Veszélyesanyag-tároló létesítésének buktatói!

Átírás

1 Veszélyesanyag-tároló létesítésének buktatói! Tartalomjegyzék: 1. Elhelyezés Tárolandó anyagok 3 3. Tárolás módja 4 4. Méret Szigetelés Fűtés Hűtés Szellőzés 7 7. Be- és kirakodás módja 8 8. Ajtó 8 9. Polcrendszer Világítás Garancia Megjelenés Helytelen választás következményei Tűzveszélyességi osztályok és meghatározásuk

2 1. Elhelyezés Első lépésként meg kell határozni a veszélyesanyag-tároló konténer felállítási helyét. Itt az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: Biztonsági előírások Zónabesorolás Felhasználási helytől való távolság Közlekedő utak kiépítése Jó megközelíthetőség Lehetőség szerint árnyékos hely Talajszerkezet Nézzük meg a fenti szempontokat kicsit közelebbről, miért is lényegesek ezek. Természetesen a legfontosabb, hogy a felállításra kijelölt hely a biztonsági előírásoknak maradéktalanul megfeleljen, minden más szempont csak ez után következhet. A veszélyesanyag-tárolására szolgáló helyiség zónabesorolását a felhasználónak kell elvégeznie. Ezt az MSZ EN :2003 szabvány alapján lehet elkészíteni. Az alábbiakban idézzük a veszélyesanyag-tároló konténerre kiadott Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány ide vonatkozó bekezdését: Amennyiben a tárolandó anyagok jellemzőit általánosan határozzák meg, akkor a konténer belső terének besorolása, kizárólag tárolás esetére: 2-es zóna, folyadék/gáz/gőz esetén 22-es zóna, robbanóképes por esetén Ha a konténer belső terében a lezárt, gyári csomagolások felbontásra kerülnek és anyagkimérés is történik, akkor a konténerek belső terének besorolása: 1-es zóna, folyadék/gáz/gőz esetén 21-es zóna, robbanóképes por esetén Ha a tűz- és robbanásveszélyes folyadék/gáz/gőz jellemzői ismertek, akkor a gázcsoportot és a hőmérsékleti osztályt is meg kell határozni. Ezen túlmenően azonban érdemes a többi szempontot is figyelembe venni, mert sok időt, pénzt és bosszúságot takaríthatunk meg általa. A felhasználási helytől való távolság a lehető legrövidebb legyen, (főleg gyakori anyagvételezés esetén) mert így lényegesen kevesebb utat kell megtenni a szükséges anyagokkal, lerövidítve ezáltal az erre fordított időt. Ritkán, de találkozunk olyan esettel, amikor a veszélyesanyag-tároló konténer több mint 100m-re található a felhasználási helytől (kültéri felállítás) ami nagyon sok időt igényel az anyagvételezés alkalmával, különösen, ha erre a munkafolyamat miatt viszonylag gyakran, naponta akár többször is szükség van. Az sem mellékes, hogy télen a havat el kell takarítani a közlekedő utakról, ha hozzá kívánunk jutni a szükséges anyagokhoz. A jó megközelíthetőség az anyagvételezéskor is fontos, de feltöltés esetén még inkább, hiszen az áru általában teherautón érkezik és a lerakodás is targoncával történik. Mindkettő számára megfelelő nagyságú helyet kell biztosítani. Az árnyékos helyre történő telepítés fontosságát az 5.-ös pontban is hangsúlyozzuk, hiszen ez zsebre megy. Amennyiben módunkban áll, és az egyéb szempontok is lehetővé teszik, 2

