A NEMZETI SZALON 388-IK KIÁLLÍTÁSA A KÉPZŐMŰVÉSZEK VIDÉKI SZÖVETSÉGE ELSŐ KIÁLLÍTÁSÁNAK KATALÓGUSA 1928 JANUÁR HÓ
A NEiMZETI SZALON VEZETŐSÉGE: ELNÖK : Gróf ANDRÁSSY GYULA v. b. t. t. ALELNÖKÖK: IGAZGATÓ: Gellért Jenő Horvai János Déry Béla ÜGYÉSZ: Dr, Képessy József PÉNZTÁRNOK: Eckstein M. Miklós t Benczúr Gyula t Munkácsy Mihály Baditz Ottó Déry Béla Edvi Illés Aladár Endrey Sándor Gellért Jenő Horvai János dr. Ilosvay Lajos Kacziány Ödön Katona Nándor Kézdi Kovács László TISZTELETBELI TAGOK: MŰTÁROS: Kató Kálmán TITKÁR : Bende János + Szinnyei Merse Pál Eugen svéd királyi herceg socie TAIR6K : dr. Képessy József t Kőrösfői Kriesch Aladár László Fülöp Elek t Br. Mednyánszky László Mendlik Oszkár Nádler Róbert Rubovics Márk t Székely Bertalan t Szikszay Ferencz Vajda Zsigmond KÜLFÖLDI SOCIETAIREK: Epstein Jehuda (Osztrák) Lindberg Erik Svéd Goltz A. D. Milles Carl Harta Félix Hofner Ottó Ranzoni Hans (Osztrák) Schönthal Ottó Karlinsky Stephan Schultzberg Anshelm (Svéd) Krausz Wilhelm Skocylas Ladislav (Lengyel) Liljefors Bruno (Svéd) Wilhelmson Carl (Svéd) Wyczolkowski Leo (Lengyel)
A KÉPZŐMŰVÉSZEK VIDÉKI SZÖVETSÉGÉNEK FELADATA. Minden egészséges művészeti politika oda irányul, hogy országok művészete ne egyetlen helyre tömörüljön. Egészséges vidéki városok kulturát szolgáló munkája intenzivebbé válik, ha művésztársaságok, kulturegyesületek mennek a segitségére. S ha igaz az, mint a hogy igaz is, hogy a szépség eszközeivel hódító hadjáratot viselhetünk: akkor a magyarság megerősödését szolgálja minden olyan cselekedet, mely a vidéken élő művészet megerősítésére irányul. Belátta ezt az állam is, amikor kulturegyesületek létesítését, kultúrpaloták épitését határozta el a vidéken. Belátta ezt a Nemzeti Szalon vezetősége is és örömmel fogadta a vidéken élő és dolgozó művészeknek és művésztársaságoknak azt a kívánságát, hogy országos szervezetté tömörülve, intenzivebben bele akarnak kapcsolódni a magyar művészeti életbe és három évenként a fővárosban és évenként egyszer mindig más vidéki nagyobb városban óhajtanának beszámolót tartani művészeti munkásságukról. Annyi bizonyos, hogy a vidéken lakó művészek bizonyos hátrányban vannak a fővárosban dolgozó művészekkel szemben főleg kiállítási mód szempontjából és ritkábban van alkalmuk a nyilvánosság elé kerülve versenyre kelni a többiekkel, pedig a verseny minden kultu-ális dolognak, de főleg a művészeti fejlődésnek az egyetlen és legfontosabb életfeltétele. Örvendetes tehát a fővárostól távol lévő művészek tömörülése, mert ezáltal a főváros és vidék közötti művészeti kapcsolatok erősödést nyernek és az egymásra hatás révén is csak nyeresége lehet a művészeti fejlődésnek. A fővárosi művészek időnként a nagyváros gyárfüstös levegőjéből kimenekülnek a szabad természetbe, a vidéki művészek pedig feljönnek a fővárosba többet és ujabbat látni, mint odahaza. Az a hitünk, hogy ez a tömörülés meg fogja könnyíteni a művészetek vidéki apostolainak szorgalmas munkáját és elő fogja segíteni művészetük kifejlődését és érvényesülését. DÉRY BÉLA.
A KÉPZŐMŰVÉSZEK VIDÉKI SZÖVETSÉGÉNEK ELSŐ KIÁLLÍTÁSÁN A KÖVETKEZŐ VIDÉKEN MŰKÖDŐ MŰVÉSZTÁRSASÁGOK ÉS TESTÜ- LETEK TAGJAI VESZNEK RÉSZT: Bajai Képzőművészek Társasága Békéscsabai Aurora Kör művészeti osztálya Egri Képzőművészeti Társaság Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat Kecskeméti Műpártoló Egyesület Pápai Képző és Iparművészeti Társulat (1922) Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága (1926) Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete szépművészeti szakosztálya.
