A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, augusztus 22., péntek 99. szám Ára: 980, Ft TARTALOMJEGYZÉK 129/2003. (VIII. 22.) Korm. r. Az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülõ pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeirõl, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetrõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (VIII. 22.) Korm. r. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (VIII. 22.) Korm. r. A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról /2003. (VIII. 22.) Korm. r. Az egyes kutatás-fejlesztési tárgyú jogszabályok módosításáról /2003. (VIII. 22.) Korm. r. A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (VIII. 22.) ESZCSM r. Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzésérõl /2003. (VIII. 22.) FVM r. Az afrikai sertéspestis elleni védekezésrõl /2003. (VIII. 22.) FVM r. A tehéntej termékpálya szabályozásáról szóló 5/1997. (I. 30.) FM rendelet módosításáról /2003. (VIII. 22.) FVM r. Az étkezési alma orosz piacon történõ értékesítéséhez igénybe vehetõ export-visszatérítésrõl /2003. (VIII. 22.) FVM r. A rendkívüli állapot idején nélkülözhetetlen hadkötelesek meghagyásáról szóló 27/1994. (V. 31.) FM rendelet módosításáról /2003. (VIII. 22.) FVM HM e. r. A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/1997. (III. 12.) FM HM együttes rendelet módosításáról /2003. (VIII. 22.) IM r. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekrõl /2003. (VIII. 22.) PM r. A hadkötelesek rendkívüli állapot idejére való meghagyásáról szóló 14/1994. (IV. 30.) PM rendelet módosításáról /2003. (VIII. 22.) KE h. Tábornoki elõléptetésrõl /2003. (VIII. 22.) KE h. Tábornoki kinevezésrõl /2003. (VIII. 22.) KE h. Rendõr dandártábornok kinevezésérõl /2003. (VIII. 22.) KE h. Nyugállományú rendõr dandártábornoki kinevezésrõl /2003. (VIII. 22.) Korm. h. A Magyar Köztársaság Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Együttmûködési Egyezmény aláírásáról /2003. (MK 99.) MSZH közl. A PORTÁL BUDAPEST Nemzetközi Nyílászáró, Üvegipari, Kapu- és Árnyékolástechnikai Szakkiállításon bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl Oldal Helyesbítés

2 7760 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/99. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 129/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelete az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülõ pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeirõl, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetrõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról A honvédelemrõl szóló évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) ának i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülõ pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeirõl, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetrõl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az R. melléklete a jelen rendelet melléklete szerinti angol és francia nyelvû feliratokkal ellátott emblémákkal egészül ki. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök Melléklet a 129/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelethez

3 2003/99. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7761 A Kormány 130/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelete a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (2) bekezdése a következõ m) o) pontokkal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:),,m) jövedelem: eltérõ rendelkezés hiányában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minõsül; n) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelõszülõ, testvér; o) közös háztartás: a biztosított és közeli hozzátartozóinak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett azonos lakóhelye. 2. Az R. a 11/A. -t követõen a következõ alcímekkel és 11/B 11/E. -sal egészül ki:,,méltányosságból engedélyezhetõ egészségügyi szolgáltatások 11/B. (1) Az Ebtv a (1) bekezdésének a) pontja alapján a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatás térítési díja, vagy annak egy része méltányosságból akkor vállalható át, ha azt a biztosított a MEP-pel, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal szerzõdéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti méltányossági kérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél vagy a munkahelye szerint illetékes Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnál nyújthatja be. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), továbbá a kérelemhez mellékelni kell: a) az ellátás (beavatkozás) szakmai indokoltságát alátámasztó orvosi dokumentumokat, b) az ellátást (beavatkozást) végzõ egészségügyi szolgáltató megnevezését, továbbá nyilatkozatát a beavatkozás elvégzésének, illetve az orvos szakmai szempontból indokolt ellátásnak a vállalásáról, annak várható költségérõl, valamint implantátum vagy egyéb speciális eszköz esetén a magyarországi forgalmazó árajánlatát, c) fogászati rekonstrukció esetén a kezelési tervet, valamint a megyei szakfõorvos véleményét a beavatkozás szakmai indokoltságáról, d) a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élõk által a kérelem benyújtását megelõzõ 12 hónapban megszerzett jövedelemrõl. (4) A MEP vagy a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság a kérelem beérkezésétõl számított 8 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a biztosítottat, ha a kérelem nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat. A biztosítottnak a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül kell a hiánypótlásnak eleget tennie. A biztosítottat a hiánypótlásról szóló felszólításban tájékoztatni kell arról, hogy a határidõ elmulasztása esetén az eljárás megszüntetésre kerül. (5) A MEP, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság az ellenõrzõ fõorvos szakvéleményével, javaslatával ellátott kérelmet a kérelem beérkezését vagy a hiánypótlási határidõ lejártát követõ 8 napon belül felterjeszti az OEP-hez. 11/C. (1) A 11/B. szerinti kérelem elbírálása során figyelemmel kell lenni a kérelmezõ jövedelmi viszonyára és kiemelt szempont az orvos szakmai indokoltság vizsgálata. (2) Implantátum, egyéb speciális eszköz árának átvállalására irányuló kérelemnél vizsgálni kell, hogy a) az a születési vagy késõbb bekövetkezett rendellenesség korrekciója során, vagy üzemi balesetbõl, foglalkozási megbetegedésbõl eredõ egészségkárosodás esetén kerül-e felhasználásra, b) a fejlõdési rendellenesség egyéb terápiával orvosolható-e, c) a deformitás kialakulását megelõzte-e orvosi beavatkozás vagy valamilyen balesetbõl származó trauma. (3) A fõigazgató döntésérõl értesíteni kell a biztosítottat, a beavatkozást elvégzõ egészségügyi szolgáltatót és a MEP-et, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságot. A kérelem elutasítása esetén az elutasítás indokát közölni kell a biztosítotton kívül a kezelõorvossal is. (4) Az átvállalt térítési díj összegét az OEP a beavatkozás elvégzése után, a kórházi zárójelentés vagy a klinikai

