MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram Útmutató

Átírás

1 MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 Útmutató 2015.augusztus Hatályos a 5/2015. számú MFB Közlemény alapján.

2 Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK CÉLJA, HÁTTERE KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK AZ ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSI KÖRE AZ ÚTMUTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK MAGYARÁZATA... 5 MÁSODIK RÉSZ: A HITELPROGRAM FELTÉTELRENDSZERE A HITELPROGRAM CÉLJA ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A HITELFELVEVŐK KÖRE A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE A HITEL FELHASZNÁLÁSA A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL SAJÁT ERŐ HITELDÍJAK KÉSEDELMI KAMAT, BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY FUTAMIDŐK ALAKULÁSA TÖRLESZTÉS ÜTEMEZÉSE BIZTOSÍTÉKOK FOLYÓSÍTÁSI FELTÉTELEK KAMATTÁMOGATÁS HARMADIK RÉSZ: KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSÚ HITEL ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSAI AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FORMÁJA TÁMOGATÁSI KATEGÓRIA A) ÁLTALÁNOS CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK SZERINT IGÉNYELT HITEL B) HALÁSZATI CSEKÉLY ÖSSZEGŰ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK SZERINT IGÉNYELT HITEL TÁMOGATÁSTARTALOM SZÁMÍTÁSA TÁMOGATÁSHALMOZÓDÁS ELJÁRÁS A HITELPROGRAM KERETÉBEN A HITELIGÉNYLŐ VÁLLALKOZÁS SZABAD DE MINIMIS KERETÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE: A TÁMOGATÁSTARTALOM ÉS A TÁMOGATÁSI KATEGÓRIA IGAZOLÁSA A TÁMOGATÁS MEGJELENÉSE A HITELSZERZŐDÉSBEN AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁSA, A TÁMOGATÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS NEGYEDIK RÉSZ: RÉSZLETES MUNKAFOLYAMAT SZABÁLYOZÁS A HITELKÉRELEM BENYÚJTÁSA A REFINANSZÍROZÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENŐRZÉS ÖTÖDIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK HATODIK RÉSZ: MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA

3 Első rész: Általános rendelkezések 1. Az Útmutató kibocsátásának célja, háttere Jelen Útmutató az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 (továbbiakban hitelprogram) keretében nyújtott hitelek kihelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. A jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a Termékleírásban, a kapcsolódó jogszabályokban, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban MFB Zrt.) Általános Üzletszabályzatának Refinanszírozás pontjában, valamint a Keretmegállapodásban foglalt részletes szabályok az irányadók. Az Útmutatóban foglaltak az MFB Zrt. közvetlen finanszírozására is irányadóak. 2. Kapcsolódó jogszabályok, szabályozási eszközök Az Útmutató az alábbi jogszabályokra és kormányhatározatokra épül: a) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény; b) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény; c) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény; d) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény; e) az európai részvénytársaságról szóló évi XLV. törvény; f) a szövetkezetekről szóló évi X. törvény; g) a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény; h) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.); i) a számvitelről szóló évi C. törvény; j) a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény; k) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény; l) a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény; m) az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 bevezetéséről szóló 1751/2014. (XII.15.) Korm. határozat; n) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény; o) a Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában án L 160); p) az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom tanácsi rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Költségvetési rendelet); q) a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában án L oldal); r) a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet; 3

4 s) az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 48/2015. (VII. 22.) FM rendelet; t) a rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló 41/2008. (IV. 3.) FVM rendelet; u) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz, és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény; v) a Bizottság 717/2014/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű) támogatásokra való alkalmazásáról (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában án L oldal); w) a Bizottság december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában december 24-i L 352 számában, 1-8. oldal); x) a Bizottság december 18-i 1408/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában án L oldal); y) a Bizottság június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet). (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában án L oldal); z) A Bizottság 2008/C 14/02 közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában én C oldal), aa) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló 271/2008/EK bizottsági rendelet (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában én L oldal), (a továbbiakban 271/2008/EK bizottsági rendelet), bb) a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet; cc) a programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X.10.) Korm. rendelet, dd) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 20.) számú Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet). A jogszabályok esetleges változásait figyelembe kell venni, a hitelprogram előírásait mindig a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni. 3. Az Útmutató alkalmazási köre Jelen Útmutató az MFB Élelemiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 vonatkozásában meghatározza az MFB Zrt. és a refinanszírozásban résztvevő hitelintézetek, továbbá a hiteligénylő vállalkozások számára a hitelprogram részletes feltételeit. Az MFB Zrt. közvetlen hitelezése esetén a Program Termékleírása, az Útmutató előírásai és az MFB Zrt. vonatkozó belső szabályzatai az irányadók. 4

