyiséggel lehet számolni. A várható munkaidő 345 nap/év. A kommunális szennyvíz a Tettye Forrásház Zrt. által üzemeltetett közcsatornába kerül bevezetésre, onnan a i Szennyvíztisztítóra kerül, végső befogadója a i-víz. A kommunális szennyvíz a technológiai szennyvíztől elválasztott rendszerben kerül gyűjtésre, így nem hordoz kockázatot annak kezelése és a befogadóba történő bevezetése. Készítette: IMSYS Kft. 133/216

134 Technológiai szennyvíz A bányában robbantólyuk fúrás, horgonylyuk fúrás, kutatófúrás, porlekötő locsolás termelő munkahelyen, porlekötő locsolás a föld alatti kőzettörőnél, ércosztályozásnál és egyéb tevékenység során felhasználásra kerülő vízből keletkező szennyezett vizet a technológiába visszajuttatják, abból szennyvíz nem jut sem közcsatornára, sem élővízbe, így annak a felszíni vizekre nincs hatása. A tervezett ÉDÜ-ben több helyen is történik vízfelhasználás. Az őrlő-sűrítő körben a víz cirkulál, így itt szennyvíz nem keletkezik (az őrleménnyel a feltárás felé távozó víz mennyiséget pótolni szükséges). További vízfelhasználásra kerül sor a feltárást követő szűrésnél és a meddőoldatok semlegesítésénél, és ezeknél a technológiai folyamatoknál szennyvízkeletkezés is várható. A feltárt zagyot várhatóan szalagszűrőn választják el a feltárási maradéktól. A projekt későbbi fázisában kerül kiválasztásra a beszerzendő víztelenítő berendezés, amely képes elérni az ún. szárazon való elhelyezéshez megengedhető víztartalmat. Itt fontos nemcsak az alacsony víztartalom a szüredékben, hanem az urán nagyon hatékony kimosása is. Az urán szorpciós kinyerése után keletkező urán-peroxid csapadékot szűrik, mossák, majd szárítják. A koncentrátum szűrésével keletkező anyalúgot gyűjtőtartályba vezetik, ahonnan egy része ismételt felhasználásra kerül, a maradék anyalúg pedig a szorpcióról távozó oldat hulladékként kezelt részével egyesül és végső soron kibocsátásra kerül. Az urán szorpciója során keletkező szorpciós meddőoldatot semlegesítik (sótartalomcsökkentés és ph-beállítás), majd ülepítéssel és szűréssel elválasztják a csapadékot. A víztisztítási csapadékot sűrítéssel, szűréssel elválasztják az oldattól. A sűrítőben kapott fejtermék és a szűrlet az ipari víztárolóba kerül, ahonnan az oldat egy részét ismételten felhasználják (ide kerülnek továbbá az urántartalmú szivárgó vizek is). A szűrlet maradék részét a kibocsátandó anyalúggal egyesítve rádium-mentesítésre juttatják, további mésztejes kezelésen esik át, majd ph-ellenőrzés és szükség szerinti korrekció (sósav felhasználása) után kb. 4-5 g/l oldottanyag-tartalommal (U<1 mg/l, Ra<1,1 Bq/l) a ivízbe kerül kibocsátásra. A melléklet 4. ábrája ismerteti a szennyvizek semlegesítését, kezelését. Ez a semlegesítés, kezelés az ÉDÜ területén történik. A kibocsátásra kerülő technológiai szennyvíz mennyisége várhatóan kb Em 3 /év lesz. A vízben lévő legnagyobb szennyező anyag a rádium, amelynek aktivitáskoncentrációja meghaladná az 1,1 Bq/l értéket, ezért a kibocsátandó vizet rádium mentesíteni kell. Korábbi tapasztalatok alapján a rádium-mentesítés BaCl 2 segítségével biztosítható, amely a rádiumtartalmat biztonsággal 0,3 Bq/l körüli értékre képes csökkenteni. A technológia hulladékvíz kezelő rendszere az alábbi egységekből áll. 2 db keverős tartály a bárium-klorid oldat bekeverésére és a mésztej bekeverésére, ülepítő sűrítő a levált csapadék kiülepítésére, a kiülepített víz ph-jának adott értéken (ph~8-9) való tartásához szükséges savadagoló és bekeverő egység, kieresztő műtárgy a víz ellenőrzött kibocsátásához. Készítette: IMSYS Kft. 134/216

135 Normál működés során felszíni víz határérték feletti terhelése nem valószínű. A kibocsátás előtt a víz minőségét ellenőrizni kell, és amennyiben nem felel meg a jogszabályban, vagy a vízjogi engedélyben meghatározott értékeknek, akkor a szennyvízkezelőre vissza kell juttatni és újabb kezelésen kell átmennie, amíg a kibocsátási értékeknek meg nem felel A kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei A közcsatornába bocsátott szennyvíz (kommunális, tisztított technológiai) minőségének meg kell felelnie a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében megadott közcsatornára történő bocsátásra vonatkozó szennyezőanyag küszöbértékeknek. A kommunális szennyvíz a technológiai szennyvíztől mindvégig elválasztva kerül kivezetésre, így az nem szennyeződhet. Az elkülönített rendszerben gyűjtött és kezelt technológiai szennyvizet az ÉDÜ területére tervezett szennyvízkezelőben semlegesítik, amíg meg nem felel az előírt értékeknek. Mivel a napi szennyvíz kibocsátás meg fogja haladni a 220/2004. (VII.21.) Kormány rendeletben meghatározott 15 m 3 /üzemnap mennyiséget, ezért a Magyar Urán Resources Kft. önellenőrzésre kötelezett. A működés megkezdését megelőzően az önellenőrzési tervet a 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet szerint kell elkészíteni és a vízvédelmi hatóságnak jóváhagyásra benyújtani Csapadékvízrendszer Nem szennyeződő csapadékvíz A létesítmények körül (külső) övárok rendszer kerül kiépítésre, annak érdekében, hogy a rájuk futó nagyobb mennyiségű csapadék ne kerülhessen be a területükre, így a csapadékvíz nem szennyeződhet, a létesítményi területen kívül elszivárognak. Azokon a további helyeken, ahol a csapadékvíz szennyeződése kizárt (pl. légaknák környéke stb.) a csapadékvíz elszivárog, vagy külön rendszerben elvezetésre kerül. Szennyeződő csapadékvíz Normál működés során a bányaudvar, az ércszállítási útvonal és az ércdúsító üzem területén a csapadékvíz ércporral szennyeződhet. A meddőhányók kőzetanyaga pirit és szervesanyag-tartalom oxidációja következtében kénnel (savas kémhatással), vas-oxid-hidroxiddal, Fe és S vegyületeivel, és némi mobilizált uránanyaggal szennyeződhet. Az ércfeldolgozási hulladék tárolóknál radioaktív anyagok, mint ércpor, sók, mobilizált fémek (elsősorban U és a többi elem, amelyek nyomelemekként vannak jelen az ércben) típusú anyagok szennyezhetik a rajtuk átszivárgó csapadékvizet, azonban ezeket a vizeket a létesítmények övárkai begyűjtik, és az ÉDÜ vízkezelési rendszerébe juttatják. A területre hulló csapadékvizek kezelésének kérdését a későbbiekben még részletesen vizsgálni fogják. Jelenlegi tervek szerint annyi bizonyos, hogy lesz egy külső vizeket és egyéb, szennyezetlen csapadékvizet összegyűjtő rendszer, és lesz egy szennyezett csapadékvízrendszer (telephelyi belső). A szennyezett vizet olaj- és iszapfogón keresztül az ércdúsítóba vezetik. Szükség esetén nem szennyeződő tiszta csapadékvizet is Készítette: IMSYS Kft. 135/216

136 hasznosítanak, vagy a befogadóba (i-víz) vezetik. Mind a két csapadékvízrendszert rendszeresen monitorozzák majd a tervek szerint. A csapadékvíz-elvezetés környezettudatos megtervezése, a szennyezett csapadékvizek hasznosítása vagy kezelése megakadályozza, hogy normál üzemelés során a szennyezett csapadékvíz felszíni vízbe jusson, így a csapadékvíz-elvezetés a felszíni víz minőségére nincsen terhelő hatással Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység felhagyását követően megszűnik a kommunális és technológiai víz felhasználása és a szennyvíz keletkezése. A szennyvíz kibocsátásának megszűnését követően a felszíni víz (i-víz) terhelése megszűnik. A felhagyást követő rekultivációs munkálatok során a létesítéshez hasonló hatásokkal lehet számolni. A felhagyást követően a rekultivált területre hulló csapadékvíz elszikkad Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A telephelyen keletkező szennyezett technológiai vizeket és szennyezett csapadékvizeket semlegesítés és ellenőrzés után a i-vízbe bocsátják. Amennyiben a semlegesítés nem lenne megfelelő hatásfokú és az ellenőrzésre nem kerülne sor, akkor felszínivízszennyeződés következhetne be. A felszíni vízbe jutó szennyeződés a bekerülő szennyezőanyagok típusának és mennyiségének függvényében messzire terjedhetne, és jelentős hatású lehetne az élővízre. A gépjárművekből elcsöpögő, elfolyó kenőanyagok általi csapadékvíz-szennyezés hatását a tervezett olaj- és iszapfogó csökkenti. A raktározási területeken a nem előírásszerű tárolás, átfejtés során veszélyes anyagok is kijuthatnak a környezetbe és szennyezhetik a csapadékvizet. Ennek kezelésére a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerint üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni. Amennyiben a méretezésen felüli mennyiségben lezúduló csapadékvizet nem tudják elvezetni a telephelyen kívül, vagy a szennyezett csapadékvíz telephelyen belüli összegyűjtése és kezelése nem valósul meg, az elérheti a felszíni vizet és azt szennyezheti. A méretezésen felüli nagy csapadék által okozott haváriák elkerülésére kárelhárítási tervet kell készíteni A vizsgálandó terület felszíni vízvédelmi lehatárolása A bánya művelése normál működés esetén nem jelent veszélyt a felszíni vizekre. Az ércdúsítás során keletkező technológiai szennyvíz kezelését úgy tervezik meg, hogy a jogszabályban előírt határértékeket betartsa. A pontos tervek birtokában a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyt meg fogják kérni, mely szintén tartalmazza majd a műszaki és jogi Készítette: IMSYS Kft. 136/216

137 előírásokat. A tisztított vizet a i-víz befogadóba zárt csőben vezetik be, így a tevékenység hatásterülete felszíni víz szempontjából a i-víz, mint befogadó A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége A tisztított technológiai szennyvíz befogadója a i-víz, így a tevékenység alapvetően erre a felszíni vízre van hatással. A i-vízről bagotáról vannak vízjárási adatok. LKV16; LNV192 cm; KQ0,025; KÖQ0,7; NQ55 m 3 /s. A terület vízfolyások hegységbeli szakaszait helyenként a karsztos jelleg jellemzi, ami bizonyos mértékig csökkenti a vízjárási szélsőségeket. A forrásszakaszok általában tiszták, de a peremi településeken gyorsan elszennyeződnek. (forrás: Magyarország kistájainak katasztere, szerkesztette: Dövényi Zoltán, Budapest 2010.) Amennyiben a kibocsátott szennyvíz minősége megfelel a jogszabályi előírások szerint meghatározott határértékeknek, a tevékenység élővízre gyakorolt hatása minőségi szempontból nem jelentős. A bánya fakadó vizeinek, illetve a meglévő bánya tisztított vizeinek a felhasználását követően a befogadóba történő technológiai víz kibocsátása a i-víz vízmennyiségére hatással lesz, hiszen az évi Em 3 mennyiségű víz jelentős mennyiségnek számít. Készítette: IMSYS Kft. 137/216

138 3.4. Hulladékgazdálkodás Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A telepítés ideje alatt a felszíni (külszíni), valamint a felszín alatti létesítmények (a művelési blokkok megközelítését és a bánya kiszolgálását biztosító, a későbbi üzemelés során is használandó állandó létesítmények pl. lejtaknák, légaknák, tárolóterületek) kialakításához szükséges időt értjük. Az ekkor kialakított főfeltáró vágatok közvetlen vagy közvetett kapcsolatot teremtenek a külszín és a bányamezők között. Ezek a létesítmények biztosítják a termelvényszállítás, a személyközlekedés, a szellőztetés, villamosenergia ellátás, víztelenítés feltételeit. A bányászati termelést szolgáló vágatok hajtása az üzemelési kitermelési folyamathoz tartoznak, és az érctestek megközelítésének és megkutatásának felételeit teremtik meg, de szállítási, szellőztetési célt stb. is szolgálnak. A tervezett külszíni létesítmények egyrészt iparterületi besorolású területekre (korábbi bányászati létesítmények területeire), másrészt mezőgazdasági, többnyire szántó, ritkán erdő, legelők területére esnek. A III. Bányaüzem területén, annak csomóponti szerepe miatt itt létesülnének a bányaüzem kiszolgáló létesítményei A telepítés során keletkező hulladékok Az érctelepek megközelítését szolgáló lejtaknák, függőleges aknák, összekötő vágatok, feküvágatok stb. kihajtása során nagy mennyiségű meddő kőzet keletkezik, mely a évi CLXXXV. törvény 1. (2) bekezdés b.) pontja alapján nem tartozik a hivatkozott jogszabály hatálya alá. A bányászati hulladékokkal kapcsolatban a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet szerint kell eljárni. A kitermelt meddő kőzetet a későbbiekben a bányaművelés során tömedékelésre visszaszállítják a bányába, ezzel biztosítva a fejtési üregek minimális felszakadását. A kitermelt és felszínre juttatott meddő esetleges felhasználása során figyelembe kell venni a bányászatról szóló törvény előírásait és a meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelés esetén a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni. A felszínre hozott meddő kőzetet ideiglenesen ömlesztve fogják tárolni az erre kijelölt területeken, lehetőleg a Bányaüzem közelében (rövid szállítási távolságra való törekvés miatt). A kőzetek jövesztéséhez fúrásos, robbantásos eljárást, míg a rakodásához, szállításhoz gépeket alkalmaznak. A vágatok termelvényének rakodása, szállítása homlokrakodók és dömperek, vagy kaparóláncos kihordású rakodó-berendezések és dömperek kombinációjával oldható meg. Az építmények, kiszolgáló létesítmények, infrastruktúra fejlesztéséhez szintén munkagépeket használnak. A munkagépek karbantartásából származó hulladékokat (olaj, olajos rongy, kenőanyagok, alkatrészek stb.) a felszíni vagy felszín alatti létesítményekben kármentőtálcával ellátott acélhordókban gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező vállalkozónak adják át. A gépek, berendezések karbantartását Készítette: IMSYS Kft. 138/216

139 elsősorban külső vállalkozók fogják végezni, továbbá az általuk végzett tevékenység során keletkező hulladékok sorsáról az előzetes tervek alapján - ők fognak gondoskodni. A bányához kapcsolódó létesítmények, ill. felszín alatti munkavégzés során, az alkalmazottak létszámától függően, kommunális hulladék is keletkezik, melyet a keletkezés helyén (felszín alatt, ill. felett) gyűjtenek és arra engedéllyel rendelkező közszolgáltatónak adnak majd át. A külszínre tervezett épületek és építmények, létesítmények telepítéséből, a meglévők bontásából, esetleges felújításából elsősorban építési-bontási hulladékok keletkeznek, melyek az alábbiak lehetnek, mennyiségük azonban a tervezés jelenlegi fázisában nem becsülhető: beton ( ), tégla ( ), föld és kövek ( ), kevert építési és bontási hulladékok ( ). A fentiekben felsorolt hulladékok megfelelő gyűjtéséről és elszállíttatásáról, valamint amennyiben lehetőség van rá (a hulladékokról szóló évi CLXXXV törvénynek megfelelő) a hasznosításról gondoskodni fognak. A keletkező veszélyes hulladékokat a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően fogják kezelni (gyűjteni), ill. kezelésre átadni. Az építkezés során keletkező hulladékok elkülönített gyűjtéséről, valamint megfelelő ártalmatlanításáról amennyiben meghaladják az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket a rendelet szerint fognak majd gondoskodni. Az építkezés egyes fázisaiban keletkező hulladékok mennyisége jelenleg nem becsülhető, a mennyiségüket jelentősen befolyásolja az alkalmazandó kivitelezési technológia, ill. a meglévő építmények állapota, használhatósága. A kivitelezési folyamatok során keletkező hulladékok esetleges szétszóródása hatótényezőként azonosítható. Ennek megelőzése érdekében a kivitelezési munkálatokat végző vállalatoknak ezeket a hulladékokat össze kell gyűjteni, és el kell juttatni az erre rendszeresített kijelölt gyűjtőhelyekre (konténerekbe). A veszélyes hulladékok nem megfelelő gyűjtése környezetveszélyeztetést vonhat maga után a hulladékok veszélyes komponenseinek szennyező hatása folytán. A veszélyes hulladékok előírás szerinti szelektív; elkülönített; keveredés-, kiömlés-mentes gyűjtését a beruházó megköveteli a kivitelező cégektől. Az adott veszélyes hulladék nem szakszerű szállítása esetén a szállítási útvonalon környezetkárosítás következhet be a szennyező anyag kiömlése, elfolyása, szétszóródása stb. révén. A környezetszennyezés kizárása érdekében a veszélyes hulladékok szakszerű kezeléséről gondoskodni kell. Összességében elmondható, hogy a telepítés időszakában az előírások betartása esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. Készítette: IMSYS Kft. 139/216

140 Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek A bányászati tevékenység során elsősorban technológiai, karbantartási, ill. kommunális hulladék képződésével lehet számolni. Technológiából származó hulladékok Fúrás/robbantás, ill. gépi jövesztés során keletkező - 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet szerinti - bányászati hulladékok: Az érc kitermelés és feldolgozás során keletkező meddő és feldolgozási hulladék (zagy) az alábbi jogszabályi helyek alapján nem tekintendő hulladéknak, vagyis nem tartozik a évi CLXXXV. tv. hatálya alá: 1. (2) Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki b.) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra, (3) Nem terjed ki e törvény hatálya b.) radioaktív hulladékra, A 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: d.) az ásványi nyersanyag kutatása, kitermelése, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék elhelyezésére, amennyiben a jogszabály eltérően rendelkezik, A fentiekből kifolyólag a 3.4. fejezetben nem foglalkozunk részletesen a feldolgozási (technológiai) hulladékokkal, mivel ezen anyagokra a bányászati ágazati jogszabályokban foglaltak az irányadók, vagyis az alábbiakban ismertetett rendelkezések. A bányászati hulladékok (meddő, zagy) kezeléséről az alábbi törvény rendelkezik: Az évi XLVIII. tv. a bányászatról: 1. (1) E törvény hatálya alá tartozik: c.) meddőhányó létesítése, hasznosítása és megszüntetése, j.) bányászati hulladék kezelése, 5. (1) A bányafelügyelet engedélyezi: h.) bányászati hulladék kezelését, A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény, annak végrehajtási rendelete, valamint a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet együttesen szolgálja az ásványi-nyersanyag kitermelő iparban Készítette: IMSYS Kft. 140/216