A GYŐRI KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT (alakult 1919 őszén) jelenlegi tisztikara: Elnök : BENES PÁL gyáros, festőművész Társelnökök: FARKAS MÁTYÁS dr. KUNCZ JENŐ Győr város polgármestere Győr vrm. ny. alispánja DR. Ügyvezető HŐFER alelnök: VILMOS városi főjegyző Művészeti alelnök : HERRITZ OSZKÁR reálisk. tanár, festőművész Tiszteletbeli alelnökök: NAGY GYŐZŐ STADLER DEZSŐ fa- és fémiparisk. igazgató Igazgató: Dr. VALLÓ ISTVÁN tb. városi tanácsos Főtitkár: Dr. KATÓ SÁNDOR reálisk. tanár műépítész Művészeti titkárok: ALBERT ANDOR SCHIMA BANDI szobrászművész (képzőművészeti) Jegyző: POLGÁR RUDOLF műépítész iparművész (iparművészeti) Műtárosok: BÉKÉSSY LEÓ tanitóképzőint. tanár, festőművész PANDÚR JÓZSEF festőművész
GYŐRI KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS IPAR- MŰVÉSZETI TÁRSULAT. A művészet alkotásai a mult és jelen kultúrájának legfontosabb fokmérői. Az erkölcs ; és szellemi alkotoerők inkább igazolják egy nep életkepességét és élethivatását, mint az öldöklő harci eszközök. Szétszaggatott hazánk élniakarását is a magyar teremtő géniusz táklyájának lobogása jelzi legjobban a világ számára az ecset és véső alkotásai egy-egy bilincset feszíthetnek széjjel összekötözött testünkről. Élénkülő és egyre öntudatosabbá vá'ó művészeti kultura terjed szerte a csonka ország vidékén. Városunk művészeti életében is jelentős alakulat a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat", mely Győrnek, mint fontos kulturcentmmnak és környékének, a Felsődunáníulnak eddig szétszórtén működő művészet erőit, művészeket és a művészetek barátait egyesitetie kebelében. Az alakulás főcélja volt, hogy előmozdítsa művészeink erkölcsi és anyagi érvényesülését, hozzáértő helyi és fővárosi erők (Csányi Károly, Gróh István, dr. Lázár Béla, Lyka Károly) bevonásával előadásokat rendezzen a művészi érzék fölkeltésére, a művészetek népszerűsítésére. A legsúlyosabb időkben alakult 1919 őszén, de az elmúlt 8 esztendő nehéz gazdasági viszonyai közt is programmjához hiven évenkint megrendezte téli tárlatait, nem zárkózva el közben kiállításain nagyobb körök művészgárdájával való társulástól sem (..Képzőművészek Nemzeti Szövetsége" 1919, Győrből elszakadt budapesti miivészek 1921, Nemzeti Szalon és Céhbeliek 1926 ) Ezzel alkalmat adott a város művészetpártoló közönségének műizlése fejlesztésére, művészi alkotások vásárlására s maga is vásárolt műtárgyakat tagjai közt történő kisorsolásra. A megizmosodott Társulatnak 800-at meghaladó tagja van, kik közül kb. 60 a tényleg működő és kiállításokon résztveit képző, ill. iparművész. A jelen kiállításon résztvevő, kiállításainkon már több sikert aratott művésztagjaink közül a Győrből most megvált Herritz meg Pandúr a legrégibb tagjai a győri kolóniának, kiknek nevét és alkotásait a város és
vidék uriházai mindenfelé őrzik. Pandúrnak Győrött több sikerült freskója is látható (Lloyd, Hungária. Polg. íiuiskola). Csák Antal müncheni és párisi tanulmányai után pár évi győri tartózkodása alatt 16 nagyobbméretű háborús képe révén (a győri Frigyes laktanya tiszti étkezőjében) lett ismertté. Békéssy Leó a zsánerben, Szabó Alajos a csendéletben alkotnak értékeset. Zászlós István a fiatal szobrászgeneráció tehetséges tagja, neve ismert néhány alkotása folytán (Szent Imre, Hunyadi). Legfrissebben jött tagunk Zalaegerszegről, a Műcsarnokból már ismert Kássa Gábor. Az ifjabb generációból Győri Frigyes és Solymássy Konrád alkotásai éidemelnek figyelmet. Számra kevesebb, de értékes darabokkal szerepelnek a többi győriek is: Révész Györgyi, Havas László a szines ceruza hivatott kezelője, Schuberíné i inagl Ilona, a Törökországot járt Pohár" nok Zoltán, Ipolyi Ernő és Mayer Árpád akvarellfestők. DR. KATÓ SÁNDOR a győri Képző- és Iparműv. Társ. főtitkára.
