Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye szakképzési helyzetéről. Készíttette: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Átírás

1 Készíttette: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2018

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, aktualitások A hazai oktatási rendszer jellemzői A középfokú oktatás intézményrendszere, képzési lehetőségek A duális szakképzés Kamarai garanciavállalás A kereskedelmi és iparkamarák szakképzési feladatai Szakképzési tanácsadói hálózat tanulószerződések, együttműködési megállapodások A gyakorlati képzés dokumentumai Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok Szakmai versenyek Szintvizsgák Szakmai záróvizsgák Mestervizsgáztatás Pályaválasztás, pályaorientáció Szakképzési ösztöndíj Fogalomtár egyszerűen és közérthetően Rövidítések jegyzéke Fontosabb hatályos jogszabályok jegyzéke

3 1. Bevezetés, aktualitások A hazai szakképzés az elmúlt években jelentős változásokon ment át, hiszen tulajdonképpen sor került a szakképzési rendszer teljes átalakítására, a duális szakképzési modell bevezetésére. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a szakképzésben tanulók száma, a szakmatanulás presztízse évről-évre esett vissza, a szülők inkább a szakgimnáziumi vagy gimnáziumi képzéseket tartották gyermekük számára megfelelő alternatívának. Ennek hatására a szakközépiskolában tanulók aránya országos szinten átlagosan 20% körüli a középfokú oktatásban tanulókon belül. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan alakultak az arányok, de összességében elmondható, hogy a megyei adatok kedvezőbbek az országosnál. Forrás: KIR-Stat 3

4 A következő táblázat az elmúlt tanévek létszámváltozásait mutatja szakképzésen belül, amelyből kiderül, hogy az elmúlt két tanév alatt bekövetkezett 2500 fő csökkenés 1/5-e a Forrás: KIR-STAT szakközépiskolai, de ami riasztóbb, hogy 4/5-e a szakgimnáziumok ágazati évfolyamairól hiányzik. A gimnáziumi évfolyamok összesítése minimális emelkedést mutat a 4 osztályos képzésben. Szabályozási környezet változásai A december 18-i Magyar Közlönyben megjelent az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXCII. törvény. A módosítás összesen hét törvényt módosít, köztük a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvényt, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényt, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt, a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvényt, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényt és még két korábban megjelent módosító törvényt Főtevékenységként gyakorlati képzőket, illetve az egyéni vállalkozókat, mikrovagy kisvállalkozásokat érintő változások Megszűnt a főtevékenységű képzők definíciója! január 1-jétől nem az árbevételnek az igénybe vett gyakorlati képzési normatívához viszonyított aránya, hanem a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nagysága (árbevétele és alkalmazotti létszáma) vagy formája (egyéni vállalkozó) dönti el, hogy 12 tanulószerződésnél többel is rendelkezhete. A 12 fős szabály marad, tehát a kamara igazolása nélkül továbbra is csak legfeljebb 12 szerződéssel rendelkezhetnek. Ebbe a számba azonban nem kell beleszámítani a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat. 4

5 1.2. Elvi lehetőség a tanuló-előszerződés és a szakgimnázium évfolyamain köthető tanulószerződés megkötésére A szakgimnázium évfolyamán köthető tanulószerződésekkel kapcsolatban a jogszabály két jelentős feltételhez köti a kötés lehetőségét. A gyakorlatnak a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre kell irányulnia, és tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meg kell haladnia Kibővült a tanulószerződés kötésére jogosultak egyéb szervek, szervezetek köre Tanulószerződés keretében bekapcsolódhatnak a duális képzésbe a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező köznevelési intézmények is, feltéve, hogy költségvetési szervként működnek, vagy alapítványi, egyesületi, esetleg egyházi fenntartásúak. Ez a gyakorlatban: a szociális és pedagógiai szakképesítésekben lehet tanulószerződést kötni pl. óvodákkal és iskolákkal is. (Szt. 43. (2)) 1.4. Összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése évismétlés esetén A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette. (Szt. 26. (6a)) 1.5. A gyakorlati oktatói képzés és vizsga A képzés során a leendő szakoktatók a tanulók gyakorlati képzéséhez és az oktatott szakképesítés komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket sajátítanak el. - Követelmény: 2019/2020 tanévtől 5

6 1.6. Ágazati készségtanácsok megalakulása A testület folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a különböző gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat. Javaslatot tehet az Országos Képzési Jegyzék módosítására, a képzési tartalmak korszerűsítésére, a szakképzési rendszer működtetésére, valamint előrejelzéseket készít a képzés irányainak és céljainak meghatározása érdekében. Lényeges momentum, hogy a tanácsokban az adott gazdasági ágazat szereplői által kiválasztott képviselők vesznek részt, így a gazdasági igények közvetlenül megjelennek a szakmai tartalmak alakítása, formálása, továbbá az egész szakképzési rendszer fejlesztése során A finanszírozással kapcsolatos változások A tanulószerződés kötésére jogosult ún. egyéb szervek, szervezetek együttműködési megállapodás után is közvetlenül megkaphatják az állami támogatást. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy a tanulószerződéses támogatáshoz szükséges lépéssel teljesen azonos módon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára bejelentik: a szakképzési hozzájárulást együttműködési megállapodás keretében folytatott gyakorlati képzéssel teljesítik. 6

7 2. A hazai oktatási rendszer jellemzői A magyar oktatási rendszer az elmúlt időszakban több jelentős változáson ment keresztül, mely változások az oktatási rendszer minden szintjén jelentkeztek, és a hazai szakképzési rendszert is alapjaiban érintették. A középfokú oktatással kapcsolatos fontosabb tudnivalók előtt célszerű röviden áttekinteni a magyar oktatási rendszert, valamint néhány főleg a szakképzéshez köthető fontos fogalmat. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján, Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség hazánkban hat és tizenhat éves kor közé esik, a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, melyben a tanuló tizenhatodik életévét betölti. Magyarországon iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés keretében szerezhető szakképzettség. A hagyományos, iskolarendszerű, vagy nappali szakképzésben a tanulók többféle módon szerezhetnek szakképzettséget igazoló bizonyítványt. Az egyik lehetőség, hogy hároméves képzés végén jutnak szakmához, ebben a képzési formában az első évfolyamon alapvetően a szakiskolában történik a képzés, majd a második és harmadik évfolyamon van lehetősége a tanulóknak gyakorlatukat vállalati körülmények között eltölteni. Bizonyos esetekben a tanulók az érettségi mellett egy alap szakképesítést is megszereznek 7