141 keletkező hulladékok kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést. A bányászat során keletkező hulladékokat a Bányászati Irányelvnek való megfelelés szempontjából minősíteni kell, amely az alábbiak miatt is szükséges: hulladék veszélyességi besorolásához, a hulladéktároló kategóriájának a meghatározásához, ill. a hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez. Ezen minősítési követelményeket Magyarországon 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet írja elő. A bányászati hulladékgazdálkodási terv készítését az előbbiekben említett GKM rendelet teszi szükségessé, minden olyan bányászati hulladék kezelésére, tárolására szolgáló objektum esetében, amely még nem került lezárásra. A rendelet előírja a bánya üzemeltetője számára, hogy bányászati hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni a bányászati hulladék mennyiségének minimálisra csökkentésére, előkezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. Az ásványtani geokémiai viselkedése alapján a hulladék három féle besorolást kaphat: inert, nem inert és nem veszélyes, ill. veszélyes hulladék lehet. Az alaplista alapján veszélyesnek minősülnek az ércek fizikai és kémiai kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok. Az ércfeldolgozás során az alábbi hulladék anyagok keletkeznek, melyek kezeléséről a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet rendelkezik: ércfeltárási meddő várható mennyisége 492 kt/év (osztályozási); további felhasználása elsősorban tömedékelésre; ércfeltárási maradék várható mennyisége 919 kt/év; elhelyezése szigetelt zagytéren; víztisztítási csapadék várható mennyisége 228 kt/év (urántartalma 54 g/t), feltárási meddővel együtt szigetelt tározóba helyezik, majd rekultiválják; kibocsátásra kerülő hulladék oldat várható mennyisége 193 m 3 /h, szorpció felé; Az osztályozási művelet során keletkező meddőt közvetlenül tömedékelésre használják fel vagy meddő tárolóra viszik. A feltárási maradékot a korábbi gyakorlattól eltérően nem híg zagy formájában, hanem alacsony víztartalmú szilárd anyag formájában fogják a szigetelt tároló medencében elhelyezni, melyet tömörítés után rövid idő elteltével inaktív földtakarással rekultiválnak. A későbbiekben érdemes vizsgálni, hogy az így keletkező feltárási maradék semlegesítés után elhelyezhető-e a bányatérségekben. A folyékony hulladékokat mészhidrátos kezeléssel semlegesítik, hogy azok oldott anyagtartalma ne érje el az 5 mg/l értéket. Robbantás során keletkező hulladékok: A robbanóanyag maradványok kezelése az Általános Robbantási Szabályzatról szóló 13/2010. (III.4.) KHEM rendelet szerint történik. A fel nem használt robbanóanyag raktári visszavételezésre kerül, ill. a robbantás után maradvány keletkezésével nem számolnak. Készítette: IMSYS Kft. 141/216

142 A fel nem robbant, megállt töltet rátett töltettel, kimosatással hatástalanítható. Robbantóanyagot csak robbantóanyag-raktárban, konténerben, ideiglenes tárolóhelyen, raktárhelyiségben szabad tárolni. Amennyiben a robbantási tevékenységből hulladék mégis keletkezik akkor azt a 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet szerint kell besorolni ( hulladék lőszer, vagy * - egyéb robbanóanyag hulladék) és a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. Raktározási tevékenység során keletkező hulladékok: A technológián belül a raktározás feladata a bányaművelési tevékenység során felmerülő üzemeltetéshez, technológiához, javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagokalkatrészek anyagforgalmának a biztosítása, mely a Bányaüzem és az ÉDÜ területén fog megvalósulni. Ezen tevékenység során elsősorban veszélyes és nem veszélyes csomagolási hulladék keletkezése valószínűsíthető, melyet elkülönítetten fognak gyűjteni, kijelölt munkahelyi gyűjtőhelyen. Veszélyes, szennyezett csomagolási hulladék a technológiához (ércfeldolgozáshoz) szükséges kémiai anyagok gyűjtőedényzeteiből, csomagolóanyagaiból adódik. Karbantartási tevékenység során keletkező hulladékok: Az ércek szállításához, válogatásához és mozgatásához a mélyben és a felszínen egyaránt alkalmaznak gépi berendezéseket, melyek karbantartásáról időszakosan és eseti jelleggel gondoskodni kell. Ilyen jellegű tevékenység lehet a gépek és berendezések olajcseréje, a bányavíz uránmentesítéséhez és a koncentrátum gyártáshoz használt technológiai gépek, berendezések karbantartása, javítása és cseréje. Az előbbiekben vázolt karbantartási tevékenységek végzése során hulladék képződésével számolunk. A bánya esetében a karbantartás a föld alatti helyszíneken, központi műhelyekben történne - a nagyobb hányadot ez tenné ki csak a nagyjavítások elvégzése történne külszíni helyszínen. A gépek, berendezések karbantartását - a tervek szerint - vállalkozó bevonásával oldják meg. Az alkatrészek, ill. a főegységek gyors rendelkezésre állását szintén a gyártók által telepített, feltöltve tartott és üzemeltetett helyszíni konszignációs raktárak biztosítják. A kötendő vállalkozási szerződés alapján előreláthatóan - a keletkező hulladékok további kezelése a vállalkozó feladata lesz, így a Magyar Urán Resources Kft.-nek további hulladékkezelési kötelezettsége nincsen. A karbantartás során az alábbi típusú hulladékok képződésével számolunk: olajok, kenőzsírok, akkumulátor, gumihulladék, fénycsövek, ill. egyéb kisebb mennyiségű karbantartási anyagok. Irodai tevékenység során keletkező hulladékok: A bányászati tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációt ellátó irodai épületek üzemeltetésével, ill. az adminisztrációval kapcsolatban szintén várható hulladék keletkezés. Készítette: IMSYS Kft. 142/216

143 Ilyen típusú hulladék lehet pl. az iroda épület világításából származó elhasznált fénycsövek, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések vagy hulladékká vált toner. A gyakorlati tapasztalatok alapján az irodai kommunális hulladékok kb. 90%-a papírhulladék ( ), 10%-a műanyag és műanyag fólia ( ), azaz adminisztrációs tevékenység során keletkezett felesleges iratok és nyomtatványok. Ezekkel együtt kezelhetők - a vegyi anyaggal nem érintkező kartondobozok, felesleges műanyagborítók és zacskók, tisztálkodási, valamint takarítási hulladékok. Egyéb települési hulladék (kommunális hulladék): A kommunális hulladékok ( ) keletkezése az üzemi időszak során egyaránt jellemző lesz lent a bányában és a felszínen is. A keletkező hulladékok mennyiségét elsősorban az ott dolgozó emberek száma befolyásolja. A keletkező kommunális hulladék egy részét az étkezési maradékok teszik ki. A dolgozók étkezése külszíni üzemi étkezdében, ill. föld alatti előre csomagolt hideg élelemmel lesz biztosított. Így az ilyen típusú hulladék keletkezésével felszín alatt, ill. felett is számolunk. A fentiekben ismertetett technológiai lépésekből, tevékenységekből keletkező hulladékok megnevezését és várható mennyiségét a fejezetben ismertetjük A keletkező hulladékok mennyisége és összetétele A karbantartási és az irodai tevékenység során várhatóan keletkező nem veszélyes, ill. veszélyes hulladékok megnevezését, mennyiségét és gyűjtési módját 47. táblázatban összegeztük. Hulladék megnevezése Kenőzsír Ásványiolaj alapú, klór vegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű, -kenőolaj Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett Azonosító kód Várható mennyiség [t/év] Karbantartási tevékenység * * * Gyűjtőedényzet Fémhordó (kármentőtálcával) 47. táblázat További sorsa Hasznosítás / ártalmatlanítás Készítette: IMSYS Kft. 143/ Fémhordó Ártalmatlanítás * Fémhordó Ártalmatlanítás

144 Hulladék megnevezése csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Azonosító kód Várható mennyiség [t/év] Gyűjtőedényzet További sorsa * Fémhordó Ártalmatlanítás * Hordó Ólomakkumulátorok * Raklap 1-1,5 Egyéb elemek és akkumulátorok Fémhordó/raklap Hulladékká vált gumiabroncsok Raklap Irodai tevékenység Veszélyes anyagokat Fém/műanyag tartalmazó, hulladékká * hordó vált toner Egyéb elemek és akkumulátorok Fémhordó/raklap Papír és karton Fém/műanyag konténer Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és 1-1,5 elektronikus * Raklap berendezések, amelyek különböznek től és a tól Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a Raklap től, tól és a től Raktározási tevékenység Papír és karton Fém/műanyag csomagolási hulladék konténer Műanyag csomagolási hulladék ,5-1 Fém/műanyag konténer Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás / ártalmatlanítás Hasznosítás Hasznosítás Készítette: IMSYS Kft. 144/216

145 Hulladék megnevezése Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot Azonosító kód * Várható mennyiség [t/év] Gyűjtőedényzet Fém/műanyag konténer Szociális, takarítási, ill. részben irodai tevékenység Fém/műanyag görgős konténer További sorsa Ártalmatlanítás Ártalmatlanítás A fenti táblázat alapján látható, hogy a keletkező veszélyes hulladékok döntő többsége a karbantartási tevékenységből adódik. A bekerülő alkatrészek, ill. egyéb segédanyagok csomagolási hulladékait elkülönítetten gyűjtik, erre kijelölt helyen és hasznosítási célra értékesítik A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása A tevékenység során keletkező hulladékok azonosítását, nyilvántartását, adatszolgáltatását, gyűjtését, szállítását és kezelését a évi CLXXXV. törvény, ill. elsősorban az alábbi végrehajtási rendeletek szabályozzák: - 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól; - 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről; - 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól; - 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről; A bányászati tevékenység során keletkező meddő és zagy gyűjtését, tárolását és kezelését a pontban ismertetett jogszabályok szabályozzák A hulladékok gyűjtése, kezelése és tárolása A bányászati tevékenység során keletkező hulladékok jellegük szerint kerülnek gyűjtésre és átmeneti tárolásra, az erre a célra kialakításra kerülő gyűjtőhelyen. A karbantartási, ill. az irodai tevékenység során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékokat, továbbá a kommunális hulladékot a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletnek megfelelően munkahelyi gyűjtőhelyeken fogják gyűjteni. A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú szelektív gyűjtésére, ill. a hulladék felhalmozódás elkerülésére törekedni fognak. A hulladékok gyűjtése az adott hulladék típusának, jellegének és méretének megfelelő gyűjtőedényzetben fog történni. A munkahelyi gyűjtőhelyek jól olvasható, látható Készítette: IMSYS Kft. 145/216

146 feliratozásáról, a gyűjtőedényzetekben tárolható hulladékok azonosításáról a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően gondoskodni fognak. A gyűjtőhelyek akadálymentes, ill. munkagéppel (pl. targoncával) való megközelíthetőségét biztosítani fogják. A veszélyes hulladék gyűjtésére használt gyűjtőedényzeteket megfelelő méretű, ill. anyagminőségű kármentőtálcával fogják ellátni. A veszélyes hulladékok gyűjtése során figyelembe fogják venni az adott hulladék fizikai, ill. kémiai tulajdonságait és annak megfelelő gyűjtőedényzetben (konténer, acélhordó, műanyagláda, tartály) fogják azt gyűjteni. Az egyes munkahelyi gyűjtőhelyeken 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13. (10) bekezdésnek megfelelően - a képződéstől számítva maximum 6 hónapig fogják gyűjteni a hulladékot, ill. ezen időtartamon belül gondoskodnak érvényes jogosultsággal rendelkező kezelőnek történő átadásról. A bányában dolgozó gépek és berendezések hajtóműveinek olajtöltet cseréjét és a képződött fáradt olajat hordókban vagy nagyobb méretű tartályban gyűjtik össze. Az esetleges bányabeli kisebb olajszennyezések során keletkező olajos föld összegyűjtéséről, és engedélyezett kezelő részére történő átadásáról gondoskodnak. A tevékenység során keletkező kommunális hulladékot szabványos gyűjtőedényzetben tervezik gyűjteni. A szilárd kommunális hulladék várható mennyisége: tonna/év. Az előbbiekből a föld alatt előreláthatóan kb. 100 tonna/év kommunális hulladék képződésével számolnak A hulladékok telephelyről történő elszállítása és ártalmatlanítása Az irodai és a bányászathoz kapcsolódó járulékos tevékenységek során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékokat arra megfelelő jogosultsággal (hulladékgazdálkodási engedéllyel) rendelkező szakvállalkozásnak fogják átadni. Az átadó felelőssége az érvényes hulladékgazdálkodási engedély meglétének az ellenőrzése, ill. nyilvántartása. A keletkező kommunális hulladék közszolgáltatási szerződés keretében kerül elszállításra. A létesítményben keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról nyilvántartást kell vezetni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014 (XII.11.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően. A hulladékok elszállítását és kezelésre történő átadását igazoló okmányokat (szállítólevél, mérlegjegy, veszélyes hulladékok esetén Szállítási lap) a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell megőrizni, mely dokumentáció alapja az éves hulladékos adatszolgáltatásnak. Magyar Urán Resources Kft. mástól nem gyűjt be, ill. nem kezel hulladékot. Kizárólag a saját tevékenysége során keletkező hulladékot adja át arra jogosultsággal rendelkező hulladékgazdálkodó szakcég részére. Készítette: IMSYS Kft. 146/216

147 Hulladékgazdálkodás tervezése A évi CLXXXV. törvény 7. (1) bekezdése szerint ( Hulladék hierarchia ) a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni: a) a hulladékképződés megelőzése, b) a hulladék újrahasználatra előkészítése, c) a hulladék újrafeldolgozása, d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint e) a hulladék ártalmatlanítása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti az e törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását. A keletkező hulladékokról minden esetben a évi CLXXXV. törvény előírásai szerint kell gondoskodni. A hulladék csak arra engedéllyel rendelkező szakcég részére kerülhet átadásra további kezelés (hasznosítás, ártalmatlanítás) céljából Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A felhagyási tevékenység, ill. a más tevékenységre történő áttérés minden esetben bontási, ill. építési-bontási hulladékok keletkezését vonja maga után. Ezek megfelelő ártalmatlanításáról amennyiben meghaladják - a jelenleg érvényes - az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell majd gondoskodni. Az előbbieken kívül figyelembe kell venni a mindenkor hatályos ide vonatkozó - hulladékgazdálkodási jogszabályokat is Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Telepítés A telepítés ideje alatt havária esemény a veszélyes hulladékok gyűjtése és anyagmozgatása során, ill. a gépjárművek/munkagépek olajszármazékaiból adódó esetleges kiömlés, elfolyás alkalmával következhet be. Amennyiben az építési, kivitelezési munkák megkezdése előtt már megtörténik a belső utak kialakítása, abban az esetben ez a hatás mérsékelhető. Havária bekövetkezése esetén a keletkező veszélyes a hulladékokat a évi CLXXXV. tv., ill. a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni. Továbbá haladéktalanul gondoskodni kell a szennyezés megszüntetéséről, ill. a hiba elhárításáról (pl. gyűjtőedényzet csere). Készítette: IMSYS Kft. 147/216

148 Üzemelés Havária bekövetkezése esetén a keletkező veszélyes a hulladékokat a évi CLXXXV. tv., illetve a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni. A keletkező hulladék csak érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szakcégnek adható át. Egy esetleges tűz és/vagy robbanás során a veszélyes hulladékok egy része is meggyulladhat, így égésük során a levegőt szennyező anyagok szabadulhatnak fel. Ennek során közvetlen hatásként maga a robbanás jelentkezik, ahol az ember, a levegő és a művi elemek lehetnek a hatásviselők. Továbbá az oltás során oltóanyag jut a környezetbe, amely a talajra, a levegőre, ill. a felszín alatti vizek minőségére lehet negatív hatással. A kárelhárításhoz szükséges eszközök folyamatos meglétéről gondoskodni kell. Amennyiben a tűz a felszín alatt, a bányatérségben következik be, akkor mielőbb gondoskodni kell a tűz megfékezéséről, a havária esemény lokalizálásáról, ill. a terület kiürítéséről. Az ércek kitermelése és feldolgozása során keletkeznek vegyi anyaggal szennyezett bányászati hulladékok (pl. szorpciós meddő tisztításakor), ill. olyan hulladékok, amelyek radioaktivitása magasabb a környezeténél. Ezek nem megfelelő tárolás, szállítás és mozgatás során a környezetbe kerülhetnek és károsíthatják annak elemeit. A vegyi anyagokkal szennyezett hulladékok a víztisztítási csapadéktárolón kerülnek elhelyezésre. A szállító jármű balesete, vagy a tározó sérülése esetén ez a környezetbe kerülhet, és így szennyezheti a talajt és a felszín alatti vizet, közvetett módon a felszíni vizeket és a bioszférát. Felhagyás A felhagyás a legtöbb esetben bontási, ill. építési-bontási hulladékok keletkezését vonja maga után. Esetleges vészhelyzet a bontás során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, anyagmozgatása, ill. szállítása során bekövetkező elfolyás, kiömlés lehet, mely során a következő hatásviselőket érintő hatásfolyamatok indulhatnak meg: talaj, felszín alatti víz, művi elemek, szárazföldi ökoszisztéma, ember, ill. a szennyezés terjedésével a felszín alatti víz, a vízi ökoszisztéma, a levegő és az ember. A keletkező hulladékokat a felhagyás időpontjában hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályoknak megfelelően kell majd kezelni A vizsgálandó terület hulladékgazdálkodás szempontú lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége A bányászati tevékenység, ill. a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények normál működés, ill. a jogszabályi előírások betartása esetén hulladékgazdálkodási szempontból nem okoznak környezetszennyezést. A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú szelektív gyűjtésére, ill. a felhalmozódás elkerülésére törekednek. A hulladékok gyűjtése elkülönítetten, környezetszennyezést kizáró módon fog történni. Készítette: IMSYS Kft. 148/216

