BIZTOSÁGTECHNIKA az Egészségügyben I.

Átírás

1 BIZTOSÁGTECHNIKA az Egészségügyben I. Munkaegészségügy DE OEC Dr. Terjék László PhD

2 BIZTONSÁGTECHNIKA FOGALMA A biztonságtechnika a munkavédelem egyik fő területe. Olyan szervezési és műszaki intézkedések, eszközök rendszere, amelyek megakadályozzák a veszélyek vagy ártalmak, ill. a veszélyes és ártalmas termelési tényezők hatását a dolgozókra. A feladata : a baleseti veszély csökkentése, a balesetek megelőzése - szervezési intézkedésekkel (pl. csökkentett munkaidővel, munkaközi szünetek közbeiktatásával) - szervezési eszközökkel (pl. a munkavédelmi oktatás és propaganda eszközeivel) - műszaki intézkedésekkel (pl. technológiai-, műveleti-, kezelési-, karbantartási utasításokkal) - műszaki eszközökkel: a gép és a környezet célszerű, biztonságos kialakításával, kollektív védőeszközök (pl. burkolatok) alkalmazásával, személyi védőeszközök alkalmazásával.

3 Gépek, berendezések, kéziszerszámok biztonságtechnikája A gépek a korszerű termelésben nagy szerepet játszanak. A nagy teljesítményű gépek, gépsorok egyrészt lényegesen növelik a munka termelékenységét, másrészt felmentik a dolgozókat a nehéz fizikai munka végzése alól. Ugyanakkor gépesítés baleseti veszélyeket is hozhat a munkafolyamatba. Ezek káros következményeinek elhárítása érdekében nagy gondot kell fordítani a gépek biztonságos üzemére és az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. A különböző gépek, berendezések, azok alkatrészei és töltetei, az általuk megmunkált anyagok üzem közben mozgásokat végezhetnek, a környezettől lényegesen eltérő hőmérsékleten, nyomáson lehetnek. Ezek potenciális veszélyt jelentenek a hozzájuk érő, ill. a környezetükben tartózkodó emberek számára, tehát balesetet okozhatnak.

4 Gépek biztonságtechnikája A legjellemzőbb veszélyes tényezők gépeknél a forgó-, mozgó tárgyak: az önmagukban forgó alkatrészek (pl. tengely, orsó, szerszám), az egymásbaforgó alkatrészek (pl. fogaskerékpár, hengerpár), haladó alkatrészek (pl. gyalugép asztala, szalagfűrész,) a lengő alkatrészek (pl. karok); a megmunkálás alatt levő munkadarabokkal való érintkezés (pl.mosodai vasalás); a gépalkatrészek kirepülése (pl. faipari gyalugép kése); a munkadarab kirepülése (pl. nem kellően rögzített munkadarab, forgács).

5 Gépek biztonságtechnikája A gépek tervezésénél, gyártásánál, telepítésénél, üzemeltetésénél biztonsági szempontból fontos feladat: a forgó-, mozgó alkatrészek veszélyességének minimálisra csökkentése; a gépek biztonságos kezelhetőségének biztosítása (az ergonómiai követelmények betartásával), biztonsági berendezések alkalmazása.

6 Gépek biztonságtechnikája A biztonságos üzemeltetés feltételeit már a gépek elhelyezésénél, alapozásánál is szem előtt kell tartani. Fő szempont, hogy az egyes gépek egymásra és az ott dolgozókra ne fejtsenek ki káros hatást.

7 Gépek biztonságtechnikája A gépek biztonságos kezelhetősége érdekében az indító-, vezérlőés leállító szervek legyenek jól áttekinthetők, elérhetők, hozzáférhetők, de védett helyen legyenek, küszöböljék ki az akaratlan bekapcsolást (pl. reteszeléssel, indítókulcs alkalmazásával) és tegyék lehetővé a gyors kikapcsolást.

8 Gépek biztonságtechnikája A kollektív védőeszközök alkalmazásának célja : a személyi sérülések megelőzése, a baleset valószínűségének csökkentése, esetleg a sérülés súlyosságának enyhítése.