3 törekedjünk arra, hogy árnyékos helyre telepítsük, veszélyesanyag-tárolónkat. Veszélyes anyagok tároló helyének kialakításakor (az esetek döntő többségében) szükséges egy bizonyos hőmérséklettartomány biztosítása. Ha szerencsénk van, és a tárolandó anyagok nem fagyveszélyesek, továbbá a nyári magasabb hőmérséklet sem okoz problémát, (ez nagyon ritkán van így) akkor máris megtakarítottuk a szigetelés, a fűtő- és klímaberendezés tetemes költségét. Ha nem ez a helyzet, és mondjuk az előírt hőmérsékletet csak klímaberendezés alkalmazásával tudjuk biztosítani, akkor az üzemeltetési költségek tekintetében máris nem mindegy, hogy egy tűző napon álló építményt kell-e klimatizálnunk, vagy pedig egy árnyékoltat. És ez még akkor is így van, ha természetesen szigetelt tárolóról beszélünk. Veszélyesanyag-tároló konténerünk telepítése szakszerűen elkészített alapot igényel. A felállítási hely kiválasztásánál célszerű az alap elkészítésének költségét is mérlegelni, nem járe ez az adott helyen többletköltséggel. 2. Tárolandó anyagok A tárolandó anyagokat az alábbi szempontok szerint kell meghatározni: Tűzvédelmi besorolás Éghető nem éghető Agresszív nem agresszív Tárolási hőmérséklet A fenti szempontok figyelembevételével kell kiválasztani a tároló épületet, konténert, vagy berendezés tárgyat, melyet az adott feladatra alkalmazni kívánunk. Bármelyiket is választjuk, meg kell feleljen annak a tűzvédelmi osztálynak, amelybe a betárolt anyagok közül a legmagasabb osztályba tartozó anyag tartozik. A konténerek csak abban az esetben tartoznak a berendezés meghatározás fogalomkörébe, ha a működtetéshez különféle gépek és készülékek is beépítésre kerülnek. Ezek hiányában csak tároló eszköznek minősíthetők, melyek nem tartoznak a tanúsítási rendelet hatálya alá. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazott kármentő anyagának korrózió elleni ellenállásának, valamint a raktározott anyagokkal szembeni összeférhetőségének igazolhatónak kell lennie. Abban az esetben, ha a konténerben agresszív anyagok (pl. savak, lúgok) kerülnek raktározásra, a kármentő védelme érdekében vegyi ellenállású polietilén-fóliabetét használata javasolt. PE fóliabetét 3

4 3. Tárolás módja Attól függően, hogy tárolandó anyagokkal mit kezdünk, megkülönböztetünk Aktív és Passzív tárolást. Aktív tárolásnak nevezzük, amikor a gyári csomagolások felbontásra kerülnek, azokból ki- és/vagy áttöltés történik. Passzív tárolás az, amikor a konténerben kizárólag gyárilag lezárt edényzeteket tárolunk. Ennek meghatározása a konténer felszereltségére is hatással lehet, mivel a megfelelő légcserét biztosítani kell. (erről részletesebben a 6.-os pontban írunk) A szükséges méretű konténer kiválasztásánál nagy segítségünkre lehet, ha tudjuk, hogy a tárolandó anyagok milyen kiszerelésűek és azokat milyen formában kívánjuk raktározni. E szerint az egyes edényzeteket tárolhatjuk állva, fekve, vagy raklapon. A kisebb edényzetek kerülhetnek polcra, vagy hordótartóra, a nagyobbak pedig a padozaton kerülnek elhelyezésre. (a lehetőségekről részletesebben a 9.-es pontban írunk) 4. Méret Tároló konténerünk helyes méretének meghatározása több szempontból is fontos. Mindegyik szempont más-más okból kifolyólag fontos, de valamennyi közös jellemzője, hogy komoly kihatással van a költségekre. A konténer aljául szolgáló kármentő - Első és legfontosabb kritérium, a kármentő térfogatának meghatározása. (jelen esetben kármentőnek nevezzük az esetlegesen kiömlő veszélyes anyag felfogására szolgáló kádat. Ez konténerek esetén általában annak részeként, egy kb. 20cm magasságú edényzetet jelent, mely egy rácsrostéllyal van fedve, ami egyúttal a konténer járófelületeként szolgál. Itt jegyezzük meg, hogy a konténer egyes elemei szikramentes bevonattal kell rendelkezzenek!) A rendelkezés értelmében a kármentő térfogatát úgy kell megválasztani, hogy a konténerben tárolt összes veszélyes anyag 10%-át, illetve a legnagyobb kiszerelés 100%-át fel tudja fogni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tételezzük fel, hogy a konténerben 20db 1l-es, 20db 5l-es, 10db 20l-es és 10db 200l-es edényzetet, vagyis összesen liter veszélyes anyagot kívánunk elhelyezni. Ebben az esetben az összes mennyiség 10%-a 232 liter. Mivel a legnagyobb edényzetünk 200 l-es, akár egy 250 l-es kármentő is elég. Mi a helyzet azonban 20db 1l-es, 20db 5l-es, 10db 20l-es, 5db 200l-es és 1db 1000l-es tárolóedény esetén? 4