4 7762 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/99. szám összefoglaló, valamint a beavatkozás, illetve a felhasználásra került anyag, eszköz költségét igazoló számla szolgáltató által történõ megküldését követõen utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére. A számlának tartalmaznia kell a biztosított nevét, TAJ számát, valamint a beavatkozás idõpontját és az azt végzõ orvos aláírását, pecsétjét. Méltányosságból engedélyezhetõ gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás ártámogatása 11/D. (1) A biztosított az Ebtv a (1) bekezdésének b) d) pontjai szerinti méltányossági kérelmét az OEP-hez nyújthatja be. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait, TAJ számát, és a kérelemhez mellékelni kell: a) 3 hónapnál nem régebbi kórtörténeti összefoglalót, amely igazolja, hogy a biztosított kizárólag az igényelt termékkel, illetve ellátással kezelhetõ, látható el; b) gyógyszerre vagy különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerre vonatkozó kérelem esetén az a) és d) e) pontokban foglaltakon kívül: ba) a biztosítottat kezelõ szakorvos javaslatát, amelybõl megállapítható a kért gyógyszer vagy különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszer neve, kiszerelése, pontos dózisa, a gyógyszerváltás, tápszerváltás indokoltsága (az eddigi terápiák, illetve az új kezelések várható hatékonysága), a támogatás idõtartama, bb) Magyarországon forgalomban nem lévõ gyógyszer esetén, a kezelõorvos kérelmére az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) által engedélyezett és kiadott,,járóbeteg Gyógyszer Igénylõ Lap -ot, bc) az adott indikációra nem törzskönyvezett gyógyszer esetén a kezelõorvos által megkért elõzetes OGYI engedélyt; c) gyógyászati segédeszközre vonatkozó kérelem esetén, az a) és d) e) pontokban foglaltakon kívül: ca) a biztosítottat kezelõ szakorvos javaslatát, amelybõl megállapítható a gyógyászati segédeszköz neve, az eszköz szükségességének indokoltsága, a támogatás idõtartama, cb) társadalombiztosítási ártámogatásban nem részesülõ gyógyászati segédeszköz esetén a magyarországi gyártó vagy forgalmazó árajánlatát, valamint az eszköz megfelelõségét igazoló dokumentációt, cc) a rendelésre jogosult orvos igazolását, ha a biztosított ellátásához az egy vényre felírható gyógyászati segédeszköz mennyiség nem elegendõ; d) a kezelõorvos által külön jogszabály szerint kiállított vényt; e) a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élõk által a kérelem benyújtását megelõzõ három hónapban megszerzett jövedelemrõl. (3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén az OEP-nek a 11/B. (4) bekezdésében foglaltak szerint kell értelemszerûen eljárnia. 11/E. (1) A 11/D. szerinti kérelem elbírálása során vizsgálni kell a betegség súlyosságát, az orvos szakmai indoklást, az alkalmazott és a kérelmezett kezelések, ellátások költségét és hatékonyságát, továbbá a biztosított jövedelmi helyzetét. Az OEP-nél mûködõ tanácsadó testület a fõigazgató kérésére a kérelmet szakmailag véleményezi. (2) A kérelmezett támogatás megállapítása legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén a kihordási idõre történhet. Kivételesen indokolt esetben a külön jogszabályban megállapított kihordási idõtõl eltérõ, az ellátás biztonságát garantáló határozott idõre is történhet a megállapítás. (3) Az OEP fõigazgatója által engedélyezett ártámogatás esetén az engedélyezés igazolásával ellátott vényt postán meg kell küldeni a biztosítottnak, továbbá az engedélyezésrõl egyidejûleg írásban tájékoztatni kell a kezelõorvost, valamint egyedi gyártású gyógyászati segédeszköz esetén a gyártót vagy a forgalmazót. A biztosítottat tájékoztatni kell arról is, hogy az egyedi import gyógyszert melyik gyógyszertárban, a gyógyászati segédeszközt melyik gyártónál, forgalmazónál válthatja ki. (4) A kérelem elutasítása esetén az elutasítás indokát közölni kell a biztosítotton kívül a kezelõorvossal is. 3. Az R. 31/A. -a helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép, továbbá az R. a következõ 31/B 31/G. -sal egészül ki:,,méltányosságból engedélyezhetõ pénzbeli ellátások 31/A. Méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. -a szerint biztosítottnak minõsülõ személy részére engedélyezhetõ terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz, ha a biztosított az ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idõvel nem rendelkezik, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A felsorolt ellátások megállapítására méltányosságból egyéb esetben nincs lehetõség. 31/B. (1) Az Ebtv ának a), b), f) és g) pontjában meghatározott táppénz méltányosságból ideértve a biztosítási jogviszony megszûnését követõ keresõképtelenség esetét is a keresõképtelenség idõtartamára, legfeljebb azonban az igényjogosultság megszûnését követõ hat hónapra engedélyezhetõ. (2) A táppénz folyósításának idõtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának idõtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. (3) Nem engedélyezhetõ méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogo-

5 2003/99. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7763 sultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül. 31/C. (1) Az Ebtv ának c) és d) pontjában meghatározott keresõképtelenség esetén a táppénz méltányosságból legfeljebb a gyermek egyéves koráig engedélyezhetõ. (2) Az Ebtv ának e) pontjában meghatározott keresõképtelenség esetén a táppénz méltányosságból engedélyezhetõ az Ebtv a (1) bekezdésének c) e) pontja szerinti idõtartamra. 31/D. (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes MEP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresõképtelenség várható idõtartamáról. (2) Táppénz méltányosságból történõ engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszûnését követõ 15 napon belül nyújtható be. (3) A MEP a hiányosan benyújtott kérelem esetén a 37. (4) bekezdésében foglaltak megfelelõ alkalmazásával jár el. (4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított a) biztosításban töltött idejére, b) 30 napnál hosszabb megszakítást megelõzõ biztosítási idejének tartamára, c) jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlõ körülményeire. (5) A táppénz idõtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhetõ. (6) A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszûnését követõ idõtartamra történõ meghosszabbítása a MEP ellenõrzõ fõorvosának javaslatára engedélyezhetõ. (7) A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszûnését követõ naptól lehet megállapítani. 