MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG- STATISZTIKÁI

Átírás

1 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG- STATISZTIKÁI 2006

2

3 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI Magyarország fizetési mérlege és külfölddel szembeni befektetési pozíciója (módszertan, hazai gyakorlat, adatok )

4 Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér ISBN (nyomtatott) ISBN (on-line) Az adatok lezárásának idõpontja: december

5 Tartalom Bevezetés 5 1. Nemzetközi módszertani kitekintés A fizetésimérleg-statisztika és a külfölddel szembeni befektetési pozíció alapfogalmai, számbavételi rendszere A fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg A tõke- és pénzügyi mérleg A külfölddel szembeni befektetési pozíció A fizetési mérleg és a nemzeti számlák rendszere A fizetési mérleg módszertanának (BPM5) felülvizsgálata A magyar gyakorlat Általános megjegyzések A folyó fizetési mérleg A tõkemérleg A pénzügyi mérleg A külfölddel szembeni állományok 40 Hasznos linkek Fizetésimérleg- és állományi táblázatok (euróban és forintban) Fizetésimérleg- és állományi táblázatok euróban Fizetésimérleg- és állományi táblázatok forintban 86 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 3

6

7 Bevezetés

8

9 BEVEZETÉS A Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya a Magyarország fizetésimérleg-statisztikái 1 címû kiadvány megjelenésével a felhasználók széles körének tájékoztatását tûzte ki céljául. A kiadvány bemutatja a fizetésimérleg-statisztika és a külfölddel szembeni befektetési pozíció összeállításának nemzetközi módszertanát és a hazai gyakorlatot. A táblázatok 1995-tõl egységes, idõsoros formában tartalmazzák az éves adatokat. 2 Újdonság a részletes, éves külfölddel szembeni befektetési pozíció bemutatása 1997-tõl. A közvetlen tõkebefektetésekre vonatkozó adatokról március végén jelentetett meg az MNB önálló kiadványt Közvetlen tõkebefektetés statisztika Magyarország címmel. 1 A többes szám a fizetési mérleg mellett a külfölddel kapcsolatos állományi statisztikákra is utal. 2 Az adatok a felhasználók számára 2004 áprilisáig havi bontásban is elérhetõk az MNB honlapján májusától, az EU-csatlakozás idõpontjától az MNB áttért a negyedéves adatközlésre. Ennek bejelentésérõl és a döntés okairól lásd a januári sajtóközleményt: Az idõsorok egységes módszertani tartalma lehetõvé teszi a folyamatokat leíró adatok szezonális igazítását. Újdonságként a fontosabb negyedéves folyó fizetésimérleg-tételek szezonálisan igazított adatai idõsoros formában elérhetõk az MNB honlapján. 3 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 7

10

11 1. Nemzetközi módszertani kitekintés

12

13 1.1. A fizetésimérleg-statisztika és a külfölddel szembeni befektetési pozíció alapfogalmai, számbavételi rendszere 4 A fizetési mérleg (balance of payments) forgalmi (flow) típusú statisztikai kimutatás, amely az adott gazdaság szempontjából rezidens és nem rezidens gazdasági szereplõk között egy meghatározott idõszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi mûveletek számbavételére szolgál. 5 A forgalmi típusú fizetési mérleghez szorosan kapcsolódik az állományi (stock) szemléletû, külfölddel szembeni befektetési pozíció (international investment position), amely a nem rezidensekkel szembeni pénzügyi követelés és tartozás állományokra vonatkozó statisztikai információkat foglalja össze. Ez utóbbiak magukban foglalják az adott idõpontban fennálló állományok értékét és részletezését, valamint az ezekben bekövetkezett változások összetevõinek bemutatását. Az állományok értéke ugyanis két idõpont között egyrészt a tranzakciók, másrészt a devizaárfolyamok valamint az instrumentumok piaci árának változása miatt bekövetkezõ átértékelõdések, harmadrészt pedig az ezeken kívüli egyéb állományváltozások miatt módosulhat. Egy ország nettó vagyona egyrészt a reáleszközök alkotta vagyonából, másrészt pedig a külfölddel szembeni pénzügyi követelések és tartozások különbségeként adódó nettó pénzügyi pozíciójából áll. Ez utóbbit tartalmazza a külfölddel szembeni befektetési pozíció. A fizetési mérlegben és a külfölddel szembeni befektetési pozícióban az összeállító ország szempontjából kerülnek elszámolásra a reálgazdasági és pénzügyi mûveletek, a követelések és tartozások, illetve az ezekben bekövetkezõ változások. A rezidens statisztikai értelemben vett belföldi fogalom az egyéb makrogazdasági statisztikákkal összhangban a fizetésimérleg-statisztikában is a gazdasági érdek és a gazdasági terület fogalmak felhasználásával kerül meghatározásra. Egy adott ország rezidensének minõsül minden olyan természetes és jogi személy, akire, illetve amelyre teljesül az a feltétel, hogy alapvetõ gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése stb.) az adott ország gazdasági területéhez kapcsolódik. Az ily módon definiált gazdasági terület a közigazgatási területtõl a külföldön lévõ diplomáciai és kormányzati szintû kereskedelmi, kulturális stb. képviseleteknek, illetve más országoknak az adott országban lévõ hasonló képviseleteinek területével tér el. Statisztikailag tehát az, hogy valamely gazdasági szereplõ az adott ország rezidensének számít-e, avagy sem, nem az állampolgárságtól vagy nemzetiségi hovatartozástól függ, hanem az alapvetõ gazdasági érdek meglététõl. Ilyennek számít egy vállalkozás szempontjából például az, ha az adott országban van bejegyezve a telephelye, s ott gazdasági tevékenységet folytat vagy indulásnál legalább egy évig azt szándékozik tenni. A fizetésimérleg-statisztika számbavételi rendszere az üzleti számvitelhez hasonlóan egy sor konvención nyugszik. Ezek közül az egyik legfontosabb a kettõs könyvelés elve. 6 Minden egyes tranzakció két helyen kerül elszámolásra: egyrészt maga az üzletesemény, másrészt pedig az ahhoz kapcsolódó finanszírozás tartozik (debit), illetve követel (credit) tételként kerül be ellenkezõ elõjellel a statisztikába. A fizetési mérlegben rögzített tranzakciók túlnyomó többségére jellemzõ, hogy valamekkora értékû reál-, illetve pénzügyi eszköz cserél gazdát valamely azonos értékû reál-, illetve pénzügyi eszközért. A pénzügyi eszközök esetében nem csupán a tulajdonosváltás, hanem az új követelések és kötelezettségek keletkezése (pl. kötvénykibocsátás), illetve megszûnése (pl. adósságelengedés) 4 A fizetésimérleg-statisztika nemzetközi módszertanának kidolgozása, megalakulása óta az IMF feladata. Az elsõ módszertani kézikönyv 1948-ban jelent meg, míg a jelenleg érvényes módszertan, amelyet az 5. kiadás, a Balance of Payments Manual 5th Edition (BPM5) tartalmaz a megújult nemzeti számlák rendszerével egy idõben (System of National Accounts - SNA93) 1993-ban. A 2008-ban lezárni tervezett módszertani felülvizsgálatot az I.5. fejezet részletesebben tárgyalja. A BPM5 elérhetõ az alábbi linken keresztül: 5 Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tranzakcióban részt vevõ feleknek kell rezidensnek, illetve nem rezidensnek lenniük. A piacon forgatott pénzügyi instrumentumok esetében ugyanis például egy külföldiek tartozását megtestesítõ pénzügyi eszközt érintõ, két rezidens közötti tranzakció is megváltoztathatja a belföldi intézményi szektorok külfölddel szembeni nettó pozícióját, miközben értelemszerûen érintetlenül hagyja a teljes nemzetgazdaságét, illetve a belföldi szektorok tartozását megtestesítõ pénzügyi eszközt érintõ, két nem rezidens közötti tranzakció is hatással lehet a tartozások országbontására, amely az EU külfölddel szembeni tartozásainak alakulása miatt lehet fontos. A tranzakcióban részt vevõ felek szerinti elv (transactor principle) helyett az adós-hitelezõ szerinti elv (debtor-creditor principle) érvényesül. 6 IRVING FISHER már 1906-ban javasolta a kettõs könyvelés elvének alkalmazását a makrogazdasági számbavétel során The Nature of Capital and Income címû munkájában. Végül is ez az elképzelés a II. világháború után a nemzeti számlák rendszerének (SNA) kidolgozásával vált általánosan alkalmazott gyakorlattá a gazdaságstatisztikában, így a fizetésimérleg-statisztikában is. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 11

14 MAGYAR NEMZETI BANK vagy éppen a szerzõdõ felek között új feltételekkel való megújítása (pl. a lejárat megváltoztatása) is része a fizetési mérlegnek. Vannak olyan üzletesemények is, amikor a nyújtott gazdasági értékért cserébe a másik fél nem ad semmit (pl. élelmiszer- és gyógyszersegély, beruházási segély). Mivel a kettõs könyvelés elve univerzálisan érvényesül, ezért ezeknél az eseményeknél is kétoldalasan kell a tranzakciót rögzíteni. Ezeknek a valóságos ellentételezés nélküli ügyleteknek a hiányzó finanszírozási oldala jelenik meg a fizetési mérlegben transzferként. Amennyiben az egyoldalú átutalás állóeszközök tulajdonjogának térítésmentes átadását, vagy valamely pénzügyi tartozás vagy követelés egészének vagy egy részének a hitelezõ és az adós közötti megállapodás eredményeképpen bekövetkezõ elengedését (debt forgiveness) jelenti, azaz a felhalmozási folyamatokat érinti, akkor tõketranszferrõl, minden más esetben folyótranszferrõl van szó. A fizetési mérlegben bal oldalon kerülnek regisztrálásra a követel (bevétel), míg a jobb oldalon a tartozik (kiadás) tételek. A fizetési mérleg pénzügyi mérlegében a követelések növekedése, illetve tartozások csökkenése a tartozik tétel, s ennek megfelelõen a követelések csökkenése, illetve tartozások növekedése a követel tétel. A követelésekben, illetve tartozásokban változást okozó tranzakciókra vonatkozó konvenció szerint pedig a reálerõforrások kiáramlása (áru- és szolgáltatásexport), a jövedelmek beáramlása, valamint a kapott egyoldalú átutalások a követel oldalon, míg a reálerõforrások beáramlása, a jövedelmek kiáramlása valamint a nyújtott egyoldalú átutalások a tartozik oldalon kerülnek elszámolásra a fizetési mérleg folyó-, illetve tõkemérlegében. Az elõjelekre vonatkozó konvenció alapján a fizetési mérlegben az összes követel tétel +, az összes tartozik tétel pedig matematikai elõjellel bevételként, illetve kiadásként kerül kimutatásra. Az elõjel azt mutatja, hogy az elszámolandó ügylet finanszírozási forrást jelent-e vagy finanszírozási szükségletet támaszt. Elméletileg minden egyes üzleteseményrõl pontosan megmondható, hogyan járult hozzá az adott nemzetgazdaság külfölddel szembeni követeléseinek és tartozásainak változásához. 1. ábra A kettõs könyvelés elve a fizetésimérleg-statisztikában Követel (+, bevétel) áruk és szolgáltatások exportja jövedelmek beáramlása kapott egyoldalú átutalások követelések csökkenése tartozások növekedése Tartozik (, kiadás) áruk és szolgáltatások importja jövedelmek kifizetése nyújtott egyoldalú átutalások követelések növekedése tartozások csökkenése A kettõs könyvelés elvébõl következõen a fizetési mérleg egészének szintjén a követel tételek összesenje (az összes bevétel) megegyezik a tartozik tételek összesenjével (az összes kiadás), azaz a fizetésimérleg-statisztika definíciószerûen mindig nulla egyenleggel zár. Másképpen fogalmazva, elméletileg a folyó fizetési mérleg, a tõkemérleg és a pénzügyi mérleg egyenlegének összege mindig zérus. A fenti elvnek való megfelelés a gyakorlatban nyilvánvalóan csak akkor teljesülhetne, ha a fizetésimérleg-statisztika az egyes elemi üzleteseményekbõl épülne fel, amikor is biztosítani lehetne a kettõs könyvelés elvének való megfelelést minden egyes tranzakció esetében. A gyakorlatban azonban a statisztika összeállítása eltérõ adatforrásokra (banki, vállalati jelentések stb.) épül. Az egyes adatforrások közötti értékelésbeli, idõbeli és egyéb eltérések valamint az esetleges számbavételi hibák következtében a valóságban az egyezõség csak véletlenszerû lehet, ezért az összhang megteremtése már csak utólagos és formai lehet. Ez a tény önmagában független a statisztikai információs rendszer jellemzõitõl, s csupán azt fejezi ki, hogy az elvekhez képest a valóságos gazdasági folyamatok sokkal összetettebbek annál, semmint hogy minden egyes mozzanatról száz százalékig kielégítõ információval rendelkezhetnénk. Ezért tartalmaz minden egyes ország fizetésimérleg-statisztikája olyan sort, amely utólagosan és formailag teremti meg a kettõs könyvelés elvének való megfelelést azaz a tartozik és követel oldal egyezõségét a fizetési mérleg egészének szintjén. Ezt a sort nevezik tévedések és kihagyások -nak (net errors and omissions). Ez az egyenlegezõ tétel elõjelét tekintve lehet negatív vagy pozitív, attól függõen, hogy a statisztikai hiba korrigálása éppen mit követel meg. A tévedések és kihagyások egyenlegének abszolút mértéke önmagában nem elegendõ az adott statisztika minõségének megítéléséhez, alacsony értéke nem jelenti automatikusan azt, hogy a statisztika kellõképpen pontos és megbízható, hiszen ellentétes elõjelû hibák egyenlegben ellentételezhetik egymást. Természetes ugyanakkor, hogy a nagymértékû és tartósan egyirányú statisztikai hiba a felhasználók számára lehetetlenné teszi azt, hogy megbízható képet alakítsanak ki az ország tényleges nettó külföldi pozícióváltozásáról és az azt meghatározó tényezõkrõl. A külfölddel kapcsolatos statisztikák összeállítása során alkalmazott további konvenciók a tranzakciók egységes értékelését és a statisztikában való rögzítésük idõpontjának egységes értelmezését érintik. A fizetésimérleg-módszertan a tranzakcióban részt vevõ, általában egymástól független gazdasági szereplõk által meghatározott piaci árat tekinti a számbavétel alapjának. A számbavételt a tranzak- 12 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

15 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KITEKINTÉS ció által érintett reál- vagy pénzügyi eszközre vonatkozó tulajdonjog rezidensek és nem rezidensek közötti átszállásának, s az ezzel kapcsolatos követelés vagy tartozás keletkezésének, megszûnésének, átadásának stb. idõpontjában kell elvégezni. A statisztika a tulajdonosváltást általában arra az idõpontra teszi, amikor a tranzakcióban részt vevõ felek az ügyletet üzleti könyveikben elszámolják. A rezidensek és nem rezidensek közötti reál-, illetve pénzügyi eszközt érintõ tulajdonosváltás mint a tranzakciók fizetésimérleg-statisztikában való megjelenítésének fõ kritériuma jelzi, hogy nevével ellentétben a fizetési mérleg jellegét tekintve nem pénzforgalmi, hanem eredményszemléletû statisztika. A tranzakciók elszámolásának megtörténtét és annak idejét nem az ellenérték kiegyenlítésének ideje határozza meg, hanem a tulajdonosváltás (a szolgáltatások esetében annak igénybevétele) idõpontja. Ha ez nem így lenne, és a tranzakciók fizetési mérlegben való megjelenítésének feltétele a fizetés mozzanatához kapcsolódna, akkor egyrészt egy sor ügylet egyszerûen kimaradna a statisztikából. Nem lennének elszámolva az ellentételezés nélkül nyújtott, illetve kapott javak, szolgáltatások, pénzügyi eszközök, a fizetéssel nem járó tranzakciók (barterügyletek, a tárgyi, dologi apport formájában teljesített közvetlen tõkebefektetések, vagy éppen a szintén a közvetlen tõkebefektetéseket érintõ, profitból a vállalkozásba visszaforgatott jövedelmek). Másrészt pedig nem akkor kerülnének elszámolásra, amikor a gazdasági szereplõk viselkedését befolyásolják. Az eddig elmondottakból az is következik, hogy az egyes tranzakciók fizetésimérleg-statisztikában való megjelenésének nem feltétele a külföldi fizetõeszközben történõ elszámolás, az történhet nemzeti valutában, barterügylet keretében, vagy akár ellentételezés nélkül is. Ennek ellenére a fizetésimérleg-tranzakciók általában különbözõ devizákban bonyolódnak, illetve a nem rezidensekkel szembeni tartozások és követelések különbözõ devizanemekben vannak denominálva. Az ügyleteknek és a pozícióknak a statisztika összeállításához használt pénznemben való összegzéséhez szükség van a megfelelõ árfolyamon való átszámításukra. Az átváltási ráta a tranzakciók esetében az ügylethez kapcsolódó, míg az állományok esetében a referencia-idõpontban érvényes árfolyam. A forgalmak esetében sokszor nem állnak rendelkezésre a tranzakciós árfolyamok, ilyenkor az idõszaki átlagárfolyamot kell alkalmazni. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 13