5 4. Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata Alapkamat: Megegyezik a naptári negyedév első napjára megállapított, a Reuters EURIBOR oldalán rögzített 3 hónapos kamat mértékével. Általános csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában én L oldal) szabályaival összhangban nyújtott támogatás. Beruházás: A számvitelről szóló évi C. törvény szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hiteligénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés). Csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt álló vállalkozás: Az a vállalkozás, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény vagy a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény szerint csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll. Egyéni referencia kamatláb: Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsönök, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb. Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében. Egy és ugyanazon vállalkozás: Valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; 5

6 d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az első albekezdés a)-d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. EUMSZ: Európai Unió működéséről szóló szerződés Európai Bizottság által közvetlenül végrehajtott támogatás: Az olyan támogatás, amelynek felhasználását a Költségvetési rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az Európai bizottság közvetlenül irányítja és hajtja végre. Exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozása: Az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózatok kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek finanszírozása. Élelmiszeripari célú forgóeszköz hitel: Forgóeszköz finanszírozására szolgáló hitel, amelynek keretében az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) finanszírozására nincs lehetőség, kivéve olyan élelmiszeripari vállalkozásokat, amelyek áfa visszaigénylésére a számviteli jogszabályok alapján nem jogosultak. Forgóeszköz: Jelen hitelprogram vonatkozásában a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti forgóeszközök, kivéve a törvény 30. -a szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések. Gazdasági társaság: A közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Halászati tevékenység: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló a december 11-i 1379/2013/EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU tanácsi rendelet) I. mellékletében meghatározott termékek elsődleges előállításával, feldolgozásával, termelésével, vagy piaci értékesítésével kapcsolatos tevékenység. Halászati és akvakultúra ágazat: Az 1379/2013/EU tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott termékek elsődleges előállításával, termelésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével foglalkozó ágazat, illetve az ezekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység. Halászati csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 6

7 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában án L oldal) szabályaival összhangban nyújtott támogatás. Halászati termék: A 1379/2013/EU tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott termékek /Útmutató 4.b) sz. melléklet/. Kamattámogatás: A Hitelprogram keretében a vállalkozások részére a földművelésügyi miniszter az esedékes kamatfizetéshez az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló FM rendeletben meghatározott mértékű kamattámogatást biztosít. Kezességvállaló intézmény: az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út ), vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (korábban: Hitelgarancia Zrt., 1082 Budapest, Kisfaludy utca 32., Kis- és középvállalkozás (KKV): A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelően figyelemmel a rendelet I cikkére: A mikro-, kis és középvállalkozások (KKV-k) azon 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót. A KKV-n belül a kisvállalkozás az, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót. A KKV-n belül a mikrovállalkozás az, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót. Azon vállalkozás esetében, amelynek a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partner- vagy a (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. KKV-nak nem minősülő vállalkozás (nagyvállalkozás): Az olyan vállalkozás, amely nem felel meg a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a bizonyos támogatások kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak, ideértve az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást is. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Leszámítolási (diszkont) ráta (kamatláb): A különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével. 7