A KECSKEMÉTI MŰPÁRTOLÓ EGYESÜLET TISZTIKARA ÉS VÁLASZTMÁNYA: Elnök: ZIMAY KÁROLY Kecskemét th. város polgármestere Ügyvezető alelnök: Dr. J o ó Gyula a Kecskeméti Ref. Jogakadémia dékénja. Műtáros: Katona József Szőlő-és Gyümölcsterm Szöv igazg. Titkár; Szunyoghy Farkas Ref. Tanítónőképző Int. rajztanára. Pénztáros : Székely Sándor gyógyszerész. Főellenőr: Winkler István banktisztviselő. Alelnök : Révész Imre festőművész, a Képzőművészeti főiskola tanára. Ügyész: Dr. Adorján Imre ügyvéd. Jegyző : Mares Géza Orsz. Tanítói Árvaház igazgatója. ZSŰRI: Elnök: Révész Imre Tagok: Domby Lajos Dr. Nyul Tóth Pál Prohászka József Ref. reálgimn. rajztanár. kulturtanácsnok. festőművész. Szappanos Jenő vároíi főmérnök. Választmányi Benyovszky István Bóka Gyula Dr. Cserey Pechány Albin Dr. Füredy István Dr. Gesztelyi Nagy László Dr- Hetessy Kálmán Heverdle Margit Dr. Horváth Ödön Dr. Joódy Endre Dr. Kiss János Dr. Kiss Jánosné Dr. Kiss Kálmán Kozma Endre tagok; Marton Sándor Dr. Meczner Sándor Ollős Sarolta Révész Boriska Dr. Szabó Ambrus Dr. Szabó Kálmán Szabó Sándor Dr. Szarvas András Dr. Szilády Károly Sztankay Lajos Dr, Tassy József Sz. Tóth Ilonka Katona Géza Póttagok : Irányi István, Kinzler Ödön, Dr. Matolczy Károly, Pásthy János Számvizsgálóbizoüság : Bodor József, Soós Gyula, Bőjthe Vilmos.
KECSKEMÉTI MŰPÁRTOLÓ EGYESÜLET A Kecskeméti Műpártoló Egvesület abból az alkalomból alakult, mikor a Nemzeti Szalon 1926. tavaszán Kecskeméten kiállítást rendezett. Bár alakulásának első impulzusa csupán annyi volt, hogy egy táborba tömörítse azokat a műbarátokat, kik eddig is lelkes pártfogói voltak városunkban a képzőművészeteknek és igy közös munkával támogathassák a Nemzeti Szalon nemes vállalkozását, már az alakuló gyűlésen programmjába vette a kultura legszebb ékkövének, a magyar képzőművészetnek erejéhez mérten való legmesszebbmenő támogatását. Alakulása perceiben szó esett arról is, nem volna-e elegendő. ha valamelyik már meglevő kulturális egyesület alosztályaként kezdené meg munkásságát. Szerencsés jövőbe látással önálló egyesületté alakult s ezáltal önállóan intézheti maga elé tűzött célját. Rövid, másfél esztendei fennállása óta 4 kiállítást rendezett és több mint kétszázötven millió korona értékű műtárgyat adott el kiállításain és minden külső támogatás nélkül, csupán a legszerényebbre szabott tagsági dijakból évi 2 pengő és a kiállítások belépőjegyei árából egy tehetséges művésznövendéket segélyez állandóan a Képzőművészeti főiskolán folytatott tanulmányaiban és finanszírozta a jelen kiállításon résztvevő kecskeméti művészek kiadásait. Az egyesület legközelebbi céljául a következő két programmpontot tűzte maga elé. Az első lokális jelentőségű és abból áll, hogy a Kada Elek hatalmas alkotása, a Művésztelep sorsát előbbre vigye. Ugyanis a kecskeméti Művésztelep gyönyörüszép villái is osztozkodtak a trianoni csonka Magyarország szomorú sorsában és csak Kecskemét város minden szépért-jóért lelkesülő közönségének köszönhető, hogy még ma is művészi élet van bennük. A kommün után a villák elnéptelenedtek és lakásokul foglalták le őket. Csak apránként, Iakásokról-lakásokra lehetett visszaadni eredeti rendeltetésének- A város minden áldozatkészséget meghozva, ajánlotta fel a telepet az államnak- Az átadási tárgyalások húzódnak évről"évre s ez bizony művészi szempontból nagyon hátrányos. A Műpártoló Egyesület társa-
dalmi uton kíséreli meg elérni azt, hogy ez a nagy kulturkincs ismét megindulhasson azon az uton, melyet Kada Elek a boldog béke éveiben elgondolt Másik kitűzött célja az egyesületnek már országos jellegű. Országos akciót szándékozik indítani vidéki műpártoló egyesületek alapítására és ezeknek egy országos egyesületbe leendő tömörítésére abból a célból, hogy válvetett munkával, közös tervszerű programmal hathatósabban támogathassák a magyar képzőművészet ügyét. Közösen megbeszélt programm szerint rendeznék vidéki és fővárosi kiállitásaikait, műtörténeti, esztétikai, agitatórius előadásaikat és... közösen védekeznének a műkereskedelem túlkapásai ellen. Bárha egészen bizonyos, hogy az értéktelen giccsek, mázolmányok és hamisítások elsütése mindig nehezebbé és nehezebbé válik ott, ahol rendszeres képzőművészeti előadások, kiállítások rendezésével fejlesztik a közönség Ízlését, az is tény, hogy a műkereskedelem futóbetyárai ellen országos védekezési akciót kell kezdeni, ha meg akarjuk menteni nehéz körülmények között levő képzőművészetünket. A közönség ízlésének fejleszlése mellett őrizni és irányítani kell azt a..ritka garast" is, amit művásárlásra hajiandok fordítani a mostani nehéz gazdasági években az emberek. Egyesületünknek van rendes választmánya, zsűrije, számvizsgáló bizottsága. Mivel azonban a 25 tagu választmány kissé nehézkesen mozgatható, kisebb ügyek összehívására van egyesületünknek ügyvezető igazgatósága, mely a kisebbügyeket maga intézi rövid úton.
