Különleges Műveleti Erők tevékenysége vezetésének és irányításának támogatási aspektusai a korszerű rádiófrekvenciás eszközök alkalmazásának tükrében

Átírás

1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Gulyás Attila Különleges Műveleti Erők tevékenysége vezetésének és irányításának támogatási aspektusai a korszerű rádiófrekvenciás eszközök alkalmazásának tükrében Doktori (PhD) értekezés tervezet Témavezető: Dr. Németh András (PhD) egyetemi docens Budapest

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA... 6 KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGHATÁROZÁSA... 7 KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK... 8 KUTATÁSI MÓDSZEREK FEJEZET MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖRNYEZETÉNEK ELEMZÉSE AZ EURÓPAI BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI NATO védelmi és biztonsági irányelveinek fejlődése, átalakulása Az Európai Unió védelmi és biztonsági irányelveinek fejlődése A BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSÁNAK NEMZETI VONATKOZÁSAI VÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZONOS ÉRDEKKÖZÖSSÉGŰ ÁLLAMOKKAL ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK FEJEZET KÜLÖNLEGES MŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK VIZSGÁLATA A NATO KÜLÖNLEGES MŰVELETI PARANCSNOKSÁG IRÁNYELVEI A KM VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA A KÜLÖNLEGES MŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI MODELLEK Felsővezetői (stratégiai szintű) különleges műveleti törzstiszti csoport Különleges műveleti komponens parancsnokság Különleges műveleti haderőnem A vezetési és irányítási modellek összefoglaló értékelése KÜLÖNLEGES MŰVELETI DOKTRÍNÁK, VALAMINT NÉHÁNY NATO ÉS EU TAGORSZÁG KM ERŐINEK STRUKTURÁLIS KIALAKÍTÁSA NATO Különleges Műveleti Doktrína AJP MH Különleges Műveleti Doktrína Az USA, kiemelten az US Army különleges műveleti vezetési és irányítási rendszere A lengyel különleges műveleti erők vezetési és irányítási rendszere és szervezetei A litván különleges műveleti erők vezetési és irányítási rendszere és szervezetei A román különleges műveleti erők vezetési és irányítási rendszere A Magyar Honvédség jelenlegi különleges műveleti struktúrája, vezetési és irányítási rendszere ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK FEJEZET A NEMZETI KM VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A NYITOTT RENDSZEREK ELMÉLETE ÉS A KONGRUENCIA-MODELL Az elméleti kongruencia-modell összefoglalása A NEMZETI KM ERŐK VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK TERVEZÉSE Környezet Előzmények, erőforrások Csoportfolyamatok Az egyén és a feladat Output és a visszacsatolások A vezetési és irányítási rendszerelemek kialakítása A NEMZETI KÜLÖNLEGES MŰVELETI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEMZETI KÜLÖNLEGES MŰVELETI KÉPESSÉG FELADATRENDSZERE ÉS ELEMEI A különleges műveleti ezred szervezeti elemeinek meghatározása A különleges műveleti zászlóalj A különleges lövész zászlóalj Támogató zászlóalj Híradó század

3 Harctámogató (ISR) zászlóalj Egészségügyi központ Légi különleges műveleti és különleges szállítási képességet biztosító erők és eszközök A KM ezred és a támogató alegységek összefoglalása HADMŰVELETI SZINTŰ PARANCSNOKSÁG KÜLÖNLEGES MŰVELETI FŐNÖKSÉG STRATÉGIAI SZINTŰ PARANCSNOKSÁG KÜLÖNLEGES MŰVELETI KOORDINÁCIÓS ELEM A NEMZETI KM ERŐK VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA AZ ALAPTÖRVÉNY SZERINTI KÜLÖNLEGES JOGREND BEVEZETÉSE ESETÉN A NEMZETI KM ERŐK VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A SZÖVETSÉGI KERETEKBEN TERVEZETT MŰVELETEK VÉGREHAJTÁSAKOR A VEZETÉSI SZINTEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK FEJEZET A NEMZETI KM KÉPESSÉG INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA A VEZETÉS ÉS IRÁNYÍTÁS DEFINIÁLÁSA, AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK SZERVEZÉSÉNEK ALAPJAI A NEMZETI KÜLÖNLEGES MŰVELETI ERŐK INFOKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSA A KM ERŐK INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK SZERVEZÉSE HONI KM KIKÉPZÉSEK ÉS GYAKORLATOK INFOKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSA A KM vezetési pontok infokommunikációs központjai Közvetlen összeköttetések infokommunikációs csatornái Rádióforgalmi rendszerek kialakítása Rádiórelé hálózat szervezése Vezetékes hang (távbeszélő) és adatátviteli (telefax) rendszerek szervezése Informatikai hálózatok szervezése Hadszíntéri állandó infokommunikációs hálózat Futár és tábori posta hálózatok szervezése A KM infokommunikációs rendszer vezetési alrendszere Az infokommunikációs rendszer logisztikai alrendszere Infokommunikációs tartalék eszközök A KM ERŐK INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A KÜLÖNLEGES JOGREND INTÉZKEDÉSEINEK BEVEZETÉSE ESETÉN A KM ERŐK INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A NEMZETKÖZI KIKÉPZÉSI RENDEZVÉNYEK ÉS MŰVELETEK VÉGREHAJTÁSA SORÁN A vezetési pontokat összekötő közvetlen infokommunikációs csatornák rendszere Az infokommunikációs rendszer vezetési rendszere Az infokommunikációs rendszer logisztikai biztosító alrendszere A MINIMÁLIS KATONAI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK AZ ÉRTEKEZÉS HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATAIM A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓIM FELHASZNÁLT IRODALOM ÁBRAJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK A MAGYAR-ANGOL NYELVŰ LÁBJEGYZETEK FORDÍTÁSA (SZERZŐI FORDÍTÁS)

4 Bevezetés Az aszimmetrikus konfliktusokban a hagyományostól eltérő vezetési elveket kell követni, másféle módszereket kell alkalmazni. (...) A módszereket és a szervezetet folyamatosan fejleszteni szükséges és azokat hozzá kell igazítani a kihívásokhoz. [1] A modern hadviselés, a negyedik generációs hadműveletek korában, a NATO 1 tagállamok nemzeti haderőinek folyamatosan változó biztonsági környezethez igazodó vezetési és irányítási (C2 2 ) rendszereiknek evolúciója során, fokozott igény mutatkozik ezek technikai hátterét biztosító komplex híradó és informatikai platformok közti átjárhatóság megteremtésére, a kapcsolódó tervezési és szervezési elvek harmonizációjára. Az erőfeszítések alapvetően a magas reagálási szintű alegységek és egységek folyamatos készenlét-tervezésére és feszes szolgálatellátására irányulnak, amely a nemzetközi terrorizmus megfékezésére, mint korunk egyik kiemelkedő katonai fenyegetésének behatárolására, minimalizálására, leküzdésére összpontosít. Nemzeti haderőnk fenntartását, szárazföldi és légi védelmi képességeinek fejlesztését Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája (MNKS2012) alapvetésként értelmezi, védelmi képességeink kialakítását nemzeti önerőből, valamint nemzetközi védelmi együttműködés keretében kell megvalósítani. Az MNKS2012 bevezetőjében alapgondolatként kerül megfogalmazásra, hogy A globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú és méretű változások kiszámíthatatlanságot okoznak. Európában és szomszédságában a 21. század elején is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy regionális konfliktusban. Mindez továbbra is szükségessé teszi a hiteles katonai erő fenntartását. [2]. Ez alapján a korábban már létező fegyvernemek és szakcsapatok helyzetét, átalakítási lehetőségeit át kell tekinteni, újabb igényeket kell megfogalmazni, majd a nemzeti védelmi képesség és a szövetségesi kötelezettségteljesítés folyamatos fenntartása mellett a prioritások figyelembevételével folytatni kell a megkezdett fejlesztéseket. A nemzeti különleges műveleti (KM) képesség kialakítása Magyarországon nemzetközi katonai tanintézetekben végzett, nemzetközi műveletekben szolgáló tisztek, főtisztek elképzelései alapján és támogatásával, a NATO vezető tagországai példáit követve a évi nemzeti Védelmi Felülvizsgálat alapján kezdődött meg. A szolnoki mélységi 1 NATO North Atlantic Treaty Organizations Észak-atlanti Szerződés Szervezete 2 C2 Command and Control 4

5 felderítő zászlóalj bázisán megalakult az első nemzeti különleges műveleti zászlóalj, illetve a szárazföldi középirányítói szervnél kialakításra kerültek ezen új képesség reprezentánsai ben stratégiai szinten is megjelentek a különleges műveletek szakértői, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségének osztályszintű elemeként. A sikeres szakmai képzéseknek, illetve a nemzetközi tapasztalatok alapján végzett átalakításoknak köszönhetően, új katonai képességünk eredményesen vizsgázott a hazai kiképzési rendezvényeken, az országvédelmi feladatokban, valamint missziós körülmények között Irakban és Afganisztánban, öregbítve ezzel a magyar nemzeti haderő világszerte elismert hírnevét. A biztonságpolitikai környezet folyamatos változása a védelmi képességek súlyponteltolódását eredményezte. A képességfejlesztés elmúlt közel 15 éves története során szerezett tapasztalatok lehetővé teszik egy átfogó felülvizsgálat lefolytatását, majd a képességfejlesztésben elért eredmények tükrében végrehajtható a szükséges módosítások előkészítése, esetlegesen új irányvonal kijelölése. A nemzeti KM erők fejlesztése, annak szükségszerűsége immáron nem kérdésként jelenik meg, hanem elfogadott folyamat a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél, a közép- és felső vezetésében. Áttekintve a nemzeti különleges műveleti képességfejlesztés eddig elért eredményeit, értekezésemben javaslatokat fogalmazok meg a nemzeti KM vezetési és irányítási rendszer átalakítására, bővítésére, valamint az ennek támogatására szolgáló infokommunikációs rendszer kialakítására. Mindkét kitűzött feladat több módon, több megközelítésben is megoldható. Az általam tervezett KM vezetési és irányítási modell, majd az ezt támogatni képes infokommunikációs rendszer tervezésekor messzemenően figyelembe vettem a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai környezetet, a nemzetközi példákat, valamint a jelenlegi hazai helyzetet, elsősorban gazdasági vetületű realitásokat is. Határozott álláspontom, hogy a valós védelmi igényeken alapuló nemzeti különleges műveleti képesség jelenlegi szintjéről, megfelelő előkészítő munkát követően a XXI. század aszimmetrikus és hibrid jellegű kihívásaira magasabb szinten megfelelni képes tényezővé fejleszthető. A nemzeti különleges műveleti erők képességfejlesztése tehát folyamatos munkát, magas szintű együttműködést igénylő szakmai feladat, amelyet a Magyar Honvédség altiszti/tiszti/főtiszti/tábornoki állománya kellő szintű konszenzus esetén, eredményesen képes végrehajtani. Mára már rendelkezésre áll mind a szakmai tudás és tapasztalat, mind pedig az elöljárói akarat, illetve és a szükséges erőforrások annak érdekében, hogy a nemzeti KM képességfejlesztés folyamata új lendületet kapjon. Az értekezésben felépített különleges 5

6 műveleti vezetési és irányítási rendszer ezen változata, valamint a támogató infokommunikációs infrastruktúra az elöljárói szándék alapjain került megtervezésre. A tudományos probléma megfogalmazása A kétpólusú világrend felbomlásával, az újabb biztonsági kihívások, kockázatok és fenyegetések megjelenésével a hagyományos és a nem hagyományos hadviselés kevert formáinak (hibrid) alkalmazása, az aszimmetrikus műveletek a katonai tevékenységek mindennapi részévé váltak. A válságreagáló, ezeken belül pedig a lázadóellenes műveletek aktív szereplői a nemzetközi különleges műveleti erők. A NATO és az Európai Unió (EU 3 ) nemzetei felismerték a különleges műveleti képességfejlesztés időszerűségét és fontosságát, melynek elemei a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak eredményes végrehajtása céljából kerültek meghatározásra. A nemzeti haderők átalakítási koncepciói alapján a különleges műveleti képesség kialakítása és perspektivikus felfejlesztése indokolt, időszerű lépés. A válságreagáló műveletek alapját képező lázadóellenes műveletek, az ebben részt vállaló nemzetközi különleges műveleti erők vezetési és irányítási rendszereinek kialakítása valódi kihívás a NATO és EU tagországok számára, mivel nem létezik kötelező érvényű szabályzó dokumentum ennek megszervezésére. Hazánk is hasonló kihívásokkal áll szemben különleges műveleti képességének kialakításakor, fejlesztésekor. Mivel a nemzetközi példák és ajánlások az erők és eszközök eltérő képesség-, illetve fejlettségi szintje miatt nem ültethetőek át teljes mértékben az új nemzeti különleges műveleti rendszer kialakítása során, hazánknak önállóan kell meghatározni egy olyan működőképes koncepciót, amely képes válaszokat megfogalmazni a KM erők és eszközök nemzeti és nemzetközi alkalmazásával kapcsolatos kihívásokra. Általánosságban megfogalmazva, bármilyen katonai képesség fejlesztésekor egy több szempontú vizsgálati rendszer eredményeire alapozva minden esetben meg kell határozni a fejlesztés stratégiai célját/céljait és időrendi sorrendben meg kell fogalmazni az elérendő részcélokat, képességszinteket. Tekintettel arra, hogy a biztonság, és ezzel együtt az alkalmazási környezet változásával a jelenlegi nemzeti KM képesség már nem képes maradéktalanul megfelelni minden tekintetben az új kihívások által támasztott követelményeknek, tudományos kutatásaimat a fenti koncepció mentén kívánom elvégezni. 3 EU European Union 6

7 Mivel a rendelkezésre álló erők, eszközök és erőforrások jelentősen befolyásolják a lehetséges fejlesztési irányokat, az új vezetési és irányítási modell, illetve az azt támogató technikai alrendszer kialakítása során maximálisan figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat. Kutatási hipotézisek meghatározása Értekezésemben a primer és szekunder kutatásokon keresztül képet alkotok a nemzeti különleges műveleti képesség fejlesztésének lehetőségeiről, valamint megfogalmazom a perspektivikus vezetési és irányítási rendszer kialakításának alapvető követelményeit. Ennek érdekében hipotéziseimet az alábbiak szerint fogalmazom meg. 1. A különleges műveleti erők képességfejlesztése vonatkozásában rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabb szervezéssel jelentősebb költségnövekedés nélkül olyan módon lehet felhasználni, hogy a különböző alkalmazási szintek által megkövetelt képességek a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljanak hazánk, valamint a NATO és az EU különleges műveleti igényeivel. Ennek megvalósításával hazánk katonai képességnövelő, erősokszorozó hatást érhet el. 2. A jelenlegi KM vezetési és irányítási rendszer átalakításával, a felsővezetői (stratégiai) szintű képviselet, valamint műveleti (hadműveleti) szinten a különleges műveleti főnökség intézményrendszerének megszilárdításával, illetve a végrehajtó katonai képességek átszervezésével, új struktúra kialakításával az európai törekvésekhez igazodva lehetővé válik a katonapolitikai szinten hozott döntések hatékonyabb előkészítése és végrehajtása. Ehhez nem szükséges jelentős többleterőforrás aktivizálása, a rendelkezésre álló humánerőforrás szakmai tapasztalatának megfelelő csoportosításával, a képességek hatékonyabb szervezésével, felhasználásával hadműveleti-stratégiai szinten is jelentős képességnövekedés érhető el. 3. Végrehajtói szinten a KM képesség nemzeti szintű összpontosítására van szükség a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében, amely egy különleges műveleti ezred felállításával valósítható meg a leghatékonyabban. Ennek struktúráját úgy kell meghatározni, hogy az illeszkedjen a nemzeti feladatrendszerhez, valamint a nemzetközi felajánlások rendszeréhez és jellegéhez egyaránt. 7

8 4. A KM ezred vezetésének és irányításának infokommunikációs támogatása megvalósítható a jelenleg a NATO hagyományos erői által is alkalmazott a különleges műveletek sajátosságait figyelembe vevő elvek, eszközök és eljárások újszerű alkalmazásával, a nemzeti különleges műveleti erők nemzetközi alkalmazása során szerzett tapasztalatok célirányos felhasználásával. A békevezetés technikai alrendszere lehetőséget biztosít nem csak a hagyományos erők vezetésének és irányításának támogatására, hanem a különleges műveleti erők vezetési elemeinek támogatására is. Kutatásaimban alapvetően támaszkodom a jelenlegi NATO és EU stratégiákban, doktrínákban, valamint a nemzetközi szervezetek alapdokumentumaiban rögzített elvek és eljárások feldolgozása során megismert információkra, javaslataimat ezen alapokon nyugvó tudományos eredmények tükrében fogalmazom meg. Kutatási célkitűzések Kiterjedt elméleti kutatásaim és gyakorlati tapasztalataim alapján az alábbi célkitűzéseket fogalmazom meg. 1. A nemzetközi biztonsági környezet, védelmi folyamatok időrendi áttekintése során megvizsgálni és igazolni a különleges műveleti erők alkalmazásának létjogosultságát, valamint a nemzeti KM képességfejlesztés idő- és szükségszerűségét. 2. Nemzetközi szabályzatok, szabványok, okmányok, NATO és EU kiadványok, nemzeti és a nemzetközi tudományos kutatások eredményei alapján a fenti vizsgálatok eredményeinek tükrében meghatározni a nemzeti KM képesség átalakításának és fejlesztésének lépéseit. 3. Az új szervezeti struktúrához illeszkedve, a megfogalmazott tevékenységi és feladatrendszer alapján kialakítani a nemzeti KM erők vezetési és irányítási modelljét. 8

9 4. Meghatározni a nemzeti KM erők vezetési és irányítási rendszerének kiszolgálására alkalmas technikai alrendszerrel szemben támasztott követelményeket, majd megtervezni az infokommunikációs támogatás rendszerét, az elvárt képességek és rendelkezésre álló erőforrások alapján meghatározni annak elemeit. Kutatásaimnak nem képezik tárgyát, illetve célját az alábbiak. 1. Mindenre kiterjedő, átfogó biztonság- és védelempolitikai elemzés összeállítása. A nemzetközi biztonsági és védelmi folyamatokat elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni harc szűrőjén keresztül vizsgálom, kiemelve azokat a történéseket, amelyek elősegítették/elősegítik a nemzetközi közös fellépést az aszimmetrikus fenyegetések, kihívások ellen. 2. A NATO-t és az EU-t alkotó nemzetek nemzeti különleges műveleti vezetési és irányítási rendszereinek részletes bemutatása. A nemzetközi szövetségeket alkotó tagállamok nem egységesen alakították ki és fejlesztik saját nemzeti KM erőiket, az értekezés keretei nem teszik lehetővé az átfogó, mindenre kiterjedő összehasonlító elemzést. Az általam fontosnak tartott, KM szempontból jelentősnek ítélt nemzetek vezetési és irányítási rendszereinek vizsgálatát alapvetően a hazai adaptáció lehetőségének figyelembe vételével végeztem. 3. A nemzeti különleges műveleti harcászati/hadműveleti erők feladatrendszerének részletes ismertetése. A vonatkozó NATO és EU dokumentumok részletesen bemutatják és elemzik a különleges műveleti végrehajtó erők fő és kiegészítő feladatait, ezért értekezésem tartalmi kidolgozása során csak megemlítem, illetve szükség esetén lábjegyzetben magyarázom a vonatkozó műveletek lényegi elemeit, mozzanatait. 4. A nemzeti különleges műveleti erők jelenlegi és perspektivikusan kialakítandó vezetési és irányítási (hadműveleti és stratégiai szintű) rendszerelemeinek, feladatrendszerének részletes ismertetése. Ide sorolható a békevezetés és a különleges jogrend bevezetése, a hazai és a nemzetközi gyakorlatokon, valamint a nemzetközi válságreagáló műveletekben történő alkalmazások során tervezett feladatok részletes 9

10 kifejtése és elemzése. Azok kutatása újabb értekezés tudományos alapját szolgáltathatja. Kutatási módszerek Kutatásaim során primer és szekunder módszerek egyaránt felhasználásra kerülnek. 1. A rendelkezésre álló NATO és EU dokumentumok, valamint a kapcsolódó szakirodalmi források alapján felmérem a nemzetközi és a regionális társulásokra jellemző szabályozási, tervezési és szervezési elvek, illetve technikai eszközrendszer jelenlegi állapotát, továbbá azok összefüggéseit a biztonság és védelempolitikai kihívásokkal, a nemzetközi terrorizmus elleni harccal kapcsolatos feladatok meghatározása érdekében. A nemzetközi tendenciák alapján vizsgálom a közép- és hosszú távú védelmi fejlesztések lehetséges irányait. 2. Megvizsgálom a nemzetközi terrorizmus elleni harccal összefüggésbe hozható magyarországi szervezetek működésének jogszabályi környezetét, a kapcsolódó szaktevékenységek katonai vonatkozású feladatait, valamint az azokat végrehajtó nemzeti katonai szervezet struktúráját. 3. A fenti vizsgálatok eredményeire alapozva, a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok feldolgozását követően felmérem a nemzeti különleges műveleti erők vezetése, irányítási rendszere, képességfejlesztésének lehetőségeit. 4. A KM feladatrendszer ismeretében elvégzem a rendelkezésre álló és a perspektivikus infokommunikációs eszközpark képességeinek vizsgálatát, elemzem az ezekből felépülő rendszer elvárt tulajdonságait, majd felmérem kialakításának, üzemeltetésének, valamint az erre épülő kommunikáció tervezésének és szervezésének lehetséges eljárásrendjét. 10

11 1. fejezet Magyarország biztonságpolitikai környezetének elemzése Magyarország jelenlegi biztonság- és védelempolitikai törekvéseinek, távolabbi ambíciószintjeinek megértéséhez, védelmi elkötelezettségének komplex vizsgálatához célszerű áttekinteni a nemzetközi szövetségesi rendszereket, az európai államok közötti regionális szerveződések gyökereit, kialakulását és fejlődésének lépéseit. Ezen keresztül pontosabban megérthetjük a rendszerváltást követő hazai biztonságpolitikai törekvések változását, áttekinthetjük a nemzeti védelempolitikai célokat. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Európai Unió gazdasági válságokra és katonai konfliktusokra adott válaszainak kronológiai vizsgálatával, a kihívásokhoz igazodó cselekvésváltozatok rövid áttekintésével átfogó képet kapunk az elmúlt évtizedek világ- és európa-politikai történéseiről. A NATO és más szövetségi rendszerek által készített biztonságpolitikai elemzések, katonai stratégiák által megfogalmazott irányelvek, valamint feladatszabások (javaslatok) ismerete lehetővé teszi a nemzeti képességek fejlesztési irányainak és az együttműködés rendjének vizsgálatát mind a tagállamokkal, mind a regionális partnerekkel. Az MNKS2012 a Működési környezet fejezetében így foglalja össze a biztonság és annak katonai feladatai komplex értelmezésének lényegét: A biztonság nem katonai vetületeinek egyre inkább megnő a fontossága, ez ugyanakkor nem jár együtt a katonai tényezők szerepének csökkenésével. A Magyar Honvédség feladatainak sikeres végrehajtását döntően befolyásolják azok a körülmények, amelyek között küldetését végre kell hajtania. Csak a biztonsági környezetből fakadó kihívások, Magyarország szövetségi tagságából és a ratifikált nemzetközi egyezményekből eredeztethető jogok és kötelezettségek, a haderő várható alkalmazásának jellemzői, valamint a rendelkezésre álló anyagi és humán erőforrások figyelembevételével lehet a szükséges képességeket meghatározni. [2, p. 7.] Célszerű tehát a nemzeti katonai képességek fejlesztését folyamatában vizsgálni illetve felülvizsgálni, a megfogalmazott módosítási igényeket/javaslatokat következetesen véghezvinni a szövetségi és regionális keretek közötti nemzeti érdekérvényesítés sikerének érdekében. Az MNKS2012 megfogalmazza a Magyar Honvédség perspektivikus képességeit is: A Magyar Honvédségnek rendelkeznie kell az ország fegyveres védelméhez szükséges képességek alapjaival, hogy a biztonsági környezet romlása esetén lehetőség legyen ezek célirányos fejlesztésére. A nemzeti önerőt Magyarország NATO-vállalásait is figyelembe véve, tervszerűen és fokozatosan kell fejleszteni. [2, p. 6.] 11

12 Érdemes tehát ennek a rendelkezésnek mentén elkezdeni a biztonsági környezet vizsgálatát. E fejezetben az aszimmetrikus és hibrid fenyegetéseket, a nemzetközi terrorizmus elleni NATO, EU, és más nemzetközi szervezetek erőfeszítéseit elsősorban a hazai műhelyek tudományos kutatásaira alapozva, történeti síkon vizsgálom. 1.1 Az európai biztonságpolitikai környezet változásai NATO védelmi és biztonsági irányelveinek fejlődése, átalakulása A II. világháborút lezáró békekötési folyamatok alapjaiban vetítették előre egy politikai és katonai értelemben is létjogosultsággal rendelkező nemzetközi szövetség megalakulását. A NATO évi washingtoni megalapításának célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában. Ennek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. A NATO a kollektív védelem eszköze. Az alapító államok tíz európai és két tengerentúli (Amerikai Egyesült Államok és Kanada) ország célja szövetségi keretek között az Alapokmány 5. Cikkelye alapján egymás kölcsönös (politikai és katonai) megsegítése. A Szovjetunió és szatellit államainak szövetsége a Varsói Szerződés (VSZ) a NATO ellensúlyozására alakult meg 1955-ben. Ezzel vette kezdetét a hidegháború néven elhíresült történelmi korszak ( ), amelyben a szembenálló felek az immáron kétpólusúvá vált világrend keretei között elsősorban nukleáris, másodsorban hagyományos fegyverarzenáljaik fejlesztésével próbáltak katonai hegemóniát elérni, illetve a törékeny (vélt, vagy valós) katonapolitikai egyensúlyt fenntartani. A hidegháborúnak a Szovjetunió felbomlása (1991) vetett véget, melynek egyenes következménye volt az egypólusú (más megközelítésben multipoláris) világrend kialakulása, ami a biztonságpolitikai környezet, egyben a nemzetközi kapcsolatok gyökeres átalakulását eredményezte. A kontinenseken átívelő két óriási katonai erőblokk közti állandó feszültség megszűnése egy békésebb világ képét vetítette előre, ezért a NATO megkezdte politikai és a stratégiai céljainak újrafogalmazását annak érdekében, hogy megfeleljen új nemzetközi szerepének. Az július 5-6-án Londonban tartott NATO találkozót követő állásfoglalás az alábbiak szerint fogalmazott 4 : Felismerjük, hogy az újjáalakuló Európában minden egyes 4 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 12

13 nemzetállam biztonsága elválaszthatatlanul kapcsolódik a környező, a szomszédos államok biztonság- és védelempolitikájához. A NATO-nak olyan szövetséggé kell válnia, ahol az európai államok, Kanada és az USA együtt fáradoznak a közös védelem kialakításán, ezen keresztül egyfajta új együttműködést alakítanak ki Európa összes nemzetével. A NATO-nak segítő kezet kell nyújtania azon Kelet-európai országoknak, akik korábban, a hidegháború folyamán ellenségnek nyilváníttattak. [3] Az évi Római Csúcstalálkozón elfogadásra került a NATO új Stratégiai Koncepciója 5, valamint a Béke és Együttműködési Nyilatkozata 6, amely az egykori Szovjetunió és a jugoszláv utódállamok támogatását, illetve a velük való új együttműködés kialakításának kereteit rögzítette. Az január én Brüsszelben tartott csúcsértekezleten elfogadták a Partnerség a békéért program PfP 7 alapdokumentumát, valamint megfogalmazásra került az Összhaderőnemi Alkalmi Harci kötelék (CJTF 8 ) katonai koncepciója. A CJTF szinte azonnal alkalmazásra is került, a Balkán-félszigeten már folyamatban lévő katonai műveletek időszakában 9. A NATO védelmi koncepcióinak átgondolására azért is szükség volt, mert a hazánk déli határa mentén húzódó több nemzet közösségéből kialakított állam, Jugoszlávia területén a szerb, a horvát, a bosnyák és az albán kisebbség nemzetiségi, vallási, politikai és katonai villongásai nyílt fegyveres konfliktussá szélesedtek. A vérengzés megfékezése céljából az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) felhatalmazását követően a NATO katonai műveletekbe kezdett, majd a béke kikényszerítést követően jelentős katonai erőket állomásoztatott a térségben a béke megszilárdítása, fenntartása érdekében (UNPROFOR 10, IFOR 11 és SFOR 12 ). Az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetében megfogalmazott felhatalmazás alapján hangsúlyozva, hogy a hazánk déli határai mentén kialakult politikai, gazdasági instabilitás jelentős biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, ezért kiemelt figyelmet és azonnali válaszlépéseket igényel az Országgyűlés a 112/1995 és 114/1996. számú 5 NATO Strategic Concept Rome Declaration of Peace and Cooperation 7 Partnership for Peace PfP 8 Combined Joint Task Force 9 A PfP kezdeményezéshez melynek az akkori NATO tagállamokon kívül 23 további nemzet is tagjává vált hazánk február 8-án csatlakozott, így az első PfP-gyakorlaton már magyar tisztek és altisztek is részt vehettek ben már hazánk területén is PfP-gyakorlat került végrehajtásra (Cooperative Light 95, a Tapolcakörnyéki gyakorlótereken), ahol a Magyar Honvédség tervező főtisztekkel, valamint egy századerejű kötelékkel vett részt (a szerző is részt vett e gyakorlaton). 10 UNPROFOR United Nations Protection Force IFOR UN Implementation Forces SFOR Stabilization Forces 13

14 határozatok elfogadásával hazánk is csatlakozott a délszláv műveletekhez egy műszaki kontingenssel (MH Magyar Műszaki Kontingens) [4]. Az májusi Párizsi Csúcstalálkozón világpolitikai szempontból is jelentős előrelépés történt, ahol megszületett az alapdokumentum az Orosz Föderáció (OF) és a NATO kapcsolatáról. A felek ebben kinyilvánították, hogy az OF és a NATO együttműködése új szakaszába lép, melynek elemként megalakításra került a NATO-Orosz Állandó Tanács 13. Az ugyanebben az évben megrendezett Madridi Csúcstalálkozó hazánk számára történelmi fordulópontnak bizonyult, hiszen másik két PfP-országgal, Csehországgal és Lengyelországgal egyetemben teljes jogú tagként meghívásra kerültünk a NATO-ba, amely a kötelezettségeken túl jelentős politikai, ezen belül katonapolitikai előnyökkel járt/jár, alapjaiban változtatva meg ezzel Magyarország biztonsági státuszát. Az erőfeszítéseknek és eredményes csatlakozási tárgyalásoknak köszönhetően 1999 márciusában hazánk felvételt nyert a világ legnagyobb katonai szövetségébe. Fontos kiemelni, hogy már a jelölti státusz eléréséhez is rögös út vezetett, amelynek folyamán számtalanszor bizonyítanunk kellett elkötelezettségünket. Ilyen volt például a délszláv műveletek sikere érdekében tett katonai alegység felajánlása, a szövetséges csapatok akadálymentes átvonulásának biztosítása, légtér megnyitása, vagy befogadó nemzeti támogatás nyújtása. Az év további jelentős változásokat is hozott a Szövetség életében, hiszen az április i Washingtoni Csúcstalálkozón a NATO alapításának 50. évfordulója megünneplésén túl az új Stratégiai Koncepció 14 [5] is elfogadásra került. Ebben az alapvető célok azaz a tagnemzetek szabadságának és biztonságának együttműködésre épülő, politikai és katonai értelemben vett szavatolása nem változtak, ugyanakkor megfogalmazták a kapcsolódó biztonsági feladatokat a tagnemzetek biztonságpolitikája, a nyílt konzultáció és az elrettentés tématerületein. Deklarálták továbbá, hogy hagyományos fenyegetés, totális háború (mint ahogyan a hidegháború időszakában tervezték, modellezték) kis valószínűséggel prognosztizálható, azonban egyes államok, etnikumok közti feszültségek, fegyveres konfliktusok elsősorban azok gazdasági, szociális, vallási és politikai különbségei miatt - előfordulhatnak. Az ennek következtében kialakuló esetleges válsághelyzetek politikai és katonai megoldására ezért fel kell készülni. A Stratégiai Koncepció 1999-es aláírásával a tagállamok immáron Magyarország is elkötelezték magukat a határaikat megvédeni képes, a NATO szövetségesi kötelmeinek is megfelelő haderő fenntartásában és fejlesztésében, valamint kinyilvánították a válságreagáló 13 NATO-Russia Permanent Joint Council 14 NATO Strategic Concept

15 műveletek 15 létjogosultságát is. A dokumentum felismeri és megfogalmazza az atom-vegyibiológiai fegyverek terjedésének veszélyforrásait, a technológiai forradalom által generált újítások integrálásának szükségességét a hadiipari termelésbe, illetve ezen keresztül prognosztizálja a különleges fegyverek és fegyverrendszerek újabb generációjának elterjedését [6]. A veszélyforrások között 24. pontjában megfogalmazásra kerül, hogy a Szövetség biztonságára hatással lehet a terrorizmus, a szabotázs és a szervezett bűnözés is 16. A NATO felismeri, hogy a bipoláris világrend felbomlását követően felgyorsult globalizáció hatásai és az ehhez kapcsolódó szociális, politika és gazdasági folyamatok aszimmetriája jelentős befolyással lehetnek a Szövetség tagállamai biztonság és védelempolitikájának fejlődési irányaira. A változások katonai válaszlépéseket is követelhetnek, hiszen a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító és a hagyományos fegyverek terjedése, a legális és illegális migráció, a szervezett bűnözés határokon, illetve földrészeken átívelő terjedése már nem csak közvetetten, de közvetlenül is veszélyezteti nem csak a tagországokat, de a világ minden államát. A biztonsági kihívások nagyobb része immáron nem a világ egy meghatározott államából, vagy államok közösségéből indul ki, azaz a korábban megszokott ellenségkép már nem definiálható egyértelműen. Az országhatárokon és óceánokon átívelő technológiai folyamatok, gazdasági és politikai változások eredményeképpen az ellenség már nehezen, vagy egyáltalán nem azonosítható, határolható körül, ezért az ebben a környezetben kialakult konfliktusok döntő többsége már nem kezelhető a korábbi katonai szempontból a tömeghadseregekre épülő műveleti eljárásmódokkal. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fenyegetéspercepció nem köthető adott nemzetállam, valamely tagország, vagy akár a Szövetség területi határaihoz. Az évi Stratégiai Koncepcióban tehát megjelentek azok a biztonságpolitikai elemek, amelyek a szeptember 11-i terrorcselekményeket követően a Szövetség azonnali reagálását tették lehetővé az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés jegyében. Az ennek szellemében kezdett modern háborúnak az elsődleges jellemzője immáron nem a harc megvívásának módja (nukleáris, vegyi, vagy biológiai fegyverek, a hagyományos hadviselésben alkalmazott erők és eszközök tömeges alkalmazása), hanem az úgynevezett hálózati hadviselés 17 jelleg. Fel kell ismerni, hogy bár összefüggő gazdasági, politikai és társadalmi hálózatok mindig is léteznek, azonban egyrészt az internet robbanásszerű 15 CRO Crisis Response Operations, más néven: non-article-5-crisis-response-operations No5CRO 16 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 17 Hálózati hadviselés Network Centric Operations 15

16 fejlődésével, másrészt ezzel összefüggésben a globalizáció hatásai következtében, ezek egyre szerteágazóbb, egyre magasabb szinten integrált hálózatokká fejlődnek. Ezzel párhuzamosan újabb gazdasági, politikai, társadalmi, etnikai és vallási feszültségen alapuló, egyre intenzívebben jelentkező konfliktusok, és biztonsági kihívások megjelenésével is számolni kellett. Ez a katonai gondolkodásmódra is jelentős hatást gyakorolt, hiszen reagálni kellett a globalizálódó hálózati rendszerek által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználó szervezett nemzetközi terrorista hálózatok (például az al-kaida, a síita Hezbollah, az Iszlám állam ISIL, korábban az északír IRA) által jelentett növekvő fenyegetésre. Az Global War On Terrorism" (GWOT) koncepciója a manhattani ikertornyok elpusztítása, a Pentagonra és más kiemelt amerikai célpontokra mért csapásokat követően került kimunkálásra. Lényege, hogy az USA közösen a NATO tagországokkal a világ bármely pontján harcolhat a nemzetközi terrorizmus ellen. Más megközelítésben tehát új típusú háború kezdődött távol az USA és a NATO tagországok földrajzi határaitól. Ez a fordulópont az úgynevezett távolsági hadviselés időszakának kezdete is, melynek lényege, hogy a konfliktushelyzeteket, a krízist vagy a háborús cselekményeket távol az USA és a NATO tagországok területétől akár földrésznyi távolságra oldják, illetve vívják meg, sok esetben a csírájában szüntetve meg a lehetséges fenyegetések forrásait. A távolsági hadviselés eredményei jelenleg az afganisztáni, korábban az iraki hadszíntér harci cselekményeinek viszonylatában vizsgálhatóak [7]. A évi Prágai Csúcstalálkozó összefoglalója már határozottabban fogalmazta meg üzenetét, mint bármely korábbi, hasonló dokumentum. Ennek alapján az újonnan megjelenő arctalan veszéllyel, a terrorizmussal szemben katonai szempontból is más jellegű felkészülés, műveleti tervezés és végrehajtás szükséges, a korábban jól bevált hagyományos eljárásokat újra kell gondolni. A Prágai Csúcstalálkozó zárónyilatkozatának 3. pontja az alábbiak szerint fogalmaz: a NATO Stratégiai Koncepciója alapján elfogadtunk egy széleskörű intézkedéscsomagot, hogy növeljük katonai egységeink biztonságát, megőrizzük nemzeteink és területi egységünket bármely veszéllyel szemben. Mai döntésünk kiegyensúlyozott és hatékony képességcsomagokat eredményez a Szövetségen belül, így a NATO magasabb szinten lesz képes támogatni műveleteit és válaszokat megfogalmazni a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése és terjesztésének kihívásaira. 18 [8] A szeptemberi események megrázták a Szövetséget és nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi válságok, a terrorizmussal szembeni katonai és nem katonai (rendvédelmi, 18 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 16

17 igazgatásrendészeti, pénzügyi/gazdasági, szociális, stb.) válaszlépések azonnali megfogalmazása szükséges, amelyből a katonai erő alkalmazása csak egyetlen elem, jóllehet szerepe a többi között meghatározó lehet. Más megközelítésben tehát az 5. Cikkely hatályba léptetésével a Szövetség tagjai jól reprezentálták az egységet, azonban az ellenségkép megfogalmazása már közel sem volt olyan egyszerű feladat, mint a hidegháború időszakában. Az USA területén a nyugati civilizáció ellen végrehajtott támadás következtében került előtérbe az a felismerés, hogy a NATO-nak egy azonnal, illetve rövid felkészülési idővel bevethető/telepíthető gyorsreagálású alegységet szükséges létrehoznia, amely képes az azonnali katonai válaszlépésekre bármely a Szövetséget ért támadás esetén. A fenti elképzelés alapján a NATO Reagáló Erői (NRF 19 ) szárazföldi, légi és tengerészeti alegységekből kerülnek összeállításra, és a teljes műveleti készenlétet 2006 októberére érik el. Az NRF kezdeményezés időtálló és eredményes koncepciónak bizonyult, az elmúlt években hazánk is több alkalommal valamely hagyományos szárazföldi komponens elemmel vett részt a misszióban, amely napjainkban már van különleges műveleti komponenssel is rendelkezik. A Prágai Képességcsomag (PCC 20 ) a NATO folyamatos megújulási folyamatának részeként a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek, a felderítő, hírszerző és célmegjelölő rendszerek (ISTAR 21 ), valamint a légi szállítási képességek és a műveleti logisztika területén fogalmaz meg cselekvési kényszert. A kijelölt területek kiemelését, illetve priorizálását a NATO feladatrendszerek áttekintésével, az egyes elemek újra rangsorolásával oldották meg. A csomag keretében Magyarország is jelentős, négy évre szóló fejlesztési vállalást tett, valamint bejelentette védelmi költségvetésének növelését is. Az erőfeszítések további eredményeként elfogadásra került a Terrorizmusellenes Együttműködési Terv 22, amely a Szövetségen belüli terrorizmusellenes műveleteket hivatott összefogni, a tagországok közti együttműködést kialakítani. A terrorizmus elleni harcban új frontot nyitva, a zárónyilatkozat 4.d pontja a következőket szögezi le: a terrorizmus, amit kategorikusan elutasítunk és minden megjelenítési formájában elítélünk, súlyos és egyre növekvő veszélyt jelent nem csak a Szövetség tagnemzeteire, területi egységére és katonai erőire, de a nemzetközi biztonságra is. Eltökélt szándékunk, hogy harcoljunk a terrorizmus ellen, széleskörűen és sokoldalú válaszok megfogalmazásával NRF NATO Response Forces 20 PCC Prague Capability Commitment 21 ISTAR Intelligence, Surveillance, Reconnaissance and Target Acquisition 22 Terrorizmusellenes Együttműködési Terv Partnership Action Plan against Terrorism 23 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 17

18 A szeptember 11-i események, majd az azt követő Prágai Csúcstalálkozó tehát átvezette a Szövetséget egy új biztonsági kihívásokkal teli, ezekre újabb megoldásokat igénylő világba. Nyilvánvalóvá vált, a NATO és az EU tagállamainak védelme újabb biztonságpolitikai elméletek kidolgozását is igényli a történelmi szempontból egyáltalán nem új veszélyforrással, a terrorizmussal szemben. A következő időszak ( között) NATO csúcstalálkozóin folytatódott a Prágában megfogalmazott célok elérésére törekvő államok csoportjának integrációja, újabb tagok csatlakozása, a kiemelt veszélyforrások elemzése, a tapasztalatok feldolgozása és a hatékony válaszok megfogalmazására való törekvés. A NATO katonai műveletein belül a prioritás eltolódott a preventív műveletek irányába. Az USA publikálta azon országok listáját, amelyek területén álláspontjuk alapján a nemzetközi terrorista csoportok menedékre, hátországra lelnek, így veszélyt jelentenek nem csak az adott ország társadalmi, gazdasági, szociális és katonai berendezkedésére, hanem a nemzetközi közösség államainak biztonságára is [9]. A évi Isztanbuli Csúcstalálkozón elfogadott Terrorizmusellenes Munkaprogram 24 végrehajtása a világgazdaság negatív folyamatainak hatására új lendületet kapott. Bevezetőjében leszögezi 25 : a NATO kifejleszt egy új csúcstechnikán alapuló képességet, katonai erőinek és a polgári lakosságának terrorista műveletek elleni védelmére. A program feladatokat határoz meg a védelem különböző területein, mint például az incidens menedzsment, vagy a saját erők védelme és megóvása. A hálózatalapú rendszerek tekintetében lépéseket sürget a Szövetség felderítő, hírszerző és célmegjelölő képességének (ISTAR) fejlesztése, valamint az egyéni biometrikus azonosítás területén. A munkaprogram kihangsúlyozza a nemzetközi különleges műveleti erők szerepét a terrorizmus elleni fellépésekben 26 : felismerve, hogy a különleges műveleti erők vezető szerepet töltenek be a terrorizmus ellenes harcban, ezért e munkaprogramnak létfontosságú összetevőjét alkotják. (...) E munkaprogram támogatja egy olyan adatbázis kialakítását, amely a NATO különleges műveleti erőinek terrorizmus ellenes tevékenységeit rögzíti. [10] A 2008-ban kezdődött világgazdasági válság hatására a NATO nemzetek, a katonai költségvetéseket is érintő, jelentős forrásmegvonásokkal voltak kénytelenek szembenézni, amely hátrányosan befolyásolta a tagországok biztonságpolitikai céljainak elérését, katonai rendszereik fenntartását és fejlesztését, ezen keresztül a NATO egészének védelmi 24 Defence against terrorism program of work (DAT POW) 25 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 26 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 18

19 képességszintjét. A válság elmélyülésével, annak társadalmi, politikai és katonai hatásainak súlyosbodásával, a nemzetközi terrorizmus elleni harc fokozatosan csúszott hátrébb a Szövetség napirendjén annak köszönhetően, hogy biztonságot nagyban befolyásoló, egyre sürgetőbb problémákkal kellett foglalkozni 27. A nemzeti védelem és a nemzeti biztonság fogalmai már korábban eltávolodtak egymástól, hiszen a nemzeti biztonság halmazába nem csak a katonai védelem eszközei, eszköztára értendő bele, de a társadalmi és gazdasági változások eredményeképpen létrejövő, egyre élesebben jelentkező folyamatok (a nemzeti stratégiák alapján: a terrorizmus, migráció, környezetszennyezés, atom-vegyi-biológiai fegyverek terjedése, stb.) is. A forrásmegvonások időszakában tehát ismét indokolttá válik áttekinteni a Szövetség védelmi összképességét, valamint az ezt alkotó elemeket, majd a kényszerű racionalizálás keretein belül olyan képességcsomagokat kialakítani az egyes nemzeti haderők szintjén, amelyek a megfelelő válaszokat képesek adni a globálisan meglévő és fokozatosan terjedő aszimmetrikus, illetve hibrid válaszokat igénylő kihívásokra. A nemzeti képességcsomagok kialakítását támogatta a NATO Különleges Műveleti Koordinációs Központ (NSCC 28 ), a későbbi NATO Különleges Műveleti Parancsnokság (NSHQ 29 ) adatbázis-rendszerének létrehozása, amely a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai vonatkozású tapasztalatainak, a különleges műveleti erők műveleti eljárásainak, eredményeinek összegyűjtésére és feldolgozására szolgál. Ez képezi alapját a későbbiekben, a különleges műveleti követelményszintek, az úgynevezett hatályos műveleti utasítások 30 megfelelő szintű kialakításának. A világgazdaságban bekövetkezett kedvezőtlen folyamatok, valamint az ezekkel párhuzamosan jelentkező biztonsági kihívások tették szükségessé egy megújult Stratégiai Koncepció megalkotását, amely a októberi Lisszaboni Csúcsértekezleten került bemutatásra. Az új koncepció alapvetően három pillérre 31 mint a kollektív védelem, a válságkezelés és az együttműködésen alapuló biztonság megteremtése épül. Figyelemmel a feladatok szövetségen belüli megosztására, a résztvevők az alábbi állásfoglalást fogalmazzák meg 32 : a NATO-nak rendelkeznie kell az alapvető gazdasági, katonai és humán 27 A 2008-as évektől a rakétavédelmi program került előtérbe, később a kibervédelmi koncepció kidolgozása, majd a Líbiai eseményeket követően az Okos Védelem SD" és a közös képességfejlesztés kérdése került fókuszpontba. Ezek a területek azonban nem vonták el a teljes figyelmet a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépés igényéről. 28 NSCC NATO SOF Co-ordination Center 29 NSHQ NATO SOF Headquarters 30 Hatályos Műveleti Utasítások - Standard Operational Procedures SOP 31 Collective defence, Crisis management, Cooperative security 32 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 19

20 erőforrásokkal, hogy véghezvigye küldetését, amely létfontosságú a Szövetség népei és területének egysége érdekében. Ezeket az erőforrásokat a leghatékonyabban és a legcélravezetőbb módon kell felhasználni. [11] A fenti kinyilatkoztatás jelentőségét az úgynevezett Arab Tavasz Észak-afrikai megmozdulásai, valamint a Líbia elleni szövetségi műveletek igazolták. A NATO nemzetek a rendelkezésre álló, korábbiaknál szűkösebb erőforrások figyelembe vételével különböző komponensekből álló képességcsomagokat állítottak össze és alkalmaztak a valós műveletek végrehajtása folyamán. A világsajtóban Okos Védelem (SD 33 ) néven elhíresült koncepció a évi Chicagói Csúcstalálkozón került bemutatásra. Ennek egyik célja a tagállamok katonai képességeinek fejlesztése arra az alapvetése alapozva, hogy a tagnemzetek többsége az USA kivételével önállóan nem képes teljes spektrumú (szárazföldi erők, légierő, tengerészeti, valamint különleges műveleti erők) védelmi erőket fenntartani a területvédelemre és a szövetséges műveletek támogatására. Ez az akkor rendelkezésre álló biztonságpolitikai elemzések alapján nem is volt indokolt, hiszen a stratégiai koncepciókban egyértelműen kinyilatkoztatták, hogy a NATO nem készül totális háborúra a föld más nemzetei ellen. Sokkal inkább valószínűek a katonai szempontból kisebb, aszimmetrikus, hibrid besorolású, regionális konfliktusok, amelyek megelőzésére, kialakulása esetén kezelésére kell felkészülni elsődleges feladatként. A NATO főtitkára február 04-én elhangzott beszédében ezzel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz 34 : a NATO folyamatban lévő műveletei valós időben valós összetevőkből összeállított erők által kerül végrehajtásra, amely fejleszti képességeinket a közös feladat végrehajtás érdekében. Ez így van nem csak a 28 NATO tagnemzet közös munkájában, de partnernemzeteinkkel való kapcsolatainkban is. Öt nemzet vesz részt a Líbiai műveletekben, hét NATO tagnemzet Koszovóban és huszonkét tagnemzet Afganisztánban. Ez olyan értékes tapasztalatszerzés, amit nem hagyhatunk eltékozolni. Ezért szükséges az Okos Védelem programjának olyan kiegészítése, amelyen keresztül integrált módon mozgósíthatóak a NATO erőforrásai. Az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés tehát egyedülálló módon növelheti szövetségünk hatékonyságát, a közös feladat végrehajtást. Jelenleg három tevékenységi terület azonosítható, ahol e kezdeményezés eredményesen elkezdhető: a képzések és kiképzések területe, a gyakorlatok számának növelése elsősorban a NATO Reagáló Erői gyakorlat keretében és a rendelkezésre álló technológiai újdonságok nagyobb arányú alkalmazása. [12] Az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezéshez hazánk is 33 SD Smart Defence 34 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 20

21 csatlakozott, amely hatással volt a nemzeti missziós felkészülésekre, és a NATO Reagáló Erőinek gyakorlatain történő részvételre egyaránt. A terrorizmussal kapcsolatban a Chicagói Csúcsértekezletről kiadott deklaráció ismételten rögzíti, hogy a terrorizmus léte bármely megjelenési formájában nem fogadható el. Az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés pedig leszögezi 35 végezetül pedig kijelenthető, a különleges műveleti erők támogatni fogják az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezést. A NATO újonnan megalakított Különleges Műveleti Parancsnoksága nagyon fontos szerepet játszik a tagországok különleges műveleti erői közötti művelettervezés és koordináció megvalósításában. [13] A közelmúlt kiemelt nemzeti eseménye volt, hogy szeptember között Budapesten ülésezett a NATO Katonai Bizottsága. A bizottsági ülésen áttekintésre kerül a NATO jelenlegi afganisztáni szerepvállalása és a NATO harcoló erőinek kivonulását követő időszak műveleti szerepvállalása. Magyarország támogatja a Kapcsolt Erők Kezdeményezés égisze alatt megfogalmazott elképzeléseket, amelyek meghatározzák, hogy a nemzeti haderők milyen tevékenységet folytatnak 2014 után, a chicagói védelmi csomagban megfogalmazott NATO-erők 2020 cél elérése érdekében. A Kapcsolt Erők Kezdeményezés és az Okos Védelem kapcsolatában rögzítésre került: alapvetésként azt kell meghatározni, mit várunk el a NATO-erőktől, azaz milyen feladatokra kell felkészíteni őket. Fontos, hogy a tervek elsősorban rövidtávon minél reálisabbak legyenek, míg hosszú távon széles körű sikereket lehet elérni a rövid és középtávú projektek eredményeire alapozva. Mindehhez azonban elengedhetetlen a programokhoz alkalmazkodó előzetes költségvetés készítése. [14] Nemzeti oldalról kinyilvánításra került, hogy a Magyar Honvédség részvétele a 2015-ben Afganisztánban induló új, NATO-vezetésű kiképző és tanácsadó műveletekben indokolt és nagy jelentőséggel bír. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy hazánk szempontjából rendkívül fontos Koszovó és a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetének alakulása is. A katonai bizottság áttekintette a évek várható legfontosabb feladatait is. A magyar tervezés alapján 1000 fős missziós ambíciószint további fenntartásának keretében hazánk szeretne mind nagyobb szerepet vállalni a balkáni térség biztonságának fenntartásában, ennek megfelelően Magyarország növeli alegységeinek számát a koszovói és a boszniai missziókban. A NATO átalakulása alapvetően függ a világ biztonságpolitikai környezetének változásától, más szavakkal ok-okozati kapcsolat figyelhető meg a nemzetközi biztonsági 35 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 21