16 1.2. A fizetési mérleg A fizetési mérleg szerkezetében változást hozott 1993-ban az akkor szintén megújult nemzeti számlák rendszerével (System of National Accounts SNA) történõ harmonizáció. A klasszifikációt érintõ legfontosabb változás az, hogy a korábban a folyó fizetési mérlegben összevontan szereplõ egyoldalú átutalások (unrequited transfers), valamint a vagyonból származó bevételek (property income) azon része, amely közvetlenül a felhalmozási, nem pedig a jövedelmi folyamatokat érinti (pl. adósságelengedés) a nemzetgazdasági számlák felhalmozási számláival való összhang megteremtése érdekében közgazdasági jellegének megfelelõen új helyre, a megváltozott tartalmú tõkemérlegbe sorolódott át. A korábban tõkemérlegben szereplõ pénzügyi követeléseket és tartozásokat érintõ tranzakciók az új struktúrában a pénzügyi mérlegnek (financial account) nevezett részmérlegben kerülnek kimutatásra. 2. ábra A fizetési mérleg részmérlegei 1. Folyó fizetési mérleg 1.1. Áruk 1.2. Szolgáltatások 1.3. Jövedelmek 1.4. Viszonzatlan folyó átutalások 2. Tõke- és pénzügyi mérleg 2.1. Tõkemérleg Viszonzatlan tõkeátutalások Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma 2.2. Pénzügyi mérleg Közvetlen tõkebefektetések Portfólióbefektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékok A fizetési mérlegben a folyó fizetési mérleg (current account) a reálgazdasági tranzakciókat (az áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket), a tõkebefektetésekhez kapcsolódó kamat és osztalék jövedelmeket, a munkavégzésbõl származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalásokat (munkavállalók hazautalása, nyugdíj- és egyéb járadékok stb.) veszi számba. A folyó fizetési mérlegben elszámolt tranzakciók az ország rendelkezésre álló jövedelmének nagyságát befolyásolják. A reálgazdasági tranzakciók az áru- és szolgáltatásforgalom egyenlege mutatja azt meg, hogy egy adott idõszakban a külkereskedelem miképpen járult hozzá a hazai hozzáadott érték alakulásához. A jövedelmek egyenlege arról ad információt, hogy a külfölddel szembeni jövedelemáramlás, azaz a befektetések után járó kamat-, osztalék- és újrabefektetett jövedelem, valamint a szezonális jelleggel külföldön végzett munkáért kapott és fizetett jövedelmek hogyan járulnak hozzá a nemzeti jövedelem alakulásához. S végül a nem rezidensekkel kapcsolatos folyó transzferek egyenlege a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát befolyásolja A folyó fizetési mérleg 3. ábra A folyó fizetési mérleg I. Folyó fizetési mérleg ( ) 1. Áruk 1.1. Általános termékforgalom 1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójármûvek által igénybe vett üzemanyag és egyéb ellátmány 1.5. Nem monetáris arany 2. Szolgáltatások 2.1. Szállítási szolgáltatások 2.2. Idegenforgalom 2.3. Kommunikációs szolgáltatások 2.4. Építési-szerelési szolgáltatások 2.5. Biztosítási szolgáltatások 2.6. Pénzügyi szolgáltatások 2.7. Számítógépes és információs szolgáltatások 2.8. Szabadalmi és licencdíjak 2.9. Egyéb üzleti szolgáltatások Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások Kormányzati szolgáltatások 3. Jövedelmek 3.1. Munkából származó jövedelmek 3.2. Befektetések jövedelmei Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei Részvény és egyéb részesedések jövedelmei Osztalék és felosztott jövedelmek Újrabefektetett jövedelmek Adóssághoz kapcsolódó jövedelmek (kamat) Portfólióbefektetések jövedelmei Részvény és egyéb részesedések jövedelmei (osztalék) Adóssághoz kapcsolódó jövedelmek (kamat) Kötvények Pénzpiaci eszközök Egyéb befektetések jövedelmei 4. Viszonzatlan folyó átutalások 4.1. Államháztartás 4.2. Egyéb szektorok 14 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

17 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KITEKINTÉS Áruként kerül elszámolásra a rezidensek és nem rezidensek közötti általános termékforgalom, a bérmunka, a javítás, a nem rezidens szállítóeszközök által a statisztikát összeállító országban igénybe vett üzemanyag és egyéb ellátmány (illetve a rezidens szállítóeszközök által külföldön igénybe vett, hasonló tartalmú áruk), valamint a nem monetáris célú a nemzetközi tartalékok részét nem képezõ arany. A tulajdonosváltás megtörténte, mint a fizetési mérlegben általánosan érvényes számbavételi kritérium alól az áruforgalomban van néhány kivétel. Ilyen például a bérmunka, amikor csak feldolgozásra kerül az átadott termék (olaj, textil stb.), majd ezután visszakerül az eredeti tulajdonosához. A bérmunkát végzõ voltaképpen csak a hozzáadott értékkel járul hozzá a termék árának növekedéséhez, ennek ellenére a bérmunkát az áruk között kell kimutatni bruttó értéken: a feldolgozásra átvett (kiküldött) termék értéke az importban (exportban), majd a feldolgozás után visszaküldött (visszavett) áru hozzáadott értékkel megnövelt ára az exportban (importban). Ugyancsak kivétel a javítás, amelyet nettó értéken kell az áruk között elszámolni. A pénzügyi lízing esetében sem beszélhetünk jogi értelemben a tulajdonosváltás megtörténtérõl mindaddig, amíg a szerzõdés le nem zárul. Ennek ellenére a konstrukció tényleges közgazdasági tartalmának megfelelõen a lízingelt áru átvételekor az ügylet rögzítésre kerül az áruk között, s ezzel szemben a pénzügyi mérlegben el kell számolni egy pénzügyi kötelezettséget. A fizetésimérleg-statisztikában az áruforgalom mindkét irányban piaci értéken, az exportáló ország határán számolt paritásnak (f.o.b.) megfelelõen kerül rögzítésre. A számla szerinti érték azon elemeit, amelyek a szerzõdéses paritás következtében szállítási, biztosítási vagy egyéb költségeket tartalmaznak, a folyó fizetési mérleg megfelelõ tételéhez kell átsorolni. A korábbi fizetési mérleg módszertanhoz képest a szolgáltatások részletesebb tartalmú bontását tartalmazza a BPM5, amely egyrészt a láthatatlan kereskedelem (invisibles) megnövekedett makrogazdasági jelentõségét, másrészt pedig a WTO keretében folyó kereskedelempolitikai tárgyalások megfelelõ bontású és részletezettségû statisztikai adatokkal való ellátásának fontosságát jelzi. A jövedelmek a termelési tényezõk használatának ellenértékeként keletkezõ kiadásokat és bevételeket tartalmazzák. A munkából származó jövedelmek (compensation of employees) között kell elszámolni azokat a bérként kapott vagy fizetett összegeket, amelyeket a fizetésimérleg-statisztikát összeállító ország szemszögébõl rezidensek munkavállalóként kapnak, illetve nem rezidens munkavállalók számára fizetnek. Statisztikai szempontból a hangsúly ebben az esetben azon van, hogy mikor számít egy munkavállaló rezidensnek és mikor nem rezidensnek. A jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági szereplõkhöz hasonlóan a természetes személyek esetében is az alapvetõ gazdasági érdek határozza meg azt, hogy hol rezidens az illetõ. Ennek eldöntése nem állampolgárság és nem is feltétlenül állandó lakóhely kérdése, hanem azé, hogy hol fejti ki azt a tevékenységet, amellyel a megélhetését biztosítja (ahol a háztartást vezeti). A természetes személy abban az országban lesz rezidens, ahol huzamosabb ideig statisztikailag ez legalább egy esztendõ él, illetve dolgozik. 7 Munkából származó jövedelme a fizetési mérlegben tehát csak az egy évnél rövidebb ideig alkalmazottaknak lehet, ennek a legjellemzõbb formája az idénymunka ellenértéke. A huzamosabb ideig külföldön dolgozó vendégmunkásnak fizetett munkabér ugyanakkor nem fizetésimérleg-tétel. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a vendégmunkások az életvitelszerû és huzamos ott-tartózkodás miatt statisztikai értelemben annak az országnak a rezidensévé válnak, amelyben vendégmunkásként dolgoznak, így az ott kapott munkajövedelem két rezidens közötti tranzakció, s mint ilyen, nem fizetésimérleg-tétel. Viszont ha a vendégmunkás külföldrõl hazautalja a családjának a kint megkeresett bére egy részét, az már fizetésimérleg-tranzakció lesz, mivel egy nem rezidens (a vendégmunkás) és egy rezidens (az itthon maradt család) közötti átutalásról van szó. Jellegét tekintve ez az átutalás egyoldalú transzfer, s nem a jövedelmek, hanem a viszonzatlan folyó átutalások között kerül elszámolásra (workers remittances). A pénzügyi befektetések jövedelmei 8 a befektetési formák szerint megkülönböztetett módon kerülnek be a folyó fizetési mérlegbe. A fizetésimérleg-statisztika a befektetõ motivációja, illetve a befektetés formája alapján funkcionális 7 A huzamos ideig való tartózkodás szabálya alól a tanulmányaikat külföldön folytató hallgatók, illetve az akármilyen hosszú ideig gyógykezelt betegek kivételt képeznek, mivel õk függetlenül a külföldön töltött idõtõl, mindig annak az országnak a rezidensei maradnak, amelybõl érkeztek. Így az õ fogyasztásukat az idegenforgalmi szolgáltatások között kell elszámolni a folyó fizetési mérlegben. 8 A nem pénzügyi ingó vagy ingatlan vagyonnal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat nem a jövedelmek között, hanem vagy az áruk (pénzügyi lízing), vagy a szolgáltatások (operatív lízing, bérlet) között, vagy pedig a tõkemérleg megfelelõ során kell elszámolni (nem termelt, nem pénzügyi eszközök vétele és eladása). MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 15

18 MAGYAR NEMZETI BANK bontásban csoportosítja. a befektetéseket. Ez alapján megkülönbözteti a közvetlen tõkebefektetéseket, a portfólióbefektetéseket, a pénzügyi derivatívákat, az ezeken kívüli egyéb befektetéseket, valamint a monetáris hatóság likvid eszközeit, a tartalékokat. 9 Ennek megfelelõen a folyó fizetési mérlegben az ezen befektetési formákhoz kapcsolódó jövedelmek szerepelnek. Mivel a fizetési mérleg eredményszemléletû statisztika, ezért a jövedelmeket is eredményszemléletben (accrual basis) és nem pénzforgalmi szemléletben (settlement basis) kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek a befektetések idõtartama alatt folyamatosan keletkeznek, s nem csak a tényleges fizetéskor számolódnak el a fizetési mérlegben. Elszámolástechnikailag ez azt jelenti, hogy a tényleges kamat vagy osztalékfizetés megtörténtéig az elszámolt jövedelem bevétellel vagy kiadással szemben a pénzügyi mérlegben azonos nagyságú, a befektetés instrumentumához kötött követelés vagy tartozás növekedést kell beállítani. 10 A fizetési mérlegben regisztrált tranzakciók túlnyomó többségében valamely értékért (áru, szolgáltatás, pénzügyi vagy nem pénzügyi eszköz) azonos értékû árut, szolgáltatást, pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközt adnak cserébe. Ezekben az esetekben egyszerû kimutatni a statisztikában a kettõs könyvelés elvének megfelelõen a csere mindkét oldalát, hiszen ismertek a csere tárgyát képezõ instrumentumok. Vannak azonban olyan esetek, amikor a tranzakció kapcsán nem beszélhetünk cserérõl, mert egy meghatározott érték átadásához nem kapcsolódik semmiféle ellentételezés. Az ilyen típusú üzletesemények elszámolására szolgálnak a fizetési mérlegben a transzferek (transfers). Az 1993 elõtti fizetésimérleg-módszertan minden viszonzatlan átutalást folyó fizetési mérleg tételként értelmezett, függetlenül attól, hogy a tranzakció által érintett gazdasági érték áru (pl. élelmiszersegély), szolgáltatás (pl. ingyenes szaktanácsadás), vagy valamilyen pénzügyi eszköz (pl. adósságelengedés) volt-e. A fizetésimérleg-módszertan a korábban egységesen elszámolt egyoldalú átutalásokat közgazdasági jellegüknek megfelelõen két részre osztotta: folyó és tõketranszferekre (current and capital transfers), s ez utóbbiakat a folyó fizetési mérlegtõl megkülönböztetett s új tartalommal felruházott tõkemérlegbe sorolta át. (A korábbi szóhasználatban tõkemérlegnek nevezett fizetési mérleg rész új elnevezése a pénzügyi mérleg.) A folyó transzferek közé sorolódik be minden olyan viszonzatlan átutalás, amely közvetlenül érinti a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát. A folyó transzferek csökkentik a rendelkezésre álló jövedelmet és a fogyasztás lehetõségét a transzfert nyújtó országban, és növelik a rendelkezésre álló jövedelmet és a fogyasztás lehetõségét a transzfert kapó országban A tõke- és pénzügyi mérleg A tõke- és pénzügyi mérleg (capital and financial account) a külfölddel szembeni felhalmozási folyamatokat jellemzõ adatokat tartalmazza. Két részmérlege a tõkemérleg (capital account) és a pénzügyi mérleg (financial account). A tõkemérleg tartalma teljesen megváltozott az 1993 elõtti fizetésimérleg-módszertanhoz képest. A nemzeti számlák rendszerével összhangba hozott struktúra alapján a folyó mérlegtõl világosan elkülönülõ, s a felhalmozási számlák részét képezõ tõkemérleg egyrészt a viszonzatlan tõkeátutalásokat, másrészt a nem termelt, nem pénzügyi eszközök tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó bevételeket és kiadásokat tartalmazza. 4. ábra A tõkemérleg II. Tõkemérleg (5+6) 5. Viszonzatlan tõkeátutalások 6. Nem termelt, nem pénzügyi eszközök A tõketranszfer lehet pénzben vagy dologi formában nyújtott egyoldalú átutalás. Amennyiben pénzben történik, akkor beszélünk tõketranszferrõl, ha az ellenszolgáltatás nélkül adott pénz valamilyen állóeszközhöz (pl. beruházási segély), vagy pénzügyi eszközhöz kapcsolódik. Tõketranszfert is lehet nyújtani pénzmozgás nélkül is, például állóeszköz tulajdonjogának átadásával vagy adósságelengedéssel. 11 A folyó transzferrel ellentétben, ahol a ren ben és 2002-ben a pénzügyi derivatívák elszámolásával kapcsolatos változások miatt módosult az 1993-ban kiadott módszertani kézikönyv. A es módosítás a pénzügyi derivatívák elszámolásának és besorolásának általános szabályait, míg a 2002-es kiegészítés a közvetlen tõkebefektetéssel érintett vállalatok közötti derivatív ügyletek és pozíciók elszámolását tartalmazza. A évi kiegészítés: a 2002-es kiegészítés: 10 Ha például ténylegesen még ki nem fizetett kamatbevétel kerül elszámolásra a kötvény befektetések után a folyó fizetési mérlegben, akkor a pénzügyi mérlegben a portfólióbefektetések kötvény során egy azonos értékû követelésnövekedést kell elszámolni. Amikor a tényleges kamatfizetésre sor kerül, a folyó fizetési mérlegben csak az utolsó még el nem számolt idõszakra jutó - kamatrészletet kell a jövedelmek között elszámolni, s egyébként a befolyt pénzzel szemben a korábbi idõszakokban regisztrált kötvénykövetelés-növekedést kell csökkenteni a pénzügyi mérlegben. 11 Az adósságelengedés (debt forgiveness) ellentétben a követelésleírással (write off) az adós és hitelezõ közötti önkéntes és kölcsönös megállapodás eredményeként, a fennálló kötelezettségek egy részének vagy egészének ellentételezés nélküli elengedését jelenti. A transzfer ebben az esetben az elengedett résszel áll szemben a tranzakció elszámolásakor: az adósságot elengedõ szereplõ a transzfer nyújtója. 16 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

19 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KITEKINTÉS delkezésre álló jövedelem változik meg az egyoldalú átutalás eredményeképpen, a tõketranszfer a tranzakcióban részt vevõ felek reál- vagy pénzügyi eszközeinek (vagyonának) állományát változtatja meg. A tõketranszferek között kell kimutatni az egyik országból a másikba áttelepülõk miatt a pénzügyi eszközökben és tartozásokban bekövetkezõ változásokat (migrants transfers) is. A nem termelt, nem pénzügyi eszközök (pl. szabadalom, szerzõi jog stb.) vételébõl, illetve eladásából (acquisition/ disposal of non-produced, nonfinancial assets) származó kiadásokat és bevételeket is a tõkemérlegben kell elszámolni. 12 A föld és az ingatlanok adás vételét csak akkor kell a tõkemérlegben kimutatni, ha valamely külföldi állam vagy nemzetközi szervezet a saját mûködésével kapcsolatos célok kielégítésére vásárolja azt meg. Ebben az esetben ugyanis az adott terület statisztikai értelemben megszûnik azon ország gazdasági területéhez tartozni, amelynek a közigazgatási határain belül elhelyezkedik. A vásárló ország gazdasági területének részévé válik. Ezzel megváltozik az adott terület statisztikai értelemben vett rezidensi státusa. Ettõl az esettõl eltekintve azonban a föld és az ingatlan rezidensi státusa az adás vételi tranzakció következtében nem változhat meg. Mivel ezek helyhez kötött eszközök, ezért hasznot csak ott hajthatnak a tulajdonosuknak, azaz gazdasági érdekeltség csak ott kapcsolódhat hozzájuk, tehát ott rezidensek, ahol fizikailag elhelyezkednek. Ebbõl következõen, amikor egy nem rezidens megszerzi egy ingatlan vagy földterület tulajdonjogát, akkor a fizetésimérleg-statisztikában az ezzel kapcsolatos tranzakciót úgy számoljuk el, mintha a nem rezidens tulajdonos egy képzetes rezidens vállalattal szemben pénzügyi követelést szerezne. Emiatt viszont ezt a tranzakciót a pénzügyi mérleg közvetlen tõkebefektetései között pénzügyi befektetésként, s nem a tõkemérlegben nem termelt, nem pénzügyi eszközt érintõ tranzakcióként kell elszámolni. A pénzügyi mérleg (financial account) azt mutatja meg, hogy a folyó fizetési mérleg és a tõkemérleg együttes egyenlege, a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 13 (net external financing capacity), mely pénzügyi követeléseknek, illetve tartozásoknak tranzakciók miatti változásában testesül meg. A fizetésimérleg-azonosságból következõen az elõbbi egyenleg értéke megegyezik a pénzügyi mérleg ellenkezõ elõjelû egyenlegével. A pénzügyi portfólió átrendezése (pl. a látra szóló betét és a lekötött betét közötti átjárás) és a követelések, illetve tartozások egymással összefüggõ forgalma (pl. hitelfelvétel miatti folyószámlakövetelés-növekedés) is tükrözõdik a pénzügyi mérleg összetételében. A csak pénzügyi mérleget érintõ tranzakciók azonban nem változtatják meg annak egyenlegét, s így az ország külfölddel szembeni nettó pozícióját, azaz a követelések tartozásokkal csökkentett értékét. A pénzügyi mérlegben a befektetéseknek a befektetõk motivációja és a befektetés formája az elsõdleges osztályozási ismérve. Ez alapján a pénzügyi mérleg megkülönbözteti: a közvetlen tõkebefektetéseket, a portfólióbefektetéseket, a pénzügyi derivatívákat, az ezeken kívüli egyéb befektetéseket, valamint a monetáris hatóság likvid eszközeit, a tartalékokat. Ezen belül további bontások lehetnek a követelések-tartozások alapján, a rezidens szektorok szerint, az eredeti lejárat figyelembevételével, illetve a közvetlen tõkebefektetések esetében a befektetés irányát alapul véve. A közvetlen tõkebefektetések 14 (direct investment) kategóriájába azok a külföldi befektetések tartoznak, amelyekre teljesül, hogy egy ország rezidens befektetõje egy másik ország rezidens vállalatában való tartós érdekeltség megszerzésére törekszik. A közvetlen tõkebefektetések nagyságát és formáját elsõdlegesen nem a rövid távú hozamelvárások, hanem az azokon túlnyúló stratégiai elképzelések, tulajdonosi megfontolások határozzák meg, amelyek nem egy esetben a multinacionális keretek között mûködõ vállalatcsoport egésze szintjén optimalizálják befektetési és finanszírozási döntéseiket. A tartós érdekeltség utal egyrészt a befektetés idõtávjára, másrészt pedig a befektetéssel létrehozott vállalkozás irányításába való hatékony beleszólásra. A módszertan ajánlása alapján hüvelykujjszabályként a 10 százaléknyi és az azt meghaladó tulajdonosi részesedést eredményezõ befektetéseket kell ebben a kategóriában elszámolni. Amennyiben ez a befektetõi viszony fennáll, akkor a befektetõ és a befektetéssel létrehozott vállalkozás közötti tulajdonosi részesedésen túlmenõen az azon kívüli egyéb közvetett és közvetlen tõke-, hitel- és egyéb finanszírozási kapcsolatokat is ezen a soron találjuk meg a fizetésimérleg-statisztikában. Olyan tõkemozgásokat is közvetlen tõkebefektetésként kell kimutat- 12 Az 1993 elõtti módszertan külön kategóriaként különböztette meg a vagyonból nem termelt, nem pénzügyi eszköz (szabadalom, licenc, szerzõi jog stb.) származó jövedelmeket (property income). Az új módszertan megszüntette ezt az önálló tételt, s a korábban vagyonból származó jövedelemként besorolt bevételek és kiadások azon részét, amely a vagyon jellegû eszköz bérbeadásából származik, a szolgáltatások közé (royalty, licencdíj stb.) sorolta, elkülönítve az eladásból származó bevételektõl és kiadásoktól, amelyek átkerültek a tõkemérlegbe. 13 Értéke pozitív, ha a folyó fizetési mérleg és a tõkemérleg együttes egyenlege aktívumot mutat, s negatív, ha az egyenleg hiányt jelez. 14 Erre a befektetési kategóriára a mûködõtõke elnevezés is használatos. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 17

