Életünk egyik legnagyobb döntése: az otthonteremtés

Átírás

1 Életünk egyik legnagyobb döntése: az otthonteremtés PIP februári háttéranyag - Hitel, lízing - Támogatott hitelek, kedvezményes lehetőségek - Előtakarékosság lakáshitel felvétele előtt: a lakástakarék-pénztár. - Lakásbiztosítások A lakásvásárlás életünk egyik legnagyobb horderejű döntése, amely pénzügyi szempontból is meghatározó. A legtöbb esetben a vásárláshoz, építéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez nem áll rendelkezésünkre elegendő saját megtakarítás, így felmerül a hitelfelvétel, vagy ingatlanlízing lehetősége. Az ilyen hosszúlejáratú szerződése megkötése előtt azonban nagyon körültekintően érdemes eljárnunk. 1. Hitel vagy lízing? A lízingszerződés alapján a lízingbe adó (bank) a lízingtárgyat (lakás, gépjármű) lízingdíj fizetése ellenében a szerződésben meghatározott időtartamra a lízingbe vevő (fogyasztó) használatába adja. Fontos jellemzője a konstrukciónak, hogy a lízingvevő NEM szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, azt csak használhatja. A lízingtárgyon csak az összes lízingdíj megfizetését követően szerezhet tulajdonjogot. Összehasonlításképpen: ha például lakást vásárolunk, és ahhoz hitelt veszünk fel, a lakás a vásárlás után a tulajdonunkba kerül, annak vételárát a bank meghitelezi / kifizeti helyettünk, és nekünk a bank felé kell a hitelt törleszteni. Lízing esetén a bank megvásárolja a lakást/ autót (az ő tulajdonába kerül), mi használhatjuk, amiért díjat fizetünk, és amikor az összes lízingdíjat megfizettük, a lakás/autó a tulajdonunkba kerülhet. A rendszeresen (havonta) fizetendő lízingdíj tőkerészből - amely az eszköz vételárának havonta történő megfizetését jelenti másrészt kamatrészből - mely a lízingbeadó költségeit és nyereségét fedezi áll. A lízingkonstrukció is lehet forint vagy deviza alapú. Fontos tudni, hogy amennyiben Ön a gépjárművet, ingatlant stb. lízingel, ugyanolyan védelem illeti, mintha hitelt vett volna fel! a bank köteles felmérni az Ön hitelképességét, rendelkezni kell önerővel, hiszen a forint alapú ingatlanlízing esetén a lízing értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékát, a bank csak meghatározott feltételek esetén módosíthatja egyoldalúan a díjakat, díjmódosítás esetén Önt megilleti a díjmentes felmondás lehetősége 2. Amit a jelzáloghitelekről tudni érdemes Jelzáloghitel esetén a hitelintézet a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be. Nemfizetésnél

2 érvényesíti jelzálogjogát, azaz a fedezetül felajánlott ingatlanra végrehajtást kérhet, végső esetben értékesítheti az ingatlant, a ki nem fizetett tartozást és annak kamatait pedig az így befolyt összegből biztosítja. Ingatlanfedezet mellett jellemzően nagyobb hitelösszeg vehető fel hosszú lejáratra, más hiteltermékhez képest általában kedvezőbb kamatozással. Az ingatlancélú hitelek és a szabad felhasználású hitelek közötti alapvető különbség a hitelösszeg felhasználási céljában van. Az ingatlancélú hitelek felhasználása célhoz kötött: a hiteltől függően új vagy használt ingatlan vásárlására, építésre, felújításra, bővítésre, korszerűsítésre, egyéb nem lakáscélú ingatlan megvásárlására, stb. fordítható. A hitelkérelem elbírálásánál fontos szempont a rendszeres jövedelem nagysága és igazolása, mivel a bank ez alapján dönti el, hogy mekkora összegű havi törlesztőrészlet biztonságos fizetésére képes. A felvehető hitel nagyságát a rendelkezésére álló önerőn kívül a fedezetként szolgáló ingatlan értéke is befolyásolja. A jelzáloghitel szerződésekre hosszú, akár éves futamidő jellemző, de elérheti a 40 évet is. Így annak elkerülése érdekében, hogy a hitelfelvevő halála legalább a hitel további törlesztése szempontjából ne hozza reménytelen helyzetbe a