22 környezet változásai és a Szövetség perspektivikus átalakítása, megfogalmazott válaszai között. Ebben az értelemben a képességfejlesztés folyamata és eredményei, kitűzött céljai is illeszkednek a világ- és katonapolitikai történések folyamatába. A NATO válasza tehát szövetségi környezetünk biztonságpolitikai változásaira a közös képességfejlesztésre épülő védelem koncepciója. Katonai vonatkozásban az aszimmetrikus fenyegetések tekintetében a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépés is jelentősen profitál a képességfejlesztés folyamatából, azaz a hagyományos és a különleges műveleti erők képességeinek fejlesztésével újabb lehetőség nyílik meg a válságszituációk katonai kezelésére az erők és eszközök integrált alkalmazásával. A december én Washingtonban rendezett Forging the future together konferencián a 28 tagország képviselői próbálták megfogalmazni a jövőképet a NATO számára. Egyetértés alakult ki, hogy az Okos Védelem és az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés folytatása hosszú távú lehetőséget biztosít a ma még előre nem látható biztonsági kockázatokra adandó válaszok területén [15]. A perspektivikus biztonsági kockázatok feltérképezésének legcélravezetőbb módja egy kutatássorozat (workshop) tervezése és végrehajtása, amellyel a közép-és hosszú távon (2030-ig, illetve azt követő időszakban) jelentkező biztonsági kihívások körvonalazhatók. A NATO Stratégiai Előretekintés (SFA 36 ) kutatásainak eredményeit figyelembe kell venni az Okos Védelem és az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés átalakítása esetén is. Az SFA tehát komplex biztonsági jövőképet modellez, melynek feldolgozása megkönnyíti a műveleti tervezést (NATO Védelmi Tervezési Folyamat NDPP 37 ) és a későbbi felkészülést. További szövetségi kutatást igényel a Jövőbeli Szövetségi Műveletek Keretprogramjának (Framework for Future Alliance Operations FFAO 38 ) vizsgálata. A stratégiai végcél a NATO FORCES 2020 (NF2020) dokumentumban rögzített képességek elérése, mely egyben a NATO további átalakulásának záloga is. Ebben az értelemben tehát az SFA-n és az FFAO-n keresztül meghatározott, kitűzött végállapot a vizionált, távoli célt szimbolizálja, amely eléréséhez az NDPP az eszköz. Az SD biztosítja a lehetőségét a fejlesztési folyamatok hatékonyságának növelésére, míg a tagállamok lehetőségeinek finomhangolásában CFI jelenti az eszközt. A 36 Strategic Foresight Analysis. A vizsgálat célja, hogy folyamatosan meghatározásra kerüljenek a világpolitikai, a szociális, a katonai, stb. változások mozgatórugói, világosan rámutassanak a folyamatok esetleges változtatási igényeire (gyengeségeire/erősségeire) és ezen keresztül nagy valószínűséggel előjelezhetőek legyenek a kimeneti (elvárt) eredmények. 37 NATO Defence Planning Process 38 A Jövőbeli Szövetségi Műveletek Keretprogram (NATO FFAO) célja, hogy megfogalmazza a képességalapú Szövetség a stratégiai okmányokban rögzített fő műveleti feladatait a meghatározott ambíciószinteknek megfelelően. 22

23 NATO képességfejlesztés tehát a tagállamok szintjéről kiinduló, alulról építkező és fejlődő folyamat 39. A különleges műveleti erők tekintetében a NATO Különleges Műveleti Átalakítási Kezdeményezés NSTI 40 keretében az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés kereteit is figyelembe véve a közös KM kiképzések, gyakorlatok számának és szintjének növelésével, a KM légi komponensek kialakításával és felfejlesztésével, a földi szenzorrendszerek, valamint az infokommunikációs rendszerekre épülő felderítő/hírszerző, vezetési és irányítási rendszer (BICES 41 ) fejlesztésével lehet elérni a távoli célokat. Általánosságban kijelenthető, mivel a rövid távú biztonsági kihívások is folyamatosan változnak, nagyon nehéz megbízható állásfoglalást kialakítani a NATO jövőbeli feladatairól, az ehhez szabott vezetési és irányítási rendszeréről és a végrehajtó erőkről, a tagállamok képességcsomagjainak javasolt átalakításairól és azok alkalmazásainak perspektivikus lehetőségeiről. A jelenlegi kutatások alapján a következő két évtizedben az alábbi biztonsági kockázatokkal kell szembenéznünk (súlyozás és a teljesség igénye nélkül): az energiabiztonság kérdései; az atom-vegyi-biológiai fegyverek terjedése, a hagyományos fegyverek és fegyverrendszerek kereskedelmének bővülése; a szegénység, a legális és illegális migráció; a környezetbiztonság kérdései; a szervezett bűnözés térnyerése; a terrorizmus további terjedése, szélsőséges fanatikus csoportok, államok térnyerése; a technológiai újításokat alkalmazó különleges fegyverek és fegyverrendszerek kereskedelmének bővülése [16] Az Európai Unió védelmi és biztonsági irányelveinek fejlődése A II. Világháborút követő időszakban, az európai államok részleges felszabadulását követően vált csak igazán nyilvánvaló lehetőséggé egy valódi, az európai államokat tömörítő szövetség létrehozása. Az Európa Tanács megszületésével (1949) megkezdődött folyamat elsősorban gazdasági egység kialakítására törekedett, amely együtt járt a politika kapcsolatok kiszélesítésével is. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), a mai Európai Unió elődszervezete, a megújult Európa politikai és gazdasági szerveződése megalapításának közvetett célja 39 Bottom-up process 40 NATO SOF Transformation Initiative 41 Battlefield Information Collection and Exploitation System 23

24 gazdasági célok kitűzésén és elérésén keresztül a totális európai háború elkerülése. Az alapító tagországok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország között egyre élénkebb politikai és kereskedelmi kapcsolatok indultak be, és az országok közötti gazdasági szabályzók egységesítése is megtörtént. A hatvanas évek gazdasági fellendüléséhez hozzájárult, hogy a tagországok között megszűnt a vámfizetés, megvalósult a termékek és áruk szabad áramlása, valamint az élelmiszer termelés közös szabályozása hatására megszűnt a korszakot jellemző élelmiszerhiány ban újabb három európai ország, Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozott az EGK-hoz. Elfogadták az első regionális politikai egyezményt, amelynek keretében megkezdődött a tagországok hátrányosabb régióinak gazdasági (infrastruktúra fejlesztése és munkahelyteremtés) felzárkóztatása. Az átalakuló Európa politikai és gazdasági folyamatainak hatására újabb európai országok (Görögország, Spanyolország és Portugália) csatlakoztak a közösséghez, majd ban megszületett az Egységes Európai Okmány 42 szerződés, amely rögzítette alapjait a hat évre tervezett közös programnak. Ennek célja, hogy a tagországok közötti egységes piac létrehozásával, a termékek szabad, vámmentes áramlásának biztosításával elősegítse a bimbózó európai integrációt. Az évi események, a berlini fal leomlása, és a Szovjetunió Kelet-európai glasznoszty és peresztrojka 43 politikája inspiráló időszak volt a fejlődő EU számára, a politikai változások eredményképen létrejövő új, szabad államokkal történő kereskedelmi lehetőségek lendületet biztosítottak a politikai és gazdasági kapcsolatok további fejlődéséhez [17]. Maastrichtban aláírásra került az Európai Unió létrehozásáról szóló egyezmény, melynek eredményeként 1993-ra megvalósult az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása. Kialakult az egységes európai piac. Az új együttműködési programban szerepelt először a közös kül- és védelmi politika is [18]. A Maastrichi Szerződés második fejezetének 24 (2) cikke leszögezi: Az Unió a külső tevékenységeire irányadó elvek és célkitűzések keretében közös kül- és biztonságpolitikát folytat, határoz meg és hajt végre, amely a tagállamok közötti kölcsönös politikai szolidaritás továbbfejlesztésén, az általános érdekű ügyek azonosításán és a tagállamok fellépései között egyre növekvő fokú összhang megvalósításán alapul. [19] 42 Single European Act 43 Glasznoszty jelentése: nyíltság. A Szovjetunióban 1985-től alkalmazott politikai irányzat a politikai és gazdasági korlátozások feloldására. A peresztrojka társadalmi-gazdasági reformcsomag. 24

25 A közösség kül- és biztonságpolitikai koncepciójának fő feladatait az EU a Petersbergi Nyilatkozat (PNy) alapján definiálta. A PNy által meghatározott katonai feladatok között szerepelt a humanitárius szerepvállalás, a béketámogató, valamint válsághelyzetben harci feladatok ellátása és a béketeremtés is [20] ban a Saint Malo-i angol-francia csúcsértekezleten fektették le az európai közös védelmi politika alapjait felhatalmazást adva az irányelvek kidolgozására től az Európa Parlament döntései határozták meg az európai közös kül- és biztonságpolitika 44 részének tekintett európai biztonsági és védelmi politikát 45. Az irányelvek átgondolását és kibővítését, elsősorban a volt jugoszláv tagköztársaságokban kialakult válság, majd háborús állapotok is befolyásolták, amely kapcsán a tagországoknak be kellett látniuk, hogy az EU határai mentén kialakuló válsággócok jelentős befolyással bírnak nem csak az EU határnemzeteire, de az EU egészének biztonságára. Nyilvánvalóvá vált immáron az EU tagországok számára is, hogy az új évszázad elején a kollektív védelem kérdésköre háttérbe szorul, az elsődleges feladat sokkal inkább a kialakult válságok hatékony és eredményes kezelése, ez fogja jelenteni a valós kihívásokat. A délszláv események miatt kiemelt hangsúlyt kapott az Európai Unió biztonságára közvetlenül veszélyt jelentő legális és illegális migráció, az ehhez ezer szállal köthető, kapcsolódó szervezett bűnözői csoportok megjelenése az EU országaiban, valamint a terrorizmus sejtjeinek, csoportjainak megjelenése. Az Amszterdami Szerződés (1999) változtatásokat hozott a közös kül- és biztonságpolitika területén, valamint fontos szerepet játszott a bel- és igazságügyi együttműködés szorosabbra fűzésében is. Kibővítette a védelmi irányelveinek alkalmazását, azaz a maastrichti célkitűzések elérésére az Unió a következő eszközökkel törekszik: a közös kül- és biztonságpolitika elveinek és az arra vonatkozó általános iránymutatásoknak a meghatározása; közös stratégiákra vonatkozó határozatok; együttes fellépések elfogadása; közös álláspontok elfogadása; a rendszeres együttműködés erősítése a tagállamok között politikájuk folytatásában. [21] Az Európa Tanács Helsinkiben tartott találkozóján az EU válságkezeléséhez szorosan kapcsolódóan döntés született az intézményi háttér kialakításáról. A négy fő intézmény től látja el feladatait, amelyek közül ezen értekezés témája alapján az EU Katonai Bizottsága bír kiemelkedő jelentőséggel. Ez a legmagasabb szintű katonai döntéshozó grémium EU-ban, melynek feladata a katonai egyeztetés, valamint a tanácsadó szerepkör ellátása az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága felé. Az EU katonai törzse polgári és katona szakértőkből álló 44 Európai közös kül- és biztonságpolitikai irányelvek Common Foreign Security Policy (CFSP) 45 Európai biztonsági és védelmi politikai irányelvek European Security and Defence Policy (ESDP) 25

26 testület, amely a válságkezelések katonai tervezéséért, helyzetelemzéséért, a meghatározott válságkezelői feladatok végrehajtásáért felelős [22][23]. A Helsinki Csúcstalálkozón a szükséges intézmények létrehozása mellett döntés született a katonai és polgári válságkezelésekhez szükséges európai katonai és polgári erők felállításról és fejlesztéséről. Az EU-nak képesnek kell lennie 60 napon belül egy fős válságreagáló kontingens összeállítására, amelynek fenntartását legalább egy éven keresztül képesnek kell lennie biztosítani [24]. A szeptember 11-i amerikai eseményeket követően még inkább fókuszba került a nemzetközi terrorizmus, illetve az ellene való eredményes fellépés szükségessége. Ismételten nyilvánvalóvá vált, hogy a terrorizmus nem ismeri az országhatárokat, a terrorista csoportok kihasználva hálózatszerűen felépített rendszereiket a világ bármely pontján bárhol és bármikor lecsaphatnak, ezért az USA által meghirdetett GWOT elveit az Európai Uniónak is adaptálni kell. Az Európa Tanács szeptember 21-i ülésén, majd az azt követő hónapban, október 19-én Ghent-ben és 20-án Brüsszelben tartott csúcstalálkozókon kinyilvánították, hogy még nagyobb hangsúlyt fektetnek a terrorizmusellenes felkészülésre és harcra, valamint a közös fellépés érdekében az európai biztonsági és védelmi politikai irányelvek átalakítására kerül sor. Az EU egységes terrorizmus elleni összefogása ebben az időszakban vált igazán hangsúlyossá. Fontos volt a tagországok közös terrorizmusellenes harcának, és az e területen történő együttműködésnek az újbóli kinyilvánítása, hiszen a Maastrichti Szerződésben (1993) a nemzetközi terrorizmussal a bel- és igazságügyi, valamint a kül- és biztonságpolitikai fejezetben külön-külön is foglalkoztak, azaz e két pillér 46 vált a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés két különálló, de egymással szoros összefüggésben lévő területévé. A nevezett pillérek katonai területei alapvetően a felderítő/hírszerző szolgálatok, egységek és alegységek együttműködésének szorosabbá tételére, az atom-vegyi-biológiai fegyverek terrorista erők általi alkalmazását követő eljárások kidolgozására, az egységes európai légtér szabályainak megteremtésére, a humanitárius segítségnyújtásra kijelölt és felkészített erők biztonsági körülményeinek fokozottabb elemzésére (Erők Védelme FP 47 ) fókuszálnak [25]. A szeptemberi eseményeket követően a nemzetközi terrorizmus elleni harc koordinációjának érdekében tehát indokolttá vált egy egységes szabályzó dokumentum elfogadása. 46 Az Európai Unió három pillére az európai közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés. 47 Force Protection 26

27 Az Európai Biztonsági Stratégia 2003 (ESS 48 ) máris kiemelt szerepet tulajdonított a nemzetközi terrorizmusnak, mint az Európai Unió érdekkörében jelentkező és folyamatosan bővülő alapvető veszélyforrásnak. Az ESS az első számú biztonsági veszélyforrásnak nevezi meg a terrorizmust, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a regionális konfliktusok és a szervezett bűnözés mellett [26]. Az EU-nak az ESS-ben megfogalmazott válságkezelési műveletekben az alapvető katonai szervezeti egységek a harccsoportok (EU BG 49 ). Az EU BG zászlóalj/dandár erejű alkalmi harci kötelék, amely a riasztást/kiértesítést követően 10 napon belül bevetésre kész és műveleteit 30 napon keresztül önállóan képes végrehajtani. Hazánk Olaszországgal és Szlovéniával alkotott közös harccsoportot. Az EU bővítése a közös felelősségvállalás, illetve a védelmi képességcsomagok ésszerű megosztásának kérdését is fölvetette. A terroristacselekményekkel kapcsolatosan az első, talán legfontosabb jogi reakció egy határozat évi elfogadása (2002/475/IB), amely részletesen meghatározta a tagországok számára, mely cselekményeket kell terroristacselekményként kezelni. E határozat módosításával melynek célja az európai terrorizmus megelőzése, a prevenció lehetőség nyílt a tagországok jogrendjének közelítésére a terrorista szervezetek tagtoborzása és az ezen keresztül elkövetett izgatás, a terroristacselekményekre való felbujtás és a terrorista kiképzés területein ben megalakult az Európai Védelmi Ügynökség (EDA 50 ), amely a tagállamok közötti katonai együttműködés előmozdításával hozzájárult az ESS céljainak mielőbbi eléréséhez. Ugyanebben az évben az EU minisztereinek találkozóján az újszerű biztonsági kihívásokra válaszul kimunkálásra kerülnek azok a célkitűzések (Headline Goal 2010), amelyek az azonnal bevethető, gyorsreagálású európai erők létrehozása érdekében kerültek meghatározásra. Az erre a célra kijelölt és felkészített erők rendeltetése, hogy az EU érdekszférájában, a válságkezelési feladatok teljes spektrumában be tudjanak avatkozni, segítséget tudjanak nyújtani a biztonság megszilárdítása, a béke megőrzése érdekében. A március 11-i madridi terroresemények 51 újra rádöbbentették az EU tagországait, hogy a terrortámadások valóban bárhol és bármikor megtörténhetnek, a veszélyhelyzet kialakulásának kockázatát csak közös fellépéssel lehet csökkenteni. Az is világossá vált az Európa Tanács számára, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak a 48 European Security Strategy 49 European Union Battle Group 50 European Defence Agency március 11-e csütörtök reggelén Madridban négy vonatszerelvénynél összesen tíz robbanás történt. A robbantásokban 191-en meghaltak és 1800-an megsérültek [27]. 27

28 katonai fellépés csak kis szeletét jelentheti, a tagországok területén bel- és igazságügyi együttműködés keretében nagyobb szerep hárul a határ- és igazságrendészeti, valamint a rendőrségi és a migrációs szervezetek bűnmegelőzési és bűnfelderítési munkájára [28]. A merényleteket követő napokban az EU kiadta a Sevillai Nyilatkozatot 52, melyben kijelentik, a terrorizmus elleni harc csakis közös alapokon képzelhető el, és amelynek keretében minden rendelkezésre álló eszközt ide értve a katonait is megragadnak a hasonló támadások megelőzésére a tagállamok közös védelme érdekében. Az EU a terrorista cselekmények büntethetősége jogi háttérének kialakítását követően (2005) megalkotta saját Terrorizmusellenes Stratégiáját, amely négy fő feladatrendszerre, gondolatmenetre épül fel. Az első a radikalizálódás és a terrorista utánpótlás toborzás megelőzése, a második a potenciális célpontok védelme, a harmadik az azonosított terroristák semlegesítése, valamint a terrortámadást követő intézkedések 53. Az EU-ban létrehozásra került a főkoordinátori beosztás, akinek a fő tevékenysége mivel a terrorizmusellenes harc alapvetően a tagállamok kötelessége a nemzetek vonatkozó feladatainak összehangolása és a közös erőfeszítések megfeleltetése az EU stratégiáknak [29]. A év végére már 25 tagország együttese hazánkkal együtt alkotja az Európai Uniót, míg további 3 állam tagjelölt státuszba került. A demokratikus döntéshozatal megkönnyítése érdekében indokolttá vált az Európai Unió új alaptörvényének előkészítő munkája ben Bulgária és Románia is csatlakozott a szövetséghez, így a 27 tagország vezetői december 13-án Portugáliában írták alá a Lisszaboni Szerződés néven ismert Európai Uniós alapdokumentumot, az EU alkotmányát, amely január 1-től lépett hatályba. A Lisszaboni Szerződés a közbiztonságra és védelempolitikára vonatkozó 42. cikk 3. pontjában kiemeli: A tagállamok vállalják, hogy fokozatosan fejlesztik katonai képességeiket. A védelmi képességfejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti kérdésekkel foglalkozó ügynökség (a továbbiakban: Európai Védelmi Ügynökség) megállapítja a műveleti igényeket, támogatja az ezen igények kielégítését szolgáló intézkedéseket, hozzájárul a védelmi szektor ipari és technológiai alapjainak erősítéséhez szükséges intézkedések meghatározásához és adott esetben végrehajtásához, részt vesz egy európai fegyverzet- és képességpolitika meghatározásában, valamint segíti a Tanácsot a katonai képességek javításának értékelésében. Mivel a terrorizmus elleni harc az EU katonai feladatai között előkelő helyen szerepel, a Szerződés külön is kihangsúlyozza az EU katonai műveleteinek fontosságát a 52 Seville Declaration on solidarity against Terrorism 53 A terrorizmusellenes stratégia az alábbi angol kifejezéseket használja: prevent-protect-pursue-respond 28

29 következő esetekben. A 42. cikk (1) 54 bekezdésében említett missziók, amelyek végrehajtása során az Unió polgári és katonai eszközöket vehet igénybe, közös leszerelési műveleteket, humanitárius és mentési feladatokat, katonai tanácsadói és segítségnyújtási feladatokat, konfliktus-megelőzést és békefenntartást, harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatait beleértve a béketeremtést is és a konfliktusok lezárását követően a helyzet stabilizálására irányuló műveleteket foglalnak magukban. E missziók mindegyike hozzájárulhat a terrorizmus elleni küzdelemhez, ideértve a terrorizmus ellen saját területükön küzdő harmadik országok támogatását is. [30] 2007-ben kiadásra került az EU terrorizmus megfékezésére 55 szolgáló akcióterve, amely feladatokat fogalmaz meg az Európai Tanácsnak 56, az EU által létrehozott szervezeteknek, valamint a tagállamoknak egyaránt, a terrorizmus európai térnyerésének megállítására, az EU európai és Európán kívüli érdekeltségeinek védelmére. E cselekvési tervnek 2009-ben megszületett a végrehajtási utasítása is, ami tovább pontosítja, frissíti a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos, a tagországok által elvégzendő konkrét feladatok listáját. Uniós tagságunk első három évének nemzeti vonatkozású politikai, gazdasági és szociális szempontból történő átfogó értékeléséhez, nemzeti céljaink megfogalmazásához a Magyar Köztársaság kormánya is elkészítette és augusztus 1-én közzétette kiadványát A Kormány Európa-politikai stratégiájának irányai és feladatai címmel. A biztonság és védelempolitikai kockázatok tekintetében leszögezte: az Európai Unió további fejlődését jelentős mértékben meghatározzák azok a globális elsősorban gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi kihívások, melyek a tagállamok számára komoly kényszerítő erőként jelennek meg. Az Európai Unió ezeket a biztonsági kockázatokat átfogóan közelíti meg, figyelembe véve, hogy a kisebb tagállamok nem tudnak egyedül választ adni az olyan kihívásokra, mint a terrorizmus, a természeti és civil katasztrófák megelőzése, az illegális bevándorlás vagy a tömegpusztító fegyverek proliferációja. E kiadvány, helyesen értékelvén a kockázatokat, a terjedő terrorizmus veszélyét előkelő helyre sorolva, A Kormány Európapolitikájának sarokpontjai és prioritásai fejezet 4.4 pontjában (Biztonság) alapvetésként fogalmazza meg: Az Európai Unió biztonságának fenntartása Magyarország elemi érdeke. A globális kihívások és ezeken belül is főként a nemzetközi terrorizmus megjelenése, a természeti és civil katasztrófák kockázata, a globális környezeti problémákból adódó 54 EU területén kívüli műveletek: Unión kívüli békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziók 55 EU Action plan on combating terrorism 56 Európai Tanács European Council 29

30 veszélyek nyilvánvalóvá tették, hogy az Unió külső és belső biztonsága egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Ehhez járul hozzá, és ezt erősíti a transz-atlanti közösség egészének biztonsága is, amelyet a NATO garantál. Magyar érdek a transz-atlanti és az európai biztonság oszthatatlanságának erősítése, a közös fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépés feltételeinek megteremtése. [31] A világméretű és az EU tagországokban is megjelenő nemzetközi és regionális kihívások a terrorizmus tekintetében is egyre sürgetőbb intézkedéssorozatot indokoltak novemberében Európa biztonságát legközvetlenebbül fenyegető veszélyek ellen" hirdetett programot az Európai Bizottság. A program fő célja feltérképezni és lehetőség szerint felszámolni a bűnözői és terrorista hálózatokat, megvédeni a polgárokat, a vállalkozásokat és a társadalmat a számítástechnikai bűnözéssel szemben, valamint fokozni az unió készenléti szintjét a válságokra adott válaszok hatékonyságának érdekében. A program illeszkedik az EU-ban genti folyamatként ismert Erőforrások Csoportosítása és Megosztása programhoz (P&S 57 ). A P&S a katonai képességek áttekintő rendszerezése és ésszerű megosztása elvén alapul, és négy fő folyamatot foglal magába: a képességek csoportosítása, a képességek megosztása, a konkrét szerepek és a feladatok megosztása, valamint a megosztott beszerzések [32]. A szeptemberi EU miniszteri értekezleten meghatározott feladatok új távlatokat nyitottak meg az Európai Unió hazánkhoz hasonlóan válságok által sújtott kisebb tagállami számára is, ahol a közös beszerzésekből származó haditechnikai eszközök nem csak a tagország védelméhez járulnak hozzá, de az EU közös katonai képességeihez is [33]. A évi magyar EU-elnökség is sokat tett a P&S program sikeréért, mivel a védelmi együttműködés területén tovább növekedett az uniós kohézió. Az EU politikai célkitűzései keretében leszögezték, hogy a gyakorlatban is működőképes biztonság és védelempolitika szükséges. Tagállamként egyrészt továbbra is tevékenykednünk kell az európai külügyi szolgálat működésének tökéletesítése és ezáltal a közös kül- és biztonságpolitika/közös biztonság- és védelempolitika hatékonyságának javítása érdekében, másrészt mindent meg kell tennünk azért, hogy erősítsük a magyar jelenlétet a szolgálatban, illetve fejlesszük részvételünk hazai feltételeit. Ugyancsak kiemelt cél, hogy Magyarország továbbra is aktív szerepet vállaljon az EU nemzetközi válságkezelő tevékenységében, valamint az ehhez szükséges képességek meglévő intézményekre épülő fejlesztésében. [34] 57 Pooling & Sharing 30

31 A 2013 decemberében tartott EU csúcsértekezleten elfogadásra került zárónyilatkozat alapján a tagállamok a lisszaboni szerződés keretei között hatékony és hiteles közös védelmi- és biztonságpolitika mellett kötelezték el magukat. A megfogalmazott célok között szerepel, hogy a 2013-ban elfogadott kibervédelmi stratégiához kapcsolódóan 2014 folyamán el kell készíteni az EU kibervédelmi szabályzóit. A zárónyilatkozat szerint a képességfejlesztés területén az Európai Tanács további együttműködésre bátorítja a tagállamoknak, akik az erőforrások közös használata, a közös kiképzés, karbantartás során kihasználhatják a méretgazdaságosság jelentette előnyöket (P&S). A célok között szerepel továbbá, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakra kell elkészülnie az EU tagállamai által tervezett távirányítású pilóta nélküli repülőgép rendszernek (UAV 58 ), továbbá fejleszteni kell a légi üzemanyag-utántöltési képességeket is. A közös kiképzések és a nemzetek közötti gyakorlatok az EU védelmi stratégiákra alapozva lehetővé teszik a közös európai védelmi képesség fejlesztését, amelynek a tagállamok önálló védelmi képességeire kell épülnie. Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikai folyamatainak vizsgálata alapján, a következő évtized EU katonai feladatainak tervezésénél az alábbi képességek élveznek prioritást: a nemzetközi terrorizmus ellen vívott harc mind az EU területén, mind az EU területén kívül; a válságreagáló műveletek; a krízishelyzeteket megelőző, feloldó, a kialakult krízist kezelő katonai feladatok tervezése; az ezekre való felkészülés gyakorlatok szervezésével; valamint alacsonyabb intenzitású, hosszú időtartamú műveletek és ezzel egy időben magas intenzitású, rövidebb műveletekben való részvétel, a Helsinki Csúcstalálkozón elfogadottak szerint. 1.2 A biztonságpolitikai környezet változásának nemzeti vonatkozásai Hazánk biztonságpolitikai környezete, a védelem és biztonság fogalmának értelmezése jelentős változáson ment keresztül a bipoláris világrend felbomlása óta. A hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE 59 ) évi lezárása, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlása (1991) a korábban tömeghadseregeket fenntartó, nukleáris és hagyományos fegyverrendszereket fejlesztő katonai tömbök ideje lejárt. Európában új szelek kezdtek fújni nem csak politikai és a gazdasági, hanem biztonság- és védelempolitikai, katonapolitikai értelemben is. A világméretű háborúk veszélye jelentősen lecsökkent, növekedett viszont a regionális konfliktusok kialakulásának esélye. Ennek a 58 Unmanned Air Vehicles 59 CFE Conventional Armed Forces in Europe 31

32 ténynek a felismerése Európa országaiban a védelmi elvek átgondolására késztette a törvényhozókat. A kialakult forráshiány és a küszöbön álló gazdasági átalakítások, maguk után vonták a nemzeti haderők csökkentését. Hazánkban a 1989-ben még több mint fős Magyar Néphadsereg átalakítása amely gyakorlatilag a csapatok számának csökkentésében merült ki azonnal megkezdődött, az ország az első haderőreformot ben élte meg [35]. A korai csökkentések többnyire koncepciómentesen zajlottak le, a Varsói Szerződés tagállamaként megszabott támadó feladatokra tervezett nemzeti haderőnknek rövid időn belül át kellett állnia a körkörös védelem elvére épülő, lényegesen kisebb méretű, ám a korábbi teljes spektrumú haderőelemeket felvonultató, a területvédelemre képes szervezetté. A volt VSZ tagállamok tekintetében megfigyelhető volt, hogy a védelem és a biztonság fogalmakhoz kapcsolódó folyamatértelmezések szétváltak, a védelmi szféra kikerült a politikusok és az átlagemberek látóköréből, a biztonsági környezet más (gazdasági, szociális) dimenzióinak, mint például az elszegényedés, az ezzel járó bűnözés, a szervezett bűnözés megjelenése, azaz a biztonságértelmezés közbiztonsági vetülete került előtérbe. A döntéshozók prioritási listáján a védelmi szféra és főleg annak kiadási oldala a legutolsó helyek egyikére került, ellentétben a robbanásszerűen jelentkező szociális és társadalmi problémákkal, amelyek kezelése azonnali megoldásokat követelt. Éveknek kellett eltelnie, amire a társadalmi, illetve politikai helyzet megérett egy a védelmi koncepciók átgondolásán alapuló átfogó haderőreform megkezdésére, amely részét képezte hazánk nemzetpolitikai gondolkodásmódjához igazodó biztonságpolitikai álláspont kialakításának. A déli határaink mentén az 1990-es évek közepén és második felében kialakuló krízishelyzet, majd fegyveres harcok rámutattak egy olyan nemzeti haderő kialakításának szükségességére, amely immáron a támadó jelleg elvetésével képes az ország területi integritásának megőrzésére, de alkalmazható krízishelyzetekben is. Az évi NATO csatlakozásunkat megelőzően már elkezdődött a közös gondolkodás a perspektivikus nemzeti haderő kialakításáról és fejlesztéséről, figyelembe véve annak előnyeit, valamint hátrányait egyaránt [36]. A tervezést akadályozta, hogy hazánk nem rendelkezett átfogó, és az Országgyűlés által elfogadott biztonsági koncepcióval, nemzeti biztonsági stratégiával és nemzeti katonai stratégiával sem. Felismerve e stratégiák jelentőségét, az Országgyűlés elfogadta a 94/1998. (XII. 29.) határozatot a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. Ezt tekinthetjük a rendszerváltást követő első dokumentumnak ami az alapelvek szintjén vizsgálta a biztonsági környezet veszélyforrásait, és feladatokat fogalmazott meg a nemzeti 32

33 biztonságpolitika területén. A határozat 2. pontja kinyilvánítja: A kétpólusú nemzetközi rendszer időszakához képest minimálisra csökkent egy világméretű fegyveres konfliktus veszélye, ugyanakkor lényegesen megnőtt és összetettebbé vált a kockázatok és veszélyforrások köre. Magyarország biztonságára elsősorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a térségében végbemenő politikai társadalmi gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást, de az ország nem függetlenítheti magát a globális veszélyforrásoktól sem. Szövetségi rendszerhez való kapcsolódása ezek kezelésében további felelősséget és egyúttal megnövelt lehetőségeket teremt. Növekvő kockázatot jelentenek az eltérő társadalmi fejlődésből fakadó, országok és csoportok közötti, átmeneti vagy tartós ellentétek, a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok, az etnikai és vallási feszültségek, a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a demográfiai feszültségek, a tömeges migráció és a nagyfokú környezeti ártalmak. Fokozódó kihívást és veszélyt jelent a tömegpusztító fegyverek és azok hordozóeszközeinek elterjedése, valamint az információs rendszerek elleni támadások lehetősége. Emellett az államok közötti feszültségek, illetve államokon belüli fegyveres konfliktusok ma is jelen vannak Európában. Régiónkban sajátos veszélyforrásként jelentkezik az átalakulásból fakadó instabilitás és kiszámíthatatlanság, a demokratizálódási folyamatok törékenysége. Biztonsági környezetünk sajátossága, hogy az új típusú és a hagyományos kihívások gyakran egyidejűleg és egymást erősítve jelennek meg. [37] Látható a veszélyforrások felsorolásánál, hogy hazánk is csatlakozik ahhoz a felismeréshez, miszerint a korszerű biztonságértelmezésekben a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a legális és az illegális migráció olyan veszélyforrások, biztonsági kockázatok, melyekkel szemben történő hathatós fellépés nem csak nemzeti oldalról indokolt, de a NATO és az EU fő feladatai között is szerepelnie kell. A határozat rögzíti továbbá, hogy hazánk azonosul a NATO kollektív biztonságának és védelmének elveivel. A NATO csatlakozásunk előtti évben a fenti határozat elfogadásakor is folyamatosak voltak az egyeztetések két fontos kérdésben: milyen feladatrendszernek kell megfeleltetni a Magyar Honvédséget, valamint e feladatrendszerhez milyen létszámú és felszereltségű haderő párosulhat. A határozat alapján a Magyar Köztársaság biztonságát két alapvető pillérre, a nemzet önerejére, illetve az euroatlanti integrációra és nemzetközi együttműködésre kell építeni, ezekhez az alapelvekhez kell rendelni a nemzeti haderőt, amely immáron nem a körkörös határvédelem feladataira kerül felkészítésre, hanem a Szövetséghez való csatlakozást követően magáévá teszi a NATOelveket és a nemzeti önerő alkalmazási képességeit kiterjeszti a béketámogató műveletekre is [38]. 33

34 A évi kormányprogram kül- és biztonságpolitikát elemző fejezetében az új típusú biztonsági kihívások között megemlíti: A nemzetközi terrorizmus fellángolása váratlanul súlyos és beláthatatlan következményekkel járó helyzetet teremtett a világban. A védekezés rendőri, határvédelmi, repülésbiztonsági, titkosszolgálati, stb. eszközei a fejlett államok többségének köztük Magyarországnak is rendelkezésére állnak; ezek összehangolt hatékony alkalmazása érdekében lépéseket kell tenni. A nemzetközi terrorizmus elfojtása, csatornáinak világméretű felkutatása és megsemmisítése, mély gyökereinek és indítékainak felszámolása széles körű nemzetközi együttműködéssel lehetséges. Magyarországnak érdeke, hogy mind a módszerek kidolgozásában, mind gyakorlati alkalmazásában tevékenyen részt vegyen. [39] A kormányprogram állásfoglalását természetesen jelentősen befolyásolták a szeptemberi amerikai események, azonban a biztonsági kihívások összefoglalását már nem csak ez, hanem a délszláv összecsapásokban szerzett nemzeti és nemzetközi tapasztalatok is megalapozták. A nemzeti haderő átalakításának, átszervezésének jelentős lépcsőfoka a évi Védelmi Felülvizsgálat, melynek célja a szövetségesi kötelezettségeknek való megfelelés, nemzetközi szerepvállalásaink felülvizsgálata, a képességalapú haderő kialakítása, a pénzügyi rendszer racionalizálása és az önkéntes haderő megteremtése. Tízlépéses tervezési metodikát alkalmazva a kormány jóváhagyta a 10 éves fejlesztési tervet, melynek keretében új képességekkel is bővült a Magyar Honvédség, úgy mint a különleges műveleti képesség, a polgári-katonai együttműködést támogató csoportok (CIMIC 60 ), vagy a humán hírszerzés (HUMINT 61 ). A Kormány március 31-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság új nemzeti biztonsági stratégiáját (2073/2004. (III. 31.) Korm. Határozat). Az új Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS2004) a globális kihívások között első helyen szerepelteti a terrorizmust, a tömegpusztító fegyverek, az instabil régiók és a migráció kérdéseit, a gazdasági instabilitás és az információs társadalom kihívásai mellett. Kinyilvánítja, hogy a terrorizmusellenes fellépés csak a legszélesebb ENSZ, NATO és EU szövetségi keretek között valósítható meg: Az ENSZ fontos fórum ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megállapodásra jusson a probléma kezelésének módjáról. Az Európai Unió keretein belül lehetőség van az EU belső biztonságát, illetve külkapcsolatait érintő közös cselekvési tervek és akciók kidolgozására. Amennyiben katonai fellépés válik szükségessé a terrorista veszély elhárítására, akkor a NATO képességei kerülnek középpontba. Magyarország célja, hogy e három szervezetben támogassa a 60 Civil-Military Cooperation 61 Human Intelligence 34

35 nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek végeredményben hazánk biztonságát is hivatottak szolgálni. [40] Az NBS2004 leszögezi tehát, hogy a terrorizmusellenes harc katonai feladatainak végrehajtása szövetségi keretek között valósulhat meg, a NATO katonai képességeihez pedig hazánknak is hozzá kell járulnia. Mivel a terrorizmusellenes harc katonai feladatainak végrehajtásához egy változat szerint a nemzeti különleges műveleti képesség megteremtésén át vezethet az út, megindult az előkészítő munka e képesség kialakítására. A kormányzati szándék e képesség megteremtésére nyilvánvaló volt. A évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről leszögezi [41]: 70. (1) A Honvédség feladatai: a) a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme, b) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése, c) közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában, d) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme, e) a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása, f) közreműködés az Alkotmány 40/B.. (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában, g) talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása, h) hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához, i) állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása, j) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében. A törvény egyértelmű jogszabályi környezetet eredményezett a Magyar Honvédség ilyen feladatokban történő alkalmazásához, hiszen korábban ezeknek kizárólag belföldi vonatkozásai jelentek meg és kizárólag a rendőrség feladatrendszerében. Az évi XXXIV. Törvény a Rendőrségről ugyanis úgy fogalmazott, hogy a Magyar Rendőrség Magyarország területén a) felderíti a terrorszervezeteket, b) megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló 35

36 törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el, c) megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet működését anyagi források biztosításával vagy más módon elősegítsék. [42] Világosság válik, hogy a Magyar Honvédség különleges műveleti erői a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatait hajtják végre, míg a Rendőrség országhatárokon belül végzi a terrorfenyegetettség elhárításával kapcsolatos tevékenységét. A Rendőrségnek a terrorista fenyegetések közvetlen kezelését az országhatárokon belüli végrehajtó szerve, a Terrorelhárítási Központ (TEK). A 173/1/2011. számú alapító okirat alapján a TEK felderíti a Magyar Köztársaság területén tevékenykedő terrorszervezeteket, megakadályozza, hogy e szervezetek bűncselekményeket kövessenek el, megakadályozza, hogy a Magyar Köztársaság területéről bármilyen szervezet vagy magánszemély terrorszervezet működését anyagi források biztosításával, vagy bármely módon elősegítse. [43] 2004-ben tehát elhárult a törvényi akadály a nemzeti különleges műveleti képesség fejlesztése és alkalmazása elől, hiszen a Magyar Honvédség KM erői elsősorban nemzetközi különleges műveletekben, a NATO (jelenleg Afganisztánban) és EU erőkkel együtt tevékenykednek, a TEK 2011 óta pedig fő feladatinak jelentős részét az országhatárokon belül hajtja végre. A 14/2004. (III. 24.) OGY határozat a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól megerősíti, hogy a Magyar Honvédségnek többi feladata ellátása mellett fel kell készülnie a terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtására. A különleges műveleti képesség megalapozására a honvédelmi miniszter 158/2005. számú alapító okirata 62 alapján szeptember 1-én a szolnoki MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóalj bázisán megalakult az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj és megkezdte a KM alapképzéseket a műveleti képesség mielőbbi elérése érdekében. A 2006-ban és 2007-ben nem került sor a biztonsági stratégiák módosítására, azonban egy sor további intézkedés került bevezetésre, amelyek alapvetően befolyásolták a Magyar Honvédség műveleti alkalmazhatóságát. A kitűzött célok a es ciklusban az alábbiak szerint kerültek priorizálásra: a NATO-val közösen ki kell alakítani a XXI. század új típusú fenyegetéseire adható válaszok körét; a nemzeti haderő átalakítást mielőbb be kell fejezni és törekedni kell a professzionalitás növelésére; növelni kell a haderő interoperabilitását és az expedíciós jelleget; hatékonyabb erőforrás-menedzsmentre van szükség [44]. A Magyar Honvédség átalakítása tehát folytatódott, az új nemzeti képességek 62 Az eredeti alapító okirat többszöri módosítást követően 2013 decemberében a 24/2013 (XII.20) HM Rendelet alapján újra módosításra, kiegészítésre került. Az új, 2014-ben hatályos alapító okirat száma /

37 (KM, CIMIC, HUMINT, PSYOPS 63, víztisztító képesség) integrálódtak a honvédelem rendszerébe. Az 51/2007. (VI. 6.) OGY határozat a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól felülírta a 14/2004. OGY határozatot és konkrétan meghatározta a nemzeti ambíciószintet a nemzetközi műveletek tekintetében. Ez alapján a Magyar Honvédségnek képessé kell válnia egy dandár méretű erő hat havi harci, és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli), nem harci körülmények közötti alkalmazására, vagy egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) harci, és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli), nem harci jellegű tevékenységére. Az erők fejlesztése felállította sorrendjét, amely alapján az expedíciós műveletre kijelölt, illetve műveleti részvételre tervezett alegységek, szervezeti elemek fejlesztése, felszerelése prioritást élvez. A megjelölt feladatokra méretezett, költségtakarékos szervezetet kell kialakítani, amely expedíciós tevékenységét alapvetően a NATO, ENSZ és EU műveletekben végzi. A perspektivikus fejlesztések biztosítják, hogy a Magyar Honvédség előtt álló feladatok végrehajtásához szükséges védelmi képességek fokozatosan erősödjenek. A kihívások és kockázatok kezeléséhez nem szükséges képességeket meg kell szüntetni [45]. A Nemzeti Katonai Stratégia évi kiadásával hazánk biztonságával kapcsolatos katonai feladatok kerültek meghatározásra. Ezek alapján a Magyar Honvédség a haza katonai védelme és a NATO kollektív védelméből fakadó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi műveletekben való részvétel mellett a NATO és az EU koncepcióival összhangban közreműködik az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Látható, hogy a nemzeti katonai stratégia, a terrorizmusellenes katonai feladatok tekintetében nem változott, mivel a nemzetközi biztonságpolitikai környezetben e jelenség folyamatosan, és egyre intenzívebben van jelen, így az ebből fakadó kockázat sem csökkent. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájának évi kihirdetését az indokolta, hogy az utolsó NBS kiadása (2004) óta jelentős változások történtek a NATO, ENSZ és EU szervezeteknél, valamint hazánk közvetlen biztonsági környezetében is. Az új MNBS az előző stratégia szempontjából a folytonosságot képviseli, figyelembe véve ugyanakkor a megváltozott környezetet. Nagyban épít a megújult biztonság- és védelempolitikai tárgyú szövetségi dokumentumokra, valamint a környező országok hasonló kiadványainak iránymutatásaira. Az MNBS2012, 29. pontjában így fogalmaz: A terrorizmus korunk jelentős globális fenyegetése marad, amely térben és időben eltérő és folyamatosan változó módon 63 Psychological Operations lélektani műveletek 37

38 jelenik meg, és veszélyezteti szövetségesi rendszerünket és értékrendünket. Magyarország terrorveszélyeztetettsége alacsony, ugyanakkor külföldi eredetű vagy a külföldi magyar érdekeltségek elleni fenyegetettséggel számolni kell. Emellett külföldi terrorcselekményeknek is lehetnek hazánkat érintő biztonsági és gazdasági következményei. A terrorizmus csak a globális, regionális és nemzeti kihívásokhoz igazított, összehangolt intézkedésekkel küzdhető le. Ezért nemzeti érdekünk, hogy továbbra is részt vegyünk a terrorizmus elleni nemzetközi fellépésben, a nemzetközi terrorellenes szervezetrendszer fejlesztésében, valamint az ENSZ, az EU és a NATO vonatkozó erőfeszítéseiben. Sikeres belföldi terrorellenes tevékenység sem képzelhető el kétoldalú és multilaterális együttműködés nélkül. [46] Megfigyelhető, hogy a fent felsorolt globális veszélyforrások általi fenyegetettség szintje kevésbé csökkent, ugyanakkor köztük súlyponteltolódás tapasztalható. Ezekre a körülményekre a lehetséges katonai válaszlépések kialakításánál, valamint a Magyar Honvédség képességalapú fejlesztése során is figyelemmel kell lenni [47]. A korábbi NBS-hez illeszkedő megújított Nemzeti Katonai Stratégia 2012-ben a nemzeti haderő várható alkalmazására vonatkozóan az alábbi megállapítást teszi: A Magyar Honvédség alkalmazására jellemzően válságkezelő műveletekben kerül sor, sok esetben Magyarországtól jelentős távolságra, szélsőséges természeti és éghajlati viszonyok között, nehezen megközelíthető terepen, ahol csupán korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre befogadó nemzeti támogatás. A válságok kezelése során a hálózatalapú hadviselés, a hírszerzés és a felderítés, a precíziós fegyverek és modern technikai eszközök, a civil-katonai együttműködés, a pszichológiai hadviselés, valamint a különleges rendeltetésű erők széles körű alkalmazása szükséges. A válságkezelésre általában olyan, az alapfeladatát ellátni képtelen, gyenge államokban kerül sor, ahol irreguláris, félkatonai szervezetekkel, felkelőkkel, fegyveres csoportokkal, nemzetközi zsoldos és terrorista csoportokkal szemben kell a biztonságot megteremteni és fenntartani. [2, p. 12.] Az aszimmetrikus és hibrid hadviselésből adódó feladatok megoldása során tehát a Magyar Honvédség új képességeinek, köztük a különleges műveleti képességnek, leghatékonyabb módon történő alkalmazására van szükség. A nemzeti különleges műveleti képesség fejlesztése a további új képességek fejlesztésével együtt elsődlegességet élvez a Magyar Honvédség képességfejlesztési folyamatában. 38

39 1.3 Védelmi együttműködés azonos érdekközösségű államokkal A kétoldalú és a regionális védelmi együttműködések kialakítása, szorosabbra fűzése a tagországok elemi érdeke a szövetségi rendszerek keretein belül, mellyel tovább erősödik a kohézió és lehetővé válik a prioritásként kezelt feladatok eredményesebb végrehajtása, a közös célok gyorsabb elérése. A terrorizmus elleni küzdelem, mint a NATO és az EU deklarált feladata, újabb lendületet nyerhet a szűkebb társulások közös kiképzéseinek és műveleti alkalmazásainak szervezésével. Ezért fontosnak tartom röviden elemezni hazánk és a közvetlen környezetében elhelyezkedő szövetséges államok védelmi együttműködésének, illetve a védelmi szektor kapcsolatainak fejlődését. Szűkebb környezetünkben, közép-európai szinten vizsgálva a többnemzeti képesség és feladatelosztást, a rövid múltra visszatekintő Közép-európai Védelmi Együttműködési Kerekasztal (KVEK 64 ) megalakulását és folyamatait célszerű áttekinteni. A KVEK megalakításának előzményeihez tartozik a 2010 májusában, Bécsben szervezett konferencia a közép-európai biztonsági együttműködésről, majd ennek folytatásaként, még ugyanazon év októberében Budapesten megtartott immáron a konkrét védelmi együttműködés kérdéseiről szóló konferencia. Ezeken konszenzus alakult ki egy olyan átfogó, a képességek és feladatok megosztásán alapuló közép-európai államközi társulásról, ami a forrásmegvonásokkal terhelt időszakban is lehetővé teszi a priorizált képességek szinten tartását, fejlesztését a szövetségek keretein belül, azok irányelveinek messzemenő figyelembe vételével. Az EU védelempolitikai igazgatóinak januári budapesti találkozóján került sor a magyar, a szlovén, az osztrák, a cseh, a szlovák és a horvát szakemberek külön ülésére a védelmi képességeik megosztására vonatkozó elképzelések egyeztetése céljából. A találkozó egyik eredménye volt a tagállamok képességeinek listázására vonatkozó megállapodás, amely alapját képezi egy későbbi, objektív feladat- és költségelosztásnak. A főként két- és háromoldalú tárgyalások során tárgyalásokat folytattak többek között az atom-vegyi-biológiai információcseréről, ahol a cseh partner vállalta a szakértői munkacsoport vezetését, valamint a kiképzés, a közös felkészülés jegyében az együttműködést szorosabbra fűzéséről. Az improvizált robbanóeszközök (C-IED 65 ) elleni védelem feladataival kapcsolatban hazánk készít elő egy szakanyagot (Food for Thought), 64 Central-European Defence Cooperation CEDEC 65 Counter-Improvised Explosive Devices 39

40 amellyel kapcsolatban szakértői szintű egyeztetések kerülnek levezetésre. Szó volt továbbá az osztrák-magyar szarajevói közös EUFOR műveletekről, a cseh-magyar-horvát közös légi tanácsadó csoport afganisztáni alkalmazásáról, a magyar-horvát logisztikai kiképző csoport afganisztáni közös feladat-végrehajtásról, valamint az osztrák-horvát és a horvát-magyar különleges műveleti együttműködésről. E kerekasztal tárgyalások elsősorban képességeink gyakorlati alkalmazásáról, konkrét feladatokról szólnak, azonban ezeken túlmutató eredmény, hogy a KVEK tagállamai az európai szintű biztonság- és védelempolitikai állásfoglalásukat, véleményüket is közösen tudják kifejezni, illetve eredményeiket bemutatni [48]. A Visegrádi Együttműködés (V4) négy európai NATO és EU tagország regionális együttműködése, amely történelmi alapokon 66 nyugszik, hiszen az első találkozó időpontját 1335-re datálják. A négy tag, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködésének célja a gazdasági, politikai, diplomáciai és védelempolitikai érdekeinek közös képviselete, a védelmi fejlesztések összehangolása ben került sor e történelmi szövetség megújításra, amikor a négy államelnök aláírta a Visegrádi Nyilatkozatot. A V4 a 90-es években rendkívül sikeresen működött, a négy tagország kereskedelmének fejlesztésére létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA 67 ), ami pozitív hatással volt a gazdaság fejlődésére is. A pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF 68 ) a V4-ek egyik legsikeresebb vállalkozása. Feladata elősegíteni a tagországok együttműködését a kultúra, a tudományok, a kutatás és a nemzetközi kapcsolatok területén. A társulás fontosságát jelzi, hogy az évi prágai csúcstalálkozón az amerikai elnök is részt vett. Biztonságpolitikai értelemben is gyümölcsöző a V4-ek kapcsolata, hiszen 2007-ben a tagországok vezérkari főnökei egyetértettek egy Visegrádi Harccsoport létrehozásában, valamint támogatták a lengyel fél szakértői koordinációra vonatkozó törekvéseit. A kezdeti elképzelések szerint 2015-re készen kellene állnia egy nagyságrendileg 1500 fős V4-harccsoportnak. A közelmúlt történései között említhetjük a októberi budapesti V4-találkozót, ahol a négyek állami vezetői deklarálták Biztonsági és Védelmi Együttműködési Tervüket [49], amely alapján a Visegrádi Harccsoport első félévében éri el műveleti képességét, és képes lesz részt venni az EU gyorsreagálású erőinek jövőbeni műveleteiben. 66 A visegrádi egyezmény létrejöttét egy középkori megállapodásra vezetik vissza. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja, hogy megoldják ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében. 67 Central-European Free Trade Agreement 68 International Visegrad Fund 40

41 A védelmi képességek fejlesztése területén kiemelt figyelmet fordítanak a hosszú távú védelmi együttműködési stratégiák kidolgozására, a közös képzések és kiképzések, a nemzetközi (regionális) összhaderőnemi gyakorlatok megvalósítására. Feladatuknak tekintik egy közös, a négy országra kiterjedő védelemtervezési koncepció kidolgozását és jövőbeni alkalmazását 69. A évre szóló honvédelmi miniszteri feladatszabás, a 80/2013. (XII.21.) számú HM utasítás alapján ismét kiemelt feladatként jelentkezik terrorizmus és az új típusú fenyegetések elleni tevékenység, az ezen a területen korábban elért képességszint fenntartása, a V4 elnöki feladatainak ellátása, valamint egy védelempolitikai és védelmi miniszteri értekezlet (csúcstalálkozó) szervezése a évi V4 harccsoport felállításának előkészítése érdekében [50]. A V4 harccsoport kialakításának is új lendületet adhat, hogy második felében hazánk a V4-tagállamok élén még többet tehet a regionális védelmi képességek fejlesztéséért. A V4 harccsoport lehetőséget biztosít majd a NATO és az EU nemzetközi kihívásai és a védelmi tervezés sarokpontjai között előkelő helyen szereplő nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemre történő közös felkészülésre és feladat-végrehajtásra. A Magyar Honvédség különleges műveleti erői afganisztáni műveleti területeken jelenleg is közösen tevékenykednek a cseh, a szlovák, a lengyel és a horvát különleges műveleti egységekkel. Ez az együttműködés az európai hadszíntereken is lehetőséget biztosít a szakmai kompetenciák fejlesztésére. További figyelmet érdemlő tény, ami a regionális együttműködések jelentőségét felértékeli, hogy a NATO vezető nemzetei (elsősorban az USA) a korábbi évtizedekben a tagállamok számára nyújtott képességtámogatási rendszert (haditechnikai, pénzügyi, tanácsadói támogatás) jelentősen átalakítják. A támogatásokat már nem egy-egy tagállam bizonyos műveleti képességének fejlesztésére fordítják, hanem a regionális két-, vagy többoldalú védelmi együttműködések keretein belül létrejövő új, vagy a már korábban meglévő képességek fejlesztését dotálják. Ennek fényében a regionális társulások védelmi együttműködése hazánk számára is jelentősen felértékelődik, és ezáltal új lehetőségek nyílhatnak meg a terrorizmus elleni harc katonai és nem katonai területein is. 69 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 41

