Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram Útmutató 2014. április 30. 1 1 Közzétéve a 8/2014. számú MFB közleményben.
Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1. AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK CÉLJA, HÁTTERE... 4 2. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK... 4 3. AZ ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSI KÖRE... 5 4. AZ ÚTMUTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK MAGYARÁZATA... 5 MÁSODIK RÉSZ: A HITELPROGRAM FELTÉTELRENDSZERE... 10 5. A HITELPROGRAM CÉLJA... 10 6. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK... 10 7. A HITELFELVEVŐK KÖRE... 11 8. A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE... 11 9. A HITEL FELHASZNÁLÁSA... 12 10. A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL... 13 11. SAJÁT ERŐ... 13 12. HITELDÍJAK... 13 13. KÉSEDELMI KAMAT... 13 14. FUTAMIDŐK ALAKULÁSA... 14 15. TÖRLESZTÉS ÜTEMEZÉSE... 14 16. BIZTOSÍTÉKOK... 14 17. FOLYÓSÍTÁSI FELTÉTELEK... 14 18. EGYÉB FELTÉTELEK... 15 HARMADIK RÉSZ: KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSÚ HITEL ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEI... 16 19. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FORMÁJA... 16 20. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE... 16 21. ÁLLAMI TÁMOGATÁS KATEGÓRIÁJA... 17 22. TÁMOGATÁSTARTALOM SZÁMÍTÁSA... 17 23. TÁMOGATÁSHALMOZÓDÁS... 19 24. A TÁMOGATÁSTARTALOM ÉS A TÁMOGATÁSI KATEGÓRIA IGAZOLÁSA... 21 25. A TÁMOGATÁS MEGJELENÉSE A HITELSZERZŐDÉSBEN... 22 26. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA, A TÁMOGATÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS... 22 NEGYEDIK RÉSZ: RÉSZLETES MUNKAFOLYAMAT SZABÁLYOZÁS... 24 27. A HITELKÉRELEM BENYÚJTÁSA... 24 28. ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENŐRZÉS... 24 ÖTÖDIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 27 HATODIK RÉSZ: REFINANSZÍROZÁSI ELJÁRÁSI REND... 28 29. A REFINANSZÍROZÁSI KONSTRUKCIÓBAN ALKALMAZOTT SZERZŐDÉSTÍPUSOK ÉS NYILATKOZAT... 28 30. A REFINANSZÍROZÁSI KÖLCSÖNKÉRELMEK BENYÚJTÁSA ÉS BEFOGADÁSA... 28 31. HITELBÍRÁLATI FOLYAMAT... 29 32. HITELBÍRÁLAT ELŐKÉSZÍTÉSE... 29 33. DÖNTÉS... 30 34. A SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE... 30 35. NYILVÁNTARTÁS, FOLYÓSÍTÁS... 30 36. ÉRTÉKPAPÍR FEDEZETEK ZÁROLÁSA, FELOLDÁSA... 31 37. TŐKETÖRLESZTÉS, KAMATFIZETÉS... 31 38. ELŐTÖRLESZTÉS... 31 39. MÓDOSÍTÁS... 32 40. SZERZŐDÉS ÁTRUHÁZÁS... 32 41. ELLENŐRZÉS... 32 42. SZERZŐDÉSSZEGÉS... 33 43. KAPCSOLATTARTÁS... 33 HETEDIK RÉSZ: MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA... 34 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HITELIGÉNYLŐ ÁLTAL KITÖLTENDŐ ADATLAP... 34 2
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HITELINTÉZET ÁLTAL KITÖLTENDŐ REFINANSZÍROZÁSI KÖLCSÖNKÉRELEM 34 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TÁMOGATÁSI KERET ELLENŐRZÉSÉHEZ A LEKÉRDEZÉSHEZ, ZÁROLÁSHOZ, LEKÖTÉSHEZ ÉS FELSZABADÍTÁSHOZ AZ MVH ADATSZOLGÁLTATÁS SORÁN ALKALMAZANDÓ TÁBLÁZATOK... 34 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ AGRÁR FORGÓESZKÖZ VIS MAIOR HITELPROGRAM KERETÉBEN ELFOGADHATÓ MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK LISTÁJA... 34 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: REFINANSZÍROZÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS... 34 6. SZÁMÚ MELLÉKLET: LEHÍVÁSI IGÉNYBEJELENTÉS... 34 3
Első rész: Általános rendelkezések 1. Az Útmutató kibocsátásának célja, háttere Jelen Útmutató az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram keretében a refinanszírozási eljárással nyújtott hitelek kihelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. A jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó jogszabályokban, a keretmegállapodásban és a Refinanszírozási Eljárási Rendben (lásd ötödik rész) foglalt részletes szabályok az irányadók. 2. Kapcsolódó jogszabályok Az Útmutató az alábbi jogszabályokra épül: a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény; b) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény; c) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, d) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; e) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény; f) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény; g) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; h) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.); i) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény; j) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény; k) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; l) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény; m) az MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramról szóló 1238/2010. XI. 16.) Korm. határozat; n) az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram bevezetéséről és az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram keretösszegének felemeléséről szóló 1085/2011. (IV. 12.) Korm. határozat; o) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény; p) a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet; q) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár-tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet; r) az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet; s) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz, és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; t) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet; 4
u) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet; v) az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet; w) a Bizottság 1408/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013.12.24-én L352. 9-17. oldal); x) a Bizottság 875/2007/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2007.07.25-én L193. 6-12. oldal); y) a Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21-én L 17. 22-52. oldal); z) a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013.12.28-án L 354. 1-21. oldal); aa) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendelet (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.12.23-án L 368. 15-73. oldal); A jogszabály esetleges változásait figyelembe kell venni, a hitelprogram előírásait mindig a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni. 3. Az Útmutató alkalmazási köre Jelen Útmutató az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram vonatkozásában meghatározza az MFB Zrt. és a refinanszírozásban részt vevő hitelintézetek, továbbá a hiteligénylő vállalkozások számára a hitelprogram részletes feltételeit. A refinanszírozási tevékenység eljárási szabályait az Útmutató ötödik része tartalmazza. A jelen Útmutató elválaszthatatlan részét képezi az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram Termékleírása. 4. Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata Alapkamat: Megegyezik a naptári negyedév első napjára megállapított, a Reuters EURIBOR oldalán rögzített 3 hónapos kamat mértékével. Állategység: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendeletének V. melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. 5
Beruházás: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hiteligénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés). BÉSZ: A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény alapján és az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény előírásainak megfelelően alakított vagy átalakult, egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást nyújtó szövetkezés és egyéb gazdálkodó szervezet. Csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt álló vállalkozás: Az a vállalkozás, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, vagy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll. Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében. Egy és ugyanazon vállalkozás: Valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az első albekezdés a)-d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Elháríthatatlan külső ok (vis maior): A 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 2. -a értelmében, amennyiben jogszabály nem zárja ki, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (az MVH) elháríthatatlan külső okként (vis maiorként) ismer el olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre 6
nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. Exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozása: Az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységhez kapcsolódó egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül összefüggő finanszírozás. Forgóeszköz: Jelen hitelprogram vonatkozásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti forgóeszközök, kivéve a törvény 30. -a szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések. Gazdasági társaság: A közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Halászati és akvakultúra ágazat: A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkében, valamint az 1379/2013/EU tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott halászati és akvakultúra termékek elsődleges előállításával, termelésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével foglalkozó ágazat, illetve az ezekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység. Hatósági Bizonyítvány: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott, az agrár de minimis nyilvántartási rendszerben lévő támogatási keret kihasználtságáról szóló igazolás. Kezességvállaló intézmény: az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46. Kis- és középvállalkozás (KKV): A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás. KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek: összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összeg foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján különkülön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. (2) bekezdése szerinti partner- vagy 4. (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb 7
meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Károsodással arányos mérték: A felvehető hitel összege a terület szerint illetékes megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve által záradékolt kárbejelentéssel érintett terület (szántó, legelő vagy ültetvény) nagyságától, és/vagy az elhullott állatok darabszámától függ. Legelő: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet művelési ágakról szóló IV. fejezetének 42. -ában meghatározott terület. Mezőgazdasági tevékenység: Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek elsődleges előállítása, a halászati és akvakultúra ágazat kivételével. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül különösen a mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése, vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést, valamint a mezőgazdasági célból történő állattartást. A mezőgazdasági termékek listája a jelen útmutató 4. számú mellékletében található. Mezőgazdasági őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelő. Mezőgazdasági üzem: A vállalkozás által vezetett, ugyanazon tagállam területén található termelőegységek összessége. MFB refinanszírozási ügyleti kamat: Mértéke változó, az Alapkamat és az MFB refinanszírozási kamatfelár (RKF) összegével egyenlő. MFB refinanszírozási kamatfelár (RKF): Mértéke változó; a hitelprogram meghirdetése után a megállapítására évente kerül sor. A kamatperiódus MFB refinanszírozási kamatfelára megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB által megállapított, az MFB honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett MFB refinanszírozási kamatfelár mértékkel. MVH: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (székhelye 1095 Budapest, Soroksári u. 22-24., postacíme 1385 Budapest 62. Pf. 867., faxszám: 06-1-475-2114, központi elektronikus levélcím: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu, honlap: www.mvh.gov.hu). MVH adatszolgáltatás: Napi rendszerességű elektronikus adatcsere az MVH és a hitelintézet között az ügyfelek szabad de minimis keretének ellenőrzésére, zárolására, lekötésére és felszabadítására. Refinanszírozás: A hitelintézet saját kockázatára nyújtott hiteléhez forrás biztosítása az MFB Zrt. által a hitelintézet részére. 8
Szántóterület: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet művelési ágakról szóló IV. fejezetének 40. -ában meghatározott terület. Támogatástartalom: A vállalkozásnak nyújtott állami támogatásnak a Pénzügyminisztérium 5/2009 számú Pénzügyi közlöny 1835. oldalán megjelent a kedvezményes kamatú hitel/kölcsön változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának számítására című közleményben meghatározott képlet alapján kiszámított összege (jelenértéke). Többféle állami támogatás esetén az egyes támogatások formájához tartozó képlettel kiszámított támogatástartalmak együttes összege jelenti a támogatási intenzitás kiszámításánál alkalmazandó támogatástartalmat. Támogatást nyújtó szerv: Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.). Támogatás odaítélésének időpontja: Refinanszírozás esetében a refinanszírozási kölcsönkérelem MFB Zrt. jóváhagyó döntésének napja, MFB Zrt. közvetlen finanszírozása esetében a kölcsönszerződés hatályba lépésének dátuma. TÉSZ: A zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VI. 9.) FVM rendeletnek megfelelően előzetesen, illetve véglegesen elismert zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezet. Ültetvény: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet művelési ágakról szóló IV. fejezetének 43. -ában (szőlő) és a 45. - ában (gyümölcsös) meghatározott művelési ágban nyilvántartott terület. Vállalkozás: Az a hitelfelvevő, aki/amely megfelel a hitelprogram valamennyi előírásának. Visszafizettetési kamat: A jogellenes támogatás visszafizetésének kamata, amelyet az Európai Bizottság az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2oo4. április 21-i 794/2oo4/EK bizottsági rendelet 9. cikkében foglaltak, valamint a 271/2008/EK bizottsági rendelet alapján állapít meg. A visszafizettetési kamatról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a miniszterelnökséget vezető államtitkár közleményt ad ki, illetve azt a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Iroda honlapján közzéteszi. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke az azon időpontra vonatkozó kamatlábnak felel meg, amikor a támogatást első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátották. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszafizetésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. Ha azonban egy évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátása és a támogatás visszafizetésének időpontja között, akkor a kamat mértékét az éves időszakokra újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamatláb alapulvételével. 9