149 Havária esemény bekövetkezésekor a hulladékok környezetbe kerülése esetén, a bánya területén, ill. a felszínen közvetlen hatásfolyamatok is megindulhatnak, azonban ez a felszínen főleg burkolt területeket érinthetnek, így ez csak komoly meghibásodáskor (pl. burkolat repedezettség; kármentőtálca kilyukadása stb.) okozhat jelentős környezetszennyezést. Amennyiben környezetszennyezés mégis bekövetkezne, úgy az kizárólag elsősorban a bánya közvetlen területét érintheti, tágabb környezetbe való terjedést meg kell akadályozni. Az előbbiek érdekében a havária elhárítására megfelelő eszközökkel, edényzetekkel kell rendelkezni, melyek folyamatos rendelkezésre állásáról gondoskodni kell A hatásterület állapotának megváltozása A hatásterület állapotának a megváltozása elsősorban a hulladékok gyűjtése és szállítása során esetlegesen bekövetkező vészhelyzet(ek)ből adódhat, ugyanis havária esemény során hulladék okozta szennyezés következhet be, amely hatással lehet a terület állapotára. A vészhelyzetek bekövetkezésének esélye azonban a tevékenység megfelelő végzése, előírások betartása mellett, ill. a szállításra átadott hulladékok megfelelő csomagolása (ADR) esetén elhanyagolható mértékű, ezért az állapotváltozás sem tekinthető jelentősnek. A szállítás hatásának a minimalizálása érdekében az átvevő megválasztása során a távolságot is figyelembe kell venni (közelség elve). Készítette: IMSYS Kft. 149/216

150 3.5. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett felszíni és felszínhez közeli létesítmények összefoglalása: Üzemi terület (egykori III. Bányaüzem területe) bányafeltárási / nyitópont, szállítási és szellőztetési feladatok ellátása I. és II. számú légakna (egykori IV. K-i légakna és IV. légaknák területe) a K-i bányamező és az É-i bányamező területeinek friss levegővel való ellátása Új Ércdúsító üzem (ÉDÜ) (egykori P-II. perkolációs terület) Meddőhányó és tartalék terület, Ércfeldolgozási maradék területei, Víztisztítási csapadék területei Egyéb létesítmények a Bányaüzemet és az új ércdúsító üzemet összekötő közlekedési útvonalak és egyéb nyomvonalas létesítmények A bányászati tevékenység során az érckitermelés mélyművelési módszerrel felszín alatt történik, mely zajvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb megítélésű, mint a külszíni bányászat tevékenységei Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények Üzemi és szabadidős létesítményekre vonatkozó zajterhelési követelmények Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, a zajtól védendő területek építési övezeti besorolásának függvényében. 48. táblázat Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (L TH) az L AM megítélési szintre(db) nappal éjjel óra óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület Kivitelezési (építési) tevékenységre vonatkozó zajterhelési követelmény Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit az építkezés időtartamának, továbbá a zajtól védendő területek függvényében a 27/2008. (XII.3.) KvVM- EüM. sz. közös rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Készítette: IMSYS Kft. 150/216

151 49. táblázat Sorszám Zajtól védendő terület 1 hónap vagy kevesebb Határérték (L TH) az L AM megítélési szintre* (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel Gazdasági terület Közúti közlekedésre vonatkozó zajterhelési követelmény A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeit, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza, a zajtól védendő területek építési övezeti besorolásának függvényében. 50. táblázat Sorszám Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület nappal Határérték (L TH) az L AM kö megítélési szintre (db) a.* b.* c.* éjjel nappal éjjel nappal éjjel Gazdasági terület * Megjegyzés a. kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra b. az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől származó zajra Készítette: IMSYS Kft. 151/216

152 c. az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől származó zajra Rezgésterhelési követelmények Az épületekben tartózkodó emberekre vonatkozó rezgésterhelést a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet 5. számú melléklete határozza meg. 51. táblázat Sorszám Épület, helyiség Rezgésvizsgálati küszöbérték* (mm/s 2 ) Rezgésterhelési határértékek* (mm/s 2 ) A 0 A M A max 1. Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő) 3, Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, szálláshely-szolgáltató épület, kórház, szanatórium lakó- és pihenőhelyiségei nappal óra éjjel óra Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom), a bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei, az orvosi rendelő Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezőiroda, diszpécserközpont), a színházak, mozik nézőterei, a magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei, sportlétesítmények nézőtere, a középületek folyosói, előcsarnokai Zajkibocsátási követelmények A vonatkozó zajkibocsátási határértékeket amennyiben a létesítmény hatásterületén, zajtól védendő terület, épület, helyiség található a megadott zajterhelési határértékek, a zajtól védendő létesítmények övezeti besorolása, lakóterületek környezetében lévő a létesítménnyel azonos típusú környezeti zajforrások alapján lehet meghatározni. A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján a létesítményre vonatkozó zajkibocsátási határértékek az alábbi összefüggéssel számíthatók: ahol, L KH = L TH + K N db(a) L TH K N a területi funkcióhoz tartózó zajterhelési határérték az azonos jellegű környezeti zajforrások miatti korrekció A telephelyek és környezetük zajszempontú jellemzése A felszíni létesítmények által érintett települések Helyi Építési Szabályzatait az alábbi rendeletekkel fogadták el: Kővágószőlős: 4/2014. (VI.17.) sz. rendelet Cserkút: 20/2004.(Xl.10.) sz. többször módosított rendelet Készítette: IMSYS Kft. 152/216

153 : 46/2009. (XII.21.) sz. többször módosított rendelet Kővágótöttös: 12/2008.(Xll.22.) sz. rendelet Bakonya: 16/2007. (III.19.) sz. rendelet A felszín feletti létesítmények nagy része Gip jelű Gazdasági-ipari területeken, illetve Ev jelű Védelmi rendeltetésű erdőterületen és M jelű mezőgazdasági területeken találhatók. A tervezett Bányaüzemhez legközelebbi zajtól védendő lakóépületek Kővágószőlősön, Lf jelű Falusias lakóövezetben, a Rákóczi úton, a Mókus utcában és a Petőfi Sándor utcában találhatók. A tervezett Bányaüzemi telephely középpontjához legközelebbi zajtól védendő lakóépület Kővágószőlősön a 606 hrsz. alatt, a Petőfi Sándor utcában, ~185m-re helyezkedik el. A tervezett bánya nyitópontjához legközelebbi zajtól védendő lakóépületek szintén Kővágószőlősön az alábbi távolságokban találhatók: a 1805/9 hrsz. alatti épület (övezeti besorolása M) az I. lejtaknától ~115m-re, a II. lejtaknától ~85m-re; a 606 hrsz. alatti, a Petőfi Sándor utcában található lakóépület (övezeti besorolása Lf) az I. lejtaknától ~230m-re, a II. lejtaknától ~260m-re; a 087/8 hrsz. alatti, beépítésre szánt (tervezett Lf jelű terület), az I. lejtaknától ~125m-re, a II. lejtaknától ~165m-re helyezkedik el. A tervezett Ércdúsító üzemhez (ÉDÜ) legközelebbi zajtól védendő lakóépületek Kővágószőlősön a 109, 115, 116 hrsz. alatt (övezeti besorolása Lk), az ÉDÜ K-i telekhatárától mintegy ~ m-re helyezkednek el. A létesítménynek helyet adó terület középpontja ~ m-re található. Az egyes üzemegységek, mint felszín feletti létesítmények megnevezését, övezeti besorolásukat, továbbá a legközelebbi védendő területek/épületek leírását összefoglaló jelleggel az alábbi, 52. táblázat tartalmazza. 52. táblázat Tervezett felhasználás, övezeti besorolása A tervezett Bányaüzem és nyitópontja (volt III. üzem területe) Gip, M Feltárási meddő elhelyezésére szolgáló terület Ev Új ércdúsító üzem (tervezett ÉDÜ) (volt II. perkoláció területe) Gip Közigazgatási terület Kővágószőlős Kővágószőlős Kővágószőlős Legközelebbi védendő területek/épületek Kővágószőlős: Petőfi Sándor u., Mókus u., Rákóczi út, beépítésre szánt Lf jelű területek, M jelű területek Kővágószőlős: beépítésre szánt Lf jelű területek, M jelű területek Cserkút: Új utca Kővágószőlős: hrsz. 109, 115, 116 Legközelebbi védendő terület övezeti besorolása Lf Falusias lakóterület M mezőgazdasági terület (gyep, rét) Lf Falusias lakóterület Lk Kisvárosias lakóterület Legközelebbi védendő épület távolsága (m) m m m Készítette: IMSYS Kft. 153/216

154 Tervezett felhasználás, övezeti besorolása I. és II. számú légakna (egykori IV. K-i légakna és IV. légaknák területe) Ki Közigazgatási terület Legközelebbi védendő területek/épületek : Rózsavölgyi út Legközelebbi védendő terület övezeti besorolása Lke Kertvárosias lakóterület Legközelebbi védendő épület távolsága (m) 1060 m Kővágótöttös: Petőfi Sándor utca Lf Falusias lakóterület Ércfeldolgozási maradék terület É-i telekhatárától 450 m Ércfeldolgozási maradék és víztisztítási csapadék terület az új ÉDÜ-től Ny-ra, illetve DNy-ra Má, M Kővágószőlős/ Kővágótöttös Bakonya: tanyaépület (hrsz. 027/2) Kővágótöttös: tanyaépület (hrsz. 0130) Kővágótöttös: tanyaépület (hrsz. 0126) Kővágótöttös: tanyaépület (hrsz. 0124) K Különleges terület rekreációs Kid Különleges terület idegenforgalmi célra Kid Különleges terület idegenforgalmi célra Kid Különleges terület idegenforgalmi célra Ércfeldolgozási maradék terület ÉNy-i telekhatárától ~50 m Ércfeldolgozási maradék terület Ny-i telekhatárától ~125 m Ércfeldolgozási maradék terület Ny-i telekhatárától ~25 m Ércfeldolgozási maradék terület Ny-i telekhatárától ~70 m Fontos kiemelni, hogy a jelenleg hatályos zajvédelmi szabályozás az M jelű mezőgazdasági területeket, a K jelű Különleges terület rekreációs területeket, a Kid jelű Különleges, idegenforgalmi célokra szolgáló területeket nem sorolja a zajtól védendő területek közé. Amennyiben ezen területeken zajtól védendő épület (pl. állandó emberi tartózkodása alkalmas lakóépület) helyezkedik el, akkor ezen épületek zajvédelmi besorolását, tehát a vonatkozó határértékeket az illetékes hatósággal szükséges egyeztetni. Jelen dokumentáció készítése során az ezen a területeken található épületeket zajtól védendőnek tekintjük és a gazdasági területekre vonatkozó határértékeket vesszük figyelembe. A területre vonatkozó szabályozási tervlapokat a létesítmények átnézeti helyszínrajzával a melléklet mutatja be Létesítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A létesítés során az uránérc kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges feltételeket teremtik meg. Az érctelepek mélyen a felszín alatt helyezkednek el, melyeket mélyművelésű bányászati módszerekkel kell megközelíteni és kitermelni. Az egyes felszíni / felszínközeli létesítményeket azok elhelyezkedése / funkciója alapján külön-külön tárgyaljuk. Készítette: IMSYS Kft. 154/216

155 Létesíteni kívánt üzemi épületek és nyomvonalas létesítmények Bányaüzemi telephely (egykori III. Bányaüzem területe) épületeinek létesítése A Bányaüzem tervezett projekt-területén jelenleg különböző társaságok saját tulajdonában lévő építményei vannak. Az épületek energetikai, épületszerkezeti (tetőszerkezet, gépészet, villamos) szempontból nem alkalmasak az új Bányaüzem létesítményeinek befogadására. Tervezett épületek: - Lámpakamra, javító műhellyel - Lakatos műhely (gépszerelő csarnok, hegesztő, forgácsoló stb.) - Villamos műhely+műszerészek - Kazánház - Transzformátorállomás Szabadtéri létesítmények - Betonüzem üzemrész - Anyagdepo, méret szerint osztályozott sóderlerakó - Parkolók - Üzemanyagkút A tervezett épületek, szabadtári létesítmények építése során a tapasztalatok szerint kotrórakodók, döngölőgépek, földtolók, földgyaluk, homlokrakodók, univerzális földmunkagépek, kompresszorok, betonszállító mixerek, kézi elektromos berendezések, daruk és tehergépkocsik működésével lehet számolni. A lakóépületek közelsége miatt a telepítést körültekintően kell végezni. Bánya nyitópont létesítése (egykori III. Bányaüzem területe) A nyitópont létesítése és a bányatérségek felszínhez közel eső térkiképzési munkája várhatóan 1-2 hónapig fog tartani, ezután a fúrási homlok a felszín alá, egyre nagyobb mélységekbe kerül. A nyitópont mélyítése fúrókocsival (robbantólyukakat alakítja ki) és robbantással történik majd. A levegőben terjedő hangokon kívül, a fúrás-robbantás által közvetlenül okozott rezgésgerjesztés által is keletkezhetnek zavaró zajhatások, melyek a védendő épületek belső tereiben sugárzódnak le. A lakóépületek közelsége miatt a létesítést körültekintően kell végezni. Konkrét rezgésterjedési számításokat csak bonyolult numerikus szimulációval lehet végezni, mely modellt az adott feladatra kell finomítani/fejleszteni. Egyszerűbb és vitathatatlan megoldást jelent a fúrási időszak idején, a kritikus pontokon környezeti, illetve beltéri zaj- és rezgésmérések elvégzése, mely alapján dönteni lehet az esetlegesen szükséges időbeli korlátozásokról. I. és II. számú légakna (egykori IV. K-i légakna és IV. légaknák területe) Az egykori IV. K-i légakna területe, amelyről lemélyített I. számú légakna biztosíthatja a föld alatti térség friss levegővel való ellátását. Ez esetben a szellőztető berendezések a föld alatt, kb. 830 m-es mélységben helyezhetők el. Az aknaudvar szükséges minimális létesítményei csak biztonsági funkciókat szolgálnak. Készítette: IMSYS Kft. 155/216

156 Az egykori IV. légaknák területe, amelyről az É-i területek leműveléséhez szükséges légakna lemélyíthető. Az ide tervezett II. számú légakna a betömedékelt IV. légakna tárószintig történő újranyitásával valósítható meg. A mélyszintek feltárásához az egykori É-i táró újranyitása, átbővítése szükséges az un. II. légakna szelvényéig. A légaknától lejtősaknával lehet elérni a tervezett vakakna indítási pontját, így biztosítva megfelelő vízzárókőzet vastagságot a fedő összlethez. A II. légakna főszellőztető berendezései föld alatt, a tárószinten kerülnek elhelyezésre, az aknaudvar szükséges minimális létesítményei csak biztonsági funkciókat szolgálnak. Az új ércdúsító üzem (ÉDÜ) épületeinek létesítése (egykori P-II. perkolációs terület) Tervezett épületek: - Őrlőépület, golyósmalmok stb., magasság: 20 m - Lúgzó, kicsapó, szárító, adagoló, csomagoló magasság: 15 m - Lakatosműhely (gépszerelő csarnok, gumis műhely, - Hegesztőműhely magasság: 6 m - Forgácsolóműhely stb.) - Villamos műhely - Kazánház magasság: 12 - Kompresszorház - Transzformátorállomás 35/22 kv főtr.áll. - Transzformátorállomás 3 db 22/0,4 kv alállomás, ebből 1db a lerakón - Vegyianyag szívattyú ház - Ércfeldolgozási maradék szivattyúház Szabadtéri létesítmények - Transzformátorállomás - Kémények (magasság 50m, 2 db alsó Ø8m, felső Ø4m) - Szállítószalag ház - Parkolók Nyomvonalas létesítmények A nyomvonalas létesítmények (gáz-, szennyvíz-, telefon-, víz-, iparivíz-hálózat) telepítése során földmunkagépek működésével kell számolni. Közlekedési útvonalak A Bányaüzemhez a 6. sz. elsőrendű főútvonalról Kővágószőlős irányába leágazó j. összekötő úton (hrsz.: 0219), illetve az összekötő útról leágazó 097/20 hrsz-ú üzemi úton keresztül lehet eljutni. A 097/20 hrsz-ú üzemi út jelenleg a Bányavagyon-hasznosító Kft. tulajdonában és kezelésében van, korábban az ércet hordó gépkocsik szállító útvonala volt. Ez az út részben a tervezett bányától az új ércdúsító üzemig a szükséges fm hosszban felhasználható. A meglévő 097/20 hrsz-ú, üzemi úthoz a Bányaüzemi lejtakna bejárattól 520 fm hosszban kell csatlakozó utat építeni. Ezt az üzemi utat kell továbbá a 097/7 hrsz-ú úttól u.n. szállító út - tal kiegészíteni 800 fm hosszban az új ércdúsító üzem felé. Készítette: IMSYS Kft. 156/216

157 A Bányaüzem területén belső üzemi utakat fognak építeni. Az új ércdúsító üzem területén fm hosszban kell utat építeni Létesítés zajkibocsátása, illetve az abból eredő zajterhelés Az építkezés előzetes zajkibocsátás-számításakor az alábbi táblázatban megadott hangteljesítményszint adatokat vettük figyelembe, melyek egyrészt szakirodalomban, gépkönyvekben, másrészt az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendeletben meghatározott követelményértékek. 53. táblázat Zajforrás megnevezése L WA/zajforrás (db) (lánctalpas) tolólapos dózer 108 (lánctalpas) kotrógép 105 nehéztehergépjármű 90 réselőgép 112 daru 95 aszfaltterítő 105 (lánctalpas) kotrógép 105 tömörítő gép (úthenger) 102 gréder 103 Az előzetesen elvégzett számítások szerinti az egyes munkaterületeken dolgozó zajforráscsoportok által maximálisan elsugározható hangteljesítményszint értéke L WA,SZUM = db. A jelenlegi tanulmány készítése során a létesíteni kívánt épületek, építmények pontos helye még nem került meghatározásra, továbbá a Kivitelező sem került kiválasztásra és organizációs terv sem áll rendelkezésre, így a zajforrások által elsugárzott hangteljesítményszintet az adott telephely középpontjába koncentrálva, pontsugárzóként vettük figyelembe. Egy-egy felszíni telephely létesítési ideje vélelmezhetően nem fogja meghaladni az 1 évet. 54. táblázat Tervezett felhasználás, övezeti besorolása A tervezett Bányaüzem és nyitópontja (volt III. üzem területe) Gip, M Legközelebbi védendő területek/épületek Kővágószőlősön, a Petőfi Sándor utcában található, 606 hrsz-ú lakóépület zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re. Legközelebbi védendő terület övezeti besorolása Lf Falusias lakóterület Létesítésből származó zajterhelés L AM létesítés (db) Zajterhelési határérték L TH nappal, építés (db) Új ércdúsító üzem (tervezett ÉDÜ) (volt II. perkoláció területe) Gip Kővágószőlősön, a 109 hrsz-ú lakóépület zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re. Lk Kisvárosias lakóterület Készítette: IMSYS Kft. 157/216