42 Összefoglalás, következtetések A fejezetben elsősorban a nemzetközi terrorizmusra és a különleges erők szerepére fókuszálva részletesen bemutattam a világ és az európai biztonság- és védelempolitikai elvek II. világháborút követő fejlődését, amely a 90-es évektől a közös védelmi gondolkodás és a meglévő, illetve perspektivikus képességek feltérképezése, a feladatok megosztása irányában indult meg. A nagy nemzetközi szövetségekbe belépett, illetve belépni szándékozó egykori szovjet tag és szatellit-államok katonai értelemben is elkerülték a túlzott nyugatiasodást, így téve kísérletet a NATO és az EU doktrínáiban megfogalmazott elveknek megfelelő struktúrájú és erejű haderők kialakítására [51]. A NATO, EU, valamint hazai stratégiák, irányelvek alapvetően az alábbi biztonsági veszélyforrásokat jelölik meg állásfoglalásaikban (a teljesség igénye és sorrendiség nélkül, hiszen a mindenkori kihívások helyzet- és kapcsolatfüggők): a globalizáció további térnyerése folyamatában a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a legális és illegális migráció, valamint a szervezett bűnözés és az instabil államok, a politikai és gazdasági okok miatt működésképtelen államok [52]. A szeptember 11-i eseményeket követően, a biztonság vetületei általános, globális értelmezésének (politikai, környezeti, gazdasági, informatikai, társadalmi és katonai elemek) keretein belül a nemzetek egységesen lépnek fel a nemzetközi terrorizmus ellen [53]. Ennek keretében az erre kijelölt és felkészített erőkkel minden tagországnak különkülön és együtt is kötelessége felkészülni a kapcsolódó feladatok ellátására, hogy elkerüljük a tokióihoz, madridihoz, vagy londonihoz hasonló, valamilyen politikai cél elérése érdekében a polgári lakosság ellen irányuló merényleteket tól az újabb típusú kihívások előtérbe kerülése miatt a terrorizmus elleni nemzetközi harcra egyre kisebb figyelem jutott. A szövetségi rendszerek tevékenységének súlypontja sürgetőbb fenyegetések elleni felkészülésre tolódott el (ballisztikus rakétavédelmi program, kibervédelem, kalózkodás, stb.). Ennek ellenére a terrorizmus szelleme továbbra is rányomja bélyegét a NATO és EU tagállamok biztonsági, illetve védelmi tervezési folyamataira, hiszen területük a mai napig egyszerre funkcionál bázisként és célpontként a nemzetközi terrorista szervezetek számára. A vizsgált időszakot tekintve a NATO, EU, és más regionális szerveződések biztonság- és védelempolitikai elvei alapvetően egy elsősorban hagyományos módon megvívandó fegyveres konfliktus, háború kialakulása esetén nyújtanak iránymutatást, adnak feladatszabást. E tényre Fábián Sándor is rámutat tudományos közleményében [36, p. 132.]. 42

43 Napjainkban azonban jelentős az esélye a hagyományos fenyegetések és hadviselés, valamint az aszimmetrikus fenyegetettség és hadviselés együttes (hibrid) megjelenésének. E téma nem új keletű a NATO-ban, az erre való felkészülés jegyében az USA kezdeményezésre már 2006-ban a NATO ACT 70 és a NATO Katonai Bizottság Stratégiai Kutatócsoportja előkészítettek munkaanyagokat, amelyek éveken keresztül tartó viták és egyeztetések folyamán alakultak át, formálódtak [54]. Az együttes erőfeszítések eredményeképpen 2010-ben munkaokmány került kiadásra A hibrid fenyegetések leírása és tartalma címmel, melyben meghatározásra került egy újabb értelmezés szerinti fenyegetettség, a hibrid fenyegetettség jellemzői és tartalma. Dr. Babos Tibor tudományos közleményében idézi a május 31-én elfogadott, a hibrid fenyegetésre vonatkozó definíciótervezet fordítását: Hibrid fenyegetéseknek azon képességeket nevezzük, amelyek révén az ellenfelek hagyományos és nem hagyományos eszközöket egyidejűleg, adaptívan tudnak alkalmazni saját céljaik elérése érekében. [55] Az értekezés írásának időszakában ( ) folyamatban lévő ukrán-orosz válság, a Krím-félsziget orosz annektálása és a NATO, EU államok ellenkezésének dacára történő megtartása, a szembenálló erők műveletei alapvetően változtatják meg a modern hadviselésről alkotott elméleteket. A térségben zajló eseményeket legjobban a hibrid kihívások, a hibrid hadviselés fogalmával jellemezhetjük. A hibrid kihívások gyűjtőfogalomként magába foglalja a jelenlegi biztonság- és védelempolitikai kihívásokat is, mint a migráció, a kalózkodás, korrupció, etnikai konfliktusok, stb. Újdonság, hogy a nemzetközi szervezetek egyaránt alkalmazhatják a különböző válságszituációkban már kipróbált és bizonyítottan bevált hagyományos és nem hagyományos válságkezelési módszereket külön-külön, valamint a hosszú távú megoldást keresve együttesen is igénybe vehetik a különböző válságkezelési eljárások egyes elemeit, vegyítve azok módszereit a kitűzött végcél elérése érdekében [56]. A hagyományos és a nem hagyományos válságkezelési eljárásrend alkalmazása erő- és hatásfok növekedést, azaz hatássokszorozást 71 eredményezhet. Ehhez azonban számba kell venni az adott művelet/feladat körülményeit, be kell határolni a figyelembe veendő faktorokat, majd prioritásokat, fókuszpontokat szükséges kitűzni, illetve megjelölni és azok mentén megoldani az adott feladatot [57]. Az együttműködés fontosságát emeli ki Sánta 70 NATO Allied Command Transformation NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság 71 Multiplier effect 43

44 Gábor alezredes tudományos közleményében, ahol részletesen elemzi a nemzetközi KM szerepvállalás kihívásait az afganisztáni hadszíntéren [58]. A NATO Stratégiai Előretekintése évről évre számba veszi a világ perspektivikus biztonság- és védelempolitikai kihívásait. Az éves munkaértekezletek során folyamatosan változik a súlypont a fókuszpontoknak ítélt területek között. A évi kiadványban öt nagy tématerület mentén próbálják meg vázolni az elkövetkezendő évek, évtizedek lehetséges veszélyforrásait, biztonság- és védelempolitikai kihívásait. E tématerületek politikai, emberi, technológiai, közgazdaságtan/üzletpolitikai, erőforrás-gazdálkodási, valamint környezetvédelmi aspektusból alapvetően ölelik fel mindennapi világunk szegmenseit és változásaikból, szimbiózisukból következtethetünk a belőlük fakadó veszélyforrásokra, illetve azok szintjére is [59]. Figyelmesen olvasva az előjelzéseket, világossá válik, hogy a közeli és a távolabbi jövő műveleteiben csak magas szintű együttműködéssel érhetünk el eredményeket a perspektivikusan jelentkező kihívások komplexitása és hatásaik egymásra épülése miatt. A vizsgált, folyamatos változásban lévő faktorok egymásra kifejtett hatásai nagymértékben meghatározzák majd a jövő katonai műveleteit is, ahol valószínűsíthetően egyre nagyobb méreteket ölt a szereplők egymásra kifejtett befolyásoló képessége is. E befolyásolás azonban nem valósulhat meg az események (katonai értelemben véve válságszituációk) mind mélyebb feldolgozásának, az összefüggések ismeretének hiányában. Az erősokszorozó hatás tehát a vizsgált faktorok szereplőinek befolyásolása 72 útján valósulhat csak meg. A hibrid kihívások kezelésének szükségszerűsége, a befolyásolás-alapú műveletek térnyerése, a modern hadviselés folyamatos átalakulása állandó igényt támaszt a nemzetközi és a nemzeti különleges műveleti erők gondolkodásmódjának átalakítására is. Fábián Sándor afganisztáni tapasztalatait feldolgozva tudományos közleményében rámutat, hogy a kis létszámú, decentralizált vezetési és irányítási rendszerrel működő, a legegyszerűbben felszerelt kisalegység is képes nagy hatékonysággal, eredményesen felvenni a harcot a nagyobb létszámú és jól felszerelt ellenséges erőkkel [60]. Fenntartva, hogy a nemzetközi különleges műveleti erők katonai műveleteik folyamán a terrorista sejtek, szervezetek semlegesítését, tevékenységük visszaszorítását hivatottak megoldani, a világméretű terrorizmus elleni harcnak alapvetően a terrorizmus okainak megszüntetésére kell irányulnia. Ennek elérése érdekében a szövetséges államok politikai, társadalmi, szociális és gazdasági célokat fogalmaznak meg. A nemzetközi 72 Influence-based operations befolyásolásra, a szereplők állásfoglalásának megváltoztatására irányuló műveletek 44

45 különleges műveleti erők katonai alkalmazása tehát egy kicsi, bár nagyon fontos eleme a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak. A hibrid kihívások megjelenése esetén a megfelelő válaszok megfogalmazása nem késhet. A nemzetközi különleges műveleti erők a terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtására leginkább alkalmas katonai szervezetek, hiszen rendelkeznek a megfelelő felkészültséggel, információs háttérrel, felszereléssel és fegyverrendszerrel, a különleges gondolkodás képességével, valamint az alkalmazkodóképességgel a harc eredményes megvívásához. A NATO, EU, valamint a regionális szerveződések biztonságpolitikai környezetének elemzéséből az alábbi következtetések vonhatók le: A NATO és az EU támogatja a közös terrorizmus elleni harc eredményes megvívását a következő évtizedekben. A szövetségek erőfeszítései és a regionális együttműködések új távlatokat nyithatnak meg nem csak a nemzetközi különleges műveleti erők együttműködésének a területén, hanem a hagyományos erők területvédelmi (5. Cikkely szerinti) és válsághelyzetben (NA5CRO 73 ) végrehajtott műveletei tekintetében is; A hagyományos és a nem hagyományos hadviselés továbbra is párhuzamosan, sokszor hibrid jelleggel lesz jelen a világ válsággócaiban, miközben a műveletek aszimmetrikus összetevője növekedni fog. A hibrid kihívások kezelése érdekében szükséges mind a hagyományos, mind az aszimmetrikus fenyegetések 74 ellen bevethető, az aszimmetrikus hadviselésre 75 kijelölt és felkészített erők képességeinek (a kiképzés és technikai eszközök területén) folyamatos, egyre magasabb szintű fejlesztése; A globalizációs hatások miatt a nemzetközi terrorizmus terjedését, illetve hatásait előreláthatóan az USA-ban és Európában is egyre növekvő mértékben fogjuk érzékelni. Mivel nemzetközi terrorizmusnak táptalajul szolgáló politikai, társadalmi, szociális, faji, vallási, környezeti, valamint gazdasági feszültségek sok esetben párhuzamosan továbbra is jelen vannak, a nemzetközi terrorizmus ellenes harc folytatódni és fokozódni fog a XXI. század második és harmadik évtizedében is. Az 73 Non-Article-5-Crisis-Response-Operations 74 Aszimmetrikus fenyegetés lehet a terrorista sejtek, szervezetek tevékenysége. Ebben az esetben az aszimmetria abban mutatkozik meg, hogy a fenyegetés legtöbbször nem katonai célpontokra, azok legyőzésére, hanem a polgári lakosság ellen, a félelemkeltésre irányul. 75 Aszimmetrikus hadviselés esetén a szembenálló felek erőinek, eszközeinek és képességeinek eltérése jelentős. 45

46 ellene való védekezés során a tagállamok összefogása nélkülözhetetlen, a stratégiai célok elérése érdekében; Globalizálódó, szolgáltatás alapú világunkban, a biztonsági kihívásokra való megfelelés területén, a nemzetközi szövetségek egyre inkább úgynevezett biztonságszolgáltató 76 -ként jelennek meg a védelem mind az öt dimenziójában (szárazföldi, légi, tengeri, űr és kiber), ugyanakkor, mint biztonság-fogyasztó -k élvezik is a befektetett munka eredményeit. Ezen szolgáltatások alapletéteményesei a NATO-n és az EU-n belül a bilaterális, multilaterális és regionális szövetségi hálózatok; A terrorizmus globális dimenziójú, tehát az ellene alkalmazott lépéseknek is ennek megfelelő szintűeknek, a szereplők tevékenységének összehangoltaknak kell lennie. Ez magába foglalja a nemzetközi különleges műveleti erők széles körű (szárazföldi, tengeri, légi felkészítések) felkészítését, és a világ bármely pontjára kiterjedő alkalmazását. Mivel sem a NATO, sem pedig az EU nem tart fenn szövetségi haderőket, a tagállamok közti szorosabb együttműködés, a közös feladattervezés a jövőben is rendkívül indokolt; A terrorista sejtek, csoportosulások alapvetően hálózatalapú struktúrába szerveződnek, ezért a legmagasabb szinten kell törekedni a felderítő, hírszerző információk gyűjtésére, rendszerezésére és folyamatos, gyors elérésének biztosítására. A következő évtizedekben fokozódni fog a technikai újításokat, csúcstechnológiát alkalmazó műszaki eszközök alkalmazása ezen a területen. A tagországoknak törekedniük kell olyan adatfúziós központok létrehozására, amelyek biztosítják a megnövekedett felderítési információs igényt a műveletek tervezése és végrehajtása folyamán. A szövetségi kereteken belül a Magyar Honvédségnek is ki kellett alakítania, és a jövőben fejlesztenie szükséges a korábban niche-képesség" 77 -nek nevezett új képességeit. Ennek egyik elemeként a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépés katonai műveleteiben való részvételre alkalmas, a kapcsolódó feladatok végrehajtására képes KM erők kerültek/kerülnek létrehozásra. E képesség további fejlesztésének nemzeti vonatkozásokkal is rendelkező indokai a következőek: 76 Security provider: erőforrásokat áldoz fel, hogy létrehozza és fejlessze a béke, stabilitás és fejlődés biztosításához szükséges erőket, eszközöket és képességeket. 77 Résképesség, hiányképesség 46

47 Az európai érdekkörben a hagyományos értelemben vett katonai műveleteknél jóval valószínűbb a válságrégiókból származó, nem kormányzati szereplők által előidézett válságszituációk kialakulása. A korábban jól meghatározható, a hadviselő felek közötti határok egyre nehezebben definiálhatóak. A nemzeti különleges műveleti erők a célirányos felkészítésnek, kiképzések köszönhetően, a megfelelő képességek birtokában, alkalmasak a biztonsági kihívások mértékével arányos katonai válaszlépések végrehajtására; A gazdasági világválság ráébresztette a tagországokat, hogy az országvédelem és a szövetségi kötelmek egyidejű teljesítéséhez a legtöbb állam köztük hazánk nem rendelkezik a megfelelő humán erőforrásokkal és gazdasági háttérrel a képességek teljes spektrumában. Ezért a nemzeti képességcsomag kialakítása során vizsgálatra szorulnak annak elemei. Egy priorizálási folyamat során szükséges eldönteni, mely képességek kerülnek a jövőben megtartásra és fejlesztésre, figyelembe véve a NATO és EU jelenkori folyamatait, az SD, CFI, és P&S törekvéseit, a közép- és hosszú távú célok (NATO Forces 2020) elérése érdekében; Jóllehet hazánkat NATO és EU tagországok, illetve a szövetségi rendszerekhez csatlakozni kívánó államok veszik körül, ezért a hagyományos értelemben vett fegyveres konfliktusok esélye alacsonyabb szintre csökkent, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkba irányuló, vagy tranzit migráció és kábítószer kereskedelem növekedését, amely csak szomszédjainkkal összefogva, a válaszlépések összehangolásával szorítható vissza. A migráció tekintetében hazánkat jelenleg csak tranzit országként tartják nyilván, azonban az EU bevándorlási politikájának változása, a nyugat-európai államok szociális rendszereinek reformja eredményeként előállhat az a helyzet, amikor hazánk is célállomásává válik a Balkán-félszigetről, a Közel-keletről és az afrikai államokból érkező menekülteknek, szervezett bűnözői csoportoknak; Az országhatárokon belüli terrorizmus elleni fellépés alapvetően a rendvédelmi szervek feladata, azonban külön utasításra, vagy az Alaptörvény alapján bevezetett, különleges jogrend esetén katonai erők alkalmazására is lehetőség nyílik. A fentiek alapján megállapítható, hogy nemzeti különleges műveleti képesség fejlesztésének, tekintettel a széles spektrumú hatékony alkalmazhatóságra, kiemelt prioritást kell élveznie. A világ forrongó, konfliktusokkal, helyi háborúkkal sújtott területein a nemzetközi szövetségek a válságok kezelése érdekében alapvetően lázadóellenes műveleteket 47

48 (COIN 78 ) folytatnak. Ezek lényege, hogy a helyi biztonsági erők minél nagyobb arányú bevonásával történjen meg a helyzet stabilizálása miközben párbeszéd zajlik a helyi kormányzattal a biztonság megszilárdításhoz szükséges fejlesztések (társadalmi, gazdasági, stb.) beindításáról. Felhasználva tehát a felderítő/hírszerző hálózatokból származó széleskörű információs adatbázist, pontosabban azonosíthatók az ellenálló és a terrorista csoportok, amelyeket a nemzetközi KM erők kinetikus műveletekkel nagy eredményességgel semlegesítenek terrorizmus-ellenes műveleteik 79 során. Ezek alkalmazása napjainkban jóval aktuálisabb, mint korábban bármikor. Ennek felismerésével a szövetséges államok jelentős fejlesztésekbe kezdtek a lázadóellenes műveletekben hatékonyan bevethető KM erők arányának növelése érdekében 80. A világpolitikai események, a vonatkozó NATO és EU stratégiák, irányelvek átalakulása előrevetíti a hibrid, az aszimmetrikus fenyegetések térnyerését, amelyre katonai aspektusban a KM képesség egyre nagyobb arányú alkalmazása jelenthet választ. A fő irány a közös különleges műveleti képesség fejlesztése, amely a stratégia célok elérése érdekében lehetővé teszi a szövetségi és nemzeti erőforrások racionális felhasználását. Az ennek keretében létrehozott katonai erő hosszútávon fenntartható, rugalmasan bevethető, és igénybe vehető mind az országvédelem feladataiban, mind a válsághelyzetek kialakulását megelőző, vagy azok kezelése során zajló katonai műveletekben, a béke megteremtése, illetve a konszolidáció időszakában egyaránt. A fejezetben ismertetett tendenciák alapján a nemzeti KM erők fejlesztésekor törekedni kell arra, hogy azok a műveletek teljes spektrumában történő alkalmazásra képessé váljanak, ugyanakkor a következő évtizedekben tevékenységük során a katonai segítségnyújtás kerül majd előtérbe. A magyar KM erők jelentős nemzetközi elismerést vívtak ki az országnak a NATO afganisztáni műveletei, a közös kiképzési rendezvények és gyakorlatok során. Ezért indokolt az alkalmazás időszakában szerzett tapasztalat és felhalmozott tudás feldolgozása, megőrzése és visszaforgatása a KM képességek további fejlesztése, tevékenységük hatékonyságának növelése érdekében, hiszen munkájukra előreláthatóan az elkövetkezendő évtizedekben is szükség lesz. A nemzeti különleges műveleti erők fejlesztése során végre kell hajtani a műveleti alkalmazásokat szabályzó dokumentumrendszer (doktrínák, szabályzók) aktualizálását, 78 Counter-Insurgency Operations 79 Counter-Terrorism Operations CT/CTO 80 Az egykori szovjet érdekszféra államai közül Lengyelország, Csehország és Szlovákia, valamint a Baltikum országai kezdtek különleges műveleti erőik jelentős fejlesztésébe. 48

49 korszerűsítését, amely lehetővé teszi a jelenleg még zászlóalj szintű katonai szervezet bővítését, illetve el kell végezni a teljes nemzeti KM vezetési és irányítási rendszer átalakítását az új kihívásoknak, a nemzeti és szövetségi elvárásoknak való magasabb szintű megfelelés érdekében. A nemzeti KM szervezet feladat-végrehajtó erőinek és vezetési rendszerük együttes, komplex átalakításával javítható a képességfejlesztés hatásfoka. Ez magába foglalja a különleges műveleti gondolkodásmód kialakítását, a vezetői attitűd formálását, a KM képességet reprezentáló erők és vezetési elemeik alkalmazkodóképességének fejlesztését. A hadviselés a biztonsági környezet változása és más tényezők hatására folyamatosan fejlődik, amellyel a hadseregek, illetve az azokat alkotó katonai szervezetek évezredek óta próbálnak lépést tartani. Az, aki nehezebben, illetve lassabban alkalmazkodik, lemarad, így egy konfliktus, válságszituáció esetén eleve hátrányból indul. Ezért fontos, hogy a szűkebb és tágabb értelemben vett biztonsági környezetet folyamatosan figyelemmel kísérjük, azonosítsuk az új kockázatokat, veszélyforrásokat, kihívásokat és azokhoz a lehető leggyorsabban alkalmazkodjunk. A terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtása nemzetközi színtéren az erők és eszközök egyre koncentráltabb alkalmazását feltételezi. Az ilyen műveletekben való részvétel hozzájárul a Magyarország Alaptörvényében, illetve a szövetségi stratégiákban meghatározott célok eredményes eléréséhez. 49

50 2. fejezet Különleges műveleti vezetési és irányítási rendszerek vizsgálata A KM erők korunk műveleteiben (Irak, Afganisztán, Ukrajna) történő egyre nagyobb arányú alkalmazása során szerzett tapasztalatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy azok rendszerezésével, az elvek újragondolásával, számvetések készítésével megalapozzuk azt a fejlesztési folyamatot, melynek eredményeként az újabb aszimmetrikus, a hibrid kihívásokhoz jobban illeszkedő katonai képesség jöhet létre. A különleges műveleti erők stratégiai szintű eszközök olyan politikai/társadalmi és katonai célok elérése érdekében, amelyek megvalósítása nem biztosítható hagyományos harcrendi elemek bevetésével, a békefenntartó és béketámogató műveletek magas szintű esetleg a kizárólagos alkalmazásával. A KM erők tevékenysége szilárd, hatékony, decentralizált vezetési és irányítási rendszert feltételez és követel meg, a legalacsonyabb szintű különleges műveleti alegység (különleges műveleti csoport) alkalmazásától egészen a stratégiai döntéshozói szinten szolgálatot teljesítő különleges műveleti törzstisztek feladataik koordinációjáig. A nemzeti különleges műveleti képesség hatékony struktúrájának kialakítása, az alá-fölérendeltségi viszonyok meghatározása, valamint a jelentő rendszerek fenntartása, fejlesztése mind nagyobb kihívás elé állítja a Magyar Honvédség középszintű (MH Összhaderőnemi Parancsnokság), valamint a stratégiai (Honvéd Vezérkar/politikai szint) vezetési elemeit. A nemzetközi vezetési és irányítási rendszerek kialakításakor többek között fontos figyelembe venni a hadviselési módok folyamatos változását, evolúcióját is. Napjaink hagyományos és nem hagyományos hadviselési elvei, illetve eszköztára keveredésének témakörét számos hazai és nemzetközi szakirodalom dolgozza fel. Hoffman így fogalmazza meg a hibrid hadviselés lényegét: A hibrid háborúk vegyítik az államközi konfliktusok hagyományos és nem hagyományos megoldásait. Ezekben a konfliktusokban a jövőbeli ellenségek (államok, államok által támogatott lázadói csoportok, önálló pénzügyi hátterű csoportosulások) hozzáférnek és sikeresen fenntartanak és alkalmaznak modern katonai képességeket, mint a minősített vezetési és irányítási rendszerek, a hordozható föld-levegő rakétarendszerek, az egyéb modern harcászati-hadműveleti rendszerek az elhúzódó zavargások, felkelések fenntartása érdekében [61] 81 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 50

51 A nemzetközi KM erők kialakítását célszerű, a nemzeti KM erők kialakítását pedig mindenképpen úgy kell megkezdeni, hogy felkészülünk a perspektivikus hibridhadviselésre, amely mind állami és nem állami szereplők által kezdeményezhető, magában foglalja különböző hadviselési módok alkalmazását, melybe beletartozik a hagyományos hadviselés alkalmazása és a nem hagyományos hadviselés (gerilla hadviselés és terrorizmus), vagy ezek kevert alkalmazása. Ezen műveleteket különböző csoportosulások, alegységek, de akár azonos alegységek is végrehajthatják műveleti hatékonyságuk növelése érdekében. 82 [62] Erre a szinte korlátoktól mentes hadviselési módra a legeredményesebben úgy készülhetünk fel, ha mind nagyobb figyelmet fordítunk a környezetünk tanulmányozására, összetett folyamatainak megértésére, átalakítjuk tanulási szokásainkat és annak dinamikáját, ezzel fejlesztve alkalmazkodóképességünket. A nemzeti KM erők kialakítása során, egy hatékonyan működő decentralizált vezetési és irányítási rendszer tervezésekor is ezt az alapelvet kell szem előtt tartanunk. Nemzeti szinten mérföldkőnek tekinthető az előremutató stratégiai döntés, amellyel az ország politikai/katonai vezetése kinyilvánította, hogy a nemzetközi erőfeszítésekhez csatlakozva a Magyar Honvédség kötelékében létrehoznak egy különleges műveleti alegységet, amely szövetségi kereteken belül képes aszimmetrikus katonai műveletekben való részvételre [63]. A Magyar Honvédség különleges műveleti képességeinek jelenleg is egyedüli képviselője a szolnoki MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj. A zászlóalj szeptember 1-i megalakulás óta folyamatosan bizonyítja, hogy képes a legmagasabb elvárásoknak is megfelelni. Eredményesen készül fel és tevékenykedik az országvédelmi, békeműveleti, illetve különleges műveleti szakfeladatok végrehajtása során egyaránt. Az önálló alegység mint a nemzeti KM képesség kialakításának alapeleme minden területet érintő (humán, logisztika, kiképzés, hadműveleti tervezés, stb.) fejlesztése folyamatosan napirenden van. Ennek részeként a nemzetközi példák, és hazai alkalmazási tapasztalatok figyelembevételével szükséges megkezdeni azt a tervezési folyamatot, melynek eredménye a különleges műveletek új, hatékony vezetési és irányítási rendszere. 82 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 51

52 2.1 A NATO Különleges Műveleti parancsnokság irányelvei a KM vezetési és irányítási rendszer kialakítására A különleges műveleti erők stratégiai szintű politikai és katonai célok elérésére alkalmas, különlegesen felkészített egységek és alegységek, melyek az alkalmazó/felkészítő nemzet/szövetség speciális feladataink eredményes végrehajtása érdekében kerülnek bevetésre katonai, vagy információs műveletekben. A hagyományos erők feladatrendszerétől jelentősen eltérő tevékenységeket végeznek, alkalmazásukra (célszerűen) akkor kerülhet sor, ha az adott politikai vagy katonai feladat eredményes megoldására nincs más lehetőség, vagy az nem célravezető. A NATO-n belül fokozatos fejlődés figyelhető meg a KM erők fejlesztésében. Emelt szinten képzett lövészalegységeket, vagy mélységi felderítő csoportokat képeztek/képeznek át/tovább különleges műveleti alegységekké, elfogadva a nagy tapasztalatokkal rendelkező brit 83, illetve amerikai KM alegységek 84 szakmai iránymutatását, támogatását. A NATO nemzetek többsége pontos időszámvetéssel, átfogó, minden részletre kiterjedő tervezéssel végzi speciális alegységeinek fejlesztését, határozza meg a nemzeti és nemzetközi műveletekben résztvevő különleges műveleti szakállomány körét, alakítja ki vezetési és irányítási rendszereit, pontosítja a technikai feltételeket és hajtja végre a humánerőforrás menedzselését. Európai viszonylatban a lengyel Mobil Műveleti Reagáló Egység (GROM 85 ) jár élen a KM képességek fejlesztése tekintetében. Vezetési és irányítási rendszer szempontjából a NATO nemzetek különleges műveleti erői különbözőképpen kerültek megtervezésre, összeállításra, azaz nem követik szigorúan az angolszász példákat, ami nemzetközi műveletek során megnehezítheti az együttműködést. A nemzetközi KM erők kialakítására való törekvés, illetve nemzeti KM erők közös tevékenységek szempontjából is célravezető lenne, ha a szövetséges haderők egységes vezetési és irányítási elvek alapján szerveznék különleges műveleti erőik struktúráját, a művelettámogatás, valamint a harci biztosítás rendszereit, és alrendszereit. Ez a lépés nagyban megkönnyítené a különleges műveleti csoportok interoperabilitását, alkalmazhatóságát, növelné az alegységek vezetésének szilárdságát. Az azonos elvek alkalmazása, és az azonos szinten rendelkezésre álló technikai támogatás előnye megmutatkozik a JACKAL STONE 83 Brit különleges erők: SAS Special Air Squadron, SBS Special Boat Squadron 84 Amerikai különleges erők: US Army Special Forces 85 GROM Grupa Reagowania Operacyjno-Mobilnego Mobile Operational Reaction Group 52

53 nemzetközi különleges műveleti gyakorlatsorozaton is, ahol hazánk KM alegységgel 2008 óta képviselteti magát. A NATO Különleges Műveleti Parancsnokság (NSHQ 86 ) jogelőd szervezete a NATO Különleges Műveleti Koordinációs Központ (NSCC 87 ) összefoglalta és tanulmányában (ajánlásában) [64] részletesen ismertette az általuk javasolt nemzeti különleges műveleti vezetési struktúrákat, a vezetési és irányítási rendszerek kereteit. Rögzítették, hogy milyen képességekkel kell rendelkeznie egy NATO nemzet különleges műveleti csoportosításának (alegység, egység). Ez alapján az adott nemzet: Készítsen fel és igény/felkérés esetén expedíciós 88 jelleggel telepítsen különleges műveleti alegységeket (KMCS 89 ) műveleti területre a KM szakfeladatok 90 végrehajtására, együttműködve szövetséges és más partner nemzetek KM alegységeivel; Legyen képes kialakítani/összeállítani és telepíteni olyan egyesített különleges műveleti vezetési elemet (parancsnokságot), amely képes az adott nemzetközi KM kötelék vezetési és irányítási funkcióit megvalósítani önállóan, vagy nemzetközi művelet vezetési és irányítási rendszerébe integráltan; Vezetési és irányítási rendszere legyen képes a harci támogató és a harci kiszolgáló szaktevékenységek megvalósítására és koordinációjára, kielégítve a végrehajtó, akár többnemzeti alegységek igényeit; Megvizsgálva a fenti ajánlásokat, belátható, hogy első lépésként a meglévő rendszerek átfogó vizsgálatát kell elvégezni, majd annak eredménye alapján meghozni a szükséges parancsnoki döntéseket. A feltételek teljesítéséhez magyar viszonylatban (mennyiségi és minőségi) fejlesztések szükségesek mind a humán erőforrások, mind pedig a technikai háttér biztosítása területén, ami anyagi ráfordítást igényel. Az alkalmazási képesség eléréséhez ezt követően hosszú évekig tartó tanulási folyamatra van szükség, ami lehetővé teszi a különleges műveleti csoportok és komplex alegységek későbbi eredményes nemzetközi alkalmazását. 86 NATO SOF Headquarters 87 NATO SOF Coordination Centre 88 Expedíciós jelleg ez esetben a küldő nemzettől eltérő éghajlati, kulturális, szociális és társadalmi rendszerekben történő alkalmazás lehetőségét jelenti. 89 Különleges műveleti csoport Special Operations Task Unit SOTU 90 Különleges műveleti szakfeladatok az MH Különleges Műveleti Doktrína alapján: Különleges felderítés (Special Reconnaissance SR); Közvetlen műveletek (Direct Actions DA); Katonai segítségnyújtás (Military Assistance MA); Nem hagyományos hadviselés (Unconventional warfare); [65, pp ] 53

54 A hivatkozott tanulmány ajánlásokat tesz a nemzeti különleges műveleti erők vezetési szintjeinek meghatározására is. A nemzeti különleges műveleti erők központosított vezetése és irányítása kialakítására, a vonatkozó harcbiztosító és a kiszolgáló tevékenységek eredményes elvégzése érdekében az alábbi három szervezési modell javasolt: Különleges műveleti felsővezetői (stratégiai szinten tevékenykedő) törzstiszti csoport: mint a vezérkari főnök és a honvédelmi miniszter legmagasabb szintű különleges műveleti tanácsadó testülete, vezető szerepet vállal az adott nemzet KM erőinek feladattervezése és koordinációja területén; Különleges műveleti komponens parancsnokság: önálló elemként, integráns összetevőivel (humán, felderítő, hadműveleti, infokommunikációs, logisztikai, stb.) közel önálló műveleti hatékonyságot biztosít, azonban az összhaderőnemi műveletekben más komponens parancsnokságok együttműködését is igényli; Különleges műveleti haderőnem: mint különálló haderőnem, képes a különleges műveletek teljes spektrumában a kiképzés és a felkészítés, a művelettervezés és végrehajtás, a harctámogatás és a kapcsolódó kiszolgáló szaktevékenységek önálló tervezésére, megvalósítására, támogatására, biztosítására. Az NSHQ ajánlásainak részletes vizsgálatából kiderül, hogy a jelentős humán erőforrás és anyagi ráfordítás igény miatt, mindhárom esetben indokolt a határozott politikai akarat, a működőképes modell megalkotása, fenntartása és fejlesztése érdekében. Fontos kiemelni, hogy a különleges műveleti egységek felkészítésére és alkalmazására nem létezik egyszerű és könnyen járható út, ebben a viszonylatban nem lehetséges tömegeket (ezredek, hadosztályok) rövid idő alatt kiképezni. A szervezet létrehozása és feltöltése kizárólag hosszú évek fáradságos munkájával valósulhat meg, és érheti el valós műveleti képességét. 2.2 A különleges műveleti vezetési és irányítási modellek A NATO elvárásának megfelelően a tagnemzeteknek állást kell foglalniuk, hogyan alakítják ki a nemzeti különleges műveleti erők struktúráját az újabb generációs műveleti elveknek, az új típusú kihívásoknak megfelelően, azaz meg kell fogalmazni a saját KM erőkkel szemben támasztott nemzeti követelményeket. Ehhez a NATO Különleges Műveleti Parancsnokságán kidolgozott és elfogadott tervezési folyamat adhat iránymutatást. 54

55 E tervezési folyamat során áttekintésre kerül a NATO nemzetek különleges műveleti szervezete, a harcrendi elemek száma, felépítése, az erők és az eljárások komplex rendszere. Hosszas vizsgálatokat követően kristályosodik ki az alapvető modellek főbb szerkezete, felépítése. Természetesen a KM erőket hadrendben tartó NATO nemzetek nem mindegyikének szervezete sorolható be a három modellrendszer valamelyikébe (ahogyan hazánk sem), azonban ahol ezeknek megfelelően került kialakításra a szervezeti, vezetési és irányítási rendszer, ott nagyobb hatékonysággal képesek megfelelni az új típusú kihívásoknak Felsővezetői (stratégiai szintű) különleges műveleti törzstiszti csoport [64, pp ] A különleges műveleti törzstisztek csoportja (KM tt. csoport) a honvéd vezérkar szintjén a politikai döntéshozók közvetlen alárendeltségében koordinálja a nemzeti különleges műveleti feladatok szervezés, az igények felmérését és a követelmények megvalósítását. Munkájába bevonja a felső szintű (vezérkari) szerveket, politikai/katonai testületeket, valamint a védelmi tervezésben aktívan tevékenykedő polgári szakembereket (köztisztviselők, közalkalmazottak), továbbá a haderőnemek különleges műveleti és hagyományos erőinek képviselőit, a hadműveleti és harcászati szintű vezetőket, döntéshozókat. A modellbe szükségszerűen integrálásra kerül a különleges műveleteket végrehajtó vezetési szint (hadműveleti) és a haderőnem (komponens) parancsnokságok, az összhaderőnemi parancsnokságok hadműveleti és szükség esetén harcászati tervezői szakállománya. A különleges műveleti törzstiszti csoport közvetlen irányítása alatt (1. ábra) valósul meg a KM alegységek jelöltjeinek kiválogatása és szakkiképzése, a nemzeti és nemzetközi gyakorlatok (a feladatra történő felkészülés) vezetése, a műveletek folyamatos irányítása, összességében a műveleti célok elérése érdekében végzett tevékenységek. A különleges műveleti törzstisztek csoportja képes javaslataival, tanácsaival részt venni a hagyományos erők katonai döntéshozatali eljárásaiban is, valamint a hagyományos erők reprezentánsaival együttműködve a hagyományos és KM erők képességeire vonatkozó objektív ismereteik és gyakorlati tapasztalataik alkalmazhatóak a politikai döntéshozatali folyamatok során célmeghatározásra. 55

56 1. ábra. A KM törzstiszti csoport elhelyezkedése a nemzeti vezérkarban (a szerző szerkesztésében) [64, p. 22.] A törzstiszti csoport tagjai segíthetik mind a NATO, mind az Európai Unió két vagy többoldalú biztonsági egyeztetéseit, ezzel magas szinten képviselve a nemzeti és szakmai érdekeket e testületekben. Széles spektrumú ismereteik alapján képesek pontos iránymutatást nyújtani a haderő, a haderőnemek szerkezeti átalakítása során, a tervezett fejlesztések vonatkozásában, mindenkor szem előtt tartva a különleges műveleti erők kiemelt szerepét a XXI. századi műveletekben. A biztonság korszerű értelmezésének területén jártas szakállomány a nemzeti doktrínális kérdésekben szakmai támogatást nyújthat a politikai döntéshozóknak (koordinációs felhatalmazás). Figyelmesen vizsgálva az alá-fölérendeltségi viszonyokat látható, hogy a modellben a törzstiszti csoport nem gyakorolja közvetlenül a vezetési és irányítási jogköröket a haderőnemi különleges műveleti alegységek tekintetében. Nem veszi át egy lehetséges egyesített különleges műveleti vezetési szerv (pl. parancsnokság) feladatkörét, ezért (nemzeti vonatkozásban) alapvetően kisszámú, kisalegység méretű KM végrehajtó szervezet hadrendben tartása esetén lehet alkalmas funkciója ellátására. A modell tehát alapvetően a hagyományos és a különleges műveleti erők, valamint a katonai és a politikai döntéshozói szint közti kooperációt teszi lehetővé, illetve valósítja meg. Összességében a különleges műveleti törzstiszti csoport tevékenységei és felelősségi köre az alábbiakban foglalható össze: 56

57 Támogatja, tanácsaival és javaslataival segíti a védelmi minisztert és a vezérkar főnökét, valamint az általuk vezetett politikai és katonai döntéshozói kört a döntés-előkészítő folyamatok során; Előtervezi a nemzeti különleges műveleti struktúrát és a vezetési és irányítási rendszert, koordinálja a hagyományos és a KM erők közös munkáját; Megfogalmazza a nemzeti különleges műveleti irányelveket és doktrínákat, kitűzi a szükséges fejlesztések irányvonalát (képviselet és koordináció); Részt vesz a nemzeti és a nemzetközi különleges műveleti kiképzési rendezvények, gyakorlatok tervezési és végrehajtási folyamataiban; Nemzeti vagy nemzetközi műveletek esetén megvalósítja a kooperációt a saját és a szövetséges nemzetek különleges műveleti, vagy hagyományos erői között, képviseli a nemzeti különleges műveleti érdekeket; Képviseli a nemzeti KM erőket bi- és multilaterális nemzetközi tárgyalásokon Különleges műveleti komponens parancsnokság [64, pp ] A NATO jelentős számú (és katonai erőt képviselő) tagállama 91 alkalmazza ezt a modellt, hogy a nemzeti érdekeltségű, több komponenst (szárazföldi, légi, tengerészeti) is magában foglaló KM erőinek hatékony irányítását meg tudja valósítani. A modell vizsgálata alapján látható, hogy többnyire e komponens parancsnokság vezetői állománya képviseli a nemzeti különleges műveleti erőket a politikai és vezérkari szintű döntés-előkészítési folyamatok során, ily módon tehát ez a szervezet helyettesíti, vagy kiegészíti az előző modellben részletesen bemutatott törzstiszti csoport törzsállományát. A komponens parancsnokság parancsnoka látja el az elsődleges tanácsadói funkciókat a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök mellett, valamint azok hivatalnoki (politikai szint) és főtiszti (felsővezetői katonai szint) döntés-előkészítő, - támogató csoportjaiban. Felelős a nemzeti haderőnemi különleges erők (szárazföldi, légi, tengerészeti) önálló és együttes kiképzéséért, adott kiképzési rendezvényre, gyakorlatra, vagy műveleti feladatra történő felkészítéséért, a feladat végrehajtás színvonaláért (szakmai kompetencia), hatékony vezetési és irányítási rendszer tervezéséért, fenntartásáért (2. ábra), összességében a KM erők tevékenységének teljes spektrumáért és azok mindenoldalú támogatásáért. A komponens 91 Az USA, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada és Lengyelország szervezi különleges műveleti erői komponens parancsnokság rendszerébe. 57

58 parancsnokság látja el egyben a nemzetközi és NATO gyakorlatok, közös műveletek esetén a nemzeti képviseletet az egyesített nemzetközi különleges műveleti parancsnokságokon (CJFSOCC 92 ). 2. ábra. A KM erők komponens parancsnokságának elhelyezkedése a vezetés rendjében (a szerző szerkesztésében) [64, p. 25.] A különleges műveleti komponens parancsnokság integrálja és koordinálja a nemzeti KM képességeket, a tervezés lépéseit és megvalósítását, valamint a KM erők bevetését különleges jogrend bevezetése [66], valamint a nemzetközi gyakorlatok és műveletek 93 esetén. A különleges műveleti komponens parancsnokság alárendeltségébe tartozó alegységek gyorsreagálású (expedíciós) erők, vezetésüket politikai felhatalmazással a komponens parancsnoka gyakorolja. Az alegységek gyors telepíthetőségét, bevethetőségét és 92 Combined Joint Force Special Operations Component Command (nemzetközi gyakorlatokon és a műveletekben kialakított vezetési és irányítási szerv) 93 Ilyen nemzetközi művelet a napjainkban az afganisztáni hadszíntéren folytatott különleges műveleti tevékenység (elsősorban katonai segítségnyújtás military assistance MA), amelyben február óta hazánk is eredményesen vesz részt. 58

59 mindenoldalú támogatást a komponens parancsnokának rendelkezésére álló anyagi erőforrások és technikai eszközpark (földi, légi és tengeri szállító, reagáló kapacitás) teszik lehetővé, amelyek felett a feladatok függvényében nagyrészt önállóan rendelkezik. A hatékony feladat-végrehajtás érdekében a komponens parancsnok a hagyományostól eltérő műveleti eljárásokat (TTP 94 ) és eszközöket alkalmaz a felsőszintű politikai és katonai vezetés által kitűzött különleges műveleti célok elérése érdekében. A képességek naprakészen tartására periodikusan tervezett ellenőrző tevékenységek szolgálnak (SOFEVAL 95 ). Ennek keretében a komponens parancsnokság állományában szolgálatot teljesítő különleges műveleti alegységek a haderőnemektől függetlenül műveleti felmérés keretében számot adnak szakmai kompetenciájukról. Az ellenőrzés tervezése és lebonyolítása a mindenkori komponensparancsnok felelősségi körébe tartozik. A parancsnokság szervei teljes körű kiképzési és felkészítési programokat dolgoznak ki a legénységi, a tiszthelyettesi és a tiszti/főtiszti állománycsoportok vonatkozásában, nem csak a különleges műveleti tevékenységeket végrehajtó állomány számára, de a harctámogató, a harci kiszolgáló szakállomány részére is. Összességében tehát a különleges műveleti komponens parancsnokság nagyobb felelősséggel bíró, szélesebb jogkörrel rendelkező szerv, amely befolyásával képes előmozdítani a nemzeti KM képességfejlesztés folyamatait, valamint a hagyományos és KM erők kooperációját. Feladat- és jogköre az alábbiakban foglalható össze: A legmagasabb szintű KM tanácsadó szerv a védelmi feladatok tervezésében, közvetlen tanácsadási jogkörrel az összhaderőnemi parancsnok, a védelmi miniszter és a vezérkar főnöke számára; Kialakítja és folyamatosan figyelemmel követi a nemzeti különleges műveleti erők rövid, közép és hosszú távú fejlesztési erőfeszítéseit, irányelveit, doktrínáit. Iránymutatásokat, intézkedéseket, parancsokat ad ki a kiképzés és a felkészítés mindenoldalú biztosítására; A műveleti célok meghatározásán túl intézkedéseket tesz a célok eléréséhez szükséges emberi és anyagi erőforrások megteremtésére, biztosítására; Telepíti és folyamatosan fenntartja a nemzeti egyesített különleges erők vezetési és irányítási központját (parancsnoki vezetési pontok rendszere); Az erők és a képességek folyamatos nyilvántartásával, az ellenőrzések és értékelések (visszacsatolások) komplex rendszerének alkalmazásával 94 Tactics, Techniques and Procedures 95 Special Operations Forces Evaluation Process (criteria test) 59

60 megvalósítja a nemzeti KM képesség folyamatos felügyeletét, szükség estén beavatkozik a folyamatokba; Folyamatosan megköveteli, tervezi és szervezi a szakállomány kiképzését és felkészítését (nemzeti, nemzetközi gyakorlatok, egyéni szakkiképzések, cserekiképzések, stb.). A nemzeti egyesített különleges műveleti komponens parancsnokság létrehozása egy jelentős fejlődési szint és érettségi mutató, amely kifejezi a nemzet biztonsága iránt érzett felelősséget, és lehetővé teszi az aszimmetrikus kihívások hatékony kezelését. Jelenleg hat NATO nemzet alkalmazza ezt a modellt, ugyanakkor a modell megítélése, adaptálhatósága kapcsán figyelembe kell vennünk a modellhez tartozó, illetve elvárt KM erők és eszközök számát, minőségét, valamint komplexitását [67]. Nem jelenthető ki ugyanakkor egyértelműen, hogy csak a jelentős személyi állománnyal és katonai potenciállal rendelkező tagállamok esetében van létjogosultsága a komponens parancsnokság felállításának, azonban a fejlődés fő iránya a parancsnokság alá szervezett erők harcértékének növelése. A KM tevékenységek egyfajta elismerését, a modern biztonság- és védelempolitikai felfogás befogadását is jelenti, ha a történelem során kialakult konvencionális haderőnemek parancsnokságai (szárazföldi, légi, tengerészeti) mellett a biztonsági kihívásokra adott válaszként egy nemzet kialakítja, fenntartja és fejleszti saját különleges műveleti komponens parancsnokságát. Az erők és eszközök célirányos felhasználása a leghatékonyabb vezetési és irányítási rendszerek alkalmazását követeli meg. Célszerű megvizsgálni, milyen erő- és eszközigényt támaszt a fenti modell alapján kialakított komponens parancsnokság. Van-e az adott nemzetnek minden haderőnemére vonatkoztatva különleges műveleti alegysége? Létre tudnak-e hozni, illetve ki tudnak-e állítani a komponensek szintjén KM egységek század (SOTG 96 ), vagy zászlóaljszintű (SOTF 97 ) (harcászati-hadműveleti) alegységeket, amelyek megfelelő kooperáció mellett képesek közösen tevékenykedni az adott nemzet más haderőnemeinek különleges műveleti alegységével? Indokolt-e a haderőnemek közötti különleges műveleti integráció? Milyen szintű vezetési és irányítási rendszer 98 szükséges a hatékony vezetés megvalósításához? Az 96 Special Operations Task Group 97 Special Operations Task Force 98 Dandárszintű (dandártábornok parancsnokkal), hadosztályszintű (vezérőrnagy parancsnokkal). 60

61 adott nemzet rendelkezik-e több komponenst magában foglaló egyesített parancsnoksággal (JFC 99 ), valamint ott indokolt-e a különleges műveletek reprezentációja? Amennyiben a feltett kérdésekre a válaszok pozitívak, célszerű megkezdeni a nemzeti KM erők vezetésének és irányításának ezen modell szerinti integrálását, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat és az esetleges korlátozó szabályzókat 100. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a NATO nemzetek KM erőinek evolúciója alapján jellemző trend, hogy a különleges erők (SF 101 ) (a különleges műveleti szaktevékenységeket közvetlenül végrehajtó csoportok) és a különleges műveleti erők (SOF 102 ) (ide tartozik minden olyan katonai szervezet, ami támogatja a különleges műveletek végrehajtását) szoros együttműködésben tevékenykednek ugyan, de nem minden KM erőkhöz tartozó alegység tevékenykedik kizárólag a különleges erők feladatának támogatása érdekében. Ennek megfelelően ezek az erők nem kerülnek folyamatosan a különleges műveleti erők komponens parancsnokságának alárendeltségébe, hanem az adott kiképzési foglalkozás, vagy az adott bevetés folyamán végzik harctámogató, vagy harci kiszolgálói szakfeladataikat. A különleges erők harctámogatásában és harci kiszolgálásában résztvevő alegységek, biztosító erők például a légiszállítású, gyorsreagálású lövész 103 alegységek, a légi hírszerző kapacitást biztosító felderítő (UAV 104 ), vagy az információs hadviselés (IO 105 ) területén tevékenykedő csoportok 106. A különleges műveleti komponens parancsnokság egyik nagyon fontos feladata tehát a hagyományos és a különleges műveleti erők közötti együttműködés kialakítása, fejlesztése, koordinálása összekötő tisztek útján, továbbá az erők és eszközök rendelkezésre állásának biztosítása, műveleti integrációja. Megállapítható, hogy a nemzeti KM komponens parancsnokság képes megteremteni a hagyományos és a különleges erők együttes alkalmazásához szükséges egyensúlyt, miközben magas szinten végzi a KM érdekek 99 Joint Force Command - haderőnemeket összefogó egyesített parancsnokság 100 A különleges műveleti erők a kiválasztás, az alapfelkészítés, a műveleti alkalmazásuk során speciális szabályok alapján végzik tevékenységüket, amelyek nem minden esetben vannak összhangban az adott nemzet általánosan elfogadott hagyományos katonai doktrínális (kiképzési és műveleti) szabályzóival. 101 Special Forces, alaptevékenységeik: SR DA MA (az AJP 3.5 szerint) 102 Special Operations Forces, alaptevékenységeik a harctámogatás és a harci kiszolgálás 103 Emelt szinten képzett, légiszállítású (airborne) könnyűlövész századok és zászlóaljak 104 Unmanned Air Vehicle 105 Information Operations 106 Human Intelligence (HUMINT), Signal Intelligence (SIGINT), ezen belül Communications Intelligence (COMINT) rádiófelderítés, Electronic Intelligence (ELINT) elektronikai felderítés, Psychological Operations (PSYOPS) 61

62 képviseletét. Ezáltal a nemzeti stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatok végrehajtása során hatékonyan támogatja az aszimmetrikus hadviselés katonai műveleteit Különleges műveleti haderőnem [64, pp ] A legnagyobb léptékű, legátfogóbb szervezési modell a különleges műveleti haderőnemé, amelyben a nemzeti KM erőket alapvetően önálló, komplex struktúrával rendelkező egységek, alegységek képviselik. Ez a modell biztosítja a legmagasabb szintű, a különleges műveleti erőket magába foglaló vezetési és irányítási rendszerek teljes integrációját (3. ábra), központosítja a tervezést, ezáltal optimalizálva az emberi és az anyagi erőforrások felhasználását, alkalmazását mind a kiképzések, felkészítések, mind a komplex nemzeti és nemzetközi műveletek végrehajtása során. A különleges műveleti haderőnem vezetője teljes körűen rendelkezik a haderőnem minden erőforrása felett, és azokért felelősséggel tartozik. Döntéseivel befolyásolja a haderőnem jelenkori alkalmazásának, jövőbeli fejlődési lehetőségeit. 3. ábra. A KM haderőnem elhelyezkedése a vezetés rendjében [64, p. 27.] 62

