Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét- Katonatelep Kiskőrös 2014. szeptember 05.
Európában a mezőgazdaságilag művelt terület 2 %-án van szőlő, de a mezőgazdaságban felhasznált növényvédő szerek 50%-át ezen a területen juttatják ki!
A szőlőtermesztés ökologizálásának alapvető céljai Természetvédelmi célok - A biodiverzitás növelése a szőlőültetvényben - Az ültetvény ökoszisztémájának stabilizálása - A környezet vegyszerterhelésének megszüntetése csökkentése Termelési célok - Maximális termésbiztonság - Optimális hozam - Maximális minőség - Marketing előny Társadalmi célok - Egészséges, biztonságos ültetvény környezet - Az értékes, természetes ökoszisztémák védelme - Szermaradék mentes szőlő, bor
Jogszabályi háttér az alapvető előírásokat tartalmazó 834/2007/EK rendelet a végrehajtási szabályokat tartalmazó 889/2008/EK az ökológiai termékek importjáról szóló 1235/2008/EK rendelet a Bizottság bio borokra vonatkozó 203/2012/EU rendelete a Bizottság 392/2013/EK végrehajtási rendelet 34/2013. VM rendelet
Ökológiai gazdálkodású területek növekedése kontinensenként 1999-2012 között
Biotermelők számának alakulása 1999-2012 között
A világ ökológiai szőlőterületei (ha) (forrás: FiBL/IFOAM felmérés 2011) Földrész Ökológiai szőlőterület (ha) Európa 167 101,9 É-Amerika 11 577,5 Latin-Amerika 6 524,5 Ázsia 2 423,7 Afrika 1 650,6 Óceánia 1 336,0 Összesen 190 614,2
A bioszőlő terület aránya 2009.
Érzékeny Természeti Területek elhelyezkedése
Magyarországon az ökológiailag művelt szőlőterület aránya 1,5 % körül van (Roszik, 2012). A Villányi borvidéken ez az arány közelíti a 10%-t (Kovács, 2011).
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Fenntartható agrárszerkezet- és terméspolitika elemei: - Ökológiai gazdálkodási program - cél, hogy 2020-ra 300 ezer ha-raemelkedjen a biogazdálkodás alá vont területek nagysága - Kiemelt támogatás a biogazdálkodóknak - Génmegőrzési program - Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program - Szőlő- és borprogram
A támogatás mértéke I. a) az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után a meghatározott ültetvénycsoportok szerint: aa) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 900 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ab) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ac) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 757 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ad) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 827 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ae) vegyes ültetvénycsoport esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;
A támogatás mértéke II. b) átállás után, már átállt időszakban, a célprogramba bevitt területek után a meghatározott ültetvénycsoportok szerint: ba) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 722 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bc) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 365 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bd) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 525 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; be) vegyes ültetvénycsoport esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.
Növényvédelmi módszerek az ökológiai gazdálkodásban MÓDSZER M E G E L Ő Z É S V É D E K E Z É S Termesztési eljárások Fertőzésmentes Biológiai Fizikai Vegyszerek Speciális anyagok Eszközök -termőhely megválasztás -talajművelés -tápanyaggazdálkodás -vetésforgó -növénytársítás -vetésidő -tenyészidő -állományszabályozás -fajtaválasztás -fertőzött növények, növényi részek megsemmisítése -vektorok kiiktatása -gyomszabályozás -egyebek -szaporítóanyag -talaj -öntözővíz -vírusok -baktériumok -riketchiák -gombák -véglények -ízeltlábúak -autocid eljárás -madárvédelem -egyéb gerinces védelem -egyebek -összegyűjtés -csalogatás -riasztás -hőkezelés -közeg megváltoztatás -talajtakarás -növénytakarás -Vákuum -túlnyomás -egyebek -baktérium és gomba ellen -rovarok ellen -egyebek -szelíd növényvédelem speciális anyagai
A peronoszpóra és a lisztharmat fertőzés megelőzése növénykondicionálókkal Indukált rezisztencia kialakítása a növényben a hatékonyság növelése rézterhelés csökkentése
Új módszerek az ökológiai szőlőtermesztés növényvédelmében
Sorköztakarás olyan növényekkel, amelyek lepkefajok tápnövényei, élőhelyei és talajjavító funkciójuk is van
A Kunsági borvidéken engedélyezett szőlőfajták fajtaváltás és ültetvény áttelepítés esetén Fehér fajták Vörös fajták Rezisztens fajták Arany sárfehér Blauburger Bianca Chardonnay Cabernet franc Csillám Cserszegi fűszeres Cabernet sauv. Aletta Ezerjó Kadarka Odysseus Generosa Kékfrankos Orpheus Hárslevelű Merlot Viktória gyöngye Irsai olivér Pinot noir Zalagyöngye Karát Kékoportó Dunagyönye Királyleányka Rubintos Néró Rizlingszilváni Turán Pannon frankos Nektár Zweigelt Villard blanc Olasz rizling Alicante boushet Ottonel m. Pinot Blanc Pozsonyi fehér Rajnai rizling Szürkebarát Piros tramini Zenit Zöldveltelini
Bianca Korai érésű, Növekedési erélye jó, Terhelésre érzékeny. Virágzáskori hűvös, csapadékos időjárás hatására rosszul köt. Másodtermést alig nevel Kitűnően tűri a téli fagyot, A szárazságra érzékeny. Lisztharmatnak,peronoszpórának, botritisnek ellenáll. Azon magas tőkeművelésmódokra alkalmas, amelyek a fattyúhajtás-képződést nem teszik lehetővé (Guyot, ernyő). 6-8 rügy/m2 terheléssel már kielégítően terem. Hajtásválogatás
Az ökológia termesztés feltételei rendelkezésre állnak Fajtaválaszték, rezisztens/toleráns fajták aránya nő Biztonságos átállás lehetősége az ökológiai szőlőtermesztésre Versenyképesség növelhető a feldolgozott végtermék által (biobor, ivólé, egyéb feldolgozott termékforma) ehhez megfelelő technológia kidolgozása.
Fenntarthatóság Vidéki életforma erősítése Reakció a klímaváltozásra Fejlődési lehetőség kitörési pont A biogazdálkodás kedvező exportlehetőségei ellenére szükséges lenne, hogy szilárd belső piaca is kialakuljon.
Köszönöm a figyelmet!