158 Tervezett felhasználás, övezeti besorolása I. és II. számú légakna (egykori IV. K-i légakna és IV. légaknák területe) Ki Legközelebbi védendő területek/épületek ett, a Rózsa-völgyi út 36. szám alatt található lakóépület (hrsz.: 6043) zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re. Legközelebbi védendő terület övezeti besorolása Lke Kertvárosias lakóterület Létesítésből származó zajterhelés L AM létesítés (db) Zajterhelési határérték L TH nappal, építés (db) A tervezett Bányaüzem és a lejtaknák nyitóponthoz közeli szakaszainak építését zajvédelmi szempontból csak a nappali megítélési időben javasolt végezni. A 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 12. alapján a kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. A Kormányrendelet 13. (1) alapján a kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól: egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. A (2) alapján a kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. Fontos kiemelni, hogy a (3) alapján az illetékes környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást. A kivitelezés időszakában műszeres zajvizsgálatokat javasolt végezni a védendő épületekre/területekre vonatkozó határértékek betartásának ellenőrzésére. Különösen a nagy rezgéssel járó munkafolyamatok estében célszerű műszeres rezgésvizsgálatokat is végezni. Az építésre vonatkozó jelenleg még tájékoztató jellegű adatok későbbi pontosítását követően minősíthető az építkezés zajhatása, illetve határozhatók meg az esetlegesen szükséges zajvédelmi intézkedések (munkaszervezési intézkedések, időbeli korlátozás, kisebb zajkibocsátású berendezések alkalmazása, mobil zajárnyékoló falak alkalmazása). Szállítási tevékenység hatásai a létesítés során A Bányaüzemnek helyet adó telephely a 6. sz. elsőrendű főút irányából az alábbi útvonalakon közelíthető meg: 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút j. Cserkút bekötőút és/vagy 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút 097/20, 097/7 hrsz. alatt található utak (zajvédelmi szempontból ezen szállítási útvonal használata javasolt) Készítette: IMSYS Kft. 158/216

159 A tervezett Ércdúsító üzem a 6. sz. elsőrendű főúton, a j. összekötőúton és az iparigazdasági területek mentén haladó utakon keresztül (097/7 hrsz-ú út folytatása) közelíthető meg. A legnagyobb járulékos forgalom ezen útvonalakat érinti majd, ezután a forgalom tovább oszlik. A létesítésre vonatkozó pontos forgalmi adatok még nem állnak rendelkezésre. A becslések szerint naponta 20 db tehergépjárművel lehet számolni (egy adott pontból nézve 40 db elhaladás). A megközelítési útvonalak zajkibocsátás, illetve a járulékos forgalomból eredő növekmény számítását a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján végeztük el. A jelenlegi állapotra (alapállapot) vonatkozó forgalmi adatokat és számításokat a fejezetben részletezzük. Az egyes útszakaszok útburkolatának akusztikai tulajdonságait B és C, a megengedett sebességeket akusztikai járműkategóriánként , illetve km/ órával vettük figyelembe. A jelenlegi és a járulékos forgalom zajkibocsátásának együttes hatását (tervezett állapot) a nappali megítélési időre vonatkoztatva, az alábbi 55. táblázat mutatja be. 55. táblázat Külszíni szállítás Akusztikai járműkategória I. nappal II. nappal III. nappal Járulékos forgalom a létesítés ideje alatt Jelenlegi állapot L Aeq 7,5m nappal létesítés [db(a)] Járulékos forgalom + jelenlegi állapot 6. sz. elsőrendű főút ,2 71,8 71, j. összekötőút és a 097/7 hrsz-ú út közötti szakasz ,8 68,8 69, j. összekötőút a j. bekötőút közötti szakasz ,8 68,8 69, j. bekötőút ,8 58,1 59,5 097/20 hrsz., 097/7 hrsz. alatt található utak ,8-55,8 097/7 hrsz-ú út folytatása ,8-55,8 Az elvégzett számítások alapján a 6. sz. elsőrendű főút és a j. összekötőút zajkibocsátása, illetve az ebből eredő zajterhelés 0,1-0,2 db-lel fog növekedni. A j. bekötőút esetén a zajkibocsátás, illetve az abból eredő terhelés 1,4 db-lel fog megnövekedni, amennyiben a szállítójárművek ezen szállítási útvonalat használják majd. Zajvédelmi szempontból a 097/20, 097/7 hrsz. alatt található utak használata javasolt, ugyanis ezzel az érintett lakóépületek járulékos zajterhelése minimalizálható. Az Ércdúsító üzemhez vezető, ipari-gazdasági területek mentén haladó út (097/7 hrsz-ú út folytatása) környezetében nem találhatók zajtól védendő területek/ épületek. Készítette: IMSYS Kft. 159/216

160 Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemi eredetű zajkibocsátás A jelenlegi tanulmány készítése során az alkalmazni kívánt berendezések, zajforrások kiválasztása még nem történt meg. Kellően pontos számítások a zajforrások akusztikai adatlapjai, a telepítési körülmények, illetve a tervezett épületszerkezetek alapján végezhetők el. Az előzőekben leírtak alapján jelenleg a zajforrások általános leírásán túlmenően, az egyes zajforrás csoportok/ telephely egységek által elsugározható hangteljesítményszintek határozhatók meg. Bányaüzemi felszíni és felszín alatti zajforrások (egykori III. Bányaüzem területe) A bányászati tevékenység során külszíni fejtést nem fognak végezni, az érckitermelés felszín alatt, nagy mélységekben történik. A létesítés során két lejtősakna és két függőleges akna kerül kialakításra. A lejtősaknák a kihúzó légáram elvezetését, a kitermelt érc és a meddő (visszatömedékeléshez való) szállítását, a bánya kiszolgálását, valamint a bányászok le- és kiszállását biztosítják. A behúzó teljes leadott légmennyiség szétosztásra kerül a feltáró fekü vágatok között. A bánya folyamatos üzemben (3 műszakban, heti 7 napos rendszerben) dolgozik majd. Felszín alatti domináns zajforrások: Bányaüzem szellőztető ventilátorok; Bányaüzem hűtését ellátó hűtőgépek (amennyiben szükség lesz rá); Bányaüzem áramellátása (transzformátor állomások); kőzetfúrás, robbantás; rakodás, szállítás; kőzettörés, osztályozás, majd ismét rakodás, szállítás. Az előzőekben felsorolt domináns felszín alatti zajforrások az üzemelés során már rendkívül nagy mélységekben ( m) helyezkednek el, így környezeti zaj- és rezgésterhelést a tapasztalatok szerint nem fognak okozni. Felszín feletti, felszín közeli domináns zajforrások: nyitóponti zajhatások (személy- és teherforgalom); Bányaüzem áramellátása (transzformátor állomás, aggregátor konténer); Bányaüzemhez kapcsolódó javító-, lakatos- és villamos műhely; Bányaüzemhez kapcsolódó kazánház; Bányaüzemhez kapcsolódó betonüzem; érc szállítása (gépjárművel); meddő szállítása, lerakása. A bánya üzemeltetése kapcsán jelentős szellőztetési igényekkel kell számolni. A főszellőztető ventilátorok a földfelszín alatt, az aknatalpok szintjén kerülnek elhelyezésre. A Bányaüzem áramellátása kapcsán transzformátor állomások kialakításával kell számolni. Készítette: IMSYS Kft. 160/216

161 A transzformátorok, illetve az alállomások telepítése során, a lakott területek közelségének függvényében figyelembe kell venni a transzformátorok zajkibocsátására jellemző tonális komponenseket (100 Hz-en, illetve annak felharmonikusain). A dízel aggregátor a zavartalan villamosenergia-ellátáshoz tartalék áramforrásként létesül, így annak zajkibocsátása vélhetően nem az üzemszerű működés része, kivéve, ha az évente 12 alkalomnál többször működik (pl. az ilyen működés oka lehet a havi gyakoriságú karbantartás, próbaüzem is). Az érc szállítása egyrészt gépjárművekkel (a későbbiekben várhatóan szállítószalaggal is) fog történni. A szállítási útvonalakat a lakott területek figyelembevételével kell kijelölni. A Bányaüzem tervezése, illetve az alkalmazott zajforrások kiválasztása kapcsán az akusztikai szempontokat figyelembe kell venni, külön tekintettel a nyitóponti zajkibocsátásra és a telephelyen belüli szállításra. I. és II. számú légakna (egykori IV. K-i légakna és IV. légaknák területe) Az egykori IV. K-i légakna területe, amelyről lemélyített I. számú légakna biztosíthatja a föld alatti térség friss levegővel való ellátását. A szellőztető berendezések a föld alatt, kb. 830 m- es mélységben helyezhetők el. A felszínen elsődlegesen a beáramló levegő áramlási zajával kell számolni. Az egykori IV. légaknák területe, amelyről az É-i területek leműveléséhez szükséges légakna lemélyíthető. Az ide tervezett II. számú légakna a betömedékelt IV. légakna tárószintig történő újranyitásával valósítható meg. A mélyszintek feltárásához az egykori É-i táró újranyitása, átbővítése szükséges az un. II. légakna szelvényéig. A II. légakna főszellőztető berendezései föld alatt, a tárószinten kerülnek elhelyezésre, az aknaudvar szükséges minimális létesítményei csak biztonsági funkciókat szolgálnak. A felszínen elsődlegesen a kihúzó levegő áramlási zajával kell számolni. Új Ércdúsító üzem (egykori P-II. perkolációs terület) Az érc őrlése, feltárása, szűrése, dúsítása az új Ércdúsító üzemben fog zajlani. Domináns zajforrások: hőenergia előállítása (kazánház), szivattyú és kompresszorház, ércdúsító szellőztetését ellátó épületgépészeti berendezések, ércdúsító áramellátása (1 db 35/22 kv főtranszformátor állomás, 3 db 22/0,4 kv alállomás); érc szállítása telephelyen belül; érc őrlése (golyósmalmok), feltárása, szűrése, dúsítása; koncentrátum szárítása, csomagolása; lakatos-, eszterga- és villamosműhely; meddő-, és ércszállítás; víz- és szennyvízkezelés; A hőenergia-előállítás főként épületfűtéshez, használati melegvíz előállításhoz, valamint technológiai hőigény (gőz előállítás, ércszárítás, fűtő és vegyi anyag tartályok megfelelő Készítette: IMSYS Kft. 161/216

162 hőfokon tartása) kiszolgálásához szükséges. A tervezett ÉDÜ-hez kapcsolódóan 2 db, kör keresztmetszetű, 50 m magasságú kémény megépítését tervezik. Az ércdúsító áramellátása kapcsán transzformátor állomások kialakításával kell számolni. A transzformátorok, illetve az alállomások telepítése során, a lakott területek közelségének függvényében, figyelembe kell venni a transzformátok zajkibocsátására jellemző tonális komponenseket (100 Hz-en, illetve annak felharmonikusain). Az új Ércdúsító üzem tervezése, illetve az alkalmazott zajforrások kiválasztása kapcsán az akusztikai szempontokat figyelembe kell venni Üzemi eredetű zajkibocsátásból eredő zajterhelés Mivel a jelenlegi tervfázisban az alkalmazni kívánt berendezések, zajforrások kiválasztása még nem történt meg, így egyelőre az egyes zajforrás csoportok/ telephely egységek által elsugározható hangteljesítményszintek határozhatók meg (egyedi hangteljesítményszint adatok, mint tervezési követelmények). A zajterjedést az MSZ ISO Akusztika. A hang csillapítása szabadtéri terjedés esetén. 2. rész: A számítás általános módszere. c. szabvány, illetve a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet szerint, az alábbi összefüggés alapján számítottuk: L WA, egyedi = L t K ir K Ω + K d + K L + K m + K n + K B + K e K R db(a) ahol, L WA, egyedi telephely, zajforrás-csoport által elsugározható A-hangteljesítményszint K ir K Ω K d K L K m K n K B K e K R irányítási index irányítási tényező zaj terjedése miatti korrekció levegő hangelnyelő hatása talaj és a talajközeli meteorológiai viszonyok miatti csillapítás növényzet csillapító hatása beépítettség miatti szintcsökkenés akadályok hangárnyékoló hatása hangvisszaverődés miatti korrekció A kritikus zajterhelési pontok, illetve az egyes telephelyek/ zajforrás-csoportok vélelmezett akusztikai középpontja, továbbá a vonatkozó zajterhelési határértékek (L TH ) szerint elvégzett számítások alapján a tervezési követelményértékeket (L WA, egyedi ) az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A számítások során figyelembe vett akusztikai középpontokat a melléklet szemlélteti. Készítette: IMSYS Kft. 162/216

163 56. táblázat Tervezett felhasználás, övezeti besorolása A tervezett Bányaüzem és nyitópontja (volt III. üzem területe) Gip, M Feltárási meddő elhelyezésére szolgáló terület Ev Új ércdúsító üzem (tervezett ÉDÜ) (volt II. perkoláció területe) Gip I. és II. számú légakna (egykori IV. K-i légakna és IV. légaknák területe) Ki Legközelebbi védendő területek/épületek Kővágószőlősön, a Petőfi Sándor utcában található, 606 hrsz-ú lakóépület zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re. Kővágószőlős: beépítésre szánt Lf jelű területek beépítési vonalában Kővágószőlősön, a 107 hrsz-ú lakóépület zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re. ett, a Rózsa-völgyi út 36. szám alatt található lakóépület (hrsz.: 6043) zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re. Legközelebbi védendő terület övezeti besorolása Lf Falusias lakóterület Lf Falusias lakóterület Lk Kisvárosias lakóterület Lke Kertvárosias lakóterület Zajterhelési határérték L TH nappal/ éjjel [db] Tervezési követelményérték L WA, egyedi nappal/ éjjel [db] 50/ / 94 50/ / / / / / 109 Az Ércfeldolgozási maradék és víztisztítási csapadék területek az új ÉDÜ-től Ny-ra, illetve DNy-ra, nagy kiterjedésű területen fognak elhelyezkedni. Ezen üzemi területek esetén a szállító járművek és a lerakodást végző munkagépek zajkibocsátása fog dominálni. A zajforrások folyamatosan mozogni fognak, így a környező épületek (Bakonya: 027/2 hrsz-ú, Kővágótöttös: 0130, 0126, 0124 hrsz-ú tanyaépületek) zajterhelése is időben változik. Mivel az alkalmazni kívánt munkagépek, szállítójárművek pontos típusa még nem került kiválasztásra, így meghatároztuk azt a távolságot amitől számítva a gazdasági területekre vonatkozó üzemi zajkibocsátási határértékek kellő biztonsággal teljesülnek. L WA =115 db elsugárzott hangteljesítményszinttel számolva nappal 200m-es, éjjel 500m-es távolság adódik. A későbbi tervfázisokban az alkalmazni kívánt munkagépek adatlapjai, továbbá a terület feltöltési terve alapján határozható meg a védendő épületek pontos zajterhelése. A jelenleg elvégzett vizsgálatok alapján az jelenthető ki, hogy amennyiben a munkavégzés a tanyaépületektől számítva nappal 200m-es, éjjel 500m-es távolságon kívül történik, akkor a vonatkozó határértékek betartása kellő biztonsággal biztosítható. Az egyes üzemegységek tervezése, illetve a zajforrások működtetése során javasolt a környező területek lehető legkisebb mértékben történő terhelése, így a javasolt tervezési követelményértékeknél szigorúbb követelményértékek figyelembe vétele (a Bányaüzem kivételével, ugyanis ott a lakóterületek közelsége miatt a követelményértékek vélelmezhetően tovább nem szigoríthatók). Fontos kiemelni, hogy a jelenleg hatályos zajvédelmi szabályozás a vizsgált tanyaépületek övezeti besorolását ( K jelű Különleges terület rekreációs terület és Kid jelű Különleges, idegenforgalmi célokra szolgáló terület ) nem sorolja a zajtól védendő területek közé. Amennyiben ezen területeken zajtól védendő épület (pl. állandó emberi tartózkodásra Készítette: IMSYS Kft. 163/216

164 alkalmas lakóépület) helyezkedik el, akkor ezen épületek zajvédelmi besorolását, tehát a vonatkozó határértékeket az illetékes hatósággal szükséges egyeztetni. Jelen dokumentáció készítése során az ezen a területeken található épületeket zajtól védendőnek tekintjük és a gazdasági területekre vonatkozó határértékeket vettük figyelembe. Mivel az egyes telephelyeken létesíteni kívánt épületek elhelyezése nem ismert, így a fenti táblázatban szereplő tervezési követelményeket szabadterjedés mellett, az adott telephely vélelmezett akusztikai középpontja alapján határoztuk meg. A későbbi tervfázisokban, az építészeti, gépészeti tervezés során akusztikai szakértő bevonása javasolt. Amennyiben arra lehetőség van, akkor már a létesítendő épületek tervezése során figyelembe kell venni azok elhelyezkedését és a lehető legjobban kihasználni zajárnyékoló hatásukat. A helyszíni adottságok figyelembevételével, részletes terjedés-számításokkal (pl. zajtérképezéssel) lehet meghatározni, hogy milyen hangteljesítményszintű berendezéseket lehet beépíteni, üzemeltetni, külön kitérve a telephelyen belüli közlekedési zajhatásokra, melyek szintén az üzemi zaj részét képezik. A zajtól védendő épületek/ területek közelsége miatt a tervezett Bányaüzem és nyitópontja (volt III. üzem területe) tervezése során különös gondossággal kell eljárni, figyelembe véve a telephelyen belüli szállítás hatásait, továbbá a bánya nyitópontja által elsugárzott hangteljesítményt. Amennyiben a határértékek betartása nem biztosítható, akkor zajcsökkentő intézkedéseket kell tenni (kisebb hangteljesítményszintű berendezések kiválasztása, beépítése; zajcsökkentő burkolatok, tokozatok alkalmazása; hangcsillapító és/vagy zajárnyékoló szerkezet, épületrészek tájolása, azok zajárnyékolásának kihasználása; stb.) Közlekedési eredetű zaj Közúti közlekedésből származó zajkibocsátás A célirányos forgalmi útvonalak közül elsődlegesen azon területek/útvonalak vizsgálandók, amelyek lakott területeket/zajtól védendő épületeket közvetlenül érintenek. A Bányaüzem, illetve kiszolgáló létesítményei a 6. sz. elsőrendű főút irányából az alábbi útvonalakon keresztül közelíthető meg: 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút j. Cserkút bekötőút és/vagy 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút 097/20, 097/7 hrsz. alatt található utak. A Bányaüzemhez, illetve Bányaüzemtől irányuló forgalom zajterhelésének szempontjából a legkedvezőbb a 6. sz. elsőrendű főút, a j. összekötőút, a 097/20, 097/7 hrsz. alatt található út, illetve az ipari-gazdasági területeken haladó utak használata. A tervezett Ércdúsító üzem a 6. sz. elsőrendű főúton, a j. összekötőúton és az iparigazdasági területek mentén haladó utakon keresztül (097/7 hrsz-ú út folytatása) közelíthető meg. Készítette: IMSYS Kft. 164/216