Második rész: A hitelprogram feltételrendszere 5. A hitelprogram célja Az elemi és katasztrófa kárt szenvedett, mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások folyamatos termelésének biztosításához, versenyképességük fenntartásához, minőségi termékek előállításához forrás biztosítása. 6. Általános feltételek Hitelprogram keretösszege Hitel típusa Hitel összege Hitel devizaneme Kérelem benyújtása Igénybevételi lehetőség A hitelprogram keretében az MFB Zrt. által biztosított összes forrás 11 milliárd forint. A keretet a befogadott hitelkérelmek az MFB Zrt.-hez történő beérkezés sorrendjében terhelik. Ha a keretösszeg kihasználtsága eléri a 90%, majd a 100%-os mértéket, ennek tényét az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését. Éven túli lejáratú forgóeszköz hitel. A Program keretében a károsodással arányos mértékben nyújtható hitel, vagyis a hitel összege: a vis maior vagy agrárkár-enyhítéssel kapcsolatos bejelentéssel érintett szántó és legelő után legfeljebb 200 000 forint lehet hektáronként, ültetvény után legfeljebb 500 000 forint lehet hektáronként, egy állategység 2 után pedig legfeljebb 200 000 forint; a hitel összege egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 1 millió forint és nem haladhatja meg az 50 millió forintot. HUF A hitel devizaneme forintról az aktuális átváltási árfolyam szerint automatikusan euróra konvertálódik, ha Magyarország pénzneme hivatalosan euróra változik. A hitelkérelmeket a programban részt vevő hitelintézetekhez lehet benyújtani. A programban részt vevő hitelintézetek listáját és elérhetőségeit az MFB Zrt. a honlapján, a www.mfb.hu címen teszi közzé. A hitelprogram keretében hitelszerződés megkötésére a vonatkozó Termékelírás szerinti határidőig van lehetőség. A hitelügyletek azonosítására az VMAFO általános azonosító jel szolgál. 2 Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet V. számú mellékletében meghatározottak szerint kalkulálva. 10
7. A hitelfelvevők köre A hitelprogramban az a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti magyarországi székhelyű, vagy az EGT 3 területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV), amely - egyéni vállalkozás, - őstermelő - gazdasági társaság, vagy - szövetkezet formában működik, és akinek/amelynek mezőgazdasági üzeme Magyarország területén található, mezőgazdasági termelő tevékenységet folytat és a katasztrófa- és elemi kár miatti vis maior esemény bekövetkeztével, vagy az agrárkár-enyhítéssel kapcsolatos bejelentést megtette, amelynek alapján a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi-, vagy élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság a szakhatósági állásfoglalást megadta, illetőleg pozitív záradékolást tett. Mezőgazdasági termelő tevékenységnek minősül a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása, termelése, tenyésztése, vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést, valamint a mezőgazdasági célból történő állattartást. A hitelfelvevők köre együttesen: vállalkozás. 8. A hitelezésből kizártak köre Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, vagy hitelezői kérelmére ellene ilyen eljárások indíthatók; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből, bankgarancia megbízási szerződésből, vagy lízingszerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn amennyiben a vállalkozás a hitelt ilyen lejárt tartozás megfizetésére fordítja, abban az esetben nem kizáró feltétel a lejárt tartozás; a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerint nincs nyilvántartásba véve, vagy a hitelkérelem benyújtásáig nem nyújtott be regisztrációs szám iránti kérelmet; az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza; a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette; 3 A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szerint. 11
a 104/2000/EK tanácsi rendelet 4, vagy az 1379/2013/EU tanácsi rendelet 5 szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik; mezőgazdasági termelő tevékenységet nem folytató TÉSZ, termelői csoport és BÉSZ; 9. A hitel felhasználása A hitel felhasználható a számviteli törvény szerinti valamennyi forgóeszköz tétel finanszírozására, a jelen Útmutató 10. pontjában felsorolt korlátozásokkal 6. A hitel éven belüli és éven túli mezőgazdasági célú hitel kiváltására is felhasználható. Amennyiben a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó hiteligénylő vállalkozás más csekély összegű rendelet (általános, halászati) által szabályozott egy vagy több ágazatban vagy tevékenységi körben is tevékenységet végez, úgy a hitelprogram keretében igényelt hitel kizárólag az elsődleges mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó költségek finanszírozására használható fel. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelését és más (általános, halászati) csekély összegű támogatás hatálya alá eső tevékenységet is folytató hiteligénylő esetén a tevékenységek szétválasztását a vállalkozás a hitel felhasználásához benyújtott számlával, vagy a számviteli törvény 166. (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylattal igazolja. A hitelprogram keretében a hitelcél szerinti felhasználáshoz elszámolhatók/benyújthatók olyan számlák is - a gázolajvásárlást és a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételét tartalmazó számlák -, amelyekhez egyéb állami támogatás (pl.: csekély összegű, jövedékiadó-visszatérítés) is kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy e számlák alapján a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) számú Korm. rendelet, valamint a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összeg (de minimis) támogatásról szóló 46/2008. (IV. 17.) VM rendelet alapján a termelő egyéb állami támogatásban is részesülhet, ezért a számlák túlfinanszírozásának elkerülése érdekében a következők szerint kell eljárni: A fenti jogszabályok alapján a jövedékiadó-visszatérítéssel, vagy a csekélyösszegű támogatással érintett számlák esetén a hitelprogram keretében a számlák csak a jövedékiadóvisszatérítéssel és az utólag igénybe veendő a csekély összegű támogatással csökkentett nettó értéken finanszírozhatók a kedvezményes kamatozású hitelből. Ennek érdekében a vállalkozásnak a számlán az alábbiak szerint nyilatkoznia kell arról, hogy az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram keretében a számla értékének hány százaléka kerülhet elszámolásra. Az érintett számlán, illetve ahhoz csatolva fel kell tüntetni a vállalkozás jogszerű aláírásával ellátva, az alábbi tartalmú nyilatkozatok valamelyikét: 4 A Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21-én. L 17. 22-52. oldal. 5 A Tanács 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. Megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013.12.28-án. L 354. 1-21. oldal; 6 Módosítva a 10/2011. számú MFB Közlemény alapján. 12
- az MFB hitelből a számla összegének 100%-os finanszírozását kérem, mert egyéb támogatást a felmerült költségekkel kapcsolatosan nem veszek igénybe, vagy - az MFB hitelből a számla összegének xx %-os finanszírozását kérem, mert a számla alapján jövedékiadó-visszatérítést, és csekély összegű támogatást is fogok igényelni. 10. A hitel nem használható fel Beruházás finanszírozására (ide értve a tenyészállatot is); áfa finanszírozására, kivéve, ha a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult; exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozására; üzletrész, részvény vásárlására; forgóeszköznek minősülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések finanszírozására. 11. Saját erő Saját erő nem szükséges. A saját erő tekintetében a hitelprogram kötelező előírást nem tartalmaz, a finanszírozó hitelintézet jogosult saját belső szabályzata szerint eljárni. 12. Hiteldíjak A finanszírozó hitelintézet a késedelmi kamaton és az alábbi díjakon kívül más költséget, díjat nem számíthat fel a maga részére. Ügyleti kamat Kezelési költség Módosítási díj Rendelkezésre tartási díj Előtörlesztési díj A refinanszírozási kamat mértéke, amelyet a hitelintézetek az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni: 3 havi EURIBOR + RKF 7. A hitelintézetek által felszámított, a hitelfelvevővel szemben érvényesített kamatrés mértéke legfeljebb 2,5%/év. A kamatfizetés naptári negyedévente történik. Legfeljebb egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra a hitel teljes összege után. A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül meghatározásra. Nem kerül felszámításra. Nem kerül felszámításra 13. Késedelmi kamat Késedelmi kamat A finanszírozó hitelintézet a hitelfelvevő által fizetendő késedelmi kamat mértékét az aktuális kondíciós listája szerint határozhatja meg. 7 Az RKF az MFB kamatfelár mértéke. Az MFB kamatfelár mértéke évente változó, mértékét a következő évre a tárgyévet megelőző év november 30-ig hozza nyilvánosságra az MFB Zrt. 13
Behajtási költségátalány A refinanszírozási késedelmi kamat mértéke, amelyet a hitelintézetek az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni minden olyan összeg után, amelyet elmulasztanak az esedékesség napján megfizetni: a tőketartozás után az ügyleti kamaton felül további évi 6 (hat)%, egyéb pénztartozás (pl ügyleti kamat, rendelkezésre tartási jutalék, szerződéskötési díj, módosítási díj, késedelmes adatszolgáltatási díj, stb.) után a vonatkozó jogszabályban meghatározott késedelmi kamat mérték. Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalány a késedelembe esés napján esedékes. 14. Futamidők alakulása Rendelkezésre tartási idő Lejárat Türelmi idő a szerződéskötéstől számított legfeljebb 1 év 5 év 1 év 15. Törlesztés ütemezése Türelmi időt követően, negyedévente, vagy félévente egyenlő tőketörlesztő részletekben. Az első vagy az utolsó törlesztő részlet a kerekítések miatt eltérhet. Az első tőketörlesztés a türelmi idő lejáratát követő első napon, a következő tőketörlesztés az első törlesztéshez képest negyedév, vagy félév múlva esedékes. A hitelprogram keretében az előtörlesztés megengedett, előtörlesztési díj nem számítható fel. 16. Biztosítékok A finanszírozó hitelintézet belső szabályzata szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Lehetőség van az 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet alapján az agrár de minimis szabályozáson belül az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kedvezményes készfizető kezességvállalásának igénybevételére. 17. Folyósítási feltételek A hitel folyósítására a finanszírozó hitelintézet belső szabályzatának megfelelően kerülhet sor. A hitelintézet köteles vizsgálni a hitelcélnak való megfelelést. 14