9 Ennek érdekében kollektív védőeszközök - meg kell akadályozni, hogy valamely gép működése a szabályostól veszélyes mértékben eltérjen (korlátozó berendezések, pl. végállás kapcsolók alkalmazása) - meg kell akadályozni vagy csökkenteni kell a veszélyes és ártalmas termelési tényezők hatását a dolgozóra (pl. alkalmazása) - biztosítani kell, hogy veszély fellépte vagy fokozódása esetén a legcélszerűbb ellenintézkedés minél gyorsabban és biztonságosabban megtörténjen (vészberendezések, pl. a vészleállítók alkalmazása).

10 kollektív védőeszközök Kollektív védőeszközök főbb fajtái: - rögzített teljes védőburkolatok (a védett részt teljesen lefedik; tömör vagy perforált, rácsos kivitelben) - rögzített részleges burkolatok (csak részlegesen fedik le a géprészt; pl. köszörűkorong, körfűrész)

11 kollektív védőeszközök - mozgatható (elhúzható, nyitható) reteszelő védőburkolatok (a gép csak a védőburkolat zárt helyzetében működik) - vezérlő burkolatok (a gép a burkolat becsukásával indítható)

12 kollektív védőeszközök - automatikus védőburkolatok (a veszélynek kitett testrészt kitolja a veszélyes térből) - távolságtartó védőburkolatok (védőkorlát, védőkerítés; a dolgozó testrészei nem férhetnek a veszélyes térhez - állítható (szelektív) védőburkolatok (a munkadarab méretének megfelelően állítható a mérete)

13 kollektív védőeszközök - önbeálló (szelektív önbeálló) védőburkolatok (a védőburkolatot a munkadarab mozgása nyitja és zárja) - biztonsági kikapcsoló készülékek (a veszélyes géprészek megközelítésekor megállítják azokat, mielőtt még balesetet okoznának) - kétkezes vezérlőkészülékek (a veszélyes térbe nem nyúlhat be a kezelő, mivel az indításhoz mindkét kezét használnia kell)

14 kollektív védőeszközök - Túlfutás gátló készülékek (burkolatok késleltetett eltávolítása) - mechanikus reteszelő készülékek (gép indítását, menet közbeni nyitását akadályozzák meg). A kollektív védőeszközöktől megköveteljük, hogy a veszélyes területet minél teljesebb mértékben elzárják, a dolgozók behatolását megakadályozzák; a fellépő igénybevételeknek ellenálljanak és a munkavégzést ne akadályozzák.

15 Személyi (egyéni) védőeszközök Személyi (egyéni) védőeszközöket akkor kell használni, ha a termelő berendezés kialakításával, a termelési folyamatok szervezésével, építészeti- és tervezési megoldásokkal, kollektív védőeszközökkel a munkavégzés biztonsága nem teljesíthető. Védőhatása csak a használóra, viselőre terjed ki.

16 Személyi (egyéni) védőeszközök Fejvédelemre különböző védősisakok, védősapkák és fejvédő kámzsák; szem és arcvédelemre védőszemüvegek, védőpajzsok és arcvédők; légzésvédelemre teljes gázálarcok, fél álarcok, frisslevegős- és sűrített levegős készülékek ; kézvédelemre kesztyűk, tenyérvédők, csuklószorítók, ujjvédők; a testfelület védelmére kötények, köpenyek, ruhák, vállvédők; lábvédelemre papucsok, cipők, bakancsok, csizmák, lábszár-, boka-, térd-, lábfej- és sípcsontvédők; zaj elleni védelemre hallásvédő vatták, füldugók, fültokok; lezuhanás ellen biztonsági munkahevederek, biztonsági hevederek; égő ruházat oltására tűzoltó pokrócok; szem kimosására szemöblítő palackok

17 A gép fogalma: Olyan összekapcsolt alkatrészek és alkotó elemek együttese, melyek közül legalább egy mozog. A megfelelő mozgató, vezérlő és energia átalakító szerkezettel együtt, melyeket valamely meghatározott célból kapcsoltak össze. Gépnek kell tekinteni gépek együttesét is, amelyeknek olyan az összeállítása és vezérlése, hogy együttes egészként működnek ugyanazon cél elérése érdekében.