PÉCSI KÉPZŐMŰVÉSZEK ÉS MÜBARÁTOK TÁRSASÁGA Elnök: ebesfalvi TÖRÖK LAJOS m. kir. rendőrfőtanácsos, a pécsi kapitányság vezetője Alelnök : Titkár: Pilch Andor Péter József műépítész Pénztáros : Pécs szab. kir. város főlevéltárosa Ellenőr: Koszorús Károly vitéz Rácz Jenő festőművész festőművész VÁLASZTMÁNY: E. Bayersdorf Erna Csácsinov'ts Lajos szobrászművésznő műépítész Dabasi Kovács Gyula Nagy Mihály festőművész szobrászművész Szentpétery Kristóf festőművész Arnhold Nándor festőművész Dabasi Kovács Gyula festőművész Gebauer Ernő festőművész Kőszeghy Gyula festőművész ZSŰRI: E. Bayersdorf Erna szobrászművésznő Gábor Jenő festőművész Nagy Mihály szobrászművész Szentpétery Kristóf festőművész r e n d e s tagok. vitéz Rácz Jenő festőművész póttagok. Nikelszkv Géza SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG: Arnhold Nándor fesiőművész Gebauer Ernő festőművész festőművész Börötzffy Károly festőművész
PÉCS ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZETEK. Pécsett minden korban otthonra talált a képzőművészet. A római kor temetőjéből a plasztika emlékei kerülnek felszínre. A keresztény római korból megmaradt sírkamra falfestészete a római katakombákkal hasonlítható össze. A népvándorlás korabeli leletek iparművészeti tárgyakat tartalmaznak. Legtöbbje ötvös munka. Pécs képzőművészeti éle'ében fordulópontot jelent a pécsi püspökség megalapítása. A képzőművészet központjóban a székesegyház áll. A városban a XIX. század közepéig a képzőművészetek egyetlen mecénása az egyház- A török hódoltság korának is meg volt a képzőművészete. Kő és fafaragások, vasmüvesség, ötvös művészet teremtette meg a maga emlékeit- Az épitő művészet is támogatóra talált a törökben. A pécsi török építmények páratlanok a maguk nemében. Pécsett a régibb időben kevesen lépnek a képzőművészi pályára. Akik erre szánják magukat, külföldre mennek tanulni, a tehetségesek kint is maradnak, mert idehaza megélni nem tudnának. Klimó György pécsi püspök a XVIII. században művészeti akadémiát akar felállítani. Csak terv maradt. A XIX. század végén, a székesegyház restaurálásakor sok művész dolgozik Pécsett. Lotz és Székely ekkor festik a kápolnák freskóit. A művé" szek pécsi munkássága serkentőleg hat a városra. Ezt a hatást erősbiti a fellendülésnek induló Zsolnay gyár, ahol szobrászok és festők találnak munkára. Az első nagyobb megmozdulás a Nemzeti Szalon pécsi kiállítása, melyet egymásután követnek kiállítások és ezek keretében a művészi bemutatkozások. Ezt a fellendülést letöri a háború. A szerb megszállás alatt minden pang. A felszabadulás után a képzőművészeti főiskola két éven át Pécsett tartotta nyári kurzusát. A legutóbbi idők eredménye a Pécsi Képzőművészek és Mübarátok Társaságának megalakulása. A társaság egyesíti a pécsi és baranyai művészeket művészi irányra való tekintet nélkül. Messzebbi feladata: az iparművészet felkarolása, a Dunóntul művészeinek Pécsett való tömörítése, Pécsnek a Dunántul művészi központjává való emelése. Elnöke : ebesfalvi Török Lajos, m. kir. rendőrfőtanácsos, a pécsi kapitányság vezetője, titkára: Péter József Pécs szab. kir. város főlevéltárosa. A társaság rövid fennállása óta sikereket ért el. 1926-bfin tregrendezi a pécsi művészek reprezentatív kiállítását. E kiállítás alkalmával meghívja a Nemzeti Szalont, mely a meghívást elfogadja és Pécsett rendezi meg a
pécsiekkel együtt az ötvenedik vidéki kiállítását. A kiállítás erkölcsi és anyngi sikere minden várakozást felülmúlt. Megnyitására a kultuszkormány is leküldte képviselőjét. A kiállítás két szóval jellemezhető : érték, siker. Ezt a kiállítást hamarosan egy pécsi retrospektív kiállítás követi^ Pécs Hölgyei az egyetemi diákjóléti intézmények felsegélyezésére rendezték. A rendezés művészi részét a társaság készséggel vállalta. A kiállításon hatalmas művészi érték vonult fel, bizonyságául annak, hogy Pécsett ha ma még gyűjtőkről, gyűjteményről szólni nem is lehet egyesek birtokában kiváló művészi alkotások vannak. A társaság ez év őszén megrendezi az első önálló kiállítását. A kiállítás általános feltűnést keltett- Erkölcsi és anyagi sikere számottevő. A kiállítás művészi értékét legjobban igazolja, hogy a város vezetősége tiz képet vásárolt meg a városi Majorossy muzeum részére. A kiállítás iránt nemcsak Baranya vármegye, hanem a szomszédos vármegyék is élénk érdeklődést mutattak. A társaság vezetősége örömmel ragad meg minden olyan alkalmat, mely a pécsi tehetségeket szűkebb hazájukon kívül is megismerteti. Így vetődött fel a pesti bemutató kérdése is, amelynek az egyengetésében kiváló és megértő munkatársára talált Déry Bélának, a Nemzeti Szalon igazgatójának a személyében. A Nemzeti Szalonban rendezett kiállítás a pécsiek első együttes budapesti kiállítása. Az a reményünk, hogy ne legyen egyúttal az utolsó is. Hogy az ezzel a kiállilással meginduló kezdet uj, boldogabbi erkölcsiekben és anyagiakban bővebben termő korba vezessen.