8 vagy ugyancsak egy út a szakmaszerzéshez, ha az érettségi után úgynevezett technikusi képzésben vesznek részt. Az iskolarendszerű szakképzés esetén a tanuló tanulói jogviszonyban áll az oktatást végző intézménnyel. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben általában az iskolarendszerű szakképzésnél rövidebb idő alatt lehet szakképzettséget szerezni. Ebben a képzési formában, amit felnőttképzésnek is neveznek, többnyire az idősebbek, az alacsony végzettségűek vesznek részt vagy azok, akiknek valamilyen okból szakmai át- vagy továbbképzésre van szükségük. A felnőttképzéssel kapcsolatos szabályokat a felnőttképzési törvény tartalmazza. Fontos jellemzője a felnőttképzésnek, hogy az ebben résztvevők felnőttképzési szerződést kötnek a képzést végző intézménnyel és nem állnak azzal tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. A hazai szakképzés egyik speciális területe a felnőttoktatás, melynek fogalma gyakran keveredik a felnőttképzésével. Alapvető különbség, hogy amíg a felnőttképzés kifejezetten az iskolarendszeren kívüli képzésekre vonatkozik, addig a felnőttoktatás az iskolarendszerű szakképzéshez köthető. A felnőttoktatás olyan képzési formát jelent, melynél a tanuló családi, munkahelyi vagy valamilyen egyéb elfoglaltságához igazodó oktatásban vesz részt. A felnőttoktatás esetében figyelembe veszik a tanuló életkorából és már meglévő ismereteiből adódó sajátosságokat is. A felnőttoktatásban több munkarend szerint is folyhat az oktatás, azaz nappali, esti, levelező vagy akár távoktatás keretében is. Mivel 2015-től kezdődően Magyarországon a második szakképzés megszerzése is ingyenessé vált, a felnőttoktatás szerepe felértékelődhet, hiszen a jogszabályok értelmében a második szakképesítés kizárólag felnőttoktatásban szerezhető meg. A tanulók egyébként attól az évtől kezdődően, melyben 25. életévüket betöltötték, csak felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet. A jogszabályi változásoknak köszönhetően már a felnőttoktatásban is köthető tanulószerződés, melyről a későbbiekben esik szó részletesebben. Magyarországon a felsőoktatási intézményeknek is lehetőségük van ún. felsőfokú szakképzettséget adó szakképzés megszervezésére, melyet felsőfokú szakképzésnek neveznek. Az alapfokú és középfokú oktatás közötti átmenet biztosítása érdekében szükség esetén a tanuló úgynevezett Köznevelési Hídprogramban vehet részt. Ezek a programok segítséget nyújtanak a tanulók számára a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz. A Híd I. program keretében azoknak a fiataloknak a felkészítése folyik, akik ugyan alapfokú tanulmányaikat sikeresen elvégezték, de középfokú oktatási intézménybe nem nyertek felvételt. A Híd II. program olyan fiatalok számára kínál lehetőséget, akik az általános iskolát nem fejezték be, de tizenhatodik életévüket már betöltötték. Ez utóbbi program 2016 szeptemberétől Szakképzési Hídprogram néven él tovább. 8

9 A szakképzéshez szorosan kötődik a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj, melynek alapvető célja a gazdaság által igényelt, úgynevezett hiány-szakképesítések népszerűsítése. Az ösztöndíjjal azokat a tanulókat támogatják, akik az adott megyében hiányszakképesítésnek számító szakképesítést tanulnak A középfokú oktatás intézményrendszere, képzési lehetőségek a középfokú oktatásban Az alapfokú oktatásban a tanulók négy, hat vagy nyolc évfolyamot töltenek el, mely után középfokú oktatásba léphetnek. A középfokú oktatás szintjén már több lehetőség közül választhatnak a szülők és gyermekeik az érdeklődési körüknek, és képességeiknek megfelelően. A gimnáziumi képzések alapvetően négy évfolyamosak, de speciális esetekben beszélhetünk hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumokról is. A gimnáziumokban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára is választható a szakképzés, amikor is 2 évfolyam elvégzése szükséges a technikusi végzettséghez. A szakgimnáziumoknak (korábban szakközépiskola) négy középiskolai évfolyama van, melyek szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készítik fel a tanulókat. A négy középiskolai évfolyamon az általános műveltséget megalapozó képzés mellett az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, és az érettségi végzettség mellé egy alapfokú szakképesítést is kap a tanuló. A négy évfolyam elvégzése után a tanulóknak lehetőségük van a munkaerő-piacon elhelyezkedni, a felsőoktatásba lépni vagy szakképzési évfolyamon tovább tanulni (1 év), ahol a középiskolai évfolyamoktól eltérően már kifejezetten szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakgimnáziumokban tehát 4+1 éves képzésben vehetnek részt a tanulók. A szakközépiskola (korábban szakiskola) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A három évfolyamot lezáró szakmai vizsgán munkakör betöltésére jogosító bizonyítvány szerezhető. Ezt a hároméves képzési típust duális szakképzésnek is nevezik, melynek lényege, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a gyakorlati képzés aránya, míg az elméleti képzés ideje csökkent. A komplex szakmai vizsga letétele után, a már megszerzett, munkakör betöltésére jogosító szakképesítés birtokában a tanuló dönthet úgy, hogy érettségizni szeretne, amire egy 2 éves érettségire felkészítő képzés 9

10 keretében van lehetősége, azaz a szakközépiskolában 3+2 éves képzésben vehetnek részt a tanulók. A szakiskola kifejezés a korábban speciális szakiskolaként definiált intézmények új elnevezéseként jelenik meg a továbbiakban. Ebben az intézménytípusban elsősorban 4 éves alapképzés folyik, de rész-szakképesítések oktatására, tehát szakképzésre is van lehetőség. 2. ábra: Oktatási intézményrendszer A évi jogszabályi változásoknak köszönhetően a hazai szakképzés intézményrendszerében új szereplőként megjelentek a szakképzési centrumok, melyek alapvető célja a szakképző intézmények működtetésének optimalizálása, illetve a szakképzésbe áramló források eddiginél jóval hatékonyabb felhasználása. A szakképzési centrumokba tartozó intézmények esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős minisztérium gyakorolja a szakképzés irányítási és fenntartási feladatait. A korábban szakképző iskolaként működő intézmények a továbbiakban a szakképzési centrumok tagintézményeiként élnek tovább. A jogszabályok értelmében megyénként maximum 3, a fővárosban legfeljebb 10 szakképzési centrum alakítható meg. 10