165 A j. összekötőút és az ipari-gazdasági területek mentén zajtól védendő épületek nem helyezkednek el. Célirányos közúti közlekedés az alábbi táblázatban leírtak alapján várható. A táblázat szerint a közutakon bonyolódó szállítás volumene relatíve kicsinek mondható. A forgalom döntő része kiszolgáló/ üzemi utakon fog megvalósulni. Ez zajvédelmi szempontból előnyös, hiszen ezen útvonalak a lakóterületektől nagyobb távolságban helyezkednek el. Fontos megjegyezni, hogy az adott üzemeken (pl. Bányaüzem telephelye, Ércdúsító üzem telephelye) belüli közlekedési útvonalakat az üzemi zaj részeként, az adott telephelyet elhagyva közlekedési zajként vesszük figyelembe. A közúthálózati térképet a megközelítési útvonalak bejelölésével a melléklet mutatja be. 57. táblázat Külszíni szállítás 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút j. bekötőút 097/20 hrsz. 097/7 hrsz. alatt található utak bekötőút a 097/7 hrsz-ú út folytatásaként 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút j. bekötőút 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút bekötőút a 097/7 hrsz-ú út folytatásaként 6. sz. elsőrendű főút j. összekötőút bekötőút üzemi utakon üzemi utakon Bányaüzem forgalma (munkások, stb.) forgalom a Bányaüzem és az EDÜ között (érc szállítás) forgalom a Bányaüzembe (bányászati és egyéb anyagok) az ÉDÜ forgalma (munkások, stb.) forgalom az ÉDÜ-be (vegyi és egyéb anyagok) forgalom az ércfeldolgozási maradék területeihez (feldolgozott érc+víz szállítása) forgalom a víztisztítási csapadék területeihez (víztisztítási csapadék+víz szállítása) Jármű típusa Közúti szállítás jármű/ nappal jármű/ éjjel Kiszolgáló (üzemi) úton történő szállítás jármű/ nappal jármű/ éjjel busz ntgk ntgk busz ntgk ntgk ntgk A megközelítési útvonalak zajkibocsátását, illetve a járulékos forgalomból eredő növekmény számítását a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján végeztük el. A Készítette: IMSYS Kft. 165/216

166 jelenlegi állapotra (alapállapot) vonatkozó forgalmi adatokat az alábbi táblázat mutatja be. A forgalmi adatokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. honlapján elérhető legfrissebb forgalmi adatok alapján vettük figyelembe (2015. évi adatok). Jelenlegi állapot (alapállapot) Számlálóállomás kódja Akusztikai járműkategória Útburkolat akusztikai érdességi kat. v (km/ óra) 58. táblázat Jelenlegi állapot L Aeq 7,5m I. II. III. nappal/ éjjel [db(a)] 6. sz. elsőrendű főút B ,8/ 63, j. összekötőút és a 097/7 hrsz-ú út közötti szakasz j. összekötőút a j. bekötőút közötti szakasz C ,8/ 59, C ,8/ 59, j. bekötőút C ,1/ 49,2 Az egyes útszakaszokon várható járulékos forgalmat, akusztikai járműkategóriákra bontva, az alábbi táblázat foglalja össze. Az egyes útszakaszok útburkolatának akusztikai tulajdonságait B és C, a megengedett sebességeket akusztikai járműkategóriánként , illetve km/ órával vettük figyelembe. A jelenlegi és a járulékos forgalom zajkibocsátásának együttes hatását (tervezett állapot) a nappali megítélési időre vonatkoztatva, az alábbi 59. táblázat mutatja be. 59. táblázat Külszíni szállítás Akusztikai járműkategória I. nappal II. nappal III. nappal Járulékos forgalom Jelenlegi állapot L Aeq 7,5m nappal [db(a)] Tervezett állapot 6. sz. elsőrendű főút ,5 71,8 71, j. összekötőút és a 097/7 hrsz-ú út közötti szakasz ,1 68,8 68, j. összekötőút a j. bekötőút közötti szakasz ,0 68,8 68, j. bekötőút ,8 58,1 58,3 097/20 hrsz., 097/7 hrsz. alatt található utak ,5-55,5 097/7 hrsz-ú út folytatása ,7-56,7 üzemi utak az ércfeldolgozási maradék területeihez ,0-55,0 üzemi utak a víztisztítási csapadék területeihez ,0-49,0 A jelenlegi és a járulékos forgalom zajkibocsátásának együttes hatását (tervezett állapot) az éjjeli megítélési időre vonatkoztatva, az alábbi 60. táblázat mutatja be. Készítette: IMSYS Kft. 166/216

167 Külszíni szállítás Akusztikai járműkategória I. éjjel II. éjjel III. éjjel Járulékos forgalom Jelenlegi állapot L Aeq 7,5m éjjel [db(a)] 60. táblázat Tervezett állapot 6. sz. elsőrendű főút ,8 63,9 63, j. összekötőút és a 097/7 hrsz-ú út közötti szakasz ,5 59,8 60, j. összekötőút a j. bekötőút közötti szakasz ,3 59,8 59, j. bekötőút ,9 49,2 49,9 097/20 hrsz., 097/7 hrsz. alatt található utak ,5-55,5 097/7 hrsz-ú út folytatása ,5-55,5 üzemi utak az ércfeldolgozási maradék területeihez ,0-55,0 üzemi utak a víztisztítási csapadék területeihez ,0-49,0 Közúti közlekedésből származó zajterhelés A zajterjedést szabad terjedési viszonyok, valamint a szállítási útvonalak és a zajtól védendő épületek közötti szabad terület hangelnyelő tulajdonságaira jellemző terjedési koefficiens (C = 12,5, ill. C = 15) és K R = 3 db hangvisszaverődésektől függő korrekcióval számítottuk. A számítások során a biztonság felé eltérve a talaj- és meteorológiai viszonyok csillapítási hatásával nem számoltunk. Az elvégzett számítások alapján az egyes szállítási útvonalak mentén elhelyezkedő, legközelebbi lakóépületek zajterhelése a következők szerint alakul. 61. táblázat Zajtól védendő épület A Rákóczi út mentén elhelyezkedő lakóépület (hrsz.: 0139/1) legközelebbi zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re Az Újtelepen elhelyezkedő lakóépület (hrsz.: 109) legközelebbi zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re A Rákóczi út mentén elhelyezkedő lakóépület (hrsz.: 96) legközelebbi zajtól védendő homlokzata előtt 2m-re Zajforrás j. út 097/7,20 hrsz-ú út Övezeti besorolása Gksz Zajtól védendő épület távolsága az út akusztikai középvonalától (m) j. út Lk j. út Lf 20 Jelenlegi állapot Tervezett állapot L AM,közlekedési nappal/ éjjel (db) 66,5/ 57,5 66,5/ 57, / - 44,2/ 44,2 66,0/ 57,0 55,8/ 46,9 66,0/ 57,1 56,0/ 47,6 Az elvégzett számítások alapján a 6. sz. elsőrendű főút és a j. összekötőút zajkibocsátása, illetve az ebből eredő zajterhelés 0-0,2 db-lel, a j. bekötőút esetén 0,2-0,7 db-lel fog megnövekedni. Ezen hatások mértéke alacsonynak mondható, az adott közutak zajkibocsátását, illetve az abból eredő zajterhelést érdemben nem befolyásolják. Készítette: IMSYS Kft. 167/216

168 Az Ércdúsító üzemhez vezető, 097/20 és 097/7 hrsz. alatt található utak használata előnyösebb, mint a j. út j. bekötőút közötti szakaszának, illetve a j. bekötőút használata. A zajtól védendő épületek a j. út mentén helyezkednek el, így azok zajterhelését a nagyobb távolságban húzódó 097/20 és 097/7 hrsz. alatti utak zajkibocsátásából eredő zajterhelés érdemben nem befolyásolja. Az Ércdúsító üzemhez vezető, ipari-gazdasági területek mentén haladó út (097/7 hrsz-ú út folytatása) környezetében szintén nem találhatók zajtól védendő területek/ épületek, így a zajkibocsátásából eredő zajterhelés nem okoz problémát. A kiszolgáló (üzemi) úton történő szállítás az ércfeldolgozási maradék területeihez, illetve a víztisztítási csapadék területeihez a zajtól védendő területektől nagy távolságban fog történni, így azok zajkibocsátásából eredő zajterhelés nem okoz problémát Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység felhagyása a zajjal járó berendezések leállításával, továbbá a célirányos forgalom megszűnésével jár, ami a környező terület zajterhelésének csökkenését eredményezi. A bontás tervezett ideje, továbbá részletes technológiája még nem ismert. A bontást a lakóterületek környezetében az elővigyázatosság jegyében kell végezni. A zajvédelmi követelmények teljesülését a bontás előtt, a bontási technológia és ütemterv pontos ismeretében ellenőrizni javasolt Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária esete zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem értelmezett. Havária esetére a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, előírások nem tartalmaznak követelményeket A vizsgálandó terület zaj- és rezgésvédelmi lehatárolása A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) alapján a környezeti zajforrás hatásterületét a 6. szerinti méréssel, számítással kell meghatározni: a) előzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, e) az a)-d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. Készítette: IMSYS Kft. 168/216

169 A rendelet 6. (1) bekezdése alapján a tervezett létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-el kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-el alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 db, éjjel (6:00-22:00) 45 db. Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg rendelkezésre információk alapján sem a létesítendő épületek pontos elhelyezkedése, sem a zajforrások pontos típusa, elhelyezkedése, nem ismert a hatásterület pontosan nem határozható meg, de annak kiterjedése vélelmezhető. A zajterjedés számításokat a javasolt tervezési követelményértékek (L WA, egyedi ) alapján elvégezve indokolatlanul nagy hatásterületek adódnak. Az egyes üzemegységek tervezése, illetve a zajforrások működtetése során javasolt a környező területek lehető legkisebb mértékben történő terhelése, így a hatásterületek meghatározása során a javasolt tervezési követelményértékeknél 10 db-lel szigorúbb követelményértékekkel számoltunk (a Bányaüzem kivételével, ugyanis ott a lakóterületek közelsége miatt a követelményértékek vélelmezhetően tovább nem szigoríthatók). A területen háttérterhelés méréseket nem végeztünk, de a biztonság felé eltérve a lehető legszigorúbb hatásterületi görbék teljesülésének a helyét vizsgáltuk. A zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet alapján, az adott övezeti besorolás (Rendezési terv alapján) függvényében vettük figyelembe. A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során a számítást arra a magasságra végeztük el, ahol a legnagyobb hatásterület számítható, és van zajtól védendő homlokzat. A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot vettük figyelembe mely alapján nagyobb hatásterület számítható (jelen esetben ez az éjjeli megítélési idő). A létesítmények zajkibocsátásából eredő zajterhelést, illetve azok zajszempontú hatásterületét a 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklete, illetve az MSZ ISO Akusztika. A hang csillapítása szabadtéri terjedés esetén. 2. rész: A számítás általános módszere. c. szabvány alapján számítottuk. Bányaüzem és a feltárási maradék elhelyezésére szolgáló terület hatásterülete É-i irányban a legszigorúbb 30 db(a) egyenértékű hatásterületi görbe (L HG = db) érinti a Kővágószőlősön található Lf jelű lakóterületeket. Készítette: IMSYS Kft. 169/216

170 Ny-i és D-i irányban az Ev jelű területek irányában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) d. alapján a 35 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. DK-i irányban a legszigorúbb 30 db(a) egyenértékű hatásterületi görbe (L HG = db) érinti a Cserkúton található Lf jelű lakóterületeket. K-i irányban a legszigorúbb 30 db(a) egyenértékű hatásterületi görbe (L HG = db) kis mértékben érinti a Kővágószőlősön található tervezett Lf jelű lakóterületeket. Ércdúsító üzem, ércfeldolgozási maradék és a víztisztítási csapadék elhelyezésére szolgáló terület hatásterülete É-i és D-i irányban az Má jelű területek irányában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) d. alapján a 35 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. Ny-i irányban az Má, Eg és Kid jelű területek irányában szintén a 35 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. A hatásterület érinti a Bakonyán és Kővágótöttös közigazgatási területén elhelyezkedő tanyaépületeket. K-i irányban a Gip jelű területek irányában a 45 db(a), az Ev, Má és Krv jelű területek irányában a 35 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. I. és II. számú légakna (egykori IV. K-i légakna és IV. légaknák területe) hatásterülete A terület környezetében minden irányban Ev jelű területek találhatók. Az véderdők irányában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) d. alapján a 35 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. A 30 db(a) egyenértékű hatásterületi görbe a védendő épületeket nem érinti. A létesítmények hatásterületét a mellékletben szereplő léptékhelyes térkép mutatja be. A rendelkezésünkre bocsátott adatok, illetve az elvégzett számítások alapján a létesítmények zajvédelmi hatásterületén elhelyezkedő érzékeny területekre, illetve védendő épületekre vonatkozó információkat az alábbi, 62. táblázat tartalmazza. 62. táblázat Ingatlan helyrajzi száma Település Övezeti besorolás Közterület elnevezése/ megnevezés Házszám Építményjegyzék szerinti besorolás 93 Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út /2 Kővágószőlős Lf Rákóczi út 7/a /1 Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út /2 Kővágószőlős Lf Rákóczi út 13/a /1 Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út Készítette: IMSYS Kft. 170/216

171 Ingatlan helyrajzi száma Település Övezeti besorolás Közterület elnevezése/ megnevezés Házszám Építményjegyzék szerinti besorolás 84 Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út Kővágószőlős Lf Rákóczi út , 640, 639, 638, 634, 635/3, 626, 625 Kővágószőlős Lf - - jelenleg beépítetlen 637 Kővágószőlős Lf Mókus utca Kővágószőlős Lf Mókus utca Kővágószőlős Lf Mókus utca Kővágószőlős Lf Mókus utca/ Petőfi utca Kővágószőlős Lf Petőfi utca /2 Kővágószőlős Lf Petőfi utca Kővágószőlős Lf Petőfi utca Kővágószőlős Lf Petőfi utca Kővágószőlős Lf Petőfi utca Kővágószőlős Lf Petőfi utca , 609 Kővágószőlős Lf - - jelenleg beépítetlen 611/1 Kővágószőlős Lf Petőfi utca Kővágószőlős Lf Petőfi utca Kővágószőlős Lf - - jelenleg beépítetlen 1833 Kővágószőlős Lf , 645 Kővágószőlős Lf - - jelenleg beépítetlen 8/1 Cserkút Lf Új utca /1 Cserkút Lf Új utca /3 Cserkút Lf Új utca /4 Cserkút Lf Új utca Cserkút Lf Új utca Cserkút Lf Új utca /1, 3/1, 143 Cserkút Lf - - jelenleg beépítetlen 2 Cserkút Lf Új utca Kővágótöttös Kid Kővágótöttös Kid Kővágótöttös Kid /2 Bakonya K 1110 Mivel a hatásterületen zajtól védendő épületek található, így a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 10. (1) alapján, a környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás Készítette: IMSYS Kft. 171/216

172 üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A határérték kérelmet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj-, és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. melléklete alapján kell elkészíteni. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. -ának értelmében a tervezett létesítményhez kapcsolódó járműforgalom hatásterülete a közlekedési/szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a közlekedési/szállítási tevékenység legalább 3 db mértékű járulékos zajterhelésváltozást okoz. A 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet szerint elvégzett számítások alapján az egyes telephelyekhez irányuló célforgalom okozta zajterhelés növekmény értéke 0-0,7 db, mely nem éri el a jogszabályban megfogalmazott követelményt, így a közlekedési tevékenység hatásterületét nem kell meghatározni. Készítette: IMSYS Kft. 172/216

173 3.6. Élővilág-védelem Jelen dokumentációhoz mellékelten csatoljuk a mellékletben az Előrehaladási jelentés Botanikai és zoológiai adatok és a mellékletben a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt. Az élővilág-védelmi hatások bemutatása, értékelése fejezet készítés, aktualizálás alatt van, amennyiben az elkészül, a Tisztelt Hatóságnak haladéktalanul be fogjuk nyújtani. Készítette: IMSYS Kft. 173/216

174 3.7. Környezet-egészségügyi hatások bemutatása, értékelése A környezet-egészségügyi hatások bemutatása, értékelése fejezet készítés, aktualizálás alatt van, amennyiben az elkészül a Tisztelt Hatóságnak azonnal be fogjuk nyújtani. Készítette: IMSYS Kft. 174/216

175 3.8. Az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások Vonatkozó jogszabályok évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) 1272/2008/EK rendelet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (CLP) évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról A telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek A telepítési hely közvetlen szomszédságában nem található A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. Kormányrendelet hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. A telepítési hely 10 km-es környezetében elhelyezkedő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket, valamint küszöbérték alatti üzemeket a 63. táblázat mutatja be. 63. táblázat Üzem neve Telephely címe Tevékenységi kör Üzem besorolása Elhelyezkedés a telepítési helyhez képest Égtáj Távolság Háztól-Házig Kft. Novexplo Robbantástechnikai Kft. MOL Nyrt. Bázistelep KITE Zrt. i Sörfőzde Zrt Cserkút, Plató u Bakonya, Külterület hrsz , Állomás u Pellérd, hrsz. 0140/ , Alkotmány u. 94. Gázipar (logisztika) Robbanóanyag raktározás Olajipar (logisztika) Nővényvédőszergyártás, raktározás Élelmiszeripar alsó küszöbértékű alsó küszöbértékű felső küszöbértékű küszöbérték alatti küszöbérték alatti K ÉNy K DK K ~1,4 km ~1,8 km ~2,9 km ~5,6 km ~7,2 km Készítette: IMSYS Kft. 175/216