18 A gépek jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása: 1. Mechanikai veszélyforrások: zúzódás, nyíródás, vágás, elkapás, behúzás, befogás, lökés, átszúrás, beszúrás, súrlódás, dörzsölés, kirepülés, állékonyság csökkenés, csúszás, megbotlás, el-, le-, beesés veszély. 2. Villamos veszélyek: villamos részek érintése (közvetett, közvetlen), elektromágneses, hő (villamos okból), gép villamos berendezését érő külső hatások. 3. Zajhatások: halláskárosodás vagy más biológiai szervek (egyensúly vesztés, figyelem elterelés), akusztikus jelek érthetőség csökkenés. 4. Hőhatások: megégés, robbanás, hőforrások okozta sugárzás, hideg hatására bekövetkező fagyások, klímahatások. 5. Rezgéshatások: különböző ideg- és érrendszeri panaszt előidéző. 6. Sugárzások okozta veszélyek + távolhatásokat okozó: ívfény, lézer, ionizáló sugárzások, nagyfrekvenciás mágneses mezők.

19 A gépek jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása: 7. Anyagok okozta veszély: mérgező folyadékok, gázok, gőzök, porok, tűz- és robbanásveszély, makrobiológiai és mikrobiológiai veszélyek. 8. Mellőzött ergonómiai szempontok (+ emberi tulajdonságoknak és képességeknek való megfelelés hiánya): egészségtelen testtartás, túlzott megerőltetés, emberi test felépítésének nem megfelelés (kézfej, lábfej tartás), eve gondatlan használata, nem megfelelő világítás, idegi szellemi túl- vagy alulterhelés, emberi tévedések. 9. Veszélyek együttes figyelembe vétele (testi, lelki): az egyikre tudok figyelni, a másikra nem, vibráció melegben, hidegben, vegyi anyag száraz-meleg, nedves környezetben.

20 A gépek jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása: 10. Működési zavarok: energiaellátás, géprészek törése, egyéb energiaellátás zavarai működtető és vezérlő rendszerben, géprészek, folyadékok kirepülése, vezérlőrendszer zavara, váratlan indulás, váratlan átfordulás (holtponton), hibás szerelés, a gép bomlása, állékonyság csökkenése. 11. Védőintézkedések, védőberendezések hibája, hiánya: védőburkolatok, biztonsági berendezések, indító és fékberendezések, biztonsági jelképek és jelek, tájékoztató vagy figyelmeztető berendezések, energiaellátó és kikapcsoló berendezések, vészhelyzeti intézkedések, munkadarabok adagolása és leszedése, a biztonsági gépbeállításhoz vagy karbantartáshoz szükséges eszközök hibája, hiánya, vezetékek hibája, hiánya.

21 A gép alkalmazása A gép alkalmazása csak akkor biztonságos, ha az üzemeltetés során gondosan betartják a gépkezelési utasításban rögzített munkavédelmi előírásokat. Minden dolgozó csak olyan gépet kezelhet, amelyhez megfelelő szakismerete van, amelynek biztonsági előírásait elsajátította és a kezelésre megbízást kapott. Egyes gépeknél és berendezéseknél még külön vizsgát is előírnak. Ilyen gépet csak a szóban forgó típusú gépre érvényes vizsgával rendelkező személy kezelhet. A gépek megindítása előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy az üzemképes állapotban van-e, megindítása nem okoze kárt a kezelő vagy más dolgozók testi épségében. Sok berendezésnél kötelező az indulás előtt figyelmeztető hangjelzés adása is.