11 Ennek megfelelően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3 szakképzési centrum jött létre, melyek közül egy Miskolcon, egy Ózdon, egy pedig Szerencsen működik. A szakképzési centrumok elsősorban a nappali rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai szakképzésben vannak jelen, de emellett a felnőttoktatás és a felnőttképzés területén is végzik tevékenységüket. A Miskolci Szakképzési Centrum a megyei szakképzési centrumok közül a legnagyobb, hiszen 15 szakképző iskolát tömörít. 1. táblázat 11

12 2. táblázat 3. táblázat 12

13 4. táblázat Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképző intézményeinek fenntartónkénti megoszlása Forrás: KIR-intézmények (1-4. táblázatok) 13

14 5. táblázat Középfokú iskolarendszer statisztikái a tanév vonatkozásában (B.-A.-Z.) Intézmény tipus Évfolyamok Létszám Lemorzsolódás Általános iskola 8. osztály osztály 6095 Szakközépiskola I. szakképző évfolyam 2682 Eredményesen végzők % 9. évfolyam % 12. évfolyam 1471 Szakgimnázium Szakképző évfolyamok* 4111 Eredményesen végzők 1949 Gimnázium 9. évfolyam évfolyam % * Ebből 825 fő Rendőr tiszthelyettes Egy évfolyamon tanulók összesen (I. évf.): 7672 Adott évfolyamon tanuló, nem azonos általános iskolai évfolyamról érkező tanuló létszám 1770 Szakképzés -. tanév Felnőtt Felnőtt Szakközépiskola 9-11 Szakgimnázium Szakgimnázium 9-12 okt. okt fő 1399 fő 3880 fő 6797 fő 1952 fő Gimnázium -. tanév évfolyam évfolyam Felnőtt okt fő fő 2108 fő Forrás: KIR-STAT adatok alapján, saját szerkesztés A középfokú iskolarendszerben a létszámadatok megoszlása megyénkben első ránézésre nem mutat akkora negatív elmozdulást a szakképző évfolyamok csökkenésére, mint országosan, viszont riasztó az adat, amely az előző évfolyamokon szakmájukat eredményesen befejezők létszámát hasonlítja össze a vizsgált évfolyam adataival. Szakközépiskola: kb. 46% végez eredményesen, egy évfolyamból Az elmúlt hónapokban megkérdezett gazdálkodó szervezetek mind arról számoltak be, hogy rövid idő alatt megszűnt a szakirányú szakképzettségű munkavállalók elérhetősége a munkaerőpiacon és keresik a lehetőséget a saját munkavállalók és tanulóképzés elindítására, 14

15 Gépészet Vendéglátóipar Egészségügy Szociális Építőipar Rendészet és közszolgálat Kereskedelem Közgazdaság Közlekedés, Informatika Könnyűipar Villamosipar és elektronika Közlekedésgépész Szépészet Képző- és iparművészet Épületgépészet Ügyvitel Agrár gépész Pedagógia Mezőgazdaság Turisztika Élelmiszeripar Faipar Kertészet és parképítés Bányászat Vegyész Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye szakképzési helyzetéről amely nélkülözhetetlen lesz már rövid-középtávon is a gazdaság pozitív pályán tartása és a további fejlesztések megvalósítása érdekében. 3. ábra Első szakképző évfolyamon tanulók száma, szakmacsoportos bontásban (B.-A.-Z.) Forrás: KIR-STAT-. tanév 3. A duális szakképzés A duális képzési rendszer Európa több országában évek, évtizedek óta kimagasló eredményekkel működik. A duális képzési modell alapelve, hogy a tanulók képzésében az oktatási intézmények és a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek közösen, a feladatokat egymás közt megosztva vesznek részt. Az iskolák feladata az elméleti képzés megszervezése, míg a gyakorlati képzésért a gazdálkodó szervezetek a felelősek. Magyarországon a hároméves szakképzést értjük duális szakképzés alatt, melyben az első, azaz kilencedik évfolyamon a tanulók gyakorlati képzése alapvetően az iskolában, a kilencedik évfolyamot követő összefüggő szakmai gyakorlattól, de legkésőbb a tízedik évfolyamtól kezdődően pedig a gazdálkodó szervezeteknél valósul meg. A duális szakképzési rendszer bevezetése jelentős változásokat eredményezett a szakképzés területén. A szakképzésben végbemenő változtatásokban a kamara meghatározó szerepet játszott, a kilencvenes évek közepétől kezdődően fokozatosan egyre nagyobb befolyással volt a szakképzési rendszer átalakítására. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2005-ben megalkotta középtávú szakképzési stratégiáját, melyben rávilágított a szakképzési rendszer 15

16 gyengeségeire, a fejlődést akadályozó tényezőkre és megoldási lehetőségeket kínált a döntéshozók részére. A szakképzési stratégia rámutatott, hogy a túlságosan elméletorientált szakképzés következtében csökkent a szakképzésben tanulók száma, valamint a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés is egyre inkább háttérbe szorult. A problémákat felismerve a döntéshozók a kamarával együttműködve megkezdték a szakképzés megújítását, mely fokozatosan ment végbe az elmúlt valamivel több, mint tíz évben. A kamara lépésrőllépésre haladt, folyamatosan egyre több szakma gondozását vette a minisztériumoktól, ami egyértelműen a gazdaság növekedő szerepvállalását jelezte. A kamara célkitűzése egybecsengett a kormányzati szándékkal, miszerint a szakképzési rendszer teljes átalakítására van szükség, amely elsősorban a szakképzésben tanulók számának és a gyakorlati képzési idő arányának növekedését célozza meg től kezdődően a kamara jelentős szerepvállalásával kormányzati szinten is megkezdődött a duális szakképzési rendszer bevezetésének előkészítése. Ettől kezdve a kamara egyre több kormányzati feladatot vett át, többek között újabb szakképesítések gondozását, valamint a kamara által gondozott szakképesítések tekintetében a kamara feladata lett a szakmai versenyek szervezése, a szintvizsgák megszervezése, a vizsgaelnöki delegálás, a szakmaszerkezeti javaslatokkal kapcsolatos feladatok ellátása. A kamara a kormánnyal kötött keretmegállapodás alapján megkezdte az Országos Képzési Jegyzék (rövidebben: OKJ) felülvizsgálatát, a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozását, melyek alapjaiban változtatták meg a szakképzési rendszert ben 48 szakképesítés esetében volt lehetőség arra, hogy kísérleti jelleggel beinduljon a duális szakképzés, amely közel tízezer tanulót érintett ben megjelent az új, felhasználóbarát OKJ, amely már jóval kevesebb szakképesítés tartalmazott, mint elődje. Ezután a kamara koordinációjával megkezdődött a szakképzési kerettantervek kidolgozása és elfogadása is, mely újabb jelentős lépést jelentett a duális képzés bevezetésében, és 2012-ben kísérleti jelleggel már az új tanügyi dokumentumok alapján indultak be a képzések hetvenhét szakmában. A duális képzési rendszer teljes körű bevezetésére szeptember 1-től került sor, amikor is már kilencvenöt új szakiskolai kerettanterv szerint indították az iskolák a képzéseket. A duális képzéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések bevezetése szükségessé tette, hogy a szakképzés és az ahhoz kapcsolódó területek jogszabályi háttere is felülvizsgálatra kerüljön, ennek eredményeként jelent meg és lépett hatályba január 1-jétől a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, illetve a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. A duális képzés további megerősítéséért 2015-ben bevezetésre került a kamarai garanciavállalás intézménye, melynek lényege a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezeteknél történő megszervezésének erősítése. Emellett 2014-ben és 2015-ben további 16