5 Az összes betárolt mennyiség ebben az esetben is liter, melynek 10%-a 232 liter. Mivel azonban a legnagyobb kiszerelésünk 1000 literes, kármentőnknek minimum 1000 liter térfogatúnak kell lennie. Az esetek 90%-ában nem ez, hanem az alábbi szempontok határozzák meg tároló konténerünk méretét, mivel a példában megadott mennyiségek akkora alapterületet igényelnek, melyek rendelkeznek a fenti kritérium teljesítéséhez szükséges méretű kármentővel. - A következő fontos szempont a tárolandó anyagok mennyisége. Ez nagymértékben meghatározza a szükséges méretet, és gondos számolást igényel. A számolásnál mindenképpen figyelembe kell venni a raktározott anyagok megközelíthetőségét is, különös tekintettel aktív raktározás esetén. Az egyes munkafolyamatok eltérő anyagmennyiség raktározását igényelhetik. A tároló konténer méretét úgy kell meghatározni, hogy a munkafolyamat során felmerülő legnagyobb mennyiséget is képes legyen befogadni. Fontos tudni, hogy logikusan megtervezett és kellő számú és kivitelű polcrendszer beépítésével akár egy mérettel kisebb konténer is elég lehet. (lásd a 3. Tárolás módja pontot is) - Az előző bekezdésben annak fontosságát hangsúlyoztuk, hogy kellően gondos méretezéssel és a polcrendszer ideális megválasztásával törekedjünk a lehető legkisebb, de elégséges méret kiválasztására. Nagyon fontos azonban, hogy a méret meghatározásánál figyelembe vegyük az esetleges jövőbeni bővülést. Abban az esetben ugyanis, ha a későbbiekben a termelés növekedése miatt tárolókapacitásunk 20-30%-al történő növelése válik szükségessé, - és ezzel korábbi méretezésünk során nem kalkuláltunk - mindenképpen egy új konténer beszerzése válik szükségessé, ami nagyságrendekkel több kiadást jelent, mintha egy, vagy két mérettel már eleve nagyobbat választottunk volna. Egy ugyanakkora méretű konténer beszerzése esetén persze ezt a szempontot figyelmen kívül lehet hagyni. Tudjuk, hogy e két utolsó bekezdésben feszül némi ellentmondás, ezért az ideális méret meghatározása csak a jelenlegi szükséglet gondos elemzésével és a várható jövőbeni igények felbecsülésével lehetséges, de megéri rászánni az időt, mert a különbség százezrekben mérhető. - Fontos még figyelembe vennünk a rendelkezésre álló helyet, szem előtt tartva a kényelmes be- és kirakodáshoz szükséges helyszükségletet is. Ennek általában épületen belüli elhelyezés esetén van nagyobb jelentősége, hiszen itt ritkán adódik felesleges terület. 5. Szigetelés Fűtés - Hűtés Az, hogy a tároló konténernek szigeteltnek kell-e lennie, a raktározott anyag tárolási hőmérsékletének függvénye. Erre nézve a tárolandó anyag biztonsági adatlapja szolgálhat információval. Itt általában egy hőmérséklettartományt adnak meg. Ezt a pontot érdemes nagyon gondosan meghatározni, mert a költségek szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy szigetelt konténerre van szükségünk, vagy elégséges a szigetelés nélküli változat is. Azt is érdemes fontolóra venni, hogy az előírt tárolási hőmérsékletet nem tudjuk-e valamilyen árnyékolással, vagy a konténer árnyékos helyre történő telepítésével biztosítani, mert adott esetben ez olcsóbb lehet, mint egy szigetelt kivitel választása. Persze egy bizonyos hőmérséklettartomány szükségessége esetén nem kerülhető el a szigetelt változat. További fontos szempont, hogy a tárolandó anyag fagyérzékeny-e. Ebben az esetben egy robbanásbiztos kivitelű fűtőtest beépítésével gondoskodni kell a fagyvédelemről. Gyakran előfordul azonban, hogy nem egyszerűen csak fagyvédelmet, hanem egy magasabb hőmérsékletet kell biztosítani, mert a tárolandó anyagok ezt kívánják meg. Ezt egy magasabb teljesítményű fűtőtest beépítésével tudjuk elérni. A kívánt hőmérséklet tartásáról egy robbanásbiztos termosztát gondoskodik. 5