8 Mezőgazdasági tevékenység: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) I. mellékletében felsorolt termékek elsődleges előállítása, a halászati és akvakultúra ágazat kivételével. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül különösen a mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése, vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést, valamint a mezőgazdasági célból történő állattartást és az állati vagy növényi termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenységeket. A mezőgazdasági termékeket tartalmazó lista a jelen útmutató 4. a) számú mellékletében található. Mezőgazdasági termékek feldolgozása: A Bizottság december 18-i 1407/2013/EU rendelete értelmében mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amelynek eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági termék, kivéve a mezőgazdasági üzem által végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első eladásának előkészítéséhez szükséges, tevékenységeket. MFB refinanszírozási kamat: Mértéke változó, az Alapkamat és az MFB refinanszírozási kamatfelár (RKAF) összegével egyenlő. MFB refinanszírozási kamatfelár (RKAF): Mértéke változó; a hitelprogram meghirdetése után a megállapítására évente kerül sor. A kamatperiódus MFB refinanszírozási kamatfelára megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB Zrt. által megállapított, az MFB Zrt. honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett MFB refinanszírozási kamatfelár mértékkel. MVH: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (székhelye 1095 Budapest, Soroksári u , postacíme 1385 Budapest 62. Pf. 867., faxszám: , központi elektronikus levélcím: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu, honlap: MVH adatszolgáltatás: Napi rendszerességű elektronikus adatcsere az MVH és a hitelintézet között az ügyfelek szabad de minimis keretének ellenőrzésére, zárolására, lekötésére és felszabadítására. Pénzügyi intézmény: A hitelprogramban résztvevő, MFB Zrt. honlapján közzétett, a hitelprogramhoz csatlakozott hitelintézet, valamint közvetlen finanszírozás keretében az MFB Zrt. Referencia alapkamatláb: Az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja. A referencia alapkamatlábat a referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról szóló közleményében az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a Kormány a címen közzéteszi. Refinanszírozás: A hitelintézet saját kockázatára nyújtott hiteléhez forrás biztosítása az MFB Zrt. által a hitelintézet részére. 8

9 Támogatástartalom: A kedvezményezett számára, akár több forrásból nyújtott állami támogatásnak a 37/2011. Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott módszer alapján számított értéke. Támogatást nyújtó szerv: A kedvezméményes kamatozású kölcsön tekintetében az MFB Zrt. Támogatás odaítélésének időpontja: Refinanszírozás esetében a refinanszírozási kölcsönkérelem, közvetítői hálózaton keresztüli értékesítés esetében a kölcsönkérelem MFB Zrt. jóváhagyó döntésének napja. Az MFB Zrt. közvetlen finanszírozása esetében a kölcsönszerződés hatálybalépésének dátuma. Vállalkozás: Az a hitelfelvevő, aki/amely megfelel a hitelprogram valamennyi előírásának. Visszafizettetési kamat: A jogellenesnek minősített támogatás visszafizettetése esetén alkalmazott kamat, amelyet az Európai Bizottságnak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelete cikkében foglaltak alapján kell megállapítani. A visszafizettetési kamatláb alapjául is szolgáló referencia alapkamatlábról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a vonatkozó hatáskörrel rendelkező miniszter közleményt ad ki, és azt az illetékes minisztérium jelenleg a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája ( honlapján közzéteszi. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke a Támogatás odaítélésének időpontjára vonatkozó kamatlábnak felel meg. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszafizettetésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. Ha azonban egy évnél hosszabb idő telik el a Támogatás odaítélésének időpontja és a támogatás visszafizettetésének időpontja között, akkor a kamat mértékét évente újra kell számolni az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamat alapulvételével. 9