17 módosítások is életbe léptek, melyek a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzést kívánták ösztönözni Kamarai garanciavállalás A gyakorlati képzéssel kapcsolatos részletesebb információk előtt mindenképpen ki kell térni a kamarai garanciavállalás intézményrendszerére. A 2015-ben jogszabályban rögzített kamarai garanciavállalás alapvető célja a duális szakképzés további megerősítése. A kormányzat és a kamara egyöntetű elvárása, hogy minél több szakiskolai tanuló gyakorlati képzése valósuljon meg valós vállalati körülmények között, amelynek elengedhetetlen feltétele a tanulószerződések számának növekedése. Jelenleg Magyarországon a vállalkozások elenyésző része foglalkozik a tanulók gyakorlati képzésével, ami a tanulószerződések száma növekedésének egyik akadálya. A jogszabályi változások mind abba az irányba mutatnak, hogy ösztönözzék a gazdálkodó szervezeteket a gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódásra. A tanulószerződések számának emelkedését célozza a kamarai garanciavállalás is, melynek lényege, hogy csak azok a tanulók maradhatnak az iskolai tanműhelyekben gyakorlaton, akiknek a kamara névre szóló igazolást állít ki arról, hogy nincs számukra megfelelő gyakorlati képzőhely. Ebben az esetben a kilencedik évfolyam elvégzése után is maradhatnak az iskolai tanműhelyben. Ehhez természetesen fontos, hogy a kamara bővítse a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások körét, ami a jogszabályi változások óta folyamatosan valósul meg. A kamarai garanciavállalás bevezetésével várhatóan növekedni fog a tanulóképzést folytató gazdálkodó szervezetek, illetve a megkötött tanulószerződések száma is. A garanciavállalás intézménye a korábbiaknál szorosabb együttműködést feltételez a kamara és az iskolák között, ami a rendszer bevezetésének kezdeti fázisában feszültséghez vezethet. Ezek csökkentése érdekében a kamara igyekszik a törvény adta lehetőségeken belül az iskolák érdekeit is figyelembe venni, azonban ez a garanciavállalás alapvető célja értelmében korlátokhoz kötött. A kamarai garanciavállalás célja, hogy a tanuló gyakorlati képzéséről csak akkor gondoskodhat a szakképző intézmény, ha a gazdasági kamara nem tudja tanulószerződéssel gazdálkodó szervezetnél elhelyezni a tanulót. 17

18 4. A kereskedelmi és iparkamarák szakképzési feladatai A kereskedelmi és iparkamara egyre meghatározóbb szereplője a szakképzésnek, amit bizonyít, hogy az elmúlt időszakban egyre több szakképzéssel kapcsolatos feladat került át kamarai hatáskörbe, amelynek köszönhetően egyre jobban érvényesülhetnek a munkaerőpiaci igények a honi szakképzésben. A kamara által ellátott szakképzési közjogi feladatok igen szertágazóak, ezek részletesebben az alábbiakban kerülnek bemutatásra. 5. ábra Forrás: BOKIK 5.1. Szakképzési tanácsadói hálózat tanulószerződések, együttműködési megállapodások Mint ahogy a kamarai garanciavállalásról szóló fejezetből is kiderült, a tanulószerződés a duális szakképzési rendszer egyik legfontosabb eleme. A kamara már a kilencvenes évek közepétől komolyan foglalkozott a tanulószerződés intézményrendszerével, annak népszerűsítésével, aminek köszönhetően napjainkra közel 50 ezer hatályos tanulószerződés van már Magyarországon. 18

19 A tanulószerződésekkel kapcsolatos feladatokat a kamara szakképzési tanácsadói látják el. A tanácsadók feladata a vállalkozások, szülők, tanulók tájékoztatása a tanulószerződéses gyakorlati képzésről, mely közvetlenül hatással van a gyakorlati képzőhelyek és a tanulószerződések számának növekedésére. A tanácsadók feladata, hogy potenciális gyakorlati képzőhelyeket keressenek fel, minél több gazdálkodó szervezetet ösztönözve arra, hogy részt vegyen a tanulók képzésében. Emellett a tanulószerződésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok is a tanácsadói munka részét képezik. A tanácsadói hálózat részeként jelenleg Magyarországon több mint 150 tanácsadó segíti a vállalkozásokat és tanulókat. A szakképzési tanácsadók feladatai: tanulószerződés-kötéssel kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás, potenciális gyakorlati képzőhelyek felkutatása, kamarai garanciavállalással kapcsolatos tevékenység, együttműködési megállapodással összefüggő feladatok ellátása. A tanulószerződést a tanuló és az ő gyakorlati képzését vállaló gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet köti meg egymással, mely szerződés alapján mind a tanuló, mind a gazdálkodó szervezet kötelezettségeket vállal és jogokat szerez. A tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés a tanuló és a vállalkozás számára is számos előnnyel jár, melyek az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. A tanulószerződés előnyei a tanuló számára: a tanuló valós, termelési körülmények között sajátíthatja el tanult szakmája fortélyait, havonta, a jogszabályoknak megfelelő pénzbeli és egyéb juttatások illetik meg, társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, a tanulószerződéses képzési idő szolgálati idejébe beszámításra kerül, a gyakorlati képzőhelyen mutatott teljesítménye alapján tanulmányai befejezése után gyakorlati képzőhelyén munkát is kaphat, munkavállalási, elhelyezkedési esélyei tehát javulnak. A tanulószerződés előnyei a gazdálkodó szervezetek számára: a gazdálkodó szervezet saját maga nevelheti ki munkaerő-utánpótlását, a gyakorlati képzés költségei a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatóak, visszaigényelhetőek, 19