20 MAGYAR NEMZETI BANK ni tehát, amelyek adósságtípusú pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódnak, s nem feltétlenül jelentenek hosszú lejáratú finanszírozási forrást a vállalkozás számára. Ilyenek például a vállalatcsoporton belüli napi pénzügyi elszámolások keretében mozgó rövid lejáratú pénzek (cash-pooling, zero balancing). Az összekötõ kapocs ezen különbözõ természetû pénzmozgások között, ami indokolttá teszi, hogy ugyanabba a statisztikai kategóriába kerüljenek besorolásra az, hogy nem egymástól független, hanem egymással tartós, közvetett vagy közvetlen tulajdonosi viszonyban lévõ gazdasági szereplõk a tranzakció résztvevõi. Ami tartós tehát, az a gazdasági szereplõk közötti befektetõi viszony, amelynek következtében a felek közötti pénzügyi és tõkekapcsolatok a normál piacitól eltérõ feltételekkel bonyolódhatnak. 15 A közvetlen tõkebefektetések elsõdleges besorolási szempontja a befektetés irányához kapcsolódik. Ellentétben a pénzügyi instrumentumok esetében megszokott követeléstartozás szerinti elsõdleges bontástól, a fizetésimérleg-statisztikában a rezidens befektetõk külföldi, illetve a nem rezidens befektetõk hazai közvetlen tõkebefektetéseirõl beszélünk. Ezen belül aztán már mind a részesedés, mind pedig az egyéb tõkemozgások követik a megszokott követelés-tartozás szerinti részletezést. Az egyéb tõkemozgásokon belül talán nem okoz gondot a követelés és tartozás értelmezése, hisz az anyavállalat és a leányvállalat egymással szembeni finanszírozási kapcsolatában egyaránt keletkezhet követelés és tartozás. Ugyanez érvényes azonban a tulajdonosi részesedésre is, mivel a 10 százalékot el nem érõ kereszttulajdonlás 16 esetén a leányvállalat anyavállalattal szembeni követelése a befektetés fõirányával ellentétes tulajdonosi részesedésként, az anyavállalat tartozásaként jelenik meg a statisztikában. A szellemi és tárgyi apport, illetve újrabefektetett jövedelmek elszámolása ismét csak azt jelzi, hogy nem csupán a pénzmozgással járó tranzakciókat kell a fizetésimérleg-statisztikában kimutatni. Közgazdaságilag a tartozások vagy kötelezettségek (liabilities) és az adósság (debt) nem szinonimák. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a bruttó külsõ adósság egy adott ország rezidenseinek egy másik ország rezidensei felé fennálló olyan tartozásait foglalja magában, amelyekhez kamatfizetéssel vagy kamatfizetés nélkül törlesztési kötelezettség, vagy éppen fordítva törlesztéssel vagy törlesztés nélkül kamatfizetési kötelezettség társul. Ezen meghatározás alapján a tulajdonosi részesedést megtestesítõ közvetlen tõkebefektetések részvény, törzstõke, újrabefektetett jövedelem stb. (equity capital) nem minõsülnek adósságnak. Ehhez hasonlóan a tulajdonviszonyt megtestesítõ portfólióbefektetések (equity securities) forgalma is nem adósság típusú finanszírozást jelent. A tulajdonosi részesedés különbözõ típusaihoz kapcsolódó pénzügyi eszközökkel történõ finanszírozás nem növeli 5. ábra A pénzügyi mérleg III. Pénzügyi mérleg ( ) 7. Közvetlen tõkebefektetések 7.1. Külföldön Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Újrabefektetett jövedelmek Egyéb tõke Követelések Tartozások 7.2. A jelentõ országban Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés Újrabefektetett jövedelmek Egyéb tõke Követelések Tartozások 8. Portfólióbefektetések 8.1. Követelések Részvény és egyéb részesedések Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok Kötvények Pénzpiaci eszközök 8.2. Tartozások Részvény és egyéb részesedések Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok Kötvények Pénzpiaci eszközök 9. Pénzügyi derivatívák 9.1. Követelések 9.2. Tartozások 10. Egyéb befektetések Követelések Kereskedelmi hitelek Hitelek Készpénz és betétek Egyéb követelések Tartozások Kereskedelmi hitelek Hitelek Készpénz és betétek Egyéb tartozások 11. Tartalékok Monetáris arany SDR Az IMF-fel szembeni tartalékpozíció Devizák Készpénz és betétek Értékpapírok Pénzügyi derivatívák Egyéb követelések 15 A közvetlen tõkebefektetésekkel kapcsolatosan részletesebben lásd az MNB 2005 márciusában megjelent kiadványát: 16 Ha a befektetõben részesedést szerez az a gazdasági szereplõ, amelybe az eredeti befektetés irányult, akkor kereszttulajdonlásról beszélünk. Amennyiben ennek a mértéke is eléri vagy meghaladja a 10%-ot, akkor önálló közvetlen tõkebefektetésként jelenik meg a statisztikában, a befektetés iránya szerinti megfelelõ soron. 18 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

21 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KITEKINTÉS az ország külfölddel szembeni nettó adósságát, ezért ezt nem adóssággeneráló finanszírozásnak (non-debt creating financing) nevezzük. A portfólióbefektetések kategóriája (portfolio investments) a szervezett és egyéb pénzügyi piacokon forgatott (forgatható) pénzügyi instrumentumokat tartalmazza (a közvetlen tõkebefektetés és a tartalékok részét képezõ forgatható pénzügyi eszközök kivételével). A portfólióbefektetéseken belül megkülönböztetjük a tulajdonviszonyt (részvények) valamint a hitelviszonyt (kötvények bonds and notes), a pénzpiaci eszközöket (money market instruments) megtestesítõ instrumentumokat. A portfólióbefektetések esetén nincs túlságosan sok értelme az eredeti lejárat szerinti bontásnak, hiszen ez a tényezõ aligha gyakorol jelentõs befolyást a befektetõ viselkedésére (egy évek múlva lejáró kötvényt is akár naponta lehet adni-venni, ha van likvid piaca). A pénzügyi derivatíváknak 17 két fõ csoportját különböztetjük meg: a határidõs típusúakat (forward type), amelyekbe beleértjük a swapokat is, és az opció típusú (option type) származékos ügyleteket. Egy határidõs típusú származékos ügyletben a felek arra szerzõdnek, hogy egy reál vagy pénzügyi eszköz (underlying item) meghatározott mennyiségét egy meghatározott idõpontban, a szerzõdésben megállapított áron (strike price) kicserélik egymással, illetve bizonyos swapügyletek esetében cash-flow-k cseréjében egyeznek meg, amelyek értékét az elõre lefektetett szabályok alapján számított referenciaártól (kamat vagy árfolyam) való eltérés határozza meg. Kötéskor a határidõs típusú ügyletek értéke zérus. Ide taroznak a kamatswapok, a határidõs kamatmegállapodások (forward rate agreements FRA), és a különbözõ határidõs devizaügyletek. Az opciós típusú származékos ügyletben az opció vevõje (purchaser of the option) opciós prémium fizetése fejében arra szerez jogot de nem kötelezettséget az opció kiírójától (writer of the option), hogy egy meghatározott reál vagy pénzügyi eszközt egy maghatározott idõpontban vagy az elõtt, meghatározott áron elad (put option) neki vagy megvesz (call option) tõle. Kötéskor az opció értéke a szerzõdésben meghatározott prémiummal egyenlõ (ez általában, de nem feltétlenül egyenlõ a ténylegesen kötéskor kifizetett prémiummal). Lényeges különbség a határidõs típusú és az opciós típusú származékos ügylet között, hogy míg az elõbbiben az alaptermék árának változásától függõen bármely fél lehet követelés vagy tartozás pozícióban, addig az utóbbiban az opció kiírójának az opció lejártáig végig tartozása van, s az opció vásárlója vele szemben végig követel. Mindaz, ami nem közvetlen tõkebefektetés, nem portfólió befektetés, nem derivatív ügylet és nem része a tartalékoknak, az egyéb befektetések (other investments) között kerül kimutatásra. Itt kell elszámolni egyebek mellett a kereskedelmi hiteleket, a bankközi hiteleket, a szindikált hiteleket, a valutát és a betéteket stb. A pénzügyi mérlegben ez az egyetlen csoport, ahol az eredeti lejárat szerinti bontás rövid lejárat (egy év vagy azon belül), illetve hosszú lejárat (éven túl vagy lejárat nélkül) megmaradt a követelések és tartozások csoportosításakor. A pénzügyi mérleg utolsó összetevõje a tartalékok (reserve assets), a fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külsõ pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma. A fizetési mérleg módszertana a nemzetközi tartalékok közé azon likvid eszközöket sorolja be, amelyek a monetáris hatóság által ellenõrzöttek és számára azonnal elérhetõk (controlled by and readily available to monetary authorities): fizetési problémák esetén közvetlenül fizetésre fordíthatók, illetve közvetett módon devizapiaci intervenció útján az árfolyam befolyásolásával felhasználhatók ezen fizetési nehézségek intenzitásának csökkentésére, vagy ezektõl eltérõ egyéb célokra szabadon igénybe vehetõk. A '90-es évek mexikói és ázsiai pénzügyi válsága rávilágított arra, hogy a fizetésimérleg-statisztikában megfogalmazott tartalék definíció nem feltétlenül fejezi ki a valóságnak megfelelõen azt az intervenciós potenciált, amellyel a monetáris hatóságok egy pénzügyi válság esetén rendelkeznek. Ezért a tényleges likviditási helyzet megítéléséhez szükség van olyan kiegészítõ információkra, mint például a derivatív és határidõs pozíciók értéke, a vállalt garanciák és egyéb feltételes kötelezettségek állománya (amelyek a számviteli elõírások alapján jobbára mind mérlegen kívüli tételek), vagy a külföldiekkel szemben nem az eredeti lejárat, hanem a lejáratig ténylegesen hátralévõ idõ alapján fennálló rövid lejáratú adósság állománya, nemzeti valutában denominált, de devizához kötött adósság nagysága stb., amelyek a standard fizetésimérleg-statisztikából nem nyerhetõk ki A évi módosítás óta önálló kategória a fizetésimérleg-statisztikában a pénzügyi derivatívák csoportja. Korábban a portfólióbefektetéseken belüli alábontásként szerepeltek a származékos ügyletek. (Lásd még az 9. lábjegyzetet.) 18 Ezek az összefüggések különösen az ázsiai válság kitörését követõen kerültek az érdeklõdés homlokterébe. Az IMF már a mexikói válságot követõen, 1996-ban kidolgozott egy olyan Speciális Adatközzétételi Szabványt (SDDS Special Data Dissemination Standard), amelynek célja az, hogy a tõke- és pénzpiacokon aktívan jelen lévõ országok alapvetõ fontosságú gazdasági és pénzügyi statisztikáiról (GDP, fogyasztói- és termelõiár-index, pénzaggregátumok, fizetési mérleg, tartalékok stb., összesen 17 kategória) megbízható és naprakész információval lássa el a befektetõket és szélesebb közvéleményt. Az egyes országoknak a statisztikák összeállítása terén követett módszertanáról és gyakorlatáról összegyûjtött és közzétett információk lehetõvé teszik bárki számára, hogy megítélje a közzétett statisztikák megbízhatóságát. Az 1997-es ázsiai válság azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg kidolgozott rendszer kiegészítésre szorul, különösen a tartalékok és a külsõ adósság tekintetében. Az SDDS-rõl részletesebben lásd: MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 19

22 1.3. A külfölddel szembeni befektetési pozíció A forgalmi szemléletû fizetésimérleg-statisztikához szorosan kapcsolódik a külfölddel szembeni befektetési pozíciót bemutató állományi szemléletû statisztika. Ez a két statisztika alkotja egy adott gazdaság külfölddel kapcsolatos tranzakcióinak és pozícióinak koherens módon összeállított elszámolását. A külfölddel szembeni befektetési pozíció egy meghatározott idõpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követelés és tartozás állományának nagyságát, összetételét, valamint az elõzõ idõszakhoz képest bekövetkezett változásának tényezõit mutatja. A mérleg két oldalának, a követeléseknek és tartozásoknak a különbsége a külfölddel szembeni nettó pozíció (nettó követelés vagy tartozás), amely az ország nettó vagyonának (net worth) külfölddel szembeni kapcsolatokból származó részével egyenlõ. Amennyiben a tartozás és követelés oldalon a tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok és tulajdonosi befektetések nélkül számoljuk ki ugyanezt a különbséget, akkor a külfölddel szembeni nettó hitelezõi vagy adósi pozíciót kapjuk meg. Két idõpont között az állományok értékében bekövetkezõ változásokat meghatározzák (1) a tranzakciók, ezeket mutatja a fizetési mérleg pénzügyi mérlege, (2) az átértékelõdés (devizaárfolyam-változás, árváltozás) és (3) az egyéb állományváltozások (pl. a követelések leírása). A külfölddel szembeni befektetési pozíció pénzügyi instrumentumok szerinti szerkezete megegyezik a fizetési mérleg pénzügyi mérlegének szerkezetével, és összhangban van a folyó fizetési mérleg befektetési jövedelem kategóriáinak csoportosításával. Ezzel biztosítható a forgalmi és állományi adatok közötti összhang, illetve az egyes befektetési kategóriákhoz kapcsolódó jövedelmek konzisztens elszámolása. Mivel az állományokat a vonatkozási idõpontban érvényes piaci áron és devizaárfolyamon kell értékelni és a számbavétel devizanemére átszámolni, ezért az átértékelési különbözet miatt akkor is eltér egymástól két idõpontra számított állományi adat, ha a közöttük eltelt idõszakban semmiféle tranzakció nem történik. Az állomány értéke azonban nemcsak a tranzakciók vagy átértékelések következtében változhat, hanem egyéb okból is, például azért, mert valamilyen kétes kintlévõséget leírnak, azaz kivezetnek a könyvekbõl (write off). (A követelésleírást amely egy, a hitelnyújtó által egyoldalúan tett lépés nem szabad összekeverni a tõketranszfereknél tárgyalt az adós és hitelezõ közötti kölcsönös megállapodás alapján végrehajtott adósságelengedéssel.) De az is az egyéb állományváltozásokat érinti, ha például valamilyen osztályozási szempontnak való megfelelés megváltozása miatt az egyik csoportból egy másikba kell bizonyos tételeket átsorolni. Erre példa a közvetlen tõkebefektetések és a portfólió részvény befektetések közötti 10 százalékos határ átlépése. Ha az elõzõ idõszakban még a küszöbérték alatt maradó befektetõ a következõ idõszakban végrehajtott pótlólagos befektetésével már átlépi ezt a határt, akkor a pénzügyi mérlegben a tárgyidõszaki tranzakciót a közvetlen tõkebefektetések között kell elszámolni (visszamenõlegesen a pénzügyi mérlegben nem kell módosítást végrehajtani), az állományi statisztikában viszont az elõzõ idõszakban portfólióbefektetésként kimutatott értéket át kell tenni a közvetlen tõkebefektetések közé. Ezt az átcsoportosítást az egyéb állományváltozások között kell elszámolni. 20 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