176 Üzem neve Telephely címe Tevékenységi kör Üzem besorolása Elhelyezkedés a telepítési helyhez képest Égtáj Távolság i Agroker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. PICK SZEGED Szalámigyár és Húsüzem Zrt. 7623, Megyeri út , Siklósi út 3. Műtrágya raktározás Élelmiszeripar küszöbérték alatti küszöbérték alatti K K ~7,4 km ~8,8 km A telepítési helyhez legközelebb eső veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem a Háztól-Házig Kft. logisztikai telepe, mely a tervezett meddőhányó tartalék területtől (Kelet, hrsz. 097/8) ~1,4 km-re helyezkedik el keleti irányban. A közelben található ezen kívül a Novexplo Robbantástechnikai Kft. bakonyai robbanóanyag raktára, mely a meddőhányó tartalék tárolóterületektől északnyugati irányban, ~1,8 km-re található, valamint a MOL Nyrt. logisztikai bázistelepe, mely a tervezett meddőhányó tartalék területtől keletre, ~2,9 km távolságban helyezkedik el A természeti katasztrófáknak való kitettség bemutatása A magyarországi telephelyek esetében a természeti katasztrófáknak való kitettség vizsgálata során főként az alábbi természeti veszélyek kerülhetnek számításba: földrengésveszély, árvíz- és belvízveszély, villámveszély, szélvihar, tornádó, extrém hőmérsékleti viszonyok. A tervezett tevékenység felszín alatti (kitermelés) és külszíni (feldolgozás) létesítményekben egyaránt zajlik, ezért a telepítési hely kitettségét mindegyik felsorolt természeti veszélyt tekintve megvizsgáljuk Földrengésveszély Magyarország egészének szeizmicitása (földrengés aktivitása) alacsonynak mondható, ennek ellenére erős rengések (MSK 1 8 o körüli epicentrális intenzitásértékkel), ha kis számban is, de előfordulnak, meglehetősen rendszertelen területi eloszlásban. Az ország szeizmikusaktivitás-eloszlási képe nem egyenletes, vannak egyértelműen aktívabbnak nevezhető területek (pl. Komárom, Kecskemét térsége, a Jászság, Zala megye északi része). A 19. század közepétől napjainkig terjedő időszak rengéseinek gyakorisága alapján az ország területén gyakorlatilag évente négy-öt, a Richter-skála szerinti 2,5-3,0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengésre évenként, míg erős, nagyobb károkat okozó 5,5-6,0 magnitúdójú földrengésre éves intervallumban lehet számítani. A terület szeizmicitási besorolására az Európai Unióban jelenleg hatályos és Magyarországon is érvénybe helyezett szabványok: 1 Medvegyev Sponheuer Kárník-skála (12 fokozat) Készítette: IMSYS Kft. 176/216

177 MSZ EN :2008: Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre 1. rész: Általános szabályok, szeizmikus hatások és az épületekre vonatkozó szabályok és kapcsolódó Nemzeti Melléklet MSZ EN :2009: Eurocode 8: Tartószerkezetek földrengésállóságának tervezése 5. rész: Alapozások, megtámasztó szerkezetek és geotechnikai szempontok. Földrengés-veszélyezettség vonatkozásában Magyarország szeizmikus zónatérképe (MSZ EN (EUROCODE 8)) szerint a 3. szeizmikus zónában fekszik, tehát földrengések szempontjából közepesen veszélyeztetett terület. A vizsgálat alapjául szolgáló földrengés térképeket a 37. és 38. ábrákon szerepeltetjük. 37. ábra Magyarország szeizmikus zónatérképe 2 2 Forrás: Magyarországi Földrengési Információs Rendszer (MFIR), Készítette: IMSYS Kft. 177/216

178 38. ábra Magyarország földrengésveszélyeztetettsége 3 Árvíz- és belvízveszély Az árvízi kockázatok értékelését az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával összeállított részletes elöntési térképek, veszélytérképek alapján végeztük el. Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK sz. Irányelv előírja valamennyi vízgyűjtőterületre, hogy azonosításra kerüljenek azon területek, ahol jelentős potenciális árvízi kockázat áll fenn, illetve ennek előfordulása valószínűsíthető. A veszélytérképi területek illeszkednek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekhez, valamint a Víz Keretirányelvben szereplő rész-vízgyűjtőkhöz. A veszélytérképek az Irányelv előírásainak megfelelően három előfordulási valószínűségű terhelési esetre készültek el: nagy valószínűségű elöntések, közepes valószínűségű elöntések, alacsony valószínűségű elöntések. Magyarország nagy-, közepes-, illetve alacsony valószínűségi árvízveszélyes területeit, valamint a lakossági árvízveszély-érintettségét a 39. ábra mutatja be. A térképen látható, hogy térsége nem tartozik az ország árvíz által veszélyeztetett területei közé. 3 Forrás: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda, Készítette: IMSYS Kft. 178/216

179 39. ábra Lakossági érintettség az árvízveszély vonatkozásában 4 Belvízveszély a telepítési hely területén szintén nem jellemző. Magyarország lakossági érintettségét a belvíz veszélyeztetettség vonatkozásában a 40. ábra mutatja be. 40. ábra Lakossági érintettség a belvízveszély vonatkozásában 7 4 Forrás: Belügyminisztérium, Vízügyi Főigazgatóság, Vízügyi Honlap, Készítette: IMSYS Kft. 179/216

180 Villámveszély A természeti eredetű veszélyek, illetve környezeti katasztrófák vizsgálata során a villámvédelmi kockázatkezelés ismertetésére Magyarország villámsűrűség térképének segítségével térünk ki, mely négy övezetcsoportot határoz meg a villámlások gyakorisága alapján. Az ország területén a 41. ábra szerinti villámsűrűség értékek vehetők figyelembe. 41. ábra Magyarország villámsűrűség-térképe 5 A telepítési hely Magyarország villámsűrűség térképe alapján a 3 db/km 2 /év besorolású övezetbe tartozik. Villámtevékenység esetében a külszíni üzemi létesítmények / berendezések sérülésével kell számolni, amely a szerkezeti károsodáson keresztül akár a tűzveszélyes anyagok közvetlen gyújtását is okozhatja Szélvihar, tornádó Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékleten szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s között változnak, de lokálisan ettől jelentősen eltérő értékek is megfigyelhetők. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. Hazánkban, ha nagyon kis gyakorisággal is, de előfordulhatnak 120 km/h-t meghaladó lökésekkel járó viharok. Magyarországon bár viszonylag kis számban fordulnak elő tornádók, megjelenésük nem rendkívüli, azonban az ország földrajzi adottságainak köszönhetően a hazai tornádók nem tudnak olyan pusztító erősségűvé válni, mint akár egy észak-amerikai hatalmas síkságon. 5 A Siemens BLIDS villámfigyelő rendszere (az EUCLID tagja European Cooperation for Lightning Detection) alapján készített villámsűrűség térkép és villámsűrűség értékek esetében 3 felhő-föld villámsűrűség/km 2 /év érték figyelembevételét javasolják. Készítette: IMSYS Kft. 180/216

181 Általában EF0 és EF1 erősségű szélviharok alakulnak ki (az EF1 esetén a szélsebesség nem éri el a 180 km/h-t). Egy ilyen erősségű vihar is tud már károkat okozni, megbonthatja a háztetőket, betörheti az ablakokat, leszaggathatja a vezetékeket, kisebb fákat csavarhat ki vagy gyenge szerkezetű melléképületeket rongálhat meg nagyobb mértékben. Az elmúlt években Magyarországon regisztrált tubák és tornádók területi eloszlását a 42. ábra mutatja be. 42. ábra Magyarország tornádótérképe 6 A térképen látható, hogy térsége az ország azon területei közé tartozik, ahol az országos átlaghoz képest kisebb számban alakulnak ki tubák és tornádók. A telepítési hely térségében a leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli Extrém hőmérsékleti viszonyok Magyarország túlnyomó részén az évi középhőmérséklet 10 C és 11 C között alakul. A levegő hőmérsékletének nagytérségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, valamint a tengertávolság. A legalacsonyabb értékek a magasabb területeken, a Bakony és az Alpokalja egyes vidékein, illetve az Északi-középhegységben jelennek meg, itt általában a középhőmérséklet a 8 C-ot sem éri el. 11 C-nál magasabb értékek csupán elszórtan, a délies-délnyugatias lejtőkön fordulnak elő. meteorológiai jellemzői alapján a telepítési helyen az évi középhőmérséklet 9-10 C. 6 Forrás: Időkép Üzleti Szolgáltatások Kft., Készítette: IMSYS Kft. 181/216

182 43. ábra Magyarország évi átlag középhőmérséklete az közötti időszak alapján: 7 Magyarország éghajlati adottságaiból kifolyólag különleges, speciális beavatkozást igénylő, szélsőséges hőmérsékletből adódó veszélyhelyzettel nem kell számolni. A külszíni létesítmények esetén télen a fagymentesítésre, az üzemi karbantartó erők és eszközök folyamatos rendelkezésre állására kell a mindennapokban alkalmazottaknál is esetlegesen nagyobb gondot fordítani A környezethasználó tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait A fejezetben bemutatott táblázat alapján megállapítható, hogy a telepítési terület környezetében nem található olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem, melynek tevékenysége kiválthatja vagy fokozhatja a Magyar Urán tevékenységére vonatkozó hatótényezők kockázatát, illetve hatásait (a telepítési területhez legközelebb elhelyezkedő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem ~1,4 km-re található). A telepítési területhez három legközelebb elhelyezkedő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenysége a gáziparral, robbanóanyagokkal, illetve olajiparral kapcsolatos. Ebből adódóan valószínűsíthető, hogy a telephelyek területén potenciálisan bekövetkező baleseti események tűzhöz, illetve robbanáshoz köthetők, melyek sérülési, illetve halálozási övezetei jóval kisebbek, mint egy mérgezési esemény (pl. ammónia vagy klór kiszabadulása) hatásövezetei. Dominóhatásokat tekintve a telephelyek szintén kellően nagy távolságban helyezkednek el a telepítési területhez képest, ezért ilyen hatás szintén nem valószínű. 7 Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, Készítette: IMSYS Kft. 182/216

183 A természeti katasztrófákra visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait A fejezetben bemutatottak alapján megállapítható, hogy a legtöbb természeti veszélyforrás (mint az árvíz-és belvízveszély, villámveszély, szélvihar, tornádó, extrém hőmérsékleti viszonyok) nem azonosítható releváns veszélyként a telepítési területen, ezért a Magyar Urán tevékenységére vonatkozó hatótényezők kockázatát, illetve hatásait valószínűleg nem válthatják ki vagy fokozhatják. Egyedüli potenciális veszélyforrásként a földrengésveszély azonosítható, mivel a telepítési terület Magyarország szeizmikus zónatérképe szerint a 3. zónában fekszik, tehát földrengések szempontjából közepesen veszélyeztetett terület. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Magyarország területének szeizmicitása összességében alacsonynak mondható, valamint különböző szakirodalmak alapján megállapítható, hogy a földrengések a talajfelszínen okozott romboló hatásokhoz képest igen korlátozott hatást gyakorolnak a föld alatti bányászati műveletekre. 8, Baleset-, üzemzavar-kockázat mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára Veszélyforrások azonosítása A tervezett uránbányászati és feldolgozási technológiával kapcsolatban súlyos balesetek elleni védekezés szempontjából a következő veszélyforrások azonosíthatók: A robbantás folyamatának veszélyei, és a robbantás során használt robbanóanyag tárolására szolgáló létesítmény (robbanóanyag raktár) robbanásveszélye. Az ércfeldolgozás során alkalmazott vegyszerek környezetbe való kikerülésének veszélyei. A munkagépek, járművek üzemanyag-ellátását biztosító létesítmény tűzveszélyessége. A pakura környezetbe jutásának veszélye Robbantás A nagy szilárdságú homokkő jövesztése többnyire robbantással lehetséges. A robbantáshoz felhasznált robbanószerek tárolására robbanóanyag raktár létesül, mely tároló létesítmény robbanásveszélyes. A 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról V. fejezete határozza meg a robbanóanyagok tárolására vonatkozó általános követelményeket. Ezeknek a követelményeknek a tervezett tárolónak is meg kell felelnie mind külszíni robbanóanyag-raktár mind föld alatti robbanóanyag-raktár esetében. A robbantás során mérgező gázok szabadulhatnak fel, azonban azok mennyisége nem éri el a veszélyes mennyiséget, és megfelelő szellőztetéssel gondoskodni lehet a szűkebb és tágabb munkahelyi környezet biztonságáról. A robbantás során keletkező lökéshullám súlyos sérüléseket okozhat embereknek, élőlényeknek és az épített környezetet is megrongálhatja, károsíthatja. Az ÁRBSz (Általános 8 Pratt, H.R.; Hustrulid, W.A.; Stephenson, D.E., Earthquake Damage to Underground Facilities, Lenhardt, W.A., The Impact of Earthquakes on Mining Operations, 2009 Készítette: IMSYS Kft. 183/216

184 Robbantási Biztonsági Szabályzat) 4. melléklete a robbanóanyag tömegétől függően általános biztonsági távolságokat állapít meg a robbantás helyszíne és a védendő létesítmény között. Nemcsak a légnyomás hatása elleni, hanem a repeszhatás elleni és szeizmikus biztonsági távolságokat is meghatároz a jogszabály, amelyeket a biztonságos robbantás érdekében be kell tartani. Így biztosítható, hogy a robbantás szeizmikus és repeszhatása, valamint a légnyomása személyeket, védendő létesítményeket ne veszélyeztessen Ércfeldolgozás Az uránérc feldolgozásakor nagy mennyiségben használnak fel vegyi anyagokat. Ezen anyagok tárolása a bánya és az ÉDÜ területén fog megvalósulni, ahová a beszállítás közúton történik. A felhasználandó vegyi anyagok veszélyességét és az éves anyagfelhasználást a 64. táblázatban mutatjuk be. 64. táblázat Vegyi anyag megnevezése H 2 SO 4 (kénsav) 95%-os Ca(OH) 2 Fizikai forma CAS-szám H-mondatok GHS kódok Éves mennyiség Színtelen folyadék H314, H290 GHS t Színtelen kristály / fehér por H318 GHS t CaSO 4 Fehér por t NaCl HCl (sósav) 31%-os Fehér / színtelen kristályok / por Halványsárga folyadék t H290, H314, H335 MgSO 4 Szürkésfehér por H373, H411 Na 2 SO 4 NaClO 3 NaOH 50%-os K 2 SO 4 H 2 O 2 50%-os BaCl 2 Higroszkópos, fehér por Színtelen kristályos GHS05, GHS07 GHS08, GHS t 873 t t H271, H302, H411 GHS03, GHS07, GHS t Fehér folyadék H290, H314 GHS t Fehér kristályos anyag Színtelen folyadék Fehér, higroszkópos por t H302, H315, H318, H335 GHS05, GHS t H301, H332 GHS06 16 t A felhasznált kémiai anyagok közül a 219/2011. (X.20). Kormányrendelet hatálya alá a következő anyagok tartoznak: Magnézium-szulfát (MgSO 4 ) környezeti veszély (E2. veszélyességi osztály) Nátrium-klorát (NaClO 3 ) környezeti veszély (E2. veszélyességi osztály) Készítette: IMSYS Kft. 184/216

185 Az ércfeldolgozás során alkalmazott vegyi anyagokat és azok veszélyességét az alábbiakban mutatjuk be. Bárium-klorid (BaCl 2 ) Az ércfeldolgozás során keletkező hulladékvizeket kibocsátásuk előtt rádium-mentesíteni kell, mely BaCl 2 használatával oldható meg hatékonyan. A 10%-os BaCl 2 oldatot két keverőtartályba keverik be. A tiszta bárium-klorid szemcsés formájú, és lenyelve mérgező hatású, 10%-os vizes oldat formájában pedig nem mérgező, de ártalmas. Nátrium-klorát (NaClO 3 ) A NaClO 3 -ot az uránérc urántartalmának kioldása során alkalmazzák, mint oxidálószer. Előnye a piroluzittal (MnO 2 ) szemben, hogy alkalmazása esetén kisebb a fajlagos savfelhasználás. Mivel erős oxidálószer, így égést tápláló anyag, éghető anyagoktól távol kell tartani. Vele nem összeférhető anyag többek között a kén és a savak is. Ezen kívül a környezetre is veszélyes, mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat, ezért a tárolása és felhasználása során biztosítani kell, hogy nem jut ki élővizekbe az anyag. Hidrogén-peroxid (H 2 O 2 ), 50%-os Az 50%-os H 2 O 2 oldatot az urán szorpciós kinyerése folyamat során az utolsó lépésben az urán koncentrátum leválasztására használják 10%-os feleslegben. A hidrogén-peroxid erős oxidálószer, fokozhatja a tűz intenzitását, ha éghető anyaggal érintkezik, akkor tüzet okozhat. Vizes oldatai is bomlékonyak, 30%-osnál nagyobb töménység esetében robbanásveszélyesek lehetnek. Tárolása hűvös, száraz, jól szellőző helyen történjen, gyújtóforrástól és éghető anyagoktól távol. Kénsav (H 2 SO 4 ), 95%-os Az érfeldolgozás során a legnagyobb mennyiségben felhasznált vegyi anyag a kénsav. Az uránfeltáráshoz szükséges mennyiségű kénsavat reaktorba táplálják be, ezzel magas szabadsavat biztosítanak a rendszer elejére betáplált érc feltárásához. Az anyag maró hatású, lenyelve, belélegezve, bőrrel érintkezve veszélyes, súlyos égési sérülést okoz. Különösen roncsoló hatású a nyálkahártyák és a felső légutak, valamint a szem és bőr szöveteire. Belélegezve a hörgők és a gége gyulladása, görcse által, tüdőgyulladás és tüdőödéma léphet fel. Hűvös, száraz, jól szellőző helyen tárolható, éghető anyagoktól, sugárzó hőtől távol. A vízzel való érintkezés nem megengedett. Sósav (HCl), 31%-os A sósavat az elúciónak nevezett műveleti lépés során használják fel, az eluens NaCl-t és HCl-t tartalmaz. A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, íztelen, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz. Vizes oldata a sósav, a tömény sósav mintegy tömegszázalékos, ez azonban már nem mérgező. Hőhatástól óvni kell, hőbomlás során klórgáz és sósavgáz keletkezik. Levegőn füstölög, mert az oldatból távozó HCl a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. Tároló edényzet sérülése esetén a környezetbe kerülhet, így tehát mérgező felhő keletkezésével, valamint a kiszabaduló veszélyes anyag mérgező hatásával kell számolni. A területre jellemző uralkodó szélirány ÉNy-i, a D-i szelek igen ritkák, így a mérgező felhő északi irányban lévő lakott területek felé történő terjedésének valószínűsége alacsony. Készítette: IMSYS Kft. 185/216