20 társadalmi felelősségvállalás. A szakképzésről szóló törvény értelmében a tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A tanulószerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, tehát a megkötött, de a kamara által nyilvántartásba nem vett tanulószerződés nem számít érvényesnek. Az előző bekezdésben megfogalmazott elv, hogy a tanulószerződés az első szakképzési évfolyam kezdetétől köthető, pontosításra szorul, mivel a szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a tanuló iskolai tanműhelyben vagy olyan gyakorlati képzőhelyen is töltheti gyakorlatát, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként szerepel a kamara nyilvántartásában. Ez utóbbi esetében köthető tanulószerződés már a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában is, azonban ez egyelőre kevésbé elterjedt formája a gyakorlati képzésnek, kevés ilyen tanműhely található a kamara nyilvántartásában. Általánosságban tehát elmondható, hogy a tanulószerződések túlnyomó többsége a kilencedik évfolyamot követő összefüggő szakmai gyakorlattól kezdve kerül megkötésre és a képzés idő végéig szól. A tanulószerződés kötésének feltételei a tanuló oldaláról: kizárólag iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulóval köthető, csak Magyarországon székhellyel rendelkező köznevelési intézményben tanulóval köthető, kizárólag tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulóval köthető, eredményes szintvizsgát tett tanulóval köthető (kivéve a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely esetében), a szakképesítésre előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelelő tanulóval köthető. Kivételt képeznek a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók, mivel az ő esetükben a képzés minden esetben ingyenes (tehát nem csak az első és második állam által elismert szakképesítés tekintetében), és tanulószerződés is köthető. A tanulószerződés kötésének feltételei a gazdálkodó és egyéb szervezetek részéről: a tanulószerződést kötő szervezet megfeleljen a jogszabályokban leírt feltételeknek, 20

21 a szervezet szerepeljen a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában. 6. ábra Tanulószerződések száma - területi kamaránként országosan: db Forrás: BOKIK, ISZIIR Tanulószerződések száma - B.-A.-Z * *2018. évi rész-adat 21

22 B.-A.-Z. megyei tanulószerződések megoszlása 2149; 41% 3055; 59% Miskolci tanulószerződések TSZ szám Miskolc nélkül TOP 10 szakképesítés, melyben a legtöbb Tanulószerződés van hatályban: Forrás BOKIK, ISZIIR A tanulószerződések megkötésének folyamatában a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának vannak jelentős feladatai. Mint korábban már olvasható volt, csak olyan gazdálkodó szervezet köthet tanulószerződést, amelyik szerepel a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában. A nyilvántartásba vételhez szükséges, hogy a vállalkozás tanulószerződés-kötési igényét jelezze a kamara felé, mely iskolai szakértők bevonásával ellenőrzi a képzés megkezdése előtt a gyakorlati képzőhelyeken rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket. A bevezető ellenőrzés után a kamara határozatot állít ki a gazdálkodó szervezet részére, melynek birtokában a tanulószerződés megköthető. Természetesen olyan gazdálkodók esetében, akik már évek óta folytatják a 22

23 gyakorlati képzést, bevezető ellenőrzés lefolytatására nincs szükség, ezek a vállalkozások a határozatban megnevezett szakképesítésekben, illetve a szakképesítéshez meghatározott létszámban fogadhatnak újabb tanulókat. A bevezető ellenőrzés részét képező elemek: a szervezet általános adatai, jogszabályi előírásoknak való megfelelősség ellenőrzése, a gyakorlati képzőhelyen rendelkezésre álló tárgyi eszközök minősítése, a gyakorlati képzőhelyen a gyakorlati képzés szempontjából releváns személyi feltételek ellenőrzése, munka- és balesetvédelmi szempontok figyelembe vétele, a szervezet működésének értékelése. A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzésére az ún. köztes ellenőrzések szolgálnak, melyek a tanulószerződéssel képző vállalkozások esetében évközi ellenőrzést jelent. A köztes ellenőrzés során a kamara, a tanuló elméleti képzéséért felelős iskola képviselőjével a gyakorlati képzőhelyeket minősíti. A köztes ellenőrzés során lehetőség nyílik az esetleges problémák kezelésére, a felmerült kérdések tisztázására. A köztes ellenőrzés célja, hogy folyamatközi ellenőrzési pontként képet adjon a gyakorlati képzés minőségéről. A köztes ellenőrzés során érintett területek: a szervezet általános adatai, jogszabályi előírásoknak való megfelelősség ellenőrzése, a gyakorlati képzőhelyen rendelkezésre álló tárgyi eszközök minősítése, a gyakorlati képzőhelyen a gyakorlati képzés szempontjából releváns személyi feltételek ellenőrzése, munka- és balesetvédelmi szempontok figyelembe vétele, a szervezet működésének értékelése. A köztes ellenőrzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyakorlati képzéshez kapcsolódó dokumentumok meglétére és szabályos vezetésére, valamint a tanulót megillető juttatások biztosításának kérdéskörére. A köztes ellenőrzés alapvető célja, annak vizsgálata, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet maradéktalanul eleget tesz-e a gyakorlati képzéssel vállalt kötelezettségeinek. Mind a bevezető, mind a köztes ellenőrzések országosan egységes szempontrendszer alapján kerülnek lefolytatásra. A nyilvántartásba vételi eljárás első szakaszában, a bevezető 23