63 A KM erők műveleti hatékonysága megsokszorozható ennek a modellnek az alkalmazásával, hiszen a folyamattervezés minden eleme, az erőforrások teljes vertikuma, a megvalósítás lépései, valamint az ellenőrzés és értékelés eszközei egységes komplex rendszerként egyetlen kézben vannak. Ennek megfelelően a vezetési és irányítási rendszerek és alrendszerek hatékonysági mutatói nagymértékben javulhatnak. Az önálló különleges műveleti haderőnem kialakítása feltételezi jelentős mennyiségű KM (al)egység, valamint a különleges műveletekhez rendelt harctámogató és kiszolgáló egységek és alegységek meglétét, bevethetőségét, valamint azok kizárólagos hozzárendelését a KM haderőnemhez. Megállapítható tehát, hogy a különleges műveletek tervezésére és végrehajtására elkülönített nemzeti erőforrások felhasználása akkor optimális, ha azokat az önálló KM haderőnem alá szervezik, amely egységes elvek alapján használja fel azokat az adott feladatok volumenéhez igazodó mértékben a különleges műveletek harcászati, a hadműveleti és a stratégiai céljainak elérése érdekében. Ez a megoldás ugyanakkor kizárólag jelentős katonai potenciált képviselő haderő, és jelentős számú KM (al)egység egyidejű fenntartása mellett lehet gazdaságos A vezetési és irányítási modellek összefoglaló értékelése Kérdésként merülhet fel, milyen tényezők befolyásolják egy ország vezetését döntése meghozatalában, milyen körülményeket szükséges mérlegelni az optimális modell kiválasztása érdekében? A NATO Különleges Műveleti Koordinációs Központ kutatásai alapján [68] megállapítható, hogy a fenti modellek csupán általánosságban alkalmazhatók. A NATO tagországoknak minden esetben figyelembe kell venniük nemzeti sajátosságaikat, amelyek alapján megtörténhetnek a szükséges vizsgálatok, végrehajthatóak a tervezés lépései: A biztonsági helyzet értékelése/újraértékelése, a nemzeti védelempolitikai elvek figyelembe vétele; A biztonság korszerű értelmezésének feldolgozása, az aszimmetrikus szembenállás és hadviselés előtérbe kerülésének felismerése és a lehetséges (politikai és katonai) válaszok megfogalmazása; Politikai akarat (döntés) a meghatározott nemzetstratégiai célok akár katonai erővel történő megoldására; 63

64 Katonai döntés-előkészítői, döntéshozói kör támogatása (új nemzeti katonai értékrend kialakítása); A KM erők kialakításához és alkalmazásához szükséges katonai tervezési folyamatok; a feladatok részletes lebontása rövid, közép és hosszú távú fejlesztési periódusokra; A különleges műveletek mindenoldalú biztosítási háttérének megteremtése. Az első és legfontosabb lépés tehát a politikai, illetve katonapolitikai döntés meghozatala, amely nélkül nem lehet megkezdeni még a stratégiai szintű tervezést sem. A fő irány meghatározását követően lehet nekilátni a modell és a kapcsolódó szervezetek kialakítása folyamatának. Komoly kihívást jelent az adott nemzet teherbírásának még megfelelő, de a stratégiai célok megvalósítását hatékonyan támogató anyagi, technikai feltételek megteremtése. A védelmi tervezésben minden esetben különös figyelmet kell fordítani a nemzeti különleges műveleti ambíciószint, illetve az annak eléréséhez szükséges erőforrások körének pontos meghatározására. A tervezés során végre kell hajtani az erőforrások felhasználásának ütemezését, tekintettel a képességek huzamosabb időn át történő fenntartására, illetve fejlesztésére. Fontos meghatározni korunk azon katonai kihívásainak körét, amelyekre nem kínál elégséges, illetve hatékony választ a hagyományos erők eszköztárának alkalmazása [24, pp ], továbbá felismerni, hogy bár a különleges műveleti erők kialakítása (feltöltés, felszerelés, kiképzés) nagyobb idő- és anyagi ráfordítást igényel, műveleti alkalmazásának relatív költségei alacsonyabbak (kisebb létszámú alegység bevetése is elegendő lehet a meghatározott stratégiai cél elérése érdekében). Mivel hazánk KM vezetési és irányítási rendszere jelenlegi állapotában egyik modell kereteibe sem illeszkedik, célszerű tanulmányozni egyes NATO tagországok szervezési modelljét mérlegelni azok alkalmazásának előnyeit és hátrányait egy majdani magyar nemzeti, hatékony különleges műveleti vezetési és irányítási rendszer kialakítása érdekében. 64

65 2.3 Különleges Műveleti Doktrínák, valamint néhány NATO és EU tagország KM erőinek strukturális kialakítása Az NSCC modelljei általánosságban alkalmasak a különleges műveleti erők vezetésének és irányításának bemutatására, azonban a nemzetek az erőforrásaik figyelembevételével, a politikai, a katonai döntéshozók döntése alapján szervezik, tervezik meg különleges műveleti alegységeik, egységeik szervezeti kereteit és integrált vezetési rendszerük alapjait [69]. Míg a hagyományos erők esetében vezetési és irányítási rendszerei többnyire centralizált jellegűek [70], felépítésükben tükrözik az alaptevékenységekre történő előzetes felkészülés, a kiképzések, a végrehajtás megvalósításának lehetőségét, addig e centralizáltság és a decentralizáltság előnyeit-hátrányait érdemes vizsgálni a nemzeti különleges műveleti erők szempontjából (bottom-up modell). A bemutatandó szervezeti mintákban közös, hogy hosszas stratégiai elemzés, a nemzeti erőforrások és az ambíciószintek pontos meghatározását követően került sor a kialakításukra, valamint pontos koreográfia alapján történik meg fejlesztésük 107. Az egyes, a példaként kiragadott kelet-közép-európai országoknak néhány reprezentánsa, a KM erők kialakításának bemutatása elősegíti a magyar nemzeti KM vezetési és irányítási rendszer összeállítási javaslatának megértését NATO Különleges Műveleti Doktrína AJP-3.5 Az érvényben lévő NATO doktrína bemutatja a szövetségesi rendszerben feladatot végrehajtó nemzetközi különleges műveleti erők keretfeladatait, részletesen kifejti a szövetségesi rendszer tagországai a közös kiképzések és a műveletek tervezéseinek folyamán szükséges erőinek és eszközeinek kialakítását, csoportosítását, át/alárendelését a közös feladatok eredményes megoldása érdekében, továbbá kijelöli a szükséges vezetési szinteket, csoportosításokat. Részletesen meghatározza a NATO Különleges Műveleti Parancsnokság, mint legmagasabb szintű szövetségi különleges műveleti szerv feladat-és jogkörét a különleges műveletek tervezése és végrehajtása folyamán [71]. A szövetséges különleges erők műveleteit komponens parancsnokság irányítja, magában foglalja a szárazföldi és a légi, a tengerészeti 107 Competent SOF cannot be created after emergencies occur. Részlet a kanadai különleges erők folyóiratának bevezetőjéből (CANSOF review 2009/1) 65

66 alegységeket (SOTG/SOTF 108 ), valamint a különböző KM alegységek egymás közötti kapcsolattartását elősegítő összekötő tisztek szerepét, feladatkörét is. Külön fejezet határozza meg a hagyományos és a különleges műveleti erők együttműködésének kereteit és lehetőségeit 109. A doktrína elsősorban a közös (nemzetközi) műveletek vezetési és irányítási rendszerének a kialakításához ad iránymutatást. E doktrína iránymutatásai alapján korunk legnagyobb szövetségesi műveletében, az afganisztáni hadszíntéren (ISAF 110 és RSM 111 ) is a meghatározottak alapján került megszervezésre a különleges műveleti vezetési és irányítási rendszer. AZ ISAF SOF 112 komponens parancsnokságot egycsillagos tábornok irányította MH Különleges Műveleti Doktrína Az MH Különleges Műveleti Doktrína (MH KMD) 2014 augusztusában került kiadásra, vált hatályossá, így a nemzeti KM dokumentumaink között a legújabb kiadvány. A MH KMD átfogó iránymutatást nyújt a KM tervezéséhez, végrehajtásához és vezetéséhez az adott konfliktus teljes spektrumában. Meghatározza a különleges műveleti erők képességjellemzőit, feladatait, jelenlegi és perspektivikus felépítését, a KM vezetés és irányítás rendszerét, és meghatározza kereteit a Magyar Honvédség különleges műveleti és hagyományos erői együttműködésének. Az alapelvek rögzítésén túl, definiálja a különleges műveletek jellemzőit, tulajdonságait, az erők alkalmazásának lehetőségeit, a KM harctámogatási formák, benne a híradó és informatikai támogatása részletes kifejtésével. A KM feladatrendszer szempontjából megkülönböztet alapvető és egyéb támogató feladatokat. Értekezésem szempontjából indokolt részletesen kifejteni és példákkal alátámasztani a KM alapfeladatok lényegi elemeit, hiszen azok megértése alapvető fontosságú az értekezés további fejezeteiben meghatározott vezetési és irányítási elemek, a KM képességfejlesztés okszerűségének megértéséhez, melyen keresztül az értekezésem új, tudományos eredményei is egyszerűbben értelmezhetőek. A különleges felderítés és megfigyelés célja, hogy a szembenálló fél erejéről, tevékenységéről, szándékairól információt szerezzen, a megszerzett információt és adatot 108 SOTG/SOTF - Special Operations Task Group, Special Operations Task Force 109 AJP-3.5 Chapter IV. 110 ISAF International Security Assistance Forces 111 Resolute Support Mission 112 ISAF SOF ISAF Special Operations Forces 66

67 továbbítsa. A különleges felderítési és megfigyelési feladat körébe tartozik az objektumok és célszemélyek megfigyelése, a precíziós célfelderítés és célmeghatározás, a csapás utáni értékelés (atom-, vegyi- és biológiai helyzettel kapcsolatos adatok megszerzése), illetve egy adott terület meteorológiai, geológiai, hidrológiai felderítése, valamint az adatok elemzése és értékelése is. [65, p. 12.] A különleges felderítés és megfigyelés a gyakorlatban olyan célpontokról történő adatgyűjtés, amely jellegéből adódóan stratégiai jelentőségű egy döntő művelet sikere érdekében és kielégíti a saját stratégiai parancsnokság elsődleges információigényét 113. Ilyen lehet például egy adott ellenséges vezető megfigyelése, vagy információs műveletek előkészítése az ellenséges stratégiai vezetési pont pontos behatárolására. Az adott célpontra, feladatra elrendelt különleges felderítést megelőzi a KM erők széles körű felderítő/hírszerző támogatásának aktivizálása, az adott felderítési célpont, vagy terület (objektum) rendelkezésre álló információinak előzetes összegyűjtésére. A KM erők jelenleg a Magyar Honvédség és más nemzeti és nemzetközi hírszerző szervezetek forrásait alkalmazzák az előzetes felderítési információk összeállítására. E folyamatban támaszkodnak a minősített informatikai hálózatok nyújtotta szolgáltatásokra. Fontos figyelembe venni, hogy a KM erők szempontjából a megszerzett felderítési adatok szinte azonnali rendszerfeltöltése a minősített informatikai rendszerbe alapvető követelmény. A közvetlen műveletek meghatározott stratégiai vagy hadműveleti célok elérése érdekében, általában a hagyományos fegyverrendszerek és manővererők alkalmazási távolságán kívül vagy azoktól elzárt területen kerülnek végrehajtásra. [65, p. 13.] Közvetlen műveletek során a különleges erők képesek beavatkozó és visszaszerzési műveletek végrehajtására. Beavatkozó műveletek lehetnek rajtaütések, lesállások; támadások nagy hatótávolságú gyalogsági fegyverrendszerekkel; fegyverrendszerek célravezetése (aktív és passzív célmegjelöléssel); robbantások (földfelszínen és víz alatt); önálló szabotázsakciók végrehajtása. Visszaszerzési műveletek lehetnek rajtaütések, lesállások; nem harcolók kimenekítése; harci kutató mentő feladatokban történő részvétel. [65, p. 14.] A közvetlen műveletek a gyakorlatban az ellenséges stratégiai szintű célpontok elfogása, rongálása, megsemmisítése olyan körülmények között, ahol a hagyományos erők alkalmazása nem járhat a megfelelő eredménnyel. A közvetlen műveletek sikerének záloga a meglepetés, a gyorsaság és a kezdeményezőképesség. Ennek érdekében meg kel teremteni a megfelelő szintű erőellenerő arányt, a felderítési információkon túl szükséges a legmodernebb fegyverek és felszerelések széles körű alkalmazása. 113 Elsődleges információigény: Primary Information Requirement PIR 67

68 A katonai segítségnyújtás civil és katonai szervezetek meghatározott nemzetközi jogi keretek között történő részvétele egy adott kormány programjában annak felkérésére a védelem megvalósítása vagy felforgatás, törvénytelenség és fegyveres ellenállással szembeni fellépés érdekében. A KM erők ezt a tevékenységet más hagyományos katonai erőkkel valamint adott esetben civil szervezetekkel együttműködésben hajtják végre. Mint az MH hagyományostól eltérő hadviselésre kiképzett elemei, a befogadó nemzet biztonsági erőinek szakmai tanácsadásával, felkészítésével és kiképzésével vesznek részt a katonai segítségnyújtás feladataiban. A különleges műveleti erők katonai segítségnyújtási feladatok során csak támogató szerepet tölthetnek be, tevékenységüket a felkészítésre és a kiképzésre koncentrálva, míg a kiképzett erők konkrét feladatainak végrehajtása során ellenőrző, megfigyelő és tanácsadói tevékenységet végezhetnek. Abban az esetben, ha a különleges műveleti erők a kiképzői és tanácsadói tevékenyégen túl szerepet vállalnak a kormányzattal szemben álló erők elleni katonai tevékenységben (közvetlen műveletek végrehajtásával) is, akkor már úgynevezett harccal támogatott katonai segítségnyújtás -ról beszélünk. [65, p. 15.] Az MH Különleges Műveleti Csoport és utódszervezete, az MH Különleges Műveleti Kontingens feladatrendszerében a katonai segítségnyújtás előkelő helyen szerepel a szaktevékenységek között. A katonai segítségnyújtás folyamán az adott KM csoport tagjai a kiképzések keretében együtt tevékenykednek a mentorált állománnyal, támogatják őket nem csak a szakmai tudás elsajátításában, hanem logisztikai szempontokból is, például fegyver- és lőszer, valamint katonai felszerelések dotációjával. Az afgán hadszíntér vonatkozásában a magyar KM alegységek a helyi erők felkészítésével a GWOT erőfeszítéseit támogatják. A nemzeti doktrínánk új eleme a nem hagyományos hadviselés. A nem hagyományos hadviselés elsősorban az amerikai doktrínákban szerepel alapfeladatként, hiszen jellegénél fogva határozott politikai felhatalmazást, támogatást igényel. Magába foglalja mindazon feladatokat, amelyek célja egy idegen ország területén elnyomás alatt (politikai, gazdasági, szociális) élő, de a különleges műveleti erőket alkalmazó állammal és annak céljaival szimpatizáló civil lakosság csoportjainak irreguláris katonai szervezetté való megszervezése, kiképzése, felszerelése, illetve velük együtt katonai műveletek végrehajtása az alkalmazó állam céljainak nem-hagyományos eszközökkel való elérése vagy annak hagyományos erőkkel végrehajtott műveleteinek támogatása érdekében. Mindezen tevékenységek támogatása csak akkor valósulhat meg, ha az adott országban, térségben már működik egy ellenálló hálózat, amely képes harci erő generálására, illetve az alkalmazott csoportok támogatása az ellenállói hálózat útján megvalósítható. [65, p. 15.] A magyar KM erők ezen eljárásokat még nem próbálták ki a gyakorlatban, azonban a hazai és a nemzetközi kiképzési 68

69 rendezvényeken a felkészülés folyamatos, és vizsgálva a jelen kor ukrán-orosz szembenállásának eseményeit, az időszerűsége megkérdőjelezhetetlen. A 2014 év legkiemelkedőbb hazai KM kiképzési rendezvényén is gyakorlásra került ezen alaptevékenység. Fontos figyelembe venni, hogy csak politikai felhatalmazást követően, világos célok elérése érdekében lehetséges a nem hagyományos hadviselés alkalmazása más állam területén. Ebben a hadviselési formában is kiemelt jelentőséget kap a KM erők felderítő/hírszerző támogatása. A KM csoportok együttműködve a helyi ellenállók csoportjaival, azok támogatásával folyamatosan az ellenséges területen tevékenykednek, így a folyamatos kapcsolattartás a KM erők által alkalmazott felderítő/hírszerző rendszerrel az adatok fel- és letöltése érdekében alapvető fontosságú. Látható tehát, hogy a MH KMD megjelenésével és alkalmazásával keretet kap a nemzeti KM erők tevékenység-rendszere mind a felkészülés időszakában, mind a hazai és a nemzetközi kiképzési rendezvények, gyakorlatok és a valós műveleti végrehajtás folyamán. Az MH KMD alapfeladatai rendszerében bővebb, mint az AJP 3.5 NATO kiadvány, jobban közelít az amerikai KM erők alaptevékenységi rendszeréhez Az USA, kiemelten az US Army különleges műveleti vezetési és irányítási rendszere Az Amerikai Egyesült Államok különleges műveleti vezetési és irányítási rendszere alapvetően épít haderőnemei, elsősorban az amerikai szárazföldi erők (US Army) és az amerikai tengerészgyalogság (USMC 114 ) évtizedes-évszázados tapasztalataira, amit az amerikai polgárháborúban, az első és a második világháborúban, Koreában és Vietnamban, a XX. és a XXI. században pedig Irakban és Afganisztánban szereztek meg [72]. Az amerikai különleges műveleti parancsnokságot (USSOCOM 115 ) ben alapították. Az USSOCOM egyesíti az US haderőnemei különleges műveleti erőinek vezetési és irányítási rendszereit. Erre kiemelt szükségletként tekintettek, hiszen az USA haderőnemei jelentős önállósággal rendelkező szervezetek, amelyek mindegyike fenntart különleges rendeltetésű egységeket. Ennek megfelelően az US különleges műveleti erőinek együttműködése, közös vezetése elengedhetetlen. A közel hatvanezer főt [73] számláló amerikai különleges műveleti erők a különböző haderőnemek különleges műveleti alegységeiből tevődnek össze. 114 USMC United States Marine Corps 115 USSOCOM US Special Operations Command április 16, MacDill Air Force Base, Florida US 69

70 Értekezésem szempontjából jelentős az US Army KM erőinek vizsgálata, az analógiák keresése, hiszen hazánkban is egyenlőre a szárazföldi erők kötelékében teljesítenek szolgálatot a nemzeti KM erők. A 4. ábrán az US Army különleges műveleti struktúráját követhetjük figyelemmel. Amerikai tábori szabályzat 117 írja le részletesen az US Army különleges műveleti vezetési és irányítási rendszerének 118 felépítését, feladatait és jogkörét. Mivel magyar nemzeti vonatkozásban a szárazföldi erők különleges műveleti rendszerét vizsgálom, érdemes az US Army különleges műveleti struktúráját alaposabban megvizsgálni. 4. ábra. Az US ASOF felépítése [74] Az US Army rendelkezik a feladatokat megtervezni képes törzsszolgálati elemekkel, a kiképzéshez elengedhetetlen feltételekkel (kiképzőközpontok), a különleges műveleti feladatokat végrehajtó, valamint a szárazföldi és a légi harctámogató és a harci kiszolgáló állománnyal. A végrehajtó erők hét magasabb egységben kerültek szervezésre, öt aktív szolgálatot lát el (települési helyek: Fort Bragg, Fort Lewis, Fort Campbell, Fort Carson és az 117 FM41-10 FM3-05 (100-25) Army Special Operations Forces 118 US ASOC US Army Special Operations Command 70

71 Eglin légierőbázis), kettő a nemzeti gárda állományában (Utah, Alabama) teljesít szolgálatot [75]. Egy magasabb egység vezetési pontot (ASOF HQ 119 ) négy különleges műveleti zászlóalj és harci támogató zászlóalj alkotja, valamint törzsszázad támogatja. Az USASOC kialakításánál fogva képes a világ bármely pontján, a hagyományos erők támogatásával műveleti feladatokat végrehajtani az US stratégiai céljainak elérése és megtartása érdekében A lengyel különleges műveleti erők vezetési és irányítási rendszere és szervezetei A lengyel különleges műveleti erők vezetési és irányítási központja (POLSOCOM 120 ) 2007 januárjában alakult meg, a lengyel kormány és a katonai vezetés állásfoglalását követően, a védelmi felülvizsgálat eredményeként 121, annak tapasztalatainak levonása alapján. Ez az egyetlen olyan komponens a lengyel fegyveres erők kötelékében, amely feladatkörét Lengyelország határain belül hajtja végre [76]. A Lengyelország határain kívüli műveletek esetében csak NATO-kötelékben hajthatnak végre műveletet, azaz nemzetközi kötelékbe tagozódnak be A lengyel különleges műveleti erők állományába tartozik [77]: Lengyel KM Parancsnokság (POLSOFCOM 123 ); Hadműveleti mobil reagáló egység (GROM); Különleges Harctámogató Ezred (COMMANDO); Tengerészeti Különleges Műveleti Ezred (FORMOZA); Ejtőernyős zászlóalj (AGAT); Logisztikai és híradó zászlóalj (NIL). A lengyel különleges műveleti erők létszáma a évben elérte a 3500 főt. E létszámba nem csak a különleges műveleti operátorok, de a harctámogató és a kiszolgáló alegységek, a szárazföldi, a légi és a tengerészeti kiképzési és felkészítési alegységek szakállománya is beletartozik [78]. 119 ASOF HQ Army SOF Headquarters 120 POLSOCOM Polish Special Operational Forces Command 121 A lengyel védelmi felülvizsgálati programok: Polish Structure 1992, Polish Armed Forces 2010, Tenets for the program of the Armed Forces modernization Az értekezés elkészítése időszakában az ISAF kötelékében kettő különleges műveleti harccsoportot (ISAF CSOTF-49 és CSOTF-50) tartottak fenn Ghazni tartományban 123 Polish Special Operation Forces Command 71

72 A lengyel különleges műveleti erők vezetésének nem titkolt célja, hogy a Közép-kelet európai térség (államok) vezető (keret) nemzete legyen a különleges műveleti tevékenységek tekintetében. A lengyel KM struktúra lehetővé teszi a kiképzés és az alkalmazás komplex egységbe foglalása. A technikai háttér biztosítása érdekében igénybe veszik az amerikai támogatási programokat (FMF 124 és FMS 125 ), továbbá szoros szakmai kapcsolatokat ápolnak a brit különleges műveleti alegységekkel (kiképzés és közös alkalmazás Afganisztánban) A litván különleges műveleti erők vezetési és irányítási rendszere és szervezetei A litván nemzeti fegyveres erők a Szovjetunió felbomlását követően, alapvetően a volt keleti blokk vezetési és irányítási rendszerei alapjain került kialakításra. A litván kormány felismerve a folyamatosan változó baltikumi biztonsági igényeket rohamtempóban kezdett neki a megalakuló állam komplex védelméhez szükséges fegyveres és rendvédelmi erők kiépítéséhez, valamint a fejlesztési tervek kialakításához. A védelmi tervezést elősegíti a NATO-szinten jelentősnek mondható, a nemzeti össztermék 1.9% kitevő védelmi költségvetés folyamatos biztosítása. A litván szárazföldi erők létszáma (a litván különleges műveleti erők is a szárazföldi erők létszámkeretébe tartoznak) kb fő, a litván haditengerészet megközelítőleg 400 főt számlál, míg a litván légierő körülbelül 1000 főből áll. A logisztikai támogató alegységek létszáma körülbelül 1200 fő [79]. Az 5. ábrán a litván fegyveres erők felépítése látható. 124 FMF Foreign Military Financing 125 FMS Foreign Military Sales 72

73 5. ábra. A litván KM erők és hagyományos erőik kapcsolata [80] A litván KM erők a litván különleges műveleti parancsnokságon (LITHSOCOM 2008) keresztül közvetlenül a vezérkar főnökének vannak alárendelve, az alábbi alegységekkel: KAUNAS különleges műveleti ezred; Vitautas különleges felderítő zászlóalj 126 ; Klapedia különleges műveleti búvár osztag 127 ; Különleges műveleti osztag 128 ; Törzsszázad. A kis létszámú, de hatékony litván nemzeti KM erők az 1995-ös megalakulás óta jelentős eredményeket értek el mind a nemzeti, mind a nemzetközi gyakorlatokon, valamint a NATO műveletekben Afganisztánban Vytauto Didžiojo jėgerių batalionas 127 Kovinių narų tarnyba 128 Ypatingosios paskirties tarnyba 129 Litván különleges műveleti alegység Aitvaras között az afganisztáni Enduring Freedom műveletben vett részt, között a NATO Reagáló Erők (NRF) készenléti szolgálatát látta el től ismét dél-afganisztánban láttak el szolgálatot (ISAF CSOTF-77 FOB Wolverine Zabul) 73

74 2.3.6 A román különleges műveleti erők vezetési és irányítási rendszere A romániai forradalom (1989 december) elsöpörte a korábbi rezsim rendszerét, és a demokratikus átalakulás magával hordozta az ország fegyveres erőinek (szárazföldi erők, légierő, tengerészet) jelentős racionalizálását, átalakítását. Mégis, több mint tíz év elteltével fogalmazódott meg az igény az aszimmetrikus kihívásokra válaszolni képes román különleges műveleti erők alegységeinek létrehozására. A romániai Nemzetvédelmi Tanács, a román Parlament keretein belül működő politikai döntéshozó szervezet koordinálta a terrorizmusellenes harc kihívásaira figyelemmel a romániai haderőnemek átfogó vizsgálatát és a meglévő különleges felderítő és tengerészeti egységekből összeállított különleges műveleti képesség kialakítását. A Nemzetvédelmi Tanács felhatalmazása alapján a román védelmi miniszter által kijelölt törzstiszti csoport 2002-ben megkezdte a román különleges terrorizmusellenes erők vezetési és irányítási rendszerének elvi kidolgozását. A rendelkezésre álló erők és eszközök figyelembevételével egy komplex tervezési folyamat kezdődött meg, melynek célja a román KM alegységek, parancsnokságok rendszerének megalapozása [81]. A román egyesített vezérkaron belül, a Hadműveleti Főnökségen (J3) létrehozásra került egy különleges műveleti törzstiszti csoport, amelynek feladatai közé tartozott a meglévő katonai (különleges felderítő) szervezetek strukturális és képességbeli átvilágítása, a meglévő képességek áttekintése, a nemzeti különleges műveleti struktúra elvi tervezése, összességében a nemzeti különleges műveleti doktrína megalkotása (2003). A román különleges műveleti erők tevékenységeinek jogi kereteit, a szerkezetét és a vezetési és irányítási rendszereket a nemzetbiztonsági stratégia, a katonai stratégia, valamint a különleges műveleti doktrína határozza meg [82]. A komplex tervezési folyamatok felgyorsulásának köszönhetően az NSCC szakmai iránymutatásával március 1-én, a mélységi felderítő zászlóalj átalakításával megalakult a szárazföldi erők KM képességét reprezentáló 1. Különleges Műveleti Zászlóalj, Marosvásárhelyen. Ugyanebben az évben az egyesített vezérkar Hadműveleti Főnökségén a KM törzstiszti csoport megkezdte a haderőnemek közötti együttműködés kialakítását a nemzeti légi és tengeri különleges műveleti képesség megteremtése érdekében. A különleges műveleti törzstiszti csoport tagjai öt kiemelt szakmai terület vizsgálatát helyezték előtérbe: a terrorizmus elleni harc, az információs műveletek, ezen belül kiemelten a pszichológiai műveletek és a civil-katonai együttműködés, valamint a különleges műveleti 74

75 szakfeladatok (DA, SR, MA). A törzstiszti csoport 2007-ben kibővült és a Hadműveleti Főnökségen belül, mint elkülönült részleg folytatta a megkezdett munkafolyamatokat. A nemzeti ambíciószinteknek megfelelően az új évezred első évtizedében tovább folytatódott, a nemzeti KM képesség fejlesztése május 1-én a korábbi Ejtőernyős Kiképző Iskola a jelentős szervezeti átalakítást követően mint Különleges Műveleti Kiképző Központ kezdte meg működését ban tovább folytatódott a haderőnemek közös különleges műveleti képességfejlesztése. A vonatkozó jogszabály parlamenti elfogadásával [83] a jogi szakmai háttere is megteremtődött a haderőnemek közös KM együttműködésének, a vezetési és irányítási rendszer kialakítási folyamatainak felgyorsításához április 1-én magalakult a tengerészeti KM képességet reprezentáló Tengerészeti Különleges Műveleti Osztag, amely kezdetben a haditengerészeti vezérkar alárendeltségében teljesített szolgálatot. A román légierő is csatlakozott a KM képességfejlesztés folyamatához, szeptember 1-én megalakult a Harcászati Kutató és Mentő Alegység, a légierő vezérkar közvetlen alárendeltségében. Látható, hogy immáron mindhárom román haderőkomponens rendelkezett a KM alegységekkel, ezért indokolttá vált a nemzeti egységes struktúra, a vezetési és irányítási rendszer összehangolása, központosítása. Az Hadműveleti Főnökség szervezetében működő KM részleg átalakításával, a haderőnemek együttműködésének és a politikai és katonai akaratnak eleget téve novemberben kettő újabb KM vezetési és irányítási szerv kezdte meg munkáját, a Különleges Műveleti Parancsnokság (ROUSOFCOM), mint az új román különleges műveleti komponens vezérkari szintű csúcsszerve, és az Hadműveleti Főnökségen a Különleges Műveleti Iroda (mint vezérkari szintű haderőnemi képviselet). Természetesen a román KM erők haderő komponensi szintre emelésével, a vezetési szintek átalakításával, azzal párhuzamban indokolttá vált a harcászati-hadműveleti alegységek átalakítása, fejlesztése is. A folyamatoknak megfelelően a szárazföldi haderőnemmel történő egyeztetéseket követően a marosvásárhelyi különleges műveleti zászlóalj székhelyén 2009-ben megalakult az 1. Különleges Műveleti Ezred, amely az 1. Különleges Műveleti Zászlóaljon kívül magában foglal további két ejtőernyős (mélységi felderítő) zászlóaljat 130 is, valamint a harctámogató és a kiszolgáló alegységeket is. A ROUSOFCOM vezetési és irányítási szempontból rendelkezik azokkal a szervekkel (J1-J9) amelyek az önálló komponens parancsnokságokon is rendszeresítésre kerülnek a Ejtőernyős Zászlóalj, Buzau és a 498. Légiszállítású Zászlóalj, Bacau 75

76 különleges műveleti képesség biztosítására és fejlesztésére [84]. A román fegyveres erők különleges műveleti parancsnokságának felelősségi területébe tartozik nem csak a nemzeti, de a nemzetközi műveletek koordinálása és támogatása. A romániai különleges erők különleges műveleti csoportjai együtt tevékenykedtek Afganisztánban a magyar MH Különleges Műveleti Csoport állományával az ISAF CSOTF- 10 alárendeltségében A Magyar Honvédség jelenlegi különleges műveleti struktúrája, vezetési és irányítási rendszere A Magyar Honvédség KM képességének meghatározó harcászati-hadműveleti eleme az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj (MH 34. BLKMZ), mint a nemzeti különleges erők reprezentánsa. A zászlóalj 1963 óta teljesít szolgálatot Szolnokon, mint mélységi felderítő zászlóalj. Kimagasló hazai és nemzetközi (missziós) feladat végrehajtásuk eredményeképpen, a katonai felső vezetés döntése alapján szeptember 1-én, a mélységi felderítő zászlóalj bázisán megalakult az MH 34. BLKMZ. A zászlóalj az MH Szárazföldi Parancsnokság (MH SzFP) közvetlen alárendeltségében tevékenykedett, elsődleges koordináló szerve az MH SzFP Hadműveleti Főnöksége volt. E nemzeti képesség stratégiai szintű vezetési és irányítási szervvel nem rendelkezett. A NATO-elveknek megfelelően a KM erők fogalomrendszerébe nem csak a közvetlen feladat végrehajtásra alkalmas erők (különleges erők MH 34. BLKMZ) tartoznak, hanem a harci támogató és a kiszolgáló egységek is, amelyek tevékenységükkel lehetővé teszik a különleges erők eredményes feladat-végrehajtását. A 6. ábrán a különleges erők és a különleges műveleti erők tagozódása, kooperációja és egymásra épülését szemléltetem. Az ábrán megfigyelhető, hogy a kis létszámú KM erők szoros együttműködő kapcsolatban állnak a harctámogató erőkkel, a repülő alegységekkel, valamint a harcbiztosító alegységekkel is. 131 Logar és Kapisa tartományok, Afganisztán 76

77 6. ábra. A KM erők összeállítása (a szerző szerkesztésében) 132 Az MH 34. BLKMZ kiválasztásakor és a honos helyőrség tervezésekor elöljárói szempont lehetett, hogy a különleges műveleti képesség kialakításában szükséges erők és eszközök lehetőleg azonos geográfiai pozícióban települjenek. Az ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázis (Szolnok) ideális helyszínt kínált a képesség megalakításának, hiszen a helyőrségben települt az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj (MH 25/88. KVZ), amely gyorsreagálású, emelt szinten képzett gyalogos alegységeivel képes különleges műveletek bizonyos feladatainak végrehajtására, a harctámogatási műveletek megvalósítására. Az MH 86. Szolnok Helikopterbázis (MH 86. SZHB) forgószárnyas légi kapacitása lehetővé teszi a különleges erők feladatra történő felkészülése keretében a légi kijuttatási módok gyakorlását, a műveleti képességhez szükséges ejtőernyős kiképzés végrehajtását, a nemzeti alkalmazások esetében a légi mozgási képesség biztosítását. A különleges műveleti képesség támogatására jelentős logisztikai támogatás, a hagyományostól eltérő megközelítés szükséges. A szolnoki bázisobjektum logisztikai hátterével megteremti a lehetőségét a különleges műveletek teljes spektrumába tartozó feladatrendszer átfogó logisztikai támogatásának. Az MH 34. BLKMZ évi megalakítása óta alapvetően azonos parancsnoki és végrehajtói elemekkel látja el szolgálatát. A zászlóalj Szervezeti és Működési Szabályzata 132 Forrás: a szerző átdolgozása Porkoláb Imre és Wohlram Gyula művei, előadásai alapján 77

78 (SzMSz) rögzíti a zászlóalj jogállását, a fő feladatokat és a szervezeti felépítést is. A zászlóalj vezetési rendszere az alábbi elemeket foglalta magába [85]: Vezető szervek, parancsnokság; Vezető szervek, törzs; Harcbiztosító alegységek (támogató század és kiképző század); Harcoló alegységek (1. és 2. különleges műveleti század); Egészségügyi központ. A zászlóalj fő feladatai (MH 34. BLKMZ SzMSz 1.3 pontja): A személyi állomány, az alegységek általános katonai és szakkiképzésének, harcászati felkészítésének, összekovácsolásának végrehajtása; A harci technikai eszközök, anyagok, harc-, és gépjárművek megóvása, karbantartása, hadrafoghatóságának biztosítása; A katonai szervezet magasabb készenlétbe helyezhetőségének biztosítása; Az ország fegyveres védelmében való részvétel során, különleges műveleti feladatok végrehajtása önállóan, vagy együttműködve más katonai szervezetekkel, rendvédelmi szervekkel, nemzeti, illetve nemzetközi parancsnokság alárendeltségében; Katonai erő alkalmazását igénylő, váratlan (speciális) események megoldása; Alegységeivel a NATO doktrínákban meghatározott különleges műveleti feladatok (különleges felderítés, közvetlen katonai műveletek, katonai segítségnyújtás) és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása nemzeti alárendeltségben, illetve különleges műveletekben való részvétel a szövetségben vállalt kötelezettségekből eredő feladatok teljesítése során; A terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtása; A békeműveletekben vállalt feladatok teljesítésében való részvétel; Béke és minősített időszaki kutató-mentő feladatokban való részvétel; Külön tervekben meghatározottak szerint válságkezelésben való részvétel. A zászlóalj a fő feladatok végrehajtása és a kitűzött célok elérése érdekében a megalakulás óta folyamatosan hazai és nemzetközi gyakorlatokat, gyakorlatsorozatokat tervez és hajt végre, amelyek általánosságban minden év márciusától kisebb megszakításokkal november végéig tartanak. A kiképzési rendezvények célja, hogy a 78

79 kiképzett operátori állomány növelje, mélyítse el szakmai ismereteit, a rendszerbe újonnan bekerült szakállomány pedig a kezdeti műveleti képesség elérését követően fokozatosan sajátítsa el a különleges műveleti szakmai ismereteket, illetve készüljön fel a műveleti alkalmazásra az MH Különleges Műveleti Osztag tagjaként nemzetközi együttműködésben. A zászlóalj állománytáblája kibővült III. negyedévében, amikor a Különleges Műveleti Alaptanfolyam a korábbi szervezeti keretéből (MH Béketámogató Kiképző Központ) visszakerült a zászlóaljhoz. Megalakult a zászlóalj kiképző százada és februártól a KM kiválasztás és a képzés végrehajtása a zászlóalj felelősségi körébe tartozik. A 7. ábra a zászlóalj 2013 decemberében hatályos szervezési struktúráját mutatja be. A jelenlegi szervezési struktúra lehetővé teszi a zászlóalj számára, hogy végrehajthassa a zászlóalj személyi állományának pótlását megvalósító kiképzési programok (kiválogatás, alap-és emeltszintű, valamint keresztképzések 133 ) végrehajtását, a nemzeti kiképzési feladatok és a gyakorlatok, valamint a nemzetközi missziós feladatok ellátását, az alegység keretei közötti szakmai és katonai előmenetelt. A kiképzési foglalkozás megfelelő szintű tervezéséhez és végrehajtásához a zászlóalj törzsének koordinációs erőfeszítései szükségesek, hiszen a zászlóaljnak nem áll rendelkezésre minden, a harctámogatás és a harci kiszolgálás mindenoldalú biztosítását megvalósító, szükséges alegység, szárazföldi eszköz vagy légijármű. Ezért a zászlóalj vezetése, a középszintű irányítói szervnél, valamint a Honvéd Vezérkarnál szolgálatot teljesítő vezetési elemek emelt szintű koordinációja indokolt. 7. ábra. A KM zászlóalj jelenlegi szervezési struktúrája Kiképzések Military Occupational Specialty MOS 134 Forrás: a szerző 79

80 A vezetés és irányítás szempontjából a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén a stratégiai szintű vezetésben kerültek beintegrálásra a Különleges Műveleti Vezetési Részleg főtisztjei (KMVR), akik a képesség legmagasabb szintű képviseletét, felügyeletét látják el, koordinációs feladatait végzik. Léteznek olyan képesség-elemek, amelyek nem állnak a szolnoki helyőrségben rendelkezésre 135. Ezek biztosítása a feladat függvényében a tervezési folyamatok során kerül áttekintésre. A hazai KM erők kiképzéséért és koordinációjáért felelősek az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) Szárazföldi Hadműveleti és Kiképzési Főnökségén tevékenykedő Különleges Műveleti törzstisztek. A KM törzstisztek a hagyományos erők hadműveleti keretein belül végzik szaktevékenységüket a képesség reprezentálása és az elérni kívánt kiképzési szint megvalósítása érdekében. A hazai különleges műveleti erők jelenlegi vezetési és irányítási rendszere a 8. ábrán látható. 8. ábra. A nemzeti KM erők vezetési irányítási rendszere 136 Szakértői szemmel vizsgálva a jelenlegi különleges műveleti alegység-struktúrát, a vezetési és irányítási rendszer szereplőit, az alá/fölérendeltségi viszonyokat, a felmerülő kihívásokat két csoportra bonthatjuk. Az első problémahalmaz jellemző a teljes Magyar Honvédségre, míg a második magán hordozza a különleges műveleti képességfejlesztés folyamatának kihívásait. 135 HUMINT, SIGINT, PSYOPS, CIMIC, UAV, CBRN 136 Forrás: Dr. Porkoláb Imre ezredes előadásai alapján 80

81 Általánosságban, a teljes Magyar Honvédségre alapvetően rányomja bélyegét a nemzeti költségvetésből biztosított, a honvédelmi kiadásokra fordítható keretösszeg évek óta tartó folyamatos értékcsökkenése illetve stagnálása, amelyet nem követ, nem követhet arányosan a védelmi feladatok szintjének csökkentése. Egyrészt a korábbi Alkotmány és a hatályos Alaptörvény, valamint a sarkalatos törvények és a kapcsolódó jogszabályi háttér pontosan rögzíti a Magyar Honvédség fő feladatait, tevékenységi körét, a készültségi és készenléti szolgálatok rendszerét és ellátásának rendjét. A NATO tagságunkból eredő katonai kötelezettségek feltételezik a megfelelő szintű anyagi források biztosítását, amellyel elérhetőek a nemzeti és a nemzetközi vállalásokban meghatározott szakterületek minimálisan szinten tartása, fejlesztése. A KM képességnek a jelenlegi szinten tartásához, majdani fejlesztéséhez szükséges kiképzési óraszámok, a szakmai képzésekhez elengedhetetlenül szükséges a források biztosítása is. A másik komplex problémahalmaz a nemzeti KM képességhez, bizonyos részeinek hiányához kapcsolható. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság kiadványa alapján a különleges műveletek olyan katonai tevékenységek, amelyeket struktúrájában erre a célra kialakított, szervezett, speciálisan kiképzett és felszerelt, kis létszámú katonai egységek hajtanak végre a hagyományos fegyveres erők által többnyire nem alkalmazott harceljárások és alkalmazási módok felhasználásával. Ezen tevékenységeket a katonai műveletek teljes spektrumában (békeműveletek, válsághelyzet, hadiállapot) a stratégiai vagy hadműveleti célkitűzések elérése érdekében önállóan, vagy a hagyományos fegyveres erők többi haderőnemével együttműködésben hajtják végre. [86] Ez alapján vélem úgy, a különleges műveletek, mint katonai tevékenységek műveléséhez, stratégiai és a hadműveleti képviseletéhez nem csak a képességek áttekintésére és koncentrációjára van szükség, de a vezetési és irányítási rendszer átalakítására is. A nemzeti képességpalettán jelen vannak a HUMINT, a SIGINT, a CIMIC és a PSYOPS, az UAV és a CBRN képességek is, azonban ezek elemeikben nem közvetlenül kerülnek becsatolásra a KM zászlóalj állományába, hanem igény, feladatszabás esetén kerülhetnek át/alárendelésre a nemzeti KM képesség fejlesztése érdekében. A KM vezetés és irányítás területén az MH ÖHP Szárazföldi Hadműveleti és Kiképzési Főnökségének különleges műveleti tisztjei és altisztje, együttműködésben az MH ÖHP más főnökségeivel, valósítja meg a hadműveleti vezetési szint koordinációs tevékenységeit. A kis létszámú, inkább csak reprezentatívan jelen lévő vezetési szint beolvad a hagyományos erők középszintű műveleti tervezési folyamataiba. Ez nem minden esetben kedvez a hatékony szakmai képviseletnek és az érdekérvényesítésnek a képesség fenntartása 81

82 és fejlesztése folyamatában. A Honvéd Vezérkar szintjén, a stratégiai tervezésben tevékenykedő főtisztek korlátozottan elégségesek a nemzeti és nemzetközi vállalásainkkal kapcsolatos szakfeladatok koordinációjára, a doktrinális követelmények meghatározására, a megfelelő szintű stratégiai érdekérvényesítésre. Összefoglalva a fentieket, a KM képességfejlesztés területén sok tennivaló van annak érdekében, hogy a különleges műveleti képességfejlesztés folyamata nagyobb intenzitással haladjon előre. Jóllehet a különleges műveletek alapvetően összhaderőnemi keretek között tervezhetőek, jelen esetben a csökkent képességű KM vezetési szintek erősen integrálódtak a hagyományos erők vezetési elemeibe, ennek okán az érdekérvényesítő képesség nagymértékben lecsökkent. Úgy vélem, az anyagi források biztosítása csak egy, bár nagyon lényeges szempont a különleges műveleti képesség szinten tartásában. A szakmai/döntési szinteken szakmailag kompetens szakállománnyal, racionalizált szervezéssel, a vezetési és irányítási rendszerelemek újbóli koreografálásával és a feladatok közös áttekintésével, elosztásával a különleges műveleti alegységek valamint a képességelemek átszervezésével, egységes kialakításával, a jelenlegi gazdasági tényezők mellett is nagyobb eredményeket lehet elérni. Az eredményes hazai vezetési és irányítási modell tervezése érdekében folyamatosan vizsgálni kell tehát a nemzetközi KM vezetési és irányítási rendszereket és következtetéseket kell levonni a jelenlegi rendszerünk fejlesztéséhez. Összefoglalás, következtetések A nemzetközi és nemzeti KM képességek, a szervezeti struktúrák és az egyes országok vezetési és irányítási rendszereinek vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy a KM képességük fejlesztése az NSCC modell-ajánlásainak kisebb-nagyobb arányú figyelembevételével eléri a kitűzött célt. A vizsgált nemzetek esetében hatékony és gyorsan reagáló, a nemzeti érdekeket az országhatárokon belül és kívül eredményesen képviselni képes rendszer működik, amely megteremti a lehetőségét a közép és a hosszú távú tervezésnek, a különleges műveleti erők perspektivikus képességfejlesztésének. Az értekezés keretei nem engedik meg, hogy a NATO tagállamok minden különleges műveleti keretnemzetéről átfogó elemzéssel szolgáljak, azonban úgy vélem, a vizsgált 82

83 nemzetek az élen járnak a különleges műveleti képesség megteremtése és fejlesztése területén. Összességében tehát megállapítható, hogy a vizsgált nemzetek a biztonság korszerű értelmezését, az aszimmetrikus és hibrid kihívásokat szem előtt tartva határozott politikai és katonai akarat mellett, a szükséges források biztosításával létrehozta és működteti, fejleszti a nemzeti KM képesség biztosítását megvalósító stratégiai, hadműveleti és harcászati szintű parancsnokságok, vezetési pontok, egységek és alegységek rendszerét, hatékony vezetési és irányítási rendszert dolgoztak ki és tartanak fenn. A fentiek lehetővé teszik a KM erők hazai (nemzeti) és országhatáraikon kívüli eredményes alkalmazását, a NATO és a csatlakozni kívánó országok közötti műveleti együttműködés és a közös feladat végrehajtás sikerét. 83

84 3. fejezet A nemzeti KM vezetési és irányítási rendszer kialakítása A korábbi fejezetekben részletesen bemutattam az NSHQ javaslatait a nemzeti KM erők szervezésére. Rövid áttekintést nyújtottam a KM erők alkalmazásában kiemelkedő a NATO nemzetek szervezeti struktúráiról, vezetési és irányítási rendszereiről, valamint ismertettem a jelenlegi nemzeti KM képesség eléréséhez vezető utat, a nemzeti vezetési és irányítási rendszer felépítését. A következő évtizedek hazai KM képességfejlesztésének pontos meghatározása érdekében, a vezetés és szervezéstudományban már évtizedek óta eredményesen alkalmazott tudományos módszer alkalmazásával kívánom bemutatni a nemzeti KM erők vezetési és irányítási modellje kialakítási lehetőségeinek egy változatát, a szervezeti architektúrafejlesztés lépéseit. 3.1 A nyitott rendszerek elmélete és a kongruencia-modell A vezetés és szervezéselmélethez kapcsolódó tudományágakban több tudományos módszert és eljárást is fellelhetünk az egyének és a közösségek valamilyen elméleti/gyakorlati feladatra történő alkalmasság-vizsgálatára, egy adott csoportosulás eredményes munkájához szükséges csoportkövetelmények, a bemeneti és a kimeneti elvárások, valamint a visszacsatolások és ellenőrzések konkrét lépéseiről. Célhatékonyság és kompetencia-megfelelés szempontjából áttekintésre került megannyi speciális módszer és eljárás, majd ezek közül választásom a nyitott rendszerek vizsgálatán túl a kongruencia-modell elemzésére esett [87]. Választásom alapja, ami egyben a modell megalkotóinak kiemelkedő érdeme, hogy e modell összeállításával nemcsak egy szerkezeti/szervezeti ábra összeállítására kerül sor, de lehetőséget teremt megérteni és azonosítani a modellezett szervezet belső folyamatait, valamint megismerhetjük, miként változik e belső folyamatrendszer végterméke, produktuma (output), ha a bemeneti követelményekben (input) változás történik. A modell legfontosabb értékének azt tekintem, hogy alkalmazásával jól követhető az adott, a modellezett szervezet belső folyamatainak összetétele. Mivel e modell nagymértékben figyelembe veszi a rendszerfolyamatok input-output változását, kiváló alapot biztosít a nemzeti KM erők folyamatrendszereinek rendszerszintű vizsgálatára, amelynek evolúciós átalakulásaira alapvetően rányomják bélyegüket a nemzeti biztonság- és 84

85 védelempolitikai elvek változásai. A következőkben a modell elvi felépítését és működését mutatom be, majd az elméleti ismereteket alkalmazom a nemzeti KM képességfejlesztés folyamatábrájának megalkotásához. A nyitott rendszerek elmélete alapján egy közösség, csoport nagymértékben függ elsősorban a külső tényezők megváltozásától, másrészt a csoportkohéziót erősítő/gyengítő belső folyamatoktól. A kimeneti teljesítmény e folyamatoknak lesz a függvénye. A csoportok teljesítményét, egyáltalán a fennmaradását (együtt maradását) tehát az inputok, a belső csoportfolyamatok, az outputok és a folyamatos visszacsatolás befolyásolja. Belátható, egy nyitott rendszerben bármely, az értékkészletbe tartozó változónak a növekedése/csökkenése befolyásolja az egész folyamat produktumát, vagyis bármilyen változás is történik, a csoportteljesítményre az hatással lesz. A rendszerek teljesítményét vizsgálva szükséges felvenni a mérnöki szemüveget, és rendszerszemléletű megközelítéssel néhány rendszerkarakterisztikát megvizsgálni [88]. Az első ilyen karakterisztika a rendszerelemek egymástól való függése (egymáshoz való kapcsolata). Nyilvánvaló, hogy egy nyitott rendszerben nagyon nehéz független változókat találni, hiszen a rendszer minden egyes eleme a rendszer más elemeivel szoros kölcsönhatásban, interrelációban változik. Tehát bármilyen szervezeti modell kerül is megalkotásra, e rendszerkarakterisztika minden esetben kiemelt fontosságú. Számításba kell venni továbbá, hogy nem szükséges nagymértékű változás a rendszer külső vagy belső folyamataiban, elegendő csupán egy kismértékű behatás (impakt), és a nyitott rendszerünk egészében megváltozik. A második fontos rendszerjellemző a visszacsatolások jellege/minősége. A vonatkozó szakirodalomban bőséges tárházát találjuk a visszacsatolásoknak, azok folyamatokat erősítő vagy éppen gyengítő hatásmechanizmusának [89][90]. A negatív visszacsatolás az elvárt rendszereredményektől való eltérést bemutató, a javítás igényét reprezentáló rendszerfolyamat, amely megmutatja, hogy a rendszer bemeneti vagy belső folyamataiban hiba van, ezért rendszerrevízió, ellenőrzés és korrekció szükséges. A pozitív visszacsatolás rámutat olyan folyamatok erősödésére, ami a rendszer kimeneti eredményeinek elismerését, pozitív értékét támogatja. Összességében a visszacsatolások megmutatják, a vizsgált rendszer azon a hatásfokon tevékenykedik-e, olyan eredményeket ér-e el, amelyeket a tervezésnél meghatároztunk. Az elvárt, előre eltervezett produktumoktól és eredményektől való negatív vagy pozitív eltérések beavatkozást igényelnek. 85

86 A harmadik vizsgált rendszer karakterisztika a rendszerek alkalmazkodási képessége. Ha a bemeneti változókat közel állandónak tekintjük, a kimeneti értékeket, a produktumokat szintén rögzítjük, a rendszer belső kapcsolatainak, az egymásra épült rendszerelemeknek képesnek kell lenniük a változásra, az alkalmazkodásra és az input-értékek változása esetén a korábbival azonos szintű produktum kibocsátására. Más szóval az vizsgálandó, az adott rendszer hogyan reflektál a hirtelen jelentkező input-értékváltozásokra [88, pp ]. Véleményem szerint ez a legfontosabb rendszer karakterisztika a vizsgáltak közül, hiszen kitekintve az elméleti fejtegetésekből az új évezred felfokozott munkatempójával, a gyors ütemben és aperiodikusan változó gazdasági és emberi kapcsolatokkal nehezített életterünkben egy adott, vizsgált rendszer életképességének/fennmaradásának a legjelentősebb fokmérőjévé lép elő az alkalmazkodás képessége. A nyitott rendszerek elméletének megértését követően, a kongruencia-modell részletes ismertetésével helyesen közelítjük meg a nemzeti KM képességfejlesztéshez szükséges vezetési és irányítási rendszerek perspektivikus kialakítási folyamatait. A 9. ábrán a kongruencia-modell (elméleti) látható. 9. ábra. Az elméleti kongruencia-modell [88, p. 44.] 86