23 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KITEKINTÉS 6. ábra A külfölddel szembeni befektetési pozíció 1. Követelések 1.1. Közvetlen tõkebefektetések* Külföldön Részvény, egyéb tulajdonosi részesedés és újrabefektetett jövedelmek Egyéb tõke Követelések Tartozások 1.2. Portfólióbefektetések Részvény és egyéb részesedések Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok Kötvények Pénzpiaci eszközök 1.3 Pénzügyi derivatívák 1.4. Egyéb befektetések Kereskedelmi hitelek Hitelek Készpénz és betétek Egyéb követelések 1.5. Tartalékok Monetáris arany SDR Az IMF-fel szembeni tartalékpozíció Devizák Készpénz és betétek Értékpapírok Pénzügyi derivatívák Egyéb követelések 2. Tartozások 2.1. Közvetlen tõkebefektetések* A jelentõ országban Részvény, egyéb tulajdonosi részesedés és újrabefektetett jövedelmek Egyéb tõke Követelések Tartozások 2.2. Portfólióbefektetések Részvény és egyéb részesedések Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok Kötvények Pénzpiaci eszközök 2.3 Pénzügyi derivatívák 2.4. Egyéb befektetések Kereskedelmi hitelek Hitelek Készpénz és betétek Egyéb tartozások Záróállomány Nyitóállomány tranzakciók Állományváltozás devizaárfolyam ár változás miatt egyéb állományváltozás * Mivel a közvetlen tõkebefektetések besorolása elsõdlegesen a befektetés iránya szerint történik, ezért ezeket nem lehet egyértelmûen besorolni a külfölddel szembeni befektetési pozíció követelés-tartozás szerkezetébe. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 21

24 1.4. A fizetési mérleg és a nemzeti számlák rendszere A nemzeti számlák rendszere (SNA) az egyik legjelentõsebb XX. századi hozzájárulás a gazdasági elemzés eszköztárához. Az integrált számlarendszeren a folyószámlákon, a felhalmozási számlákon és a mérlegeken keresztül mutatja be az egyes szektorokra, és ezek összegzéseként a nemzetgazdaság egészére a termelési, jövedelmi és felhalmozási folyamatokat és a nettó vagyon (net worth) alakulását. 7. ábra Az SNA legfontosabb számlái és egyenlegezõ tételei FOLYÓSZÁMLÁK TERMELÉSI SZÁMLA GO GDP JÖVEDELEMSZÁMLÁK GDP S MÉRLEG FELHALMOZÁSI SZÁMLÁK MÉRLEG NYITÓ MÉRLEG TÕKESZÁMLA EGYÉB VOLUMEN- VÁLTOZÁS SZÁMLA ÁTÉRTÉKELÕDÉS SZÁMLA ZÁRÓ MÉRLEG S NL dnw 1 PÉNZÜGYI SZÁMLA NL NW O dnw2 dnw3 NW C GO = BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS GDP = BRUTTÓ HAZAI TERMÉK S = MEGTAKARÍTÁS NL = NETTÓ FINANSZÍROZÁSI KÉPESSÉG NW O = NETTÓ VAGYON IDÕSZAK ELEJÉN NW C = NETTÓ VAGYON IDÕSZAK VÉGÉN dnw 1 = NETTÓ VAGYONVÁLTOZÁS MEGTAKARÍTÁSBÓL ÉS TÕKETRANSZFERBÕL dnw 2 = NETTÓ VAGYONVÁLTOZÁS EGYÉB VOLUMENVÁLTOZÁSBÓL dnw 3 = NETTÓ VAGYONVÁLTOZÁS ÁTÉRTÉKELÕDÉSBÕL 22 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

25 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KITEKINTÉS Az SNA zárt rendszer, azaz minden tranzakció 2x2 helyen, a tranzakcióban részt vevõ mindkét partnernél a folyószámlákon forrásként (resource) és felhasználásként (use), a felhalmozási számlákon pedig követelés és tartozás csökkenéseként, illetve növekedéseként is elszámolásra kerül. Ahhoz, hogy teljesülhessen az elszámolási rendszer zártságára vonatkozó feltétel, a nemzeti számláknak van egy olyan szegmense, amely a nem rezidensek rezidensekkel folytatott ügyleteit, illetve a velük szembeni követelés és tartozás állományait mutatja be. Ezt a részt külföld számlának (rest of the world account) hívják. A külföld számla a nem rezidensek szempontjából rögzíti a tranzakciókat és a pozíciókat. A fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció szolgál a külföld számla legfontosabb információs forrásául. A megelõzõ gyakorlathoz képest óriási elõrelépést jelentett, hogy az 1993-ban megújított és egymással harmonizált módszertanok miatt az alapszerkezet (folyószámla, felhalmozási számla, mérlegek számlája), az alapkategóriák tartalma (rezidens, gazdasági terület stb.), az értékelési (piaci ár, az aggregációs devizára való átszámítás) és elszámolási elvek (eredményszemlélet) tekintetében nincs különbség a kétféle statisztika között. Az eltérõ funkciókból következõ eltérések pedig lényegében csak prezentációs szempontból jelentenek különbséget közöttük. Így például a fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció a statisztikát összeállító ország szempontjából rögzítik a tranzakciókat és a pozíciókat; a pénzügyi eszközöket funkcionális csoportosításban tartalmazzák; és a rezidens intézményi szektorok összevontabban jelennek meg bennük, mint a külföld számlán. A nemzeti számla aggregátumok és a fizetési mérleg összefüggéseit bemutató egyenletek az elszámolási elvekbõl következõ, szükségszerûen teljesülõ azonosságokat, nem pedig magatartási szabályokat fogalmaznak meg. Ebbõl következik, hogy önmagukban nem alkalmasak a makrogazdasági aggregátumok közötti ok-okozati kapcsolatok leírására. A kauzalitás megteremtése ezen változók között már a közgazdasági elmélet területe. Az azonosságok jellegükbõl következõen arra viszont jól használhatók, hogy a publikált statisztikai adatok közötti konzisztenciát, vagy prognózis készítéskor az egyes részmutatók közötti összhangot vizsgáljuk a segítségükkel. 8. ábra A nemzeti számla aggregátumok és a fizetési mérleg összefüggései GDP = C + G + I + (X M) (1) GNI = GDP + NY (2) GNDI = GDP + NY + NCT (3a) C + G + I + (X - M) + NY + NCT (3b) C + G + I + CAB (3c) CAB = (X - M) + NY + NCT (4a) GNDI (C + G + I) = GNDI A (4b) S = GNDI C G (5a) I + CAB (5b) CAB = S I (6a) (SH IH) + (SE IE) + (SG IG) (6b) S I + NKT NPNNA = CAB + NKT NPNNA = NFI (7) ahol: C = magánfogyasztás (háztartások fogyasztási kiadásai) CAB = folyó fizetési mérleg egyenlege G = államháztartás fogyasztási kiadásai GDP = bruttó hazai termék GNI= bruttó nemzeti jövedelem A = belföldi felhasználás GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem I = bruttó hazai (nem pénzügyi) beruházás M = áruk és szolgáltatások importja NCT = nettó folyó transzfer külföldrõl NFI = nettó külföldi (pénzügyi) beruházás (nettó hitelnyújtás külföld felé) NKT = nettó tõketranszfer külföldrõl NPNNA = nem termelt, nem pénzügyi eszközök nettó felhalmozása NY = nettó jövedelemátutalások külföldrõl S = bruttó megtakarítás X = áruk és szolgáltatások exportja (SH-IH) = háztartások nettó pénzügyi megtakarítása (SE-IE) = vállalatok nettó pénzügyi megtakarítása (SG-IG) = az államháztartás nettó pénzügyi megtakarítása A folyó fizetési mérleg egyenlege az ország külfölddel szembeni megtakarítói pozícióját tükrözi (6a), azt, hogy a bruttó megtakarítások és beruházások egymáshoz viszonyított értéke külföldi forrásbevonást (folyó fizetésimérlegdeficit) vagy ellenkezõleg, forráskihelyezést (folyó fizetésimérleg-többlet) eredményez-e. A rendelkezésre álló jövedelembõl belföldön fel nem használt rész automatikusan külföldi kihelyezésként, illetve a rendelkezésre álló jövedelmet meghaladó belföldi felhasználás külföldi forrásbevonásként jelenik meg a fizetési mérlegben (4b). Ahhoz, hogy összességében meg tudjuk mondani, hogy az ország az adott idõszakban a külfölddel szemben nettó hitelnyújtó vagy hitelfelvevõ pozícióban volt-e, a folyó fizetési mérleg és a tõkemérleg együttes egyenlegére van szükség (7). A szektoronkénti nettó pénzügyi pozíciók és a folyó fizetési mérleg egyenlegének összefüggését mutatja a (6b) egyenlet. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 23

26 1.5. A fizetési mérleg módszertanának (BPM5) felülvizsgálata Az IMF Fizetési Mérleg Bizottsága (Balance of Payments Committee BOPCOM) októberi ülésén napirendre tûzte a nemzetközi fizetésimérleg-statisztikai módszertan felülvizsgálatának kérdését. Bár a jelenleg is érvényes nemzetközi szabvány 1993-ban került publikálásra, az azóta eltelt idõszak fejleményei már ekkor indokolttá tették a felkészülés megkezdését. 19 Egyebek mellett a '90-es években bekövetkezett pénzügyi válságok (1994, 1997 és 1998) felértékelték a pénzügyi mérlegben és a külfölddel szembeni befektetési pozícióban lévõ, különösképpen az adósságra és a tartalékokra vonatkozó statisztikai információk elemzésekben betöltött szerepét. Ismételten megerõsítésre került, hogy mivel a fizetési mérleg az egyéb szektorstatisztikákkal együtt az átfogó makrogazdasági statisztikai rendszer integráns részét képezi, ezért a felülvizsgálatnak az ezen statisztikákra vonatkozó módszertanok és az azokban tervezett változások figyelembevételével kell folynia. Különösen igaz ez a nemzeti számlák rendszerére, amelynek általános felülvizsgálata idõben ismét egybeesik a fizetésimérleg-statisztika módszertanának revíziójával. A vizsgálandó kérdések listáját, az új módszertani kézikönyv általános szerkezetét, valamint a módszertani felülvizsgálat idõbeli ütemezését a októberi ülésén vitatta meg a BOPCOM. 20 A felülvizsgálat során megvitatandó témák három nagy csoportba kerültek besorolásra: az elsõ csoportba az általános, elméleti jellegû kérdések (pl. a különbözõ makrogazdasági statisztikák közötti összhang, kibõvített szektor- és instrumentumfelosztás, a jövedelmek statisztikai értelmezése stb.), a másodikba az új vagy újonnan felmerült problémák (pl. a külsõ adósság és a külfölddel szembeni befektetési pozíció közötti kapcsolat hátralévõ lejárat, a hazai és külföldi deviza szerinti megbontás, a fizetési mérleg és a monetáris statisztika közötti kapcsolat, a gazdasági, illetve valutauniók sajátosságainak beillesztése a statisztikákba, a nemzetközi számviteli szabványok változásának nyomon követése, a visszavásárlási megállapodások kezelése stb.), A következõ évi ülésén a bizottság 3 szakértõi munkacsoport (technical expert group, TEG) felállításáról döntött, amelyek feladatául a felmerülõ módszertani problémák technikai szintû vizsgálatát és ezekkel kapcsolatosan megoldási javaslatok megfogalmazását szabta. A közvetlen tõkebefektetésekkel kapcsolatos kérdések vizsgálata a DITEG (Direct Investment Technical Expert Group), a valutauniókkal kapcsolatos speciális ügyek a CUTEG (Currency Union Technical Expert Group), s végül az összes fennmaradó probléma a BOPTEG (Balance of Payments Technical Expert Group) hatáskörébe lett utalva. A három szakértõi csoport a BOPCOM-nak terjesztette elõ a javaslatait, kivéve a DITEG-et, amely az OECD munkacsoportjának (Workshop on International Investment Statistics) is jelent. 21 a harmadik csoportba pedig az aktuális BPM5 tisztázásra szoruló területei (pl. a tartalékeszközök meghatározása és statisztikai elszámolása, a közvetlen tõkebefektetések elszámolásával összefüggõ elméleti és gyakorlati kérdések stb.) kerültek júliusban a BOPCOM egy újabb szakértõi munkacsoport felállításáról döntött a tartalék eszközökkel kapcsolatos kérdések megvitatására, ez a RESTEG (Reserve Assets Technical Expert Group). A szakértõi csoportok által vizsgált kérdések, az általuk elõállított szakértõi anyagok és állásfoglalások, javaslatok elérhetõk az IMF honlapján Towards a Sixth Edition of the Balance of Payments Manual 20 Lásd Updating BPM5: Compendium of Issues és Updating BPM5: A Proposed Timetable and Structure 21 A közvetlen tõkebefektetésekre vonatkozó statisztikákat illetõen ugyanis az OECD is érintett, az általa kiadott módszertani kézikönyv, az úgynevezett OECD Benchmark Definition of FDI 3. kiadásának felülvizsgálata miatt. A felülvizsgálatról lásd az OECD által közzétett anyagot: 22 DITEG: CUTEG: BOPTEG: RESTEG: 24 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

27 NEMZETKÖZI MÓDSZERTANI KITEKINTÉS 2006 végére a tervek szerint összeáll a teljes kézikönyv elsõ tervezete, 2007 végére pedig elkészül a második változat, amelyet elektronikus formában az IMF honlapjára is feltesznek véleményezésre. Az addig terjedõ idõszakban a széles szakmai közvélemény bevonásával folyik a munka a szakértõi munkacsoportokon keresztül. A végleges változat megjelenése 2008 végére várható elektronikus formában, 2009 elején pedig nyomtatva is megjelenik az új kézikönyv, a BPM6 végsõ változata. A módszertani felülvizsgálattal kapcsolatos információk (az új kézikönyv tervezett szerkezete és tartalma, a munkaanyagok és állásfoglalások, javaslatok stb.) elérhetõk az IMF honlapján MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 25

28

29 2. A magyar gyakorlat

30

31 2.1. Általános megjegyzések 1. A fizetési mérleg, valamint a nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állományának nagyságát, illetve azok változását tartalmazó statisztikák összeállításáért Magyarországon a jegybank felelõs. 1. Az egyéb monetáris intézmények, a pénzváltók és az értékpapír-letétkezelõk jelentési kötelezettségét jegybanki rendelet rögzíti. A KSH adatátadását, a MÁK, az ÁKK, a külföldön számlát tartó rezidensek jelentési kötelezettségét, valamint a rezidensek külföldi hitelfelvételeirõl és -nyújtásairól, valamint a rezidensek külföldi közvetlen tõkebefektetéseirõl, illetve a külföldiek magyarországi tõkebefektetéseirõl szóló fizetésimérleg-adatszolgáltatásokat a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény alapján az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programról szóló kormányrendelet írja elõ A fizetésimérleg-statisztikák legfontosabb információs forrásául a monetáris intézmények (kereskedelmi bankok és MNB) jelentései szolgálnak. Külön jelentést adnak a nem hitelintézeti (valuta)átváltóhelyek, a külföldrõl közvetlenül hitelt felvevõ, illetõleg a külföldre közvetlenül hitelt nyújtó, a külföldön számlát tartó, külföldi követeléseket tartozásokkal folyamatosan összevezetõ rezidens vállalkozások, valamint a külföldön közvetlen tõkebefektetéssel, illetve külföldi tulajdonossal rendelkezõ vállalkozások. Az áruforgalom összeállítása a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) átvett adatok alapján történik tõl az üzleti szolgáltatások esetében a KSH vállalati kérdõíves felmérésébõl, míg az idegenforgalomnál a KSH határforgalmi megkérdezéseibõl származnak az adatok. Ezeken a forrásokon kívül a letétkezelõk, valamint a Magyar Államkincstár (MÁK) és az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) MNB-nek küldött jelentéseit is felhasználja a fizetésimérleg-statisztika Az adatgyûjtés általános jogszabályi hátterét a jegybanktörvény (2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról), valamint a statisztikáról szóló (1993. évi XLVI.) törvény biztosítja. 3. Külfölddel kapcsolatos statisztikáit az MNB forintban és euróban teszi közzé az elõre meghirdetett publikációs naptár szerint a sajtóban és az internetes honlapján keresztül ( A publikációs naptár évente kétszer, júniusban és decemberben kerül frissítésre. 4. Az MNB a fizetésimérleg-statisztikákat negyedévente, a tárgynegyedévet követõ 90. napon publikálja. 1. A negyedéves adatok publikálásával egyidejûleg kerül sor a tárgyidõszakot megelõzõ két negyedév revideálására. Éves fizetésimérleg-adatot elõször tárgyévet követõ 9. hónapban közöl az MNB, amely már tartalmazza a végleges áruforgalmi adatokat, valamint elõzetes adatot az újrabefektetett jövedelmekre vonatkozóan. 1. Az éves adatok elõször tárgyévet követõ 15. hónapban kerülnek revideálásra, amikorra elkészülnek a részletes, ágazati és országbontást is tartalmazó mûködõtõke statisztikák a vállalati kérdõívek alapján. Ez a márciusi publikáció kifejezetten csak a közvetlen tõkebefektetésre vonatkozó részletes statisztikák nyilvánosságra hozatalát szolgálja. 26 A végleges fizetésimérleg-adatok (beleértve az újrabefektetett jövedelmeket és mûködõtõke állományokat) tárgyévet követõ 21. hónapban kerülnek közzétételre. 5. Statisztikailag magyar rezidensnek minõsül minden természetes, illetve jogi személy, akinek, illetve amelynek közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése stb.) elsõdlegesen Magyarország gazda- 24 A bankrendszerbõl származó adatok, táblázatok tartalma, valamint a kitöltésükhöz szükséges részletes módszertani leírások elérhetõk az MNB honlapján a Statisztika/Adatszolgáltatás menüpont alatt A külön jelentésekkel kapcsolatos tudnivalók az adatgyûjtés elrendelésétõl függõen a megfelelõ jogforrási helyen, illetõleg az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programban (OSAP) érhetõk el. 25 Az Európai Unióban a fizetésimérleg-statisztika összeállítását illetõen osztott felelõsség áll fenn az Európai Központi Bank és az Európai Unió statisztikai szolgálata, az Eurostat között. Míg az EKB az euroövezet fizetési mérlegének és külfölddel szembeni befektetési pozíciójának összeállításáért felelõs, s elsõsorban a pénzügyi mérlegre és a kapcsolódó jövedelmekre, illetve állományi statisztikákra koncentrál, addig az Eurostat az Európai Unió fizetési mérlegét állítja elõ, s elsõsorban a folyó fizetési mérleg különös tekintettel a szolgáltatásokra áll az érdeklõdésének homlokterében. Az euroövezet tagországaival szembeni EKB-követelményeket a Guideline of the European Central Bank of 16 July 2004 on the statistical reporting requirements of the European Central Bank in the field of balance of payments and international investment position statistics, and the international reserves template (ECB/2004/15) elnevezésû jogszabály: míg az Eurostat EU-tagországokkal szembeni adatigényét a Regulation (EC) No 184/2005 of the European Parliament and of the Council of 12 January 2005 on Community statistics concerning balance of payments, international trade in services and foreign direct investment tartalmazza: 26 Mindazonáltal a közvetlen tõkebefektetések miatti változások természetesen átvezetésre kerülnek az internetes honlapon közzétett fizetési mérleg idõsorokon is. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 29