31/E. Az Ebtv ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes MEP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának idõtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának idõtartamát azonban az újabb keresõképtelenség alapján járó táppénz folyósításának idõtartamába be kell számítani. Méltányosságból engedélyezhetõ egyszeri segély 31/F. (1) Az Ebtv a (2) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is. (2) Egyszeri segélyben részesíthetõ az a biztosított, akinek a) az egészségi állapotában kedvezõtlen változás, egészségkárosodás következett be, és b) a kérelmében elõadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és c) a kérelme a 11/B 11/E. -ok alapján nem bírálható el, vagy d) a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítása az Ebtv ának (1) bekezdése alapján méltányosságból nem engedélyezhetõ. (3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy évben részesült-e segélyben. 31/G. (1) A 31/F. szerinti segélykérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és a TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggõ orvosi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élõk által a kérelem benyújtását megelõzõ három hónapban megszerzett jövedelemrõl. (2) A hiányosan benyújtott kérelem esetén a MEP a 31/D. (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (3) A segélyezési eljárás során, a körülmények tisztázása érdekében a biztosított lakóhelye szerint illetékes MEP környezettanulmányt végezhet. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelete a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról A Kormány a honvédelemrõl szóló évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. -ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

6 7764 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/99. szám A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a) a Miniszterelnöki Hivatalra, a minisztériumokra, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó országos hatáskörû szervekre és központi hivatalokra, valamint ezek centrális alárendeltségû közigazgatási szerveire, b) a külön jogszabályban 1 meghatározott helyi védelmi igazgatási szervekre, c) a külön jogszabályban 2 meghatározott honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevõ más szervekre, d) a külön jogszabályban 3 meghatározott vagyoni szolgáltatásra kötelezettekre (a továbbiakban: szolgáltatók). Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) felelõs teljesítõ szervek: ágazati ellátási felelõsséggel az ágazatot irányító miniszter (a továbbiakban: ágazati miniszter), területi ellátási felelõsséggel a külön jogszabályban 4 meghatározott illetékes fõvárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban: megyei védelmi bizottság) elnöke, valamint azok akik a követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási igényeinek teljesítéséhez szükséges vagyoni szolgáltatások biztosításáért elsõdlegesen felelõsek, a pénzellátásért felelõs Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, a statisztikai adatszolgáltatásért a külön jogszabályban 5 foglaltak keretein belül felelõs Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke; b) gazdaságfelkészítés: a védelem- és a gazdaságpolitika részét képezõ tervszerû, folyamatos, békeidõben folytatott tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során a feladatok végrehajtásába bevont közigazgatási szervek és a szolgáltatók felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhetõ gazdaságmozgósítás feladataira, az erõforrások védelmi célú felszabadítására; 1 A Hvt c) pontja. 2 A Hvt. 66. (1) bekezdése. 3 A Hvt. 69. (3) bekezdése. 4 A Hvt. 15. (1) bekezdése. 5 A statisztikáról szóló évi XLVI. törvény. c) gazdaságfelkészítési feladatok: a békeidõszaki felkészülési szolgáltatások, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos tervezés, beruházás, készletezés, kapacitásfenntartás, adatgyûjtés és adatszolgáltatás; d) gazdaságfelkészítési szerzõdés: a gazdaságfelkészítési feladatok ellátására vonatkozó szerzõdés; e) gazdaságfelkészítési tervezés: a védelemgazdasági alapterv négyévenkénti elkészítési és évenkénti rendszeres felülvizsgálati folyamata; f) gazdaságmozgósítás: a külön jogszabály 6 alapján kormánydöntéssel elrendelhetõ intézkedés vagy intézkedések rendszere, amely a nemzetgazdasági erõforrásoknak a gazdaságmozgósítási helyzet hatékony kezelése érdekében történõ szabályozott igénybevételét teszi lehetõvé; g) gazdaságmozgósítási feladat: kormányintézkedés, illetve a külön jogszabályban 7 meghatározott igénybevételi eljárás során elrendelt, vagy gazdaságmozgósítási szerzõdésben kikötött vagyoni szolgáltatás, valamint a külön jogszabályban 8 meghatározott honvédelmi munkakötelezettség alapján elrendelt munkateljesítés; h) gazdaságmozgósítási helyzet: ha) a kihirdetett minõsített idõszak, hb) a minõsített idõszaki fenyegetettség kialakulásának közvetlen kockázatát jelentõ esemény, helyzet, ha okszerûen lehet számolni a minõsített idõszak kihirdetését indokoló esemény bekövetkezésének valószínûségével, hc) a minõsített idõszak kihirdetését nem indokoló olyan hazai vagy nemzetközi esemény, állapot, amely veszélyezteti az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, a természetes és az épített környezetet, a közrendet és közbiztonságot, az alkotmányos rendet, a nemzetközi stabilitást, hd) a katonai válságreagálási 9, béketámogató mûveletben 10 vagy nemzetközi segítségnyújtásban 11 való közremûködés [a hb) hd) pontok a továbbiakban együtt: egyéb gazdaságmozgósítási helyzet]; i) gazdaságmozgósítási elõszerzõdés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó elõszerzõdés; 6 A Hvt. 8. (1) bekezdés d) pontja. 7 A Hvt a. 8 A Hvt (1) bekezdése. 9 A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdéshez történõ csatlakozásáról és a Szerzõdés szövegének kihirdetésérõl szóló évi I. törvény 5. cikk. 10 Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló évi I. törvény VI. fejezet, az évi I. törvény nem 5. cikk hatálya alá esõ béketámogató mûveletek. 11 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló évi LXXIV. törvény 3. d) pontja.