6 Robbanásbiztos bordáscsöves fűtőtest Robbanásbiztos termosztát Mivel a robbanásbiztos berendezések egyáltalán nem nevezhetők olcsónak, és noha a fűtőtestek árkülönbözete az egyes teljesítmények között már nem olyan drámai, a kiválasztást (már csupán a későbbi üzemeltetési költségek okán is) célszerű gondosan elvégezni. Szintén nagymértékben befolyásolja az üzemeltetés költségét a beállított hőmérséklettartomány, ezért azt javasoljuk, hogy ezt az értéket a lehető legalacsonyabbra kell állítani, amit a tárolt anyagok még megengednek. Amennyiben a tárolt anyagok előírt tárolási hőmérséklete szükségessé teszi, nyáron is gondoskodni kell ezen érték tartásáról. Itt szintén emlékeztetnénk arra, hogy érdemes megvizsgálni, nem biztosítható-e a kívánt hőmérséklet egy árnyékoló tető létesítésével, mert adott esetben a nagyon drága klímaberendezés árát takaríthatjuk meg ezzel. Robbanásbiztos klímaberendezés Abban az esetben, ha ez nem elégséges, klímaberendezéssel (szintén robbanásbiztos kivitelben) biztosítani kell a szükséges hőmérséklet elérését. A kívánt érték tartásáról ebben az esetben is egy termosztát gondoskodik. Természetesen itt is igaz, hogy a beállított hőmérséklet nagymértékben befolyásolja az üzemeltetés költségét, tehát javasoljuk a lehető legmagasabb értéket beállítani, amit a tárolt anyagok még megengednek. Attól függetlenül, hogy egy árnyékoló tetővel nem tudtuk garantálni az ideális hőmérséklet tartását a konténerben, még érdemes elgondolkodni ezen a beépített klímaberendezés esetén is, hiszen nagymértékben csökkentheti az üzemeltetés költségeit. Persze a legjobb, és semmibe nem kerül, ha a konténert eleve árnyékos helyre tudjuk telepíteni. Érdemes ezt figyelembe venni már akkor, amikor még csak tervezzük a majdani veszélyesanyag-tárolónk elhelyezését. Olyan esetekben, amikor a tartandó hőmérséklet alsó és felső értéke nagyon közel van egymáshoz (12 foknál kisebb érték esetén javasoljuk), szükséges beépíteni egy deaktiváló automatikát. Ez hivatott megakadályozni, a fűtés és a hűtés funkciók egyidejű működését. Ennek a rendszernek egy további előnye, hogy fűtés üzemmódban alacsony fordulatszámon működteti a beltéri egység ventilátorát, egyenletesebb hőmérséklet eloszlást téve lehetővé ezáltal. 6

7 6. Szellőzés A 3-as pontban már kitértünk az Aktív és a Passzív raktározás fogalmára. Ennek az alkalmazandó szellőztetés miatt van jelentősége. Passzív raktározás esetén a szellőztetés történhet természetes, vagy min. 0,4x/h légcserét biztosító mesterséges szellőztetéssel. A természetes szellőzést megfelelő méretű szellőzőrácsok beépítésével biztosíthatjuk. Újabban megjelent a konténerkínálatban egy praktikus kivitel, melynek oldalfalai eleve perforáltak, így biztosítva a kielégítő légcserét. Aktív raktározás esetén 5x/h légcsere szükséges, mely szellőzető ventilátor beépítésével biztosítható. Természetesen ebben az esetben is szükség van legalább 1db szellőzőrács beépítésére. A ventilátornak robbanásbiztos kivitelűnek kell lennie. Perforált oldalfalú konténer Nagyon fontos megjegyezni, hogy valamennyi, a robbanásveszélyes környezetben elhelyezésre kerülő elektromos berendezésnek ATEX tanúsítással kell rendelkeznie, melyet EK megfelelőségi nyilatkozat-tal kell igazolni! Példa egy ATEX jelölésre: Ahol: ATEX tanúsítás meglétét igazoló jelölés II Csoportbesorolás (jelen esetben felszín feletti használatra) 2 Zónabesorolás (jelen esetben 1-es zónában alkalmazható készülék) G/D Szállítható közeg jelölése (jelen esetben gáz és por) EEx Gyújtószikramentes készülék ed Védelmi mód IIC Gázcsoport besorolás T5, T6 Hőmérsékleti osztály 7