87 A kongruencia modellben fellelhető változókat fentebb röviden ismertettem. A következőekben áttekintem, melyek a lényegi elemei a modellnek és milyen következtetéseket lehet megfogalmazni a feldolgozást követően. A bemeneti változók között a legjelentősebbek kerültek feltüntetésre, a környezet, az erőforrás, az előzmények és a stratégia. A környezet nem más, mint azon változók csoportja, amelynek minden értéke kívül esik a vizsgált rendszeren, azonban a legkisebb változás esetén is rendkívül nagy behatással rendelkeznek a többi bemeneti változóra [91], ezen keresztül a produktumra. Értelmezésében szétválasztható két külön befolyásoló részre. Direkt befolyással rendelkezik a környezet azon része, amely változásával közvetlenül változnak meg a rendszer bemeneti és kimeneti folyamatai, ezeket nevezhetjük feladatkörnyezetnek is. Természetesen a környezeti indirekt változók is nagymértékben befolyásolják a kimeneti produktumot, azonban az impaktok értékét tekintve az adott feladat kölcsönhatása a jelentősebb. A KM képességeket, a képességfejlesztés folyamatait szemlélve, nagyobb léptékben gondolkodva a feladat-környezet nem más, mint a nemzeti környezet (katonai struktúra 137 ), ahol a különleges műveleti képességet kialakítani vagy fejleszteni kívánjuk. Az erőforrások közé sorolhatjuk a nemzet haderejének a rendelkezésére álló forrásait, beleértve a humánerőforrásokat, az anyagi-technikai erőforrásokat, a gazdasági-financiális források meglétét, a haditechnikai és infokommunikációs szempontból vizsgálva az informatikai hardver és szoftver erőforrásokat, amelyek mozgósításával a kíván hatás, a különleges műveleti képesség megteremtése vagy a már meglévő képességek fejlesztése megvalósulhat. Vizsgálva a vonatkozó szakirodalmat, az erőforrások több szerzőnél is összevonásra kerülnek, közösen kerülnek figyelembevételre a feladat-környezeti bemeneti változókkal. Az előzmények bemeneti változóba tartoznak azok a folyamatokat jelentősen befolyásoló döntések, tevékenységek, amelyek az adott modell létrejöttét lehetővé teszik. A KM képességfejlesztés tekintetében ilyenek a stratégiai elemzők elgondolásai, a politikai döntéshozói szint állásfoglalása az adott feladat a képességfejlesztés szükségességéről, az eddig megtett tevékenységek 138, a feladatot elfogadó tiszti-altiszti állomány előzetes kompetenciái és motivációik. 137 Ezek lehetnek a különleges műveleti személyi állomány (legénység, altiszti-tiszti állomány), a hagyományos és a különleges erők harcászati-hadműveleti szintű vezetési rendszerei, a stratégiai szint elvi döntéshozói, stb. 138 Ilyen lehet például, mely katonai szervezet képességeire építsék fel a nemzeti különleges műveleti képességet. Az előzetes kompetenciavizsgálatok alapján nemzetközi példák mutatják a mélységi felderítő 87

88 A stratégia meghatározza, a kialakítandó képességben jelentős tényezők milyen módon érjék el a kívánt hatást, mi módon valósítsák meg a produktumot [88, pp ], más szóval rögzíti a kiindulási és a végcél közötti folyamat döntési pontjait. A stratégia azt is pontosan meg kell, hogy határozza, hogyan és milyen módon használjuk fel a bemenetnél rendelkezésre álló erőforrásokat, hogyan fordítsuk a folyamatokat támogató irányba a feladatkörnyezetet és a meglévő kompetenciákat. A KM képességfejlesztését tekintve, nagy léptékben vizsgálva a folyamatokat, a stratégia nem más, mint a nemzeti Összhaderőnemi Doktrína, a Különleges Műveleti Doktrína iránymutatásai. A csoportfolyamatok négy összetevője a 9. ábra központi része szoros egymásra utaltságban és együttműködésben értelmezhető. A feladat nem más, mint az adott folyamatban részt vevő, azt megvalósító csoport, szervezet tevékenysége, amit a modellbemenetnél meghatározott követelmények alapján végeznek, beleértve a csoport és az alcsoportok együttműködését is [92]. Az egyén megannyi gyakorlati példa mutatja mint összetevő jelenti a csoportot, szervezetet alkotó személyi állományt, a meglévő képességeiket, motivációjukat, a közös munka iránti elkötelezettségüket [93] egyszóval a humán faktort. A formális szerveződés rámutat a csoport vagy szervezet strukturális felépítésére, a folyamatok és az eljárások lefolytatásának módozataira. A formális csoportszerveződés megmutatja, hogy a csoportot alkotó egyének képesek-e a kimeneten elvárt teljesítmény elérésére, azaz nem más, mint egy kiterjedt hálózat, amely csomópontjait követve, a kitűzött célokat végrehajtva elérhető a kívánt produktum. Katonai értelemben ilyen a nemzeti vezetési és irányítási rendszer, ahol a világos alá/fölérendeltségi viszonyok, a jelentési, a riasztási és értesítési rendszerek egyértelműsítik az egyén tennivalóit a feladatainak végrehajtása érdekében. Bizonyos értelemben a bemeneti követelmények között részletezett stratégia fontos része az előre meghatározott formális szerveződés, hiszen ezen keresztül érhetőek el a csoportcélok. Az informális szerveződés magában foglal minden olyan le nem írott, előre meg nem határozott csoportszerveződést, amely létezésével nagymértékben befolyásolja az adott csoport tevékenységét, a kívánt teljesítmény, a végproduktum elérését. Az informalitásba értendő az informális alcsoportok létezése és tevékenysége, amelyek valamilyen előre nem definiálható törvényszerűség alapján keletkeznek, folytatják a tevékenységüket. vagy emelt szinten képzett gyalogos alegységek bázisán alakulnak/fejlődnek ki a különleges műveleti képesség alapjai. 88

89 Ilyen informális kapcsolatok lehetnek az egyének közötti személyes kapcsolatok kiépülése, a barátságok-szerelmek, a rokonszenv-ellenszenv kialakulása, politikai vagy társadalmi érdekek mentén létrejövő csoportok, vagy a csoportnormák és az egyéni normák elfogadása vagy elvetése. Mindezen faktorok befolyásolják az elérendő teljesítményszintet, a mindenkori valós helyzet dönti el, milyen irányban mozdulnak el a csoportfolyamatok. Az informálisan szerveződött csoportok nem csak negatív előjellel értelmezhetőek [94]. Természetesen meg kell határozni a formális szerveződés keretein belül, kinek hol a helye, mi a feladata a csoporton/alegységen belül, azonban a kiképzések folyamán nagyon gyorsan kialakul egy informális (háttér) folyamat, rétegződés, amely a szervezet érdekeinek, céljainak történő megfelelés esetén felkarolásával a parancsnoki munka jelentősen leegyszerűsödik. Az informális kapcsolatoknak a parancsnoki, a vezetői munkában való ismerete és felhasználása a valódi kihívás az alegység/egységparancsnoki állomány számára. A kimeneti változók nagyon egyszerűen definiálhatóak. A kimeneti változó lehet a végtermék, a produktum, amit az adott csoport, szervezet, alegység a folyamat során megvalósított, de értelmezhető az egyének szempontjából is, az egyéni teljesítmény mérésére alkalmas végtermék, az elért teljesítmény-produktum. Megmutatja, az adott csoport mennyire hatékony, a bemeneti változókat hogyan képes eredményesen alkalmazni a kimeneti célok elérése érdekében. A komplex értékeléshez szervesen hozzátartozik az automatizált visszacsatolások rendszere is, hiszen egy élő, állandóan változó nyitott rendszerben az azonnali reagálás lehetőségét minden esetben biztosítani szükséges. A visszacsatolások lehetővé teszik az objektív és közel valós idejű módosításokat a rendszerparaméterekben, ezáltal a rendszer karakterisztika megváltozik. E változás előjele optimális esetben pozitív, ez kisebb szintű beavatkozást igényel (ha egyáltalán igényel), míg egy negatív kimeneti eredmény elérése esetén azonnal, a hibaszinttel arányos beavatkozás szükséges. Katonai értelemben a nemzeti doktrínákban meghatározott feladatok csomópontjainak érintésével, teljesítésével elérhető a katonai szervezet alkalmazási készenléte az országvédelmi és a NATO tagságunkból adódó kötelezettségeink teljesítése érdekében, amelyet szabványosított módszerekkel, eljárásokkal a hazai és a NATO szervek folyamatosan felügyelnek, monitoroznak SOFEVAL Special Operations Forces evaluation process 89

90 3.1.1 Az elméleti kongruencia-modell összefoglalása A modell részletes ismertetése és értelmezését követően átlátható, a nyitott rendszerekben milyen behatások és folyamatok működnek, melyek azok a kulcsösszetevők, bemeneti és kimeneti tényezők, valamint csoportfolyamatok, amelyek között eligazodva, egy egységesen elfogadott stratégia mentén kell haladni. A modellnek a kutatási témához való adaptálásával automatizálhatjuk a tervezett katonai szervezet összeállításához szükséges lépéseket is, meghatározhatók a függő változók eltéréseinek mértéke és a kimeneten tapasztalt értékek elfogadásával vagy módosításával a komplex folyamat befolyásolható. Ezért a kongruencia 140 ebben az értelemben azt jelenti, a folyamat, a modell annyira hatékony és eredményes, mint amennyire a részösszetevők, az alkotóelemek egymáshoz és a feladathoz illeszthetőek. A modell alkalmazása tehát az alábbi folyamatok értékelése alapján lehetséges. Világosan meg kell határozni az elérendő célt, a képességfejlesztés feladatait. Össze kell gyűjteni a külső és a belső körülményeket, figyelembe venni a rendelkezésre álló, vagy a perspektivikusan a rendelkezésre álló lehetőségeket a humán, anyagi-technikai, gazdasági és pénzügyi tekintetben is. Tapasztalatgyűjtés érdekében tanulmányozni szükséges más nemzetek vagy szervezetek megalakításának külső és belső körülményeit, lehetőségeit és az elért eredményeinek számbavételével közös álláspontot szükséges kialakítani a folyamatmodell egészéről. A cél pontos kitűzéséhez katonai értelemben határozott parancsnoki feladatszabás szükséges. Amikor a stratégia összeállításra került, meg kell vizsgálni, milyen szervezeti struktúra a legalkalmasabb a tervezett célhoz vezető lépések megvalósítására. Más szavakkal, figyelemmel kell lenni a 9. ábrán a csoportfolyamatoknál jelzett összetevők egymáshoz képest figyelembe vett arányára (kongruenciára). Az arányok megteremtése rendkívül fontos, ezért ha szükséges módosíthatjuk a stratégiát és a tervezett szervezeti struktúrát is. A tervezési folyamat végén értékelést szükséges összeállítani a tervezetről, feltárva annak erősségeit és hiányosságait, megvalósítható és esetlegesen kétséges részleteit, majd a rendszerek automatizált, vagy manuális visszacsatolása segítségével be kell avatkozni a folyamatokba a kívánt végcél elérése érdekében. 140 Kongruencia megegyezés, megfelelés 90

91 A következő fejezetekben a kongruencia-modell elméletét alkalmazva összeállítom a magyar nemzeti különleges műveleti képesség fejlesztésének lépéseit, összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályzókkal. 3.2 A nemzeti KM erők vezetési és irányítási rendszerének tervezése A kongruencia-modell részletes ismertetésével és értelmezésével bepillantást nyertünk a folyamatmodellezésbe, az összetevők interrelációjába és a kimeneti változók számunkra előnyös módosítási lehetőségeire. A következőkben a modell input-output, valamint csoportjellemzői segítségével elméleti megközelítéssel felvázolom a perspektivikus rendszer jellemzőit, összefoglalom az előrelátható hatásokat Környezet Értelmezésemben a környezet alatt hazánk biztonság és védelempolitikai szempontból vizsgálandó veszélyforrásait és kihívásait, a vonatkozó nemzetközi és nemzeti stratégiákban, doktrínákban szereplő főbb biztonsági környezeti tényezőket célszerű értelmezni, hiszen a KM képesség és annak fejlesztése is csak ilyen dimenzióban nyer értelmet. A korábbi fejezetekben elemeztem a NATO és az EU, a regionális nemzeti társulások biztonság- és védelempolitikai kihívásait, feladatait és céljait. Magyarország kormányának 1035/2012. (II.21) Kormányhatározata a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról a biztonságot veszélyeztető kihívások, veszélyeztetések között legfőképpen az alábbiakat jelölik meg [40, pp ]: Regionális konfliktusok; Tömegpusztító fegyverek és hordozóinak elterjedése; Terrorizmus; Pénzügyi biztonság; Kiberbiztonság; Energiabiztonság; Globális éghajlat és környezetváltozás hatásai; Természeti és ipari katasztrófák; Szervezett bűnözés; Kábítószer kereskedelem; 91

92 Migráció; Szélsőséges csoportok. Hazánk biztonsága nagyban függ térségünk, a NATO és az EU egységesen értelmezett biztonságfelfogásától, mindent meg kell tenni a szövetséges érdekkörök biztonság-stabilizációjáért. Ezeknek a feladatoknak a függvényében, ezekkel elvi egyezésben kerül kialakításra a Nemzeti Biztonsági Stratégia, a Nemzeti Katonai Stratégia, az MH ÖHP doktrínái, valamint a Különleges Műveleti Doktrína is. A Nemzeti Biztonsági Stratégia részletesen elemzi a nemzetünket veszélyeztető külső és belső tényezőket, veszélyforrásokat, a mindenkori nemzeti kormány felelősségét emelve ki a nemzet védelme, a nemzeti biztonsági elvek kidolgozásában. A stratégia leszögezi, hogy hazánkban képesség-alapú hadsereget (szárazföldi és légi komponens) kell kialakítani, szoros együttműködésben a szövetségesi rendszer más tagjaival 141. A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína 142 (ÖHD 2. kiadás) elemzi a biztonsági környezetet, részletesen bemutatja a nemzetközi és a többnemzeti szervezeteket, részletesen ismerteti a Magyar Honvédség feladatrendszerét és ambíciószintjét. Részletekbe menően kitér a harci támogatás és a harci kiszolgálói támogatás formáira, valamint a katonai felkészítések és kiképzések rendjére. Jóllehet az ÖHD 2. kiadásának meghatározásában nem került említésre a KM képesség fejlesztése, a meglévő zászlóalj képességbővítése, átalakítása, valamint a nemzeti KM erők hadműveleti szintű vezetésének és irányításának rendszere, annak átalakítása, azonban a harci támogató erők felsorolásában megtaláljuk azokat az összetevőket, amelyek fontosak a KM képesség fejlesztése szempontjából is 143. Tovább pontosítja a képességfejlesztés képét a jelenleg tervezet-formában létező MH Összhaderőnemi Hadműveleti Doktrína általam ismert formája, amiben már a hadműveleti alapelveken túlmutatva a haderőkomponensek (szárazföldi és légierő) konkrét feladatai kerülnek rögzítésre, mint az MH összhaderőnemi műveleteinek részösszetevő-komponensei, és az összhaderőnemi műveletek (elvek, eljárások) fejezetében [95] részletesen bemutatja a különleges katonai műveletek célját és módszereit, az alkalmazás lehetőségeit. Kutatásaim 141 A hadfelszerelés fejlesztései között prioritásként emeli ki: tábori híradó rendszerek, a hálózatalapú hadviselés működési feltételeinek a biztosítása; a szárazföldi erők mobilitásának és tűzerejének biztosítása, növelése; helikopter modernizáció; stratégiai légi szállító kapacitás; katona egyéni felszerelésének korszerűsítése; technikai felderítőeszközök rendszerbe állítása. 142 Ált/27. Magyar Honvédség szabályzata (2007) 143 Információs műveletek, benne HUMINT, CIMIC, PSYOPS, EW 92

93 során ez az első hivatalos összhaderőnemi dokumentum-tervezet, amiben a KM erők alkalmazásai, feladatrendszere, tevékenységei megjelenik. A Különleges Műveleti Erők alkalmazási irányelvei című MH ÖHP kiadvány a műveletek alapelvei, a feladatrendszer és a vezetés és irányítás szempontrendszereiből vizsgálja a KM tevékenységeket, szabja meg a képesség fő paramétereit és ezen keresztül tűzi ki a fejlesztés lépéseit. A vezetési és irányítási szempontból bemutatja a jelenleg körvonalazódó struktúrát (MH 34. BLKMZ MH ÖHP Szárazföldi Hadműveleti és Kiképzési Főnökség különleges műveleti részlege HVK Hadműveleti Csoportfőnökség különleges műveleti vezetési részleg), pontosítja a feladatokat és a jogköröket. Ezért, mivel a KM képesség hazai alkalmazását jogszabályok szabályozzák, a kiadvány részletesen kitér a hazai különleges műveleti erők alkalmazási kritériumaira hazai és nemzetközi feladatok során. Rögzíti, hogy: a különleges műveleti erők alkalmazására hazánkban csak minősített időszakban kerülhet sor. Alapvetően a belbiztonsági és rendvédelmi szervek felelősek a feladat-végrehajtásért, velük együttműködésben azonban külön parancsra a különleges műveleti erők képesek közös feladatokat végrehajtani, amennyiben azt a kialakult helyzet megkívánja. A honi érdekből történő külföldi alkalmazás esetén a különleges műveleti erő a leggyorsabban és a legszélesebb spektrumon alkalmazható katonai erő, amelyet a kialakult válsághelyzetek széles spektrumában, gyorsan, különleges felkészítés nélkül is telepíteni lehet a válság helyszínére. A különleges műveleti erők speciális felkészítése képessé teszi ezeket a katonákat arra, hogy taktikai szintű feladat-végrehajtással stratégiai érdekeket képviseljenek. [86, p. 31.] Ennek az információnak komoly jelentősége van a nemzeti KM képesség fejlesztésében, hiszen mint az első fejezetben megállapítottam a vonatkozó jogszabályok értelmében a hazai KM képességet elsősorban a szövetségesi kötelezettségeink teljesítése érdekében tudjuk hasznosan alkalmazni külföldön, a hazai alkalmazás csak az Alaptörvény szerinti minősített esetekben valósulhat meg. A nemzeti és a nemzetközi biztonsági tényezők, valamint a jogszabályi környezet részletekbe menő ismerete elősegíti, támogatja a nemzeti különleges műveleti erők fejlesztési vonalának - a helyes irányba történő kitűzését, ezáltal lehetővé válik egy objektív, a fejlesztési törekvéseket valós alapra helyező fejlesztési elképzelés formába öntése és a megvalósítás megkezdése. Továbbá a létező és hatályos jogi szabályozás (törvények, doktrínák, szabályzatok) meghatározzák a jelenlegi fenntartási és fejlesztési stratégiát is, ami szintén nagyon fontos 93

94 bemeneti követelmény e nyitott rendszer vizsgálatánál Az MH ÖHP parancsnokának 345/2008. számú intézkedése részletesen kifejti a Magyar Honvédség rövid, közép- és hosszú távú különleges műveleti képességének fejlődési állomásait, fokozatait. A szabályzó pontosan rögzíti a nemzeti KM harcászati-hadműveleti képességünk fejlesztésének lépéseit, azaz a kezdeti, a közbülső és a teljes műveleti képesség elérésnek követelményeit és tervezett idejét. Mivel a nemzetközi biztonsági környezetünkben jelentős, érdemi változások történtek 144, továbbá a hazai KM erők nemzetközi szerepvállalásának színteret adó afganisztáni hadszíntéren a harcmező és a feladatok aperiodikus változása miatt a hazai, a 2008-ban összeállított tervezés mára már részben elavult. A szabályzó jelenleg áttervezés (átalakítás) és újrakiadás alatt van, az aktuális műveleti helyzet, valamint a humán és a gazdasági erőforrások meglétének a legmesszebbmenőkig történő figyelembe vételével. Összegezve e fentieket, a környezet értelmezésében fontos tehát a nemzetközi és a nemzeti folyamatok egymásra épülését, egymásra utaltságát meglátni és felismerni, ahogyan a világpolitikai történések, a nemzetközi gazdaságpolitikai változások nagymértékben befolyásolják a jelentkező kihívásokra adandó katonai válaszlépések jellegét és minőségét is. Ezért a nemzeti KM erőknek a rendszerszinten való gondolkodás, a széleskörű adatgyűjtés és feldolgozás, a folyamatok egymásra épülésének és azok egymást gerjesztő hatásának 145 felismerése és kezelése elsődleges fontosságú. Az események ilyen módú vizsgálata a hagyományostól eltérő gondolkodásmódot és azonnali reagáló képességet, alkalmazkodóképességet igényel Előzmények, erőforrások A nyitott rendszerek vizsgálatánál fontos input-tényező a rendszer vagy csoport megalakulását megelőző körülmények vizsgálata, hiszen a rendszert alkotó erőforrások, elsősorban a humán erőforrások nem, mint tabula rasa 146 jelennek meg a folyamatok bemeneti konstellációjában, hanem az egyének vagy szervezetek már rendelkeznek előzetes tudással, ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, amelyek helyes alkalmazásával rendszerünk hatásfokát jelentősen megnövelhetjük. Az értekezés korábbi fejezetében részletesen bemutattam néhány NATO nemzet KM képességeit, a vezetési és irányítási rendszereiket. Figyelmesen olvasva és értékelve a 144 Orosz-Ukrán konfliktus Angol nyelven: multiplier effect 146 A tabula rasa egy ismeretelméleti tézis, mely szerint az egyén nem rendelkezik veleszületett szellemi tartalommal, minden tudást a tapasztalatok és az észlelés segítségével szerez meg. 94

95 nemzeti képességeket és azok fejlődését, nyilvánvaló, hogy minden esetben egy, már az induláskor, a létrehozáskor meglévő képességet vettek alapul, erre építve fel a KM alapképességet. Ez többnyire valamilyen, a KM feladatrendszerének egy részét eredményesen végrehajtani képes alegység volt, amely kijelölést követően, túlnyomórészt nemzetközi (USA, GBR) segítséggel, támogatással megkezdte a munkát a kezdeti KM eléréséhez. Nem volt ez másként hazánkban sem, hiszen a évi Védelmi Felülvizsgálatot követőn a stratégiai szinten megindult a hazai katonai szervezetek áttekintése/felülvizsgálata, melyik lesz képes a legkisebb átalakítás és nem titkoltan a legkisebb költség ráfordítással megkezdeni a transzformációt és néhány éven keresztül tartó kemény és áldozatos munka (kiképzési rendezvények, gyakorlatok) után elérni a kezdeti műveleti képességet. Hazai tekintetben így eshetett a választás a szolnoki MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóaljra (MH 34. BLFZ). A zászlóalj 1963-ban díszlokált Szolnok helyőrségbe, a hazai mélységi felderítő szakma harcászati képviselőjeként érdemeket szerzett nemcsak a hazai kiképzéseken és gyakorlatokon 147, hanem a nemzetközi béketámogató műveletekben 148 is, valamint az országvédelmi 149 szakfeladatok ellátásában. Szakállománya képzett és kiképzett szerződéses és hivatásos legénységi, altiszti és tiszti állományból állt, feltöltöttsége 85% feletti volt 2004-ben. Vizsgáljuk meg a Magyar Honvédség más katonai szervezeteinek képességeit is az inputok tekintetében. A KM képesség természetesen nem csak KM végrehajtó erőkből áll, szükséges a harctámogató és a harci kiszolgáló állomány szakértelme, munkája is a sikerhez. A szintén Szolnokon települt MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj, mint emelt szinten képzett könnyűgyalogos alegység figyelemre méltó tűztámogatási képességével járul hozzá a KM képességekhez, valamint a MH 86. Helikopterbázis állományában szolgálatot teljesítő szállító 150 helikopterek a megfelelő szintű légiszállítást és a légi harctámogatást valósítják meg a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis merevszárnyas 151 szállítókapacitásával. Továbbá a Magyar Honvédség rendelkezik HUMINT, CIMIC és PSYOPS, CBRN 152, valamint UAV képességekkel, jóllehet nem Szolnok helyőrségben 153 települt alegységek 147 DUNA 89 gyakorlat, Cooperative Esperia 1993, Cooperative Light 1993, Cooperative Lantern 1998, egyéb Partnership for Peace (PfP) gyakorlatok 148 Szarajevó, Koszovó, Irak, Afganisztán 149 Vízesés feladat 1999 és 2004 között 150 Mi-17 HIP 151 AN-26 CURL 152 CBRN Chemical, Biological, Radiological and Nuclear 95

96 részeként. Ezen képességek fejlesztése külön-külön is a nemzeti képességfejlesztés prioritásai között szerepelnek, ezért kijelenthetjük, azok fejlesztéséből a KM képességfejlesztés is profitál. A vezetési és az irányítási rendszert alkotó hadműveleti és stratégiai szinten tevékenykedő tiszti/főtiszti állomány rendelkezik a szükséges szakmai gyakorlattal, ismeretekkel. Ezek részben az MH 34. BLKMZ-nél eltöltött szolgálati évek személyes tapasztalataiból erednek, más részben pedig hazai és nemzetközi tanintézetekben megvalósult magas szintű elméleti és gyakorlati képzések eredményei, amelyeket követően kerültek szakbeosztásba a magasabb törzsekben. A magasan képzett, nyelveket kiválóan beszélő, szakmailag elhivatott hivatásos és szerződéses szakállomány megléte, rendelkezésre állása kiváló input-követelményteljesítést eredményezett a képesség megalakításakor. Összességében tehát megállapítható, hogy hazánkban rendelkezésre állt a szükséges humán és szervezeti erőforrás a KM képesség kialakítására, annak fejlesztésére, a csomópontok és az irányvonal kitűzéséhez, a kitűzött célok teljesítéséhez. Kiemelendő a decentralizált vezetési és irányítási rendszert alkotó végrehajtói és vezetői állomány gondolkodásmódja, amelynek alapjaiban már a kiválasztásnál szempontnak kell lennie. E gondolkodásmód jellemzője, hogy a vezető elfogadja, hogy a beosztottnak önálló döntési joga van, amelyet szabadon alkalmazhat az adott (harc) helyzetre reagálva harcászati és hadműveleti értelemben is, hiszen az adott feladat megoldása folyamán e vezető rendelkezik a legtöbb információval a feladat sikeres végrehajtását biztosító döntés meghozatalára. E vezetőnek tehát esetlegesen kikerülve a hagyományos vezetési lánc jelentési rendszereit azonnali döntéseket kell hoznia, alkalmazkodnia kell a mindenkori harchelyzethez, és alkalmazkodóképességének színvonala és sebessége meghatározza harci sikereit. A gondolkodásmód változtatásának együtt kell járnia a reagáló képesség, az alkalmazkodóképesség fejlesztésével. E két tényező gyökeresen csak együttesen változtatható meg. Ezért az alkalmazkodóképességet a nem hagyományos hadviselés képviselőinek jelentősen fejleszteni szükséges eredményeik fokozására. Ez az a képesség, amely a valódi különbséget jelenti a KM erők állományában szolgálók és a hagyományos erők tagjai között. 153 Budapest és Debrecen 96

97 3.2.3 Csoportfolyamatok A csoportban folyó folyamatokat célszerűen egységes szerkezetében vizsgálom, mivel e belső folyamatok szoros interrelációban működnek, ennek megfelelően bármelyik tényező változása befolyással van a többi összetevő értékelésére. A bemeneti követelmények vizsgálatánál bemutattam a stratégia lényegi részeit. E stratégia alapvetően meghatározza a csoport belső folyamatait, elsősorban a formális szerveződésre van nagy hatással. A formális szerveződés értelmezésemben a katonai szervezet szerkezete adott és rögzített kötelék, amely a végcél elérésére, a kitűzött célok teljesítésére került kialakításra. A katonai szervezet állománytáblájában (a személyek munkaköri azonosító kódjaiban) tehát rögzítésre kerül, ki milyen szintű beosztásban szolgálhat, illetve szabályozza az állománytábla beosztásainak feltöltési követelményeit is, vagyis meghatározza a végzettséget (középfokú intézmény, főiskola, egyetem), a képzettséget (szakmai tudás, nyelvi képzettség), a szolgálati időt, a képességeket (egészségügyi, fizikai, pszichikai) és kulcskvalifikációkat. A feladat függvényében kialakított állománytábla tehát rögzíti a követelményeket. Létezik azonban egy informális szerveződés is a csoporton belül. Ez elsősorban saját tapasztalataim szerint az azonos állománykategóriák, azonos rendfokozati szintek képviselői között alakul ki valamilyen egyező cél, érdeklődés, részfeladat végrehajtására. Szerencsés esetben a formális és az informális csoportszerveződés eredője azonos irányba hat, azaz a feladat érdekében mozgósítja a csoportot alkotó egyének képességeit a magasabb szintű célok, az output elérésére. A csoporton belüli formális és informális szerveződések ismerete, felismerése és befolyásolása a mindenkori parancsnok érdeke és felelőssége. A mai világunkban népszerű emberközpontú vezetés elméletében pontosan megfogalmazásra kerülnek a katonai csoportnormák, amelyek értelmezhetőek mind a formális, mind az informális szerveződések belső normarendszereire. Elméleti megközelítés szerint A katonai vezetés gyakorlati modelljében a közvetlen szervezeti és feladat tényezők azok, amelyek a konkrét célok elérésének emberi, és csoport tényezőit foglalják magukba. Ez az a terület, amelyre azt mondhatjuk, hogy a katonai vezetési stílus lényegét fejezi ki. Ha a jövő harcmezejének gyorsan változó hatásrendszerét leképezzük magunknak, akkor nyilvánvaló, hogy létezik egy szervezeti alapegység, katonai kiscsoport, amelynek tagjai egyéni felkészültségük, elkötelezettségük, hitük alapján együttműködve, egymást támogatva olyan feladatokat hajtanak végre, amely a katonai problémamegoldás részeként létezik. Ez lesz az, amely minden nagyobb méretű feladat építőköveként jelenik meg, 97

98 és amely eredményességénél fogva a szervezeti hatékonyság elsődleges tényezője. Ebben jelennek meg azok a többletek, amelyek a professzionális hadseregek egyéni és csoport - tudás, - képesség, - felkészültség, - kiképzettség színvonalából fakadnak, és kiegészülnek a csoporthatékonyság összetevőivel. [96] E gondolatsor értelmezése alapján tehát elméleti megközelítéssel a katonai vezetési modell sikerének elsődleges letéteményese az egyén (katona, parancsnok), valamint a feladat komplex egysége. Fontos felismerni, hogy a KM erők esetében csoportfolyamatok fejlesztésének az alkalmazkodóképesség fejlesztése irányába kell elmozdulnia. A modern hadviselésben, a jelentkező hagyományos és nem hagyományos fenyegetettségek időszakában az előrelátás és ezen előre vizionált feladatokra, feladatrendszerekre történő reagáló képesség, az adott, a vizsgált csoport alkalmazkodóképessége lehet a kulcs az adott tevékenység (mozzanat, művelet) sikeréhez vagy sikertelenségéhez. Ez nem elsősorban gazdasági/pénzügyi, finanszírozási kérdés, inkább olyan attitűdöt kíván meg, amely alapvetően épít a hagyományostól eltérő gondolkodásmódra, a tények és történések alternatív vizsgálatára és feldolgozására [97] Az egyén és a feladat Általánosságban kijelenthető, hogy a Magyar Honvédség elmúlt két évtizedbeli folyamatos létszám és képességcsökkentése pozitív hozományaként mára egyre inkább a fiatal, megfelelően motivált és általános katonai, valamint szakmai szempontból képzett állomány teljesít szolgálatot. Ez kiemelten igaz a hazai KM képesség kitűzött céljainak elérésében érdekelt, magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező szakállományra, akik végzettségeiket hazai és nemzetközi katonai szervezeteknél, tudományos intézetekben végzett alap-és emelt szintű tanfolyamokon, képzéseken szerezték. Alapvetően az egyéni ambíciókra és a személyes kompetenciákra épülhet tehát e terv, amely a hagyományostól eltérő megközelítést, nézőpontokat és gondolkodást indokol. Az egyéni motivációik hajtják előre az egyéneket, ezen keresztül a formális és informálisan kialakult csoportokat is a közös cél, a nemzetközi biztonsági műveletekben alkalmazható Különleges Műveleti Alkalmi Harci Kötelék 154 (MH KM Osztag) kialakításáért, eredményes hazai tevékenységéért. 154 Különleges Műveleti Osztag KMO Special Operations Task Group SOTG 98

99 Újra hangsúlyozom, hogy ami meg kell, hogy különböztesse a nemzeti KM erők képviselőit a hagyományos erők állományában szolgálatot teljesítő szakállománytól, az eltérő gondolkodásmódból eredeztethető. A KM erők képviselőjének képesnek kell lennie a feldolgozott, a rendelkezésre álló komplex rendszerkép birtokában a jelentkező kihívások alapján előre gondolkodni, különböző cselekvési változatokat kidolgozni, azaz előre látva a válság (ellenség tevékenysége) jövőbeli alakulását és mozzanatait, ezeknek megfelelően, nagy önállósággal kidolgozni a válaszlépéseiket Output és a visszacsatolások A fent részletezett szövetségi, a nemzeti és katonai stratégiák és doktrínák, valamint az MH ÖHP parancsnokának 345/2008. számú intézkedése részletesen megjelöli a várt kimeneti eredményeket, az elérendő célokat. Katonai feladatoknál nem lehet kétséges az egyértelmű feladatszabás és a végrehajtásra vonatkozó utasítások egységes értelmezése sem. A kimeneti célok elérését segíti elő a visszacsatolások rendszere, segíti közelíteni egymáshoz az input és az output követelményeinek értelmezését. Mint a kongruencia-modell elméleti kifejtésnél már bemutattam, nem csak negatív visszacsatolásról beszélhetünk. Időnként, eredményesség esetén hajlamosak vagyunk egy rendszer működését úgy tekinteni, mint ami sokkal jobban teljesít, mint az előre elvárt volt. Azonban figyelembe kell venni a mikro és a makroklímát is, amelyben az adott folyamatok lejátszódnak. Lehetnek a körülmények olyanok, hogy az időzítés és a helyszín ráhatása eredményezi e pozitív változásokat. Ez a folyamat azonban a körülmények változása esetén könnyen az ellentétes irányban fordulhat. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a visszacsatolások mindig javító szándékkal szülessenek. Amely visszacsatolás nem járul hozzá a rendszer egészének magasabb hatásfokon történő működtetéséhez, eredménytelen és elfecsérelt időszak az egész rendszer életében. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság keretein belül, a Vezetési Főnökség állományában megalakult egy elemző-értékelő csoport, melynek feladata mind a missziós, mind a hazai békeműveleti kiképzések monitorozása 155 és a leszűrt tapasztalatok egységes formába foglalása. A tapasztalat feldolgozó csoport hasznos észrevételeivel és javaslattétellel is hozzájárul a nemzeti KM képesség fejlesztéséhez. 155 Tapasztalat feldolgozás Lessons Learned 99

100 3.2.6 A vezetési és irányítási rendszerelemek kialakítása A rendszerjellemzők meghatározását követően tehát választ kell adni arra a kérdésre, hogyan alakítsuk át a jelenlegi KM vezetési és irányítási rendszert, az azt alkotó szervezeti struktúrát a meghatározott célok elérése érdekében. A nemzeti KM képesség több eleme nem azonos helyőrségben, azonos parancsnokság alatt került szervezésre a Magyar Honvédség állományában. Bizonyos képesség-összetevők, mint például a felderítés/hírszerzés integrált elemei, a minősített vezetési-irányítási kerethálózat gyenge rendelkezésre állása (vagy hiánya) lassítja a KM képesség fejlesztését. Túllépve tehát a biztonság- és védelempolitikai környezetváltozásból adódó nyilvánvaló fejlesztési igényen, meg kell határozni, mi legyen a következő nemzeti lépés a válaszok megfogalmazására. A KM képességfejlesztés következő lépése egy olyan, az összetevőket integráltan tartalmazó katonai szervezet kialakítása, amely azonos parancsnokság alá rendezi a KM végrehajtó és támogató erőket. Ennek az igénynek megfelelően a különleges műveleti ezred (KM ezred) megalakítása indokolt. A KM ezrednek tartalmaznia kell a szükséges képességelemeket, illetve rendelkezni kell az át/alárendelés lehetőségével más katonai szervezetek alegységei felé. A KM ezred különleges műveleti csoportjainak jelentős fejlesztése, létszámnövelése alapvető ebben a folyamatban, hiszen a megnövekedett feladatokra, új kihívásokra csak az emelt számban rendelkezésre álló specialisták képesek reagálni. A KM operátorok számának növelésével természetesen a közvetlen harctámogató és harci biztosító erők létszámnövekedése is indokolttá válik. E megnövekedett létszámú képességek irányítási nehézségei a feladatok és a szervezet komplexitása miatt nyilvánvalóak, ezért azok azonos katonai szervezetbe történő integrálása jelenthet csak optimális megoldást. A KM ezred kialakításának együtt kell járnia a teljes KM vezetési és irányítási rendszer átalakításával. A megnövekedett feladatok, a hagyományos és a KM erők együttműködése, a KM ezredbe integrált képességelemek eredményes szaktevékenysége indukálja a közép- és felsőszintű KM képviselet fejlesztését, a megnövekedett feladatokból adódóan ezeken a szinteken is indokolt az arányos létszámnövekedés. Összességében úgy ítélem meg, hogy a fenti jellemzők nemzeti leképezése lehetővé teszi a hazai KM képességek egy magasabb szintre történő fejlesztését úgy, hogy eközben a hagyományos erők is profitálnak ebből a folyamatból. A visszacsatolások elősegítik a közös 100

101 feladat-végrehajtásokat az összhaderőnemi műveletekben mind országvédelmi, mind a nemzetközi alkalmazások esetében A nemzeti különleges műveleti képesség fejlesztésének lehetőségei Mivel jelen kutatás témája, a KM képességfejlesztés, illetve kapcsolódó perspektivikus vezetési és irányítási rendszer kialakítása szorosan kapcsolódik az aszimmetrikus és hibrid hadviseléshez és annak elméletéhez, háttérkutatásom is alapvetően a negyedik generációs hadviselés, a terrorizmus elleni fellépés, a speciálisan képzett katonai erők, azok szervezése és műveletei szakterületeire irányul. Bár a negyedik generációs hadviselés, mint hadviselési mód mértékadó kutatók szerint nem új keletű módszer az ellenség legyőzésére, a magyar katonai kutatások eredményeként az általam vártnál lényegesen kevesebb közlemény, tanulmány jelent meg a témakörben. Rendkívül jelentős Kőszegvári Tibor szakmai munkássága az aszimmetrikus műveletek bemutatását, az alkalmazott KM eljárásokat illetően, aki kutatási eredményeit 2008-ban megjelent egyetemi jegyzetében is összefoglalta [98]. Évtizedünk KM témakörben élenjáró kutatói között olyan nagy hazai és nemzetközi tapasztalattal is rendelkező, ma is aktív gyakorlati szakembereket találhatunk, mint Dr. Porkoláb Imre és Dr. Ruszin Romulusz, Dr. Kovács Csaba, Dr. Murinkó Attila és Dr. Forray László, Tajti Norbert, Fábián Sándor, vagy Sánta Gábor. A terület alaposabb feldolgozásához ugyanakkor jelentős külföldi elsősorban angol, német és olasz nyelven megjelent szakirodalom, nyomtatott és elektronikus kiadvány áll rendelkezésre, amely lehetőséget biztosít a KM erők vezetésének és irányításának, az elvek és eszközrendszerek kidolgozásához szükséges jártasság megszerzésére. A kutatások folyamán szem előtt kell tartani, hogy a nemzeti rendszerek fejlesztéséhez a külföldi szakirodalomban leírt rendszerekre csupán példaként lehet tekinteni. Saját vezetési rendszer kialakítása során a nemzeti körülményeket, sajátosságokat kell ismerni annak érdekében, hogy olyan modellt tudjunk összeállítani, amely megvalósítását követően hatékonyan képes támogatni a kitűzött célok elérését. A fenti kutatók általam vizsgált műveikben elvégzik a vezetési és irányítási rendszerek jellemzését, a harcászati és hadműveleti vezetési szintek részletes bemutatását, illetve megfogalmazzák saját javaslataikat a képességek fejlesztésére is. 101

102 A nemzeti KM képességfejlesztés, a vezetési és irányítási rendszer perspektivikus kialakításának gondolata Porkoláb Imre és Bári Gábor munkájában is fellelhető [99]. A szerzők a jelenlegi helyzetet tekintik kiindulási alapnak, miszerint a különleges műveleti zászlóalj az egyedüli szervezetszerű (harcászati-hadműveleti) képviselője a nemzeti különleges erőknek. Kutatásukban hangot adnak elképzelésüknek, amely szerint e szerény méretű, de jelentős stratégiai értéket képviselő katonai szervezetet, magát a KM képességet a leghatékonyabban a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében tevékenykedő, vezérkari szinten működő koordinációs iroda (SFCO 156 ) tudja képviselni. Ez a mindenkori vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségében tevékenykedik, egyben felelős a nemzeti KM stratégia, a Különleges Műveleti Doktrína, valamint a kapcsolódó szabályzók és utasítások elkészítéséért, érvényre juttatásáért. A szerzők fontosnak tartják még kiterjeszteni az együttműködést a hadműveleti irányítási szint felé is, így ezen keresztül valósulhatna meg a harcászati (MH 34. BLKMZ), a hadműveleti (MH Szárazföldi Parancsnokság) és a stratégiai szint (Honvéd Vezérkar) vezetési és irányítási szintjeinek egységes értelmezése. A tudományos munka 2006-ban született, vagyis jóval az NSCC a különleges műveleti egységek vezetését és irányításának modelljét meghatározó iránymutatás céljából kiadott tanulmányát megelőzően. Ezért is nagy a jelentősége annak a felismerésnek, hogy hazánkban is egy közvetlenül a katonai és politikai felső vezetésnek beszámoló, jelentő hivatal, a koordinációs iroda létrehozása és működtetése az egyik lehetséges út a nemzeti különleges műveleti erők felsőszintű vezetésére és irányítására. Tajti Norbert tudományos kutatásaiban rámutat, hogy bár a fentebb bemutatott tudományos tézisek a nemzeti KM erők vezetésére és irányítására nem valósultak meg teljes mértékben, azonban elindult egy folyamat a rendszerek, a vezetési szintek intézményesítésére. Tajti állásfoglalása alapján, egy nemzeti KM stratégiai képviselet megtartása mellett indokolt kialakítani és fejleszteni a hadműveleti szinten (MH Összhaderőnemi Parancsnokság) jelenlévő, a képességet reprezentáló vezetési szintet. A szerző elméleti szervezéstudományi ismereteit, személyes tapasztalati tőkéjét felhasználva úgy ítéli meg, hogy a hadműveleti vezetési szint képviselete az MH ÖHP-n belül a jelenleg is aktív Civil-Katonai Együttműködési Főnökség szervezeti keretébe integrált KM vezetési szervvel valósítható meg [100]. 156 Special Forces Coordination Office 102

103 E perspektivikus nemzeti KM vezetési és irányítási koordinációs részleg 157 fő feladata a harcászati vezetési szint döntéseinek vizsgálata, irányítása, valamint az MH ÖHP más főnökségeinek, a főnökségek különleges KM tisztjei 158 tevékenységeinek koordinációja, KM célfelkészítéseinek tervezése, szervezése és végrehajtása. A szerző víziójában szerepel egy komplex KM alegység képe, amely magába foglalja nem csak a különleges erőket, a közvetlen különleges műveleteket végrehajtó alegységeket és a repülőalakulatok képviselőit, de a harctámogató és a harci kiszolgáló elemeket is. Így az egységébe integrálná az emelt szinten képzett gyalogos erőket, a civil-katonai együttműködési csoportok, a pszichológiai hadviselés és az egyéb információs műveletek specialistáit szintúgy, mint a felderítő és hírszerző (HUMINT) csoportokat, és a pilóta nélküli légijárműveket (UAV) irányító alegységek képviselőit. Kronológiai sorrendben haladva a témakör legújabb tudományos kutatása Wohlram Gyula nevéhez köthető. A szerző elsősorban a harcászati szintről közelíti meg a KM nemzeti vezetési és irányítási rendszer kérdéskörét [67], alapul véve a tényt, hogy mind a nemzeti KM zászlóalj, mind annak harctámogató erői (MH 25/88. KVZ és a MH 86. SZHB) azonos helyőrségben települnek, ami jelentős potenciál a nemzeti erők szétszórt képességstruktúrájában. Véleménye szerint ezt célszerű kihasználni, és erre a tényre alapozva elindulni a fejlesztési irányvonal mentén 159. Értekezésében úgy véli, a jelenlegi nemzeti vezetési elem, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségébe tagozódott különleges műveleti főtisztekből álló csoportosulás alkalmas a nemzeti rendszerek vezetésére, elegendő érdekképviseletet biztosít, továbbá képes a nemzeti és a nemzetközi doktrínális kötelezettségekből adódó feladatok végrehajtására. Megállapítható, hogy a részletezett téziseik alapján a kutatók indokoltnak látják a hazai különleges műveleti képesség, a KM erők vezetésének és irányításának áttekintését és átalakítását, fejlesztési folyamat elindítását/végrehajtását, jóllehet másként képzelik mind a rendszerfelépítést, mind a jogok és a kötelességek elosztását. A fenti művek feldolgozását követően, azok eredményeit, következtetéseit figyelembe véve, mérlegelve alakítottam ki saját elképzeléseimet. 157 Command, control and coordination element 158 Az MH ÖHP parancsnoka állandó munkacsoportot (KMUCS) tart fenn a különleges műveleti képességfejlesztés elősegítésére. A munkacsoport kéthavonta, illetve a feladatok függvényében értekezik. 159 Force generation 103

104 3.4 A nemzeti különleges műveleti képesség feladatrendszere és elemei A korábban részletezett nemzetbiztonsági stratégiák és doktrínák, parancsnoki intézkedések részletesen meghatározzák a KM képesség kialakítására és fejlesztésére vonatkozó stratégiát. A dokumentumok lehetőséget teremtenek a hagyományos és a KM erők tevékenységeinek nagyobb léptékű harmonizálására, Magyarország érdekeinek magasabb szinten történő figyelembe vételére az átfogó képességfejlesztés területén. Első lépésben a nemzeti KM erők képességfejlesztésének okait kell megfogalmazni. Miért a KM erők fejlesztése kerül prioritásba a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtásakor? Miért a KM erők alkalmazása eredményezi a leginkább költséghatékony, ugyanakkor a leggyorsabb, legeredményesebb megoldást a terrorista sejtek semlegesítésére, a helyi terroristaellenes erők eredményesebb felkészítésére, a lázadó/terrorista sejtek, csoportosulások vonatkozásában a többforrású információgyűjtésre? Miért nem célszerű a stratégiai feladatokat a hagyományos erők egyébként magas szinten képzett alegységeire, egységeire bízni? A lehetséges válaszok megfogalmazásához az első fejezet biztonságpolitikai elemzései alapján, szövetségi rendszereink jelenkori műveleteit (Irak, Afganisztán) célszerű újra értelmeznünk. Az iraki és afganisztáni hadszíntéren alapvetően a lázadóellenes műveletek domináltak. E műveletek végrehajtási módját a vonatkozó dokumentumok részletesen taglalják [101][102]. A lázadóellenes műveletek alapelve, hogy az adott ország, kistérség, társadalmi csoport valamilyen konkrét politikai, gazdasági, társadalmi, szociális, faji, vagy vallási okok miatt kialakult elégedetlenségét, válságát átfogó megközelítésben az elégedetlenség okainak megszüntetésével, szoros polgári-katonai összefogással lehet a leggyorsabban megoldani. Ennek a célnak az elérése érdekében párbeszéd kezdődhet a helyi vezetőkkel a problémák okairól. A nemzetközi szervezetek hatékony felderítéssel, hírszerzési kapacitásuk maximális kihasználásával információkat gyűjthetnek és használhatnak fel a megoldások keresése során. A helyi és a nemzetközi biztonsági erők létszámát jelentősen növelve kedvező politikai, társadalmi, gazdasági folyamatok beindítására van lehetőség. A lázadóellenes műveletekben tehát nagyobb arányban a hagyományos erők állományába tartozó katonai erő alkalmazása indokolt. A széleskörű felderítés/hírszerzés lehetőséget biztosít a radikális ellenállói és terrorista csoportok meghatározására és lokalizálására is. Míg a hagyományos erők alapfeladataik ellátása folyamán kiválóan megfelelnek a nem háborús műveletek keretében a válságkezelés és a békeidőszaki 104

105 műveletek [103] feladatainak végrehajtására, a terrorista sejtek, csoportosulások meghatározása hálózatos felépítésük miatt egyrészt mélyebb adatgyűjtést igényel (felderítés/hírszerzés), másrészt a hagyományos műveleti erők feladataitól eltérő jellegű műveleti feladat-végrehajtás szükségeltetik. A nemzeti és nemzetközi dokumentumok definíciói alapján a különleges műveletek olyan katonai tevékenységek, amelyeket struktúrájában erre a célra kialakított, szervezett, speciálisan kiképzett és felszerelt, kis létszámú katonai egységek hajtanak végre a hagyományos fegyveres erők által többnyire nem alkalmazott harceljárások és alkalmazási módok felhasználásával. Ezen tevékenységeket a katonai műveletek teljes spektrumában (békeműveletek, válsághelyzet, hadiállapot) a stratégiai vagy hadműveleti célkitűzések elérése érdekében önállóan, vagy a hagyományos fegyveres erők többi haderőnemével együttműködésben hajtják végre. A politikai-katona célkitűzéseknek megfelelően ezen feladatok végrehajthatóak nyíltan, rejtetten, illetve fedetten. [86, p. 4.] A KM erők a terroristaellenes műveleteik folyamán különleges felkészültségük és felszerelésük alkalmazásával, szoros együttműködésben a hagyományos erőkkel eredményesebben képesek felvenni a küzdelmet a stratégiai célok elérése érdekében. A lázadóellenes műveletek folyamán tehát együttműködésére van szükség az összhaderőnemi műveletek keretében, amely a feladatok közös értelmezésén, priorizálásán, elosztásán és hatékony végrehajtásán keresztül valósulhat meg. Ez a felismerés eredményezte a nemzeti KM ambíciószintek meghatározását és indokolja a nemzeti KM erők képességfejlesztését is. A nemzeti ambíciószintek [104] meghatározását követően a nemzeti, illetve a Magyar Honvédség humán erőforrásai és anyagi készletei jelenthetnek korlátokat e képességfejlesztés folyamatában. A nemzeti KM képesség fejlesztése csakis rendszerben képzelhető el, valósítható meg racionálisan. A vezetési és irányítási rendszer és a harcászati-hadműveleti végrehajtó elemek közös átalakításával, átcsoportosítással, bizonyos területek (vezetési és irányítási szintek) bővítésével a KM képességet reprezentáló erők magasabb szinten válhatnak alkalmassá feladataik ellátására, amelyek a következők [65, p. 11.]: Alapvető feladatok: 1. Különleges felderítés és megfigyelés 2. Közvetlen műveletek 3. Nem-hagyományos hadviselés 105

106 4. Katonai segítségnyújtás Egyéb támogató feladatok: 1. Részvétel a terrorizmus elleni harc katonai feladataiban 2. Katasztrófavédelmi feladatokban való részvétel és humanitárius segítségnyújtás 3. Béke és háborús kutató-mentő feladatokban való részvétel 4. Információs műveletek támogatása 5. Kiemelten fontos személyek, nemzeti ereklyék, illetve objektumok biztosítása és védelme (A feladat fizikai végrehajtási képessége terén, nem pedig jogi képesség értelmében) 6. Túszmentés végrehajtása hadműveleti területen (A megfelelő jogi környezet megteremtését követően lehetséges.) 7. Részvétel a tömegpusztító és hagyományos fegyverek elterjedése elleni harc katonai feladataiban 8. Részvétel a bűnszervezetek elleni harc katonai feladataiban (A megfelelő jogi környezet megteremtését követően, hadműveleti területen lehetséges.) A KM feladatrendszer feldolgozásán túl, a tervezés folyamán figyelembe veszem az összhaderőnemi alkalmazás sajátosságait humán és gazdasági szempontból egyaránt, hiszen célom egy működőképes modell létrehozása, amely harmonizál a kitűzött biztonság- és védelempolitikai célokkal, valamint megvalósítható személyi és pénzügyi vetületeiben is. A nemzeti KM erők fejlesztése tehát a közvetlen végrehajtó erőkön kívül más területek (felderítés/hírszerzés, infokommunikáció, logisztika, egészségügy, légitámogatás, légiszállítás, stb.) fejlesztését is igényli, amellyel a nemzeti védelmi képesség is jelentősen megnövekedik. A Magyar Honvédség jövőbeni KM képesség szerkezetét, a vezetés és irányítás szintjeit az alábbiak szerint határozom meg (10. ábra): 106