10 Második rész: A hitelprogram feltételrendszere 5. A hitelprogram célja Az élelmiszeripari ágazat versenyképességének javítása érdekében forrás biztosítása az élelmiszeripari vállalkozások forgóeszköz finanszírozásának elősegítése érdekében. 6. Általános feltételek Hitelprogram keretösszege Hitel típusa Hitel összege Hitel devizaneme Kérelem benyújtása Igénybevételi lehetőség 6 milliárd forint, ebből 4 milliárd forint a nagyvállalatok és középvállalatok, 2 milliárd forint a mikro- és kisvállalkozások számára elkülönítve. A keretet a befogadott hitelkérelmek az MFB Zrt.-hez történő beérkezés sorrendjében terhelik. Ha a fentiek szerint részletezett valamely keretösszeg kihasználtsága eléri a 90%-os, majd a 100%-os mértéket, ennek tényét az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését. A hitelprogramban az MFB Zrt. közvetlen finanszírozás útján is részt vesz. Éven túli lejáratú forgóeszköz hitel. A hitel összege nem lehet kevesebb, mint 5 millió forint és nem haladhatja meg az 500 millió forintot. Egy vállalkozás által az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében és az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében felvett hitelek együttes összege nem haladhatja meg az 500 millió forintot. HUF A hitel devizaneme forintról az aktuális átváltási árfolyam szerint automatikusan euróra konvertálódik, ha Magyarország pénzneme hivatalosan euróra változik. A hitelkérelmeket a hitelprogramban résztvevő hitelintézetekhez összeghatártól függetlenül be lehet nyújtani Az MFB Zrt.-hez (1051 Budapest, Nádor u. 31.) az 50 millió forint összeg feletti hitelkérelmek nyújthatók be. A hitelprogramban résztvevő hitelintézetek listáját az MFB Zrt. a honlapján, a címen teszi közzé. A hitelprogram keretében hitelszerződés megkötésére a vonatkozó Termékelírás szerinti határidőig van lehetőség. A hitelügyletek azonosítására az ÉIPF általános azonosító jel szolgál. 7. A hitelfelvevők köre A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő, valamint KKV-nak nem minősülő, Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező élelmiszeripari vállalkozások (továbbiakban együtt: vállalkozások), amelyek 10

11 egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, vagy európai részvénytársaság formájában működnek, és tevékenységük az alábbi TEÁOR 08 besorolás szerinti tevékenységek valamelyike: 1011 Húsfeldolgozás, - tartósítás; 1012 Baromfihús feldolgozása, tartósítása; 1013 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása; 1020 Halfeldolgozás, - tartósítás; 1032 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása; 1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, - tartósítás, 1051 Tejtermék gyártása; 1061 Malomipari termék gyártása; 1071 Kenyér, friss pékáru gyártása; 1072 Tartósított lisztes áru gyártása; 1073 Tésztafélék gyártása; 1084 Fűszer, ételízesítő gyártása keretében kizárólag fűszerpaprika gyártás; 1102 Szőlőbor termelése. Amennyiben a hitelfelvevő egyúttal mezőgazdasági elsődleges termelésben is részt vesz, a hitel felhasználása kizárólag a mezőgazdasági termék feldolgozásához kapcsolódhat. 8. A hitelezésből kizártak köre Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely tevékenysége nem a fentiekben felsorolt TEÁOR 08 szerinti élelmiszeripari tevékenységek valamelyike; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, végrehajtási eljárás, vagy az Európai Unió bármely tagállamában a 1346/2000/EK tanácsi rendelet szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll, vagy, akivel szemben a bíróság, vagy az illetékes hatóság ilyen eljárást rendelhet el; nagyvállalkozás esetében az a vállalkozás, amely hitelminősítése nem éri el az Európai Bizottság 2008/C14/02 számú közleménye szerinti Gyenge (B) hitelminősítési kategóriát; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből, bankgarancia/garancia megbízási szerződésből, vagy lízingszerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn; a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény szerint nincs nyilvántartásba véve, vagy a hitelkérelem benyújtásáig nem nyújtott be regisztrációs szám iránti kérelmet; az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza; 11