7 2003/99. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7765 j) gazdaságmozgósítási szerzõdés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó szerzõdés; k) követelménytámasztó szervek: a fegyveres erõket, rendvédelmi szerveket felügyelõ miniszterek, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter; a szövetséges fegyveres erõk tekintetében a Kormány; a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom mûködése tekintetében az ágazati miniszterek; a bíróságok tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalának vezetõje; a lakosság ellátása tekintetében az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke; l) minõsített idõszak: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 19. -a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli állapotnak, illetve a 19. -a (3) bekezdésének i) pontja alapján szükségállapotnak kihirdetett idõszak, vagy a 35. -a (1) bekezdésének i) pontja alapján veszélyhelyzetnek minõsített, illetve a 19/E. -a (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott esemény; m) minõsített idõszaki ellátás: a gazdaságmozgósításnak a 3. a) c) pontjaiban foglalt alapfeladatai minõsített idõszak esetén; n) rögzített hadiipari kapacitás: a gazdaságmozgósítási feladatra kijelölt szolgáltató olyan békeidõszakban nem üzemelõ hadiipari szolgáltató kapacitását jelenti, amelyet a Kormány annak minõsített; o) vagyoni szolgáltatás: a külön jogszabályban 12 meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás; p) védelemgazdasági alapterv: a gazdaságfelkészítési tervezés során a tervezõ szervek által elkészített dokumentum; q) törzskészlet: a tartalékok egyes elemeire meghatározott, minimális állandóan raktáron tartandó mennyiségnek megfelelõ készletszint; r) védelmi célú hányad: az egyes állami tartalékok gazdaságmozgósítási célra készletezett elemeinek összessége. A gazdaságmozgósítás alapfeladata 3. A gazdaság mozgósításának alapfeladata a vagyoni szolgáltatások biztosítása a) a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek mozgósításához és mozgósítás utáni mûködéséhez, b) a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot a Magyar Köztársaság területén végrehajtó szövetséges fegyveres erõk ellátásához, c) a lakosság alapvetõ élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati, ipar- és közszükségleti cikkekkel valamint alapvetõ köz- és egészségügyi szolgáltatásokkal történõ ellátásához, 12 A Hvt. 69. (3) bekezdése és a 191. (1) bekezdés a) d) pontjai. d) az ország közigazgatási rendszerének zavartalan mûködéséhez, e) a társadalom és a nemzetgazdaság mûködõképességének fenntartásához, szükség esetén e funkciók helyreállításához. A gazdaságfelkészítési tevékenység 4. (1) A gazdaságmozgósítási helyzetek kezelésére való felkészülés érdekében az 1. -ban felsorolt szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytatnak. (2) A gazdaságfelkészítési tevékenység magában foglalja: a) az 5. -ban részletezett gazdaságfelkészítési tervezést, b) a gazdaságfelkészítési feladatok ellátását, c) jogszabály-elõkészítõ tevékenységet, d) a külön jogszabályban 13 meghatározott gazdaságmozgósítási célú intézkedési tervek elkészítését. (3) A gazdaságfelkészítési feladatok végrehajtásának finanszírozása külön jogszabályok 14 rendelkezései alapján történik. (4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogszabályelõkészítõ tevékenység a gazdaság rendkívüli mûködésére vonatkozóan kiterjed a) a külön jogszabályban 15 meghatározott minõsített idõszaki rendkívüli intézkedéseknek és az egyéb szükséges gazdaságmozgósítási rendelkezéseknek a békeidõszaki hatályos jogszabályokba való beépítésének kezdeményezésére, b) speciális, minõsített idõszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabálytervezetek elõkészítésére. A gazdaságfelkészítési tervezés 5. (1) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tervezõ szervek védelemgazdasági alaptervet készítenek. (2) Tervezõ szervek a következõk: a) központi tervezõ szerv: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, b) ágazati tervezõ szervek: a minisztériumok és az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó országos hatáskörû szervek, valamint az MNB, továbbá az OIT Hivatala, 13 A Hvt. végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. (2) bekezdése, 14. (1) bekezdése, 35. (2) bekezdése. 14 A Hvt. 8. (4) bekezdésének b) pontja, 13. (2) bekezdésének c) pontja, 15. -ának (7) bekezdése, 18. -ának (3) bekezdése, 19. -ának (6) bekezdése, valamint a Vhr. 2. -a, 6. -a, 17. -ának (2) (3) bekezdése, 19. -ának (5) bekezdése. 15 A Hvt

8 7766 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/99. szám c) területi tervezõ szervek: a megyei védelmi bizottságok és az ágazati tervezõ szervek területi szervei, d) helyi tervezõ szervek: a külön jogszabályban 16 meghatározott helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek, e) a 6. -ban foglaltak szerint kijelölt szolgáltatók (a továbbiakban: kijelölt szolgáltatók). (3) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének folyamata magában foglalja a) a követelménytámasztó szervek által a nemzetgazdaságtól igényelt, a békeidõszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erõforrás-igény felmérését, b) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való mûködéséhez, valamint a követelménytámasztó szervek a) pont szerinti többlet erõforrás-igényének biztosításához szükséges ágazati és import igények felmérését, c) a lakosság minõsített idõszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezését, d) az a) c) pontok szerinti igények kielégítésére vonatkozó tervek elkészítését, e) a gazdaságfelkészítés békeidõszaki egyszeri és folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezését, f) a minõsített idõszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben felmerült igények kielégítéséhez a pénzügyi fedezet tervezését, az ehhez szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését, g) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási teljesítõképességének ellenõrzõ vizsgálatát, h) a gazdaságfelkészítési szerzõdések és a