VASVÁRMEGYE ÉS SZOMBATHELY VÁROS KULTUREGYESÜLETÉNEK SZÉPMŰVÉSZETI SZAKOSZTÁLYA. Szombathely városa Nyugatmagyarország egyik legjelentősebb kulturális gócpontja. Képzőművészeti hagyományai leginkább a barokk korban gyökereznek. Remek székesegyháza Muulpertsch páratlan szépségű freskóival, Dorífmeister oltárképeivel nemes tradícióként maradtak a mai korra és ezek gyakorolnak finom hatast a szombathelyi közönség Ízlésére és művészetere. A vasi föld sok művészt termelt ki magából és sok ideszakadt mestert ihletett meg. Azoknak a munkáit a szombathelyi Kultúregyesület gyűjti. Szombathely művészi életének fóléledése azonban ujabb keletű. Egybeesik a város Kulturegyesüielének fölvirágozásával. 1919. év szeptemberében, a kommün bukása után a Kultúregyesület hatalmas lendületű munkaprogrammal lépett Vasvármegye és a város közönsége elé- Ezt a programmot akkori elnökének Kapi Béla ev. püspöknek vezetésével meg is valósította. Kapi Bela lemondása után nem szűnt meg az egyesület működése és ma egyike Csonkamagyarország legintenzívebb munkát kifejtő kultuiegyesületeinek. A Kulturegyesulet kebelében alakult meg Szombathely művészeinek köre is, mint az egyesület Képzőművészeti szakosztálya." Elnöke; Vass Béla, titkára: Fábián Gyula és jegyzője: Pogány Aladár leltek. Mintegy tizenöt művész csoportosult ebbe a kis társaságba, amely mindjárt megalakulásának esztendejében szép kiállitás keretében mutatkozott be a szombathelyi közönség előtt A képzőművészeti szakosztály művészeti szabadiskolát nyitott, amely ugv a képzőművészetben, mint az iparművészetben szakszerű oktatást nyújtott azoknak, akik életkörülményeik miatt nem kereshették fel a főváros művész-képző iskoláit. Az egészséges intézménynek sok növendéke volt és példát mutatott arra, hogy a sokat hangoztatott decentralizáció" ezen a téren is mennyire helyén való lenne és megfelelő állami támogatással Szombathelyen erőteljes művészeti iskolát lehetne teremteni. A nehéz pénzügyi viszonyok következtében a hivatást telje-
sitő intézmény elsorvadt. A szombathelyi művészeti egyesüle ez idő szerint megelégszik azzal, hogy minden évben kiállító" sokat rendez. Ezekkel a kiállításokkal akarja ébren taitani tagjainak munkakedvét és a közönség érdeklődését. Ez is elegendő a mostani viszonyok mellett Sokszor ez a munka is szélmalomharcnak látszik. Vidéken vidéki művésznek lenni, sok mellőzéssel jár. Nagy, igen nagy lelkierő kell ahhoz, hogy vidékre szakadt, vagy vidékről kinőtt és szülővárosában maradt művész el ne veszítse kedvét, őrizze szivében azt a kis tüzet, amelyet a szépség szeretete gyújtott benne és dolgozzék ugy, hogy hite legyen a jövőben. 1926 évi junius havában rendezte a Nemzeti Szalon szombathelyi kiállítását. Ez alkalommal hívta meg Déry Béla a Kultúregyesület szépművészeti osztályát a Képzőművészek Vidéki Szövetségébe." A Nemzeti Szalon igazgatója fölismerte azt, hogy a vidék művészeti életét össze kell kapcsolni, hogy egészséges, egységes vérkeringés frissítse fel azt és a vidéken kallódó tehetségek levegőhöz jussanak. Ennek a Szövetségnek missiója lenne az ország művészetében, ha megértésre találna és szeretettel fogadják Higyjük, hogy igy lesz. Művész-sors: magyar-sors. Nincs egyebe a hiténél... FÁBIÁN GYULA.