107 10. ábra. Nemzeti KM erők vezetési és irányítási szintjei 160 A vezetési és irányítási elemek kialakításával a KM reprezentánsai békében és az Alaptörvény alapján a különleges jogrend kihirdetése esetén naprakész tájékoztatást, támogatást nyújthatnak a politikai és a katonai felső vezetésnek a nemzeti KM erők képességeiről, a végrehajtott a végrehajtandó, valamint a végrehajtható feladatokról, illetve a felmerülő korlátokról. Ezen keresztül hatékonyabb érdekképviseletet biztosítható a védelmi és a logisztikai tervezés folyamán, továbbá a KM kiképzések és a műveleti alkalmazások tervezését, valamint azok végrehajtását nagyobb eredményességgel lehet beilleszteni a Magyar Honvédség tevékenységi rendszerébe. Összességében a nemzeti KM erők képességfejlesztése által elért erősokszorozó tényező hazánk nemzetközi megítélésében is pozitív változásokat eredményezhet A különleges műveleti ezred szervezeti elemeinek meghatározása A megfogalmazott ambíciószintekkel összhangban a leghatékonyabb működést, a képesség legeredményesebb fejlesztését egy elemeit tekintve azonos helyőrségben települő katonai szervezet bázisán, a különleges műveleti ezred (KM ezred) valósíthatja meg. A KM ezred az alábbi zászlóaljakból, századból/központból áll: különleges műveleti zászlóalj; 160 Forrás: a szerző 107

108 különleges lövész zászlóalj; támogató zászlóalj; híradó század; harctámogató (ISR 161 ) zászlóalj (célszerű a KM ezredtől eltérő szervezeti keretben létrehozni, szervezni, feladatait a hagyományos erők művelettámogatásai érdekében is végrehajtja); egészségügyi központ (szervezés szempontjából lehet a KM ezredtől eltérő szervezetben is, azonban a feladat függvényében át/alárendelése indokolt); légi különleges műveleti és a különleges szállítási képességet biztosító erők és eszközök (SOATG 162 ) (merev és forgószárnyas műveleti/kijuttatási, légi műveleti képesség). A KM szakfeladatokat közvetlenül végrehajtó erőket az ezred szintű szervezet kialakítása érdekében célszerűen ki kell egészíteni egy, a KM szakfeladatok egyes elemeit részlegesen végrehajtani képes, emelt szinten képzett könnyűgyalogos erővel, amely a harci támogatási feladatokat látja el. Erre a KM erők szakfeladatait közvetlenül támogató, zászlóaljszintű szervezet alkalmas, amely ötvözi a magasan képzett könnyűgyalogos képességet a szárazföldi lépcsőben történő támogatás lehetőségével. A harci támogató tevékenységek végrehajtására különleges harctámogató zászlóalj létrehozása a legcélszerűbb megoldás, ahová becsatolásra kerülhetnek az információs műveletek, a HUMINT, a SIGINT és UAV, a CIMIC és a PSYOPS raj-, illetve szakaszszintű szervezetei, az ezred külső-belső kommunikációs kapcsolattartásáért (PR 163 ) felelős kommunikációs szakemberek, valamint feladatszabás esetén egy CBRN alegység is. A harctámogató (ISR) zászlóalj integrálása a KM ezred szervezetébe nem indokolt, hiszen annak képességei a hagyományos erők műveletei esetében is nagymértékben kihasználhatóak. Mivel a Magyar Honvédség még nem rendelkezik az általam és más kutatók által is szorgalmazott ISR zászlóaljjal, a KM képességfejlesztés ezen lépcsője jelentős előrelépést eredményezhet a hagyományos műveletek felderítő/hírszerző támogatása esetén is. Ezen felderítő képességek KM szempontból történő alkalmazása át/alárendelési parancs keretében történhet. 161 Intelligence, Surveillance, Reconnaissance 162 Special Operations Air Task Group 163 Public Relations 108

109 A KM képesség elérése, folyamatos biztosítása és további fejlesztése magas szinten igényli a harci kiszolgáló támogatást. A támogató zászlóalj kialakításával biztosítottá válik a nemzeti és a nemzetközi környezetben végrehajtott műveletek mindenoldalú 164 logisztikai támogatása. A KM ezred infokommunikációs (CIS 165 ) támogatásának megvalósításáért a híradó század felelős, amely integrálja mind a vezetékes, a vezeték nélküli rádió, rádiórelé és műholdas, mind pedig az informatikai rendszerek telepítéséért, üzemeltetéséért és a karbantartásáért felelős alegységeket. Az egészségügyi központ a napi élet, a kiképzések és a műveleti felkészülés, valamint a különleges műveletek végrehajtásának időszakában az egészségügyi támogatást valósítja meg. Az egészségügyi központot a KM ezred szervezése szempontjából lehetséges és célszerű külön, saját egészségügyi szervezetében is fenntartani, a feladat függvényében át/alárendelésre kerülhet. A KM légi támogatás, a gyors helyváltoztatás, a kiképzések és a műveletek repülő igényeit a nemzeti légibázisok merev és forgószárnyas gépparkjával célszerű biztosítani. A költséghatékonyság elveit szem előtt tartva célszerű, ha a különleges műveletekhez rendelt légijárműveket az anyaalakulatuk üzemelteti, a stratégiai szint döntései alapján a feladat függvényében kerülhetnek át/alárendelésre. A légijárművek mennyisége és típusai a mindenkori feladatelrendeléskor kerülhet pontosításra. A 11. ábrán a KM ezred összeállítását követhetjük figyelemmel. 11. ábra. A KM ezred szervezeti struktúrája Erők nem harci műszaki támogatása, pénzügyi biztosítás, egészségügyi biztosítás, adminisztratív támogatás, térképészeti és katonaföldrajzi támogatás, infrastrukturális biztosítás, repülésbiztonsági támogatás 165 Communications and Information Services 166 Forrás: a szerző 109

110 A 11. ábra bal oldalán szerepeltetem a KM ezred közvetlen alegységeit, míg az ábra jobb oldalán bemutatom a stratégiai szintű parancsnok döntése szerint, a feladatok alapján a KM ezred alárendeltségébe vezényelhető alegységeket. A következőkben a KM ezred saját és az át/alárendelhető alegységei, valamint azok feladatrendszere kerülnek bemutatásra A különleges műveleti zászlóalj A zászlóalj a jelenlegi (2014) felépítésében elsősorban a személyi, másodsorban a haditechnikai feltételek részleges hiánya okán korlátozottan 167 képes a nemzeti stratégiákban és doktrínákban meghatározott feladatok ellátására. A folyamatok felgyorsítása és a műveleti képesség fokozása érdekében a zászlóalj személyi kereteinek kibővítése szükséges. A perspektivikus feladatokból adódik, hogy a zászlóalj törzselem (S1-S7), három harcoló század, egy kiképző század, a közvetlen harctámogatást végző törzsszázad, valamint egészségügyi központ személyi (állománytáblás) keretei között képes lesz feladatait a megnövekedett feladatszinteknek megfelelően ellátni. A 12. ábrán látható a KM zászlóalj tervezett szervezeti felépítése. A KM zászlóalj három századdal, századonként hat-hat KM csoporttal 168 rendelkezik. A tizennyolc KM csoport lehetővé teszi a különleges műveletek teljes spektrumában a műveletek végrehajtását, a csoportok személyi feltöltése elsődleges prioritás. A KM zászlóalj támogató alegységei hajtják végre a közvetlen műveleti támogatás feladatait. 12. ábra. A KM zászlóalj új szervezeti struktúrája AZ MH 34. BLKMZ 1. százada érte el a teljes műveleti készenlétet, a 2. százada feltöltés és kiképzés alatt áll. 168 A KM csoport 12 operátorból áll. 169 Forrás: a szerző 110

111 A különleges lövész zászlóalj A különleges lövész zászlóalj (KL zászlóalj) összeállításánál fő szempont, hogy reprezentálja a különleges műveletek részfeladatait végrehajtani képes, emelt szinten képzett könnyűgyalogos alegységet, amely szervezeti felépítésével, technikai eszközeivel (fegyverzet, harcjárművek, stb.) alkalmas a KM zászlóalj közvetlen harctámogatására. A KL zászlóalj gyorsreagálású lövész, valamint harctámogató századai a közvetlen harctámogatás szakfeladatait látják el. A támogató és harci kiszolgáló elemek a zászlóalj mindenoldalú közvetlen biztosítás szakfeladataiért felel. A 13. ábrán követhető a KL zászlóalj tervezett felépítése. 13. ábra. A KM lövész zászlóalj szervezési struktúrája Támogató zászlóalj A támogató zászlóalj feladata az ezred kiképzési rendezvényeinek, gyakorlatainak és műveleteinek mindenoldalú kiszolgálása (14. ábra). Alapfeladatai keretében harci kiszolgálói támogatást nyújt a katonai szervezet harcoló és harctámogató alegységeinek, valamint feladata elsősorban az ezred vezetési pont telepítése esetén az őrzés-védelem biztosítása, 170 Forrás: a szerző 111

112 a technikai eszközök üzembenntartása és javítása, az állomány ellátása és az üzemeltetéshez szükséges anyagok, készletek raktározása. Feladatai közé tartozik a KM ezred készenléte fenntartásához és fokozásához szükséges logisztikai intézkedések kidolgozása, támogatások tervezése és szervezése. Közvetlen logisztikai támogatást nyújt harcászati logisztika szempontjából a KM csoportoknak, valamint a Különleges Műveleti Támogató Elemen (KMTE) keresztül a befogadó nemzeti támogatás keretén belül napi kapcsolatot tart fenn a műveleti terület más támogató elemeivel. Végrehajtja a stratégiai szintű logisztikai támogatás kapcsolattartói szakfeladatait. A zászlóaljtörzs felépítése követi a NATO és a nemzeti igényeket, alapvetően képesnek kell lennie a támogató zászlóalj vezetésére és irányítására, ezen keresztül a KM ezred harci kiszolgálói támogatásának megvalósítására. 14. ábra. A támogató zászlóalj szervezési struktúrája 171 A most körvonalazódó új nemzeti logisztikai doktrína meghatározza: A különleges műveletek fajtái és végrehajtásuk követelményei a logisztikai támogatás specializált képességeit kívánják meg. A logisztikai támogatást ennek megfelelően úgy kell megszervezni, hogy akár az ellenséges terület mélységében is biztosítsa a felmerült igényeknek megfelelő anyagokat és eszközöket, valamint a célterülethez minél közelebbi rejtett szállítást, illetve az erők visszatelepítését, esetleges evakuálását. A támogatás tervezésekor az integrált, nagy logisztikai bázisok helyett a kisebb, a különleges erők műveleti területén létesített regionális, 171 Forrás: a szerző 112

113 vagy helyi logisztikai elemek működtetését kell előtérbe helyezni. A különleges műveleti erők logisztikai támogatása a nemzeti támogatás elve - amennyiben a nemzeti befogadásra vonatkozó szerződések nem rendelkeznek másként -, illetve többnemzeti hadszíntéri támogatás alapján valósulhat meg. [105] Ennek megfelelően kerül szervezésre a támogató zászlóalj állományában a Különleges Műveleti Támogató Elem szervezeti egysége, amely a KM ezred nemzeti és nemzetközi szerepvállalása esetén végrehajtja a mindenoldalú támogatási, logisztikai szakfeladatok koordinációját, valamint összekötő és kapcsolattartó szerepet tölt be a befogadó nemzeti támogatás szempontjából jelentős szakterületek képviseletében. A KMTE szerepét jelentősen felértékeli, hogy a KM ezred alapvetően a nemzetközi műveletekben történő nemzeti szerepvállalásra tervezett. Ez indokolttá teszi e szervezeti elem képzett és kiképzett nem kizárólagosan KM háttérrel rendelkező szakállománnyal történő feltöltését és igény szerinti alkalmazását Híradó század A híradó század az ezred egyetlen századszintű alegysége, felelősségi területe kiterjed a teljes KM ezred és annak vezetési pontjainak infokommunikációs támogatására. A század általános híradó (rádió és vezetékes) szakaszokból, rádiórelé és a műholdas híradást támogató, informatikai, valamint híradó támogató (javító és karbantartó) szakaszból tevődik össze (15. ábra). 15. ábra. A Híradó század szervezési struktúrája Forrás: a szerző 113

114 A Híradó század alapvető feladata a KM ezred vezetési pontjai infokommunikációs támogatási rendszerének kialakítása és folyamatos üzemeltetése, a hang- és adatkapcsolatok áramköreinek szervezése és tervezése Harctámogató (ISR) zászlóalj A műveletek felderítő támogatása rendkívüli szerepet tölt be az erők művelettámogatási rendszerében, a különleges műveletek tekintetében pedig kiemelt fontosságú a megfelelő felderítő adatokhoz való hozzáférés, a nyílt és a minősített adatbázisokban történő keresés, a letöltések és a feltöltések gyors megvalósítása. A szervezeti elem kiemelt fontossága miatt a harctámogató zászlóalj felépítését és feladatrendszerét részletesebben ismertetem. A harctámogató zászlóalj nem csak a különleges műveletek támogatását valósíthatja meg, hanem a hagyományos erők műveleteihez is jelentős támogatást biztosít. A feladatrendszerének tekintetében tehát nem szükségszerű, hogy a KM Ezred állománytáblájában kapjon helyet, a KM felderítő támogatását megvalósíthatja önálló szervezeti elemként is, illetve a hagyományos erők önálló, vagy kötelék alegységeként. A harctámogató zászlóalj alaprendeltetése összhangban a nemzeti ISTAR képességekkel rendelkező csapatok felajánlásával 173 a különleges műveleti tevékenységek felderítő támogatása, ezen keresztül a különleges műveleti képességfejlesztés folyamatának gyorsítása. A különleges harctámogató zászlóalj integrálja azokat a katonai felderítés szempontjából létfontosságú képességeket, amelyek (részben) jelenleg is alkotó elemei a Magyar Honvédség műveleti képességeinek, azonban különböző katonai és nemzetbiztonsági szervezetekben kerültek kialakításra 174. A Harctámogató zászlóalj egységbe tömöríti a különleges műveletekhez is szükséges modul jellegű felderítő/hírszerző képességeket [106]. Ilyen képességek, támogató tevékenységek a felderítő/hírszerző adatok biztosítása a terrorizmus elleni harc katonai műveleteinek végrehajtásához, a békeműveletek, a kutató-mentő műveletek KM feladataival kapcsolatos felderítő/hírszerző információk biztosítása, az információs műveletek felderítő/hírszerző támogatása, a tömegpusztító és a vegyi fegyverek terjedése elleni műveletek felderítő szakmai támogatása. 173 EL NATO 2006 force proposals for Hungary MH 86. Szolnok Helikopterbázis, MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj, MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 114

115 A zászlóalj kialakítása, szervezeti elemeinek összeállítása illeszkedik a képesség elérésének követelményeihez, struktúrája tartalmazza a képességfejlesztéshez szükséges optimális erő- és eszközfelhasználáshoz szükséges katonai alegységeket. A zászlóalj törzsének munkavégzéséhez szükséges optimális körülmények kialakításáért a törzsszakasz felelős. Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság kiadványa a Hatályos Műveleti Utasítás a felderítő (ISTAR) elemek HAMU2020 tekintetében az alábbi, a békétől eltérő időszakban alkalmazható felderítő erőket különböztet meg [107]: felderítő század (csapatfelderítő alegység); felderítő század (mélységi, búvár); HUMINT csoport; pilóta nélküli felderítő szakasz (IMINT); szenzoros felderítő szakasz; távrobbantású eszközök elleni szakasz; földi mozgó-célfelderítő szakasz, rádiótechnikai felderítő szakasz (COMINT); elektronikai (nem kommunikációs) rádiótechnikai felderítő szakasz (ELINT); rádiózavaró szakasz. Ennek megfelelően a nemzeti KM képességfejlesztés folyamatát támogató katonai szervezetet is célszerű úgy kialakítani, hogy az összhangban legyen a hagyományos műveleti erők számára összeállított és folyamatosan felülvizsgált (periodikusan újra kiadott) Hatályos Műveleti Utasításban rögzített, a későbbi megvalósulás esetén alkalmazásra kerülő ISTAR (ISR) zászlóalj(ak) szervezeti felépítésével annak érdekében, hogy a hírszerző/felderítő szaktevékenységek magas szinten végrehajthatóak legyenek. A fenti felosztást figyelembe véve állítottam össze a KM ezred hírszerző/felderítő támogatására képes zászlóalj szervezetét (16. ábra). A harctámogató zászlóalj törzselemből, az őrszázadból, a támogató századból, az elektronikai hadviselés századból, HUMINT és IMINT alegységekből, valamint az összadatfeldolgozó központból áll. 115

116 16. ábra. A Harctámogató zászlóalj szervezési struktúrája 175 Fontosnak tartom kiemelni a zászlóaljparancsnok közvetlen alárendeltségében tevékenykedő a harctéri összadat-feldolgozó központot (All-Source Cell, Fusion Cell), amely a végrehajtó alegységek, századok által gyűjtött információt rendszerezi, feldolgozza, tárolja és igény esetén továbbítja. A zászlóalj századai önmagukban is jelentős mennyiségű adatállományt képesek biztosítani az összadat-feldolgozó központ számára, amelyek feldolgozása, rendszerezése és elektronikus vagy manuális disztribúciója szintén a központ feladata. Ezen felül azonban számításba kell venni más összadat-feldolgozó forrásokból (más zászlóalj, szervezet vagy ügynökség) származó adatbázisok elérésének lehetőségét is. A feldolgozás érdekében adatbázisok létrehozására, kialakítására van szükség, valamint az ezekben való keresés automatizált lépéseit is biztosítani szükséges 176. A fúziós adatfeldolgozás megoldást jelenthet a redundáns adatrendszerek kezelésére. Fenyves Péter kandidátusi értekezésében az alábbiakban foglalja össze a fúziós adatfeldolgozás lényegét: új típusú információ-feldolgozási technológia, amely különböző fajtájú adatforrásokból, különböző érzékelőkkel szerzett és különböző formátumú adatok, információk fúziós feldolgozása útján a megszerzett nyers elektronikai adatokból (meghatározott szempontok 175 Forrás: a szerző 176 Adatbányászat Data mining, Adattárházak Data warehouses 116

117 szerint csoportosított és kialakított, sűrített adathalmazokkal) összesített adatbázisokat hoz létre. Majd korábbi megbízható felderítő információkra alapozott új érték hozzáadásával magasabb tartalmi értékkel bíró felderítési információkat szintetizál a meghatározott döntési szintű vezető számára az optimális döntések meghozatala érdekében. [108] Belátható, hogy a harctéri összadat-feldolgozó központ szerteágazó feladatrendszerrel és tevékenységi körrel rendelkezik, amely a hatás-alapú műveletekben, napjaink információs műveleteiben 177 alapvető fontossággal bír [106, pp ]. A nemzeti hagyományos és a KM erők támogatására a nemzetközi fúziós központokban már évtizedek óta alkalmazott összadatforrás-elemző rendszer 178 kialakítása elsődleges fontosságú. A modern, negyedik generációs hadviselés időszakában a felderítés hatékonysága alapvetően határozza meg a konfliktusok kialakulásának megelőzését, kezelésének lehetőségeit. A Magyar Honvédség jövőbeni felderítő rendszerének szárazföldi elemeit úgy célszerű ki/át- alakítani, hogy olyan harcászati-, hadműveleti szintű Military Intelligence típusú zászlóalj nagyságrendű szervezetek jöjjenek létre, melyek képesek a haderő-fejlesztési célkitűzésekben is szereplő adott kötelék harctevékenységének felderítő támogatását végrehajtani. Rugalmasan kialakított modulrendszerű elemei ugyanakkor alkalmassá teszik kisebb kötelékek (század, zászlóalj harccsoportok) műveleti tevékenységének támogatására is. Ennek érdekében olyan zászlóalj létrehozása szükséges, amely a felderítő támogatás teljes spektrumát átfogva biztosítja a felderítő, rádióelektronikai felderítő és elektronikai-harc képesség egységes szervezetbe integrált kialakítását. [109] A harctámogató zászlóalj a fenti képességek biztosításával alkalmassá válik az összhaderőnemi műveletek, ezen belül a különleges műveleti erők tevékenységének felderítő/hírszerző támogatására is Egészségügyi központ Az egészségügyi központ feladata a KM ezred szakfeladatainak egészségügyi biztosítására, valamint az egészségügyi központ meghatározott ideig történő fenntartására, szem előtt tartva a KM ezred zászlóaljainak szintjére tervezett egy zászlóalj, egy ROLE-I szintű ellátás elvet 179 (17. ábra). 177 Információs műveletek Information operations IO 178 Összadatforrás-elemző rendszer All-source analysis system ASAS 179 Az első orvosi segélyt az úgynevezett ROLE-I szakaszon kapják meg a sérült katonák. Az ellátási szakasz általában zászlóalj szinten található, távolsága a peremvonaltól 3-6 kilométer. A sérültek részére vérzés- és légzésbiztosítást, folyadékpótlást, fájdalomcsillapítást, sokk-megelőzést biztosít. 117

118 17. ábra. Az Egészségügyi központ szervezési struktúrája 180 Az Egészségügyi központ szerepe a teljes KM ezred szempontjából jelentős. A KM ezredet alkotó zászlóaljak rendelkeznek saját egészségügyi alegységgel, így az Egészségügyi központ feladata a magasabb szintű egészségügyi szakmai ellátás biztosítása, például sebészeti ellátás megvalósítása, a KM ezred egészségügyi alegységeinek közvetlen támogatása Légi különleges műveleti és különleges szállítási képességet biztosító erők és eszközök A KM ezredtől eltérő katonai szervezet (repülőbázis, helikopterbázis) állománytáblájában szereplő merevszárnyas és forgószárnyas szállító és harci légijárművek a KM ezred kiképzésének és műveleteinek légi támogatásában nyújtanak segítséget. A szállítóhelikopterek és a közvetlen légitámogatás feladatait ellátni képes harci helikopterek a kiképzési vagy harci feladat függvényében kerülnek alárendelésre a feladat végrehajtás időszakára, és tevékenykednek együtt a KM ezreddel. A légierő hadműveletei közül elsősorban a szárazföldi erők elleni műveletek, a támogató légi műveletek, a légi felderítés és megfigyelés, a légiszállítás és a légi kutatás-mentés szakfeladatai jelentősek a különleges műveleti erők feladatvégrehajtásának szempontjából [110]. A légiszállítás, mozgatás szempontjából nem követelmény a teljes KM ezred egyszerre történő szállítása, azaz a légiszállítási képesség teljes körű kialakítása. A légi műveleti képesség tervezése folyamán arra a gyakorlati tapasztalatokból eredeztethető helyzetre kell felkészülni, hogy a KM ezred KM zászlóaljának csoportjait kell szállítani, továbbá légitámogatási igényük esetén megvalósítani a támogató és biztosító elemek 180 Forrás: a szerző 118

119 hadszíntérre történő átmozgatását. Ezért a légijárművek pontos mennyisége és típusai a mindenkori műveleti feladatszabás függvényében kerülhetnek tervezésre. A légierő összekötőtiszti csoport az át/alárendelés időszakában fontos szerepet tölt be a különleges műveleti erők és az összhaderőnemi harc légierő komponens vezetési rendszerében, feladatuk a parancsnok és utasítások továbbítása, az erők képviselete és az együttműködés kialakítása (18. ábra). 18. ábra. A légi támogató erők szervezési struktúrája A KM ezred és a támogató alegységek összefoglalása Az általam tervezett KM ezred ismertetett változata a nemzeti KM ambíciószintek kialakításával párhuzamban elősegíti a képességfejlesztés folyamatát, magasabb szintre emeli a műveleti tervezést és feladat-végrehajtást egyaránt. Az erők és eszközök koncentrált alkalmazásával, a feladat függvényében tervezett át/alárendeléseknek megvalósításával a nemzeti KM harcászati és hadműveleti kiképzési és műveleti feladatok egy magasabb szintje érhető el. Természetesen a tervezés lépeit meg kell előznie egy logikus és a nemzeti erőforrások elérésére, ésszerű felhasználására alapozott időszámvetésnek, amely meghatározza az elérendő részcélokat mint a HUMINT képesség fejlesztése, a CIMIC-elemek integrálása, a KM logisztikai fejlesztések és azok teljesítésének idejét is. 181 Forrás: a szerző 119

120 3.5 Hadműveleti szintű parancsnokság Különleges műveleti főnökség A KM képességfejlesztés folyamatában fontos egy olyan vezetési és irányítási szervezet létrehozása, amely lehetővé teszi az NSCC tanulmányában a KM parancsnokságok számára javasolt szakfeladatok ellátását, valamint a stratégiai szintű döntés-előkészítést és döntéstámogatást. Vizsgálataim alapján a vonatkozó szakirodalom kimerítő vizsgálatát követően, a nemzeti erőforrások ésszerű felhasználását figyelembe véve a hadműveleti szintű parancsnokság szervezeti keretében kialakított középszintű vezetési és irányítási szint a különleges műveleti főnökség (KMF). Kialakítása hatékony megoldás a KM erők hadműveleti szintű képviseletére. A megfelelő koordináció érdekében a KMF középszintű (bizonyos esetekben stratégiai döntéseket előkészítő) KM vezetési szerv, amely létszámában és arányaiban illeszkedik a mindenkor hadműveleti szintű parancsnokság szervezeti kereteibe. A KMF főnöke első számú különleges műveleti tanácsadója a hadműveleti szintű parancsnokság parancsnokának. A KMF felelős a harcászati szint feladatainak tervezéséért/tervezésének felülvizsgálatáért, valamint a KM alapképzés szakmai irányításáért. A doktrína-kidolgozás területén a műveletekre való felkészülés időszakában az KMF felel a hadműveleti szintű doktrínális kiadványok, illetve a vonatkozó szabályzatok és kézikönyvek szakmai előkészítéséért, véleményezéséért, továbbá feladata a KM képesség beillesztése az összhaderőnemi szintű tervezés rendszerébe. A KMF főnöke hadműveleti törzs élén végzi szakfeladatait. A hadműveleti parancsnokság főnökségein szaktiszti állomány kijelölése, vagy új szakbeosztások létrehozása szükséges a KMF szaktevékenységeinek közvetlen támogatására. A szakbeosztások létszámarányától a felderítő és a műveleti logisztikai szakterületeken esetlegesen el lehet térni, a feladatok függvényében további létszámnövelés is indokolt lehet. Az KMF parancsnoka közvetlenül a hadműveleti parancsnokság parancsnokának van alárendelve, de az Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban rögzített minősített esetekben, valamint nemzetközi feladat végrehajtás esetén a különleges műveleti koordinációs elemen (KMKE) keresztül közvetlenül a stratégiai (katonai/politikai) szinttől kap utasításokat, kikapcsolva a hadműveleti parancsnokság vezetési szintjét. 120

121 3.6 Stratégiai szintű parancsnokság különleges műveleti koordinációs elem A KMKE elsődleges feladata a katonai és a politikai döntés-előkészítés, a döntéshozás folyamataiban való aktív részvétel, a nemzeti KM képesség stratégiai szintű folyamatainak befolyásolása, irányítása. A KMKE a stratégiai kapcsolatot biztosít a KMF, mint hadműveleti vezetési szint és a katonai/politikai döntés-előkészítők és döntéshozók között, ideális esetben részt vesz (iránymutatás, közvetlen együttműködés) a KM képességfejlesztéshez szükséges nemzeti stratégiák, doktrínák és irányelvek kialakításához szükséges kidolgozói munkában, értékeli az elért eredményeket, minősíti a kialakított rendszereket. Végzi a toborzással és megtartással kapcsolatos képességfejlesztési feladatokat. A KMKE békeidőszakban integráns része lehet a stratégiai szint hadműveleti vezetésének, minősített időszakban a hadműveleti parancsnokság KM főnökségének szakállományával a mindenkor stratégiai vezetői szint különleges műveleti tanácsadói feladatait látja el. 3.7 A nemzeti KM erők vezetése és irányítása az Alaptörvény szerinti különleges jogrend bevezetése esetén A KM képességfejlesztés folyamatában az általam javasolt képességelemek békevezetési és irányítási rendszere lineáris, egyértelműen meghatározható vezetési szintekből áll. Az Alaptörvény különleges jogrendben bevezetendő rendszabályai [66, cikk] esetén azonban szükséges áttekinteni a KM békevezetési és irányítási rendszer átalakítási lehetőségeit. A különleges jogrend rendszabályainak bevezetése esetén a KM képességelemek alkalmazása megvalósulhat az országhatárokon belül és azon kívül is. A korábbi fejezetekben a vonatkozó jogszabályok vizsgálatakor világossá vált, hogy országhatárokon belül a terrorizmus elleni harc alapvetően a rendvédelmi szervek jogszabályokban meghatározott kötelessége. Ezért a honi alkalmazás külön utasítások, az Országgyűlés, a Kormány, a Honvédelmi Tanács feladatszabása, valamint a vonatkozó sarkalatos törvények alapján a rendvédelmi szervekkel szoros együttműködésben, nyílt vagy fedett módon valósulhat meg. Javasolt az előre előkészített a honi védelemtervezéshez illesztett tervek alapján történő KM képességalkalmazás. A nemzeti érdekből megvalósuló országhatárokon kívüli alkalmazások esetén az előzetes feladattervezés alapján a NATO, az EU, vagy a 121

122 regionális kezdeményezések, társulások keretében célszerű a nemzeti képesség műveleti alkalmazásának tervezése és az erők alkalmazása, a többoldalú (harci támogatás, harci kiszolgálás) támogatási rendszer kialakítása. A különleges jogrend rendszabályainak bevezetése esetén a KM főnökség átszervezésével és átcsoportosításával, a KM koordinációs elem jelentős bővítésének igényével szükséges a harcászati, a hadműveleti és a stratégiai békevezetési rendszer beosztásaiban folyamatosan szolgálatot teljesítő KM törzsállományból kijelölt összekötőtanácsadó szerv (KM törzstiszti csoport) azonnali telepítését a stratégiai szintre, amely közvetlen tanácsadással támogatja, tájékoztatja a politikai és a katonai felső vezetést a nemzeti KM képességalkalmazás lehetőségéről, előnyeiről és a hátrányairól, a műveleti siker esélyéről és a felmerülő kockázat mértékéről. A Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt KM törzstisztekből álló összekötő-tanácsadó csoport átfogó ismeretekkel rendelkezik a KM képesség aktuális szintjéről, elemei (J1-J9) naprakész, azonnali információkkal rendelkeznek a KM erők alkalmazásának lehetőségeiről. A stratégiai szintű döntéshozók az összekötő-tanácsadó csoporton keresztül közvetlenül vezetik a KM feladat-végrehajtó erők műveletre való kijelölését, felkészülését és a műveleti végrehajtást. 3.8 A nemzeti KM erők vezetése és irányítása a szövetségi keretekben tervezett műveletek végrehajtásakor A szövetségi keretek között tervezett nemzetközi műveletek esetében a nemzeti különleges műveleti erők feletti műveleti irányítás joga a műveleti terület összhaderőnemi parancsnokságán 182 keresztül a hadszíntéri különleges műveleti komponensparancsnokság parancsnokának kerül átadásra. Korlátozott időtartamú, meghatározott harcászati műveletek végrehajtása esetén a harcászati irányítás (TACON 183 ) joga a nemzeti KM erőket közvetlenül irányító szervezetnek kerül átadásra. Gyakorlati példaként vizsgálhatjuk a nemzeti különleges műveleti képesség az MH Különleges Műveleti Csoport (MH KMCS) EL0035 számon történt felajánlását a szövetségi alkalmazásokra. A MH KMCS az amerikai különleges műveleti erőkkel 2009 tavaszán települt az ISAF műveleti területre, ahol 2014-ig folyamatosan hajtottak végre közös 182 Area Joint Force Command 183 Tactical Control 122

123 KM feladatokat. A közösen végrehajtott műveletek esetében a műveleti irányítást (OPCON 184 ) a hadszíntéri legmagasabb szintű KM parancsnokság kapja meg. A MH KMCS szövetségi keretekben való alkalmazásának eddigi sikerei, valamint az azonosított és megszerzett tapasztalatok feldolgozása jó alapot biztosít nemzetközi műveleteink jövőbeni tervezéséhez is. A hosszú távú tervezéseknek nemzetközi felajánlásaink adnak felhatalmazást. A évet követő feladatok nemzeti tervezése az F1501N számú NATO felajánlás alapján a MH Különleges Műveleti Osztag 185 (MH KMO), az F5201N számon NATO-nak felajánlott MH Különleges Műveleti Törzstiszti Csoport 186 (MH KM TTCS) összeállításával kezdődött meg. A tervek és a folyamatban lévő kiképzési foglalkozások tapasztalatai alapján a MH KMO és a MH KM TTCS keretnemzeti támogatással önálló KM századszintű elemként 187, a műveletek irányítására és az összekötői feladatokra felkészített, a törzsfunkciók ellátására (J1-J7) képes törzselemmel kiegészülve kerülhet alkalmazásra. 3.9 A vezetési szintek összefoglalása A KM vezetési és irányítási rendszerének 188 komplex vizsgálata megkönnyíti a vezetési szintek áttekintését, a közvetlen parancsadás és a koordinációs feladatok elosztását és értelmezését. A lineáris vezetési lánc, parancsnoki feladatszabás hatékonyságának fejlesztése érdekében a KM harcászati elem irányítását békeidőszakban a mindenkori hadműveleti szintű parancsnokság KM főnöksége végzi. A különleges jogrend kihirdetése esetén a KM ezred (harcászati-hadműveleti szint), a KMF (hadműveleti-stratégiai szint) és a KMKE (stratégiai szint) állományából megalakul a tanácsadói szerv, amely a stratégiai szintű döntéseket közvetlenül támogatja, közvetlenül vezetve a KM végrehajtó és a feladat függvényében át/alárendelt erőket. A tervezett vezetési szintek nagyfokú redundanciát biztosítanak a különleges műveleti képességfejlesztés rendszerében, elősegítik a szakállomány előmenetelét, szakmai fejlődését, 184 OPCON Operation Control 185 Az MH Különleges Műveleti Osztag a Honvéd Vezérkar főnökének 142/2013 intézkedése alapján került kijelölésre és felkészítésre. A műveleti készenlétét január 1-től 180 napos periódusban látja el. 186 A MH Különleges Műveleti Törzstiszti Csoport az 54/2013 számú MHÖHPPK parancs, valamint az SZFHKF 56-67/2012 számú Műveleti Elgondolás alapján január 01-től, mint telepíthető különleges műveleti törzs (SOCC FRAMEWORK MINUS) látja el 180 napos készültségi szolgálatát. 187 SOTG Special Operations Task Group 188 Chain of Command 123

124 és megteremtik az alapját egy későbbi, nagyobb arányú fejlesztésnek mind személyi állomány, mind tárgyi eszközök, felszerelések tekintetében. A KM vezetési és irányítási rendszer átalakításával a reális személyi előmenetel, a tervezhetőség és a gazdasági racionalitás talaján maradva a különleges műveleti parancsnokság kialakítása egy későbbi lépésként is tervezhető/megvalósítható. A vezetési és irányítási rendszer további átalakítása azonban nem mehet végbe a rendelkezésre álló KM alegységeinek fejlesztése nélkül, vagyis bármilyen további átalakítás csakis, mint KM rendszerfejlesztés képzelhető el. A képességet reprezentáló erők létszámának növelése nem elégséges indoka a KM vezetési és irányítási rendszer további átalakításának. A különleges műveleti parancsnokság kialakításának oka és hozadéka/eredménye lehet a felderítő/hírszerző rendszerek nagyarányú fejlesztése, elsősorban az elektronika hadviselés, a pilóta nélküli légijárművek, és a földi szenzorrendszerek tekintetében, illetve a légierőnek a különleges műveletekhez rendelt erőinek, eszközeinek nagyarányú növelése, fejlesztése. Ennek értelmében tehát a nemzeti KM képességfejlesztést mind annak összetevőiben, mind vezetési és irányítási rendszere szempontjából együttesen kell megvalósítani. Szem előtt kell tartani, hogy különleges műveleti szakállományt nem lehetséges kiképezni gyorsan és nagy létszámban, a professzionális állomány kiválasztása, felkészítése és a csoportok összekovácsolása lassú és időigényes szakfeladat. Összefoglalás, következtetések A nem hagyományos (aszimmetrikus, hibrid) hadviselés koncepciójának kidolgozása évtizedekkel korábban, a vonatkozó NATO-koncepció változásával együtt, a nemzetközi erők vezetési szintjeinek átalakításával kezdődött meg. A NATO Katonai Bizottsága intézkedett a megfelelő irányelvek kidolgozására [111], azonban a koncepcionális gondolkodás igénye a harcászati-hadműveleti szinten már korábban is megjelent. A hibrid fenyegetéseknek definíciója alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a szövetséges erők az aszimmetrikus kihívásokra válaszul fejthetnek ki erőhatást a hibrid hadviselés eljárásait is alkalmazva, más megközelítésben a nemzeti és a nemzetközi különleges műveleti képességek tudatosan fejleszthetőek, az ellenséges erők harcmodorának változása függvényében. 124

125 A hibrid hadviselés koncepciója, a felkészülés az aszimmetrikus műveletekre az európai NATO nemzeteket is új kihívások elé állította. Megannyi műveleti elképzelés és a szervezet-formálás során jutottak el a tervezéstől a kivitelezésig, a KM erők vezetésének és irányításának kialakításáig. A hagyományostól eltérő harceljárásokat alkalmazó, speciálisan felszerelt KM erők feladataikat a katonai műveletek teljes spektrumában, béke, válság vagy konfliktus idején hajtják végre stratégiai vagy hadműveleti célok elérése érdekében önállóan, vagy a hagyományos erőkkel együttműködve. Megállapítom, hogy a feladatrendszereknek megfelelően a nemzeti képességek fejlesztését összhangba kell hozni a nemzetközi szerepvállalással összefüggő ambíciószintekkel, továbbá ennek a célnak kell alárendelni a nemzeti KM képességfejlesztés állomásainak kidolgozását, a megfelelő időrend összeállítását. A felsorolt nemzeti stratégiákban és doktrínákban pontosan megfogalmazásra kerültek az ambíciószintek elérésével kapcsolatos tennivalók. A nemzetközi szervezetek vonatkozó szakanyagaikban világos mintákat, ajánlásokat fogalmaznak meg a nemzeti különleges műveleti erők kialakításának lépéseiről, a tervezett struktúrák és a vezetési és irányítási rendszerek felállításáról. Meghatározásom szerint a rendelkezésre álló különleges műveleti erők és eszközök, a hadműveleti és a stratégiai szintű koordinációs elem létrehozása mindhárom vezetési szinten a magas hatékonysággal működni képes parancsnoki rendszer letéteményese, amely indikátora lehet a nemzeti képességfejlesztés a szövetségi kereteken belül is elismert pozitív folyamatainak. Kutatásaim alapján megállapítom, hogy az erőforrás-centrikus, hatékonyan működő és magas szintű együttműködési képességgel rendelkező harcászati-hadműveleti egység, a KM ezred képes megfelelni a nemzeti és a nemzetközi szakmai kihívásoknak. A KM ezred szerkezetének tükrözni kell a nemzeti ambíciószinteket, ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy kikülönített alegységei eredményesen települhessenek a NATO, az EU és az ENSZ szervezeti keretein belül a világ válsággócaiban és ott hatékonyan képesek legyenek a nemzetközi feladatok ellátására önállóan, vagy más nemzetekkel együttműködve. A tudományos kutatásaim alapján összeállított KM ezred megfelel a nemzeti követelményeknek, a KM harcfeladatokat közvetlenül végrehajtó erők, valamint a harcbiztosító és a kiszolgálói alegységek megfelelő szintű redundanciát biztosítanak az önálló, vagy komponens szintű alkalmazás megvalósítására. A nemzeti különleges műveleti főnökség a vezetési és irányítási rendszerben betöltött szerepe alapján a jelenleginél magasabb szinten lesz képes a KM ezred szakmai 125

126 irányítására, valamint képzett és kiképzett szakembergárdájával képes lesz a nemzeti KM stratégiai döntés-előkészítés feladataiba eredményesen bekapcsolódni, a nemzeti doktrínális követelmények hadműveleti szintű fejezeteit kidolgozni, fejleszteni. A stratégiai szinten tevékenykedő KM koordinációs elem megfelelő rálátással a nemzeti és nemzetközi (NATO, EU) stratégiai folyamatokra eredményesen képes a nemzeti különleges műveleti erők képviseletére a legfelső katonai és a politikai döntéshozói szinten, továbbá szakmai tanácsaival növeli a stratégiai szint reagáló képességét. A KM vezetés és irányítás átszervezése lehetővé teszi a hatékonyabb információáramlást, a döntéshozói és a végrehajtói szintek eredményesebb együttműködését, közös feladat-végrehajtását. Az általam tervezett/kialakított KM vezetési és irányítási rendszer felépítésében mobil elemekből álló konstrukció, amely a vezetés minden szintjén képes az önálló tevékenységre, a feladat értelmezésére és a végrehajtására, együttműködésben a hagyományos erők komponenseivel. Mobilizálható alegységei révén mind a nemzeti (országvédelmi), mind a nemzetközi (különleges műveleti és békeműveleti) katonai műveletekben eredményesen képesek részt venni. Megfelelő kutatási módszerekkel pontosan behatárolhatóak azok a döntési pontok, amelyeken beavatkozással a nemzeti folyamatok eredményesebbé tehetőek. A Magyar Honvédség a KM fejlesztésbe bevonható alegységeinek erőforrásainak, meglévő képességeinek újraszervezésével, a jelenlegi erők és eszközök hatékonyabb csoportosításával és alkalmazásával magasabb szintű együttműködés alakítható ki a nemzeti, valamint a nemzetközi hagyományos és KM erők képviselőivel. Az általam bemutatott modellre, a jelenleg meglévő KM vezetési és irányítási rendszerünkre, erőforrásainkra alapozva megállapítom, hogy lehetséges a jelenlegi vezetési és irányítási rendszer ésszerű fejlesztése, a különálló képességek megfelelő rendszerezése és együttműködésük kialakítása. A KM ezredet felderítő adatokkal támogató alegység (harctámogató zászlóalj) képessége nem csak az ezred tevékenységeinek harctámogatására használható fel, hanem a modul elemeinek kikülönített alkalmazásával a hagyományos erők kiképzési foglalkozásai és műveletei is hatékonyan támogathatóak. Ennek megfelelően a zászlóalj létrehozása/összeállítása összhaderőnemi érdek. A haderőnemi parancsnokság különleges műveleti főnökség létrehozásával, létjogosultságának igazolásával összefüggő kutatásaimban a nemzeti sajátosságokat messzemenően figyelembe vettem, hiszen az Magyar Honvédség jelenlegi hadműveleti (közép) szintű szervezetében a szárazföldi és a légierő komponensek egyesített 126

127 munkakörnyezetben tevékenykednek. Ebbe a környezetbe illeszkedhet a különleges műveleti főnökség. Kialakítása a jelenlegi összhaderőnemi szintű parancsnokság létszámarányaiban nem okozna jelentős változást, ugyanakkor elősegítheti a műveleti feladatok végrehajtásának hatékonyság-növekedését, a nemzeti KM képesség magasabb szinten történő képviseletét az összhaderőnemi vezetésben. Megállapítom, hogy haderőnemi parancsnokság különleges műveleti főnökségének létrehozása illeszkedik a NATO és EU haderő fejlesztési folyamatokba. Az általam vizsgált nemzetek esetében minden esetben a vezetési rendszer integrálásával a KM képesség növekedését eredményezte. A kongruencia-elmélet segítségével sikerült egy olyan, a pozitív rendszerfolyamatokat mindenkor szem előtt tartó, költséghatékony, erőforrás-koncentrációt eredményező megoldást kialakítani a nemzeti KM erők vezetése és irányítása területén, amely illeszkedik a nemzetközi trendekbe és e nemzeti képesség jelentős fejlesztését eredményezi. Kutatásaim alapján a KM erők békevezetési és irányítási rendszere a jelenlegi gazdasági és humán környezetben a 19. ábrán követhető felosztás szerint alakítható ki a leghatékonyabban. 189 Forrás: a szerző 19. ábra. A nemzeti KM vezetési és irányítási rendszer szintjei

128 A három szinten (harcászati, hadműveleti és a stratégiai) tagolt vezetési és irányítási rendszer biztosítja a nemzeti és a nemzetközi kiképzési rendezvények és a gyakorlatok eredményes végrehajtását, továbbá reális alapot biztosít a képességfejlesztés lépéseinek hatékony megvalósítására a végrehajtó erők bővítése, a vezetési szintek fejlesztése esetén is. Kiemelt fontosságúnak tartom a KM vezetési szintek összhaderőnemi integrálását, a horizontális együttműködés kialakítását a hagyományos erők vezetési és irányítási rendszerelemeivel. Döntőnek tartom annak felismerését, hogy a KM képesség kialakítása és fejlesztése olyan speciális kihívásokat rejt magában, amelyet csak arra felkészült szakembergárda képes kezelni, valamint a megfelelő szintű képesség-reprezentáció elengedhetetlenül fontos a hadműveleti és stratégiai szinteken az összhaderőnemi feladatintegráció elérése érdekében [24, pp ] 128

129 4. fejezet A nemzeti KM képesség infokommunikációs rendszereinek kialakítása Felismerve a XXI. század biztonság- és védelempolitikai történéseinek ok-okozati összefüggéseit, áttekintve a szövetségi politikai rendszerek és katonai hálózatok működését, a kihívásokra adandó válaszok eredményessége érdekében az egymással kölcsönösen együttműködő nyílt, koherens vezetési (parancsnoki) láncok, kapcsolati rendszer 190 kialakítása egyértelmű követelmény [112]. A folyamatos működés technikai biztosítása elsődleges szempont a parancsnoki vezetési és irányítási információs rendszerek kialakításakor. Fontos megjegyezni, hogy a nemzeti és a nemzetközi haderők hagyományos szárazföldi, légi és tengeri (vízi) alkalmazása mellett egyre inkább előtérbe kerül a katonai erők és eszközök űrszegmensen belüli, valamint a kibertérben történő alkalmazása. Mind az öt alkalmazási területen de kiemelten a kibertérben történő hadviselés során csakis a polgári, katonai, kormányzati, nem kormányzati és nemzetbiztonsági szervezetek, valamint a rendvédelmi erők szoros együttműködésével képzelhető el eredményes munkavégzés. A Szovjetunió összeomlását követő időszak ráébresztette a szövetséges államokat, hogy az újabb típusú fenyegetésekre szervezeti átalakítással és a célok priorizálásával kell válaszolni. Az 1999-es washingtoni NATO Csúcstalálkozón elfogadott Védelmi Képességek Kezdeményezés 191 keretében 192 [113] a fejlesztendő területek közül kiemelt helyen szerepelt a szövetségi vezetés és irányítás átalakítása, valamint az ezt támogató híradó és informatikai rendszerek fejlesztése, modernizálása. A kisebb létszámú, képességalapú hadseregek kialakítása és az ésszerű fejlesztések eredményeképpen elindult az átalakítási folyamat, amely a szeptember 11-i események hatására újabb irányt vett és felgyorsult. A szövetségi rendszerek is megfogalmazták igényüket katonai képességeik nagyobb ütemű átalakítására, eredményesebb, a válságreagáló műveletekben nagyobb hatékonysággal bevethető harccsoportok kialakításával, amely szilárd vezetése a modern, aszimmetrikus harcmezőn elsődleges követelmény. 190 Az MH Összhaderőnemi Doktrína alapján az egyértelmű és érhető vezetési lánc a vezetés és irányítás rendszerének hierarchikus, pontosan meghatározott alá-fölérendeltségi viszonyaira épül. A MH Műveleti Vezetési rendszerében meghatározott irányítási és vezetési struktúra egyértelműen jelzi a rendszer kapcsolatait, valamint a kapcsolódási pontokat a különböző elemek között. Amennyiben szükséges, a magasabb szintű vezetési elem feladatokat határozhat meg egyes meghatározott alárendelt elemeknek (kiemelt jelentőségű nemzetközi műveltek végrehajtása során, pl. nemzeti korlátozások alkalmazásakor). 191 Defence Capability Initiative DCI 192 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 129

130 A 2002 őszén tartott prágai NATO Csúcsértekezleten a Prágai Képességvállalás keretében megegyezés született a szövetségi képességfejlesztések új irányáról 193 : A szövetséges államok elkötelezik magukat következő képességeik fejlesztésére: atom-vegyibiológiai fegyverek elleni védelem; felderítő/hírszerző rendszerek fejlesztése; föld-levegő felderítő és jelentő rendszerek fejlesztése; a vezetési és irányítási rendszerek, valamint az azokat támogató híradó és informatikai rendszerek fejlesztése; az egységek/alegységek harcérték növelése a valószínűsített ellenség légvédelmi fenyegetésének elnyomásával, precíziós lőszerek alkalmazásával; stratégiai légi és tengeri szállítási képesség fejlesztése; a légi utántöltési képesség fejlesztése, a telepíthető harctámogató és harci kiszolgáló erők fejlesztése. [8, p. 4.]. A meghatározott, valamint az azonosított képességek fejlesztésének igénye alapvetően eredeztethető az új évezred szinte minden politikai, társadalmi, szociális, katonai vetületének összekapcsolt, hálózatos értelmezéséből. Katonai értelemben tehát a hálózatalapú hadviselésnek 194 támogatnia kell a döntés-előkészítő és döntéshozatali folyamatok felgyorsulását és az automatizálási igények kielégítését. Ez pedig elképzelhetetlen a korszerű távközlési és informatikai szolgáltatások magasabb szintű kihasználását lehetővé tevő, digitális alapú híradó és informatikai rendszerek kialakítása nélkül [114]. A modern kapcsolati rendszerekben azonban a híradás és az informatikai fogalma összefonódik. A rádiórendszerek, valamint a vezetékes hálózatok alapvetően számítógépalapú vezérlő-, és aktív hálózati elemek által közös rendszerbe szervezve üzemelnek, ezért ennek megfelelően célszerű olyan megfogalmazást alkalmazni, amely ezt a jellemzőjüket hangsúlyozza ki. A továbbiakban ezért a XXI. század technikai színvonalán álló, digitalizált híradó és informatikai rendszerekre az infokommunikációs rendszerek terminológiát fogom alkalmazni. A hálózatszerűen kialakított vezetési rendszerek által biztosítható információs fölény szükségszerűen elvezet a vezetési fölény kialakulásához, amely a modern hadviselés keretei között ahol a műveleti cél elérése az élőerő, a saját csapatok veszteségeinek csökkentésén keresztül valósul meg a hatékonyság-alapú támadásban, összességében a hatásalapú (EBO 195 ), hálózatközpontú műveletekben összpontosul [115][116]. Szternák György kutatásai alapján a hálózatközpontú katonai művelet lényege, hogy egy rendszert alkot a felderítés, a döntés és a cél pusztítása a katonai műveletek végrehajtása teljes 193 Az idézet magyar-angol nyelvű fordítása az értekezés végén kerül listázásra 194 Network Centric Warfare 195 Effect Based Operations 130

131 időtartamában [117]. Ez a korszerű megközelítés segíti a modernizált vezetési és irányítási információs rendszereket technikailag támogató infokommunikációs rendszerek kialakítási igényének a megértését. A hálózatalapú hadviselés igényli a NATO hálózat nyújtotta szolgáltatások (NNEC 196 ) áttekintését és igény alapú fejlesztését. A hálózati szolgáltatások keretében integrált információs hálózatok elemei bármikor, bármilyen szintről hozzáférhetőek, a műveletek sikerét biztosító információk elérhetőek [118]. A legalább a műveleti hadszíntér szintjén összekapcsolt hálózatos vezetési rendszerekben alapkövetelmény a rendszer elemeinek együttműködési képessége (interoperabilitása) az illesztettség állapotának elérése érdekében, amely egyaránt kötelező érvényű az információs hadviselés fizikai, információs és kognitív szegmensére. A legeredményesebb műveleti koherencia azonban csakis a műveleti hadszíntér, a döntéselőkésztő, döntéshozó és a feladatokat végrehajtó szervek teljes körű együttműködésével valósulhat meg. E műveleti interoperabilitás elérése érdekében a washingtoni NATO Csúcsértekezleten deklarált képességek fejlesztésének igényével hazánk is megkezdte az átalakítási folyamatokat. Az értekezés első fejezetében bemutatott évi Védelmi Felülvizsgálat keretében meghatározásra kerültek a nemzeti haderő fejlesztésének prioritásai és újabb képességek kialakításai kerültek napirendre. Az újabb képességek és a meglévő erők, illetve eszközök leghatékonyabb vezetéséhez indokolttá vált a parancsnokok és törzsek vezetésének átalakítása, az automatizált vezetési rendszerek, a stacioner és a tábori (műveleti) híradó és informatikai eszközök jelentős fejlesztése, a hálózatalapú rendszerfelfogásnak megfelelő infokommunikációs hálózatok kialakítása. A évi Nemzeti Katonai Stratégia így foglalja össze a képességfejlesztés területén legfontosabb feladatokat: Képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, amely lehetővé teszi a hatékony reagálást a biztonsági környezet változásaira. A hadfelszerelés fejlesztésének legfontosabb feladatai: a tábori híradó és informatikai rendszerek rendszerszemléletű fejlesztése a hálózatalapú működés kialakításának biztosításával; a szárazföldi erő mobilitásának, védettségének és tűzerejének növelése; a meglévő helikopterek modernizációja és újak beszerzése; a stratégiai légi szállítókapacitás biztosítása; a katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése; a technikai felderítőeszközök rendszerbe állítása. [119]. 196 NATO Network Enabled Capability 131