8 7. Be- és kirakodás módja Jó ha már a tervezés stádiumában tisztában vagyunk azzal, hogy miképpen fogjuk az árut kiés berakodni. Lehet pl. hogy azt tervezzük, a be- és kirakodás kézzel fog történni, de menet közben kiderül, hogy mégiscsak raklapemelő békára, vagy targoncára lesz ehhez szükség. Az csak a kisebb baj, ha emiatt a kisebb ajtót választottuk, mert ebben az esetben csak kényelmetlenséget fog okozni a rakodás, de azért megoldható. (lásd a 8-as bekezdést is) Nagyobb baj viszont, ha nagy kiszerelésű edényzeteket akarunk a konténeren belül valamilyen mozgató berendezéssel, vagy járművel mozgatni. Ebben az esetben ugyanis szükséges lehet nagyobb teherbírású járórács beépítésére. Alap esetben a rácsozat teherbírása 1000 kg/m 2, ami nem kevés, de figyelembe kell venni, hogy pl, egy raklapemelő béka milyen kis felületen érintkezik a felszínnel. Érdemes tehát előre minden eshetőséggel számolni, mert ugyan egy egyszárnyú ajtó is cserélhető nagyobbra, a rácsozat teherbírása is növelhető, de utólag ezek már mind jóval több anyagi ráfordítást igényelnek. Raklapemelő békával történő berakodás esetén a szintkülönbség áthidalására feljárórámpa használata szükséges. Feljárórámpa 8. Ajtó Veszélyesanyag-tároló konténerünk ajtaja lehet egyszárnyú (1294x1960mm) jobbos, vagy balos, illetve kétszárnyú (1940x1960mm) kialakítású. Amennyiben a konténerbe kézzel történik a be- és kirakodás, általában elégséges az egyszárnyú ajtó. Ez költséghatékonyabb, hiszen a kétszárnyú ajtó felárral jár. Amennyiben kényelmesebbnek ítéljük meg, vagy a berakodás békával, vagy targoncával történik, mindenképpen válasszuk a szélesebb ajtót. Az ajtó elhelyezésére számos lehetőség van. Ezt nagymértékben meghatározza a felállítási hely, illetve a megközelítés lehetősége. Lehetőség van az ajtót a konténer rövid oldalára, hosszú oldalának közepére, vagy attól jobbra, illetve balra kérni. Sőt, adott esetben arra is van lehetőségünk, hogy konténerünket két ajtóval szereljük fel. Amennyiben a megközelítés ezt nem akadályozza, főleg nagyobb kiszerelésű edényzetek esetén lehet ez ideális. Egyszárnyú ajtó Kétszárnyú ajtó 8

9 9. Polcrendszer Az ideális összetételű és mennyiségű polcrendszer kiválasztása sok előnnyel jár. Mindenekelőtt egy sokkal rendezettebb, ennél fogva átláthatóbb tárolást tudunk megvalósítani. Az egyes edényzetek kezelése is könnyebbé válik. Nagymértékben tudjuk növelni konténerünk tároló kapacitását is, ami végső soron azt eredményezheti, hogy akár egy mérettel kisebb konténer is kielégíti az igényünket. Ez nem kevés megtakarítással jár. Tároló polc, rácsos rakodófelülettel Elsősorban természetesen a kisebb kiszerelésű edényzetek tárolása oldható meg a polcrendszer segítségével. A kifinomultabb polcrendszerek kialakítása olyan, hogy a polclábak perforációjának köszönhetően az egyes polcok közötti távolság szabadon megválasztható. Ennek előnyét elsősorban különböző méretű edényzetek tárolása esetén élvezhetjük. Kisebb kiszerelésű hordók tárolására szintén létezik egy praktikus polcelem. Ez különösen akkor nagyon hasznos, ha a hordókból kimérés is történik. Praktikus hordótartó, kisebb hordók számára A polcrendszereknek meg van az az előnyük, hogy utólagosan is bővíthetők, itt tehát nem kell többletköltséggel számolnunk, ha netán alulméreteztünk. 9