24 ellenőrzések végzésekor, amennyiben bármilyen hiányosság felmerül, a sikeres bevezető ellenőrzést jelentő határozat mindaddig nem kerül kiadásra, míg a hiányosságok pótlása meg nem valósul. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy bizonyos vállalkozások nem vehetnek részt a tanulószerződéses gyakorlati képzésben, hiszen nem felelnek meg a képzés megkezdéséhez jogszabályban rögzített feltételeknek. A kamarának lehetősége van arra, hogy gazdálkodó szervezeteket eltiltson a gyakorlati képzés folytatásáról. Ezt általában a köztes ellenőrzés során felszínre kerülő hiányosság, vagy valamilyen a kamarához beérkező tanulói, szülői panasz kivizsgálása okozhatja. Mind a bevezető, mind a köztes ellenőrzések során a területileg illetékes kereskedelmi kamarák a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint járnak el. 6. táblázat A képzőhelyekre vonatkozó megyei összefoglaló adatok (B.-A.-Z.) A gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek száma a megyében 966 A gyakorlati képzéssel foglalkozó képzőhelyek száma a megyében A tanulószerződéssel képzett tanulók száma a megyében (2017.) A megyében a szakképző évfolyamokon tanulók száma (2017. okt. - KIR STAT) Hány képzőhely került bevonásra a gyakorlati oktatók támogatott 31 mestervizsgáztatása során Forrás: BOKIK 6.1. A gyakorlati képzés ellenőrzése Az utóbbi teljes időszakban, mintegy 650 ellenőrzés zajlott le, amelyből: Bevezető ellenőrzés: 247 db / Ebből 1 cég nem felelt meg Köztes ellenőrzés: A korábbi időszakban nem ellenőrzött képzőhelyeken a képzésre vonatkozó rendelkezések (személyi és tárgyi feltételek, tanulói juttatások stb.) megtartásának ellenőrzése, illetve a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok felülvizsgálata: 403 db Ellenőrzésben részt vett szakértők száma: 58 fő Szakértői névjegyzék fejlesztése: Képzőhely ellenőrzést végző szakértők képzése: 51 fő, és vizsgáztatása: 45 fő. A gyakorlati képzés folyamatközi ellenőrzése során, azaz a köztes ellenőrzések lefolytatásakor, az ellenőrzés egyik sarkalatos pontja a gyakorlati képzéshez kapcsolódó 24

25 dokumentumok megléte, szabályos, naprakész vezetése. A gyakorlati képzés megfelelő dokumentálásához több, a gyakorlati képzőhelyen egyszerre megtalálható dokumentum szükséges. Az egyik legfontosabb dokumentum a foglalkozási napló, amelyben a képzést folytató szervezet vezeti a képzés során megvalósuló szakmai gyakorlat tartalmát, illetve az ezekre fordított időt. Emellett a foglalkozási napló számol be a tanulók nyilvántartásáról, mulasztásaikról, illetve értékelésükről. A foglalkozási naplónak természetesen összhangban kell lennie a gyakorlati képzéshez kapcsolódó további dokumentumokkal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdálkodó szervezetek munkáját megkönnyítendő, tematikus foglalkozási naplókat készített számos szakképesítés tekintetében, melyek on-line állnak a képzők rendelkezésére. További kötelező dokumentum a munka-, baleset- és tűzvédelmi napló, mely szintén ellenőrzésre kerül. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést végző kötelessége a nála gyakorlatukat töltő tanulók munkavédelmi oktatása. A kötelező pénzügyi juttatások kifizetését igazoló pénzügyi dokumentumok is az ellenőrzések tárgyát képezik, hiszen a gyakorlati képzést végző havonta köteles a tanulónak pénzbeli juttatást fizetni. Ennek igazolása mára egyszerűsödött, mivel a gazdálkodó kizárólag banki átutalással teljesítheti a juttatások kifizetését. Emellett a társadalombiztosítás felé való bejelentést, a felelősségbiztosítás megkötését igazoló dokumentumokat is köteles a gyakorlati képzést folytató bemutatni. A gyakorlati képzéshez egyéb dokumentumok is kapcsolódnak, melynek vezetése nem a gyakorlati képzést folytatót terheli. Ilyen dokumentum a tanulói munkanapló vagy munkafüzet, illetve az iskolában megtalálható napló. Fontos megjegyezni, hogy az összes felsorolt dokumentum esetében szükséges, hogy összhangban legyenek egymással. Együttműködési megállapodás A tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés mellett a tanulók gyakorlati képzése együttműködési megállapodás alapján is történhet. Az együttműködési megállapodások száma elmarad a tanulószerződések számától, amit elsősorban az okoz, hogy a jogszabályi rendelkezések miatt jóval kevesebb esetben van lehetőség megkötésükre. A tanulószerződéssel összehasonlítva elmondható, hogy a tanulószerződés sokkal kedvezőbb megoldást nyújt a gazdálkodó szervezet és a tanuló számára is. Lényeges különbség a két képzési forma között, hogy az együttműködési megállapodás esetén a gyakorlati képzés szervezője az iskola, nem pedig a gazdálkodó szervezet. Az együttműködési megállapodás megkötésére az alábbi jogszabályi rendelkezések az irányadóak: 25

26 a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt idő 40%-nál kevesebb, a gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor, a gyakorlati képzés kiegészítő jellegű, összefüggő szakmai gyakorlatról van szó, abban az esetben, ha egyébként tanulószerződés nem köthető. Fontos megjegyezni viszont, hogy a tanulószerződéssel ellentétben együttműködési megállapodás a szakközépiskolák nem szakképzési évfolyamain tanulók esetében is megköthető, azaz a évfolyamon is van lehetőség az ilyen típusú megállapodások alkalmazására. Új elemnek tekinthető, hogy a évfolyam összefüggő szakmai gyakorlatának idejére is pénzbeli juttatás illeti meg a tanulókat Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok A megyei fejlesztési és képzési bizottságok alapvető feladata, hogy tevékenységükkel összehangolják a szakképzést a munkaerőpiac igényeivel. Ennek egyik legjobb módja a szakmaszerkezeti javaslatok összeállítása, melynek során a bizottságok elsősorban a gazdaság jelzéseire alapozva kialakítják az adott megyére vonatkozó beiskolázási arányokat és képzési irányokat ben a kamarák átvették az akkor még régiós szinten működő regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) működtetésének feladatait, ezzel is növelve a gazdaság szerepvállalását a szakképzés irányításában. A regionális szint után 2012-ben megyei szinten alakultak meg a bizottságok, amellyel lehetővé vált a megyei sajátosságok hatékonyabb képviselete. A bizottságok munkája folyamatosan változott, jelenleg legfontosabb feladatuk a szakmaszerkezeti javaslatok összeállítása, mely elsősorban az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában érvényesül. A szakképesítések szintjén összeállított javaslatok megfelelőek arra, hogy irányt mutassanak a szakképzés szereplői számára, jól kirajzolódnak, hogy mely területeken van szükség a képzési kapacitások növelésére, szinten tartására vagy akár csökkentésére. 26