22 A gép alkalmazása A gépeket csak rendeltetésszerűen (vagyis arra a célra, amelyre készült, és olyan igénybevétellel, amelyre engedélyezték) szabad használni. Ezzel megelőzhető a gép törése, rongálódása vagy más, baleseti veszéllyel járó esemény bekövetkezése. A gép környékét tartsuk rendben és tisztán. A szerszámokat, alkatrészeket szekrényben, polcon vagy más kijelölt helyen, az anyagokat előírás szerint tároljuk. A kezelési helyeket és a közlekedési utakat tartsuk mindig szabadon. A gépeket általában működés közben állandó felügyelet alatt kell tartani. Ha a dolgozó valamilyen okból kezelőhelyét elhagyja, előzőleg a gépet ki kell kapcsolni és megindulását meg kell akadályozni. A gépek gondos karbantartása mind a gép, mind a dolgozó szempontjából igen lényeges.

23 KEZELŐELEMEK: (21/1998 IKM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről) a vezérlőkészülék olyan része, amely ha működtetik, akkor az a készüléket működteti. Rendeltetése, hogy egy személy működtesse. Működtetésük alapján: van kézi és lábműködtetésű. Fajtái: nyomógomb billenő kapcsoló karok kézi kerekek lábkapcsolók pedálok

24 KEZELŐELEMEK: A kezelőelemek és a jelzőelemek a kezelőtérben vannak elhelyezve. Fontos szempont ezekre az ergonómiai feltételek biztosítása. Mik is ezek? Alakját, színét úgy kell megválasztani, hogy téves vagy akaratlan bekapcsolás ne következzen be. Be és kikapcsolás egyértelmű legyen. A kezelőelem és a gép vezérelt mozgása azonos irányú és egyértelmű legyen. Könnyen és biztonságosan kezelhető és elérhető legyen. Elhelyezkedésüknél feltétel az áttekinthetőség, egymástól és a géptől megfelelő távolság, ne keljen veszélyzónába benyúlni. Megfelelően működtethető legyen. Jelölés alapján a kezelőelemek rendeltetése jól látható, felismerhető legyen. Feliratot vagy szimbólumot kell elhelyezni a kezelőelemen vagy annak közvetlen közelében.

25 VÉSZKIKAPCSOLÁS: (MSZ EN 418) Funkciója: a fellépő vagy fennálló, személyeket fenyegető veszélyek, gép vagy anyagkárosodások csökkentése vagy megakadályozása, amit egy személy egyetlen cselekvése működésbe hozhat. A vészkikapcsoló berendezés elemei: Vezérlő készülék (a kezelőelem működtetésekor, a vészkikapcsoláskor történő rendelkezéseket adja ki.) Kezelőelem (vörös színű, gombafej típusú nyomógomb, huzalsodrony, fogantyú) Hajtóelem (a gép mozgását eredményező szerkezet) Egy vagy több vészkikapcsoló berendezést kell alkalmazni. (pl. szalagmunka esetén) Kivételt képeznek ez alól a kézbenntartott berendezések, ahol nem kell vészkikapcsoló berendezést alkalmazni. A vészkikapcsoló önmagában nem tekinthető védőberendezésnek.

26 VÉSZKIKAPCSOLÁS: A kikapcsolási művelet bekövetkezhet: 1. energia ellátás megszakításával. 2. hajtó elemek mechanikus szétkapcsolásával. 3. kikapcsolás energia ellátás mellett, majd leállás után az energiaellátás megszakítása. Jellemző még rá, hogy működtetése nem okozhatja további veszélyforrás kialakulását. A vészkikapcsolási helyzetnek a feloldásig fenn kell állnia, de a feloldás nem eredményezhet újraindítást, csak a kezelőelemek visszaállítása után.