10 10. Világítás A felállítási helytől, valamint a használat módjától függően szükségünk lehet némi világosságra is tároló konténerünkben. Szigeteletlen kivitelű konténerek esetében erre van egy nagyon költséghatékony megoldás, ami egy un. felülvilágító elem. Ez nem más, mint egy a tetőbe integrált, 80cm széles és 200cm hosszú polikarbonát elem. Nappali fényviszonyok esetén ez kellő mennyiségű fényt juttat a konténerbe. Értelem szerűen ez csak nappali munkavégzés esetén elégséges. Tetőbe integrált felülvilágító elem Szigetelt kivitel esetén nem alkalmazható Amennyiben a felhasználás módja szükségessé teszi, világítás beszerelése szükséges. Mivel ezeknek a berendezéseknek is robbanásbiztos kivitelűnek kell lenniük, szintén nem nevezhetők olcsónak, ezért célszerű a kivitelt és a darabszámot optimálisan meghatározni. Kétféle lehetőség közül választhatunk: lámpa, vagy fénycsőarmatúra. A lámpa ára kedvezőbb, de csak egy darab 60W-os izzót tartalmaz. Ez kisebb konténerek terének megvilágítására elégséges. Gazdaságos választás lehet még az olyan nagy alapterületű konténerek esetében ahol a jóval költségesebb fénycsőarmatúrából egy nem elég. A fénycsőarmatúrák 2db 58W-os fénycsövet tartalmaznak. Ezek ára lényegesen magasabb, mint a lámpáké, viszont jóval nagyobb fényt is biztosítanak. Közepes méretű konténerekhez, illetve nagyobb fény szükségessége esetén ideális választás. 1x60W-os robbanásbiztos lámpatest 2x58W-os robbanásbiztos fénycsőarmatúra 11. Garancia Fontos tisztázni az egyes berendezésekre és magára konténerre adott garancia időtartamát is. Az esetek többségében az általános-, illetve az egyes berendezésekre adott garancia egy év. A konténerek esetében ez az érték már eléggé nagy eltérést mutathat. Az acél alapanyagból, utólagosan festéssel felületkezelt termékeknél általában 1-2 év, ritkább esetben 3 év a garancia. A horganyzott anyagokból (különösképpen a magas horganyzási technológiával) készült termékek esetén 5, vagy akár 10 év is lehet a garancia. 10

11 12. Megjelenés Ennek a fent említetteknél ugyan kisebb szerepe van, de bizonyos esetekben fontos, hogy tároló konténerünk harmonizáljon telephelyünk többi épületének megjelenésével, alkalmazott színeivel. A standard felületkiképzés, mely egy csupasz horganyzott felület, nagyfokú védelmet nyújt különböző időjárási viszonyok esetén, és hosszú évekre a korrózióval szemben is, ugyanakkor megjelenését tekintve egy puritánabb megjelenést biztosít. (1.-es ábra). Igényesebb, a már meglévő épületekkel, vagy a cég alkalmazott színeivel harmonizáló megjelenés igénye esetén a RAL színskála minden igényt kielégítő, széles választéka áll rendelkezésünkre. (2.-es ábra) Két, vagy akár több szín együttes használatával (amennyiben ezt meglévő épületeink szükségessé teszik) teljes mértékben alkalmazkodhatunk a már meglévő színhasználathoz. (3.-as ábra) Egy még ennél is kifinomultabb lehetőség (egyes típusok esetén) egy u.n. műgyanta bázisú vakolat hatású dekorbevonat alkalmazása, mely még inkább lehetővé teszi, hogy az amúgy fémes megjelenésű építmény sokkal jobban beleépüljön a már meglévő épített környezetbe. Ennek sajátossága, hogy megjelenésében a megtévesztésig hasonlít a hagyományos technológiával készült épületeknél alkalmazott dörzsvakolatra. Ezek az alábbi színekben érhetők el. 13. A helytelen választás következményei Abban az esetben, ha veszélyesanyag-tároló konténerünk kiválasztásánál nem kellő körültekintéssel járunk el, az alábbi következményekkel számolhatunk: - A konténer túl kicsi - Nem fér el az áru, a konténer túlzsúfolt - A konténer használata nem kényelmes és/vagy nem biztonságos - Átláthatatlan raktárkészlet - A kármentő térfogata kisebb az előírtnál - Egy új konténer beszerzése nagyságrendekkel több költséget jelent, mintha egy, vagy két mérettel nagyobbat választanánk. 11