családot, a bankok a hitel felvételét ún. hitelfedezeti életbiztosítás megkötéséhez köthetik 3. Mennyi hitelt kaphatunk? Hiteligénylés esetén a hitelnyújtó bank a rendelkezésére álló adatok alapján megvizsgálja hitelképességünket. Az, hogy kaphatunk-e hitelt, és ha igen, mennyit, a bank által végzett hitelbírálat függvénye. A banknak a hitelbírálat során meg kell vizsgálnia az ügyfél hitelképességét, illetve hitelezhetőségét. A hitelképesség vizsgálata az ügyfél jövedelmi helyzetén alapul, de a bank figyelembe veszi a fedezetként felajánlott ingatlan/ egyéb biztosítékok értékét is. A bank saját szabályzatában rögzíti, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A hitelezhetőségi limit megmutatja, hogy az ügyfél maximum mekkora havi törlesztőrészlet fizetésére képes. A hitelezhetőségi limit meghatározásakor a hitelnyújtónak figyelembe kell vennie az ügyfél összes ismert fennálló hiteltartozását is. A bankok csak olyan hitelt nyújthatnak, amelynek törlesztőrészlete az ügyfél hitelezhetőségi limitjét nem haladja meg. A jövedelem figyelembe vételénél a következő szabály alkalmazandó: A devizahitel havi törlesztőrészlete a hitelkérelem elbírálásakor nem lehet magasabb: a) euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a hitelezhetőségi limit 80%-ánál; b) más devizahiteleknél a hitelezhetőségi limit 60%-ánál. Az érvényes szabályozás értelmében deviza alapú jelzáloghitel csak olyan természetes személyek részére nyújtható, akiknek a hitelkérelem benyújtásakor érvényes, rendszeres havi bruttó jövedelme meghaladja a havi minimálbér összegének tizenötszörösét. Ingatlanhitelek esetében az ingatlan értékét a pénzügyi intézmények az alábbiak szerint veszik figyelembe: 2/12

3 Forint jelzáloghitel esetén a kitettség nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan bank által elismert forgalmi értékének 80%-át. Ez egyben azt is jelenti, hogy minimum 20%-os önerő szükséges a hitelfelvételhez. Kiegészítő fedezet esetén az önerő mértéke csökkenthető. A hitelképességet nagymértékben befolyásolja a hitel mögött álló fedezet / biztosíték. A bank a hitelvizsgálat során adatot kérhet a Központi Hitel-információs Rendszerből a hiteltörténetünkről (amennyiben ehhez hozzájárulásunkat adtuk) 4. Milyen tájékoztatást kell kapnunk a hitelfelvétele előtt a hitelügyintézőtől? Hitel igénylése esetén a hitelező, illetve a hitelközvetítő köteles az ügyfél részére tájékoztatást nyújtani. A hitelező még a hitelszerződés megkötését megelőzően, kellő időben, még mielőtt bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné az ügyfelet, köteles az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon tájékoztatást adni a hitel főbb jellemzőiről, így például annak különböző költségeiről, a teljes hiteldíjmutatóról, a törlesztőrészletek összegéről, a fizetés elmulasztásának következményeiről, elállási jogról, előtörlesztéshez való jogról, stb.. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a különböző hitelajánlatokat összehasonlítva megalapozott döntést hozhassunk a hitelfelvétellel kapcsolatban. Jelzáloghitel igénylése esetén a hitelező köteles egy általános tájékoztatót, illetve egy személyre szóló tájékoztatót is átadni az ügyfelek részére. A körültekintő döntést segíti elő az is, hogy a hitelező az ügyfél kérésére köteles a hitelszerződés tervezetét költségmentesen rendelkezésre bocsátani, így azt áttanulmányozhatjuk, és esetleges kérdéseinket feltehetjük a hitelező felé, mielőtt véglegesen elköteleznénk magunkat! 