12 a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, vagy a Strukturális és Beruházási Alapokból ( ), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból juttatott valamely támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette. 9. A hitel felhasználása A hitel felhasználható a fentiekben meghatározott tevékenységek esetén forgóeszköz finanszírozásra, valamint élelmiszeripari célú forgóeszközhitel kiváltására. A hitel felhasználását számlával, vagy a számvitelről szóló évi C. törvény 166. (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolni. 10. A hitel nem használható fel áfa finanszírozására, kivéve, ha a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult; exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozására; az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött forgóeszköz finanszírozására; üzletrész, részvény vásárlására; forgóeszköznek minősülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések finanszírozására. 11. Saját erő A saját erő tekintetében a hitelprogram kötelező előírást nem tartalmaz, a finanszírozó hitelintézet jogosult saját belső szabályzata szerint eljárni. 12. Hiteldíjak A finanszírozó hitelintézet az ügyleti-, késedelmi kamaton és az alábbi díjakon kívül más költséget, díjat nem számíthat fel a maga részére. Ügyleti kamat Hitelbírálati díj Szerződéskötési díj Módosítási díj A refinanszírozási kamat mértéke, amelyet a hitelintézetek az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni: 3 havi EURIBOR + RKAF 2. A hitelintézetek által felszámított, a hitelfelvevővel szemben érvényesített kamatrés mértéke legfeljebb 3,5%/év. A kamatfizetés naptári negyedévente történik. A hitelt nyújtó pénzügyi intézmény aktuális kondíciós listájának megfelelően, de legfeljebb egyszeri 1 %, és legfeljebb 500 ezer forint. A hitelt nyújtó pénzügyi intézmény aktuális kondíciós listája szerint, de legfeljebb egyszeri 1%, amely a szerződéskötést követően, de legkésőbb az első folyósításkor kerül felszámításra, a hitel teljes összege után. A hitelt nyújtó pénzügyi intézmény aktuális kondíciós listája 2 Az RKAF az MFB kamatfelár mértéke, amely a meghirdetéskor 2%/év. A kamatfelár mértéke évente változó, a kamatfelár mértékét az MFB Zrt a következő évre a tárgyévet megelőző év november 30-ig hozza nyilvánosságra. 12

13 Rendelkezésre tartási díj Előtörlesztési díj szerint. Nem kerül felszámításra. 0,4%/év 13. Késedelmi kamat, behajtási költségátalány Késedelmi kamat A hitelt nyújtó hitelintézet a vállalkozás által fizetendő késedelmi kamat mértékét az aktuális kondíciós listája szerint határozhatja meg. Behajtási költségátalány A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően számolható fel. 14. Futamidők alakulása Rendelkezésre tartási idő Lejárat Türelmi idő a szerződéskötéstől számított legfeljebb 1 év legalább 2 év legfeljebb 6 év legfeljebb 3 év 15. Törlesztés ütemezése Türelmi időt követően, negyedévente, vagy félévente, egyenlő tőketörlesztő részletekben. Az első vagy az utolsó törlesztő részlet a kerekítések miatt eltérhet. Az első tőketörlesztés a türelmi idő lejáratát követő első napon, a következő tőketörlesztés az első törlesztéshez képest negyedév, vagy félév múlva esedékes. A hitelprogram keretében az előtörlesztés megengedett, előtörlesztési díj nem számítható fel. 16. Biztosítékok A finanszírozó hitelintézet belső szabályzata szerinti, szokásos bankári biztosítékok. 17. Folyósítási feltételek A hitel folyósítására és a hitelcél ellenőrzésére a finanszírozó hitelintézet belső szabályzatának megfelelően kerülhet sor. A hitelintézet a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően köteles vizsgálni a hitelcélnak való megfelelést, s a vizsgálatot dokumentálni. 18. Kamattámogatás A hitelprogram keretében felvett hitelhez kapcsolódóan a vállalkozás az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékű kamattámogatás igénybevételére jogosult. A hitelprogram keretében nyújtott kamattámogatás általános vagy halászati csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag: - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, vagy - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról 13

14 szóló június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban lehet nyújtani. A kamattámogatást az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló FM rendelet alapján lehet igényelni. Ha a pénzügyi intézmény a kölcsön nem rendeltetésszerű felhasználását állapítja meg, arról 15 napon belül tájékoztatja az MVH t; a tájékoztatással egyidejűleg intézkedni kell a kölcsönszerződés felmondásáról. A vállalkozás az FM rendelet előírásainak megfelelően a hitelszerződés módosítása esetén annak bekövetkezésétől számított 30 (harminc) napon belül az új hitelszerződés másolatát megküldi az MVH részére. 14