27

28 Balesetvédelem áram okozta esetekben Mi befolyásolja a kialakuló áram nagyságát: - Az érintkező felület nagysága (Ezért NE viseljünk órát, nyakláncot vagy egyéb testékszert magunkon munka közben=> nő az érintkező felület!) - Az áram útja a testben (Az áramütés hatását fokozhatja az, hogy az áram létfontosságú szerveken halad át -tüdő, szív...-) - A bőr állapota és nedvessége - Az áramütés ideje (A testrészeknek is van ellenállása, de ez kb 1-5 sec. alatt megszűnik) - Az áram frekvenciája (A Hz közötti áram veszélyes, halálos, a 100 khz feletti veszélytelen, mivel a test ionjai nem képesek felvenni a nagyfrekvenciás rezgést) - Az áramütés váratlansága - A lelkiállapot - Alkoholos befolyásoltság

29 Balesetvédelem áram okozta esetekben Az áram hatása a szervezetre: Az áramerősség A szervezet reakciója 0,5-2 ma bizsergés 2-6 ma enyhe görcs 6-10 ma fájdalmas görcs ma elengedési küszöb ma mellkasi görcs, légzésbénulás ma < szívbénulás, szívkamralebegés*, halál

30 Balesetvédelem áram okozta esetekben AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje: - Kiszabadítás az áramkörből. - Elsősegélynyújtás. - Az orvos vagy a mentők értesítése. - A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). - A munkahelyi vezetők értesítése.

31 Érintésvédelmi előírások, szabályok Mi is az a háztartási áram: Az utcai légvezeték hálózat (vagy földkábel) általában négy vezetőből áll. Ezek a következők: 1db nulla (O) és 3 db fázis (R,S,T). A nulla általában le van földelve, ez jól megfigyelhető az utcai légvezetéktartó oszlopoknál. Szakaszonként az oszlopról lefutó csupasz sodrony egy földbeásott fémszuronyhoz van csavarozva. Ezeken kívül létezik még egy ötödik vezető is, ez pedig az úgynevezett védőföld ez helyileg van kialakítva, tehát mindenkinek a saját villanyórájánál egy földbeásott fémvezetőhöz van kötve és innen van elvezetve a konnektorok oldal-klipszeihez.

32 Érintésvédelmi előírások, szabályok A vezetékeknek szabványosított színjelölésük van amelyeket soha nem szabad felcserélni, összekeverni! Ezek a következők: R,S,T fázisvezető: FEKETE (esetleg barna) Nulla vezető: Kizárólag KÉK Védőföld: Kizárólag ZÖLDSÁRGA (régen piros) Megjegyzendő egyes dupla szigetelésű kábelek külső köpenye lehet egyszínű (fekete vagy fehér) viszont a belső (közvetlenül a vezetőn levő) szigetelés már színes. A nulla vezető tehát földpotenciálon van, mivel mi is a földön állunk (szintén O potenciál) érintése veszélytelen.

33 Érintésvédelmi előírások, szabályok A feszültség a másik három vezetőn van az alábbi eloszlásban: 1db nulla (O) és 3 db fázis (R,S,T) R fázis <-> S fázis=400 Volt T fázis <-> R fázis=400 Volt T fázis <-> S fázis=400 Volt R fázis <-> O nulla=230 Volt T fázis <-> O nulla=230 Volt S fázis <-> O nulla=230 Volt Tehát az elektromos munkavégzés a fázisvezetők között illetve a fázisok és a nulla között van. Ebből látszik hogy mi is a veszély forrása. Két fázisvezető megérintése gyakorlatilag halálos (400 Volt) Csak az egyik fázis érintése (földön állva) életveszélyes (230 Volt) Áramütésről akkor beszélünk, ha az áramkör az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést veszélyezteti vagy zavarja.

34 Érintésvédelmi előírások, szabályok Az érintési feszültség nagysága teljesen véletlenszerű (a zárlat keletkezési helyétől függ) A hibafeszültség megengedhető felső határa 50 V. Ezért alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. Ez a védőföldelés hivatott az érinthető felületet a földdel összekötni így az úgynevezett hibaáram ezen vezetőn folyik (és nem készüléket megérintő személyen). Ezért is SZIGORÚAN TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES földelési csatlakozóval ellátott készülékeket (Fritu, mosógépek, vasalók, hütőgép,stb) földeletlen (oldalklipsz nélküli) konnektorba dugni. Durva esetben ha a hibaáram eléri a kismegszakitó(k) leoldási áramértékét azt le is oldja megszakítva az áramkört.