132 A hálózatos hadviselést és a vezetést támogató digitális infokommunikációs hálózatok fejlesztése felgyorsult, hazánk aktívan részt vesz a NATO hálózatok nyújtotta képességek és szolgáltatások fejlesztési folyamataiban. Ahogyan a Nemzeti Katonai Stratégia évi kiadása fogalmaz: a Magyar Honvédség hatékony működésének nélkülözhetetlen feltétele a stabil, ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodó szervezet és operatív vezetés, az egységek, alegységek önálló tevékenységének képessége és a szervezeti elemek integrálhatósága, modularitása. [2, p. 21.] Nyilvánvalónak tartom, hogy a hatékony és szilárd vezetési és irányítási rendszer alapvetően támaszkodik a megbízhatóan működő, hiteles, az információkat közel valós időben és rejtetten továbbítani képes infokommunikációs alrendszerre. Az újabb típusú (aszimmetrikus és hibrid jellegű) kihívásokra való felkészülés jegyében, a megfelelő válaszok megfogalmazásában alapvető fontosságúak a vezetési és irányítási rendszerek technikai alrendszerei, melyek telepítésével, üzemeltetésével, naprakészen tartásával és fejlesztésével az erre a célra kijelölt híradó, informatikai és információvédelmi szakállomány foglalkozik. 4.1 A vezetés és irányítás definiálása, az infokommunikációs rendszerek szervezésének alapjai Harcoló beosztásokban szolgálatot teljesítő alegység/egységparancsnokok dilemmája a művelettámogatás tervezésének folyamán, hogyan alakítsák/alakíttassák ki az adott műveletben alkalmazott infokommunikációs rendszerüket csapataik vezetéstámogatásának egyszerűsítésére, a folyamatosan változó műveleti igények, a harcfeladatok állandó változása folyamán. A saját alegységparancsnoki és törzsszolgálati gyakorlatomból példaként említhetem azon különleges lövészfeladatok tervezési folyamatait, amikor a szakasz-, század vagy zászlóaljparancsnok feladatszabása alapján minden egyes (harcászati, hadműveleti és stratégiai) vezetési szinttel legalább rádió és a műveletek függvényében vezetékes hangés adatkapcsolatot szükséges kialakítani. Biztosak vagyunk benne, hogy az adott például a harcászati szintű parancsnoknak minden vezetési szinttel kapcsolatban kell lennie? Úgy vélem, e lehetőséget biztosítania lehet, ugyanakkor a parancsnoki feladatszabásban rögzíteni szükséges a jelentő rendszer szabályzóit, ami azonban újabb technikai kérdéseket vet fel. Megoldható a technikai alrendszer eszközei (rádióállomások, csatornaképző- és vezetékes hálózati elemek, az informatikai támogatás hálózati eszközei) 132

133 területén az azonos helyszínre való telepítés, figyelembe véve az energiaellátást, az elektromágneses interferencia/kompatibilitás kérdéseit, a szükséges hozzáértést/kiképzéseket és a haditechnikai kiszolgálást, anyagi- technikai biztosítást? Belátható, nem minden műveleti fázis esetén valósítható meg a harctéren mindenki kapcsolatban van mindenkivel" elv, azonban az infokommunikációs kerethálózat kialakításakor törekedni kell annak elvi megvalósítására, a lehetőség biztosítására. Az integrált vezetési rendszer tervezésekor tehát mindenképpen támaszkodni kell a parancsnoki feladatszabásra az infokommunikációs támogatási lehetőségek kialakításakor. Az MH Összhaderőnemi Doktrína 3. kiadása (Ált/27.) így határozza meg a vezetés és irányítás fogalmát: Az irányítás és vezetés fogalma a Magyar Honvédségben összekapcsolódik, szorosan egymásba fűződik, így a két fogalom alkalmazásának tekintetében az igazgatástudományban alkalmazott elvi alapokat alkalmazza. A tudományos alapokban meghatározott értelmezésben az irányítás és a vezetés is a szervezet eredményes működtetését szolgálja. A különbség abban nyilvánul meg, hogy az irányító az irányított szervezeten kívül, míg a vezető a szervezet élén áll. Az irányító a szervezetre alapvető hatásokat gyakorol, fő irányokat határoz meg, míg a vezető a szervezeten belül alkalmazza irányító tevékenységét. [112, p. 72.] A Magyar Honvédség vezetési rendszerét az M-VKI/6/2012 dokumentumból, műveleti vezetési rendszerét pedig az MH Törzsszolgálati Szabályzatából [120] ismerhetjük meg, amiben meghatározásra kerülnek a nemzeti vezetés és az irányítás alapjai, a béke és a különleges jogrend bevezetése esetén alkalmazandó vezetési struktúrák. A dokumentumok feldolgozása alapján a megfelelő következtetések levonását követően fogalmat nyerhetünk a nemzeti műveleti vezetési és irányítási rendszert támogató infokommunikációs rendszer feladatairól is. A parancsnoki jogkörök értelmezésén túl, a feladatszabás (irányítás) tartalmazza a kölcsönösen összekapcsolt és illesztett, a hadszínteret mélységében lefedő és horizontálisan is összekapcsolódó vezetési pontok rendszerének telepítési elveit. Az MH Összhaderőnemi Doktrína 2. kiadása így definiálta a híradó és informatikai rendszert: a híradó és informatikai rendszer a vezetési és irányítási rendszer egyik fontos eleme, amely az információ (adat) gyűjtésére, továbbítására, feldolgozására, tárolására, megjelenítésére és védelmére szolgál. A híradó és informatikai rendszerek a vezetési és irányítási rendszer tevékenységein belül az információcsere, a döntéselőkésztés és a döntéstámogatás fontos elemei. [110, p. 61.] Saját megközelítésemben tehát az infokommunikációs rendszer a mindenkori műveleti vezetési és irányítási rendszer olyan alkotó eleme, kerethálózata, amely nélkül a vezetési és irányítási rendszer nem töltheti be 133

134 alapfunkcióját, hiszen a meghatározott parancsok és feladatszabások nem juthatnak el a vezetőtől a vezetetthez, valamint a végrehajtó állomány sem tud információt biztosítani a magasabb törzseknek. Olyan jelentős szinergiáról van tehát szó, amely igényli az aláfölérendeltségi státuszt, de összekapcsolódásaik révén egymás nélkül nem létezhetnek. Szót kell ejteni a vezetési és irányítási rendszerek fejlesztéséről is. A hálózati hadviselés elveiből és a nemzetek polgári és katonai technológiai fejlődésének irányvonalából kikövetkeztethető, hogy a vezetési rendszerek evolúciója az olyan koncentrált adatgyűjtő, adattároló és adatelosztó rendszerek irányába folyik, ahol a felderítő/hírszerző adatok gyűjtése, tárolása és disztribúciója (ISR), a vezetési és irányítási feladatokkal (C2) megegyező infokommunikációs kerethálózaton történik. A modern, integrált (csapat)vezetési és irányítási rendszerek tehát olyan komplex rendszerek, melyek szinte automatikus információ feldolgozással, tárolással, kezeléssel (rendszerezéssel) és disztribúcióval, továbbá a hang- és adatkapcsolati hálózatok széles szolgáltatási skálájával támogatják a parancsnokok és a törzsek, valamint a végrehajtók információkhoz való hozzáférését, feldolgozását (C4ISR 197 ). Újabb kérdéseket vet fel a nemzetek által létrehozott C4ISR hálózatok összekapcsolása. A nagy kihívás ezen a területen a különálló adatformátumokat alkalmazó nemzeti hálózatok, a vezetési és irányítási rendszerek szabványosítása. E szabványosításon keresztül a nemzeti vezetési és irányítási rendszerek együttműködésének fejlesztése a NATO Katonai Tanácsának is kiemelt feladatai között szerepel 198. A szabványosítás kihívásai közé tartozik a nemzeti vezetési és irányítási rendszerek esetlegesen eltérő minősítési szintjeiből adódó koordináció és szabályozás kérdése. A NATO-ban négy minősítési szintbe sorolt vezetési és irányítási rendszerek összekapcsolása és illesztése elősegítheti a felhasználó által alkalmazott rendszerek számának és kiterjedésének csökkentését, egyszerűsítését is, hiszen a törekvések arra irányulnak, hogy a parancsnok kezelésében minél kevesebb végponti berendezés kerüljön telepítésre, amelyen keresztül elérhetőek a műveletekhez hozzájáruló nemzetek és a saját csapatok vezetési és irányítási rendszereinek közös, felajánlott funkcióalapú szolgáltatásai [121]. A mindenkori vezetést és irányítást támogató infokommunikációs rendszernek meg kell felelnie ennek a kihívásnak, a szolgáltatás-centrikus hálózatos kialakítás alapkövetelmény. Ahogyan a Híradó és Informatikai Doktrínában megfogalmazásra kerül: 197 Command, Control, Communications, Computer and Intelligence, Surveillance, Reconnaissance 198 Jó példa az integrált vezetési és irányítási rendszerek kialakítására az afganisztáni hadszíntéren létrehozott Afghan Mission Network hálózata. 134

135 Híradó és informatikai szolgáltatások alatt a vezetés követelménye alapján, a vezetés és a végrehajtás támogatása érdekében létrehozott és fenntartott információs képességet értünk. [122] Az infokommunikációs támogatás szempontjából a technikai rendszerek számának csökkentése, egyszerűsítése nem csak a rendszerszolgáltatásokat koncentrálja és tartja az előre tervezett szinten, de az új, a létrejövő összehangolt vezetési és irányítási rendszert támogató infokommunikációs rendszer magasabb integrálsági szintre lép úgy, hogy a felhasználói kezelőfelület egyszerűsödik. A cél tehát a magas szinten integrált, a nyílt és a minősített hálózatokat koncentráló, egyszerű kezelőfelülettel rendelkező, a csapatok vezetését és irányítását magas szinten támogató infokommunikációs kibővített értelmezésben C4ISR rendszer telepítése [123]. E gondolatmenet alapján, értekezésemben a továbbiakban a C4ISR kifejezést fogom alkalmazni a felderítő/hírszerző információk elérését, tárolását, disztribúcióját, valamint az integrált vezetési és irányítási rendszerek és azok technikai alrendszereit magában foglaló komplex rendszerekre. Mielőtt a vezetési és irányítási rendszerek technikai alrendszereinek megszervezését elemezném, fontos annak kezdeti meghatározása, hogy a C4ISR rendszer milyen szolgáltatásokat biztosítson a felhasználók számára, hiszen a technikai alrendszereket (infokommunikációs rendszereket) a meghatározott szolgáltatások biztosítása érdekében kell kialakítani. A hálózati szolgáltatások meghatározása stratégiai és/vagy hadműveleti szintű vezetési feladat, amely alapvetően támaszkodik a jogszabályi, a doktrinális kereteken belül az érvényben lévő stratégiai (távolabbi) célok perspektivikus megvalósítására az aktuális harcfeladat, a közelebbi célok elérésének kiemelt és szükségszerű igényével. A modern digitális harcmezőn egyre nehezebb értelmezni a vezetési rendszerek technikai alrendszereinek az analóg rendszerek esetében nyilvánvaló különbözőségeit, ezért a komplex hálózati szolgáltatások tekintetében a C4ISR rendszer tervezéséhez az alábbiakat hálózati szolgáltatásokat tartom érdemesnek kiemelni [124][125]: a rendelkezésre álló felderítő/hírszerző rendszerek teljes körű elérése; haderőnemi vezetési és irányítási információs rendszerek teljes körű elérése; Pont-Pont és Pont-Multipont hang- és adatkapcsolat kialakítása analóg és digitális, nyílt és minősített, redundáns, többszörözött rádiócsatornákon (műholdas, rövid-, ultrarövid-, mikrohullámú rádiócsatornák): 135

136 elektronikus üzenetküldés, katonai üzenetküldő TacChat 199 szoftverek alkalmazásával; képek és mozgókép továbbítása harcászati végponti rádióterminálokról; erők követésére szolgáló rendszerek (FTS 200 ) adattovábbítása; távvezérlő és szabályzó jelek küldése-fogadása; videó telekonferencia (VTC 201 ) protokolljainak küldése és fogadása; pilóta nélküli felderítő légijárművek analóg és digitális, nyílt és minősített csatornáinak feldolgozása; telepített szenzorrendszerek adatcsatornáinak folyamatos feldolgozása; Pont-Pont és Pont-Multipont hang- és adatkapcsolat kialakítása analóg és digitális, nyílt és minősített, redundáns vezetékes ( réz alapú és optikai) csatornákon: nyílt és minősített üzemmódú analóg hang- és adatcsatorna (telefon és telefax); nyílt és minősített üzemmódú digitális hang- és adatcsatorna (IP rendszerben); hálózati adatbázishoz csatlakozó végponti és szerver számítógépek; harcászati elektronikus levelek ( ), a katonai üzenetküldő rendszerhez tartozó elemek küldése és fogadása; portál funkciók biztosítása (intranet oldalak, kiképzést támogató szoftverek üzemeltetése, digitalizált térképek elérése); képek és mozgóképek továbbítása; videó telekonferencia protokolljainak küldése és fogadása; a világháló (Internet) teljes körű elérése (a katonai hálózatba be nem léptetett számítógépes munkaállomások 203, vagy a katonai szervereken telepített egyéb speciális szoftverek támogatásával. 199 Harcászati írásos üzenetváltás, chat (TacChat) az alegységek által üzemeltetett kézi, háti és harcjárműbe beépített rádióterminálokon telepített szoftver, amely lehetővé teszi a nyílt és minősített üzemmódokban a közel valós idejű elektronikus információcserét a tagállomások között. 200 Force Tracking System 201 Video Teleconferencing 202 Internet Protocol 203 Standalone számítógépes munkaállomások 136

137 Belátható, hogy a fenti szolgáltatások biztosítása nagy kihívásokat jelent mind a tervező, mind a telepítő és üzemeltető állomány számára. Át kell tekinteni a saját és a szembenálló erők és eszközök képességeit, a műveleti terület sajátosságait, továbbá a tervezéskor figyelemmel kell lenni a hadműveleti helyzet aperiodikus változásaira, azaz a rendszernek le kell követnie az összhaderőnemi harc sajátosságaiból eredő dinamikus csapatmozgásokat és műveleteket úgy, hogy eközben képes legyen a békevezetésben megszokott hálózati szolgáltatások további, lehetőleg megszakításoktól mentes biztosítására. Ennek a magas szintű követelményrendszernek a biztosítására szükséges összefoglalni az értekezésemben kiterjesztetten a C4ISR rendszerre vonatkoztatott doktrínákban és szabályzatokban meghatározott rendszerkövetelményeket. Ezek alapján a C4ISR rendszer egészének, valamint alrendszereinek az alapvető infokommunikációs rendszerrel kapcsolatos követelményeit az alábbiak szerint foglalom össze: infokommunikációs alrendszere támogatja a vezetést a katonai műveletek teljes keresztmetszetében (interoperabilitás 204 ) [126]; támogatja a szervezett átmenetet békétől eltérő állapotba (reagáló képesség 205 ) [126, p. 41.]; biztosítja az adatok, információk feldolgozását, továbbítását és terjesztését (felcserélhetőség 206 ) [126, p. 40.]; lehetővé teszi a riasztási, értesítési, készenlét fokozási adatok továbbítását, a képességet az előrejelzési információk, adatok elemzésére, feldolgozására (priorizálás 207 ); képes a meghatározott művelet végrehajtásának követésére (rugalmasság) [126, p. 40.]; biztosítja a megerősítő, támogató erők vezetését, képességeik, anyagi erőforrásaik nyomon követését (hitelesség 208 ) [126, p. 39.]; 204 A C4ISR rendszer interoperabilitása esetén a rendszerek között szolgáltatások átadása- átvétele megoldott, ezzel növelve a kapcsolt rendszerek hatékonyabb együttműködését. 205 A reagáló képesség a rendszer azt a képességét jelenti, amely biztosítja az alternatív utak, a tartalék rendszerek és berendezések rendelkezésre állását, a megfelelő időben és helyen a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb, komplexebb felhasználását. 206 A rendszerek vagy rendszerelemek felcserélhetősége esetén a vizsgált rendszer egésze vagy elemei fizikai és funkcionális szolgáltatásai alapján átalakítás, módosítás nélkül egymással felcserélhetőek. 207 A priorizálás a C4ISR rendszer képessége a továbbításra szánt, illetve a vett információk sorrendiségének kialakítására a mindenkor harchelyzet, a feladatok és az időtényezők figyelembe vételével. 208 A rendszer hitelessége azt a képességét jelöli, amelynek segítségével meghatározott pontossággal képes biztosítani az információk áramlását a hírrendszeren keresztül a különböző végberendezések között. A hitelesség az információk továbbítását azok tartalmának megváltozása nélkül teszi lehetővé. 137

138 képes megvédeni az infokommunikációs hálózaton áramló információt (rendszerbiztonság 209 ) [126, pp ]. A C4ISR rendszer rendszerkövetelményeinek biztosításához alapvetőnek tartom annak technikai alrendszereként definiált, a rendszer valós feladatainak támogatása szempontjából megfelelően kiépített, redundáns átviteli csatornákkal és a megfelelő sávszélességeken működő alap infokommunikációs hálózat kialakítását 210, amely elsődlegesen biztosítja a C4ISR rendszer eredményes működését. Ennek megfelelően nyilvánvalónak tartom, hogy az infokommunikációs hálózat szervezése és tervezése az első lépés egy jól működő C4ISR rendszer kialakításakor, más megközelítésben a C4ISR rendszer technikai alrendszerének célirányos kialakítása és eredményes üzeme a rendszer egyik minimális katonai követelménye 211. Az infokommunikációs rendszer kialakításánál kihívásként értelmezhető, hogy a nemzeti vezetési rendszerek és a felderítő/hírszerző rendszerek összekapcsolására, továbbá a nemzeti KM vezetési rendszer kialakítására jelenleg nem létezik hatályos szervezési utasítás, ahogyan nincs érvényes doktrína, szabályzat, hivatalos okmány a nemzeti haderő vezetési és irányítási rendszerét támogató infokommunikációs rendszerek, kerethálózat szervezésére sem. Egy létező szervezési utasításra alapokmányként tekinthetnénk a komplex C4ISR hálózatok kialakításának kezdetén. Az utolsó nemzeti okmány, amelyre alapozni lehet, és amely a témakör feldolgozását segítette, 1984-ben került kiadásra. A HÍR/126 Szakutasítás a szárazföldi csapatok híradásszervezési elveire és követelményeire című okmány 2005-ben hatálytalanításra került 212. Szövetségi csatlakozásunk eredményeképpen elsődleges és egyedüli szervezési okmányként rendelkezésre áll a NATO egyezménye a szárazföldi csapatok híradó és informatikai rendszerei kapcsolatának minimális mértékéről (NATO STANAG 5048), továbbá releváns forrást biztosít az amerikai Joint Publication 6-0 (Joint Communications System 6-0). Az angol Joint Doctrine Publication 6-00 (3 rd edition, Communications and Information 209 A C4ISR rendszer biztonsága a híradást, a távközlést, a kommunikációt érintő biztonsági rendszabályok alkalmazásának összessége, mely biztosítja egyrészt az illetéktelenek kizárását az információkhoz, az adatokhoz való hozzáférésből, másrészt garantálja a jogosultak számára a hozzájuk eljuttatott információknak a hitelességét. 210 Az alapvető infokommunikációs hálózat fogalmával az angol nyelvű szakirodalomban, mint core network találkozhatunk. 211 Minimális katonai követelmények teljesítésével a rendszer a hálózati követelményekben szereplő feltételeknek a legalacsonyobb szinten képes megfelelni. 212 A HÍR/126 hatálytalanítása a 39/2005 (HK 10.) HM Utasítás alapján történt. 138

139 System support to Joint Operations) szintén hasznos iránymutatásokkal lát el a híradásszervezés alapjait tekintve. A STANAG 5048 részletesen szabályozza a minimális szinten kötelezően létrehozandó, telepítendő infokommunikációs kapcsolati rendszereket az elöljáró és a szárazföldi tűztámogató, logisztikai, légvédelmi, csapatrepülő, műszaki csapatok között, valamint szabályozza a csatlakoztathatóság/összekapcsolhatóság megteremtését a felsorolt szárazföldi csapatok között. A STANAG és 4. pontjában kiemelt felelősségi szintek és az együttműködés mértékének meghatározása pontosan lefedi a nemzeti infokommunikációs rendszer szervezésének alapelveit is [127]. A Joint Publication 6-0 III. fejezetében elsősorban az amerikai haderőnemek számára részletesen bemutatják a C4ISR rendszerekkel kapcsolatos alapkövetelményeket, a rendszerek megszervezésének alapelveit, jellemzően bolygónk teljes területére vonatkoztatva [128], míg az angol Joint Doctrine Publication 6-00 elsősorban a brit műveleti infokommunikációs rendszerek szervezését taglalja [129]. További okmányok, STANAG-ok segítenek a NATO tagországok infokommunikációs rendszereinek szervezésében és tervezésében. Ezek feldolgozásával lehetőség nyílik egy széles szakmai alapokon nyugvó, a fent összefoglalt követelményeknek teljes mértékben megfelelő vezetési és irányítási rendszer technikai alrendszerének kialakítására. Mivel az infokommunikációs rendszer kialakítása a mindenkori műveleti feladat függvényében parancsnoki elgondolást, iránymutatást igényel, a vonatkozó rendszerelvek felhasználásával célirányos feladatszabásra van szükség [130]. Meg kell határozni az ellenséges, a baráti erők és az együttműködő, támogató alegységek helyét és várható feladatait, műveleteit, a műveleti feladat célját, az elérendő végállapotot, a feladathoz rendelt vezetési és irányítási (parancsnoki) rendszer felépítését, a műveleti terület határait, valamint a műveletre rendelt erők és eszközök mennyiségét és az időfaktort. A műveleti elgondolást követően megkezdhető a műveletek sikerében letéteményes a békefeladatok (kiképzés) végrehajtására megszervezett C4ISR rendszer és technikai alrendszerének átalakítása, finomhangolása az adott feladathoz. Összességében megállapítható, hogy a különböző típusú műveleti kihívásokra többféle válasz létezik, azonban a megfogalmazott lehetőségek minden esetben igénylik a határozott parancsnoki (vezetői) munkát, a vezetési és irányítási feladatszabást, amely lehetővé teszi a közeli és a távolabbi nemzeti és szövetségi célok elérését egyaránt. A 139

140 vezetési és irányítási rendszerek szervezése, tervezése a parancsnokok és törzsek elsődleges feladata. Megállapítom, hogy a komplex C4ISR rendszerek támogatják a katonai döntéshozatali folyamatok automatizálását, jelentősen felgyorsítják az információ feldolgozását és rendszerezését, ezzel kialakítják a vezetési fölény megteremtésének lehetőségét. A modern haderők vezetőinek és a törzseknek ismerniük kell a hálózat nyújtotta szolgáltatásokat éppúgy, mint a csapataik hadrendjét és képességeiket. A C4ISR hálózat és annak alrendszerei rendszerkövetelményeinek megvalósításával a nemzeti haderő vezetése és irányítása egy magasabb szintre léphet, amely lehetővé teszi a szélesebb körű, alaposabb és gyorsabb információ feldolgozást és döntéselőkésztést. Jelenleg nincs érvényes utasítás, szabályzat a nemzeti KM erők vezetési és irányítási rendszerének kialakítására illetve annak infokommunikációs támogatására. Megállapítom, hogy a fenti hálózati rendszerszolgáltatások biztosításával, valamint a rendszerkövetelmények kielégítésével a nemzeti haderők vezetési és irányítási képessége, ezen belül a különleges műveleti képességfejlesztés folyamata is jelentősen profitálhat, az összhaderőnemi műveletek hatékonyabbak és eredményesebbek lehetnek. 4.2 A nemzeti különleges műveleti erők infokommunikációs támogatása A nemzeti különleges műveleti erők infokommunikációs támogatásának rendszerét a KM dokumentumokban meghatározott stratégiai feladatrendszer támogatására a hagyományos erők infokommunikációs támogatási rendszerének felhasználásával kell kialakítani. Az MH Összhaderőnemi Doktrína 2. kiadása így határozza meg a híradó és informatikai támogatás lényegét: A műveleti (hadműveleti, harc) támogatás fajtája. Azon tevékenységek összessége, amelyek híradó és informatikai rendszerek létrehozására, működési feltételeinek, és rendeltetésszerű működésének támogatására szolgálnak. Ezen belül a híradó támogatás a vezetéstámogatás azon része, amelynek célja a különböző vezetési szintek tevékenységéhez szükséges híradó eszközök és azokat kiszolgáló állomány biztosítása és védelme, valamint az irányítási és vezetési tevékenységhez szükséges rendszerek fenntartása és szakszerű működtetése., illetve az informatikai támogatás a vezetéstámogatás azon része, amelynek célja az információfeldolgozás, tárolás és továbbítás végrehajtása, valamint az információvédelem és az informatikai rendszerek megbízható működtetése. [110, p. 98.] 140

141 Az idézett doktrínarészek összhangban vannak az MH Összhaderőnemi Híradó és Informatikai Doktrína vonatkozó definícióival [122, pp. M1-1 - M1-3.], azaz komplex technikai alrendszerek telepítése a cél, amely egyaránt igényli mind a rendszerek szervezésében, tervezésében járatos tiszti/főtiszti szakállomány, mind a gyakorlati feladatok (telepítés, üzem, bontás) megvalósítására felkészült altiszti állomány szakértelmét. Az infokommunikációs rendszerek szervezésekor, az információtovábbítás szempontjából szóba jöhető híradási módok számbavételekor alapvetően négyféle összeköttetés típust sorol fel a vonatkozó szakirodalom. Ezek a vezetékes, a vezeték nélküli (a térbe sugárzott elektromágneses hullámok útján kialakított), a mozgó eszközökkel, valamint a jelzőrendszerekkel szervezett híradás [126, p. 14.]. E négyféle módon kialakított kerethálózat-elem mindegyike jelentős és fontos szerepet tölt be a csapatok infokommunikációs támogatásában, alkalmazásukra a műveleti tervezés függvényében kerülhet sor. Az infokommunikációs rendszerek szervezésekor elsődleges szempont, hogy legalább két alternatív mód (csatorna) mindig elérhető legyen a vezetés és az irányítás folyamatosságának biztosítására, azaz a kerethálózatunk az általam a legfontosabbaknak tartott hitelesség 213, időbeliség 214, rejtettség 215 hármas követelményrendszerének való megfeleltetés jegyében megbízható legyen. E megbízhatóságot az infokommunikációs rendszer egészére és általánosságban értelmezem, az MH Összhaderőnemi Doktrína 2. kiadásának definíciója alapján: megbízhatóság az a képesség, ami a rendszer rendelkezésére áll, annak érdekében, hogy amikor szükséges, úgy teljesítse feladatát, ahogy azt tőle elvárják. A megbízhatóság elérhető alacsony hiba valószínűségű és hibajavító technikákkal, szabványosítással, szabványosított eljárásmódok alkalmazásával, a rendszer működésének folyamatos figyelésével, a számítógépes és elektromágneses megtévesztő ellentevékenység, valamint hatékony logisztikai támogató program alkalmazásával. [110, p. 64.] 213 A hírrendszer hitelessége saját megfogalmazásom alapján, a hírrendszernek az a képessége, hogy a szükséges (továbbítandó) adat-elemeket az adó eredeti információja alapján továbbítja a vevő felé úgy, hogy a kommunikációs csatornákon keletkezett torzulások nem lépnek át egy meghatározott szintet, más szavakkal a hírrendszer lehetővé teszi a leadott közlemények nagy pontosságú újbóli előállítását a vételi pontokon. 214 A hírrendszer szolgáltatások időbeliségének értelmezése saját megfogalmazásom alapján, a hírrendszernek az a képessége, hogy a továbbítandó információkat az adó információ-kibocsátásának időpontjában (vagy ahhoz közelítve) közvetíti a vevő felé. Korunk műveleti dinamikája megköveteli a közel valós idejű (normaidőn belüli) információtovábbítást nemcsak a hangkapcsolati rendszerekben, de az adatkommunikációs hálózatok tekintetében is. 215 A hírrendszer rejtettségének fogalma saját megfogalmazásom alapján, a hírrendszernek az a képessége, hogy a továbbított információt a kommunikációs csatornákon úgy közvetíti, hogy illetéktelenek azt felfedni, illetve értelmezni ne tudják. A csatornák zárása (fedése) a zavar-és információvédelmi eljárások következetes végrehajtásával valósulhat meg. 141

142 Az értekezés korábbi alfejezetében már említett HÍR/126 Szakutasítás a szárazföldi csapatok híradásszervezési elveire és követelményeire a megbízhatóság fogalma alatt célzottan az infokommunikációs rendszerekre megfogalmazza, hogy az infokommunikációs rendszer megbízhatósága feltételezi a híradó eszközök komplex alkalmazását, és rendeltetés szerinti felhasználását a kerülő irányok és a dublírozási lehetőségek biztosításával [131]. Az infokommunikációs rendszerek megbízhatóságának kialakítása alapvetően épít a hatékony híradásszervezésre, amely a C4ISR rendszer technikai alrendszerének redundáns kialakítását igényli. Az infokommunikációs hálózatok redundáns kialakítása mint minimális katonai követelmény elsőrendű feladat a C4ISR rendszerek technikai támogatásának területén. Minden esetben ki kell alakítani egy elsődleges infokommunikációs hálózatot a C4ISR rendszerkövetelmények biztosítására, valamint szükséges egy másodlagos, az elsődleges hálózat rendszerparamétereit alternatív úton biztosítani képes infokommunikációs alrendszer szervezése. A megfelelő redundancia biztosítására indokolt tartalék infokommunikációs alrendszer szervezése, valamint a vészhelyzetekben használandó, minimalizált szolgáltatásokat nyújtó, de minden körülmények között üzemképes vészhelyzeti infokommunikációs alhálózat kialakítása is. A nevezett infokommunikációs hálózatok angol betűszavakkal is jelölhetőek (PACE 216 ), melyekkel a szövetséges keretek között végrehajtott műveletek esetén elsősorban az USA haderőnemeivel közös művelettámogatási szakfeladatok végrehajtása esetén találkozunk, azonban a híradásszervezési elvek rendszerében minden szövetségi tagállam alkalmazza. Összefoglalva: P - elsődleges infokommunikációs támogatás; A - másodlagos infokommunikációs támogatás; C - tartalék rendszerekkel szervezett infokommunikációs támogatás; E - vészhelyzeti infokommunikációs támogatás. Elsődleges infokommunikációs támogatásnak nevezzük azon infokommunikációs csatornák és szolgáltatások összességét, ahol a vezetés és irányítás szempontjából legfontosabb, elsőrendű és magas rendelkezésre állási szinten üzemelő hang- és adat csatornák kerülnek kialakításra, alkalmazásra. 216 Primary, Alternate, Contingency, Emergency 142

143 A másodlagos (alternatív) infokommunikációs támogatás azon infokommunikációs csatornák és azok szolgáltatásainak összessége, ahol a vezetés és irányítás szempontjából szükséges redundancia kialakítására létrehozott, az elsődleges csatornákkal megegyező képességű, magas rendelkezésre állási szinttel rendelkező hang- és adat csatornák kerülnek telepítésre, üzemeltetésre és karbantartásra. A tartalék rendszerekkel szervezett infokommunikációs támogatás azon infokommunikációs csatornák, szolgáltatások összessége, ahol a vezetés és irányítás szempontjából szükséges további redundancia kialakítására létrehozott hang- és adat csatornák kerülnek telepítésre, üzemeltetésre és karbantartásra. A tartalék rendszerek alkalmazása az elsődleges és a másodlagos rendszerek támogatására, azok teljes vagy részleges üzemszünete esetén valósul meg. Vészhelyzeti infokommunikációs támogatásnak nevezzük azon infokommunikációs csatornák és szolgáltatások összességét, amelyek a vezetés és irányítás, a csapatok megóvása szempontjából kiemelten szükséges, vészhelyzeti rendszabályok bevezetése esetén vehetőek igénybe. A vészhelyzeti híradásban az alternatív redundancia kialakítására létrehozott, elsősorban hang (beszéd) alapú csatornák kerülnek telepítésre, üzemeltetésre és karbantartásra. A PACE-modell alapvetően az infokommunikációs rendszerek rendelkezésre állására, a műveletek támogatásához szükséges infokommunikációs csatornák többszörözésére, redundanciájára, tágabb értelmezésem szerint az infokommunikációs rendszer megbízhatóságának a biztosítására szolgál. A korábban részletezett NATO, amerikai és brit híradásszervezési okmányokban is hasonló elveknek megfelelően javasolt a nemzetek számára, a szövetségi infokommunikációs hálózatok szervezése a kiképzési rendezvények, az aktuális katonai műveletek infokommunikációs támogatására. Ezen általános szervezési elveket kell alkalmazni a nemzeti KM erők béke és műveleti tevékenységei infokommunikációs támogatásának megszervezésekor is. Megállapítom, hogy a KM képesség béke- és a különleges jogrend rendszabályainak bevezetése (minősített) esetében történő alkalmazására, valamint a szövetségi keretek között végrehajtandó feladatoknál különböző összeállítású infokommunikációs hálózatok kialakítása indokolt. Más megközelítésben, az adott KM infokommunikációs hálózati elemek alkalmazásakor a hálózat különböző részei üzemének kell hangsúlyossá válniuk. A KM feladatrendszer ismeretében a hazai KM felkészítések, a kiképzési rendezvények és a gyakorlatok biztosítására szükséges összeállítani a békevezetési elemeket támogató infokommunikációs rendszert. A KM erők békehíradási rendszere nagyban kell, 143

144 hogy épüljön, illetve be kell hogy integrálódjon a hagyományos erők békevezetési infokommunikációs rendszerébe, kiemelten kezelve a KM műveletek felderítő/hírszerző információval való ellátásának igényét. A KM erők többnyire összhaderőnemi műveletekben vesznek részt, ennek megfelelően a békeidőszaki rádió és vezetékes, futár- és tábori posta hálózat is integrálódik a Magyar Honvédség egészének híradó támogatási rendszerébe, a felderítő/hírszerző rendszerek emelt szintű rendszerelérésének igényével. Különleges jogrend bevezetésékor a nemzeti KM erők vezetési és irányítási rendje megváltozik, ennek megfelelően a támogató alrendszerek feladatait is módosítani szükséges, a minősített helyzetre vonatkozó feladatszabásnak megfelelően kell áttervezni a békeállapotban eredményesen üzemelő infokommunikációs rendszert. A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak szövetségesi keretekben történő végrehajtása esetén, elsősorban a nemzetközi szervezetek együttműködésével alkalmazásra kerülő nemzeti KM erők esetében, a műveleti infokommunikációs rendszer kialakításakor nagyban kell építeni a NATO, az EU és a regionális szerveződések által biztosított, a kijelölt műveleti területen elérhető infokommunikációs alaphálózati (pl. polgári és katonai vezetékes hang- és adatátviteli hálózatok, cellás mobiltelefon hálózatok) rendszerekre. Ezeknek ki kell egészülnie a stratégiai feladat-végrehajtás kiemelt művelei kapcsolattartásának az igényével, amely indokolja a közel valós idejű, a műveleti területen bárhol és bármikor a rendelkezésre álló, más eszközöktől, akár a hagyományos erők infokommunikációs rendszereitől független, de azzal interoperábilis híradó és informatikai rendszerek üzemeltetését 217. Az első fejezetben bemutattam a nemzeti KM erők vezetési és irányítási rendszerének kialakítását mind béke (kiképzések, gyakorlatok), mind az Alaptörvény és más jogszabályok által minősített időszakokban. A felosztás alapján a KM erők műveletei infokommunikációs támogatásának kialakítását egyrészt a békehíradás és informatikai támogatás (hazai és nemzetközi kiképzések, gyakorlatok), másrészt az Alaptörvény szerinti különleges jogrend elrendelése esetén az országhatáron belül végrehajtandó KM feladatok művelettámogatása szempontjából vizsgálom, valamint összefoglalom a szövetségi rendszerek keretében (NATO, EU és a regionális szerveződések) országhatárokon kívül végrehajtott gyakorlatok és műveletek infokommunikációs támogatási igényeit. 217 Elsősorban a közel valós idejű műholdas hálózati hang- és adatkapcsolatok kialakítására képes technikai eszközök alkalmazására gondolok. 144

145 4.3 A KM erők infokommunikációs rendszerének szervezése Az infokommunikációs támogatás alapvető rendszerszolgáltatás a KM erők napi életében a kiképzések, valamint a nemzeti és nemzetközi gyakorlatok hálózati rendszerekkel való támogatására. Mint már korábban megállapítottam, a KM műveletek esetében is létfontosságú, így elsődlegesen telepítendő az infokommunikációs rendszer, mint kerethálózat (technikai alrendszer), hiszen a modern hálózatos alapú, felderítő/hírszerző, a vezetési és irányítási rendszerek a megbízhatóan működő támogató kerethálózat nélkül életképtelenek. A békeidejű híradás és informatikai támogatás szervezésekor át kell tekinteni a hálózati lehetőségeket és alkalmazásaikat, és azokat a parancsnoki feladatszabásnak megfelelően be kell építeni a KM erők alap infokommunikációs rendszerébe. Az összhaderőnemi műveletekre való felkészülés keretében, kiképzések és gyakorlatok végrehajtásakor, akár a szövetségi keretben végrehajtott közös műveletek esetében is a KM erők a hagyományos erők vezetési pontjaira (harcálláspontjaira) települnek, ahol lehetőség van a hagyományos erők által is használatban lévő állandó és tábori infokommunikációs rendszerelemek közös felhasználása. Elsődleges feladatként jelentkezik a KM feladathoz tervezett vezetési pontok helyének és a fő KM tevékenységek parancsnoki meghatározása, amely alapul szolgál a híradó és informatikai szakállománynak a szervezési feladatok összehangolására. Alapelvként értelmezhető, hogy a hazai kiképzések és gyakorlatok esetében, valamint a különleges jogrend bevezetésekor a kialakítandó infokommunikációs rendszer alapvetően épít mind a nemzeti infokommunikációs infrastruktúrára, az MH állandó híradó rendszerére, mind a KM, valamint a hagyományos erők rendelkezésében lévő tábori infokommunikációs rendszerekre. A szövetségi keretek között végrehajtott műveletek esetében pedig a kijelölt műveleti terület alap infokommunikációs infrastruktúrájának vizsgálatát követően kell meghatározni a telepítendő infokommunikációs rendszerelemek helyét, típusát és mennyiségét, a meghatározott feladatrendszer és az elvárt szolgáltatások figyelembe vételével. A KM erők az önálló vezetési ponton (a KM ezred együttes alkalmazása, KM osztag, KM alkalmi harci kötelék összeállítása esetén), vagy a hagyományos erők vezetési pontjain települhetnek, összekötő tisztjeik jelen vannak a komponens parancsnokságokon, vagy egységeknél, alegységeknél (hagyományos erők fő vezetési pontjai, dandárjai és zászlóaljai). 145

146 A KM ezred infokommunikációs kapcsolatainak megszervezése folyamán figyelembe kell venni a hagyományos híradás általános szervezési alapelveit. Az infokommunikációs rendszer megszervezése az alábbi rendben történhet: az elöljárótól az alárendelt felé; támogatótól a támogatott felé; megerősítőtől a megerősített felé; a szomszédos egységek között balról jobbra, fentről lefelé a közös elöljáró által szervezve. [126, p. 44.] Ennek megfelelően, az első lépésben ki kell alakítanunk az adott feladatra rendelt KM és a hagyományos erők információs kapcsolatainak tervét, azaz meg kell határozni, kivel kell kapcsolatban lennie az adott KM alegységnek. A 20. ábrán a KM erők általánosságban vett honi információs kapcsolati tervét követhetjük figyelemmel. Az információs kapcsolati terv a műveleti feladatszabás függvényében rugalmasan változtatható. 20. ábra. A nemzeti KM erők információs kapcsolatai 218 A KM erők megfelelő szintű integrációjához alapvetően kétirányú kapcsolatokat 219 kell tervezni az elöljáró, a mellérendelt és az alárendelt, valamint az együttműködő erők, 218 Forrás: a szerző 146

147 csapatok irányában, amely lehet folyamatos és időszakos is. A vezetési pont elemei közötti információáramlás biztosítása kiemelt jelentőségű, azonban figyelemmel kell lenni a kapcsolatok bővítését törvényszerűen követő technikai alrendszer bővítésére is. A nagyobb arányú technikai alrendszer bővítésnek több tényező szab határt, például a rendelkezésre álló technikai eszközök darabszáma, a felhasználható frekvenciakontingens, stb. Ezek figyelembe vételével az infokommunikációs rendszer elemeinek szervezése nagy körültekintést igényel. 4.4 Honi KM kiképzések és gyakorlatok infokommunikációs támogatása A különleges műveleti ezred honi kiképzések és gyakorlatok végrehajtására települhet önállóan saját bázison (előretolt műveleti bázis EMB 220 ), a KM ezred egy része század figyelő harcállásponton 221, továbbá a hagyományos erők bázisán az összhaderőnemi kiképzési cél elérése részfeladatainak végrehajtására. Az infokommunikációs támogatás kialakításában mindkét esetben jelentős szerep jut a KM ezred híradó századának, amely együttműködésben a hagyományos erők híradó és informatikai szakállományával szakaszaival képes a békeidőben végrehajtott kiképzések és a gyakorlatok támogatására. A honi KM kiképzések és gyakorlatok híradó és informatikai támogatása a hagyományos erők híradó és informatikai szakállományával közösen tervezendő, felhasználva a nemzeti és a MH állandó és tábori infokommunikációs rendszerének elemeit. A KM ezred infokommunikációs rendszerének elemeit úgy kell kialakítani, hogy azok támogatni tudják az összhaderőnemi csapatok együttműködésével a magasabb parancsnoki feladatszabásban megjelölt kiképzési célok, a gyakorlat céljainak elérését. A szakma hagyományos definíciója szerint az infokommunikációs rendszer a csapatvezetési és fegyverirányítási rendszer része, alrendszere, mely egységes terv alapján telepített, létesített, hely, idő és feladat szerint kölcsönösen összehangolt, összekapcsolt és összeillesztett, különböző rendeltetésű hírközpontok és híradó vonalak összessége a telepítő, üzemeltető és kiszolgáló személyzettel együtt. [126, p. 60.] A békeidőszaki híradás követelményeinek kielégítésére kerül telepítésre az állandó (stacioner) infokommunikációs rendszer, míg a tábori hálózat elemei a kiképzési foglalkozásokon, gyakorlatokon kerülnek ideiglenesen kialakításra. Az állandó infokommunikációs rendszer elemei tábori híradó, 219 A kétoldalú kapcsolat az információtovábbítás szempontjából kölcsönösséget feltételez. 220 Forward Operation Base FOB 221 Advanced Operation Base AOB 147

148 informatikai és információvédelmi rendszerelemekkel bővíthetőek. A KM erők mind az állandó, mind a tábori infokommunikációs rendszerelemeket felhasználják a honi kiképzési rendezvények és gyakorlatok folyamán. A KM infokommunikációs rendszer elemei a vezetési pontok központjai, a vezetési pontokat összekötő közvetlen csatornák rendszere, a műveleti terület alap híradó és informatikai hálózata, a futár- és tábori posta hálózat, az infokommunikációs rendszer vezetési rendszere valamint a tartalék rendszerek és a logisztikai biztosító alrendszere. A infokommunikációs rendszerelemek biztosítják a vezetés szilárdságát 222 és mozgékonyságát 223, magas fokú készenléttel 224 lehetővé teszik a megfelelő szintű áteresztő képességet 225 (csatorna redundancia), valamint kielégítik a híradó biztonság követelményeit. Azaz a KM infokommunikációs rendszer elemeinek a hazai kiképzési rendezvények és gyakorlatok folyamán biztosítania kell a KM erők alapfeladatainak támogatását magas szintű rendelkezésre állással, a rendszerparaméterek hiteles biztosításával. Ennek megfelelően az infokommunikációs támogatást megvalósító KM híradó és informatikai rendszer együttműködésben a hagyományos erők hírközpontjaival hálózatközpontú kialakítása alapkövetelmény. E hálózatos rendszer kialakításakor támaszkodni kell a műveleti terület alap híradó és informatikai hálózatára, amely modern korunkban túlnyomórészt digitális hálózati elemekből, közvetlen hálózati kapcsolatot lehetővé tévő réz és/vagy optikai vezetékes rendszerekből, nagy csatornakapacitást biztosító mikrohullámú, vagy műholdas terminálokból áll. A rendszerszemléletű megközelítés alapján törekedni kell a rendelkezésre álló technikai eszközök egységbe foglalására, figyelembe véve, hogy az infokommunikációs rendszer integráltsági foka az összetevő alrendszerek minőségétől függ. Mivel a KM infokommunikációs rendszerében megkülönböztethetünk analóg és digitális, valamint földföld és föld-műholdas összeköttetési módban üzemelő alrendszereket, ezért a híradás vezetési rendszerében már a szervezés folyamán indokolt a kapcsolati lehetőségek, az alrendszerek összeillesztési lehetőségeinek mélyreható vizsgálata. 222 A szilárdság a hírrendszernek azon képessége, hogy feladatait az ellenség fegyvereinek, fegyverrendszereinek, valamint az elektronikai harceszközeinek az alkalmazása esetén is képes ellátni [126, p. 64.]. 223 A hírrendszer mozgékonysága alatt értjük a hírrendszer azon képességét, amelynek segítségével lehetőség van a hírrendszer gyors telepítésére, bontására, áttelepítésére, és a kialakult helyzetnek megfelelően felépítésének gyors átalakítására, megváltoztatására [126, p. 65.]. 224 A magas fokú készenlét a hírrendszernek olyan állapota, hogy bármely időben és bármilyen helyzetben készen áll a csapatvezetéssel, a harceszközök irányításával kapcsolatos feladatok végrehajtására [126, p. 63.]. 225 A hírrendszer áteresztő képessége a hírrendszer számára egy meghatározott információmennyiség időegység alatti továbbítását jelenti [126, p. 65.]. 148

149 A következő fejezetben a KM infokommunikációs rendszer elemeinek vizsgálatával meghatározom a KM erők honi kiképzési rendezvényeinek és gyakorlatainak infokommunikációs támogatásának minimális katonai követelményeit A KM vezetési pontok infokommunikációs központjai A KM ezred törzse a honi kiképzések és gyakorlatok támogatására települhet önálló bázison (előretolt műveleti bázis EMB) és századszintű figyelő harcállásponton, vagy az összhaderőnemi műveletekre való gyakorlás keretében a katonai szervezet (például lövészdandár) fő harcálláspontjára (FH) és előretolt harcálláspontjára (EH), illetve az haderőnemi parancsnokság (hadműveleti szint) fő vezetési pontjára (FVP), vagy a stratégiai vezetési szint (Honvéd Vezérkar) fő vezetési pontjára. A különleges műveleti erők alkalmazási irányelvei című MH ÖHP kiadvány így fogalmaz: A különleges műveletek vezetéséhez és irányításához, valamint a tevékenység megtervezéséhez és megszervezéséhez szükséges vezetési pont(ok)nak és állományuknak a hadműveleti/hadszíntér-parancsnokság közvetlen közelében, annak fizikai részeként, de izolációs szempontok figyelembe vételével kell települniük. Ez az elhelyezkedés támogatja a szükséges és elégséges információ- és adatáramlás feltételeinek biztosítását, valamint a különleges erők és más egységek, alegységek tevékenységének koordinációját. [86, p. 30.] A hagyományos erők vezetési pontjába integrált KM ezred előretolt műveleti bázisa alapvetően négy csoportosításból, a felderítő/hírszerző központból, a hadműveleti központból, a támogató központból és a híradó központból (vezetési pont hírközpont) áll. Műveleti indokkal a hadműveleti központ tartalmazhatja a KM feladatvégrehajtás 226 szempontjából kiemelkedő jelentőségű felderítő/hírszerző elemeket is, amelyeknek a vezetési rendszerbe integrált alkalmazása a különleges műveletek 227 végrehajtásakor elengedhetetlen. Az EMB hírközpontjának feladata az információátvitel biztosítása az EMB-n belül, illetve az EMB és a KM ezred zászlóaljai (fő harcálláspontjai FH), valamint más vezetési pontok között. Feladatának megfelelően képesnek kell lennie a hang- és az 226 Különleges műveletek: A műveleti (hadműveleti, harc) tevékenység fajtája. Olyan katonai műveletek, amelyet különlegesen kiválasztott, szervezett, kiképzett és felszerelt erők hajtanak végre olyan harcászati eljárásokat alkalmazva, amelyek nem jellemzőek a hagyományos erőkre. Ezek a tevékenységek a katonai műveletek minden fajtájában alkalmazhatók a hagyományos erők műveleteitől függetlenül vagy azokkal együttműködve. Katonapolitikai szempontok megkívánhatják a rejtett vagy titkos módszerek alkalmazását és fokozott fizikai, politikai kockázat felvállalását is [65, p. 4.]. 227 A különleges műveleti alapfeladatok a különleges felderítés és megfigyelés, közvetlen műveletek és a katonai segítségnyújtás. 149

150 adatkommunikációs csatornák integrált biztosítására, az információk védelmére a vezetési pont üzemének szünetmentes, folyamatos támogatására. A 21. ábrán az EMB elvi összeállítása követhető figyelemmel. 21. ábra. Az Előretolt Műveleti Bázis struktúrája 228 A EMB infokommunikációs központja tehát a KM ezred híradó százada által telepített, a híradó és informatikai szakállomány és a rendelkezésre álló technikai eszközök csoportosítása a vezetési pont, valamint az alegységek, az elöljárók-alárendeltek, továbbá az együttműködőkkel történő infokommunikációs kapcsolat kialakítása érdekében. A híradó központ fő feladata a hang- és adatkommunikációs csatornák telepítése, üzemének felügyelete, karbantartása, az információbiztonsági követelmények biztosítása, ezen belül: a vezetési ponton belüli infokommunikációs kapcsolatok kialakítása és felügyelete; a KM ezred és alegységei (fő és tartalék harcálláspontjai) folyamatos kapcsolattartásának infokommunikációs támogatása; a felderítő/hírszerző információkhoz való hozzáférés, a felderítő adatbázisok elérésének, az adatok folyamatos fel- és letöltésének támogatása; 228 Forrás: a szerző 150

151 integrált együttműködés az elöljáró és az együttműködő erők hálózatos infokommunikációs rendszereivel. A KM ezred EMB és zászlóaljai fő harcálláspontjainak infokommunikációs központjai, valamint a KM feladatok érdekében át/alárendelésre kerülő alegységek szoros kapcsolatban a hagyományos erők fő vezetési pontjaival és fő harcálláspontjainak hírközpont-hálózata adja a KM erők alapvető infokommunikációs hálózati hírközpontjait, melynek fenntartása és folyamatos karbantartása a KM vezetési és irányítási szervek felelős intézkedését igénylik. A 22. ábrán a KM erők és a hagyományos erők vezetési pont hírközpontjainak (infokommunikációs központjainak) hálózatos kialakítását követhetjük figyelemmel. 22. ábra. Az infokommunikációs központok hálózatos kialakítása Forrás: a szerző 151

152 A KM ezred előretolt műveleti bázis infokommunikációs központja modulrendszerűen kialakított, a hang- és adat alapú rendszerek, az információk továbbítása alapján funkcionálisan szétválasztott, szolgáltatásaiban integrált rendszerelem. Biztosítja az EMB és más infokommunikációs központok közötti információcserét, a KM infokommunikációs rendszer legfontosabb eleme. A KM infokommunikációs központ az alábbi elemeket integrálja (23. ábra): az infokommunikációs központ vezetési pontja; rendező és csatornaképző központ; távbeszélőközpont; rádióközpont; futár és tábori posta részleg; áramellátó csoport; technikai biztosító csoport; forgószárnyas légijárművek ideiglenes vagy állandó fel- és leszállóhelye. 23. ábra. A KM erők infokommunikációs központjainak struktúrája Forrás: a szerző 152