18. Egyéb feltételek Hitelfelvételre az a vállalkozás jogosult, amely az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár-tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 3. (1) bekezdés d), f) és g) pontja alapján, azaz: a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.), az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés és/vagy az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása bekövetkeztével kapcsolatos bejelentését határidőben megtette, és a vis maior eseményt a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi-, vagy élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság szakhatósági állásfoglalása elfogadta, vagy a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III.9.) VM rendelet 4. (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági káreseményt bejelentette és azt a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve pozitív záradékkal ellátta. 15
Harmadik rész: Kedvezményes kamatozású hitel állami támogatással kapcsolatos feltételei 19. Az állami támogatás formája A hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. Az állami támogatásról szóló igazolást a kedvezményezettnek a nyújtott hitel támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó kategóriáról az MFB Zrt. adja ki. 20. Az állami támogatás mértéke Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű mezőgazdasági támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurót. A hitelfelvevőnek, amennyiben csekély összegű támogatásban részesült előzetesen nyilatkoznia kell (Útmutató 1. sz. melléklete szerinti Adatlap Nyilatkozat része) az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évében és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett csekély összegű támogatás mértékéről. Amennyiben ilyen támogatásban nem részesült nemleges nyilatkozatot kell tennie. A hiteligénylő vállalkozás, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évét és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett mezőgazdasági és halászati csekély összegű (de minimis) támogatások mértékéről nyilatkozatnak a csekély összegű támogatásokról nyilvántartási rendszert működtető MVH által elektronikusan rendelkezésre bocsátott adatok minősülnek. Amennyiben a csekély összegű támogatások igénybevételéhez kapcsolódó egy és ugyanazon vállalkozás minőségről, valamint az alkalmazott üzleti évről nyilatkozattételi kötelezettségről szóló 56/2014. (IV.11.) számú MVH közlemény (elérési útvonal: http://mvh.gov.hu/portal/mvhportal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk562014) alapján nyilatkozat benyújtása szükséges, úgy az ügyfélnek az Adatlapban szereplő nyilatkozaton felül a finanszírozó hitelintézet részére az MVH által közzétett G2000-01 számú nyomtatványt is csatolnia kell. Az ügyfél által kitöltött nyilatkozatot és az abban szereplő adatokat a finanszírozó hitelintézet az MVH közleményben meghatározott módon továbbítja a csekély összegű támogatásokról nyilvántartási rendszert működtető MVH részére. Amennyiben a támogatást igénylő nem minősül egyéb vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak, illetve a naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmaz, úgy nem kell ezt a nyilatkozatot benyújtania. A támogatástartalom összegének euróra történő átszámolásakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, Európai Központi Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott forint/euro devizaárfolyam alkalmazandó. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában, vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget. 16
Amennyiben a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás több általános illetve halászati csekély összegű rendeletek alá tartozó ágazatban vagy tevékenységi körben (mint például mezőgazdasági termékfeldolgozás, - forgalmazás, vadászati, erdészeti, halászati és akvakultúra területen) is végez tevékenységet, valamint az ilyen tevékenységeihez csekély összegű támogatásban is részesült, úgy a támogatásokat össze kell számítani és az egy és ugyanazon vállalkozás részére, az adott három év vonatkozásában a csekély összegű támogatások összege Magyarországon, vagy más európai országban nem haladhatja meg országonként a 200 000 eurót. A hiteligénylő vállalkozás az egyes csekély összegű támogatás hatálya alá eső tevékenységeinek szétválasztása érdekében az egyes tevékenységi körökhöz kapcsolódó költségeit számlával, vagy a számviteli törvény 166. (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolja. Amennyiben egy vállalkozás esetében a hitel támogatástartalmának figyelembevételével számított támogatástartalom elérné, vagy meghaladná a fenti küszöbértéket, úgy a vállalkozásnak hitel nem nyújtható. 