32 MAGYAR NEMZETI BANK sági területéhez kapcsolódik. Nem természetes személyek esetében a döntõ elhatárolási ismérv, hogy az adott gazdálkodó egység rendelkezik-e a KSH egységes azonosító jelével, vagy sem. A jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettségrõl szóló 16/2005. (VII. 27.) MNB rendelet alapján rezidens: a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerûen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró, vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ide nem értve az itt mûködõ külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó, illetve ide érkezõ személyt, a külföldön mûködõ magyar diplomáciai és konzuli képviseletek magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és azok családtagja, a Magyar Köztársaság területén ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is székhellyel, telephellyel rendelkezõ vagy egyébként vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet. 6. A devizanemenként aggregált formában jelentett havi forgalmi (flow) adatok az MNB hivatalos napi deviza középárfolyamainak munkanapokkal súlyozott havi átlagán kerülnek forintra átszámításra és nemzetgazdasági szintû összegzésre. A halmozott, illetve negyedéves forgalmi adatok az egyedi havi adatok összeadásával számítódnak. Az ugyancsak devizanemenként jelentett állományi (stock) adatok forintra történõ átszámítása az MNB idõszak végi (havi vagy negyedéves) hivatalos napi deviza középárfolyamain történik. Az euróban publikált adatok a forintadatok havi átlagos (forgalmi statisztikák), illetve negyedév végi HUF/EUR árfolyamon történõ átszámításával adódnak (az 1999 elõtti statisztikákban az ecu azonos az euróval). 7. Az off-shore cégeknek két típusa kerül megkülönböztetésre a fizetésimérleg-statisztikákban való elszámolás szempontjából. Az elsõ csoportba a passzív pénzközvetítõ funkciót ellátó vállalatok (pass through companies) tartoznak, amelyek általában az alaptõke-befektetésbõl származó forrást hitelként szinte azonnal ki is helyezik külföldre. Ezen vállalatok esetében a nettó pénzáram kerül közvetlen tõkebefektetésként elszámolásra. A második csoportot a valamilyen tényleges reálgazdasági tevékenységet folytató vállalatok alkotják. Ezek esetében szolgáltatás, illetve tõkemérleg nem termelt, nem pénzügyi eszköz adásvételéhez kapcsolódó tranzakció elszámolásra kerül a fizetési mérlegben. 8. A közzétett fizetésimérleg-statisztika négy intézményi szektort különböztet meg: az MNB-t mint monetáris hatóságot, az államháztartást, az egyéb monetáris intézményeket, valamint az egyéb szektorokat. 8. Az államháztartásba tartoznak a költségvetési rend szerint gazdálkodó központi és helyi önkormányzati költségvetési intézmények, az elkülönített állami pénzalapok valamint a társadalombiztosítási alapok. Ide tartozik az ÁPV Rt is. 8. Az egyéb monetáris intézmények szektorába tartoznak a kereskedelmi bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek és a lakástakarékpénztárak. 8. Az elõzõ szektorokon kívüli, egyéb szektorokba tartoznak a nem pénzügyi vállalatok (a társasági adó hatálya alá tartozó vállalatok, kivéve a fõtevékenységként pénzügyi tevékenységet folytató vállalatokat), az egyéb pénzügyi vállalatok (GIRO Rt., faktorházak, brókercégek, értékpapír-kereskedõk, biztosítók, nyugdíj-, egészség- és önsegélyezõ pénztárak, valamint befektetési nyílt- és zárt végû értékpapír és ingatlan alapok), a háztartások (a természetes személyek és egyéni vállalkozók) és a háztartásokat segítõ nonprofit szervezetek (nem nyereségérdekelt, jogi személyiségû nonprofit intézmények, mint pl. alapítványok, pártok, egyesületek, egyházak, közhasznú társaságok, szakszervezetek és egyéb érdek-képviseleti szervezetek, köztestületek). 9. Az MNB-ben havonta mintegy 40 hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet, valamint kb. 600 külföldön számlát tartó vállalat jelentése kerül feldolgozásra. A negyedéves közvetlen tõkebefektetés kérdõívet kb. 800, míg az éveset kb vállalatnak kell kitöltenie. 10. A tranzakció denominációjától függetlenül minden megfigyelt rezidens és nem rezidens közötti tranzakció publikálásra kerül a fizetési mérlegben. 11. Az EU-csatlakozást követõen májustól az MNB és az egyéb monetáris intézmények ügyfeleik euro alatti fizetéseit csak devizanemenkénti bontásban jelentik, mivel az egységes európai pénzforgalmi szabályok következtében ezekre a tételekre nem lehet a fi- 30 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

33 A MAGYAR GYAKORLAT zetésimérleg-statisztika összeállításához szükséges jogcímezési kötelezettséget elõírni. 27 Az ezen küszöbérték alatti forgalmak tranzakciótípusonkénti megbontását az MNB becsli áprilisig a külkereskedelmi áruforgalom megfigyelése a KSH vámstatisztikai adatain alapult. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta az EU-n belüli külkereskedelemre már nincs vámstatisztikai adat, ezért májustól erre a forgalomra a vállalatok közvetlen jelentéseibõl (a KSH által mûködtetett Intrastat rendszerbõl) származó adatokat használjuk fel. Az EU-n kívüli országok esetében továbbra is a vámstatisztika (Extrastat rendszer) maradt az adatforrás. Az áruforgalom összeállításához szükséges adatok átvétele havi rendszerességgel történik tõl az üzleti szolgáltatások esetében a pénzforgalmi adatok helyett negyedéves közvetlen vállalati kérdõívekbõl származó adatok kerülnek beépítésre a fizetési mérlegbe. Az idegenforgalom esetében pedig folyamatos határforgalmi felmérések lettek a fõ adatforrások. Ezeket az adatgyûjtéseket a KSH végzi. Az MNB-nek történõ adatátadásra negyedéves gyakorisággal kerül sor. A negyedéves szolgáltatás kérdõívet 3500 vállalat tölti ki, az éveset pedig további vállalat. A határmegkérdezésen alapuló idegenforgalmi adatfelvétel során havonta összesen megkérdezés történik, amelybõl minimum 2000 a külföldrõl hazaérkezõ magyar utazó és minimum 8000 a hazánkat elhagyó külföldi turista. A KSH vállalati kérdõívében nem szereplõ szolgáltatások esetében a monetáris hatóság, az egyéb monetáris intézmények, a valutaforgalmazók, valamint a külföldön számlát tartó, illetve követeléseket tartozásokkal összevezetõ vállalkozások jelentéseibõl kerül összeállításra a statisztika. 14. A külföldön számlát tartó illetve követeléseket tartozásokkal összevezetõ vállalkozások a fizetési mérleg struktúráját követõ kérdõív kitöltésével szolgáltatnak információkat a fizetésimérleg-statisztikák összeállításához. A kérdõív devizanemenként, aggregált formában tartalmazza a havi tranzakciókat. 200 millió forint éves bankszámla-forgalom alatt nem kell részletes fizetésimérleg-jelentést adni, elég a teljes bevételt és kiadást jelenteni. Az így jelentõ vállalatok forgalmait az MNB becsli szét az egyes fizetési mérleg tételek között. 27 Regulation (EC) No 2560/2001 of the European Parliament and of the Council of 19 December 2001 on cross-border payments in euro MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 31

34 MAGYAR NEMZETI BANK 1. táblázat A fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció összeállításához felhasznált adatszolgáltatások Magyarországon Az adatszolgáltatók köre Az adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás tartalma Az adatszolgáltatás gyakorisága Az adatszolgáltatás beküldésének megnevezése határideje (a tárgyidõszakot követõen) Külföldön számlát tartó vállalkozások A külföldön számlát tartók, illetve Nyitó egyenleg Havi 8 munkanap külföldi követelést tartozással Tranzakciók (követelés, tartozás) összevezetõk fizetési mérleg Egyéb állományváltozás adatszolgáltatása Záró egyenleg Nem rezidensektõl hitelt felvevõ, nem Adatszolgáltatás a rezidensek által Nyitó egyenleg Havi 8 munkanap rezidenseknek hitelt nyújtó nem rezidensektõl/nek A tárgyidõszakban a nem vállalkozások felvett/nyújtott hitelekrõl rezidensektõl/nek felvett/nyújtott hitelek összege Tõkésített kamat Egyéb állományváltozás Záró állomány Kamatfizetések A záró állomány lejárati bontása Rezidens közvetlen tõkebefektetõk Rezidensek külföldi közvetlen tõke- Saját tõke tranzakciók Negyedéves 15 nap befektetéseit érintõ tranzakciók Egyéb tõke tranzakciók Osztalékfizetések Kamatfizetések Tõkekivonás tranzakciók Külföldi tõkével mûködõ vállalkozások Külföldiek közvetlen tõkebefektetéseit Saját tõke tranzakciók Negyedéves 15 nap érintõ tranzakciók Magyarországon Egyéb tõke tranzakciók Osztalékfizetések Kamatfizetések Tõkekivonás tranzakciók Rezidens közvetlen tõkebefektetõk Rezidensek közvetlen tõkebefektetései Saját tõke és újrabefektetett Éves 180 nap külföldön (állomány) jövedelem állománya Egyéb tõkeállomány Tõkekivonás állománya Újrabefektetett jövedelem Rezidens közvetlen tõkebefektetõk részesedése a jegyzett tõkében Külföldi tõkével mûködõ vállalkozások Külföldiek közvetlen tõkebefektetései Saját tõke és újrabefektetett jövedelem Éves 180 nap Magyarországon (állomány) állománya Egyéb tõkeállomány Tõkekivonás állománya Újrabefektetett jövedelem Külföldi közvetlen tõkebefektetõk részesedése a jegyzett tõkében Szövetkezeti hitelintézetek, pénzváltók Jelentés a valutaváltás forgalmáról Nyitó és záróegyenleg valutanemenként Havi 8 munkanap és a pénzváltók valutaállományáról Valuták nemzeti valuta (HUF) ellenében történõ eladása rezidenseknek/nem rezidenseknek, valamint vásárlása rezidensektõl /nem rezidensektõl. Konverziók Egyéb tranzakciók Technikai tranzakciók 32 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

35 A MAGYAR GYAKORLAT 1. táblázat A fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció összeállításához felhasznált adatszolgáltatások Magyarországon [folyt.] Az adatszolgáltatók köre Az adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás tartalma Az adatszolgáltatás gyakorisága Az adatszolgáltatás beküldésének megnevezése határideje (a tárgyidõszakot követõen) Jegybank, hitelintézetek Jelentés a követelések és tartozások A követelések és tartozások tárgyidõszak Havi 8 munkanap tárgyidõszak végi állományáról végén fennálló állománya instrumentumonként és devizanemenként Jegybank, hitelintézetek Fizetési forgalom havi adatai A nostro, loro, vostro és betétszámlák Havi 8 munkanap havi forgalma jogcímenként, devizanemenként, országbontásban Az euro feletti tranzakciók tételesen, ügyletazonosítókkal ellátva jelentendõk Jegybank, hitelintézetek Export-import ügyletekkel Áru valamint pénzmozgással keletkezett, Havi 8 munkanap kapcsolatos kereskedelmi követelések illetve lezárt export-import kereskedelmi és tartozások forgalma követelések és tartozások tranzakciói Jegybank, hitelintézetek Egyéb állományváltozások Egyéb állományváltozások Havi 15 munkanap és árváltozások (növekedés/csökkenés) és árváltozások instrumentumonként és jogcímkódonként, elhatárolt kamat devizanemenként Jegybank, hitelintézetek, ÁKK Esedékesség szerinti bontás Esedékesség szerinti bontás Havi 10 munkanap instrumentumonként Jegybank, hitelintézetek Rezidens bankok által rezidensek Rezidens bankok által rezidensek részére Havi 8 munkanap részére nyújtott konzorciális hitelek nyújtott konzorciális hitelek állománya állománya és forgalma és forgalma fizetõ ügynök, adós és hitelenkénti bontásban Jegybank, hitelintézetek Rezidens bankok, jegybank és a A rezidens bankok, a jegybank és a Havi 8 munkanap központi kormányzat által külföldön központi kormányzat által külföldön kibocsátott kötvények állománya kibocsátott kötvények tételes állományi és forgalma és forgalmi adatai Hitelintézetek, MÁK, ÁKK Kormányközi hitelek állománya, Kormányközi hitelek állománya, forgalma Havi 8 munkanap forgalma és egyéb állományváltozása és egyéb változása hitelenként KSH Külkereskedelmi termékforgalom, Általános termékforgalom és bérmunka Havi Egy munkanappal a KSH korrekciós tétel a szállítmányozáshoz fob paritáson külkereskedelmi termékforgalom az áruforgalom-paritás korrekciója miatt adatainak közzététele elõtt KSH Jelentés a szolgáltatás- Kommunikációs szolgáltatások, építési- Negyedéves nap külkereskedelem alakulásáról szerelési szolgáltatások, számítógépes és információs szolgáltatások, szabadalmi és licencdíjak, egyéb üzleti szolgáltatások, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások KSH A külföldiek magyarországi turisztikai Idegenforgalmi bevétel Negyedéves nap kiadásai (határstatisztika) KSH A lakosság utazási szokásai Idegenforgalmi kiadás Negyedéves nap külföldön (határstatisztika) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 33

36 2.2. A folyó fizetési mérleg 15. Áruk: A KSH által publikált külkereskedelmi áruforgalmi adatok beépítésével a pénzforgalmi adatok lecserélésre kerülnek az Intrastat/Extrastat rendszerbõl származó adatokkal. A külkereskedelmi és a fizetésimérleg-statisztika közötti módszertani eltérések miatt az alábbi korrekciók elvégzésére van szükség 28 : A fizetési mérlegben az áruforgalmi adatoknak az exportáló ország határán vett értéken (f.o.b. paritáson) kell szerepelniük, ezért a fizetési mérlegben a KSH Magyarország határán vett értéken (c.i.f. paritású) elszámolt importadatát annak f.o.b. paritású értékével kell kicserélni. Ez a paritáskorrekcióból származó különbözet szállítási szolgáltatásként kerül elszámolásra. Ily módon az áruforgalom és az áruforgalomhoz kapcsolódó szállítási szolgáltatás együttes egyenlegét a korrekció nem érinti. Az áruforgalom bizonyos tételei (pl. határt át nem lépõ áruforgalom, a jármûvek üzemanyagtartályában lévõ ún. bunker üzemanyag) nem szerepelnek a külkereskedelmi termékforgalomban, ezekre továbbra is a hitelintézetek fizetési forgalomhoz kapcsolódó jelentéseibõl van az MNB-nek információja. Az áruk között elszámolt pénzügyi lízing a lízingelt áru piaci értékén kerül számbavételre. A pénzügyi lízinghez kapcsolódó finanszírozó tételként a fizetett lízingdíjak és a KSH külkereskedelmi statisztikájában megjelenõ pénzügyi lízing közötti eltérések kerülnek elszámolásra a pénzügyi mérlegben az egyéb befektetések között. Ehhez kapcsolódó kamatjövedelem-becslést nem tartalmaz a folyó fizetési mérleg. A nemzetközi módszertannak megfelelõen a bruttó bérmunkaforgalom és a nettó javítás is az áruforgalom része, noha ezek külön nem jelennek meg a hazai publikációkban. 16. Szolgáltatások: 2004-tõl a KSH által végzett határfelmérések eredményeibõl állítja össze az MNB az idegenforgalmi adatokat. A határfelmérések során a külföldrõl hazatérõ magyarokat és a hazautazó külföldieket kérdezik meg az utazások finanszírozása során felmerült kiadásokról elõtt az MNB a pénzforgalmi adatokból (MNB, kereskedelmi bankok, valutaforgalmazók és külföldön számlát tartó vállalatok jelentései) állította össze az idegenforgalmi adatokat, melyek összeállítása során a lakosságnál közvetlenül (lakossági devizaszámlán vagy pénzváltóknál átváltott) megjelenõ bevételeket és azok turisztikai felhasználását is becsülte. Ugyanakkor a határforgalmi megkérdezések eredményeit felhasználva az MNB 2000-ig visszamenõleg korrigálta ezeket a pénzforgalmi adatokat. Ugyancsak 2004-tõl a pénzforgalmi adatok helyett a KSH közvetlen vállalati felmérésbõl származó adatai szerepelnek a fizetési mérlegben az üzleti szolgáltatásoknál (kommunikációs szolgáltatások, építési-szerelési szolgáltatások, számítógépes és információs szolgáltatások, szabadalmi és licencdíjak, egyéb üzleti szolgáltatások, valamint személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások). A többi szolgáltatáscsoport (szállítási, biztosítási, pénzügyi és kormányzati szolgáltatások) esetében továbbra is a pénzforgalmi jelentések képezik a fõ adatforrást. A szállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó fizetési forgalmi jogcímen a rezidens gazdasági szereplõk nemzetközi áru- és szállítmányozási forgalomhoz kapcsolódó tényleges bevételei és kiadásai jelennek meg. Ez a jogcímforgalom az áruforgalomban végrehajtott paritáskorrekció egyenlegével megegyezõ, de ellentétes elõjelû korrekcióval kerül kiigazításra. A paritáskorrekció egyenlegének a becslése, és ennek a szállítási szolgáltatások kiadás és bevétel oldala közötti szétosztása a KSH adatain alapul. A rezidensek magyarországi ingatlanához kapcsolódó, nem rezidensektõl származó, illetve a nem rezidensek külföldi ingatlanához kapcsolódó, rezidensektõl származó bérleti díj jogi személy bérlõ esetén a technikai és kulturális szolgáltatások között, természetes személy bérlõ esetén pedig az idegenforgalomban kerül elszámolásra. Rezidens bérlõ által nem rezidens tulajdonos magyarországi ingatlana után, illetve nem rezidensek által re- 28 A külkereskedelmi statisztika beépítésével kapcsolatos módszertani megjegyzéseket lásd bõvebben a Megjegyzések a fizetésimérleg-statisztikában 2003 februárjában végrehajtott módszertani változásokhoz és a 2003-ban bevezetendõ új adatközlési és -felülvizsgálati rendhez címû dokumentum 1.2. pontjában 34 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