153 Az infokommunikációs központ vezetési pontján a híradó és informatikai főnök/részlegvezető a híradó törzse élén szervezi az infokommunikációs rendszer elemeinek telepítését és áttelepítését, folyamatos üzemét, karbantartását és bontását. A rendező és csatornaképző központ biztosítja a rádiórelé csatornák kialakítását a vivő-, az erősítő-, és a rendező elemek folyamatos üzemével. A távbeszélőközpont összefogja a KM ezred belső híradásának vezetékes áramköreit, valamint tartalmazza a más infokommunikációs központokból érkező csatornák záró-, és végződtető eszközeit. A rádióközpont tartalmazza a rádió adó-vevő csoportokat, a műholdas híradás integrált rendszereit, valamint felelős a saját erők követését megvalósító integrált azonosító rendszerek felügyeletéért. A futár és tábori posta részleg felelős az írott, a nyomtatott levelezés és a küldemények küldéséért/fogadásáért és elsődleges ügyviteli nyilvántartásáért. Az áramellátó csoport erős és gyengeáramú szakembereivel (energetikai szakemberek, villanyszerelők, műszerészek) biztosítja a vezetési pont energiaellátásának zavartalan kiszolgálását. A technikai biztosító csoport feladata a vezetési pont technikai (híradó, informatikai és információvédelmi) eszközökkel való ellátása, azok rendelkezésre állásának, karbantartásának biztosítása. A forgószárnyas légijárművek ideiglenes vagy állandó leszállóhelyének üzemeltetése, a légijárművek vizuális érzékeléséhez szükséges fénytechnikai támogatások, a folyamatos rádiókapcsolat és lehetőség szerint légi navigációs biztosítás fenntartása szintén az infokommunikációs központ szakállományának feladata. A kis- és közepes teljesítménnyel kisugárzott elektromágneses energia felfedhetősége miatt az infokommunikációs központok pontos települési helyét a KM vezetési ponton belül a sugárzó (aktív) és a vételre alkalmas (passzív) rendszerelemek figyelembevételével gondosan kiválasztott helyen kell kijelölni. Figyelemmel kell lenni a sugárzó eszközök elektromágneses kompatibilitás vizsgálatának eredményeire, valamint az infokommunikációs központ áttelepíthetőségére is Közvetlen összeköttetések infokommunikációs csatornái A közvetlen összeköttetések csatornái a híradó és informatikai erők és eszközök összessége, amely közvetlenül az infokommunikációs központok, a központok és a felhasználók, 153

154 valamint a felhasználók-felhasználók közötti rádió, vezetékes, rádiórelé és műholdas technikai eszközöket foglalja magába. A közvetlen összeköttetések biztosítása elsődleges követelmény a vezetési és irányítási rendszerek tervezésekor. Az alkalmazandó csatorna kiválasztása és üzemeltetése az adott harcfeladathoz igazodó támogatási forma, amely a harc megvívásának fázisaiban priorizálásra kerül és folyamatosan átalakítható, átszervezhető a végrehajtandó feladat függvényében Rádióforgalmi rendszerek kialakítása A KM erők elsődleges harcászati, valamint másodlagos hadműveleti csatornáit rádióhálózatokra célszerű szervezni, amelyek lehetővé teszik az infokommunikációs központok és a végrehajtó erők műveleti és kommunikációs központjai, harcjárművei és egyéni állományának egységes az adott frekvenciák és üzemmódok alapján szervezett rádióforgalmi rendszerekben való alkalmazását, a hálózati elemek folyamatos kapcsolattartását. A rádióhálózatok kialakításánál nem csak a föld-föld (G/G 231 ), valamint földlégijármű-föld (G/A/G 232 ) rádiókommunikációs kapcsolatot kell érteni, hanem a műholdas híradás (harcászati-hadműveleti és VSAT 233 ) eszközeinek alkalmazását is. A MH Rádióforgalmi Szakutasítás (HÍR/3) megfogalmazása szerint A rádióhíradás rádióforgalmi rendszerekben kerül biztosításra. Rádióforgalmi rendszer rádióirányban vagy rádióhálóban szervezhető. Rádióirány alatt két egymással hírváltásra rendelt, közös forgalmi adatokkal ellátott rádióállomás forgalmi rendszerét, rádióháló alatt három, vagy ennél több egymással hírváltásra rendelt, közös forgalmi adatokkal ellátott rádióállomás forgalmi rendszerét értjük. [132] A KM erők rádióhálózatainak kialakítására meg kell fogalmazni azokat a hadműveleti követelményeket, amelyek teljesítésével a KM vezetési és irányítási rendszer megbízható üzemeltetése biztosított. Meg kell határozni a szükséges mennyiségű és a megfelelő üzemmódban üzemelő technikai eszközöket (rádióállomások, átjátszók, stb.), a nyílt és a 231 Ground/Ground 232 Ground/Air/Ground 233 Very Small Aperture Terminal. VSAT rendszernek nevezzük az olyan műholdelérési szolgáltatásokat biztosító infokommunikációs rendszereket, amely űrszegmensből (műholdak), földi vezérlő/irányító elemekből és végponti felhasználói terminálokból állnak. A végponti terminálok üzem közben általában stabilan telepítettek, antennáik nem alkalmasak a műhold követésére. A földi rendszerelemek könnyen és gyorsan telepíthetőek, üzembe helyezhetőek, az alkalmazott parabola reflektor mérete nem haladja meg a 3 métert [133]. 154

155 minősített (zárt) hang és adatkapcsolati képességek szintjeit [134]. Ennek megfelelően az alábbi rádiórendszer-követelményeknek kell teljesülniük: a meghatározott számú vezetőállomás és tagállomás, a tagállomások és más tagállomások közötti, különböző rádióhálózatokban történő rádióforgalmazás (hang- és adatkapcsolatok) biztosítása; a nyílt és a minősített (zárt) üzemmódok alkalmazásának lehetősége; a technikai/kiszolgáló erőknek képesnek kell lenniük a rádióhálózatok telepítésére/áttelepítésére, üzemeltetésére, karbantartására és bontására. A rádióhálózatok alapvető harcászati-hadműveleti rádióeszközeinek meg kell felelni a következő feltételeknek: szoftver vezérelt rádió (SDR 234 ) szoftverfrissítési (fejlesztési) lehetőséggel; IP alapon szervezett rádióhálózati képesség; nyílt és minősített (zárt) csatornás hang- és adatkapcsolat biztosítása NATO SECRET 235 szintig; szélessávú hang- és adatátviteli képesség (harcászati szinten legalább 64 kbit/s, hadműveleti szinten legalább 512 kbit/s); szoftverrendszere tegye lehetővé az elektromágneses hullámok útján történő átprogramozást 236 a nyílt és a zárt (minősített) üzemmódokban, valamint ez az üzemmód legyen opcionálisan választható, kikapcsolható; a rádióterminálok rendelkezzenek beépített GPS vevővel; a rádióterminálok legyenek képesek geográfiai pozíciójuk továbbítására nyílt és minősített (zárt) üzemmódokban periodikusan, a rádiókészüléken történő hang és adatforgalmazástól függetlenül is; a rádiókészülékek legyenek képesek az együttműködésre (hang és adatkapcsolatok) a hagyományos erők és egyéb együttműködő erők által üzemeltetett rádióállomásokkal; a rádiórendszer rendelkezzen frekvencia és kulcsmenedzsment szoftverrel, amely lehetővé teszi a hazai kiképzési és a harctéri (missziós) harcfeladatok folyamán jelentkező, vonatkozó szaktevékenységek folyamatos támogatását. 234 Software Defined Radio 235 NATO titkos 236 Over The Air Re-keying OTAR 155

156 A vezetési pontok és tagállomások, a tagállomások és más tagállomások közötti infokommunikációs összeköttetések táblázatát úgy kell megtervezni, hogy figyelembe kell venni az alábbi rádióhálók és irányok kialakításának igényét. A KM vezetési pont (EMB) és alárendeltjei, a magasabb parancsnokságok, valamint az együttműködők közötti rádióforgalmi rendszerek (rfr): A stratégiai vezetési pont, hadműveleti, parancsnokság irányában: stratégiai szint (fő vezetési pont) parancsnoki ultrarövid-hullámú (URH 237 ), C, és Ku sávú 238 rfr.: a közvetlen parancsnoki kapcsolattartás elsődleges formáját biztosítja, amelyet a stratégiai szint FVP települése esetén szükséges aktiválni; stratégiai szint (fő vezetési pont) riasztási és jelentési rfr. (URH, C, Ku sávú): a közvetlen parancsnoki és törzs kapcsolattartásának, a jelentések megküldésének elsődleges csatornáját biztosítja; stratégiai szint (fő vezetési pont) felderítő/hírszerző rfr. (URH, C, Ku sávú): a közvetlen parancsnoki és törzs kapcsolattartásának, a jelentések megküldésének elsődleges csatornáját biztosítja; hadműveleti parancsnokság ügyeletes rfr.: meg kell teremteni a kapcsolattartás lehetőségét a hadműveleti parancsnokság rövidhullámú (RH 239 ) és ultrarövidhullámú rádiórendszereivel, amennyiben az elöljáró vezetési pontjaival a rádióösszeköttetés megszakad. A 24. ábrán a KM ezred, a stratégiai és a hadműveleti parancsnokság, valamint a közvetlenül együttműködő lövészdandár rádiófrekvenciás rendszereit követhetjük figyelemmel. A harctámogató (ISR) zászlóalj szerepe az értekezés második fejezetében részletesen kifejtésre került, a KM műveletek felderítő/hírszerző igényének hangsúlyozása érdekében a megbízható műholdas (elsődleges) és föld/föld (másodlagos) rádiókapcsolat kialakítása a KM műveletek sikerére döntő fontosságú. Tehát a harctámogató (ISR) zászlóalj kapcsolattartása minden vezetési szinttel indokolt és rendkívüli jelentőségű. 237 Ultrarövid-hullámú frekvenciatartomány: A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) és a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR) alapján a MHz frekvenciatartományba (méteres hullámtartomány) eső frekvenciaértékeket felhasználó elektromágneses spektrum-rész [135]. 238 Mikrohullámú tartomány: A mikrohullámú frekvenciasáv tekintetében, a kereskedelmi VSAT rendszerek leggyakrabban a C (uplink frekvencia 5925 MHz MHz, downlink 3700 MHz MHz) sávban és a Ku (uplink frekvencia14000 MHz MHz, downlink frekvencia MHz MHz) sávban üzemelnek. Az átviteli adatsebesség a kbit/s átlagos értéktől akár a megabit/s nagyságrendű értékekig változhat, az alkalmazási követelmények és az előzetes rendszer-kalibráció függvényében [136]. 239 Rövidhullámú frekvenciatartomány: A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) és a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR) alapján a 3-30 MHz frekvenciatartományba (deciméteres hullámtartomány) eső frekvenciaértékeket felhasználó elektromágneses spektrum-rész [135, pp ]. 156

157 Mivel a hazai kiképzési rendezvények és gyakorlatok esetében a nemzeti KM erők a hadműveleti parancsnokság alárendeltségében hajtják végre feladataikat, az elsődleges vezetési pont lehet a hadműveleti parancsnokság fő vezetési pontja is. Ezt a 24. ábrán szaggatott elválasztó vonallal jelöltem. 24. ábra. A hagyományos és a KM erők rádióforgalmi rendszerei 240 A KM erők, a közvetlenül együttműködő hagyományos erők rádióforgalmi hálózatai (25. ábra) az alábbiak szerint alakíthatóak ki: KM vezetési rfr. (RH/URH): az EMB és a KM zászlóaljak parancsnokainak közvetlen kapcsolattartását segíti elő (külön feladatszabás esetén aktiválandó); KM riasztási és értesítési rfr. (RH/URH): az EMB és a KM zászlóaljak jelentő rendszereinek kapcsolattartását biztosítja; KM felderítő rfr. (URH): a felderítő/hírszerző jelentések továbbítását teszi lehetővé; KM harcászati/hadműveleti rfr. (RH/URH): az EMB hadműveleti részleg (G3 241 ) és a kötelékzászlóaljak hadműveleti részlegeinek (S3 242 ) kapcsolattartását biztosítja; 240 Forrás: a szerző 157

158 KM logisztikai rfr. (URH): a KM kötelékzászlóaljak logisztikai támogató erőinek közvetlen kapcsolattartását biztosítja; KM tűztámogató rfr. (URH): a KM kötelékzászlóaljak közötti tűztámogatási koordináció biztosítására; a közvetlenül együttműködő lövészdandár/lövészzászlóalj parancsnoki rfr. (RH/URH, C és Ku sávú): lehetővé teszi a KM és a hagyományos erők parancsnokainak közvetlen kapcsolattartását (külön feladatszabás esetén aktiválandó); a közvetlenül együttműködő lövészdandár/lövészzászlóalj jelentési (koordinációs) rfr. (RH/URH, C és Ku sávú): lehetővé teszi a KM és a hagyományos erők jelentési rendszereinek üzemét; a közvetlenül együttműködő lövészdandár/lövészzászlóalj törzsének rfr. (RH/URH, C és Ku sávú): a KM és a hagyományos erők törzsmunkáját hangolja össze, teszi lehetővé; a közvetlenül együttműködő logisztika alegységek rfr. (URH): támogatja a logisztikai vezetést (erők és eszközök arányos elosztását és felhasználását); együttműködő erők (kormányzati szervek 243, nem-kormányzati szervek 244, társ fegyveres és rendvédelmi szervezetek) koordinációs rfr. (RH/URH, C és Ku sávú). 241 Group3 Hadműveleti főnökség (ezred/dandár szinten) 242 Section3 Hadműveleti részleg (zászlóalj/század szinten) 243 Governmental Organization GO 244 Non-Governmental Organization NGO 158

159 25. ábra. A nemzeti KM erők rádióforgalmi rendszerei 245 A különleges műveleti erők rádióforgalmi rendszereit úgy kell megszervezni, hogy biztosítsa az együttműködést a hagyományos erők rádióforgalmi rendszereivel, lehetőséget biztosítson a hálózati redundanciára és támogassa a közösen üzemeltetett rádióforgalmi rendszerekbe történő belépés lehetőségét. A harcászati-hadműveleti feladat függvényében lehetőséget kell biztosítani a KM ezred saját RH/URH rádióforgalmi rendszereinek szervezésére. Ebben az esetben a rádióforgalmazási szabályok betartása/betartatása, az okmányok pontos vezetése kiemelten fontos, hiszen a KM műveletek jellemzője, hogy rejtetten, fedetten hajtják végre, ezért a műveletet követő tapasztalat feldolgozásban fontos szerepet játszik a rádióforgalmi rendszerhez kapcsolódó dokumentációk feldolgozása is. Kiemelt jelentőségű a rádióhíradás szervezésekor, hogy mivel a felkészítésnek törekedni kell a kiképzési rendezvény harcszerű végrehajtásra a rádiócsatornák zárására fokozott figyelmet fordítsanak. A KM erők feladatvégrehajtása szempontjából kiemelt fontosságú a különleges műveleti csoport (KMCS) rádióhálózatának szervezése. A különleges műveleti csoporton belüli rádiófrekvenciás rendszerek az alábbiak (26. ábra): 245 Forrás: a szerző 159

160 parancsnoki riasztási és értesítési rfr. (URH): a KMCS parancsnokának meg kell teremteni a képességét a magasabb parancsnokság ultrarövid-hullámú rádióhálójába történő belépésre; parancsnoki vezetési rfr. (RH/URH): azonos rádióhálóban összekapcsolja a KMCS vezetését és operátorait; felderítő rfr. (URH): a felderítő altiszt rádióberendezése a része több különleges műveleti csoport együttes művelet végrehajtása folyamán az adott különleges művelet felderítő támogató rádióhálójának; hadműveleti rfr. (RH/URH): a KMCS hadműveleti altiszt rádióeszköze a része több különleges műveleti csoport együttes művelet végrehajtása folyamán az adott különleges művelet hadműveleti rádióhálózatának; a szakterületek operátorai (fegyverspecialista, műszaki, híradó és egészségügyi) számára külön-külön (például a műszaki szenior altiszt és a műszaki junior tisztes között, igény esetén) létrehozott rádióirányok, a csoport szétbontakozása esetén a szakmai koordináció támogatására (URH). Ez a megoldás alapos mérlegelést igényel a műveleti hatékonyság figyelembe vételével; megosztott 246 csoport-rádióháló (URH): megosztott KMCS esetében indokolt a megosztott (csökkentett létszámú, vagy kettő vagy több részre választott) csoportokat külön-külön rádióhálóba szervezni; CAS 247 és MEDEVAC 248 vagy CASEVAC 249 rfr.: a segélykérés-funkciójú rádióhálókba történő belépés képességét minden rádiókészülék (felhasználó) számára biztosítani kell, jóllehet a KMCS parancsnoka szabályozza a segélykérő személyét és feladatait sérülés vagy tűztámogatás kérése esetén. A KMCS rádióhálóinak szervezése a PACE szervezési modell fokozott figyelembe vételét igényli. Mivel a KMCS parancsnokához kerül a döntési jog a KM feladatvégrehajtás folyamán, a parancsnoki döntések támogatása nagyfokú rádiórendszer-reagálóképességet, 246 Megosztott csoport (Split-team): A KMCS alapszervezésében a létszám 12 fő. A parancsnok és helyettese, a rangidős hadműveleti és felderítő altiszt, valamint a szenior és junior fegyverspecialisták, műszaki specialisták, híradó specialisták, valamint felcser/orvosi specialisták alkotják a KMCS-t. Műveleti alkalmazás esetén előfordulhat olyan feladat, amikor egyedien összeállított csoport alkalmazására van szükség, vagyis nem minden csoporttag alkalmazása indokolt, illetve a KM csoport kiegészítendő specialistákkal. 247 Close Air Support közvetlen légitámogatás 248 Medical Evacuation orvosi segítségnyújtás/kimenekítés 249 Casualty Evacuation sérült kimenekítése (vészhelyzetben) 160

161 flexibilitást és redundanciát (frekvenciák/rádiócsatornák és üzemmódok váltott alkalmazása) feltételez, magas szintű rendelkezésre állás mellett. Más megközelítésben a KM csoporton belüli híradás követelményeit egyeztetni kell a KM csoport elöljáró szerveinek rádióforgalmi rendszereinek szervezési követelményeivel, az esetlegesen azonos, vagy közeli frekvenciák/csatornák alkalmazásának kizárása, a megfelelő szintű harcászati műholdas kapcsolat folyamatos fenntartása, valamint a tűztámogatási és a vészhelyzeti csatornák állandó üzemének biztosítási igényével. A RH/URH, C és Ku sávú (VSAT) [133, pp ] rádiófrekvenciás rendszerek aktivizálása többnyire nem egyszerre történik. Elsősorban a vezetési pontok és alegységek, a KMCS-k és az operátorok között az URH rendszerek aktivizálása elsődleges, azonban az alkalmazási/települési távolságuk függvényében az RH rendszerek üzeme akár együttesen is lehetséges. A KM kinetikus és nem kinetikus műveletek folyamán mind a hang (fónia), mind az adatkapcsolati rádióösszeköttetések szerepe jelentős, azonban az adatátviteli képesség egyre inkább meghatározóvá válik a KM tervezésénél és a rádióforgalmi rendszerek szervezésekor, azok aktivizálása esetén. A hálózat nyújtotta szolgáltatások kialakításakor tehát nagy figyelmet kell fektetni a megfelelő adatátviteli képesség (sávszélesség) tervezésére az elsősorban felderítő/hírszerző vonatkozásban megnövekedett információtovábbítás igényének kielégítésére. 161

162 26. ábra. A KM zászlóalj rádióforgalmi rendszerei Rádiórelé hálózat szervezése A KM erők EMB és a hagyományos erők FH-i, valamint az elöljáró (parancsnoki feladatszabás esetén telepített és üzemeltetett) rádiórelé hálózatához a kapcsolódást biztosítani kell. A rádiórelé híradás szervezése, a technikai eszközök telepítése és üzeme, mint redundáns hálózati összeköttetési forma valósulhat meg, ahol előnyben kell részesíteni a digitális hálózati hadviselés eszközparkjához illeszthető rádiórelé berendezéseket, amelyeket együttműködésben a hagyományos erők rádiórelé állomásaival rádiórelé rács 251 és tengely/irány 252 szerint lehet szervezni. Az ily módon kialakított infokommunikációs 250 Forrás: a szerző 251 Rács szerinti tervezési mód a fő és kisegítő hírtengelyek és egyéb infokommunikációs központok széles körű alkalmazásával létesített rendszer. Az infokommunikációs központokat a rács csomópontjain, a tengely és haránt irányok találkozásában célszerű telepíteni. 252 Tengely és irány szerinti tervezési mód alapján egy adott katonai szervezet vezetési pontjairól a meghatározott vezetési pontokra vagy egyéb pontokra a különféle infokommunikációs hálózatokkal közvetlenül vagy közbenső központokon keresztül létesített összeköttetéseket. A tengelyt általában a vezetési pontok között 162

163 alhálózat elemei lehetnek relé végponti készülékek, átjátszó állomások és csomóponti állomások (27. ábra). A harctámogató zászlóalj relé kapcsolatai szempontjából nagyon fontos, hogy több szinten, több relé állomással legyen közvetlen kapcsolatban, mivel a felderítő/hírszerző információkhoz való hozzáférést ezen a redundáns csatornán is biztosítani kell. 27. ábra. A hagyományos és a KM erők rádiórelé hálózata 253 A rádiórelé összeköttetés széleskörű lehetőséget biztosít a rádiórelé csatornákkal való manőverezésre, azok kirendezésére és igény esetén rugalmas átszervezésére [137]. Mivel a hagyományos erők infokommunikációs terveinek részei a rádiórelé állomásokkal megvalósított infokommunikációs rendszerek, ezért a KM erők szempontjából is minimális katonai követelmény ezen infokommunikációs rendszerekhez való csatlakozás képessége. A rádiórelé végpontok illetve csomóponti állomások a hagyományos erők vezetési pontjai, különböző nemű híradó eszközökkel és megfelelő csatornaszámmal kell létesíteni és a vezetési pontok áttelepülésének irányába kell továbbfejleszteni. 253 Forrás: a szerző 163

164 illetve az adott műveleti terület alap hírhálózata részeként megteremti a kapcsolódást a különleges műveleti EMB, a hagyományos erők állandó és tábori vezetési pontjai, valamint a műveleti terület alap infokommunikációs hálózata között Vezetékes hang (távbeszélő) és adatátviteli (telefax) rendszerek szervezése A nemzeti KM erők vezetékes híradása alapvetően betagozódik a hagyományos erők vezetékes infokommunikációs rendszereibe. Mivel a KM erők feladataik függvényében nagyfokú döntési és mozgási önállósággal rendelkeznek, a KM vezető szervek támogatására minden esetben, a parancsnoki feladatszabás függvényében, a KM század figyelő harcállásponton szükséges kialakítani vezetékes analóg és/vagy digitális távbeszélő és telefax hálózatot. A KM erők előretolt műveleti bázisán közösen a hagyományos erők fő harcálláspontjával, vagy a stratégiai/hadműveleti parancsnokság települési helyén minden esetben ki kell építeni az analóg és/vagy digitális hang és adatátvitelre képes távbeszélő és telefax rendszereket a folyamatos parancsnoki és törzs kapcsolattartás, valamint a felderítő/hírszerző információk elérése érdekében. A vezetékes rendszerek szervezésekor alapvetésként kell tekintenünk, hogy minden esetben kapcsolódni kell az elöljáró szerv(ek) vezetékes infokommunikációs rendszereihez. Ennek hálózati biztosítása a vonatkozó NATO ügyirat alapján az elöljáró kötelessége [127, p. 14.]. Kiképzési rendezvények, különösen nemzetközi gyakorlatok és felkérések esetében az elöljáró vezetékes távbeszélő és telefax rendszere eltérő lehet a nemzeti vezetékes rendszerektől, ezért a híradásszervezés koordinációjában nagy hangsúlyt kap a műveleti elöljáró rendszerterve. Az alárendelt zászlóaljak és századok, parancsnokok és törzsek tekintetében biztosítani kell az analóg és/vagy digitális távbeszélő és telefax szolgáltatás elérését. Az EMB vezetékes híradásának kiépítése, eszközeinek biztosítása a KM ezred híradó századának feladata, míg a kötelék zászlóaljak saját szakállományukkal hajtják végre a zászlóaljak vezetési pontjaihoz történő csatlakozást, valamint alrendszereik kialakítását. A vezetékes hang és adatkapcsolatok biztosítására célszerűen alkalmazható a VSAT műholdas hang és adatátviteli végponti terminál, melynek rendszertechnikai kialakítását a 28. ábrán követhetjük figyelemmel. 164

165 A VSAT rendszeren keresztül az érvényben lévő szolgáltatási szerződés alapján (2014) legalább kilenc hangátviteli csatorna (kéthuzalos interfész RJ-11 csatlakozóval), azaz nyolc darab tömörített és egy darab tömörítetlen analóg hangcsatorna folyamatos üzemét lehet biztosítani, amely lehetővé teszi nemzeti minősítésű csatornazáró eszköz(ök) csatlakoztatását és az analóg hang- és adatcsatorna (telefax) zárását. Optimális esetben a kilenc hangcsatorna átvitele frakcionált E1 254 felületen kerül kialakításra, ahol legalább egy hangcsatorna 64 kbit/s átviteli sebességgel tömörítés nélkül, legalább nyolc hangcsatorna pedig tömörítéssel kerül továbbításra. A 28. ábrán a VSAT rendszeren keresztül kialakított vezetékes összeköttetés egy (komplex hálózatban értelmezhető) változatát követhetjük figyelemmel. 28. ábra. A nemzeti VSAT végpont rendszertechnikája [138] A 28. ábrán követhető az analóg és a digitális csatornák vonali kiosztása és azok felhasználása a vevőegységen, az útválasztón (router) 255 és a digitális kapcsolóközponton keresztül. A kiképzési rendezvény stratégiai FVP-je szorosan kapcsolódik a nemzeti alap infokommunikációs hálózathoz, míg a terepen települt különleges műveleti EMB és a hagyományos erők FH-ja analóg és digitális kapcsolóközponton keresztül képes a tervezett távbeszélő és telefax mellékek kirendezésére. A KM erők zászlóaljainak vezetékes hálózatkiépítése a különleges művelet zászlóaljra vonatkoztatva a 29. ábrán követhető figyelemmel. A kötelék zászlóaljak analóg és/vagy digitális telefonközpontokon keresztül osztják ki távbeszélő és telefax mellékeiket, 254 Az E1 nemzetközi szakmai szervezetek (ITU-T, CCITT) 2,048 Mb/s adatátviteli sebességű vivőszabványa. 255 Router forgalomirányító, hálózati aktív eszköz a különböző számítógépes hálózatok összekapcsolására, az adatcsomagok, pl. az Internet Protokoll (IP) alapú jeltovábbítás megvalósítására, az adatforgalom irányítására. 165

166 alakítják ki a vezetékes kapcsolat lehetőségét a hagyományos erők katonai szervezeteivel, valamint az együttműködő erőkkel. 29. ábra. A KM erők vezetékes összeköttetésének VSAT - biztosítása 256 A vezetékes kapcsolattartást a Magyar Honvédségben rendszeresített kapcsolóközpontokra és vezetékes átviteli közegekre kell tervezni két vagy négyhuzalos áramköri kialakításban, figyelembe véve a távbeszélő és telefax szolgáltatások igényét. A KM erők vezetékes hang és adatkapcsolatainak minimális katonai követelménye, hogy a parancsnoki feladatszabásban meghatározott alegységek felé a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét meg kell teremteni, azaz az alegységeket akár szakasz szintig bezárólag be kell illeszteni a vezetékes hálózati rendszerbe (30. ábra). Az alacsonyabb vezetési szinteken (KM csoport, KM század) megoldás lehet az analóg vezetékes rendszerek telepítése és üzemeltetése is, azonban a modern hadviselési eljárások infokommunikációs támogatási követelményei megkövetelik a digitális kapcsolóközpontok és végponti készülékek szervezését, telepítését és üzemét, a gyors áttelepítés követelményeinek szem előtt tartásával. 256 Forrás: a szerző, gyakorlati tapasztalatok alapján 166

167 30. ábra. A KM zászlóalj vezetékes kapcsolatai 257 A 31. ábrán a VSAT rendszerhez csatlakoztatott alhálózati aktív kapcsolóelemeken (switch) VoIP-telefonkészülékek, valamint igény és lehetőség szerint számítógépek és analóg telefax készülékek csatlakoztathatóak. E konfiguráció lehetővé teszi a modern digitális hálózati vezetékes kapcsolat kialakítását, amellyel lehetővé válik a fejlesztett digitális végponti telefonkészülékek kiterjesztett szolgáltatású üzeme, amely többek között tartalmazza a kiterjesztett LCD 258 -kijelzős hívószám és szolgáltatás megjelenítését, hálózati konfigurációt, DHCP 259 és PPPoE 260 protokolltámogatást, beépített hálózati kapcsolóelemeket, több hálózati csatorna egyidejű kezelését, a készülék belső telefonkönyvét, konferenciahívást és az egyéni csengőhangok kialakítását. Az ábrán követhető változat szerint a WAN hálózatról útválasztó továbbíthatja a jeleket a 100BaseTX hálózaton 261. A VoIP telefonhálózatot az útválasztót követően transzport aktív kapcsolóelem (Switch) szolgálja ki 100BaseFX [139] hálózati kapcsolaton 257 Forrás: a szerző 258 Liquid Crystal Display 259 Dynamic Host Configuration Protocol 260 Point to Point Protocol over Ethernet BaseTX a gyors Ethernet (fast Ethernet szabvány: IEEE 802.3u, 1995) az 5-ös kategóriájú csavart érpárokkal való kábelezési megoldás, ami lehet réz-alapú és optikai kábelezés is. Mindkét kábelezés esetén irányadó az átvitelre szükséges sávszélesség értéke [140]. 167

168 keresztül SFP 262 optikai portokkal 263. A telefonhálózat kialakítása megvalósulhat optikai kábellel és rézkábellel egyaránt, ez utóbbi esetben azonban figyelembe kell venni a villámcsapással szembeni védettségét is. A média konverter hálózati alkalmazása esetén megvalósítja a soros (réz alapú) - optikai átalakítást 264, míg a PoE 265 a szükséges tápfeszültséget biztosíthatja. 31. ábra. A VSAT-ról lecsatlakoztatott IP-alapú rendszerek [141] A hálózatos kialakítás megköveteli újabb és újabb hálózati végpontok (VoIP telefonok és analóg, digitális telefax készülékek) kiosztásának és üzemeltetésének lehetőségét, ezért a 262 Small Form-Factor Pluggable: Egyszerűen cserélhető, kisméretű, a nagy átviteli sebességekre tervezett optikai csatlakozóelem (CISCO Catalyst 3750/3560/2970 Series) BaseFx Irányonként egy-egy többmódusú optikai szálat alkalmaz. Az átviteli sebesség elérheti a 100 Mb/s értéket duplex üzemmódban, míg a kábelezés maximális hossza (hálózati aktív eszközök és a végpontok között) elérheti a 2000 métert is. 264 A soros-optikai átalakítók jel-átalakítók, amelyek RS-232 vagy RS-422/485 jelet továbbítanak optikai szálon keresztül. 265 Power over Ethernet adapter kit. A tápfeszültséget biztosító adapterek az aktív hálózati eszközök tápfeszültség igényét biztosítják az alkalmazott vezetéktípus felhasználásával. 168

169 KM erők hazai kiképzési rendezvényeinek és gyakorlatainak vezetékes híradása szervezésénél is törekedni kell a vonali (csatorna) redundancia kialakítására valamint a rendelkezésre álló technikai eszközök bázisára építve a mind magasabb szolgáltatási színvonal elérésére Informatikai hálózatok szervezése A modern hadszíntéren az informatikai hálózatok létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. A szoftvervezérelt rádiórendszerek, alapvetően IP-alapú hálózatba szervezett automatizált törzsvezetési és irányítási rendszerek, a törzsmunka automatizálása egyre növekvő igényszintet támaszt a híradó és informatikai szakállomány számára egy megfelelően kialakított, redundáns informatikai rendszer szervezésére, amely felgyorsítja és megkönnyíti mind a parancsnoki, mind a törzsmunka, a művelettervezés lépéseit. Az informatikai alhálózat mint a KM erők infokommunikációs alaphálózatának része szervezése, a hadműveleti és az alkalmazói követelmények, a perspektivikus szolgáltatások meghatározása, összeállítása parancsnoki döntést és feladatszabást igényel. A hálózatalapú hadviselés és a hatásalapú műveletek korában célszerűen meg kell fogalmazni azokat a követelményeket és szolgáltatásokat, amiket a KM erők informatikai alrendszerének biztosítania kell. A múlt évezred utolsó évtizedeiben, a hidegháború időszakában a katonai kutatások és fejlesztések részesültek előnyben a NATO tagországok technikai fejlesztései területén. Az évezred végére ez a folyamat megfordult és a védelmi költségvetések arányos csökkentésével immáron a polgári életben történtek meg azok a beruházások, amelyek többek között az informatikai rendszerek fejlesztésére irányulnak. E fejlesztések nem csak potensebb végponti mikroszámítógépek 266 tervezésében nyilvánul meg, de a számítógépek és nagyobb teljesítményű szerver berendezések közötti átviteli utak egyre nagyobb sávszélességű kialakításában. Ahogyan a polgári életben gyorsan terjednek, úgy a nemzeti haderők is mind nagyobb számban fogadják be, alkalmazzák az informatikai fejlesztések produktumait és szolgáltatásait. A nemzeti KM erők informatikai hálózatának kialakításakor tehát célszerű figyelemmel követni a polgári fejlesztéseket és átvenni azokat a megoldásokat (hardver és 266 A kereskedelmi forgalomban megvásárolható eszközök angol nyelven a COTS rövidítést használják (COTS Commerce Off The Shelf) 169

170 szoftver elemeket, a biztosított szolgáltatásokat), amelyek biztosítják, fenntartják a KM erők műveleti hatékonyságát. Természetesen a polgári vállalkozások már szakosodtak a katonai kivitelű informatikai eszközök, berendezések gyártására és forgalmazására, azaz a hadiipari megrendelés egyre növekvő mennyiségben tartalmaznak a hálózati hadviselésben eredményesen alkalmazható, IP alapú rendszerbe foglalható rádió- és számítógép rendszereket. A KM erők informatikai támogatásának szervezésekor célszerű számolni nem csak a katonai kivitelű informatikai eszközökkel, hanem a törzsmunkát támogató hagyományos asztali informatikai rendszerelemekkel (asztali számítógép, nyomtató, lapolvasó, stb.) is. A NATO tagországokban a széleskörű szolgáltatásokat nyújtó, komplex informatikai hálózat kialakítása elsődlegességet élvez. A rendszerkialakítás elvi elgondolását a Hálózatközpontú Hadviselés (NCW 267 ) NATO-elv határozza meg [142]. Az NCW technikai elgondolása, hogy a nemzetek által üzemeltetett informatikai rendszerek rendelkeznek egy olyan informatikai átjáró-rendszerrel (gateways), amely lehetővé teszi a minősítési szint csökkenése nélküli adatmegosztást a rendszerek között, ezáltal biztosítja a vezetési fölény kialakítását a vezetési és irányítási rendszerek alkalmazásával [143]. Az Afgán Műveleti Informatikai Hálózat (AMN 268 ) koncepciója alapjaiban különbözik a korábbi NATO minősített informatikai rendszerek elvi alapjaitól. A need to know 269 elv alapjaiban koncentrál arra a kérdésre, mi az az információs csomag, amit az adott szinten belépő felhasználónak meg kell ismernie, és kizárólag annak elérését teszi lehetővé. Az AMN műveleti koncepciója szerint a need to share elvet kell követni, azaz az információk megosztásának lehetőségét abból a nézőpontból kell vizsgálni, mi az, ami a rendszerbe kapcsolt felhasználói végpont számára a többszintű, integrált feladatok eredményes végrehajtása érdekében nem szükséges ismernie, nem kell hozzáférnie. Minden más információ, adat a közösségi megosztásban hozzáférhetővé válik. Az AMN rendszerében tehát a tagnemzetek a szigorú hardver és szoftverkövetelmények teljesítését követően 270 közös adatbázist alakítanak ki, amelyben az információk keresésére tervezett szoftverek alkalmazása, az adatcsomagok fel- és letöltése minden csatlakozott tagnemzet munkaállomása (felhasználója) számára lehetővé válik. Ebben a megközelítésben tehát az 267 Network Centric Warfare 268 Afghan Mission Network 269 Szükséges, hogy tudd! 270 Hálózati belépési követelmények Joining Instructions 170

171 vizsgálandó, mi az, ami a tagnemzetek között vagy a munkaállomásokkal (felhasználókkal) megosztható és mitől zárjuk el a felhasználókat. A kölcsönösen összekapcsolt és illesztett minősített informatikai hálózatban tehát lehetővé válik a nyílt és minősített adatok fel- és letöltése, a közös adatbázisokban megvalósuló keresés úgy, hogy az összekapcsolt rendszerek minősítése (szigorúan titkos, titkos, bizalmas, nem nyilvános) azonos szintre kerül. Az így kialakított informatikai hálózat alapvetően szolgáltatás-alapú, az alkalmazott hardver és szoftver elemek széleskörű integrációjára épülő rendszer, amely a felhasználói igények figyelembevételével át- és újrakonfigurálható, átszervezhető, átalakítható. Koncepcionális alapon tehát kialakításra került egy perspektivikus informatikai hálózat rendszerterve (FMN 271 ), amely első, kezdeti modellje, az AMN az afganisztáni hadszínterén (ISAF 272 ) jelenleg is alkalmazásban van. Az ezen a területen megszerzett tapasztalatok jelentősen hozzájárulnak a közös NATO hálózati koncepció átalakításához és továbbfejlesztéséhez. Figyelembe véve a polgári és katonai informatikai rendszerek evolúcióját, a NATO tagországok haderőinek informatikai rendszereit és azok perspektivikus fejlesztési irányait a rendszer nyújtotta szolgáltatások 273 tekintetében együttműködve a hagyományos és a különleges műveleti erők informatikai rendszerei között az alábbi fő szolgáltatások biztosítása indokolt [144]: elektronikus levelezés és a csatolt fájlok küldése; globális címlista szolgáltatás (GAL 274 ); intranet-böngészés, keresés és fel-letöltés, portál funkciók biztosítása; rövid szöveges üzenetek továbbítása (Chat); videó telekonferencia szolgáltatás (VTC); IP-alapú beszédátvitel (VoIP 275 ). A rendszerszolgáltatások és a rendszercsatlakozási követelmények a Csatlakozási, Részvételi és Kilépési Utasítások (JMEI 276 ) szakdokumentumban találhatóak meg. Mivel a 271 Future Mission Network perspektivikus műveleti informatikai hálózat. Eredetileg a NATO alakított ki és fejleszt ugyanezen elnevezéssel egy koncepciót az afgán hadszíntér híradó és informatikai szolgáltatásainak biztosításához, amely alapvetően épít az afganisztáni műveleti terület infokommunikációs tapasztalataira. International Security Assistance Forces Nemzetközi Biztonsági és Együttműködő Erők 273 NNEC NATO Network Enabled Capability 274 Global Address List 275 Voice over IP 171

172 rendszerszolgáltatások minden felhasználó számára elérhetőek, ezért a csatlakozóknak el kell fogadni, hogy a nemzeti többtagú/nemzetközi hálózat részeként és adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkezik a vezető (keret) nemzet által fenntartott parancsnokság alárendeltségében telepített (jellemzően többnemzeti) hálózat üzemeltető állománya felé. A hálózati kialakítás elve alapján óhatatlanul fellép az egyensúly kérdése az együttműködés és a biztonság között. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások zavartalan működése biztosított legyen, a csatlakozó nemzetek vállalják, hogy a központi üzemeltetés részére lehetővé teszik a hálózatban résztvevő szolgáltatások monitorozását mind üzemelés, mind pedig konfiguráció terén, azaz adminisztratív jogkörrel továbbra is az egyes nemzetek rendelkeznek az egyes eszközök fölött, azonban felügyeleti jogkörrel a központi üzemeltetés is. A különböző JMEI-k eredményessége azon keresztül mérhető, hogy a fenti koncepciónak mennyire képesek alávetni magukat az egyes nemzetek, milyen problémák merülnek fel a tervezés, illetve a végrehajtás során, a hálózat felépítésétől kezdve az üzemeltetésen keresztül a kapcsolatok bontásáig (JME 277 ). A többnemzeti minősített informatikai rendszer koncepciója, valamint az FMN-koncepció átültetése a valós műveleti helyzetet eredményesen támogatni képes infokommunikációs alrendszer-modellbe, nagy kihívások elé állítja az infokommunikációs szervezői állományt. Szükségesnek tartom áttekinteni a hat rendszerszolgáltatást annak érdekében, hogy világosan meghatározható legyen e szolgáltatások tartalma a KM erők informatikai hálózatának minimális katonai követelményei között. Internetes világunkban az elektronikus levelezés és a csatolt fájlok küldése automatikus és magától értetődő szolgáltatás a magáncélú kapcsolattartás területén a polgári életben. Katonai vonatkozásban az túllépte a személyek közötti kapcsolattartás szintjét és a parancsnoki vezetés eszközévé vált az írott információk továbbítására, a csatolásban elhelyezhető hang- és videófájlok továbbítására is. A megfelelő kapacitású tárhely, valamint a felhasználók adatait tartalmazó globális címlista lehetőséget biztosít a felhasználók keresésére és néhány személyes adatának (szolgálati hely, telefon és telefax mellék, VoIP és VTC IP címei, szervezeti tagság és egyéb elérhetőségek és címek) megismerésére. A globális címlista teljes körű hálózati elérése alapkövetelmény. A felhasználók munkavégzését megkönnyíti, ha a korábban, az internet magáncélú használata 276 Joining, Membership and Exiting Instructions, Csatlakozási (Kapcsolódási), Részvételi (Üzemeltetési/Kapcsolat fenntartási) és Kilépési Utasítások. 277 Joining Membership Exiting 172

173 folyamán megszokott szoftverrendszer 278 kerül alkalmazásra, ami jelentősen lerövidíti a levelezőprogram és a globális címlista üzemeltetésének megismerési és alkalmazási idejét. A rendszerüzemeltetés szempontjából indokolt a megfelelő tűzfal telepítése és a Domain Name Server 279, valamint az üzenetküldő protokoll (pl. SMTP 280 ) konfigurálása. Hálózatos rendszerekben a fájlszerverek tárolt információinak elérése, a koncentrált adatgyűjtés megkönnyítésére portált, portálokat kell létrehozni és annak széleskörű elérését meg kell teremteni. Ezért ki kell alakítani egy olyan portált (kezdőlapot), ahonnan kiindulva egyrészt a nyílt és a hálózat minősítési szintjéhez illesztett minősített információk közötti keresés megvalósulhat, másrészt a portál szolgáltatási között szerepelnie kell a keresett fájlok letöltési, és a saját fájlok feltöltési lehetőségének is. Többnemzeti alkalmazás esetén kialakított több tartományú portálelérés, illetve más tartományokban üzemelő adatbázisokban megvalósuló keresés, adatok fel és letöltése érdekében az informatikai hálózat szervezésekor figyelemmel kell lenni a tartományok átjárhatóságára és a megfelelő jogosultságok szabályzására. A közel valós idejű kapcsolattartást megvalósító beszélgető (Chat) szolgáltatás eredményesen alkalmazható, redundáns kapcsolattartási forma a felhasználók között. Az azonos tartományokban (domain) a nemzetközi gyakorlatsorozat tapasztalatai alapján 281 az Extensible Messaging and Presence Protocol (XMPP) lehet az irányadó kapcsolatfelépítési forma. Ezen felül a polgári szolgáltatók által tervezett speciális szoftverek, vagy más fejlesztések is alkalmazhatók e szolgáltatás biztosítására. Figyelemre méltó jelenség a polgári életben megszokott okostelefonokra irt beszélgető, valamint fájlcserélő szoftverek (applikációk) katonai célú felhasználása 282. E témakörben több katonai kutatás folyik a taktikai chat szolgáltatás kiterjesztésére a háttérben futó fájlok, képek (mozgókép is) megosztásával. A többnemzeti alkalmazásokban ki kell alakítani a közös protokollokat 283, amelyek alkalmazásával e szolgáltatás a különböző tartományokban és platformokon is üzemeltethető. A különböző tartományokban telepített chat-szerverek adatfolyamainak koordinációja a mindenkori keretnemzet feladata. 278 Például Microsoft operációs rendszerek és a Microsoft Office csomag. 279 A 4x8 számból álló IP (IPv4) címeket megérthető, megjegyezhető kifejezésekre cseréli, azaz a tartományneveket kezeli, és az ügyfélprogramok kérésére megadja a tartománynevekhez tartozó IP címet. Ha az IP nem ismert, továbbítja a kérést a hierarchiában közvetlenül fölötte álló DNS-kiszolgálónak. 280 Simple Message Transfer Protocol: Kapcsolati számítógép szerverek közötti protokoll az elektronikus levelek ( ) továbbítására (1982. évi RFC 822). 281 Combined Endeavor gyakorlatsorozat 282 Ilyen szolgáltatók és szolgáltatások (szoftverek, applikációk): WhatsApp, Line, Wechat, imessage, Viber, BlackBerry Messenger 283 Protokoll szabályok és iránymutatások, vezérlő elvek összessége, amelyek meghatározzák az információ formátumát és továbbítási módját. 173

174 A Videó Telekonferencia szolgáltatás biztosítása a hálózatos rendszerekben alapvető a parancsnokok és törzsek személyes kapcsolattartásának megkönnyítésére. Az azonos hálózatban üzemeltetett VTC-tagállomások között szabványosított protokollokkal valósulhat meg a hang és a kép (videó jel) továbbítása. Az érvényben lévő nemzetközi szabvány alapján a H.323 (VTC), a H.263, H.261, H.264, H.265 (Video Encoding), G.722.1c, G.711 (Audio Encoding) kerülnek alkalmazásra. A VTC berendezések alapvetően IP-hálózati COTS termékek. A VoIP szolgáltatás lehetővé teszi az azonos és az eltérő tartományok közötti IP-alapú hangátvitelt, amely alapvetően támaszkodik a nemzetközi szabványokra és ajánlásokra 284. Az alkalmazandó protokollok a Session Initiation Protocol (SIP) és a Real-time Transport Protocol (RTP). A különböző előhívó számok és a jogosultságok meghatározása, kiosztása többnemzeti szervezést igényel. A VoIP hálózatok kialakításakor figyelembe kell venni a többnemzeti tartományokból kiinduló, vagy az ide érkező hívások kapcsolati felépítésének igényét és intézkedni szükséges a megfelelő átjárók és a kapcsolódó tűzfalak telepítéséről és üzemeltetéséről is. A modern számítógépes hálózati rendszerek tervezésekor szükséges a későbbi informatikai rendszer minősítési szintjének meghatározása, amely hadműveleti feladatszabást igényel. A jelenlegi gyakorlat alapján a hadszíntéri információk védelméért és a megfelelő minőségbiztosítás érdekében elsősorban minősített (zárt) informatikai hálózatok alkalmazása a célszerű, azonban a minősítéssel nem rendelkező adatok és az internet elérése érdekében a nyílt, nem nyilvános informatikai hálózat kialakítása is alapkövetelmény. A 32. ábrán egy idealizált elméleti sémát mutatok be a KM erők nyílt, nem nyilvános hang- és adatkapcsolatainak szemléltetésére. A VSAT terminálra a műholdas kapcsolaton keresztül érkező nyílt információ tűzfalon keresztül a polgári szolgáltató által biztosított és konfigurált, távmenedzselhető útválasztóra jut, ahonnan akár közbeiktatott aktív kapcsolóelemen keresztül az analóg és/vagy digitális (VoIP) hang és adatkapcsolati hálózat kerül kialakításra (távbeszélő és telefax szolgáltatás). A katonai szerv által telepített és menedzselt útválasztóra csatlakoznak tűzfalon és kapcsolóelemen keresztül az adatkapcsolati végpontok alhálózati munkaállomásai (nyomtatói) és telefax berendezései. A bemutatott séma, annak változata alkalmas a jelenleg a Magyar Honvédség által bérelt szolgáltatásként megvalósuló VSAT terminál és a 284 STANAG 4056, STANAG 4591, RFC

175 lecsatlakozó alhálózatok áttekintésére. A KM erők szempontjából a nyílt, nem nyilvános hálózatok alkalmazása csak meghatározott esetekben engedélyezett. 32. ábra. A KM erők nyílt informatikai hálózatának kialakítása 285 A minősített informatikai hálózat kialakításához meg kell tervezni a hálózati címkiosztást, ami nagy körültekintést igénylő szakfeladat. A nyílt, nem nyilvános informatikai hálózatba tervezett számítógépek és aktív hálózati elemek esetében a szoftveres hálózatok beépített szolgáltatását is alkalmazhatjuk (DHCP 286 ). A hálózati címkiosztáshoz meg kell határozni a hálózati aktív eszközök és a végponti elemek IP-címeit, alhálózati címeket és az alapértelmezett átjárókat a hálózati címek között. A KM erők minősített informatikai hálózatát az IPv4 címkiosztás szabályai szerint érdemes tervezni, mivel e zárt hálózatban a hálózati aktív eszközök, valamint a végponti 285 Forrás: a szerző 286 Dynamic Host Configuration Protocol, azaz Dinamikus Állomáskonfiguráló Protokoll. Szerver-kliens alapú protokoll, alkalmazásával a TCP/IP hálózatra csatlakozott számítógépek (kliensek), mint hálózati végpontok automatikusan megkapják a hálózat használatához szükséges beálltásokat (hálózati cím IP, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró). 175

176 munkaállomások száma bizonyosan nem lépi át a címtartományokban kiosztható IP-címek maximális értékét 287 [145]. Az IP-cimeken túl meg kell határozni az alhálózati maszk 288 értékét is. Az alhálózati maszk az IP-cím részekre osztásához szükséges, segítségével meghatározható, egy IP-címben mennyi bit tartozik a hálózati, és mennyi a munkaállomás azonosítóhoz 289. Az IPv4 címkiosztás szabályai alapján öt címosztályt különböztethetünk meg, azonban ebből az A, B és C osztályú címeket alkalmazhatjuk a KM erők minősített informatikai hálózatának kialakításakor. Az A-osztályú címek esetében az első oktettet használjuk a hálózatunk azonosítására, a maradék három oktett a munkaállomások azonosítására alkalmas 290. Ebben az esetben igen nagy mennyiségű (akár 16 millió) munkaállomás foglalható a hálózatba, amely feltételezi a megfelelő szintű munkaállomáshierarchia kialakítását. A B-osztályú címek esetében az első két oktett tartalmazza a hálózati azonosítót, az utolsó két oktett pedig a munkaállomások azonosítója 291. A három vizsgált címosztály közül tehát ez a típus biztosítja a hálózati és munkaállomás címek optimális arányát, azaz a B-osztályú címzés megfelel a közepes vagy nagyméretű informatikai hálózatok igényeinek. A C-osztályú címek az első három oktettet alkalmazzák a hálózati azonosító megkülönböztetésére, míg az utolsó nyolc bit a munkaállomások azonosítására szolgál 292. A C-osztályú címek esetében tehát jelentős számú hálózat alakítható ki, viszonylagosan csekély számú munkaállomás címzésével [146]. A IPv4 címeket további címalosztályokra bonthatjuk az alhálózati maszk változtatásával. Az alapértelmezett átjárók a hálózatok közötti TCP/IP protokollok cseréjét könnyítik meg, ezeket útválasztó aktív elemeknek 293 nevezzük. Az adott végponti munkaállomáson rögzített, az adott álhálózatot más álhálózatokkal összekötő, összekapcsoló útválasztót 287 Az IPv4 címzési rendszer az IP-címek kialakításához 4 bájtos (32 bites) számokat használ. A maximálisan kiosztható IPv4 címek száma megközelítőleg 4,3 milliárd (2 32 = ). Az IPv4 címek négy részre kerülnek osztásra és a decimális megfelelőjükkel helyettesítve, pontokkal elválasztva jelöljük (Dotted Decimal Notation DDN). 288 Subnet mask 289 Az alhálózati maszk esetében a hálózati azonosító hosszúsága meghatározható a rendelkezésre álló bitek (1) értékéből. Az alhálózati maszk bitértéke tehát 1, ahol az IP-címben a megfelelő bitérték hálózati azonosítóhoz tartozik. A hálózati címet megkapjuk, ha az IP-cím és az alhálózati maszk között bitenként elvégezzük az ÉS műveletet (RFC 950). 290 Az A-osztályú IP-cím tartománya: , összesen munkaállomás-cím kialakítására alkalmas. Alapértelmezett alhálózati maszk decimális formában: A B-osztályú IP-cím tartománya: , összesen hálózat, hálózatonként megközelítőleg munkaállomással. Alapértelmezett alhálózati maszk decimális formában: A C-osztályú IP-cím tartománya: , összesen hálózat, hálózatonként 254 munkaállomással. Alapértelmezett alhálózati maszk decimális formában: Útválasztó aktív elem: router 176

177 alapértelmezett átjárónak nevezzük. A KM erők által alkalmazott útválasztók üzemelhetnek rejtjelkulcsokkal védetten is. A KM erők minősített informatikai hálózata számára mindhárom osztály IP-címzése alkalmazható, hiszen mind az alkalmazott hálózatok, mind a munkaállomások száma megengedi e címosztályok alkalmazását. A 33. ábrán követhető a KM erők és az elöljárók, valamint az együttműködők informatikai rendszerének konfigurációja, valamint az a hálózati IP-cím kiosztása egy változatban. 33. ábra. A hagyományos és a KM erők informatikai hálózatának IP-kiosztása 294 Az ábrán követhető a KM erők minősített informatikai rendszerének felépítése, amely alapvetően műholdas (VSAT) kapcsolatra épülő, nyílt és minősített útválasztó elemekből, átviteli csatornazáró elemekből és egyéb kapcsolóelemekből álló komplex hálózat, melynek IP-cím kiosztása a C-osztályú címeket használja, gondosan megtervezett alhálózati maszkok 294 Forrás: a szerző 177