5. Hasznos tanácsok hitelfelvétel előtt 5.1. Hitelfelvétel előtt mindenképp fontoljuk meg, hogy mekkora havi törlesztőrészlet fizetésére vagyunk képesek! A kiadások és bevételek számbavételéhez nyújt segítséget az MNB honlapján megtalálható háztartási költségvetés-számító program. A netes alkalmazás célja, hogy segítségével a háztartási bevételek egyszerűen összevethetőek legyenek a kiadásokkal. A bevételek és kiadások számbavétele során tudjuk eldönteni, milyen mértékű törlesztőrészlet fizetésére vagyunk képesek. Célszerű figyelembe venni az esetlegesen nem várt jövőbeni eseményeket is (betegség, munkahely elvesztése, stb.) 5.2. A hitelkínálat összehasonlítása Amennyiben hitelfelvételről döntünk (legyen az lakáshitel, személyi kölcsön vagy áruhitel), vannak olyan kérdések, amelyeket a hitelfelvétel előtt mindenképpen javasolt tisztázni, hogy a lehető legjobb terméket tudjuk választani. A bankok első pillantásra közel azonos feltételekkel kínálják hiteleiket, azonban mégis akadnak olyan apró eltérések, melyek több ezer forintos különbséget jelentenek a havi törlesztőrészletekben. Hitelfelvétel előtt mindig nézzünk körül és hasonlítsuk össze az ajánlatokat! Ezt megtehetjük az MNB 3/12

4 hitel-és lízingtermék választó programjával. Mi alapján érdemes a hitelkínálatot összehasonlítani? Figyeljük a THM-et, mely megmutatja, hogy a hitel összegén felül mekkora összeg visszafizetésére kell számítani a hitel felvétele után! Érdemes tudni, hogy a THM mértékére maximum szabályok vonatkoznak! A április 1-jét követően megkötött szerződéseknél kölcsön teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét (pl. 3%-os jegybanki alapkamat mellett a maximális THM 27% lehet!) A THM maximum a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértéke lehet a hitelkártya-szerződések a fizetési számlához kapcsolódó kölcsön (pl. folyószámlahitelek), továbbá a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásához (pl. áruhitelek) nyújtott kölcsön, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsön esetében. Nézzünk utána a termék KAMATOZÁSÁNAK és egyéb kapcsolódó KÖLTSÉGEK KÖRÉNEK, MÉRTÉKÉNEK és annak, hogy a hitelnyújtó a futamidő alatt MÓDOSÍTHATJA-E egyoldalúan a kamat, díj, költség mértékét! Jelzálog-hitelterméket a bank nem ajánlhat kedvezményes kamattal! 5.3. Nézzünk utána, van-e lehetőségünk a hitelösszeg futamidő vége előtti elő/végtörlesztésére! Jogszabály által biztosított lehetőség a hitelösszeg részleges (előtörlesztés) vagy egy összegben történő előtörlesztése (végtörlesztés). Előtörlesztés esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségei (hosszú távra tervezett hitelkamatok miatt elszenvedett veszteség, adminisztrációs költségek, szerződésmódosítás, stb.) meghatározott mértékű megtérítésére. Ez az előtörlesztési díj. A díj mértékét jogszabály maximalizálja. Lakáscélú jelzáloghitelek esetén ez a díj nem lehet magasabb mint az előtörlesztett összeg 1%-a, jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönök esetében pedig 1,5%-a. Az előtörlesztési díj maximalizálás nem vonatkozik arra az esetre, ha az előtörlesztés más hitelintézet által folyósított kölcsönből történik, ez praktikusan a hitelkiváltás esete. Az előtörlesztési díj mellett devizaalapú hitelek esetén számolni kell a forint/deviza árfolyamkülönbözetből származó esetleges plusz költségekkel is, az előtörlesztés ugyanis mindig az éppen aktuális árfolyamon történik. 6. Államilag támogatott lakáshitelek 4/12

