Doboz Nagyközség Önkormányzatának 20/2009. (XI.27.) sz. rendelete az állattartás szabályairól Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás törvényben nem szabályozott kérdéseinek rendezése céljából az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya és célja 1. (1) E rendelet hatálya Doboz Nagyközség közigazgatási területén kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, illetőleg amelyek állatot tartanak a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszokra, állatkiállításokra valamint a rendészeti szervekre és az általuk feladataik ellátása céljából tartott állatokra. (3) E rendelet célja, azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik Doboz Nagyközség közigazgatási területén az állattartással kapcsolatban a közegészségügyi, állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi előírások betartását, valamint az állattartásra szolgáló épületek építése esetén az építésügyi szabályok érvényesülését. Az állattartás helyi szabályai 2. (1) Doboz Nagyközség területén állatot tartani, tenyészteni (továbbiakban: tartani) a hatályban lévő állategészségügyi és közegészségügyi jogszabályok, valamint ezen rendelet előírásainak megtartásával lehet. Ezen előírások általános részét e rendelet 1., 2., és 3. sz. mellékletei tartalmazzák. (2) Állatot tartani csak úgy lehet, ha a tartás: a./ ember és állat egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülésveszélyt nem okoz, testi épséget nem veszélyeztet, b./ állatvédelmi jogszabályokat nem sért (kínzás, sanyarú tartás tilalma) (3) Állatot tartani olyan módon lehet, hogy az más ingatlanára átjutni ne tudjon. (4) Az állatok tartására szolgáló területrészeket rendszeresen takarítani és fertőtleníteni, szagtalanítani kell.
(5) Az állatot elűzni tilos. Ha a tulajdonos nem szándékozik állatát tovább tartani, köteles megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, szükség esetén az állatorvos közreműködését igénybe venni. (6) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve a gondjaira bízott állat fertőző betegségben, vagy annak gyanújában történő elhullását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani. (7) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületet, valamint más természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonát, közös tulajdon esetén a közös használatban álló ingatlant vagy vagyontárgyat ne szennyezze. (8) Az állattartás körülményeit úgy kell kialakítani, hogy kárt másnak ne okozzon. Az esetleges okozott kárért az állat tulajdonosa a felelős. (9) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra szánt legfeljebb 100 darab baromfi, vagy 10 darab nyúl illetve 2darab sertés, melyet feldolgozás előtt legfeljebb 2 napig tartanak. (1) Nem helyezhető el állattartó épület és nem tartható állat a Nagyközség belterületén egészségvédelmi okok miatt üzemi konyha, élelmiszeripari üzem 50 méteres szomszédságában, továbbá természet- illetve környezetvédelmi okok miatt a települést átszelő Fekete - Körös holtágának partjától számított 20 méteren belül. (2) A saját szükségletet meghaladó állattartás nem engedélyezett a közintézmények, élelmiszerüzletek, vendéglátó-ipari egységek, sportlétesítmények, kegyeleti helyek, gyermekjátszóterek, parkok közvetlen szomszédságában elhelyezkedő ingatlanon. ( A saját szükségletet meghaladó állattartást e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. ) (3) A településhez tartozó szanazugi üdülőhelyen az állattartás - eb, macska, továbbá kalitkában, akváriumban és terráriumban tartott állat kivételével tilos! (4) Az (1) - és (2) bekezdésben meghatározott területeken az állattartás nem vonatkozik az ebre, macskára, továbbá a kalitkában, akváriumban és terráriumban tartott állatokra, továbbá baromfi-félékre, melynek száma összesen a 25 darabot nem haladja meg, amennyiben ólban, vagy ketrecben tartják. (5) A település külterületein, ahol az állattartás egyébként megengedett, számszerű korlátozás nincs. 4. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló új épület, illetve e célt szolgáló műtárgy létesítése csak a helyi építészeti szabályzat építési övezetekre vonatkozó besorolását figyelembe véve, továbbá az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak, valamint a hatályos, magasabb szintű építési jogszabályok betartásával lehetséges. 3.