35 Érintésvédelmi előírások, szabályok Az érintésvédelmi szabvány a készülékeket három osztályba sorolja az alábbiak szerint: I. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad használni. A védővezetős érintésvédelem működési elve az, hogy hiba (pl. testzárlat)esetén az adott helyen fellépő érintési feszültség nagyságát (a hibafeszültséget) csökkenti, vagy ha azt nem lehet a megengedett érték alatt tartani, akkor ezt az élettanilag veszélytelennek tartott 0,2 másodpercen belül kikapcsolja. Ezt a kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták), esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával lehet elérni. Az I. év. osztályba tartozó készülékek fogyasztói tájékoztatójukban utalnak arra, hogy csak védővezetővel ellátott csatlakozóaljzatokba csatlakoztathatók. A készülékek csatlakozó vezetékeire szerelt csatlakozó dugók pedig rendelkeznek oldalsó védővezető- érintkezővel. A hatályban lévő előírások szerint az épületek villanyszerelési rendszereiben minden esetben ki kell építeni a védővezetőt.

36 Érintésvédelmi előírások, szabályok II. Érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős,vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része (hajszárító, kávéőrlő, porszívó, villanyborotva stb.). Ezeken a készülékeken a jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem rendelkeznek védővezető-érintkezővel.

37 Érintésvédelmi előírások, szabályok III. Érintésvédelmi osztályba soroljuk azokat a készülékeket, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken szükséges, ipari szabályozó rendszerek, helyi megvilágítások, valamint pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása, áthelyezhető kerti világítórendszer stb.

38 Érintésvédelmi előírások, szabályok Villamos berendezések vizsgálata Vizsgálati időpont, gyakoriság első vizsgálat legalább 4 évente legalább 6 évente legalább havonta naponta minden használat előtt A vizsgálandó berendezések megfelelő állapotú villamos készülékek általában megfelelő állapotú villamos berendezések és helyhez kötött készülékek megfelelő állapotú, helyhez nem kötött villamos készülékek, vezetékeik, csatlakozóik, hosszabbítóik, valamint az állandó készülékek hibaáram védő berendezései és szigetelésfigyelők. a nem állandó készülékek hibaáramvédő berendezéseinek működésvizsgálata a nem állandó készülékek hibaáram védő berendezései feszültségvizsgálók, szigetelt munkaeszközök, szigetelt védőberendezések és kifogástalan működésük

39 Érintésvédelmi előírások, szabályok Szigetelésiellenállás-értékek Berendezések és eszközök Szigetelési ellenállás 1000 V alatti új berendezések száraz környezetben (első vizsgálat) 1MΩ 1000 V alatti új készülékek nedves környezetben és szabadtéren 0,5MΩ I. érintésvédelmi osztályú berendezés 100Ω/V II. érintésvédelmi osztályú berendezés 2MΩ III. érintésvédelmi osztályú berendezés (a vezetõk és a föld közötti ellenállás) 250 kω

40 Érintésvédelmi előírások, szabályok A vezetékek alapterhelhetõsége A vezető keresztmetszet e, mm 2 A csoport B csoport C csoport Cu (réz) Al (Alumínium) Cu Al Cu Al 0,5 7 A 10 A 13 A 0,75 10 A 13 A 16 A 1,0 12 A 16 A 20 A 1,5 16 A 13 A 20 A 17 A 25 A 22 A 2,5 20 A 16 A 27 A 21 A 34 A 27 A 4 27 A 21 A 36 A 29 A 45 A 35 A 6 35 A 27 A 47 A 37 A 57 A 45 A A 36 A 65 A 51 A 78 A 61 A A csoport: vakolat alá védőcsőbe húzott vezeték B csoport: vakolatba helyezett, vagy falra ragasztott vezeték C csoport: szabadon szerelt vezeték Forrás: Épület fenntartási 2x2 (Villanyszerelés) - Építésügyi Tájékoztatási Központ