5 A lakáshitelek speciális típusa az államilag támogatott lakáshitel. Az állam különböző támogatási formákban hozzájárul a megfelelő lakhatási feltételek kialakításához. E kedvező kondíciójú kölcsönöket azok vehetik igénybe, akik a vonatkozó jogszabály szerinti feltételeknek igazoltan megfelelnek. Az állami kamattámogatású hitelek esetében a normál, piaci hitelkamat egy részét meghatározott feltételek fennállása esetén, a támogatás ideje alatt az állam fizeti meg a hitelnyújtó számára. Így az adós által ténylegesen fizetendő kamatteher és a havi törlesztőrészlet alacsonyabb lesz. Az állami kamattámogatásos konstrukciók: otthonteremtési kamattámogatás fiatalok és gyerekes családoknak nyújtott állami kamattámogatás 6.1. Otthonteremtési kamattámogatás új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez Meghatározott feltételek teljesülése esetén december 31-ig otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez és legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez. A konstrukció lényege, hogy az állam a forint kölcsönök kamatainak megfizetéséhez kamattámogatást nyújt, a futamidő első 5 évében. Az otthonteremtő kamattámogatás kizárólag forinthitelhez igényelhető. Ezeknél a hiteleknél a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. Mik a kamattámogatás legfőbb ismérvei (célja, ingatlan értéke, kölcsön összege)? Milyen célra igényelhető kamattámogatás? Mekkora lehet az ingatlan értéke, a korszerűsítés költsége? Mekkora lehet a felvett kölcsön összege? Új lakás vásárlására, új lakás építésére Az új lakás (ÁFA-t tartalmazó telekár nélküli) vételára, építés esetén bekerülési költsége nem haladhatja meg a 30 millió Ft-ot. max. 15 millió Ft Használat lakás vásárlására A használt lakás vételára nem haladhatja meg a 20 millió Ft-ot. max. 10 millió Ft Lakáskorszerűsítési, bővítési munkákra A hitelintézet által elfogadott (ÁFA-t tartalmazó) korszerűsítés költsége nem lehet több mint 15 millió Ft max. 10 millió Ft 5/12

6 A hitelintézet szerződés szerinti teljesítés esetén olyan ügyleti kamatot számíthat fel, amely a kölcsön futamidejének első öt évében legalább egy évig fix. Eszerint az ügyleti kamat mértéke legfeljebb évente változhat. Mekkora az otthonteremtési kamattámogatás mértéke? új lakás, építése, vásárlása használt lakás vásárlása lakáskorszerűsítés, bővítés Kamattámogatás mértéke - az állampapírhozam 60%-a, - kettőnél több gyermek esetén az állampapírhozam 70%-a az állampapírhozam 50%-a az állampapírhozam 50%-a Amennyiben az ügyleti kamat azon része, amelyet az adósnak kell fizetnie 6% alá csökken, akkor a kamattámogatás mértéke oly mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett rész elérje a 6%-ot. Amennyiben az ügyleti kamat 6 % alá csökken, az adósnak a teljes ügyleti kamatot kell megfizetnie. Mely esetekben nem lehet igénybe venni a lehetőséget? a lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönhöz, meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönökhöz és lejárt tőketartozás esetén, ha a tőke törlesztése a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált, valamint, ha a késedelem mértéke meghaladta a 30 napot. A kamattámogatás egyéb feltételei a kamattámogatással érintett ingatlanban a támogatott személy legalább 50%-ban tulajdonos (a tulajdonjog fennállását a bejelenést követő 45 napon belül igazolni kell); új lakás vásárlása esetén 5 éven belül a hitelintézet számára be kell mutatni a használatba vételi engedélyt; használt vagy új lakás vásárlása, vagy lakásépítés esetén a támogatott személynek a lakásban/ingatlanban lakóhelyet kell létesítenie az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított egy éven belül (lakcímkártyával kell igazolni); lakáskorszerűsítés és bővítés esetén a szükséges számlákat a hitelintézet számára be kell mutatni (az utolsó kölcsönrész folyósításáig); ingatlan vásárlása esetén az eladó és a vevő nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói; a támogatást igénylő hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait (pl. lakcím, személyazonosító okmány száma, stb.) a hitelintézet a Magyar Államkincstárnak átadja. A kamattámogatást igénylő személyre a vonatkozó jogszabály további feltételeket határoz meg. Ilyen feltételek például a társadalombiztosítási jogviszony megléte, köztartozás-mentesség stb Fiataloknak és gyerekes családoknak nyújtott állami támogatás Meghatározott feltételek teljesülése esetén a fiatalok, valamint a többgyermekes családok forint alapú lakáscélú kölcsöneihez az állam kamattámogatást nyújt. 6/12