27 7. ábra: Az MFKB szakmaszerkezeti javaslattételének folyamata Forrás: BOKIK A bizottságok a szakképesítéseket két kategóriába sorolják, ezzel jelezve, hogy az adott szakképesítés a munkaerőpiac szempontjából milyen helyzetben van. A kategorizálás meghatározza azt is, hogy a szakképző iskolák mely szakképesítések oktatásához kapnak költségvetési hozzájárulást és melyekhez nem. A gazdaság által igényelt szakmák a korlátozottan támogatott szakképesítések közé kerülnek, melyek esetében az intézmények jogosultak az állami költségvetési hozzájárulásra, azok a szakképesítések, amelyekre nincs szükség, a nem támogatott szakképesítések közé kerülnek, és ezeknél a szakképesítéseknél a képzés költségeire nem kapnak az iskolák költségvetési hozzájárulást. Ez utóbbi kategóriába tartoznak még azok a szakképesítések is, melyek az adott megyében nincsenek, esetleg korábban sem voltak az intézmények képzési kínálatában. A korlátozottan támogatott szakképesítés, mely esetében a bizottságok konkrét beiskolázási keretszámot határoznak meg a szakképesítések tekintetében, ezzel jelezve, azt, hogy egy-egy szakképesítés vonatkozásában célszerű növelni a beiskolázási létszámokat vagy azt, hogy ugyan szükség van a szakmában végzettekre, de a jelenlegi vagy a jelenleginél alacsonyabb létszám is elegendő a munkaerő-piaci szükségletek kielégítésére. A korlátozottan támogatott szakképesítések esetén meghatározásra kerül, hogy hány fő tanuló után kaphat az intézmény költségvetési hozzájárulást. 27

28 A hiány-szakképesítések vonatkozásában a Bizottságnak egy 25 szakképesítést tartalmazó rangsort kell felállítania, amelyben megjelennek az érettségire épülő szakmák is és külön figyelmet fordít az úgynevezett lányos szakmák körére. 7. táblázat MFKB javaslata a 2018/2019. tanév hiány-szakképesítései vonatkozásában Sorszám Hiány-szakképesítés azonosító Hiány-szakképesítés megnevezése száma Gépi forgácsoló Hegesztő Ipari gépész Kőműves Villanyszerelő Asztalos Mezőgazdasági gépész Gépgyártástechnológiai technikus Vegyipari rendszerkezelő Vegyész technikus Épület- és szerkezetlakatos Szociális gondozó és ápoló Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Mechatronikai technikus Ács Állattartó szakmunkás Gyártósori gépbeállító Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Gazda Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Magasépítő technikus Gyakorló ápoló Épületgépész technikus Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Női szabó 353/2017. (XI. 29.) Korm. rendelet - A 2018/2019. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2018/2019. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről Forrás: BOKIK 7.1. Szakmai versenyek A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai versenyek tekintetében komoly szerephez jutott az elmúlt időszakban. A versenyek megrendezésével a 28

29 kamara egyértelmű célja, hogy felhívja a figyelmet a szakmatanulás fontosságára, növelje a szakmák presztízsét. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már évek óta szervezi és irányítja az SZKTV-t, azaz a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, illetve az OSZTV-t, azaz az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt. A kamara évek óta egyre nagyobb hangsúlyt fektet a szakmai versenyek megrendezésére, amit mutat, hogy országosan évről-évre egyre több tanuló vesz részt a versenyen. A szakmai versenyek alapvetően három szakaszra tagolhatóak, az elődöntőkre, a válogatókra és a döntőre. A versenyeken az utolsó szakképzési évfolyamon tanulók vehetnek részt. 8. ábra Forrás: BOKIK saját fotó Az elődöntők megszervezésében és lebonyolításában a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák is közreműködnek, az elődöntők a kamarák által biztosított helyszíneken zajlanak. Az elődöntők során a versenyzőknek írásban kell számot adniuk tudásukról, és az itt elért eredményeik alapján juthatnak tovább a válogatóba, mely során már gyakorlati feladatok végrehajtásával dől el, hogy ki jut be az országos döntőbe, melyre Budapesten kerül sor. Az elődöntő és a döntő közé beiktatott válogatók csak az utóbbi években kerültek bevezetésre, ezt megelőzően az elődöntős eredmények alapján közvetlenül a döntőbe jutottak a versenyzők. 29

30 Ahogyan arról már korábban szó esett, országosan évről-évre nő a versenyen részt vevő tanulók száma. Az MKIK adatai alapján, míg 2008-ban valamivel több, mint kétezer tanuló jelentkezett a versenyre, addig idén már közel 5000-en méretettek meg a versenyen. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében az elődöntők lebonyolítása végül 32 szakmában realizálódott, melyeket január 8. és 23. között kerültek megrendezésre. Ebben az évben nagy létszámban jelentkeztek a versenyre informatikai rendszerüzemeltető, kereskedő, szakács, vendéglátás-szervező tanulók. A megyében 395 jelentkező tanulóból ténylegesen megjelentek száma 362 fő volt az írásbeli elődöntőkön, amely az előző évek mutatóinál nagyobb ütemű létszámnövekedést jelentenek. A megyei írásbeli elődöntőkből az alábbi tanulók jutottak tovább: Az írásbeli elődöntőből tizenegyen jutottak tovább az előválogató versenyekre, ahonnan 4 versenyzőnk küzdhetett tovább az országos döntőn, Budapesten. Döntőbe jutott, helyezést elért diákok: Dankó Donát (kereskedő) MSZC Berzeviczy Gergely Szakgimnáziuma V. helyezett. Panyik Milán (vendéglátásszervező-vendéglős) MSZC Berzeviczy Gergely Szakgimnáziuma II. helyezett. Tóth Gabriella (kereskedő) MSZC Berzeviczy Gergely Szakgimnáziuma. II. helyezett. Tóth Klaudia (kereskedő) MSZC Berzeviczy Gergely Szakgimnáziuma III. helyezett. Utaztatás lebonyolítása SzakmaSztár Fesztivál Az érdeklődő iskolák diákjai egy napos szakmai, pályaorientációs kirándulás keretében ingyenesen vettek részt a rendezvényen. Az országos döntőre a megyéből 11 autóbusszal 465 fő utaztatását szerveztük és bonyolítottuk le. A hazai versenyek mellett az MKIK felelős a nemzetközi versenyekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért. A szakmák olimpiája néven is ismert WorldSkills, valamint a fiatal szakemberek európai versenyeként számon tartott EuroSkills versenyeken évek óta jól szerepelnek a magyar fiatalok. Ezen nemzetközi versenyek szervezését érintő legnagyobb hazai sikere, 30