A BÉKÉSCSABAI AURORA KÖR TISZTIKARA: A kör elnöke: Dr. KORNISS GÉZA Alelnökei: Dr. BERTHOTY ISTVÁN Dr. RELL LAJOS Dr. REMENÁR ELEK Titkár: Dr. RÉVÉSZ SÁNDOR
EGRI KÉPZŐiMÜVÉSZETl TÁRSASÁG. Megalakult 1927. szeptember hó 19-én a Nemzeti Szalon kezdeményezésére. Az alakuló közgyűlés megbízásából jelenleg az ügyeket Előkészítő Bizottság vezeti, melynek tagjai: Hernádi Handmann A- Korény József Lipovniczkyné Szeőke Izabella Meilinger Dezső Steinhauser Ágoston Tóth Gyula Tróján Alfonz festőművészek Erlach Sándor dr. ügyvéd Jakab József író
PÁPAI KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZEH TÁRSULAT: Alepitási éve : 1922. ELNÖK: dr. TENZLINGER JÓZSEF polgármester ALELNÖK: Losonczi Jenő, kollég. tanár Műtá'ros : Boksay Endre, reálgimn. tanár Pénztáros: Gaál József, tak. pt. főkönyvelő MŰKÖDÉSE: Műv. tört. és esztétikai előadások tartása ; évente rendesen decemberben képkiállítás rendezése; mult évi pünkösdkor a Nemzeti Szalon keretében a Szinyey Társaság kiállítása a Pápai Egyesülettel karöltve pápai művészekkei- Megjegyzés : A Társulat belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályokkal működik.
A KIÁLLÍTOTT MŰTÁRGYAK JEGYZÉKE
ÁGOSTON VENCEL (Baja) 1 Alkony, olajf. 2 Kútnál, vizf. 3 Októberi hangulat, olajf. 4 Sugovica, vizf. 400-340- 400-340.- BÉKÉSSY LEÓ (Győr) 5 Két öreg asszony, olajf. 370. BOKSAY ENDRE (Pápa) 6 Tél vége, olajf. 250. 7 Csendélet, olajf. 250 BOTYÁNSZKY JÁNOS (Békéscsaba) 8 Portrait, olajf. 200- CSÁK ANTAL (Győr) 9 Portrait, olajf. Mgtul. 9a Portrait, olajf, Mgtul. ÉBER SÁNDOR (Baja) 10 Zad-avecz István püspök ur képmása, olajf. 1000. 10a Arcképtanulmány, alfresco 400. 10b Tanulmány, alfresco 400. 10c Arckép, olajf. 1000 ÉRCZHEGYI IRÉN (Kecskemét) 11 Arczkép, olajf. Mgt. FÁBIÁN GYULA (Szombathely) 12 Tabáni est, aquatinta 20.- 13 Rába part. vernis-mous 20. 14 Nürnberg részlet, rézkarc 20. 15 Halasi tél, aqua tinta 20.
FÁBÚNNÉ BICZÓ ILONA 16 Szombathely, olajf. Szombathely város tulajdona 17 Kertben, olajf. 120. 18 Kőszegi várrészlet, vonalkarc 20. 19 Ablaknál, mezzotinto 30. 20 Halasi ősz, vonalkarc 20. 21 Öreg hid, vonalkarc 20. FORB4T ALFRÉD (Győr) 22 Autóudvar tervei a berlini botanikuskert részére, rajz 23 Autóudvar a berlini botanikuskertben, fénykép 24 Autóudvar a berlini botanikuskertben, fénykép 25 Autóudvar a berlini botanikuskertben, fénykép 26 Autóudvar a berlini botanikuskertben, fénykép 27 Autóudvar a berlini botanikuskertben, fénykép 28 Autóudvar a berlini botanikuskertben, fénykép GA4L JÓZSEF (Pápa) 29 Tapolca parti rész Mgtul. 30 Tájkép Mgtul. 31 Részlet Arquataból Mgtul. 32 Tájkép a Sandhill-Parkból Mgtul. GÁBOR JENŐ (Pécs) 33 Le Havrei kikötő, olajf. 500. 34 A párisi Jockey-ban, olajf. 640. GEBAUER ERNŐ (Pécs) 35 Feltámadás. Barokstilü mennyezetterv 400. 36 Bányászok, olajf. 1800. Dr. GIAY FRIGYES (Szombathely) 37 Egyházi csendélet, olajf. 800.-
GYŐRI FRIGYES (Győr) 39 Karácsony, olajf. 250. 40 Kompozicio, olajf. -50. 41 Virágok, olajf. Mgtul. 42 Cigánybécs, olajf. 250. HAGYIK ISTVÁN (Kecskemét) 43 Csöszbácsi, olajf. 200. 45 Elverte a jég a vetésemet, olajf. 400. 46 Kompkötélvonók, olajf. 800. 47 Felhők ősszel, olajf. 320. 48 Eső után, olajf. 320. 49 Márciusi vihar, olajf. 320. HAVAS LÁSZLÓ (Győr) 50 Fenyők kora délelőtt, olajf, 200. 51 Füzes, napsütéses délután, olajf. 200. HERNÁDI HANDMANN ALAJOS (Eger) 52 Ősz a tanyán, olajf. 2000. 53 Április végén, olajf. 600. 54 Virágzó almafa, o lajf. 2000.- HERRITZ OSZKÁR (Győr) 56 Öregek, olajf. Mgt. 57 Székesegyház belseje, olajf. 600. HÉNEL GUSZTÁV (Pápa) 58 Részlet a Festetics herceg parkjából (Keszthelyen) olajf. 400 59 Részlet az amsterdami kikötőből, olajf. 400 60 A pápai külvárosból, olajf- 240.