7 Milyen célra vehető igénybe az állami támogatás? lakás építésére, korszerűsítésére és új lakás vásárlására szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz. Maximum mekkora értékű ingatlanra lehet a hitelt igényelni? Új lakás vásárlása vagy építése esetén - a vételár/ építési költsége (telekár nélkül, de az ÁFA összegével együtt) nem haladhatja meg: Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 25 millió Ft-ot, - egyéb településeken maximum 20 millió Ft-ot. Lakáskorszerűsítés - nincs korlát Mekkora lehet vásárláshoz/építéshez, illetve korszerűsítéshez felvett kölcsön maximális összege? új lakás vásárlása vagy építése esetén Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió Ft, egyéb településeken maximum 10 millió Ft, lakáskorszerűsítés esetén maximum 5 millió Ft Mekkora tulajdoni hányaddal kell rendelkezni a hitelcél szerinti ingatlanban? Legalább 50%-os tulajdoni hányaddal. Hány évre igényelhető a támogatás? A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb 20 évig nyújt támogatást. Mekkora a kamattámogatás mértéke? 35 év alattiak, valamint maximum 1 gyermeket nevelők esetében az állampapírhozam 50%-a. 45 év alattiak, minimum 2 gyermeket nevelők esetében új lakás vásárlása, építése esetén: 2 gyermek esetében az állampapírhozam 52%-a, 3 gyermek esetében 55%-a 4 gyermek esetében 59%-a 5 gyermek esetében 64%-a 6 vagy ennél több gyermek esetén 70%-a. Lakáskorszerűsítés esetén életkortól függetlenül az állampapírhozam 40%-a. A fizetendő kamat mértéke nem lehet kevesebb, mint 6%. Amennyiben az ügyleti kamatnak az része, amelyet az adósnak kell fizetnie 6% alá csökken, akkor a kamattámogatás mértéke oly mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett rész elérje a 6%-ot. Ki jogosult a forint alapú kamattámogatott hitel igénylésére? 7/12

8 Az a gyermektelen vagy legfeljebb egy gyermeket nevelő egyedülálló személy, aki a kölcsönkérelem benyújtásakor a 35. életévét még nem töltötte be, vagy az, aki a háztartásában legalább két gyermeket nevel egyedülállóként és a kölcsönkérelem benyújtásakor a 45. életévét még nem töltötte be. A házasságban (valamint bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban) élő, akik akár gyermektelenek, akár egy vagy több gyermeket nevelnek. Az ő esetükben a fenti életkori korlátok az igénylőre és a házastársra (élettársa, bejegyezett élettársra) egyaránt vonatkoznak 7. Lakás-takarékpénztár A lakás-takarékpénztár egy olyan államilag támogatott, lakáscélra felhasználható megtakarítás forma, mely a rendszeres befizetéseket követően kedvező kamatozású lakáscélú kölcsönlehetőséget nyújt. A lakás-takarékpénztárba történő befizetések után az állam támogatást nyújt, továbbá a befizetés betéti kamatot is termel. A lakás-takarékpénztári konstrukció lényege, hogy a megtakarítási időszakban, azaz 4-10 év alatt: - az előtakarékoskodó rendszeres befizetéseket (betéteket) teljesít a lakás-takarékpénztárnál; - állami támogatás igényelhető, melynek mértéke a befizetett betét 30 százaléka, évente magánszemély esetén maximum 72 ezer forint; - betéti kamat jár a befizetett, valamint az állami támogatásként adott összeg után; - a megtakarítási idő letelte után kedvezményes forint alapú hitel igényelhető. A lakás-takarékpénztári megtakarítás előnye, hogy - mind a betéti, mind pedig a hitelkamatlábak a teljes megtakarítási és hitelfutamidőre rögzítettek, így a vállalt havi pénzügyi terhek előre kiszámíthatók; - lakásvásárlás és lakásépítés mellett igénybe vehető lakásfelújításhoz és -korszerűsítéshez, lakáscélú hitel törlesztéséhez, de akár közműfejlesztésekhez is; - egy családon belül akár több családtag is köthet lakás-takarékpénztári szerződést, így az állami támogatás megtöbbszörözhető; - a szerződéses összeget az előtakarékoskodó közeli hozzátartozója lakás-céljának megvalósítására is fel lehet használni. Példa: Ha havonta 20 ezer forintot teszünk félre, az éves szinten 240 ezer forint betétbefizetést jelent, melyhez évente a maximális 72 ezer forintos állami támogatás is igényelhető. A fenti összegekkel eltérő megtakarítási időszakok esetén 2%-os betéti kamat, 5%-os THM és 50-50%-os megtakarítási-hitelarány feltételezése mellett megközelítőleg az alábbiak szerint alakul a megtakarítás, a felvehető hitel, valamint a szerződéses összeg mértéke. Megtakarítási időszak Összes becsült megtakarítás Becsült, felvehető hitel öszszege Becsült szerződéses összeg 4 év 1,3 M Ft 1,3 M Ft 2,6 M Ft 8/12

9 6 év 2 M Ft 2 M Ft 4 M Ft 8 év 2,7 M Ft 2,7 M Ft 5,4 M Ft Kapcsolódó ltp háttéranyag: A lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatos további információk: Kinek érdemes takarékoskodni? Öngondoskodásként jó lehetőség lehet mindenkinek, aki hosszabb távon tud tervezni lakáscélú beruházásaival kapcsolatosan. A terméknél nincs szükség induló tőkére, hiszen havi rendszeres megtakarítással és az erre járó kamattal, illetve állami támogatással összegyűjthető egy jelentős összeg, amelyhez még kedvező lakáscélú kölcsön is igényelhető. Megváltoztatható-e a megtakarítási idő? A kiutalás elfogadása előtt a rövidebb megtakarítási idő maximum tíz évre meghosszabbítható, ha időközben kiderül, hogy az ügyfélnek csak később lesz szüksége a megtakarításra és a hitelre. Ugyanígy lerövidíthető a hosszabb megtakarítási idő, minimum négy évre, de ez esetben a korábban szabad felhasználási céllal kötött nyolc éves szerződés már csak lakáscélra használható fel. Mindez szerződésmódosítást jelent. Ennek során módosul a szerződéses összeg, amelyre a lakástakarékpénztárak a hirdetményükben szereplő módosítási díjat valamint a szerződéses összeg emelése esetén számlanyitási díjkülönbözetet számítanak fel. Megváltoztatható-e a befizetés? Ha az ügyfél kezdetben csak kisebb havi betétbefizetést vállalt, ám később több pénzt tud félre tenni, akkor a szerződéses összeg módosításával növelheti a havi befizetést, ez esetben több állami támogatást kap, de ebben az esetben is igaz, hogy évente a betétbefizetései 30 százalékát, legfeljebb 72 ezer forintot kaphat állami támogatásként. Az emelés hatására a lejáratkor több pénz lesz az ügyfél számláján, egyúttal nagyobb összegű lakáskölcsönre lesz jogosult. Módosítható-e a szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértéke? A szerződés időtartama alatt az ltp. a szerződésben meghatározott betéti és hitelkamatok mértékét nem módosíthatja. Ugyanez vonatkozik a kezelési költség mértékére is. Lehet e kedvezményezettet megjelölni a lakás-takarékpénztári szerződésben? Az előtakarékoskodó a szerződésben kedvezményezettet is megjelölhet. Ebben az esetben a betéttel és annak kamataival a megtakarítás időtartama alatt az előtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerződéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi. Az állami támogatás naptári évhez kapcsolódik? Az állami támogatás egy teljes év megtakarítása után jár, ezért nem naptári évhez kapcsolódik, hanem a konkrét előtakarékoskodó megtakarítási évéhez. Az év kezdete az első betételhelyezés hónapjának első napja. Ha több pénzt fizetek be, mint amennyit a szerződésben vállaltam, a többletbefizetésre ugyanúgy jár állami támogatás? 9/12