37 A MAGYAR GYAKORLAT zidensek külföldön lévõ ingatlana után fizetett bérleti díj közvetlen tõkebefektetéshez kapcsolódó jövedelmeként kerül kimutatásra. mûködõtõke-jelentések és a társaságiadó-bevallások adatai alapján történik. Ezen információk rendelkezésre állásáig becsültek a hiányzó adatok. 29 A közvetítõ kereskedelem (reexport) nettó módon jelenik meg az egyéb üzleti szolgáltatások soron. A biztosítási szolgáltatások elszámolásakor nem a biztosítási díjba foglalt szolgáltatás, hanem a teljes biztosítási díj kerül elszámolásra a szolgáltatások között. 17. Jövedelmek: Megkülönböztetésre kerülnek a munkajövedelmek (egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása) valamint a befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek. A munkajövedelmek tartalmazzák a rezidensek külföldi munkavállalásból származó, illetve a nem rezidensek magyarországi munkavégzéséért fizetett munkabéreknek a lakosság készpénzes valutamûveleteibõl becsült összegét is. A befektetésekhez kapcsolódó jövedelmeken belül a pénzügyi mérleg struktúrájához igazodva kerülnek kimutatásra az egyes jövedelemelemek. A jövedelmek 2004-tõl eredményszemléletben kerülnek elszámolásra a fizetésimérleg-statisztikában. Ennek megfelelõen a pénzügyi eszközökön keletkezõ kamat típusú jövedelmek a tényleges fizetésektõl függetlenül folyamatosan elszámolásra kerülnek a folyó fizetési mérlegben. A jelenlegi adatgyûjtési rendszer csak a monetáris intézmények saját állományaira jutó eredményszemléletû kamatot figyeli meg közvetlenül, a többi szektor esetében az adott idõszakra esõ eredményszemléletû kamatot becsli az MNB. A közvetlen tõkebefektetések jövedelmei 1995-tõl kezdõdõen tartalmazzák az újrabefektetett jövedelmeket is. Az újrabefektetett jövedelmek elszámolása az éves 18. Viszonzatlan folyó átutalások: Az államháztartásra, illetve egyéb szektorokra megbontva tartalmazza a bevételek és kiadások egyenlegét a publikált fizetési mérleg. A rezidens biztosítók által nem rezidensnek fizetett és a rezidens ügyfelek által külföldrõl kapott kártérítéseket a viszonzatlan folyó átutalások tartalmazzák. (Ezek a tételek az 1999 elõtti adatokban az üzleti szolgáltatások között szerepeltek.) A közvetlen tõkebefektetések külföldi tulajdonosait megilletõ osztalék után fizetendõ adó az államháztartás viszonzatlan folyó transzfer bevételei között kerül elszámolásra. Az egyéb szektorok folyó transzferei tartalmazzák a rezidensek által kapott, illetve a nem rezidenseknek fizetett viszonzatlan átutalásoknak a lakosság készpénzes valutamûveleteibõl becsült összegét is. Az EU-csatlakozás óta az államháztartás folyó transzfer kiadásai között kerülnek elszámolásra az ország EU-költségvetésbe történõ befizetései (a bruttó nemzeti jövedelemmel [GNI] arányos hozzájárulás, brit korrekció, vámbefizetések stb.), míg a bevételek között, amennyiben az adott tranzakcióról egyéb információ nem áll az MNB rendelkezésére, hüvelykujj-szabályként a PHARE-pénzek, a szociális alapból származó átutalások, valamint a mezõgazdasági alap garancia szekciójából származó összegek vannak folyó transzferként elszámolva. A mezõgazdasági alap orientációs szekciójához, valamint az egyéb fejlesztési alapokhoz és a SAPARD-programhoz kötõdõ bevételeket tõketranszferként számolja el az MNB. 29 Az újrabefektetett jövedelmek elszámolásával kapcsolatosan lásd az ehhez kapcsolódó részletes módszertani leírást: MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 35

38 2.3. A tõkemérleg 19. Viszonzatlan tõkeátutalások: Az államháztartás szektorra és az egyéb szektorokra külön jelenik meg a viszonzatlan tõkeátutalások egyenlege. 20. Nem termelt, nem pénzügyi javak forgalma: Szektorbontás nélküli, nettó forgalom szerepel a közzétett fizetési mérlegben. 36 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

39 2.4. A pénzügyi mérleg 21. A pénzügyi mérleg egyes tételeihez felhasznált adatforrások a fizetésimérleg-statisztika alapvetõ információs forrásaihoz képest kiegészülnek a külföldrõl közvetlenül hitelt igénybe vevõ, illetve hitelt nyújtó vállalkozások (egyéb befektetések) és a külföldön közvetlen tõkebefektetéssel, illetve külföldi tulajdonossal rendelkezõ vállalkozások (közvetlen tõkebefektetések), valamint a letétkezelõk jelentéseivel óta az ÁKK közvetlenül havonta jelenti az államháztartás szektor devizában denominált, nem rezidensekkel szembeni tartozás forgalmát. Az államháztartás külfölddel szemben fennálló követeléseirõl havonta a MÁK ad jelentést. A központi költségvetés által kibocsátott forint államkötvényeket érintõ nem rezidens tranzakciók és állományok a Keler Rt. értékpapír-statisztikai jelentése alapján számolódnak el a fizetési mérlegben. Az eredményszemléletû jövedelemelszámolás módszertanából következõen az adott idõszakra elszámolt, de még ki nem fizetett kamatot a megfelelõ instrumentumon is el kell számolni. A kamatfizetéskori tényleges pénzmozgás idõszakában pedig ellenkezõ irányú tranzakció jelenik meg az adott instrumentumon. 22. Közvetlen tõkebefektetések 30 : A negyedéves forgalmi kérdõívek a banki fizetési forgalom ellenõrzésére, részletezettebb adatok begyûjtésére, valamint a pénzmozgással nem járó tõkemûveletek megfigyelésére nyújtanak lehetõséget, míg a pontos tõkeállomány számbavételére ezen belül különösen az újrabefektetett jövedelem nagyságának meghatározására az éves gyakoriságú állományi kérdõívek szolgálnak. Mivel a vállalati mûködõtõke-kérdõívek alapján csak 1999-tõl állnak rendelkezésre az adatok, ezért az ezt megelõzõ idõszakra becsléssel állítottuk elõ azokat. A külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó becsléshez az APEH társaságiadó-bevallás (TÁSA) adatbázisából származó vállalati adatok, valamint a tõzsdei cégekre vonatkozó nyilvános információk kerültek felhasználásra. A rezidensek külföldön történõ befektetéseire vonatkozóan egyéb adatforrás hiányában ezen idõszakra maradt a korábbi gyakorlat, a forgalomból képzett állományi adat. 15. A tárgyévet követõ év szeptemberi adatközléséig, a vállalati mérleg és eredménykimutatás alapján kitöltött kérdõívek eredményeinek feldolgozása elõtt közzétett statisztikákban a vállalkozások jövedelmezõségére, illetve jövedelemfelosztására vonatkozó becslés helyettesíti a késõbb jelentett adatokat. Mivel a külföldi tulajdonosra jutó osztalékadót a vállalat fizeti be a költségvetésbe, a vállalatnak követelése keletkezik a befektetõvel szemben, amely az egyéb tõkemozgások soron kerül elszámolásra. Ez a követelés akkor szûnik meg, amikor az (osztalékadóval csökkentett) osztalékot kifizetik. Az egyéb tõkemozgásokra vonatkozó adatok a közvetlen vállalati jelentésekbõl származó információkon alapuló ellenõrzést és kiegészítést követõen kerülnek elszámolásra. (Az egyéb tõkemozgásokra vonatkozó statisztika összeállításának módja megegyezik az egyéb befektetések között elszámolt vállalati hitelekével.) A már megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék egyben rövid lejáratú kötelezettség a befektetõvel szemben, amely szintén a közvetlen tõkebefektetések, egyéb tõkemozgások soron számolódik el. Ez a tartozás akkor szûnik meg, amikor az osztalékot kifizetik januártól a vállalatcsoporton belüli elszámoló központtal szembeni pénzmozgások is az egyéb tõkemozgások között kerülnek kimutatásra. Azt ezt megelõzõ idõszaki statisztikákban ezek a tranzakciók (és a kapcsolódó állományi statisztikák) az egyéb befektetések között voltak. A közvetlen tõkebefektetések között számolja el az MNB a magánszemélyek ingatlanbefektetéseit is, amely tartalmazza a rezidensek által külföldön, illetve a nem rezidensek által Magyarországon vásárolt ingatlanokhoz kapcsolódó, lakossági készpénzes valutamûveletekbõl becsült összeget is. A tulajdonosi részesedés esetében általában (a kereszttulajdonlás esetétõl eltekintve) a befektetés iránya és a követelés-tartozás szerinti osztályozás között kölcsönös 30 A közvetlen tõkebefektetések elszámolásával kapcsolatosan részletesebben lásd a Közvetlen tõkebefektetés statisztika Magyarország címû kiadványt: MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 37

40 MAGYAR NEMZETI BANK megfeleltetés teremthetõ. Az egyéb tõkemozgások esetében azonban függetlenül az alaptõke viszony irányától mind az anyavállalatnak, mind pedig a leányvállalatnak keletkezhet a másikkal szemben követelése, vagy tartozása. Mindig az anyavállalat által nyújtott hitelek mutatnak az alaptõke-befektetéssel azonos irányba. A negyedéves kérdõívek alapján történik az alaptõkeilletve tulajdonosi részesedés formájában a megfigyelési idõszakban regisztrált közvetlen tõkebefektetések országbontásának elkészítése. Ezek az adatok a mûködõ tõke ágazati bontásához hasonlóan tõl állnak rendelkezésre. A közvetlen tõkebefektetések ágazati besorolása alapvetõen a banki tranzakciós jelentésekben megadott, a tranzakcióban részt vevõ rezidens ügyfélkódja alapján azonosított vállalkozások 17 jegyû statisztikai jelében szereplõ szakágazati kód alapján készült, míg az ingatlanvásárlásokat függetlenül a tranzakcióban részt vevõ rezidens ágazatától külön soron szerepeltetjük az ágazati bontásban. Az ágazati bontás tehát a külföldiek magyarországi közvetlen tõkebefektetései esetén nem a befektetés ágazatát, hanem a tranzakcióban részt vevõk megoszlását, a rezidensek külföldön megvalósult közvetlen tõkebefektetéseinél pedig az ágazati bontás a befektetõ és nem a külföldi befektetés ágazatát mutatja. A rezidensek külföldi befektetéseinél a háztartások külföldi vállalkozásba történõ befektetései a nem azonosított soron szerepelnek. Az egyéb szolgáltatások ágazata a TEÁOR (a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) L, M, N, O, P, Q ágazatát tartalmazza. Az egyéb monetáris intézmények saját tulajdonostól kapott alárendelt kölcsöntõkéje 1999-tõl az egyéb tõkemozgások között kerül kimutatásra. Ezt megelõzõen ezen tõkeelem tulajdonosi részesedésként jelent meg a statisztikában. 23. Portfólióbefektetések: Ezen kategórián belül kerülnek elszámolásra a másodpiaci forgalommal rendelkezõ instrumentumokba (értékpapírok, származékos pénzügyi ügyletek) történõ befektetések. 15. A portfólióbefektetéseken belül megkülönböztetésre kerülnek a 15. a) részvény és egyéb részesedés (10% alatti részesedés), 15. b) kötvények, 15. c) pénzpiaci eszközök és a 15. d) pénzügyi derivatívák, 15. követelés és tartozás csoportosításban. A forint államkötvényektõl eltekintve, valamennyi kategóriánál a hitelintézeti és vállalati jelentésekben ilyen címen jelentett forgalmak jelennek meg a statisztikában. A forint államkötvények forgalma 1998 júliusa óta a nem rezidensek részére letétkezelt állományváltozás alapján kerül kiszámításra oly módon, hogy a névértéken kimutatott állomány két idõpont közötti egyéb állományváltozást meghaladó változása adja a pénzügyi mérlegben szereplõ tranzakciók egyenlegét. Hasonló módon becsüljük a külföldiek által júniustól megvásárolható diszkont kincstárjegyek forgalmát. A rezidensek külföldön kibocsátott devizakötvényeinek rezidensek által történõ (másodpiaci) megvásárlásakor annak értékével azonos nagyságú törlesztés jelenik meg a tartozásokon. A pénzügyi mérlegben pénzügyi derivatíva követelésként jelenik meg a vásárolt opcióért fizetett, valamint a derivatív pozíció értékesítése ellenében kapott, illetve megszerzéséért fizetett összeg, a pozíciókiértékeléskor pozitív értéket mutató derivatívákkal kapcsolatos forgalom, a pozitív értékû derivatív pozíció végleges lezárása miatti forgalom és a vásárolt opció érvényesítése folytán kapott összeg. Pénzügyi derivatíva tartozás a kiírt opcióért kapott összeg, a kiértékeléskor negatív értéket mutató derivatívákkal kapcsolatos forgalom, a negatív értékû derivatív pozíció végleges lezárása miatti forgalom és a kiírt opció érvényesítése folytán fizetett összeg. A nemzetközi módszertan változásával összhangban, 1999-tõl a pénzügyi derivatívákhoz kapcsolódó pénzáramok minden esetben a pénzügyi mérlegben jelennek meg, így az azt megelõzõ idõszak gyakorlatától eltérõen, a kamatswapokhoz, illetve currency swapokhoz kapcsolódó kamatfizetések is. 24. Egyéb befektetések: Az egyéb befektetések a közvetlen tõkebefektetések, illetve a portfólióbefektetések közé be nem sorolható pénzügyi instrumentumokkal (szindikált hitelek, bankközi hitelek, kereskedelmi hitelek stb.) végzett tranzakciókat tartalmazzák, eredeti lejárat szerinti, egy évnél nem hosszabb (rövid), illetve egy évnél hosszabb (hosszú) bontásban. Az egyéb szektorok követeléseinek, illetve tartozásainak kimutatása az alapvetõ információforrások mellett havonta kiegészül kb. 450 vállalat közvetlen külföldi hitelforgalmáról szóló jelentésébõl származó, pénzforgalommal nem járó adatokkal. A fizetési mérlegbe a bankok hitel jogcímeken jelentett és a vállalkozók jelenté- 38 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

41 A MAGYAR GYAKORLAT sei alapján ellenõrzött forgalma kerül, kiegészítve a vállalkozók által jelentett, bankrendszerben meg nem jelenõ forgalommal. A külföldi hitelekrõl a vállalati adatszolgáltatás 2004 óta felkérésre történik. (2004 elõtt a külföldrõl közvetlenül felvett, illetve külföldre közvetlenül nyújtott hitelekre elõírt adatszolgáltatás minden érintett vállalatra kötelezõ volt.) Az adatszolgáltatásra felkért vállalatok köre a korábbi idõszakok jelentéseibõl származó állományi, forgalmi és egyéb információk felhasználásával került meghatározásra. A regiszter karbantartása a kereskedelmi bankok és közvetlenül jelentõ vállalatok pénzforgalmi jelentései segítségével történik. Az államilag garantált hitelekrõl azonban az adatszolgáltatóknak a havi jelentéseiket továbbra is összeghatártól függetlenül kell elküldeniük. A rezidensek konzorciális hitelei esetében csak a nem rezidensek által nyújtott rész kerül elszámolásra külfölddel szembeni tartozásként, azaz a teljes hitelösszeg csökken a rezidens hitelintézetek által nyújtott résszel. A külkereskedelmi statisztika adatai beépítésének keretében a tárgyi apport nélküli és a nettó javítás hozzáadásával korrigált normál termékforgalom, valamint a fizetési mérleghez jelentett bérmunkadíjjal és javítási díjjal, továbbá a fuvarozók járatellátmányával korrigált fizetési mérleg áruforgalom egyenlegének különbségét az egyéb rövid követelések, illetve tartozások egyenlegén ellentételezzük a fizetési mérlegben. Ez azt jelenti, hogy a fizetési forgalom, illetve a fizikai árumozgás során rögzített kivitel és behozatal egyenlegének eltérését kereskedelmi hitel formájában finanszírozzák a gazdaság szereplõi. A különbséget a megfelelõ (követelés/tartozás) oldalra helyezzük el, a megfelelõ elõjellel. Az ezen felüli különbség mint azonosíthatatlan forgalom statisztikai hibaként (NEO) jelenik meg. A külkereskedelmi statisztika beépítésével összefüggésben statisztikai hiba elsõsorban a bérmunkaanyag elszámolási problémái miatt keletkezhet. Közvetlen statisztikai megfigyelés ezen követelések és tartozások alakulásának nyomon követéséhez nem kapcsolódik, de közgazdaságilag feltételezhetõ, hogy nagyságrendjük hosszú távon nem szakadhat el az áruforgalom szintjétõl. Ezzel szemben négy negyedév tapasztalata azt mutatta, hogy lényegében az EU-csatlakozás, azaz 2004 második féléve óta a kereskedelmi követelések jelentõs nagyságrendû, folyamatos és közgazdaságilag nem magyarázható növekedést mutattak. Ezért az MNB, a rendelkezésre álló információk alapján a finanszírozási oldal egyoldalú felülvizsgálata mellett döntött, és a jelzett idõszaktól kezdve a becslések alapján feltételezhetõ mértéket meghaladó követelésnövekedést a tévedések és kihagyások egyenlege soron, statisztikai hibaként tünteti fel a fizetésimérleg-statisztikában. 31 Az üzleti szolgáltatás kérdõív adatainak fizetési mérlegbe történõ beépítése során hasonló módon járunk el, a fizetési forgalomtól való eltérés kereskedelmi hitelként jelenik meg. A pénzügyi mérlegben az egyéb befektetések között az MNB és a monetáris intézmények valuta, folyószámla, betét követelések és tartozások forgalma, továbbá az egyéb szektorok valutaforgalma az átértékeléstõl és egyéb állományváltozástól megtisztított állományváltozás alapján számítódik. A visszavásárlási megállapodással kötött értékpapírügyleteket (repo) értékpapírfedezettel támogatott hitelnyújtásként, illetve hitelfelvételként számoljuk el az egyéb befektetések (vagy a nemzetközi tartalékok változása) soron elõtt ezek a tranzakciók értékpapírvételként, illetve -eladásként voltak elszámolva a fizetésimérleg-statisztikában a portfólióbefektetések (vagy a nemzetközi tartalékok változása) között. 25. A nemzetközi tartalékok változása: A tartalékeszközöket érintõ tranzakció az azt alkotó likvid instrumentumok átértékeléstõl és egyéb állományváltozástól megtisztított állományváltozása alapján számítódik. 31 A külkereskedelmi statisztika beépítésével kapcsolatos módszertani megjegyzéseket lásd bõvebben a Megjegyzések a fizetésimérleg-statisztikában 2003 februárjában végrehajtott módszertani változásokhoz és a 2003-ban bevezetendõ új adatközlési és -felülvizsgálati rendhez címû dokumentum 1.2. pontjában az elszámolás módszerének megváltoztatásával kapcsolatos megfontolásokat lásd a szeptemberi publikációhoz kapcsolódó sajtóközleményben: MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 39