186 Nátrium-hidroxid (NaOH), 50%-os A nátrium-hidroxid egy fémes bázis, vizes oldata erősen lúgos. Maró hatású, súlyos égési sérülést okoz. Jól szellőztetett, száraz helyen megfelelően felcímkézett tartályokban tárolható, összeférhetetlen termékektől távol. Környezetbe való kikerülése esetén a felszíni vizekbe vagy a csatornahálózatba való bekerülését meg kell akadályozni. Egyéb anyagok A NaCl (más néven konyhasó), a Na 2 SO 4 és a K 2 SO 4 nem veszélyes nátriumsók. A Ca(OH) 2, közismert nevén oltott mész azonban súlyos szemkárosodást okozhat Üzemanyag tároló A kőzetfejtés főbb gépeit alacsonyprofilú diesel üzemű fúrókocsi, rakodógép, dömper és főtehorgonyzó berendezések alkotják. A bányából származó, tört, osztályozott érc szállítását az ércfeldolgozó üzembe ipari úton, kb. 50 t teherbírású szintén diesel üzemű teherkocsikkal tervezik. Ezen munkagépek és szállító járművek üzemanyag-ellátását üzemanyagtöltő állomásokról biztosítják majd. A diesel üzemanyag (gázolaj) a 219/2011. (X.20). Kormányrendelet szerint a Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok c) gázolajok nevesített veszélyességi osztályba sorolandó, és a H226, H304, H315, H332, H351, H373, H411 mondatokkal jellemzett kockázatot jelent. A gázolaj (CAS száma: ) sárgás színű, jellegzetes szagú folyadék. Normál körülmények között stabil, erős oxidálószerekkel való érintkezése azonban tűzveszélyt okozhat. Hő, szikra, sztatikus elektromosság vagy láng hatására meggyulladhat, nitrátokat vagy egyéb erős oxidálószereket tartalmazó keveréke robbanóelegyet képezhet. Tárolása jól szellőzött helyen, hő- és gyújtóforrástól, erős oxidálószerektől távol történjen. A gázolaj tartályok, illetve csővezeték sérülése esetén a gázolaj a szabadba kerülhet, és tócsa alakulhat ki. A tócsa meggyulladása esetén tócsatűzzel, és az abból származó hősugárzás hatásával kell számolni Hőtermeléshez felhasznált tüzelőanyag tárolása Amennyiben a hőtermeléshez felhasznált tüzelőanyagként a pakura mellett születik döntés, a tervezett ÉDÜ területére külszíni pakura tároló létesítmény épül. A pakura tárolása megfelelő műszaki védelemmel, illetve kármentővel ellátott tartályokban történik majd. A tárolóba a pakurát tartálykocsival tervezik szállítani, a lefejtő területnél a megfelelő műszaki védelemmel szintén meg kell akadályozni a veszélyes anyagok elfolyását, talajba szivárgását. A pakura (CAS száma: ) a kőolaj atmoszférikus desztillációja során nyert maradék, sűrűnfolyó fekete anyag. Nagy PAH (policiklikus aromás szénhidrogén)-tartalma miatt mérgező, valamint karcinogén hatású lehet. Környezetbe való kijutásakor elsősorban a talajra, talajvízre és az élővilágra jelent kockázatot. Amennyiben a hőtermeléshez felhasznált tüzelőanyagként a földgáz kerül kiválasztásra, akkor csővezeték kiépítése szükséges. A gázvezeték legközelebbi csatlakozási lehetősége 1000 fm-re található az új ÉDÜ projekt területétől, ahonnan a betáplálás kiépíthető. A földgáz a 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti nevesített veszélyes anyag. A gázvezeték esetleges sérülése során fáklyatűz, gőzfelhő tűz vagy gőzfelhő robbanás következhet be, melyek hatásövezete azonban nem jár jelentős veszélyeztetettséggel. Készítette: IMSYS Kft. 186/216

187 Ércfeldolgozási maradék és víztisztítási csapadék tároló Az uránfeldolgozás során visszamaradt meddő, valamint a víztisztítás során képződő urántartalmú hulladék a meddőtározó téren kerülne elhelyezésre. Bár iparbiztonsági szempontból egyik anyag sem veszélyes, azonban mindenképp említést igényel a tárolók állékonysága. Az ércfeldolgozási maradékot jelen esetben a tározóban történő elhelyezés előtt szűrik, így biztosítható az alacsony (kb. 30%-os) víztartalma, amely kizárja a gátszakadást, illetve a zagyömlést (az ércfeldolgozási maradékot nem zagyként tárolják). A zagyszűrési lépés beiktatásával, ún. száraz technológia alkalmazásával a meddőtározó biztonsági szempontból is korszerű létesítmény lenne. A víztisztítási csapadék víztartalma magasabb, kb. 40%, így itt fennáll a veszélye egy esetleges gátszakadásnak. A tervezés során ennek vizsgálatára kiemelt figyelmet szükséges fordítani Veszélyhelyzeti alapesemények és lehetséges veszélyhelyzetek A különböző meghibásodások miatt létrejött anyagkiszabadulásokat követően különböző veszélyhelyzeti alapesemények következhetnek be. A kiszabaduló anyag fajtája, mennyisége, kiáramlásának mértéke, formája, stb. alapján az egyes esetekhez különböző alapfrekvenciákat rendel az irodalom. Az alapesemények vizsgálata általánosságban a következőkre terjed ki: Tűz (tócsatűz, fáklyatűz, tartálytűz, gőzfelhő tűz, stb.), robbanás (tartályrobbanás, gőzfelhő robbanás (VCE), kiforrás, forrásban lévő folyadék táguló gőzeinek robbanása (BLEVE), szilárd anyag robbanása és porrobbanás), szétrepülő tárgyak vizsgálata, mérgező anyagok kijutásának modellezése. A veszélyes anyagok kiszabadulással járó üzemi eseményeket a különböző berendezések szerint a 65. táblázatban szereplő kategóriák szerint csoportosíthatjuk: 65. táblázat Elsődleges esemény Hatása Epicentrum Szilárd anyag tárolók Tűz Hősugárzás A berendezés zónájában Robbanás és porrobbanás Túlnyomás, Repeszhatás A berendezés zónájában Nyomás alatt levő tárolók, berendezések Tócsatűz Hősugárzás A berendezés zónájában Fáklyatűz Hősugárzás A berendezés zónájában BLEVE Túlnyomás, Repeszhatás A berendezés zónájában VCE Gázfelhő tűz Túlnyomás Túlnyomás, Hőhatás Atmoszférikus és hűtött tárolók, berendezések A berendezés zónája körüli túlterhelt tartományban A berendezés zónája körüli gázfelhő tartományában Tócsatűz Hősugárzás A berendezés zónájában Készítette: IMSYS Kft. 187/216

188 Elsődleges esemény Hatása Epicentrum Tartálytűz Hősugárzás A berendezés zónájában Tartályrobbanás Repeszhatás A berendezés zónájában VCE Túlnyomás A berendezés zónája körüli túlterhelt tartományban Megfutás Hősugárzás A berendezés zónájában Kis tárolók, berendezések Tűz Hősugárzás A berendezés zónájában Robbanás Repeszhatás A berendezés zónájában Töltő-lefejtő állomás A körülmények függvényében megegyezhet a szilárd anyag tároló, az atmoszférikus, illetve a nyomás alatti tároló esetekkel. Technológiai edények Tűz Hősugárzás A berendezés zónájában Fáklyatűz Hősugárzás A berendezés zónájában Robbanás és repeszhatás Túlnyomás, Repeszhatás A berendezés zónájában VCE Gázfelhő tűz Túlnyomás Túlnyomás, Hőhatás Csővezeték A berendezés zónája körüli túlterhelt tartományban A berendezés zónája körüli gázfelhő tartományában Tócsatűz Hősugárzás A berendezés zónájában Fáklyatűz Hősugárzás A berendezés zónájában VCE Gázfelhő tűz Nyomás alatt lévő tárolók Túlnyomás Túlnyomás, Hőhatás A berendezés zónája körüli túlterhelt tartományban A berendezés zónája körüli gázfelhő tartományában A területen ideiglenes jelleggel (a végleges gázellátás kialakításáig) PB gáztartály lehet jelen. A nyomástartó edényeket szinte kivétel nélkül magas minőségi követelmények szerint készítik el, gondosan összeválogatott anyagokból, első osztályú hegesztéssel. Az esetleges meghibásodás okai a következők lehetnek: szivárgás és dominóhatás, csőtörés, edényrepedés, átfordulás, forrásban levő folyadék táguló gőzrobbanása (BLEVE). Atmoszférikus tartályok és edények Az atmoszférikus tárolótartályokat folyadékok tárolására használják, és a tartály tetejénél mérve 50 mbar nagyságrendig terjedő túlnyomás elviselésére vannak tervezve. Az atmoszférikus tartályok és a nyomástartó edények megkülönböztetésére a Pressure Equipment (Nyomástartó berendezések) definíció használható, amely szerint a nyomástartó edény megengedett legnagyobb túlnyomása 0,5 bar. Készítette: IMSYS Kft. 188/216

189 Az atmoszférikus tartályok és edények számos különböző szempont szerint csoportosíthatók (pl. tetőszerkezet alapján; szilárdság és védelem alapján, stb.). Az esetleges meghibásodás okai a következők lehetnek: szivárgás, tartályrepedés, tartálytüzek, tartályrobbanás, stb. Csővezetékek A csővezetékek funkciójuk szerint technológiai és szállítóvezetékekre oszthatók. A meghibásodások gyakorisága szempontjából használatos még a föld alatt és felett futó vezetékeket megkülönböztető csoportosítás is, illetve ennek további finomítása (pl. csőhídon futó vezetékek). Az esetleges meghibásodás okai a következők lehetnek: korrózió, kopás, túlfeszítés, ütközés (pl. tartálykocsik nekiütődése), stb. Szállítóeszközök és töltési műveletek A területen a beszállítás során a tartálykocsikból a tárolótartályokba történő átfejtés alkalmával is bekövetkezhet anyagkiszabadulás. A folyadékok lefejtéséhez használt tömlők általában kitűnő minőségű gumikeverékből készülnek. Az atmoszférikus nyomású lefejtésekhez készült tömlők lehetnek páncélozott kivitelezésűek, a nyomás alatt lévő gázok és cseppfolyósított gázok lefejtéséhez használt tömlők pedig szinte mindig páncélozottak. Fontos, hogy a különböző típusú tömlőket elkülönítve tárolják, és lehetőség szerint a felhasználási célnak megfelelően felcímkézzék. A meghibásodásnak ebben az esetben is több oka lehet (pl. tömlők elszakadása, stb.) Az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások A , , illetve fejezetben bemutatottak alapján megállapítható, hogy a telepítési terület környezetében nem található olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, melyből fakadó esetleges ipari baleset hatással lenne a Magyar Urán tevékenységére. Szintén megállapítható, hogy a területen természeti adottságaiból kifolyólag nem várható természeti katasztrófából eredő hatás sem. Amennyiben mégis bekövetkezne a Magyar Urán tevékenységétől független külső esemény (ipari baleset vagy természeti katasztrófa), az a telephely fő tevékenységére, az uránérc bányászatára a tevékenység föld alatti helyszínéből kifolyólag nincs hatással. Esetleges hatás a külszíni létesítmények esetén következhet be, melyekből adódó veszélyhelyzeteket a fejezetben mutattuk be. Készítette: IMSYS Kft. 189/216

190 3.9. Társadalmi-gazdasági hatások Az uránbányászat újraindításának társadalmi-gazdasági lehetőségei, hatásai ugyan valódi történelmi város, amelynek fejlődését kereskedelmi, kulturális és adminisztratív funkciók biztosították évszázadokon keresztül, ugyanakkor történetének egy meghatározó, mintegy 130 éves időszakában bányaváros is volt, amely fejlődésének legintenzívebb szakaszát a kitermelőipar felfutásának köszönhette. Az 1880-as évek utolsó harmadában iparszerűvé váló és egészen 2004-ig tartó szén-, majd az 1950-es években induló és az 1990-es évek közepén leépülő uránérc-bányászat sokoldalú és igen jelentős fejlődési impulzusokat adott a baranyai megyeszékhelynek. A város és a régió legfontosabb foglalkoztatójaként nemcsak a népességszám dinamikus növekedéséhez járultak hozzá, hanem egész városrészek felépítésének és arculatának kialakításában, valamint számos kulturális és sportfunkció formálásában is döntő szerepet játszottak a bányaüzemek. A bányák bezárásával a város és a régió legfontosabb, jellegadó termelő üzemeit vesztette el, amelyeknek a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben betöltött szerepét azóta sem sikerült pótolni. a rendszerváltás után kétségtelenül hanyatló pályára állt, és egyértelműen kimutatható a megyével együttes - leszakadása az országos trendektől és számos tekintetben a szerencsésebb és sikeresebb hazai nagyvárosoktól (Győr, Debrecen, Szeged) is. A város szerkezetváltása, a kulturális funkciókra történő fókuszálás, az elmúlt évtizedekben dinamikusan felfutó egyetem szerepvállalása ugyan hozott bizonyos részeredményeket, de egyfelől a várt áttörést a kulturális gazdaság sem volt képes produkálni, másfelől a város gazdasági szerkezete fájdalmasan törékeny maradt. Ebben a helyzetben nagy szükség lenne olyan munkahelyek teremtésére, melyek az adóbevételek növekedésén túl a térség gazdasági szerkezetét is erősítenék. Az uránbányászat két évtizeddel ezelőtti leépítését a kedvezőtlen piaci helyzetben tartósan gazdaságtalannak tűnő kitermelés és a magyar állam nehéz gazdasági helyzete együttesen eredményezte, amely nem tette lehetővé hosszabb távú, stratégiai vagy foglalkoztatáspolitikai célok érvényesítését. Az uránbányászat iránti újabb érdeklődés is elsősorban piaci alapon történt. A makrogazdasági környezet alapvetően alakult át az elmúlt évben. Az energiahordozók piacán tartósan emelkedő világtrendet hozott a növekvő (elsősorban ázsiai gyökerű) kereslet, az olcsón hozzáférhető kőolajkészletek szűkösségének fokozódása, valamint a nem-fosszilis energiahordozók társadalmi felértékelődése is. Az urán piacán ezeket a folyamatokat felerősítette a korábban mesterségesen nyomott árat kialakító tényezők kifulladása (a keresletet tartósan meghaladó kínálat), valamint ugyancsak az ázsiai országokban - az atomenergia-szektor jelentős bővülése. Mindezek eredőjeként az 1990-es évek közepén nagyjából USD/kg körül ingadozó fémurán ár 2007 és között folyamatosan meghaladta a 100 dolláros szintet. Ezen az árszinten a mecseki lelőhely megmaradó, a korábban felszínre hozott készletekkel nagyságrendileg megegyező uránércvagyona, a helyi geológiai és egyéb adottságokat is figyelembe véve, már gazdaságosan kitermelhető. A gazdasági, társadalmi vizsgálat keretében azonban elsősorban nem a bányanyitás gazdaságosságát, hanem annak bekövetkezte esetén várható települési és társadalmi következményeket vizsgáljuk. A kiindulási pontunk az volt, hogy a projekt legalább 20 évre tervezett időszakában mintegy 700, a nemzetgazdasági átlaghoz képest magasan bérezett új munkahely jön létre. A hatásokat első megközelítésben a bérkiáramláson keresztül Készítette: IMSYS Kft. 190/216

191 vizsgáltuk, amely közvetlenül eléri az évi minimum 1,7 Mrd forintot. Ekkora tömegű új forrás megjelenése a város és a szűkebb térsége gazdaságában igen jelentős multiplikált hatásokkal jár. A szerző szakértői becslése szerint az alacsony megtakarítási ráták és a térségben koncentrálódó jelentős fogyasztás hatására ötszörös jövedelmi multiplikátorral számolhatunk, amely évente mintegy 8,5 Mrd forintnyi bevételtöbbletet jelent a város és térsége lakosságának. A jövedelemnövekedés nem konvertálható közvetlenül újabb munkahelyekké, ezért úgy véljük, hogy a foglalkoztatási multiplikátor szerényebb mértékű lehet, de így is valószínűsíthetünk 1500 új munkahelyet, amelyek közvetve vagy semmilyen kapcsolatban nincsenek a bányavállalattal, de létrejöttüket a beruházás nyomán megvalósuló bérkiáramlás generálja. A vállalkozás működése során, éves szinten 30 Mrd-ot meghaladó árbevétellel számoltunk. Ennek egy része alvállalkozói láncokon keresztül a térségben marad. Az állam a megnövekedett ÁFA, a munkavállalók által fizetett SZJA és a társasági adó nyomán összesen Mrd forintos többletbevételt remélhet. Az érintett önkormányzatok a különböző forgatókönyvek szerint millió Ft-os éves többletet remélhetnek az iparűzési adóból, valamint további 100 milliós tételt az SZJA helyben maradó részéből. Számításaink szerint a megye GDP-je esetében 5% feletti, az ipari termelésben 14%-os, az ipari export tekintetében több mint 20%-os növekedésre lehet számítani. A beruházás kétségkívül jelentős térségi, gazdasági hatásai ellenére nem lehet szó nélkül elmenni némely potenciális társadalmi és települési kockázat mellett. Az ingatlanpiaci hatások megítélésünk szerint kettős, részben egymást kioltó jelleggel léphetnek fel. Egyfelől a gazdasági fellendülés és a várható szerény mértékű és erősen specifikus migráció némi pótlólagos keresletet támaszthat az évek óta stagnáló, alacsony árszinten beragadó ingatlanpiacon. Másfelől a bányanyitás által érintett környezetben elképzelhető az ingatlanok iránti kereslet csökkenése, bizonyos vevőket a bányászattal kapcsolatos félelmek elriaszthatnak. Mindenképpen fontosnak látjuk hangsúlyozni, hogy bármilyen beruházás hosszabb távú sikerét csak a város és az érintett települések társadalmi életébe való beágyazódás teheti lehetővé. ett igen aktív és élénk civil társadalom működik, amely folyamatosan figyelemmel kíséri és napirenden tartja a környezetvédelmi kérdéseket. A helyi társadalom egy részétől várható ellenérzések elsimításában vélhetően sokat segítene, ha a vállalkozás követné a pécsi bányászat hagyományos példáját a társadalmi szerepvállalás, például a kultúra vagy a sportélet támogatása terén a városban és az érintett településeken. Készítette: IMSYS Kft. 191/216