10 Amennyiben az előtakarékoskodó nem a szerződésben vállalt egyösszegű vagy rendszeres teljesítéssel helyezi el betétjét, akkor az adott megtakarítási év 3. és 4. negyedévében betétként elhelyezett összegre járó állami támogatás nem haladhatja meg a betétként elhelyezett összeg után egész évre eső rész 25-25%-át. Az előtakarékoskodó felhasználhatja-e nem lakáscélra is a betétszámláján elhelyezett összeget? A betétszámláján jóváírt állami támogatást és az arra jóváírt betéti kamatot az előtakarékoskodó akkor használhatja fel szabadon (nem lakáscélra is), ha - a megtakarítási ideje elérte a 4 évet, és a kölcsönkérelmét az ltp. azért utasította el, mert házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje meghalt vagy munkaképességét 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50% feletti egészségkárosodás esetén ebben az állapotban egy évig javulás nem várható. Szintén e szabályt kell alkalmazni abban az esetben, ha a szerződés megkötését követően munkanélkülivé válik és ez legalább 1 éven keresztül fennáll. - 8 éves megtakarítási idejű konstrukció esetén, ha a szerződést július 1-e előtt kötötték. Fontos tudni, hogy a június 30-a után kötött 8 éves megtakarítási idejű szerződéseket csak lakáscélra lehet igénybe venni, ugyanúgy mint a rövidebb futamidő esetén! Vonatkozik-e a lakás-takarékpénztári konstrukciókra az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítása? Az OBA biztosítása kizárólag az előtakarékoskodók által teljesített betétbefizetésekre és azok kamatára terjed ki. Kell-e kamatadót fizetni a lakás-takarékpénztári megtakarításokra? A lakás-előtakarékossági megtakarítás kamatadó-mentes megtakarítási forma. Milyen költségeket/díjakat számíthat fel a lakás-takarékpénztár a szerződésekre? Az általános szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell az ltp. által felszámított díjakat. Ezek a következők lehetnek: - a szerződés megkötésekor számlanyitási díj (Maximum a szerződéses összeg 1%-a, melyet a szerződéskötésre irányuló ajánlat megtételekor előre meg kell fizetni. Nem része az állami támogatásra jogosító betétbefizetés összegének.) - a szerződés megtakarítási ideje alatt számlavezetési díj (maximum 1800,- Ft/év) - a szerződés módosításakor szerződésmódosítási díj (maximum 2000,- Ft) - a szerződés szüneteltetése esetén szüneteltetési díj (maximum 2000,- Ft) - a lakáskölcsönre kezelési költség (éves mértéke nem lehet több mint a hitelév első napján fennálló lakáskölcsön 1%-a) A lakás-takarékpénztár egyéb költségeket csak az ügyfél által igényelt egyéb szolgáltatások után számíthat fel, melyeket díjtáblázatban kell rögzíteni. Munkanélküliség esetén mi a teendő, ha nem tudjuk fizetni a szerződésben meghatározott betétösszeget? Minél hamarabb keresse fel lakás-takarékpénztárát és próbáljanak közösen megoldást találni. Van lehetőség ugyanis a szerződés szüneteltetésére. Amennyiben mégis a szerződés felmondása mellett dönt, vegye figyelembe, hogy a korábban a lakáscélú megtakarításra igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetni.. 10/12

11 Örökölhető-e a lakás-takarékpénztári szerződés? Az előtakarékoskodó elhalálozása esetén, a szerződésben megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában az örökös léphet a szerződő fél helyébe. Kedvezményezetti öröklés esetében az elhelyezett betét és annak kamatai nem tartoznak az elhunyt hagyatékához, azok felett a jogosult a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Az elhalálozott előtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerződéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új előtakarékoskodó nem köteles visszafizetni akkor sem, ha azt összevonja egy másik szerződéssel, melynek megtakarítási időszaka alatt már kapott állami támogatást. 