(2) Új épületek létesítése esetén az alábbi előírásokat is meg kell tartani: a.) az állatok kifutója a hátsó telekvonaltól (telekhatártól) 3 méteren belül nem létesíthető. b.) állatkifutó építési telekhatáron elhelyezhető, azonban 1,8 méter magas, tömör kerítést kell létesíteni. c.) a védőtávolságokat e rendelet 3-as sz. melléklete tartalmazza. 5. (1) A belterületen az állattartó köteles a jószágállomány számának megfelelő (sertésenként legalább 0,5 m³, szarvasmarhánként legalább 1,5 m³) zárt és szivárgásmentes trágyatárolót létesíteni, fedőlappal ellátni és zárva tartani. (2) Az állattartó köteles az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségből a trágyát naponta kihordani, és a helyiséget megfelelően tisztán tartani. (1) Az ebtartás számban nem korlátozott. Az ebtartás szabályai 6. (2) Kettő vagy több lakást magába foglaló lakóházaknál a lakásonkénti egynél több eb tartásához a tulajdonosok (lakók) több, mint felének írásbeli hozzájárulása szükséges. (3)A település belterületén ebtenyészetet létesíteni kifejezetten csak kertes családi ház udvarán lehet. (4) Ebet csak olyan körülmények között lehet tartani, hogy az emberben kárt ne okozhasson. A harapós eb tényét az ingatlan bejáratánál figyelmeztető táblával jelezni kell. (5) A be nem kerített ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! (6)Közintézmények, sportlétesítmények, kegyeleti helyek, gyermekjátszóterek, parkok határától számított 100 méteren belül ebet csak pórázon, szájkosár használata mellett lehet vezetni úgy, hogy az másban kárt ne tehessen. (7) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles biztosítani azt, hogy az eb a közterületet ne szennyezze, a keletkezett szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani.
(8) Az eb tulajdonosa köteles a kutyája állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnál bejelenteni nyilvántartásba vétel céljából, ha az eb a) a három hónapos kort elérte, b) elhullott, vagy elveszett, c) új tulajdonoshoz került. (9) Az eb tulajdonosa, vagy tartója köteles ha az eb három hónaposnál idősebb, vagy a 3 hónapos kort elérte 30 napon belül, saját költségére magánállatorvossal veszettség ellen beoltatni. 7. Méhek a 3.. (1) és (2) bekezdésben megjelölt helyektől 100 méteres védőtávolságon belül nem tarthatók. 8. Az állatok tartásához mindenkor az ingatlantulajdonos, társtulajdonos, önkormányzati tulajdonban lévő épület esetében a polgármester hozzájárulása szükséges. 9. (1) Az állatokat az ingatlan közös használatú helyiségeibe, udvarába, kertjébe, gyümölcsösébe kiengedni, ott legeltetni, etetni csak a tulajdonos (-ok) és az ott lakó (-k) hozzájárulásával, megfelelő őrzés mellett lehet. (2) A község belterületén ideértve a szanazugi üdülőhelyet is az állatokat közterületre kiengedni, ott legeltetni, tartani tilos! Kivétel ez alól a település körgátja, ahol felügyelet mellett az állatok legeltetése megengedett. (3) A településen a szemétgyűjtésre szolgáló tartályokba, edényekbe, zsákokba, stb. állati trágyát- és hullát kihordani és elhelyezni szigorúan tilos! 10. (1)Az elhullott állat tetemét, illetve állati hulladékot a tulajdonos a (4) bekezdésbe foglalt kivételektől eltekintve saját költségén köteles a kijelölt állati hullagyűjtő helyre elszállítani. Ennek hiányában az Önkormányzat a tulajdonos, illetve az állattartó költségére gondoskodik az elszállításról. Közterületen elhullott állati hulla begyűjtéséről ha az állat tulajdonosa, vagy tartója nem állapítható meg az Önkormányzat gondoskodik. (2) Állati hulladéknak kell tekinteni: a.) az elhullott, halva született, továbbá b.) hatósági rendelkezésre leölt, vagy egyéb okból kiirtott állatok fogyasztásra nem kerülő testét, testrészeit, c.) a vetélt állati magzatot, magzatburkokat, a levágott állatoknak fogyasztásra alkalmatlan és a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmatlannak minősített testét, testrészeit.