12 - A konténer túl nagy - Többletköltség - Több helyszükséglet - Hiányzó biztonsági felszerelés - A konténer használata nem biztonságos - A konténer nem felel meg az előírásoknak - Felesleges biztonsági felszerelés - Többletköltség - Hiányzó kényelmi felszereltség - Az anyagmozgatás többletmunkával jár (polc) - A áru be- és kirakodása körülményesebb (rámpa) - Az árukészlet kevésbé átlátható (polc) - Nem kielégítőek a fényviszonyok (felülvilágító elem, világítás) - Az ajtó túl kicsi - Kényelmetlen és nem biztonságos be- és kirakodás +1. Tűzveszélyességi osztályok A tűzveszélyességi osztály meghatározásakor fontos tudni, hogy különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag együttes tárolása esetén, az adott terület tűzveszélyességi osztályát a legmagasabb osztályba tartozó anyag fogja meghatározni. Pl. ha egy adott helyen többnyire C, egy kevés B, és mindössze egy A osztályba tartozó anyagot tárolunk, akkor az egész terület A besorolású lesz. (Ugyanezt az elvet kell követni a zónabesorolásnál is) Az alábbiakban az egyes tűzveszélyességi osztályokat, illetve azok meghatározását ismertetjük: A Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes'' B -,,Tűz- és robbanásveszélyes'' C -,,Tűzveszélyes'' D -,,Mérsékelten tűzveszélyes'' E Nem tűzveszélyes,,fokozottan tűz- és robbanásveszélyes'' (jelzése:,,a'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 C, 12

13 az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.,,tűz- és robbanásveszélyes'' (jelzése:,,b'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, az a folyadék, olvadék amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü>Tlpnyt 20 C és Tü > 35 C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.,,tűzveszélyes'' (jelzése:,,c'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt 20 C, Tü > Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C, az a gáz amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; d) az üzemanyagtöltő-állomások. 13

14 ,,Mérsékelten tűzveszélyes'' (jelzése:,,d'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 Cnál nagyobb, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel; d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a,,c'' tűzveszélyességi osztályba; e) az iroda-, lakó-és szállásépület; f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér); g) állattartó helyiség.,,nem tűzveszélyes'' (jelzése:,,e'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Azon különleges anyagok esetében, amelyek az előzőekben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó. Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az előzőekben foglaltaktól eltérően is történhet. A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. 14

15 Hogyan lehet meghatározni az egyes helyiségek, tűzszakaszok, épületek, illetve létesítmények tűzveszélyességi osztályát? Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 4. -a alábbi előírásai szerint: (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az,,a'' osztályból az,,e'' osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. (2) A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja. (3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. (4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. (5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. (6) A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park, stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. Kárfelelősség kizárása: Noha a fenti információs anyag összeállításakor a legnagyobb körültekintéssel jártunk el, és igyekszünk azt folyamatosan frissíteni, azok kizárólag tájékoztatásra szolgálnak. A Sico Complex Kft semmilyen felelősséget nem vállal a közölt információk teljességéért, pontosságáért, és azok felhasználásából eredő esetleges károkért. Mielőtt konkrét lépésre szánná el magát, kérje ki a szakhatóság hivatalos állásfoglalását. Szerzői jog: A tanulmányanyag a Sico Complex Kft kizárólagos tulajdonát képezi. Annak szöveges és képi tartalmát hivatalos helyen felhasználni, sokszorosítani a személyes felhasználást kivéve kizárólag a Sico Complex Kft írásos engedélyével lehet. 15