gazdaságmozgósítási elõszerzõdések megkötését, valamint a gazdaságmozgósítási szerzõdések elõkészítését, i) a védelmi célú tartalékok összetételének, forrásának és minõségmegóvó cseréjének tervezését, j) a kijelölt szolgáltatók gazdaságmozgósítási feladatai végrehajtásához szükséges erõforrás-igény kielégítésének tervezését, k) a statisztikai tényadatok gyûjtését a nemzetgazdaság békeidõszaki folyamatairól. (4) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének és rendszeres felülvizsgálatának folyamatát a központi tervezõ szerv koordinálja. Az ágazati tervezõ szervek az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó országos és területi szervek részére, a megyei védelmi bizottságok a helyi tervezõ szervek részére határozzák meg a védelemgazdasági alapterv elkészítéséhez szükséges tervezési feladatokat. (5) A gazdaságfelkészítési tervezés ágazati feladatai végrehajtásának irányítását az ágazati tervezõ szervek a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak végrehajtására létrehozott, külön jogszabályban 17 meghatározott önálló szervezeti egységek útján látják el. (6) A gazdaságfelkészítési tervezés területi feladatait a területi tervezõ szervek végzik: a megyei védelmi bizottságok titkárságai gazdaságmozgósítási szakreferens alkalmazása mellett a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával; az ágazati tervezõ szervek területi szervei az (5) bekezdésben megjelölt önálló szervezeti egységek vezetõjének irányításával. (7) A gazdaságfelkészítési tervezés helyi feladatait a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával a helyi tervezõ szervek végzik. (8) A védelemgazdasági alapterv fejezetek elkészítését és rendszeres felülvizsgálatát a (3) bekezdés a) a) c) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az illetékes követelménytámasztó szervek, b) a d) és a h) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az ágazati miniszterek és a megyei védelmi bizottságok, c) az e) f) pontjaiban foglaltak tekintetében a tervezõ szervek javaslatai alapján a pénzügyminiszter, d) a g) pontjában foglalt feladatok tekintetében a pénzügyminiszter egyetértésével a gazdasági és közlekedési miniszter, e) az i) pontjában foglalt feladat tekintetében a tartalékolásért felelõs szervek vezetõi (a továbbiakban: felelõs vezetõ), f) a j) pontjában foglalt feladat tekintetében a kijelölt szolgáltatók, g) a k) pontjában foglalt feladat tekintetében a tervezõ szervek, valamint a külön jogszabályban 18 foglaltak keretein belül a KSH és területi igazgatóságai végzik. (9) A védelemgazdasági alaptervet, valamint az abban foglaltak és a speciális minõsített idõszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabályi rendelkezések érvényesülését elõsegítõ, a 4. (2) bekezdés d) pontjában foglalt gazdaságmozgósítási célú intézkedési tervet a tervezõ szerv vezetõje hagyja jóvá. A területi és a helyi tervezõ szerveknél az intézkedési tervet minden esetben az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének, míg a kijelölt szolgáltatók esetében a kijelölõ tervezõ szervnek az egyetértésével kell jóváhagyni. 16 A Hvt a. 17 A Vhr. 5. (3) bekezdése. 18 A statisztikáról szóló évi XLVI. törvény.

9 2003/99. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7767 A szolgáltatók kijelölése, a gazdaságmozgósítási feladat meghatározása 6. (1) A szolgáltatókat gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére központi hatáskörben a gazdasági és közlekedési miniszter, ágazati hatáskörben az ágazati miniszter, területi hatáskörben a megyei védelmi bizottság elnöke, helyi hatáskörben a polgármester javaslatára az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke jelöli ki. A központi és az ágazati hatáskörben kijelölt szolgáltatót az illetékes tervezõ szervek egyeztetett jóváhagyásával, a kapacitásának megfelelõ mértékben gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére területi és helyi hatáskörben is ki lehet jelölni. (2) A szolgáltatókat a kijelölésükrõl és a számukra meghatározott általános feladatról az illetékes miniszter rendeletben, az illetékes megyei védelmi bizottság határozatban értesíti. (3) A szolgáltatók kijelölését és részükre az általános gazdaságmozgósítási feladat meghatározását évente egyszer a meghagyásba bevont szervek jegyzékének pontosításával megegyezõ, külön jogszabályban 19 meghatározott határidõvel felül kell vizsgálni. (4) A központi és az ágazati hatáskörben meghatározott egyedi gazdaságmozgósítási feladatot az illetékes miniszter határozza meg, amirõl a kijelölt szolgáltató értesítésével egyidejûleg az illetékes megyei védelmi bizottságot is tájékoztatni kell. (5) A kijelölt szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság iránymutatása szerint a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében végzik a külön jogszabályban 20 meghatározott tevékenységeket. A gazdaságmozgósítási feladat végrehajtásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében szükség szerint az 5. (3) bekezdésének j) pontja szerinti, a védelemgazdasági alapterv részét képezõ igénykielégítési tervet, illetve a 4. (2) bekezdésének d) pontja szerinti gazdaságmozgósítási célú intézkedési tervet készítenek. Nyilvántartásukban folyamatosan átvezetik a számukra meghatározott gazdaságmozgósítási feladattal kapcsolatos, valamint az elérhetõségi adataikban idõközben bekövetkezett változásokat, és a változásokról 30 napon belül értesítik a kijelölõ tervezõ szervet. (6) A kijelölt szolgáltatónak a gazdaságmozgósítási feladat ellátásából anyagi hátránya nem származhat. Ha a szolgáltatás teljesítése során a szolgáltatónak kára keletkezik, részére külön jogszabályok 21 alapján kártalanítás jár. 19 A Vhr (6) bekezdése. 20 A Hvt. 66. (2) bekezdésének a), c) és f) pontjai. 