(3) Az Önkormányzat gondoskodik az oda kiszállított állati hulla, illetve hulladék feldolgozás illetve megsemmisétés céljából történő elszállításáról. (4) Az 50 kilogrammnál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből, nem emberi fogyasztásra tartott állat hulláját az állattartó a kertjében is eláshatja. Az állati hullát a szomszéd telek határvonalától legalább 1,5 méter távolságra úgy kell elásni, hogy legalább 1 méter földréteg fedje be és a talajvíz mindenkori legmagasabb nyugalmi szintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen. Vegyes és záró rendelkezések 11. (1)Ezen állattartásról szóló rendeletben foglalt rendelkezések betartása érdekében szükséges hatósági eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik. (2)Ahol az emberi együttélés szabályait és az állattartással összefüggő egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi előírásokat nem tartják be, ott a jegyző az állatok számát korlátozhatja, vagy megtilthatja. (3) Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki: a 2. (3), (4), (5) és (8) bekezdésben, a 3. (1), (2), és (3) bekezdésében, az 5. (1) bekezdésében, a 6. (3), (5) és (6) bekezdésében, a 7. -ban, a 8. -ban, a 9. (3) valamint a 10. (4) bekezdésében foglaltakat megszegi. (4) E rendelet 2009. december 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 10/2003 (XI.29.) számú rendelet hatályát veszti. D o b o z, 2009. november 27. Hrabovszkiné Dandé Szidónia j e g y z ő Simon István Tamás polgármester E rendelet kihirdetése 2009. november 27. napján megtörtént. Hrabovszkiné Dandé Szidónia j e g y z ő
Állategészségügyi előírások: 1.sz. Melléklet a 20/2009. sz. Állattartási rendelethez 1.) Az állattartó köteles törődni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Az állatok megbetegedése esetén köteles az állatorvos igénybevételéről idejében gondoskodni, illetve járványveszély elhárítása érdekében állatait az elrendelt védőoltásban részesíteni. 2.) Az állattartó köteles beteg állatának a betegség tartamára, illetőleg az állatorvos által meghatározott időre történő elkülönítéséről és őrzéséről oly módon gondoskodni, hogy azzal az állat vagy ember ne fertőződjék. 3.) A nagytestű állatok elhullását vagy a kistestű állatok jelentősebb elhullását amennyiben az elhullás magánterületen történt köteles az állattartó a hatósági állatorvosnak azonnal bejelenteni. A tulajdonos nélküli állat közterületen történő elhullását a Polgármesteri Hivatalhoz kell bejelenteni. 2. sz. Melléklet a 20/2009. sz. Állattartási rendelethez Közegészségügyi előírások: 1.) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, hézagmentesnek, megfelelő lejtésűnek kell lennie. A padozat zárt, szivárgásmentes levezető csatornával rendelkezzen, mely a trágyagyűjtőbe van bekapcsolva. 2.) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket, azok helyiségeit (ólakat, ketreceket) naponta legalább egyszer, de a szükséghez képest többször is ki kell takarítani és szükség szerint mésztejjel, vagy más megfelelő fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni. Az ott található kártékony állatok, (rágcsálók, rovarok) irtásáról gondoskodni kell. 3.) A község belterületén trágya csak szilárd falazatú, szivárgásmentes zárt gyűjtőben tárolható. A tároló beteltével, de legalább évente egyszer az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát elszállítani és a tárolót fertőtleníteni. Külterületen történő állattartás esetén a szakszerűen tárolt trágyát a tároló megteltével, illetve évente egyszer köteles az állattartó elszállítani. 4.) Trágyát lerakni csak kijelölt helyre szabad! 5./ Közterületen trágyát tárolni még ideiglenes jelleggel sem lehet, továbbá közterületen állati trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen.
3.sz. Melléklet a 20/2009. sz. Állattartási rendelethez Építési védőtávolságok: 1.) Kistestű állatok, illetve haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól legalább 10 méter, fúrott kúttól legalább 5 méter távolságra helyezhető el. 2.) Nagytestű állatok, illetve haszonállatok istállója, ólja, kifutója, pöcegödör, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya -és trágyalétároló az ásott kúttól legalább 15 méter, a csatlakozó vízvezetéktől legalább 2 méter, a vízvezetéki kerti csaptól legalább 3 méter távolságra helyezhető el. 3.) Zárt trágyatároló, zárt trágyalé gyűjtő és állattartó épület között nem kell védőtávolságot tartani, ha az vízzáró kivitelű és csatorna szellőzővel ellátott zárt fedőlappal készült, továbbá az épület állékonyságát nem veszélyezteti. 4.) Az állattartást szolgáló új épületek és építmények (kifutó, trágyatároló, trágyalégyűjtő) elhelyezési távolsága, valamint az állattartás során alkalmazandó védőtávolságok lakóépülettől: ( a távolság méterben:) kistestű állatok, illetve haszonállat nagytestű állatok, illetve haszonállat db baromfi lúd- kacsa egyéb szarvasmarha, ló, sertés, egyéb pulyka 2-ig 6 6 6 10 10 10 2-5 között 6 6 6 15 10 10 5-15 között 6 6 6 k.e. 12 10 15-25 között 6 6 6 k.e. k.e. 10 25-50 között 8 10 8 k.e. k.e. 15 50-100 között 10 15 12 k.e. k.e. k.e. 100-200 között 15 k.e. k.e. k.e. k.e. k.e. 200 fölött k.e. k.e. k.e. k.e. k.e. k.e. k.e.: külön engedély alapján az ÁNTSZ és Állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével. 5.) A szakvéleményeket az állattartó, illetve az építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése esetén a tervező köteles beszerezni, kivéve, ha egyéb jogszabály másképpen nem rendelkezik.
4.sz. Melléklet a 20/2009. sz. Állattartási rendelethez A saját szükségletet meghaladó állattartásról sertés: 4 db. -nál több hízó, 1 db koca és annak éves szaporulatánál több, szarvasmarha: 2 db. + éves szaporulatánál több, ló, öszvér, szamár: 2 db. + éves szaporulatánál több, juh, kecske: 6 db. + éves szaporulatánál több, baromfi: 80 db. -nál több, lúd, kacsa, pulyka: 20 db. -nál több, nyúl: 20 db. + éves szaporulatánál több,