42 2.5. A külfölddel szembeni állományok 26. A külfölddel kapcsolatos állományi adatok a magyar rezidensek követeléseit és tartozásait (kötelezettségeit) tartalmazzák. A külfölddel szembeni nettó adósság a rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések különbségeként adódik. Az idõszak végén negatív értékû derivatív pozíciókat, amelyek tartozásként jelennek meg a statisztikában, adósságként mutatjuk ki, s ugyanígy figyelembe vesszük a pozitív értékû pozíciókat is a nettó adósság számításakor, de közzétesszük a derivatív pozíciók nélkül számított bruttó adósságállomány adatokat is Az eredményszemléletû jövedelemelszámolás módszertanából következõen az adott idõszakra elszámolt, de még ki nem fizetett kamat nagyságával a megfelelõ instrumentumban meglévõ követelés- vagy tartozásállomány is nagyobb lesz. A kamatfizetés idõpontjában pedig ezzel ellentétesen, csökken a megfelelõ állomány tõl a közvetlen tõke- és portfólióbefektetések között elszámolt, tulajdonviszonyt megtestesítõ részesedések kivételével az állományi adatok az idõszak végéig elhatárolt kamatokat is tartalmazzák. 29. A rendszeres publikációban szereplõ állományi adatokat tartalmazó táblázat követelés és tartozás szerinti bontásban, a pénzügyi mérleg struktúrájának megfelelõen tartalmazza a pénzügyi instrumentumokat: a nemzetközi tartalékokat, a közvetlen tõkebefektetéseket 33 (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek, egyéb tõke), a portfólióbefektetéseket (részvény és egyéb részesedés, kötvények, pénzpiaci eszközök, pénzügyi derivatívák) és az eredeti lejárat szerint bontott egyéb befektetéseket. 30. Nemzetközi tartalékok: Az MNB pénzügyi derivatív ügyletekbõl származó követeléseit az egyéb befektetések és nem a tartalékok részeként mutatjuk ki. Az aranyat londoni fixingen értékeljük. A tartalékban lévõ értékpapírok 1999-ig nettó a felhalmozott kamatokkal csökkentett beszerzési értéken, 2000-tõl nettó piaci értéken, 2004-tõl pedig piaci értéken kerülnek elszámolásra. Az állományi táblában csak az aranyat és az azon kívüli összes tartalékot összevontan közöljük külön soron. 31. Közvetlen tõkebefektetések: Az állományok meghatározásánál az éves mûködõtõke-kérdõívekben jelentett adatok kerülnek felhasználásra, amelyek tartalmazzák a vállalkozásból ki nem vont, visszaforgatott jövedelmeket és a kereszttulajdonlás 34 elszámolását is. A külkereskedelmi statisztikából származó tárgyi apport, valamint az egyéb tõkemozgások állománya a kumulált forgalmak alapján számítódik. A következõ kérdõívekbõl származó állományi adat publikálásáig az állomány értékét az utolsó kérdõívek alapján képzett állományi adat és az adott idõszakban kumulált forgalmak alapján képezzük. A közvetlen tõkebefektetések állományának számbavétele a tõzsdén jegyzett társaságok esetén piaci értéken történik, a tõzsdén nem jegyzett társágoknál pedig a külföldi, illetve hazai vállalkozás saját tõkéjén alapul. A rezidensek külföldi közvetlen tõkebefektetéseinél a jelentõk egy része nem tud információval szolgálni a külföldi vállalkozás saját tõkéjének értékérõl. Ezekben az esetekben a rezidens (jelentõ) vállalkozás könyveiben szereplõ értéket vesszük figyelembe állományként. A nemzetgazdasági állomány kiszámításakor a 32 Az External Debt Statistics: Guide for Compilers and Users (IMF 2003) címû kiadvány által meghatározott külfölddel szembeni bruttó adósság ugyanis a tulajdonosi részesedés mellett a pénzügyi derivatíva tartozásokat sem sorolja az adósságelemek közé: 33 Ebben a táblázatban a közvetlen tõkebefektetések nem az általánosan alkalmazott befektetés iránya szerinti besorolásban kerülnek kimutatásra, hanem a követelés/tartozás bontásnak megfelelõen. 34 Kereszttulajdonlásról akkor beszélünk, ha a befektetõben részesedést szerez az a gazdasági szereplõ, amelybe az eredeti befektetés irányul. Amennyiben ennek a mértéke is eléri vagy meghaladja a 10%-ot, akkor önálló közvetlen tõkebefektetésként jelenik meg a statisztikában, a befektetés iránya szerinti megfelelõ soron (közvetlen tõkebefektetés Magyarországon vagy külföldön). Ezek eddig is megjelentek a fizetésimérleg-statisztikánkban. Amennyiben viszont a kereszttulajdonlás mértéke nem éri el a 10%-ot, akkor az eredeti befektetés iránya szerinti sorokon, a fõ befektetõvel szembeni követelésként jelenik meg a tranzakció és az állomány (voltaképpen a kereszttulajdonlás mértékében csökken az eredeti közvetlen tõkebefektetés értéke). 40 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

43 A MAGYAR GYAKORLAT gyakorlatilag teljes körû kérdõíves felmérés eredményeihez hozzávesszük a kérdõívvel fel nem mért szektorok adatait. A magyar számviteli elvek alapján készített beszámolóban szereplõ saját tõke a tulajdonosok által a beszámoló elfogadásakor megszavazott osztalékot már nem tartalmazza. Ugyanakkor a fizetésimérleg-statisztika ugyanezen osztalékkal csak a következõ év folyamán csökkenti az újrabefektetett jövedelmek, és így a befektetés állományát. Ezért a statisztika tárgyév végi állományként a mûködõtõke-vállalkozások külföldi tulajdonosra jutó saját tõkéjének a megszavazott osztalékkal növelt értékét (korrigált saját tõke) mutatja ki. Azon vállalatoknál azonban, amelyek az IAS szerint készítik el a beszámolójukat, és ez alapján teljesítik az adatszolgáltatást, a jelentett saját tõke tartalmazza a megszavazott osztalékot, korrekcióra nincs szükség óta a hitelintézetek saját tulajdonossal szembeni alárendelt kölcsöntõke-állománya az egyéb tõkemozgások között kerül kimutatásra. Azt megelõzõen a tulajdonossal kapcsolatos alárendelt kölcsöntõke alaptõkeként volt elszámolva januártól a vállalatcsoporton belüli elszámoló központtal szembeni követelések és tartozások is az egyéb tõkemozgások között kerülnek kimutatásra. Korábban ezeket az állományi adatokat az egyéb befektetések között számoltuk el. 32. Portfólióbefektetések: Az MNB és a hitelintézetek külföldre irányuló portfólióbefektetéseirõl a forgalmi jelentés mellett állományi jelentés is rendelkezésre áll. A többi rezidens szektor portfólióbefektetéseire vonatkozó állományi adatok állományi jelentés híján a kumulált forgalmi adatokból számolódnak. Ezekben a jelentésekben a devizanemet a befektetéshez felhasznált deviza határozza meg, s nem az értékpapír tényleges denominációja. A hitelintézetek és az MNB hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír követeléseinek állománya májusig nettó beszerzési (a felhalmozott kamatokkal csökkentett) áron került beillesztésre júniusától a nettó beszerzési árat csökkentõ tételként az értékvesztés is elszámolásra kerül tõl a közölt állományi adatok piaci áron értékeltek. A többi szektor esetében a forgalomból képzett állományok a tranzakciók piaci értékébõl számítódnak. A nem rezidensek Magyarországra irányuló portfólióbefektetései esetében az MNB, a hitelintézetek és az ÁKK a forgalmi jelentés mellett állományi jelentést is adnak külföldön kibocsátott kötvényeikrõl. Az egyéb szektorok, valamint hitelintézetek által kibocsátott részvények állományi adata állományi jelentés híján (a KELER jelentésétõl eltekintve) a kumulált forgalmi adatokból számolódik. A forintban aggregált és nyilvántartott adatokat havonta a BUX index változásával átértékeljük. Az egyéb monetáris intézmények, az MNB és az államháztartás szektor hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírtartozása év végéig névértéken, 2004-tõl elhatárolt kamattal növelt névértéken kerül kimutatásra. Az egyéb szektorok esetében a forgalomból képzett állományok a tranzakciók piaci értékébõl számítódnak. A külföldön devizában kibocsátott értékpapírokban fennálló tartozás a rezidens kézben lévõ állománnyal csökkentett értéken kerül a statisztikába. A hitelintézetek és az MNB a pénzügyi derivatíva állományukat januártól az ügyletek piaci áron történõ kiértékelése alapján jelentik. Az államháztartás pénzügyi derivatíva állományairól az ÁKK 2005-tõl ad jelentést. A vállalkozói és egyéb szektorok pénzügyi derivatíva pozícióinak idõszak végi értékérõl a tranzakcióktól eltérõen nem rendelkezünk információval. 33. Egyéb befektetések: Eredeti lejárat szerint megbontva tartalmazza a rezidensek követeléseit és tartozásait. Az egyéb szektorok kivételével rendelkezünk állományi jelentésen alapuló adatokkal. A külkereskedelmi statisztika és szolgáltatás adatok beépítése miatt elszámolt kereskedelmi hitelek állománya, amelyet a nem pénzügyi vállalatok szektorában számolunk el, szintén kumulált forgalmakból számítódik. Számítási módjából következõen e tétel csak követelés és tartozás csoportosításban jelenik meg. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 41

44 Hasznos linkek Az MNB fizetésimérleg-statisztikai sajtóközleményei: idõsorai: a módszertani változásokhoz kapcsolódó megjegyzések: Közvetlen tõkebefektetés statisztika Magyarország : European Union balance of payments/international investment position statistical methods: IMF: Balance of Payments: Selected Publications: Balance of Payments Manual 5th Edition, IMF 1993: Balance of Payments Textbook, IMF 1996: Balance of Payments Compilation Guide, IMF 1995: External Debt Statistics, Guide for Compilers and Users, IMF 2003: A BPM5 felülvizsgálata: Az SNA93 felülvizsgálata: 42 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

45 3. Fizetésimérleg- és állományi táblázatok (euróban és forintban)

46

47 3.1. Fizetésimérleg- és állományi táblázatok euróban 1. táblázat A fizetési mérleg Millió euro Áruk, egyenleg Export Import Szolgáltatások összesen, bevétel kiadás egyenleg Szállítási szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Idegenforgalom, bevétel kiadás egyenleg Kommunikációs szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Építési-szerelési szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Biztosítási szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Pénzügyi szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Számítógépes és információs szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Szabadalmi és licencdíjak, bevétel kiadás egyenleg Egyéb üzleti szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Kormányzati szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 45

48 MAGYAR NEMZETI BANK 1. táblázat A fizetési mérleg [folyt.] Millió euro Jövedelmek, bevétel kiadás egyenleg Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása, bevétel kiadás egyenleg Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg Részvény és egyéb részesedés jövedelme, bevétel kiadás egyenleg Osztalék és felosztott jövedelem, bevétel kiadás egyenleg Újrabefektetett jövedelem, bevétel kiadás egyenleg Egyéb jövedelem, bevétel kiadás egyenleg Portfólióbefektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg Részvény és egyéb részesedés, bevétel kiadás egyenleg Kötvények, bevétel kiadás egyenleg Pénzpiaci eszközök, bevétel kiadás egyenleg Egyéb befektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg Államháztartás (S.13), egyenleg Egyéb szektorok (S.1-S.13), egyenleg I. Folyó fizetési mérleg egyenlege ( ) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

49 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 2. táblázat A fizetési mérleg Millió euro II. Tõkemérleg egyenlege (5+6+7) Államháztartás (S.13) viszonzatlan tõke átutalásai, egyenleg Egyéb szektorok (S.1 S.13) viszonzatlan tõke átutalásai, egyenleg Nem termelt nem pénzügyi javak forgalma, egyenleg III. Pénzügyi mérleg egyenlege (8+9+10) 1) Közvetlen tõkebefektetések egyenlege Külföldön Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Újrabefektetett jövedelem, egyenleg Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg Tartozások, egyenleg Magyarországon Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Újrabefektetett jövedelem, egyenleg Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg Tartozások, egyenleg Portfólióbefektetések Követelések egyenlege Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Kötvények, egyenleg Pénzpiaci eszközök, egyenleg Pénzügyi derivatívák, egyenleg Tartozások egyenlege Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Kötvények, egyenleg Pénzpiaci eszközök, egyenleg Pénzügyi derivatívák, egyenleg Egyéb befektetések egyenlege Követelések Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg Éven túli lejáratú, egyenleg Tartozások Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg Éven túli lejáratú, egyenleg IV. Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása ) A nemzetközi tartalékok változása nélkül. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 47

50 MAGYAR NEMZETI BANK 3. táblázat A közvetlen tõkebefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.2. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Bevétel 1. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Részvény és egyéb részesedések jövedelme A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Osztalék és felosztott jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Újrabefektetett jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Egyéb jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a II. Kiadás 1. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Részvény és egyéb részesedések jövedelme A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Osztalék és felosztott jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

51 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 3. táblázat A közvetlen tõkebefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.2. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro Újrabefektetett jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Egyéb jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a III. Egyenleg 1. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Részvény és egyéb részesedések jövedelme A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Osztalék és felosztott jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Újrabefektetett jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Egyéb jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 49

52 MAGYAR NEMZETI BANK 4. táblázat A portfólióbefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.3. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Bevétel 1. Portfólióbefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Kiadás 1. Portfólióbefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

53 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 4. táblázat A portfólióbefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.3. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro III. Egyenleg 1. Portfólióbefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 51

54 MAGYAR NEMZETI BANK 5. táblázat Az egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.4. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Bevétel Egyéb befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Kiadás Egyéb befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III. Egyenleg Egyéb befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

55 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 6. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg Külföldön, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Követelések, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Magyarországon, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Követelések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 53

56 MAGYAR NEMZETI BANK 6. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

57 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 7. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Követelések egyenlege 1. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés külföldön, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 55

58 MAGYAR NEMZETI BANK 7. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro Egyéb tõkemozgás külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Tartozások egyenlege 1. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

59 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 7. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro Újrabefektetett jövedelem Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 57

60 MAGYAR NEMZETI BANK 8. táblázat A portfólióbefektetés forgalmak szektorbontása (2. táblázat 9. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Követelések egyenlege 1. Portfólióbefektetések egyenlege B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzügyi derivatívák B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

61 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 8. táblázat A portfólió befektetés forgalmak szektorbontása (2. táblázat 9. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro II. Tartozások egyenlege 1. Portfólióbefektetések egyenlege A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzügyi derivatívák A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 59

62 MAGYAR NEMZETI BANK 9. táblázat Az egyéb befektetés forgalmak szektorbontása (2. táblázat 10. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Követelések egyenlege 1. Egyéb befektetések egyenlege A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Tartozások egyenlege 1. Egyéb befektetések egyenlege A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

63 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 10. táblázat A külfölddel szembeni bruttó adósságállomány Millió euro A közvetlen tõkebefektetésekhez kapcsolódó adósság A külföldön létrehezott befektetésekkel kapcsolatos adósság A Magyarországon létrehozott befektetésekkel kapcsolatos adósság Egyéb adósság Államháztartás (S.13) Rövid lejáratú Pénzpiaci eszközök Hitelek és egyéb adósság Hosszú lejáratú Kötvények Hitelek és egyéb adósság Magyar Nemzeti Bank (S.121) Rövid lejáratú Készpénz és betétek Pénzpiaci eszközök Hitelek és egyéb adósság Hosszú lejáratú Kötvények Hitelek és egyéb adósság Egyéb monetáris intézmények (S.122) Rövid lejáratú Készpénz és betétek Pénzpiaci eszközök Hitelek és egyéb adósság Hosszú lejáratú Kötvények Hitelek és egyéb adósság Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Rövid lejáratú Pénzpiaci eszközök Kereskedelmi hitelek Egyéb hitelek és adósság Hosszú lejáratú Kötvények Kereskedelmi hitelek Egyéb hitelek és adósság Külfölddel szembeni bruttó adósság ebbõl: 3.1. Rövid lejáratú Hosszú lejáratú Közvetlen tõkebefektetéshez kapcsolódó ebbõl: 3.1. Devizában n. a. n. a Forintban n. a. n. a Memorandum: Pénzügyi derivatíva tartozások Külfölddel szembeni bruttó adósság a pénzügyi 2 derivatívákkal együtt Az External Debt Statistics: Guide for Compilers and Users (IMF 2003) c. kiadvány által meghatározott külfölddel szembeni bruttó adósság. A kiadvány a tulajdonosi részesedés mellett a pénzügyi derivatíva tartozásokat sem sorolja az adósságelemek közé. 2 A 11. táblában kimutatott külfölddel szembeni bruttó adósság (4.2.). Csak a tulajdonosi részesedés nem része az adósságnak. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 61

64 MAGYAR NEMZETI BANK 11. táblázat A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások Millió euro Nemzetközi tartalékok és egyéb követelések Nemzetközi tartalékok ebbõl: arany Közvetlen tõkebefektetések Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek Egyéb tõke Portfólióbefektetések összesen Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák Egyéb külföldi követelések Eredeti lejárat szerint: Egy évnél nem hosszabb lejáratú Éven túli lejáratú Összes külföldi tartozás Közvetlen tõkebefektetések Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek Egyéb tõke Portfólióbefektetések összesen Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák Egyéb külföldi tartozások Eredeti lejárat szerint: Egy évnél nem hosszabb lejáratú Éven túli lejáratú Nettó külföldi tartozás (2 1) A nettó külföldi adósság a közvetlen tõkebefektetéseken belüli egyéb tõkével ( ) Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések ( ) Rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások ( ) A nettó külföldi adósság a közvetlen tõkebefektetéseken belüli egyéb tõke nélkül ( ) Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülõ követelések ( ) 5.2. Rezidensek adósságaként megtestesülõ tartozások ( ) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