M HÉNEL MARGIT (Pápa) 63 Bazsarózsák Pápa város tulajdona 64 Irisek, olajf. 240.- HOROWITZNÉ LUKÁCS STEFFI 65 Gyermek arckép, olajf. Mgtul. 66 Mese illusztráció, íollrajz 100. 67 Mese illusztráció, toürajz 100. 68 Mese illusztráció, tollrajz 100. 69 Mese illusztráció, tollrajz 120. IPOLYI ERNŐ (Győr) 70 Csesznek vára, vizí 200-71 Győr, Megyeház uccai részlet, vizf. 150. ISTOKOVICS KÁLMÁN (Pécs) 72 Mártélyi Tisza, olajf. 300. 73 Jánoskuti kazlak Pécsről, olajf. 1000. JAKSA ISTVÁN (Szombathely) 75 Esti harangszó, olajf. 400. 76 Koldus a templomban, olajf. 180. JANKAI DEUTSCH TIBOR (Békéscsaba) 77 Szajna partján, olajf. 300. 78 Festőnő a Szajna partján, olajf. Mgtul. 79 Fiatal leány olajf. 350. 80 Tornácon, olajf. 300. 80a Révész, olajf. 600. JICINSKY VERA, (Pécs) 81 Edinburg, olajf. 170. 82 Lydia W. táncosnő képmása, olajf. 170. 83 Zongoránál, pastell 100. 84 Önarkép. pastell 80.- 85 Articsókák, pastell Mgtul.
KAPITÁNY JÓZSEF (Békéscsaba) 86 Dantét felkeresik a magyarok Ravenában 1321. bronzban 1000.- 87 Studium a csabai fürdő egy alakjához, fényezett műkő 400.- KÁLMÁNDY PAP LÁSZLÓ (Pécs) 88 Erdei út, olajf. 350 KÁSSA GÁBOR (Győr) 89 Gyász, olajf. 800.- 90 Cigányputrik, olajf. 400. 91 Kisvárosi utca télen, vizf. 250, DR. KIS GÁBOR (Pápa) 92 Palazzo vecchio Firenze, vizf. Mgtul. 93 Csesznek, olajf. Mgtul. KISS J. ZOLTÁN (Kecskemét) 94 Cigányleány, szinrajz 100. KOLOZSVÁRY SÁNDOR (Békéscsaba) 95 Séta a jegenyék alatt, rajz 100. 96 Vizsga előtt, rajz 80. 97 Erdő szélén, rajz Mgtul. KOSZORÚS KÁROLY, (Pécs) 98 A Pálos templom, olajf. 200 KÖSZEGHY GYULA (Pécs) 100 Kaszárnya az egri várban, vizf. 140. 101 Kapi vára, vizf. 150. 102 S. Rocco a fellegvárral Görzben, vizf. 180.
KÜRTHY GYÖRGY (Pécs) 103 dr. P. M. a sokkezű, szinrajz Mgtul. 104 Téli temetés, gouache 50. 105 Ember tragédiája Áthén. díszletterv, gouache 40. 106 Ember tragédiája Falanszter, díszletterv, gouache 40. 107 Ember tragédiája Menyország, díszletterv, gouache 40. 108 Ember tragédiája Jégvidék, díszletterv, gouache 40. 109 Szemafor, 1914. gouache 50 LAUER GIZELLA (Pápa) 110 Tavasz, pastell ÖZV. LIPOVNICZKYNÉ SZEÖKE 111 Őszi rózsák, olajf. 112 Pünkösdi rózsák, vizf. 113 Imádkozó gyermek, olajf. 114 Akt, olajf. LOSONCZI JENŐ (Pápa) 115 Bakonyi várrom, szinrajz 116 Leány pávával, vizf. 119 Borulás a Balatonon, olajf 120 Házfedelek télen, olajf. IZABELLA (Eger) 200 100 400-150 60-80- 130- Pápa város tulajdona MARTYN FERENC (Pécs) 121 B. Klári úrhölgy arcképe 500 MATZON JÓZSEF (Győr) 122 Győr, Vargakői részlet, aquarell 40. 123 Győri Marcaltoi részlet, aquarell 40. MATZON JÓZSEFNÉ (Győr) 124 Szomorúfűz, tüfestés 300. 125 Szántóvető, tüfestés 300.