192 3.10. Éghajlatvédelem Éghajlati viszonyok A Dunántúli-dombság Ny-i fele és a Mecsek mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlatú (forrás: N. Skarbit et al (2014) Magyarország éghajlatának változásai a 20. században). Emellett a Mecsek éghajlatára az a legjellemzőbb, hogy hazánkban itt, főként a hegység déli lejtőin és előterében érződnek legjobban a mediterrán klímahatások (rövid tél, korai tavasz és második őszi csapadékmaximum). Az itt mért órás évi napfénytartam, a magas évi besugárzás, valamint a 9 11 C évi középhőmérséklet révén egyébként is Magyarország legenyhébb éghajlatú a tetőket leszámítva mérsékelten meleg-mérsékelten nedves területei közé tartozik. A csapadék mennyisége tekintetében a Mecsek csapadékelválasztóként is nevezhető, mivel az északi oldalakon és a tetőkön a 800 mm-t is meghaladhatja, délen 700 mm körül mozog az éves mennyiség. (Forrás: Pannon Enciklopédia) Mecsekre jellemző éghajlati elemek alakulását a 66. táblázat szemlélteti: Éghajlati elemek alakulása a Mecsekben (forrás: Évi középhőmérséklet 9-10 C Januári középhőmérséklet: C Júliusi középhőmérséklet: C Évi átlagos legnagyobb lehűlés: C Évi átlagos legnagyobb felmelegedés: C Uralkodó szélirány: ÉNY-i Éves csapadékmennyiség: mm Éghajlatvédelem 66. táblázat Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről szóló Tematikus Jelentése az éghajlatváltozást a következőképp definiálja: Az éghajlat állapotában bekövetkező változás, amely az éghajlat tulajdonságainak átlagában és/vagy változékonyságában végbement változással fejezhető ki (pl. statisztikai tesztek segítségével), és amely huzamosabb ideig, jellemzően évtizedekig vagy még hosszabb ideig tart. Az éghajlatváltozás lehet természetes belső folyamatok vagy külső hatóerők eredménye, illetve a légkör összetételére vagy a földhasználatra ható, hosszantartó antropogén eredetű változásoké. Az éghajlatváltozással kapcsolatos felelősségteljes gondolkodással elérhetővé válna az úgynevezett éghajlatvédelem, ez magában foglalná elsősorban a változások felismerését, a szükséges, és későbbiekben már megelőző intézkedések megtételét, azok nyomonkövetését, illetve nem utolsó sorban ellenőrzését, valamint fejlesztését. Készítette: IMSYS Kft. 192/216

193 A tevékenység érzékenysége az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra Bányászati tevékenységek éghajlati viszonyainak érzékenységével foglalkozó szakirodalom csak igen korlátozottan áll még most is rendelkezésre. Leginkább a szélsőséges időjárással összefüggő körülmények tekinthetők a főbb kockázati tényezőknek, amelyek a következők: Tartós szárazság, aszály állapot következményei: A bányászatra nincs gyakorlati hatása a mélybányászati módszerekkel történő termelés miatt, Az ércdúsításra kisebb hatása lehet a fedett (épületekben elhelyezett) technológiai berendezések kapcsán, leginkább a megnövekedett hőmérséklet következtében a hűtőkapacitás/energiafogyasztás megemelkedésével (légkondicionálás) illetve a gépekkel dolgozók ideális munkakörülményeinek biztosításával, A felszíni szállítás miatti porkibocsátás növekedne, ezért nagyobb vízfogyasztással kellene számolni a porlekötés megelőzése érdekében, A rekultivált depók növényzetének fenntartásához nagyobb vízfogyasztással kellene számolni. Heves esőzések, erős csapadékmennyiség esetén: A bányászatra nincs gyakorlati hatása a mélybányászati módszerekkel történő termelés miatt, Az ércdúsításra kisebb hatása lehet a fedett (épületekben elhelyezett) technológiai berendezések miatt, hirtelen lezúduló csapadékmennyiség esetén a berendezések védelmének, elhelyezésének pontosabb megtervezése, Közlekedéshez tartozó infrastruktúra részletesebb megtervezése, A felszíni lerakók vízgyűjtő medencéiből megnövekedett vízmennyiséget kellene szivattyúzással visszajuttatni az ércdúsító üzembe, A rekultivált lerakók takarórétegének eróziós kárai frissen kialakított, növényzettel védett rézsűkön. A 67. táblázat a klímaváltozás lehetséges következményeit elemzi a két fő éghajlati változó, úgymint a hőmérséklet és csapadékmennyiség, viszonylatában az ausztrál bányászatra. Jövőbeli éghajlatváltozás következményei a bányászati tevékenységre (Forrás: Climate Adaptation in Australian Mining Industry 2009) 67. táblázat Hőmérsékletváltozás következményei és követelményei Csapadék-változás következményei és követelményei Egyéb Bányászat előtti tervezési fázis Villamosenergia hálózat növekvő átviteli vesztesége a magasabb hőmérséklet miatt Megújuló energiaforrások használatának tervbevétele Biztonságos vízellátásra törekvés A bányavállalatok korlátozott kapacitásokkal rendelkeznek az alapvető tervezési gyakorlat és módszerek megváltoztatására, hogy gyorsan reagálhassanak a hosszú távú kihívásokra. A beruházás megtérülésének rövid távú elvárásai korlátozzák az új technológiák bevezetését. Készítette: IMSYS Kft. 193/216

194 Hőmérsékletváltozás következményei és követelményei Csapadék-változás következményei és követelményei Egyéb Bányászati tervezés és beruházás A bányászati és az ellátó rendszerek tervezés során a szélsőséges időjárási hatásokat figyelembe kell venni (vasúti, közúti hálózat ellenállósága magasabb hőmérséklet, áradás, szelek esetében) Gépek/berendezések kisebb hatékonysága magasabb hőmérséklet esetén Munkaerő kisebb hatékonysága magasabb hőmérséklet esetén Nehezedik a biztonságos vízellátás (a kevesebb csapadék nehezíti a lakossági vízellátást és az ércfeldolgozás vízigényének kiszolgálását) A hulladéktárolók optimális működtetésének akadályozása; külfejtések feltelése vízzel, zagytározó gátak veszélyeztetetése A bizonytalanság csökkentése érdekében pontosabb, átfogóbb éghajlati adatok szükségesek az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokhoz. Új ROI egyenlet alkalmazása szükséges, amely magában foglalja a szén- és az emelkedő energiafogyasztás költségét A biztosítási díjak emelkedhetnek, ami további költségnövekedéshez vezethet a szélsőséges időjárási események utáni újbóli biztosításkötésnél Az egyes tevékenységek átütemezése a változó feltételek esetén (pl. éjszakai fúrás) A változó csapadékmennyiségre tervezett bányászat költségnövelő hatású. A közösség és a bánya kapcsolata megváltozhat (például egy automatizált jövőben a helyi foglalkoztatás csökkenhet a forróbb, szárazabb környezetben) A földhasználati konfliktusok potenciális növekedése a mezőgazdaság és a bányászat között (azaz a vízelvonás, a felszíni és a felszín alatti szennyezők, a vízellátás okán) Termelés Hűtéshez nagyobb energia/kreativitás szükséges Jobb energiahasznosítási terv kidolgozása szükséges Foglalkozni kell a többletvíz / vízhiány kérdéssel a bánya helyszínétől függően Szárazság negatív hatással lehet a zagytározói gátakra, azok funkciójának optimális ellátásában Éghajlat változékonyság szabja meg a termelési tervet A jövőbeni éghajlati viszonyok melletti termelés kizárólag emberi tényezőkön fog múlni, nem a berendezéseken Készítette: IMSYS Kft. 194/216

195 Hőmérsékletváltozás következményei és követelményei Berendezések hatékonyságának csökkenése magasabb hőmérsékleti viszonyok között Nagyobb kiporzás Csapadék-változás következményei és követelményei Víz konfliktusok: a bánya rálicitálhat a víz árára egy közösséggel vagy más csoportokkal szemben. Szükségessé válhat az érc kevesebb vízzel való feldolgozására, (technológiai határok?) Közlekedési infrastruktúra veszélyeztetése (pl. hidak, utak, vasutak kimosása) Egyéb A hőkürtő hatás felmelegíti a külfejtések talpszintjét és megnehezíti a munkát gépek és emberek számára (pl. hűtésre szánt energiafogyasztás növekszik) Külfejtések és föld alatti bányák elárasztása Jobb talajvíz monitoring és modellezés szükséges Rugalmasabb tervezés és reagálás szükséges a gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények közötti működéshez Lejtő stabilizálási eljárások a kisebb/nagyobb esőzések esetére Lehetőségek megteremtése a nagyobb vizek kezelési stratégiáinak bevonására csapadékosabb területekről Az energiaforrások lehet, hogy megváltoznak a jövőbeli körülmények között (pl. gázolaj ára és szállítási költsége sarkallhatják más energiaforrások bevonását) Bánya bezárás A bányabezárási terveknek ki kell állniuk a bányászat utáni időjárási események és változások próbáját is Gyorsabb rekultiváció lehet szükséges a megnövekedett csapadék következtében Áradás esetén a zagytározói gátak átszakadhatnak (savas Változékonyság: tervezés és kivitelezés Más növényzet válhat szükségessé a jövőben, ahelyett, amit jelenleg használhatnak azon a helyszínen Készítette: IMSYS Kft. 195/216

196 Bezárás utáni, rehabilitációs időszak Hőmérsékletváltozás következményei és követelményei Rehabilitációt nehéz előre tervezni, ha a jövőbeli körülmények bizonytalanok (például a most jól növekvő növényzet típusai valószínűleg nem ugyanazok lesznek a jövőben) Csapadék-változás következményei és követelményei vizek beszivárgása) Beszivárgások hatása meglévő utak mentén elvezetett nagy mennyiségű vizek miatt Rehabilitált területek eróziója nagyobb csapadék mellett Egyéb Az ökológiai egyensúly megváltozhat, mivel egyes iparágak életképtelenné válhatnak - a bányászatra maradhat olyan dolgok elvégzése, mint pl. kártevők irtása, ha már a mezőgazdaság gyakorlat erre képtelen lesz. Bányászati közösségek miként fognak kinézni megváltozott éghajlati kondíciók mellett? A szereplők komplex kölcsönhatása a bánya életciklusa alatt egy sokkal komplexebb bezárási tervezést jelent az eltérő klíma-forgatókönyvek miatt Kockázatelemzés 30 évre vonatkozóan A ös időszakra készített Második Nemzeti Éghajlati Stratégia értelmében Magyarország éghajlatának jövőbeni alakulásának modellezését az elmúlt 30 év tudományos erőfeszítései ellenére is jelentős bizonytalanságok terhelik. A tanulmány szerint az egyes térségekben jelentkező hatások nem egyszerre és nem azonos mértékben fognak bekövetkezni, a feltételezett változások felismerését pedig nagyban nehezíti az éghajlat nagyfokú természetes változékonysága. Fontos tényként említi még a dokumentáció, hogy az elmúlt évben végzett nemzetközi és hazai kutatások alapján hazánk térségében az üvegházhatás erősödésével a következő évtizedekben a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérsékletemelkedés várható. Egyúttal éghajlatunkra jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. A tenyészidőszak valószínűleg forróbb és szárazabb lesz, amit a felhőzet csökkenése miatt jelentkező párologtató képesség-növekedés is súlyosbít. Mindezek tudatában az elkövetkezendő 30 évre nagyon nehéz egy megbízható előrejelzést mondani, de az biztosra vehető, hogy a jövőbeli szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válásával, leginkább a szárazság, és a csapadékmennyiség kiszámíthatatlanságával a bányászati tevékenység is változni fog és a as pontban már említett lehetséges opciók tudatában fel fog készülni a lehetséges és bekövetkezhető szcenáriókra. Az előírt intézkedések nyomonkövetését rendszeres ellenőrzésekkel, szakmai továbbképzésekkel, nyilvántartások szabályos időközönkénti verifikációjával lehetne fenntartani A tevékenység hatása a hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére Az uránérc bányászatának hatása a terület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére nincs jelentős hatással. Készítette: IMSYS Kft. 196/216

197 Üvegházhatású gázok várható kibocsátása, csökkentésüket szolgáló intézkedések A tervezett tevékenység során széndioxid kibocsátás a tüzelőberendezések üzemeltetéséből, valamint az ércfeldolgozási tevékenység során a feltárásból származik. A számítások során meghatároztuk földgáz tüzelés, valamint a pakura tüzelés CO 2 kibocsátását is. Földgáz tüzelés esetén: A becsült CO 2 kibocsátás az alábbiak szerint becsülhető: A szükséges éves hőenergia igény: ~ GJ A gáz hőértéke: MJ/t Szükséges gáz mennyiség tonnában: ~ /50.750=6 000 t 1 t gáz=1471 m 3, t gáz= m 3. Kazánok üzemeltetése során a becslések szerint tehát évi m 3 földgázt égetnek el. Ebből az éves CO 2 kibocsátás az alábbiak szerint számolható: tco 2 /év = tevékenységi adat [TJ/év] x kibocsátási tényező [tco 2 /TJ] x oxidációs tényező. Tevékenységi adat [TJ/év] = összes gázfogyasztás [m 3 ] x éves fűtőérték [TJ/m 3 ] Éves fűtőérték [GJ/m 3 ] = összes hőmennyiség [TJ]/ összes gázfogyasztás [m 3 ] x 1000 A számítás során kibocsátási tényezőként a jogszabálynak megfelelően 56,10 tco 2 /TJ oxidációs tényezőként 1,000 szorzó faktort alkalmazunk. Ezen számítási mód alapján a 300 TJ/év tevékenységi adatot az 56,1 tco2/tj kibocsátási tényezővel és 1,000 oxidációs faktorral szorozva, éves szinten tco 2 /év kibocsátás várható. Pakura tüzelés estén: A számítási metódus a fentieket követi, de itt 92,3%-os széntartalmat feltételezve a kibocsátási tényező 85,1 tco 2 /TJ, így éves szinten tco 2 /év kibocsátás várható. Az ércdúsitási technológiában a feltárást kénsavval végzik oxidáló szerként NaClO3-t használnak. Ebben a munkafázisban CO 2 szabadul fel, ennek éves mennyisége tco 2 /év. A közúti és nem közúti (telephelyen mozgó) gépjárművek által kibocsátott CO 2 becslése során a HBEFA (Handbuch für Emissionsfaktoren) emissziós adatbázisát használtuk fel. A HBEFA adatbázis ún. járműrétegekhez (járműkategória, üzemanyag, emissziós szabvány, űrtartalom alapján létrehozott csoportok) rendel hozzá emissziós faktorokat, amelyeket motorpadi vagy valós helyszíni mérésekkel határoznak meg. Az adott ország járműparkja, illetve a járművek futásteljesítménye ismeretében ezekből meghatározható az átlagos emissziós faktor. A HBEFA adatbázis az útkategória, valamint Készítette: IMSYS Kft. 197/216

198 forgalmi helyzet (pld. főút, 90 km/h sebességkorlátozás, szabad forgalom lefolyás) függvényében különböző emissziós faktorokat is meg tud adni. Az adatbázisban Svájc, Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország Norvégia adatai szerepelnek 1990-től. A HBEFA adatbázisban használt németországi, valamint a magyarországi személygépkocsi park között emisszió szempontjából mintegy 4-5 éves lemaradás volt megállapítható. A 2010-es emissziós faktorok (ezek feleltehetők meg a hazánkban jelenleg futó gépjármű összetétel átlagos km-enkénti egy járműre vetített kibocsátásának) 68. táblázat Country Year Vehicle category Pollutant Fuel Emission factor Unit CH 2010 HGV CO2 diesel [g/vehkm] CH 2010 LCV CO2 diesel [g/vehkm] CH 2010 LCV CO2 petrol [g/vehkm] A gépjárművek kibocsátásából származó CO 2 mennyiségét az alábbiak szerint becsültük: Tonna CO 2 = 1 jármű által megtett út (km) * fajlagos emissziós paraméter (g/j/km)* jármű darabszáma (j)* Mivel a telephelyi anyagmozgatásban és a közút szállításban is nehéz tehergépjárművek vesznek részt ezért emissziós faktorként a fenti táblázat első sorában lévő emissziós faktort alkalmaztuk (HGV). A számítás során úgy kalkuláltunk, hogy a telephelyen mozgó napi 215 és a szállításban résztvevő napi 31 nehézgépjármű által megtett utat egyaránt 10 km-nek becsültük. Ez így a fentieket figyelembe véve a járműforgalomból napi 2 tonna, éves szinten kb. 669 t CO 2 /év kibocsátás várható. A tevékenység következtében tehát mindösszesen (összesítve a tüzelési, technológiai és közlekedési/szállítási eredetű CO 2 kibocsátást) kb tco 2 /év az alkalmazandó tüzelőanyagtól függően Üvegházhatású gázok várható kibocsátása, csökkentésüket szolgáló intézkedések A bányászatból származó üvegházhatású gázok kibocsátása a bányászat jelentőségének csökkenésével az 1980-as évek végétől csökken. Ezt támasztja alá a 44. ábra is, amely jól mutatja, hogy 1985-től a bányászat jelentősen visszaszorult és ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátása is 2015-re mindössze 0,2%-ot tesz ki. Készítette: IMSYS Kft. 198/216

199 44. ábra: A szilárd tüzelőanyagokból származó kibocsátás és a földalatti széntermelés alakulása A 44. ábra függőleges tengelye a metán kibocsátás mennyiségét Gg-ban adja meg, ezzel szemben a vízszintes tengelyen a föld alatti szén kitermelés összege látható kilotonnában. A kék szín az aktív bányászati tevékenységet jelöli. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 2015-ben kiadott dokumentációjában, Magyarország ásványi nyersanyag nyilvántartásában is az előbb említett csökkenő tendenciával találkozunk. Ahogy a 2. táblázat szemlélteti 2015-ben uránérc kitermelés nem történt, a kt-nak megfelelő kitermelhető vagyonban nem történt változás. Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartása, hazánk január 1-i ásványvagyon készletét és a évi termelésének egy részlete 69. táblázat Ásványi nyersanyag Termelés 2015-ben Földtani vagyon Kitermelhető vagyon Mm 3 kt Mm 3 kt Mm 3 kt Uránérc Vasérc Bauxit 8, Ólom- és cinkérc Készítette: IMSYS Kft. 199/216