8. Lakásbiztosítások A legtöbb család otthonának felépítésében és berendezésében egy élet gyakran több generáció - munkája van benne. Egy komolyabb tűzkár, egy erősebb vihar pusztítása vagy egy betörés után egy jól megválasztott biztosítás pótolhatatlan segítséget jelenthet a helyreállításához. Egy jól megválasztott biztosítási szerződés esetén a biztosító nemcsak az épületben és a lakásokban keletkezett károkra fizet, hanem megtérítheti például a biztosítottak utcán parkoló gépjárműveiben keletkezett károkat is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a biztosítás kiválasztásakor mindig körültekintően járjon el. Mire terjedhet ki a lakásbiztosítás? Az ingatlanokra (lakás, ház, nyaraló, garázs) és ingóságokra (szórakoztató- és háztartási elektronikai eszközök) vonatkozó vagyonbiztosításokat jobbára tűz és elemi károk (ilyen a villámcsapás, a vihar, az árvíz és a földrengés, továbbá a jégverés és a robbanás is) esetére lehet kötni. Ezeket az úgynevezett alapfedezeteket kiegészítve van lehetőség a különböző sajátos igények, káresemények figyelembevételére is. A speciális igényeket kielégítő biztosítások természetesen többe kerülnek (magasabb a havidíjuk), viszont mindenki maga döntheti el, fenyegeti-e például lakóhelyét valamilyen egyéb veszély az alapfedezetekbe foglaltakon kívül. A kiegészítő biztosítások közül a legelterjedtebbek a vezetékes víz által okozott károk (csőtörés), a betöréses lopás, a rablás és ezekhez kapcsolódó vandalizmus és az üvegtörés. Ritkábban, de a biztosítók ügyfelei tűzoltásra, mentésre, rom- és törmelékeltakarításra, de még a kárenyhítés költségeire is szoktak biztosítást kötni. Sőt: köthető biztosítás a tűzben vagy árvízben elveszett, megsemmisült személyi okmányok pótlására, zárcsere költségeire és akár bizonyos összeghatárig - a készpénzre is. Fontos eleme lehet a lakásbiztosításoknak a kiegészítő felelősségbiztosítás, amely a családtagok által esetlegesen okozott károkra is kiterjedhet. Mire érdemes figyelni a lakásbiztosítás megkötésekor? Az ár mellett figyeljen oda arra is, hogy pontosan mire terjed ki a biztosítás, hiszen a feltehetőleg a legnagyobb vagyoni értékéről van szó. Olyan összegre biztosítsa az ingatlant, ami fedezi az újjáépítést, ha megsemmisül. Lehet, hogy évi néhány ezer forintos különbség az árban több milliót jelent, amikor a biztosító kifizeti a kárt. A biztosítási díjon tehát nem érdemes spórolni, ugyanis a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, jellemzően 11/12

12 alulbiztosítás miatt merül fel. Fontos, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyet a biztosítónál előzetesen bejelentettek. Ezért érdemes időnként felülvizsgálni a meglévő biztosítását is, ha értékesebb dolgot vásárolt az otthonába, ezt jelente be a biztosítónál, kérve egyúttal arra a biztosítási fedezet kiterjesztését. Ha (újabb) gyermekünk születik, azt is érdemes bejelenteni, hogy a későbbiekben általa esetlegesen okozott károkra is kiterjedjen biztosításunk felelősségbiztosítási eleme. Hogyan válthat lakásbiztosítást? Ha már rendelkezik lakásbiztosítással, de más szolgáltatónál kedvezőbb feltételekkel tudna új lakásbiztosítást kötni, a régi lakásbiztosítást a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban fel kell mondania, az újat pedig az évfordulótól érdemes megkötni. Segítség a lakásbiztosítások közötti eligazodásban A biztosítás megfelelő szintjének kiválasztásához érdemes az egyes szolgáltatók egyedi lakásbiztosítási szerződési feltételeit alaposan átnézni, amelyhez segítségül szolgálhat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által összeállított lakásbiztosítási útmutató. Az útmutató segíthet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb kérdések megválaszolásában, egyben választási szempontok bemutatásával megkönnyíti a lakásbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos eligazodást is. 12/12