65 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 12. táblázat A közvetlen tõkebefektetés állomány szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (11. táblázat 1.2. és 2.1. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Követelések 1. Közvetlen tõkebefektetések B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem külföldön B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás külföldön C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 63

66 MAGYAR NEMZETI BANK 12. táblázat A közvetlen tõkebefektetés állomány szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (11. táblázat 1.2. és 2.1. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro II. Tartozások 1. Közvetlen tõkebefektetések C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem külföldön C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás külföldön C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

67 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 13. táblázat A portfólióbefektetések állományának szektorbontása (11. táblázat 1.3. és 2.2. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Követelések 1. Portfólióbefektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Kötvények C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Pénzpiaci eszközök C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Pénzügyi derivatívák A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 65

68 MAGYAR NEMZETI BANK 13. táblázat A portfólió befektetések állományának szektorbontása (11. táblázat 1.3. és 2.2. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió euro II. Tartozások 1. Portfólióbefektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Pénzügyi derivatívák A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 66 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

69 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 14. táblázat Az egyéb befektetések állományának szektorbontása (11. táblázat 1.4. és 2.3. pontjának szektorbontása) Millió euro I. Követelések 1. Egyéb befektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) II. Tartozások 1. Egyéb befektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1 S.121 S.122 S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 67

70 MAGYAR NEMZETI BANK 15. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1997 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok ( S.1-S.121-S.122-S.13 ) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 68 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

71 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 15. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1997 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tõke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tõke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 69

72 MAGYAR NEMZETI BANK 16. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1998 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 70 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

73 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 16. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1998 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121 ) B. Államháztartás (S.13 ) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122 ) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tõke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tõke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelõ instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 71

74 MAGYAR NEMZETI BANK 17. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1999 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 72 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

75 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 17. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1999 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tõke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tõke összesen III/3.Közvetlen tõkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN * Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelõ instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 73

76 MAGYAR NEMZETI BANK 18. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2000 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 74 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

77 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 18. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2000 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tõke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tõke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN * Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelõ instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 75

78 MAGYAR NEMZETI BANK 19. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2001 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 76 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

79 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 19. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2001 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tõke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tõke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN * Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelõ instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 77

80 MAGYAR NEMZETI BANK 20. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2002 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 78 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

81 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 20. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2002 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tõke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tõke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN * Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelõ instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 79

82 MAGYAR NEMZETI BANK 21. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2003 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 80 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

83 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 21. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2003 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tôkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tôkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. Közvetlen tôkebefektetések ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN * Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelõ instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 81

84 MAGYAR NEMZETI BANK 22. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2004 Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 82 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

85 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 22. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2004 [folyt.] Millió euro MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tôkebefektetések III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tôkebefektetések összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. Közvetlen tôkebefektetések ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN * Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelõ instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 83

86 MAGYAR NEMZETI BANK 23. táblázat A nemzetközi tartalékok Millió euro 1997 Nyitó állomány Állományváltozás Tranzakciók Átértékelõdés Egyéb Összesen egyenlege Árfolyam Ár állományváltozás Záró állomány 1. Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

87 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 23. táblázat A nemzetközi tartalékok [folyt.] Millió euro 2001 Nyitó állomány Állományváltozás Tranzakciók Átértékelõdés Egyéb Összesen egyenlege Árfolyam Ár állományváltozás Záró állomány 1. Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 85

88 3.2. Fizetésimérleg- és állományi táblázatok forintban 1. táblázat A fizetési mérleg Millió forint Áruk, egyenleg Export Import Szolgáltatások összesen, bevétel kiadás egyenleg Szállítási szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Idegenforgalom, bevétel kiadás egyenleg Kommunikációs szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Építési-szerelési szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Biztosítási szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Pénzügyi szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Számítógépes és információs szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Szabadalmi és licencdíjak, bevétel kiadás egyenleg Egyéb üzleti szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg Kormányzati szolgáltatások, bevétel kiadás egyenleg MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

89 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 1. táblázat A fizetési mérleg [folyt.] Millió forint Jövedelmek, bevétel kiadás egyenleg Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása, bevétel kiadás egyenleg Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg Részvény és egyéb részesedés jövedelme, bevétel kiadás egyenleg Osztalék és felosztott jövedelem, bevétel kiadás egyenleg Újrabefektetett jövedelem, bevétel kiadás egyenleg Egyéb jövedelem, bevétel kiadás egyenleg Portfólió befektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg Részvény és egyéb részesedés, bevétel kiadás egyenleg Kötvények, bevétel kiadás egyenleg Pénzpiaci eszközök, bevétel kiadás egyenleg Egyéb befektetések jövedelmei, bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg Államháztartás (S.13), egyenleg Egyéb szektorok (S.1-S.13), egyenleg I. Folyó fizetési mérleg egyenlege ( ) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 87

90 MAGYAR NEMZETI BANK 2. táblázat A fizetési mérleg II. Tõkemérleg egyenlege (5+6+7) Államháztartás (S.13) viszonzatlan tõkeátutalásai, egyenleg Egyéb szektorok (S.1-S.13) viszonzatlan tõkeátutalásai, egyenleg Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma, egyenleg III. Pénzügyi mérleg egyenlege (8+9+10) 1) Közvetlen tõkebefektetések egyenlege Külföldön Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Újrabefektetett jövedelem, egyenleg Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg Tartozások, egyenleg Magyarországon Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Újrabefektetett jövedelem, egyenleg Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg Tartozások, egyenleg Portfólióbefektetések Követelések egyenlege Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Kötvények, egyenleg Pénzpiaci eszközök, egyenleg Pénzügyi derivatívák, egyenleg Tartozások, egyenlege Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Kötvények, egyenleg Pénzpiaci eszközök, egyenleg Pénzügyi derivatívák, egyenleg Egyéb befektetések egyenlege Követelések Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg Éven túli lejáratú, egyenleg Tartozások Egy évnél nem hosszabb lejáratú, egyenleg Éven túli lejáratú, egyenleg IV. Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása ) A nemzetközi tartalékok változása nélkül. Millió forint 88 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

91 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 3. táblázat A közvetlen tõkebefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.2. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Bevétel 1. Közvetlen tôkebefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Részvény és egyéb részesedések jövedelme A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Osztalék és felosztott jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Újrabefektetett jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Egyéb jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a II. Kiadás 1. Közvetlen tôkebefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Részvény és egyéb részesedések jövedelme A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Osztalék és felosztott jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 89

92 MAGYAR NEMZETI BANK 3. táblázat A közvetlen tõkebefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.2. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint Újrabefektetett jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Egyéb jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a III. Egyenleg 1. Közvetlen tôkebefektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Részvény és egyéb részesedések jövedelme A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Osztalék és felosztott jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Újrabefektetett jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a Egyéb jövedelem A. Államháztartás (S.13) n. a. n. a B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) n. a. n. a C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) n. a. n. a D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

93 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 4. táblázat A portfólióbefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.3. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Bevétel 1. Portfólió befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Kiadás 1. Portfólió befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 91

94 MAGYAR NEMZETI BANK 4. táblázat A portfólióbefektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.3. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint III. Egyenleg 1. Portfólió befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) táblázat Az egyéb befektetések jövedelmeinek szektorbontása (1. táblázat 3.4. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Bevétel Egyéb befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Kiadás Egyéb befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III. Egyenleg Egyéb befektetések jövedelmei A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

95 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 6. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg Külföldön, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Követelések, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Magyarországon, egyenleg Részvény és egyéb részesedés, egyenleg Követelések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 93

96 MAGYAR NEMZETI BANK 6. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg Követelések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tartozások, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

97 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 7. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Követelések egyenlege 1. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés külföldön, egyenleg B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás külföldön, egyenleg MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 95

98 MAGYAR NEMZETI BANK 7. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Tartozások egyenlege 1. Közvetlen tõkebefektetések, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény és egyéb részesedés Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Újrabefektetett jövedelem külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

99 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 7. táblázat A közvetlen tõkebefektetés forgalmak szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (2. táblázat 8. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint Újrabefektetett jövedelem Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás külföldön, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tõkemozgás Magyarországon, egyenleg C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 97

100 MAGYAR NEMZETI BANK 8. táblázat A portfólióbefektetés forgalmak szektorbontása (2. táblázat 9. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Követelések egyenlege 1. Portfólióbefektetések egyenlege A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítô értékpapírok A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzügyi derivatívák B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

101 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 8. táblázat A portfólióbefektetés forgalmak szektorbontása (2. táblázat 9. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint II. Tartozások egyenlege 1. Portfólióbefektetések egyenlege A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítô értékpapírok C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzügyi derivatívák A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 99

102 MAGYAR NEMZETI BANK 9. táblázat Az egyéb befektetés forgalmak szektorbontása (2. táblázat 10. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Követelések egyenlege 1. Egyéb befektetések egyenlege A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Tartozások egyenlege 1. Egyéb befektetések egyenlege A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

103 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 10. táblázat A külfölddel szembeni bruttó adósságállomány Millió forint A Közvetlen tôkebefektetésekhez kapcsolódó adósság A külföldön létrehezott befektetésekkel kapcsolatos adósság A Magyarországon létrehozott befektetésekkel kapcsolatos adósság Egyéb adósság Államháztartás (S.13) Rövid lejáratú Pénzpiaci eszközök Hitelek és egyéb adósság Hosszú lejáratú Kötvények Hitelek és egyéb adósság Magyar Nemzeti Bank (S.121) Rövid lejáratú Készpénz és betétek Pénzpiaci eszközök Hitelek és egyéb adósság Hosszú lejáratú Kötvények Hitelek és egyéb adósság Egyéb monetáris intézmények (S.122) Rövid lejáratú Készpénz és betétek Pénzpiaci eszközök Hitelek és egyéb adósság Hosszú lejáratú Kötvények Hitelek és egyéb adósság Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Rövid lejáratú Pénzpiaci eszközök Kereskedelmi hitelek Egyéb hitelek és adósság Hosszú lejáratú Kötvények Kereskedelmi hitelek Egyéb hitelek és adósság Külfölddel szembeni bruttó adósság ebbôl: 3.1. Rövid lejáratú Hosszú lejáratú Közvetlentôke-befektetéshez kapcsolódó ebbôl: 3.1. Devizában na na Forintban na na Memorandum: Pénzügyi derivatíva tartozások Külfölddel szembeni bruttó adósság a pénzügyi derivatívákkal együtt Az External Debt Statistics: Guide for Compilers and Users (IMF 2003) c. kiadvány által meghatározott külfölddel szembeni bruttó adósság. A kiadvány a tulajdonosi részesedés mellett a pénzügyi derivatíva tartozásokat sem sorolja az adósságelemek közé. 2 A 11. táblában kimutatott külfölddel szembeni bruttó adósság (4.2.). Csak a tulajdonosi részesedés nem része az adósságnak. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 101

104 MAGYAR NEMZETI BANK 11. táblázat A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások Millió forint Nemzetközi tartalékok és egyéb követelések Nemzetközi tartalékok ebbôl: arany Közvetlen tôkebefektetések Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek Egyéb tôke Portfólióbefektetések összesen Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák Egyéb külföldi követelések Eredeti lejárat szerint: Egy évnél nem hosszabb lejáratú Éven túli lejáratú Összes külföldi tartozás Közvetlen tôkebefektetések Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek Egyéb tôke Portfólióbefektetések összesen Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák Egyéb külföldi tartozások Eredeti lejárat szerint: Egy évnél nem hosszabb lejáratú Éven túli lejáratú Nettó külföldi tartozás (2-1) A nettó külföldi adósság a közvetlen tôkebefektetéseken belüli egyéb tôkével ( ) Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülô követelések ( ) Rezidensek adósságaként megtestesülô tartozások ( ) A nettó külföldi adósság a közvetlen tôkebefektetéseken belüli egyéb tôke nélkül ( ) Arany és a nem rezidensek adósságában megtestesülô követelések ( ) 5.2. Rezidensek adósságaként megtestesülô tartozások ( ) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

105 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 12. táblázat A közvetlen tõkebefektetés állomány szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (11. táblázat 1.2. és 2.1. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Követelések 1. Közvetlen tôkebefektetések A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem külföldön A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tôkemozgás C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tôkemozgás külföldön C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tôkemozgás Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 103

106 MAGYAR NEMZETI BANK 12. táblázat A közvetlen tõkebefektetés állomány szektorbontása követelés-tartozás szerint csoportosítva (11. táblázat 1.2. és 2.1. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint II. Tartozások Közvetlen tôkebefektetések C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem külföldön C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tôkemozgás C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tôkemozgás külföldön C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egyéb tôkemozgás Magyarországon C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

107 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 13. táblázat A portfólióbefektetések állományának szektorbontása (11. táblázat 1.3. és 2.2. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Követelések 1. Portfólióbefektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítô értékpapírok A. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzügyi derivatívák A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 105

108 MAGYAR NEMZETI BANK 13. táblázat A portfólióbefektetések állományának szektorbontása (11. táblázat 1.3. és 2.2. pontjának szektorbontása) [folyt.] Millió forint II. Tartozások 1. Portfólióbefektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Tulajdonviszonyt megtestesítô értékpapírok C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Kötvények A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzpiaci eszközök A. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Pénzügyi derivatívák A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 106 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

109 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 14. táblázat Az egyéb befektetések állományának szektorbontása (11. táblázat 1.4. és 2.3. pontjának szektorbontása) Millió forint I. Követelések 1. Egyéb befektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) II. Tartozások 1. Egyéb befektetések állománya A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú A. Államháztartás (S.13) B. Magyar Nemzeti Bank (S.121) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 107

110 MAGYAR NEMZETI BANK 15. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1997 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák na na na na na na D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 108 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

111 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 15. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1997 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 109

112 MAGYAR NEMZETI BANK 16. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1998 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 110 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

113 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 16. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1998 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 111

114 MAGYAR NEMZETI BANK 17. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1999 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 112 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

115 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 17. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 1999 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 113

116 MAGYAR NEMZETI BANK 18. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2000 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 114 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

117 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 18. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2000 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Niytó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egy- állomány állomány állomány ók egy- állomány állomány állomány ók egy- állomány állomány enlege Árfolyam Ár változás enlege Árfolyam Ár változás enlege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 115

118 MAGYAR NEMZETI BANK 19. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2001 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 116 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

119 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 19. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2001 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 117

120 MAGYAR NEMZETI BANK 20. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2002 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 118 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

121 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 20. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2002 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 119

122 MAGYAR NEMZETI BANK 21. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2003 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Niytó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egy- állomány állomány állomány ók egy- állomány állomány állomány ók egy- állomány állomány enlege Árfolyam Ár változás enlege Árfolyam Ár változás enlege Árfolyam Ár változás I. Portfólió befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 120 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

123 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 21. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2003 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 121

124 MAGYAR NEMZETI BANK 22. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2004 Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány állomány ók egyen- állomány- állomány lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás lege Árfolyam Ár változás I. Portfólióbefektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) 1. Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák n. a n. a. n. a n. a. n. a n. a. D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) I. PORTFÓLIÓBEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN Részvény és egyéb részesedés Kötvények Pénzpiaci eszközök Pénzügyi derivatívák II. Egyéb befektetések II/1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Egy évnél nem hosszabb lejáratú befektetések összesen 122 MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

125 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 22. táblázat A külfölddel szembeni befektetési pozíció*, 2004 [folyt.] Millió forint MEGNEVEZÉS KÖVETELÉS TARTOZÁS NETTÓ KÖVETELÉS Állományváltozás Állományváltozás Állományváltozás Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró Nyitó Tranzakci- Átértékelõdés Egyéb Összesen Záró állomány ók egy- állomány állomány állomány ók egy- állomány állomány állomány ók egy- állomány állomány enlege Árfolyam Ár változás enlege Árfolyam Ár változás enlege Árfolyam Ár változás II/2. Éven túli lejáratú befektetések A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Éven túli lejáratú befektetések összesen II. EGYÉB BEFEKTETÉSEK ÖSSZESEN III. Közvetlen tõkebefektetés III/1. Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek III/1.1 Külföldön A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) III/1.2 Magyarországon A. Magyar Nemzeti Bank (S.121) B. Államháztartás (S.13) C. Egyéb monetáris intézmények (S.122) D. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13) Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek összesen III/2. Egyéb tôke III/2.1 Külföldön Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) III/2.2 Magyarországon Egyéb monetáris intézmények (S.122) Egyéb szektorok (S.1-S.122) Egyéb tôke összesen III/3. Közvetlen tõkebefektetés összesen III/3.1 Külföldön, összesen III/3.2 Magyarországon, összesen III. KÖZVETLEN TÕKEBEFEKTETÉS ÖSSZESEN IV. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN *Ebben a táblában nemzetközi tartalékok részét képezõ pénzügyi eszközök a Magyar Nemzeti Bank követelései között, a megfelelô instrumentumoknál kerülnek kimutatásra. MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 123

126 MAGYAR NEMZETI BANK 23. táblázat A nemzetközi tartalékok Millió forint 1997 Nyitó állomány Állományváltozás Tranzakciók Átértékelõdés Egyéb Összesen egyenlege Árfolyam Ár állományváltozás Záró állomány 1. Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI

127 FIZETÉSIMÉRLEG- ÉS ÁLLOMÁNYI TÁBLÁZATOK 23. táblázat A nemzetközi tartalékok [folyt.] Millió forint 2001 Nyitó állomány Állományváltozás Tranzakciók Átértékelõdés Egyéb Összesen egyenlege Árfolyam Ár állományváltozás Záró állomány 1. Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN Arany Valuta Az IMF-kvóta szabad hányada (Reserve Position in the Fund) Folyószámla-követelések Egyéb financiális követelések Portfólióbefektetések Kötvények Pénzpiaci eszközök NEMZETKÖZI TARTALÉKOK ÖSSZESEN MAGYARORSZÁG FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKÁI 125

128

129 Magyarország fizetésimérleg-statisztikái Nyomda: D-Plus H 1033 Budapest, Szentendrei út

130

131