21. Állami támogatás kategóriája Az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás. A hitelt kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelettel (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013.12.24-én L 352 9-17. oldal) összhangban lehet nyújtani. 22. Támogatástartalom számítása A támogatástartalom meghatározása az MFB Zrt. által nyújtott hitelösszeg alapján történik, a támogatástartalmat az MFB Zrt. számolja ki. A kedvezményes kamatozású hitel támogatástartalmát a hiteligénylő és a finanszírozó hitelintézet által szolgáltatott adatok alapján az alábbi képlet 8 segítségével kell kiszámolni: TT Q ahol 1 r ref Q 1 r k Q 2 r ref Q 1 i 2 r k... Q n r Q n - a hitel tőkerészének n év elején fennmaradó összege ref Q n n 1 i 1 r ref - egyéni referencia kamatláb a támogatás odaítélésének napján r k - kedvezményes kamatláb a támogatás odaítélésének napján i - diszkont kamatláb a támogatás odaítélésének napján r k 8 A kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön, változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának számítására kiadott közlemény alapján (megjelent a Pénzügyi Közlöny 5. számában 2009. április 15-én). 17
A 2008/C 14/02 bizottsági közleménynek (Hivatalos Lap C 14., 2008.1.19., 6. old., a továbbiakban: Európai Bizottsági Közlemény) megfelelően a hitel támogatástartalmának kiszámításánál az ügyfélre alkalmazandó egyéni referencia kamatlábat egyedileg kell meghatározni, oly módon, hogy az alapkamatot növelni kell az alábbiakban megadott táblázat szerinti, az adott vállalkozás hitelminősítési besorolásától és a felajánlott biztosítékoktól függően változó kamatfelárral. A kamatfelár mértéke 60-1000 bázispont között mozoghat. Az egyéni referencia kamatláb számításához szükséges alapkamatláb nagyságát a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája a www.tvi.kormany.hu címen, valamint a Pénzügyi Közlöny helyébe lépő hivatalos értesítőben, a Nemzetgazdasági Közlönyben teszi közzé. Az MFB Zrt. minden esetben elfogadja a refinanszírozott hitelintézet által elvégzett ügyfélminősítést és fedezetértékelést. Az Európai Bizottsági Közlemény szerinti, bázispontban kifejezett kamatfelárak a következők: Hitelminősítési Biztosítékokkal való fedezettség kategória Magas Általános Alacsony Kiváló (AAA-A) 60 (0,6%) 75 (0,75%) 100 (1,00%) Jó (BBB) 75 (0,75%) 100 (1,00%) 220 (2,20%) Kielégítő (BB) 100 (1,00%) 220 (2,20%) 400 (4,00%) Gyenge (B) 220 (2,20%) 400 (4,00%) 650 (6,50%) Rossz/Pénzügyi nehézségek (CCC és alacsonyabb) 400 (4,00%) 650 (6,50%) 1000 (10,0%) Speciális szabályok: A hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozások (azok, akik hitelt a működésük során nem vettek igénybe), vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel nem rendelkező vállalkozások (azok, akiknek egyszeres a könyvvezetése), valamint az új vállalkozások (azok, akik egy teljes gazdasági évvel - 12 hónap - nem rendelkeznek) esetén az alapkamatot a rendelkezésre álló biztosítéktól függően legalább 400 bázisponttal kell megemelni. Az olyan a nagyvállalatok esetében, amelyek MNB által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével rendelkeznek, a külső minősítés alkalmazandó. Hitelminősítési kategória meghatározásánál a refinanszírozott hitelintézetnek kell az általa alkalmazott ügyfélminősítési kategóriákat az EU által megjelölt 5 kategóriába sorolni. Biztosítékokkal való fedezettség vonatkozásában az MFB Zrt. elfogadva a hitelintézet fedezetértékelési rendszerét, és a hitelintézet által meghatározott fedezettség (elfogadott fedezetek bruttó értéke) alapján a 2008/C 14/02 bizottsági közleményre figyelemmel - az alábbi kategóriák alkalmazását vezeti be: Biztosítékokkal való fedezettség Alacsony fedezettség Általános fedezettség Fedezettség 100 % alatti 100-140 % közötti 18
Magas fedezettség 140 % feletti A refinanszírozási kölcsönkérelemben a hitelintézetnek meg kell adnia a 2008/C 14/02 bizottsági közlemény alapján az ügyfélminősítési kategóriát és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségét százalékos formában (a hitel + a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő mértékű kamattal növelt értékére). A támogatástartalom számításánál alkalmazandó referencia ráta meghatározásához szükséges kamatfelárat a hitelintézet által megadott, az ügyfél minősítésére és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségére vonatkozó adatok alapján az MFB Zrt. határozza meg. Példa az egyéni referencia kamatláb számítására: Egy legalább 1 éve működő vállalkozás 25 millió Ft hitelt vesz fel 6,05%-os kedvezményes kamattal. A hitelt 1 év türelmi idővel törleszti 5 év alatt, egyenlő részletekben. A hitelszerződés 2010. decemberben lép hatályba. Hitelminősítési kategória: Kielégítő (BB) Biztosítékokkal való fedezettség: 138%, így az ügylet az Általános fedezettség kategóriába sorolandó. Egyéni referencia kamatláb: EU által közölt 1 éves referencia alapkamatláb (2010. decemberében 5,97%) + a táblázat szerinti 2,2%=8,17% Ezt az értéket kell használni a támogatástartalom számításakor. Példa a támogatástartalom számítására: A vállalkozás 25millió Ft hitelt vesz fel 6,05%-os kedvezményes kamattal. A hitelt 1 év türelmi idővel, negyedévente törleszti 5 év alatt, egyenlő részletekben, az egyéni referencia kamatláb 8,17 %. TT 25.000.000 25.000.000... 