21 A Hvt a és a Vhr a. Stratégiai érdekû kapacitások 7. (1) Honvédelmi szempontból stratégiai érdekûnek minõsülnek a rögzített hadiipari, a védelmi okokból hazai termelésbõl biztosítandó és a specialitásuk miatt importból nem biztosítható anyagokat, eszközöket, felszereléseket gyártó kapacitások, az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó információt feldolgozó, továbbító, fogadó, valamint a titkos információgyûjtésre szolgáló eszközöket gyártó vagy javító kapacitások. (2) A honvédelmi szempontból stratégiai érdekû gazdálkodó szervezeteket a gazdasági és közlekedési miniszter a honvédelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel és az ágazatért felelõs miniszterrel egyeztetett javaslatára a Kormány jelöli ki. Adatszolgáltatási kötelezettség 8. (1) A gazdaságfelkészítési tervezéshez szükséges adatokat a szolgáltatók külön jogszabályban 22 meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége alapján a tervezõ szervek gyûjtik be. (2) A tervezõ szervek a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a külön jogszabályban 23 meghatározott országos statisztikai adatgyûjtési programban szereplõ adatgyûjtések alapján és más a nemzetgazda[sági folyamatokat leíró igazgatási célú adatbázisok aktuális adatállományából, eseti jelleggel, az e rendelet hatálya alá esõ adatbirtokos szervtõl személyes adatokra nem vonatkozó kigyûjtéseket kérhetnek. Gazdaságfelkészítési szerzõdések, gazdaságmozgósítási elõszerzõdések és szerzõdések 9. A gazdaságfelkészítési feladat ellátására az illetékes miniszter, illetve a megyei védelmi bizottság elnöke mint megrendelõ a kijelölt szolgáltatóval gazdaságfelkészítési szerzõdést köt, amelynek teljesítése során felmerülõ kiegészítõ költségek tervezésekor a külön jogszabályok 24 alapján kell eljárni. 22 A Hvt. 16. (2) bekezdése és a 191. (1) bekezdés d) pontja. 23 A statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 11. (1) bekezdése. 24 A Hvt. 8. (4) bekezdésének b) pontja, 13. -a, 15. -ának (7) bekezdése, 18. -ának (3) bekezdése, valamint a Vhr. 2. -a, 6. -a, 17. (2) (3) bekezdése.

10 7768 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/99. szám 10. (1) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére a felelõs teljesítõ és a követelménytámasztó szerv együtt mint megrendelõk a kijelölt szolgáltatóval gazdaságmozgósítási elõszerzõdést kötnek. A gazdaságmozgósítási elõszerzõdés megkötése után a követelménytámasztó szerv elkészíti a kijelölt szolgáltatóval a gazdaságmozgósítási szerzõdés tervezetéhez az igényspecifikációt. (2) A megrendelõk és a kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó döntést követõen a gazdaságmozgósítási elõszerzõdés alapján megkötik a gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére elõkészített gazdaságmozgósítási szerzõdést. (3) A rögzített hadiipari kapacitások gazdaságmozgósítási helyzeti mûködésének biztosítása érdekében az illetékes miniszter a kapacitás fenntartójával a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló elõirányzat terhére kapacitás-fenntartási szerzõdést köt. (4) A rögzített hadiipari kapacitások korszerûsítésére, bõvítésére szolgáló fejlesztésekre az illetékes miniszter a külön jogszabályban 25 nevezett forrás terhére kormánydöntés alapján, kapacitás-fejlesztési szerzõdéssel támogatást nyújt. (5) A szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság általi kijelölésénél, valamint a gazdaságmozgósítási elõszerzõdések, a gazdaságmozgósítási szerzõdések, a kapacitás-fenntartási és -fejlesztési szerzõdések, valamint a védelmi célú állami tartalékok kezelésére (beszerzés, tárolás, minõségmegóvó csere) vonatkozó szerzõdések megkötésénél a külön jogszabályban 26 meghatározott közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni. 11. (1) A kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetben külön intézkedés alapján a felkészülés során általa elõkészített és az 5. (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen jóváhagyott terv szerint látja el feladatát. (2) A gazdaságmozgósítási szerzõdések teljesítésének pénzügyi fedezetét a követelménytámasztó szervek részére az 5. (3) bekezdésének f) pontja szerint tervezett gazdaságmozgósítási költségvetési átcsoportosítások biztosítják. (3) A gazdaságmozgósítási elõszerzõdéssel nem biztosított szolgáltatások esetében a követelménytámasztó szervek a gazdaságmozgósítási helyzetben megvásárolják a feladataik végrehajtásához szükséges vagyoni szolgáltatásokat a részükre a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosított forrás terhére. A védelmi célú tartalékok 12. (1) A Kormány a gazdaságmozgósítási igények azonnali, biztonságosabb kielégítése érdekében védelmi célú állami tartalékokat (a továbbiakban: tartalékok) tart fenn. (2) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tartalékból való kielégítési formába a következõ ágazati besorolású termékek, félkész termékek, anyagok (a továbbiakban együtt: termékek), gyártóeszközök, berendezések, segédeszközök (a továbbiakban együtt: eszközök) biztosítása sorolható: a) ipari termékek, eszközök, különösen haditechnikai, hadfelszerelési és közlekedési eszközök, b) hírközlési és informatikai eszközök, c) mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek, d) egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyászati eszközök, e) vízügyi és árvízvédelmi termékek, f) pénzeszközök. (3) A tartalékok rendeltetésük, illetve összetételük szerinti csoportosítása: a) Gazdaságbiztonsági Tartalék (a továbbiakban: GT): a külön jogszabályban 27 meghatározott védelmi célú hányadában a nemzetgazdaság vagy egy ágazat gazdaságmozgósítási helyzeti mûködését, a lakosság alapvetõ ellátását és védelmét, valamint a mozgósított fegyveres erõk és rendvédelmi szervek feladatai végrehajtását szolgáló, lehetõleg több felhasználói igény kielégítésére alkalmas áruk elsõsorban ipari termékek, félkész termékek, alapanyagok és pénzeszköz, b) Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: ÁEüT): a külön jogszabályban 28 meghatározott rendeltetésû orvostechnikai eszközök, mûszerek, gyógyszer, kötszer, egyéb egészségügyi fogyóanyagok, szükséggyógyintézetek mûködtetéséhez szükséges felszerelések, 25 A Hvt. 8. (4) bekezdésének b) pontja, 13. (2) bekezdésének c) pontja, valamint a Vhr. 2. -a és 6. -a. 26 A közbeszerzésekrõl szóló évi XL. törvény 6. i) pontja. 27 A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet. 28 Az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet.