MAYER ARPAD, Győr 126 Csendélet, olajf, 250. 127 Régi utca. olajf. 250 MÁTIS KÁLMÁN, Kecskemét 128 Öreg asszony, olajf. 160. MIERTL GYULA, Pécs 129 Az öttemplom városából, paszt. 200. MOKOS JÓZSEF, Békéscsaba 132 Faluvége, olajf. 200. MOLNÁR BÉLA 133 Ósz a Balokányon, olajf. 500. 134 Nagybánya előtt, olajf. 300 IFJ. NAGY BÉLA, Kecskemét 135 Egy esős nap, olajf. 120. OLASZ IMRE, Nagykőrös 136 Csopaki partrészlet 30. PANDÚR JÓZSEF, Győr 138 Kovácsműhely, olajf. 1400. 139 Nyári felhők, olajf. 650.- 140 Tanulmányfej, olajf. 850. 141 Tehenek a folyóban 800. 142 PÁLESCH PÁL Pécs Schneeberg a Semmeringről, olajf. 150,-
CSÉBI POGÁNY ALADÁR (Szombathely) 143 Falusi lakodalom, olajf. 160. 144 Csendélet, olajf. 200 - POKORNY LÁSZLÓ (Marosvásárhely) 147 Tájkép, paszt. Mgt. PROHÁSZKA JÓZSEF (Kecskemét) 148 Fésülködő, olajf. 300 149 Alföldi táj, olajf. 300 150 Arczkép, olajf. Mgt. 151 Nádas, olajf. 350. 152 Leányfej. olajf. 300.- 154 Kútágas, olajf. 350.- 155 Magyar leány, olajf. 500. 156 Napfürdés, olajf. 400 157 Elmerengve, olajf. 250. 158 Napsütés, olajf. 100. 159 Tanulmányfej, olajf. 150. VITÉZ RÁCZ JENŐ (Pécs) 160 Tájkép, olajf. 280 161 Borulás, olajf. Mgtul- 161a Csend, olajf. 280 REYSSER OTTÓ JÓZSEF (Kecskemét) 162 Nagyék tanyája, gouache 80. 163 A szép ut, cer. rajz 60. RÉGNER PÁL (Pápa) 167 Csendélet sonkával, olajf. 168 Szeleteltetés, olajf. 169 Csendélet bogánccsal, olajf.
RÉVÉSZ GYÖRGYI (GYÖR) 171 Tanulmányfej, olajf. Mgtul. SAÁGHY MICHAELA (Szombathely) 172 Hölgy agarakkal, ceruzarajz Mgtul. 173 Salome, ceruzarajz Mgtul. 174 Kisértés, tollrajz Mgtul. 175 Hágár, ceruzarajz Mgtul. SAJÓ ISTVÁN (Kecskemét) 176 Köd 160. 178 Szénaboglyák, olajf. 200. SASS ÁRPÁD (Békéscsaba) 179 Asztalosműhely, olajf. 300. 180 Halásztanya, olajf. Mgtul. 181 Önarckép, olajf. 250. 182 Cigányfertály, olajf. 250. SCHMIDTNÉ SZÉLL ARANKA 183 Öszi virágok, vizf. 60. SCHUBERT HNÉ TINAGL ILONA (Győr) 184 Önarckép, olajf. Mgtul. S1KORSKA ZSOLNAY JÚLIA (Pécs) 185 Tájkép, Malmok a Dráván, olajf. 600. 186 Cziniák. olajf. 300- SOLYMÁSSY KONRÁD (Kecskemét) 189 A szántódi révnél, olajf. Mgtul. 190 Reminiscenciák 400. 191 Tavaszinap a Dunaparton, olajf. Mgtul.
SZABÓ ALAJOS (Győr) 192 A győri székesegyház belseje, olajf. 300. 193 Virágcsendélet, olajf. 500. 194 Szegény gyermek, olajf. 300. NAGYENYEDI SZABÓ JENŐ (Kecskemét) 195 Késő őszkör. olajf. 140-196 Tájkép, olajf. 160. 197 Eső után, olajf. 160 SZENT-GALY DEZSŐ (Békéscsaba) 198 Falusi utca télen, tollr. 45. 199 Erdő széle, tollrajz 160. 200 Oláh falu, tollrajz 60. SZENTPÉTERY KRISTÓF (Pécs) 201 Tájkép, olajf. 200 202 Erdő mélye, olajf. 150. 203 Zivatar, olajf. 350. SZILÁDY MARGIT (Kecskemét) 204 Pipáragyujtó paraszt, olajf. 300. SZITA J. FERENC (Pápa) 205 Szent-Gellért szobra Pápán, paszt. 500. 206 Kísértés, szin. tus 120-207 Vén iszákos, tusrajz 100. 208 A gyilkos, paszt. 400. 209 Balatoni részlet, olajf. 400. 210 Téli táj, olajf. 400-211 Erdő részlet, olajf. 400. 212 Balatoni nyárfás part, olajf. 1500.
Vásárlási tudnivalók. A műtárgyak eladását kizárólag a műtárosi hivatal, illetve Kató Kálmán, a Nemzeti Szalon műtárosa eszközli. A vételár 50 %-a a vásárláskor, 50% pedig 8 napon belül, legkésőbb azonban a kiállítás bezárásakor fizetendő. A Zichy-eentennárium alkalmából megjelent Zichy Mihály élete és művészete BENDE irta JÁNOS A 205 oldalas kötet részletesen tárgyalja a világhírű magyar festőművész eseményekben oly gazdag, érdekes életrajzát és hű képét adja az ő óriási regiszterü művészetének. Ára P 4.80 Kapható a Nemzeti Szalon pénztáránál. optikai és fotószaküzlete ÍV. Petőfi Sándor-U. 7. (Pilvax-közben) Szemüvegek Fényképészeti Látcsövek cikkek Amatörfelvételek a leggyorsabban itt készülnek