1.250.000 1.251.326 8,17% 4 8,17% 4 8,17% 4 E hitel támogatástartalma: 1.251.326 Ft. 6,05% 25.000.000 4 2 1 6,05% 6,97% 25.000.000 1 4 4 20 1 6,05% 6,97% 1.250.000 1 4 4 23. Támogatáshalmozódás A jogellenes támogatáshalmozódás kiszűrése érdekében a finanszírozó hitelintézet előzetesen köteles az ügyfelet írásban nyilatkoztatni (Útmutató 1. sz. melléklete szerinti Adatlap Nyilatkozatok része) az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem finanszírozó hitelintézethez történő benyújtásának évét és az 19
azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett csekély összegű támogatások mértékéről. Az Adatlapban szereplő nyilatkozaton felül az új egy és ugyanazon vállalkozás fogalmának bevezetése és a de minimis keretek cégcsoport szintű vizsgálata miatt amennyiben szükséges, úgy az ügyfélnek az MVH által közzétett G2000-01 számú nyomtatványt is ki kell töltenie. A hitelintézet a nyomtatványt és az abban szereplő adatok továbbítását az MVH által kiadott, közleményben (elérési útvonal lásd Útmutató 20. pontjában) meghatározott módon és formátumban küldi meg a Hivatal részére. A kedvezményes kamatozású hitelhez kapcsolódóan az ügyfél szabad támogatási keretének ellenőrzése az alábbiak szerint történik: Mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások esetében a csekély összegű támogatás nagyságáról szóló nyilatkozatnak az MVH által a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatásokról vezetett központi nyilvántartási rendszerben szereplő adatok minősülnek (353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 11/A. (11) bekezdése). Mindezek alapján mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatásokra vonatkozóan a hiteligénylőnek nem kell előzetesen nyilatkozatot tennie a tárgyévben vagy az azt megelőző két üzleti évben igénybe vett mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások nagyságáról, de a finanszírozó hitelintézetnek a refinanszírozási kölcsönkérelem benyújtása előtt a hiteligénylő vállalkozás rendelkezésére álló szabad egyéni mezőgazdasági és halászati csekély összegű keretösszegének ellenőrzése céljából - megkereséssel kell élnie az alábbiakban leírtak szerint az MVH felé. A hitelintézet a refinanszírozási kölcsönkérelem benyújtása előtt a hiteligénylő vállalkozás hozzájárulását és meghatalmazását tartalmazó nyilatkozata alapján köteles ellenőrizni a hitelhez (az 1. sz. és 2. sz. melléklet adatai alapján) az MVH elektronikus adatszolgáltatása keretében az ügyfél rendelkezésére álló de minimis keretkihasználtságát. Az adatszolgáltatás során a támogatási keret lekérdezéséhez, zárolásához, lekötéséhez, illetve elutasított hitelkérelem esetén a felszabadításához az MVH által közleményben kiadott, hatályos eljárási rendet és nyomtatványokat (Útmutató 3. sz. melléklete) kell alkalmazni. A hitelintézet az MVH adatszolgáltatása alapján megvizsgálja, hogy az ügyfél a kedvezményes kamatozású hitelhez szükséges mértékű szabad de minimis kerettel rendelkezik-e. Abban az esetben, amennyiben az MVH-nál rendelkezésre álló adatok alapján a mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) nyilvántartási rendszer szerint a tervezett támogatástartalom belefér a rendelkezésre álló szabad ügyfél- és tagállami keretbe, a kedvezményes kamatozású kölcsönkérelmet a refinanszírozott hitelintézet befogadja. A befogadott kérelem adatai alapján a refinanszírozott hitelintézet a kedvezményes kamatozású kölcsönkérelem befogadását követően 10 (tíz) munkanapon belül, a támogatástartalom tervezett összegét legfeljebb napi egy alkalommal, elektronikus úton, a deminimis@mvh.gov.hu e-mail címre küldött levélhez csatolt zarolási_kerelem (útmutató 3. sz. melléklete) státuszú adatszolgáltatásban jelzi az MVH felé. Az MVH által a megkeresésre küldött a megkereséstől függően zarolt státuszú válaszüzenetét (3. sz. melléklet zárolás kérelem MVH válasz üzenetével) 1 példányban a hitelintézet kinyomtatva a hiteldossziéban megőrzi, 1 példányban a Refinanszírozási kölcsönkérelemhez mellékelten megküldi az MFB Zrt.-nek. Abban az esetben, ha az MVH adatszolgáltatás alapján a rendelkezésre álló szabad támogatási ügyfélkeret kevesebb, mint a tervezett kedvezményes kamatozású forgóeszköz hitel 20