11 2003/99. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7769 c) Állami Céltartalék (a továbbiakban: ÁC): az érintett miniszterek gazdaságfelkészítési és -mozgósítási feladataiban meghatározott fontosabb termelési, szolgáltatási, védelmi és helyreállítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetetlen anyagok, alkatrészek, félkész és késztermékek, tárgyi eszközök, valamint a speciális célú termékek minõsített idõszaki beszerzését szolgáló nemesfém tartalék, d) Pénztartalékkészlet (a továbbiakban: PT): az ország pénzforgalmának mindenkori zavartalan biztosításához szükséges bankjegytartalék. (4) A tartalékok tekintetében az állam tulajdonosi jogait a felelõs vezetõ gyakorolja: a) a GT tekintetében a külön jogszabályban 29 kijelölt miniszter, b) az ÁEüT tekintetében külön jogszabály 30 alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, c) az ÁC tekintetében az a miniszter, akinek védelmi felkészüléssel összefüggõ feladatai végrehajtásának biztonságát szolgálja a tartalék, d) a PT tekintetében az MNB elnöke. (5) A felelõs vezetõ a tartalékolással összefüggõ feladatait saját felelõssége megtartása mellett átruházhatja költségvetési szervre, illetve egyéb gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: tartalékkezelõ). (6) A felelõs vezetõ köteles rendszeresen ellenõrizni, illetve ellenõriztetni a kezelésében lévõ tartalék minõségét, mennyiségét, továbbá a tartalék kezelésére vonatkozó elõírások megtartását. A tartalék kezelésével és nyilvántartásával összefüggõ tevékenységek végrehajtásáról a felelõs vezetõ az (5) bekezdésben meghatározott tartalékkezelõ útján, az 5. (5) bekezdésében megjelölt önálló szervezeti egységek szakmai felügyelete révén gondoskodik. (7) Az egyes tartalékok kapacitástartalmát vagy összes vagyonértékét a Kormány határozza meg, kivéve a PT-t, amelynek nagyságát az MNB elnöke állapítja meg. Az egyes tartalékok összetételét, a törzskészlet szintjét a felelõs vezetõk a GT és az ÁEüT esetében a feladatban érintett miniszterek egyetértésével állapítják meg. (8) A tartalékok készletfejlesztésével, -átstrukturálásával kapcsolatos költségeket egyedi kormánydöntés alapján a központi költségvetés külön jogszabály 31 szerint biztosítja. A frissítõ cserék tervezett lebonyolításához a követelménytámasztó szervek biztosítják a tartalékelemek jóváhagyott terv szerinti kivásárlását. A tartalékok rendszeres minõségmegóvó cseréje érdekében a követelménytámasztó szervek békeidei szükségletük beszerzésénél egyéb feltételek teljesülése esetén kizárólag a tartalékkezelõtõl vásárolnak. 29 A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet. 30 A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet. 31 A Vhr. 2. -a. (9) A tartalékok fenntartási költségeit a felelõs vezetõ a felügyelete alatt lévõ költségvetésben külön jogszabály 32 szerint tervezi, illetve részben vagy egészben a gazdálkodás bevételeibõl fedezi. Szükség esetén a felelõs vezetõ javaslatot tesz a Kormánynak a fenntartáshoz szükséges költségvetési forrásokra. (10) A felelõs vezetõ a tartalék összetételében, vagyonértékében bekövetkezett változásokról a gazdaságmozgósítási tevékenységrõl készítendõ éves jelentésben a központi tervezõ szerv útján tájékoztatja a Kormányt. A felelõs vezetõ éves beszámoló jelentéséhez a központi tervezõ szerv szempontokat állapíthat meg. (11) A tartalékokkal való gazdálkodás, a bevételek és ráfordítások elszámolása, a vállalkozásból származó bevételek felhasználása az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei 33 által szabályozott módon történhet. A tartalékkezelõ a pénzügyi beszámolási kötelezettségének a számvitelrõl szóló évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben 34 foglalt módon és határidõre köteles eleget tenni. 13. (1) Minõsített idõszakban a követelménytámasztó szerv térítés ellenében igénybe veheti a tartalékokból a részére fenntartott elemeket. Az ellenérték fedezetét a 11. (2) bekezdésében foglaltak szerint számára biztosított forrás jelenti. (2) Egyéb gazdaságmozgósítási helyzet esetén a Kormány dönt a tartalékelemek igénybevételérõl, és minden esetben intézkedik a visszapótlás módjáról, forrásáról és határidejérõl. (3) A tartalékok egyes elemeibõl a felelõs vezetõ ideiglenes készletrevételt, illetve ideiglenes felszabadítást engedélyezhet. A készletszint csökkentése a törzskészlet szintjéig maximum 12 hónapos idõtartamra történhet. Különösen indokolt esetben lehetséges a tartalék törzskészletet is érintõ felszabadítása, meghatározott idõpontig történõ visszapótlási kötelezettséggel, a gazdasági és közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével. 32 A Vhr. 6. -a. 33 A kincstári vagyon kezelésérõl, értékesítésérõl és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekrõl szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 11.) Korm. rendelet. 34 A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

12 7770 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/99. szám (4) A tartalékkezelõk az állami tartalékban lévõ ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközöket bérbe adhatják azzal a feltétellel, hogy azok szükség esetén gazdaságmozgósítási helyzetben azonnal átadhatók és felhasználhatók legyenek. (5) Az ideiglenes készlet-igénybevétel és az ideiglenes készletrevétel esetén tartalékolási díjat, a késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot kell fizetni. Informatikai rendszer 14. A gazdaságfelkészítési tervezés és a gazdaságmozgósítási tevékenység hatékony támogatása érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter a nemzetgazdaság folyamatait leíró aktuális információk fogadására kész, megfelelõ jogosultsággal közvetlen hozzáférést biztosító adatbázisokat, valamint állandó telepítésû és hordozható számítógépeket tartalmazó, központi állomásból és a tervezõ szerveknél kihelyezett munkaállomásokból álló informatikai rendszert mûködtet. A Kormány 132/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelete az egyes kutatás-fejlesztési tárgyú jogszabályok módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CXXI. törvény 69. -ának (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogramról szóló 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KMÛFA R.) 2. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az Alapprogram forrása az éves költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében jóváhagyott elõirányzat. Az Alapprogram bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett elõirányzat-felhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni. Záró rendelkezések 15. Az 1. a) c) pontjaiban meghatározott szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytató szervezeti egységei személyi állományának tagjai a polgári védelmi kötelezettségüket külön jogszabály 35 alapján munkakörük ellátásával teljesítik. 16. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A védelemgazdasági alaptervet elõször évben kell elkészíteni. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 35 A polgári védelemrõl szóló évi XXXVII. törvény 21. b) és j) pontjai. 2. A KMÛFA R. 3. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Az Alapprogram eszközeinek kezelésével, ideértve különösen az Alapprogram forrásainak pályázati úton történõ felhasználása elõkészítésével, lebonyolításával, nyilvántartásával és ellenõrzésével, illetve az Alapprogram forrásai más úton történõ felhasználásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda mint kezelõ (a továbbiakban: kezelõ) végzi, és a Magyar Államkincstárnál vezetett számla feletti rendelkezés tekintetében a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Oktatási Minisztériumot teljes jogkörrel képviseli. 3. A KMÛFA R. 4. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Alapprogram eszközei a következõ jogcímeken használhatók fel:),,b) kutatás-fejlesztési eredmények adaptálására és hasznosítására szolgáló beruházások, önálló innovációs, fej-

13 2003/99. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7771 lesztési tevékenységek támogatására, valamint a kutatásfejlesztés infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére; 4. A KMÛFA R. 5. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,5. (1) A támogatás nyújtása vissza nem térítendõ, részben vagy egészben visszatérítendõ támogatásként, kutatás-fejlesztést finanszírozó bankhitel kamatainak átvállalásával történhet. (2) A támogatás feltételeirõl, a visszafizetési kötelezettség mértékérõl, ütemezésérõl az oktatási miniszter nevében eljáró kezelõ és a felhasználó szerzõdésben állapodik meg. (3) A pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint, illetve kérelemre elõleg adható. Az elõleg összegére és folyósításának módjára az államháztartás mûködési rendjérõl szóló szabályokat kell alkalmazni. (4) Az e rendelet 4. -a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt jogcím alapján nyújtott támogatások kutatás-fejlesztési támogatásnak minõsülnek, az e rendelet 4. -a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt jogcím alapján nyújtott támogatások beruházási támogatásnak minõsülnek. (5) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 15. -ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitását, kutatás-fejlesztési támogatás esetén a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 12. -a szerint, beruházási támogatás esetén a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 29. -a szerint kell értelmezni, a támogatás terhére elszámolható költségek körét pedig a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint kell meghatározni. (6) Beruházási támogatás esetén a támogatásban részesülõnek vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelõen öt évig folyamatosan fenntartja és mûködteti, továbbá a beruházás 25%-át saját forrásból finanszírozza, amelybe az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatás nem számítható be. Beruházási célú támogatásból szinten tartás nem finanszírozható. (7) Érzékeny ágazatok, nagyberuházások a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet VI. és VII. fejezetében foglaltakkal összhangban támogathatók. (8) Az e rendelet 4. -a (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján nyújtott támogatások csekély összegû támogatásnak minõsülnek. Csekély összegû támogatásokra vonatkozóan a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. -ának (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. Amennyiben a kedvezményezett gazdálkodási formája vállalkozás, akkor csekély összegû támogatás jogcímen három év alatt kapott támogatásainak jelenértéke nem haladhatja meg a százezer eurónak megfelelõ forint összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedõ vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek. (9) Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt kedvezményezett térségekben helyezkedik el, a támogatás mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésében foglaltakat is. 5. A KMÛFA R. 6. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az Alapprogram eszközei terhére három évet meghaladó kötelezettség nem vállalható. Az adott költségvetési éven túl fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás idõpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség idõpontjában a rendeltetésszerû mûködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. 6. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól szóló 251/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKFP R.) 3. -a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,a Kincstárnál vezetett számla feletti rendelkezés tekintetében a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (a továbbiakban: kezelõ) a 4. (4) bekezdésének b) pontja szerinti döntésre figyelemmel az Oktatási Minisztériumot teljes jogkörrel képviseli. 7. Az NKFP R. 5. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Támogatásban részesülhet bármely olyan belföldi székhelyû jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek felsõoktatási intézmé-