31 hogy a 2018-ban megrendezésre kerülő EuroSkills versenynek Budapest ad otthont, az MKIK szervezésében. World Skill s válogatón szereplő tanulók: Dukát Ádám (ápoló) MSZC Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnáziuma V. helyezett. Gál Viktória (ápoló) MSZC Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnáziuma VII. helyezett. Göndör Enikő (ápoló) MSZC Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnáziuma IV. helyezett. Megyei sikerként számolhatunk be arról, hogy az EuroSkills 2018 Budapest versenyre borsodi tanuló kvalifikálta magát első helyen ápolás és gondozás szakmacsoportban 2017-ben. EuroSkills Budapest 2018 válogató 1. helyezett Ápolás és gondozás Varholik Dávid 31

32 8.1. Szintvizsgák A szintvizsgák bevezetését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szorgalmazta, melynek köszönhetően 2003 júniusától törvényi szinten is megfogalmazásra kerültek a szintvizsgáztatással kapcsolatos feladatok. Kezdetekben a szintvizsga alapvető célja volt, hogy folyamatközi mérési lehetőségként képet adjon arról, hogy a tanuló rendelkezik-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal. Napjainkban azonban már ennél is fontosabb szerepe van a szintvizsgáknak, ugyanis a tanulószerződés megkötésének alapfeltétele lett. A szintvizsgák bevezetése utáni időszakban a szakmai és vizsgakövetelmények alapján a szintvizsga szervezhető volt, általában a képzési idő felét követően, ami egyfajta belépőt jelentett a szakmai záróvizsgákra, hiszen ha a kamara az adott intézményben megszervezte a szintvizsgát, abban az esetben csak a sikeres szintvizsgát tett tanulók jelentkezhettek a záróvizsgákra. A duális képzési rendszer hazai bevezetését követően azonban a szintvizsgák szerepe és a képzésben elfoglalt helye is új alapokra helyeződött. A szintvizsgákra a 3 éves duális képzésben a 9. évfolyamon kerül sor, azon belül is február és április között, és eredményes szintvizsga nélkül a tanuló gyakorlati képzése iskolai tanműhelyben, vagy kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben valósulhat meg. Tehát az a tanuló, aki nem rendelkezik eredményes szintvizsgával, nem köthet tanulószerződést. A szintvizsga ettől a pillanattól kezdve lényegesen fontosabb szerepet tölt be a szakképzésben, hiszen ez dönti el, hogy a tanuló alkalmas-e arra, hogy termelési körülmények között, vállalkozásoknál töltse gyakorlatát. Amennyiben a tanuló eredménytelen szintvizsgát tett, abban az esetben javítóvizsgát tehet, ha ez sem sikerül, az iskolai tanműhelyben maradva kell felzárkóztatását megvalósítani. A szintvizsga minden olyan tanuló számára kötelező, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban vesz részt, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Ez alapján egyértelmű, hogy a szakközépiskolai szakmát tanulóknak nem kell szintvizsgázniuk tanulmányaik során, mint ahogy a második vagy további szakmát tanulók számára sem kell szintvizsgát szervezni. A szintvizsgák megszervezésében a területi kereskedelmi és iparkamarák vesznek részt, és a szintvizsga során felhasznált anyagok is a kamara finanszírozásával kerülnek beszerzésre. A szintvizsga általános ismertetését követően a megyei statisztikák segítségével közelebbi kép kapható a szintvizsgákról. Látható, hogy a vizsgára jelentkező és a ténylegesen levizsgázott tanulók létszáma között minden tanévben tapasztalható eltérés, ami a szakiskolai képzésben tanulók lemorzsolódásáról mutat reális képet. 32

33 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében -as tanévben 1337 fő szintvizsgázott, amely az intézmények által előzetesen jelzett 1724 főből a szeptembertől februárig lemorzsolódott létszámból nagyon rossz képet mutat. Előzetesen az MKIK-nak megküldött szintvizsgázó i létszám (fő) A támogatási szerződésben meghatározott szintvizsgázói létszám (fő) Jelentke zett tanulók száma (fő) Szintvizsg ázott tanulók száma (fő) A sikeres szintvizsgáz ók létszáma (fő) Az igazolatla n hiányzók létszáma (fő) Az igazolt hiányzók létszáma (fő) A pótlójavítóvizsg át tett tanulók létszáma (fő) A megvalósított szintvizsgák A szintvizsgák megvalósításába A szakképesítések száma, amelyekben volt száma (db) bevont iskolák száma (db) megvalósított szintvizsga (db) Szakmai záróvizsgák A szakmai záróvizsgákkal kapcsolatban is számos változás lépett életbe az elmúlt időszakban. Alapvető és legfontosabb változás, hogy bevezetésre került a komplex szakmai vizsga, mint a képzést lezáró vizsgatípus. A komplex vizsga állami vizsgának számít, melyet független vizsgabizottság előtt kell letenni és szakmai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével zárul. A komplex vizsga lényege, hogy a korábbi modulrendszerű vizsgákkal ellentétben alkalmas a vizsgázók tudásszintjének komplexebb mérésére, nem modulonként, külön álló egységekként méri a vizsgázó tudását. Az új vizsgáztatási rendszer bevezetése a vizsgáztatás során érdekelt összes fél, azaz a tanuló, a vizsgaszervező és a vizsgabizottság számára is egyszerűbb, gyorsabb vizsgáztatást tesz lehetővé. Az új rendszerben jelentősen lecsökkent a vizsgaszervezők adminisztrációs kötelezettsége, valamint a vizsgáztatási idő is lényegesen kevesebb lett. A vizsgabizottságok tekintetében a gazdasági oldal szerepvállalása is megnövekedett, egyrészt a kamarai feladatok bővülése, másrészt a vizsgabizottságok feladatainak kiszélesítése révén. A komplex vizsga lehetőséget ad arra, hogy a vizsgázók ismereteit a munkaerő-piacon is hasznosítható, reális módon kérje számon. Míg korábban a vizsgabizottságok inkább csak amolyan passzív szereplőként vettek részt a vizsgákon, addig a komplex vizsga során a vizsgabizottság aktívan van jelen a záróvizsgákon. Ennek egyik legszembetűnőbb jele a szakmai vizsgabizottságok mellett szerepet vállaló iskolai kérdezőtanár szerepe, hiszen míg korábban a vizsgáztatást a kérdezőtanárok végezték és a vizsgabizottság tulajdonképpen csak az értékelésben vett részt, addig a komplex vizsgáztatásnál már a vizsgabizottsági tagok feladata a tényleges vizsgáztatás is. A kamara egyik korábban is meglévő feladata az új vizsgáztatási 33