15 Harmadik rész: Kedvezményes kamatozású hitel állami támogatással kapcsolatos előírásai 19. Az állami támogatás formája A hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. Az állami támogatásról szóló igazolást a kedvezményezettnek a nyújtott hitel támogatástartalmáról és a támogatás kategóriáról az MFB Zrt. adja ki. 20. Támogatási kategória A hitelprogram keretében az alábbi csekély összegű támogatási kategória alapján igényelhető hitel: A) Általános csekély összegű támogatás. B) Halászati csekély összegű támogatás. A hitelprogram keretében nyújtott hitel működési támogatást nem tartalmaz. Az általános feltételek mellett az alábbi állami támogatásokkal kapcsolatos speciális feltételek teljesülése szükséges: 21. A) Általános csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályok szerint igényelt hitel A hitelezésből kizártak köre és a hitel felhasználhatósága A hitelezésből kizárt az olyan vállalkozás, amely az 1379/2013/EU tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik. A hitel ebben a támogatási kategóriában nem használható fel a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, kapcsolatos tevékenység finanszírozására. a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben: i.amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; ii.amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás. Az általános csekély összegű támogatás hatálya alól kizárt tevékenységet és az általános csekély összegű támogatás hatálya alá eső tevékenységet is folytató hiteligénylő a tevékenységek szétválasztását a vállalkozás a hitel felhasználásához benyújtott számlával, vagy a számviteli törvény 166. (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylattal igazolja Az állami támogatás mértéke Bármely 3 (három) pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege Magyarországon nem haladhatja meg a eurót. 15

16 A hitelfelvevőnek, amennyiben csekély összegű támogatásban részesült előzetesen nyilatkoznia kell (Útmutató 1. sz. melléklete szerinti Adatlap Nyilatkozatok része) az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évében, és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett csekély összegű támogatás mértékéről. Amennyiben a fenti támogatások egyikében sem részesült, nemleges nyilatkozatot kell tennie. A hiteligénylő vállalkozás, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évét és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett mezőgazdasági és halászati csekély összegű (de minimis) támogatások mértékéről nyilatkozatnak a csekély összegű támogatásokról nyilvántartási rendszert működtető MVH által elektronikusan rendelkezésre bocsátott adatok minősülnek. Amennyiben a csekély összegű támogatások igénybevételéhez kapcsolódó egy és ugyanazon vállalkozás minőségről, valamint az alkalmazott üzleti évről nyilatkozattételi kötelezettségről szóló 56/2014. (IV.11.) számú MVH közlemény módosította a 144/2014. (IX. 22.) számú MVH közlemény (elérési útvonal: alapján nyilatkozat benyújtása szükséges, úgy az ügyfélnek az Adatlapban szereplő nyilatkozaton felül a finanszírozó hitelintézet részére az MVH által közzétett G számú nyomtatványt is csatolnia kell. Az ügyfél által kitöltött nyilatkozatot és az abban szereplő adatokat refinanszírozás esetén a hitelprogramban résztvevő finanszírozó hitelintézet, közvetlen finanszírozás estében az MFB Zrt. az MVH közleményben meghatározott módon, dokumentáltan megküldi a csekély összegű támogatásokról nyilvántartási rendszert működtető MVH részére. Amennyiben a támogatást igénylő nem minősül egyéb vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak, illetve a naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmaz, úgy nem kell ezt a nyilatkozatot benyújtania. A vállalkozás részére de minimis támogatás csak akkor nyújtható, ha a finanszírozó hitelintézet a hiteligénylő nyilatkozata alapján ellenőrizte, hogy az igényelt hitelösszeg támogatástartalma a kapcsolódó támogatások összességében nem haladja meg a fenti küszöbértéket. A támogatástartalom összegének euróra történő átszámolásakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, MNB két tizedes jegy pontossággal meghatározott forint/euro devizaárfolyam alkalmazandó. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában, vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással (kivéve az Európai Bizottság közvetlen irányításával végrehajtott támogatások), ha a támogatások halmozása olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget. A csekély összegű támogatást igénybevevő vállalkozás által, és a vele egy és ugyanazon vállalkozás által igénybe vett általános-, halászati- és mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat is össze kell számítani. Ezek együttes összege Magyarországon nem haladhatja meg az adott három év vonatkozásában a eurót. 16

17 Az általános csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek 3 megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az azon rendeletben meghatározott felső határig 4. Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt. Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között. A hiteligénylő vállalkozás az egyes csekély összegű támogatások hatálya alá eső tevékenységeinek szétválasztása érdekében az egyes tevékenységi körökhöz kapcsolódó költségeit számlával, vagy a számviteli törvény 166. (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolja. Amennyiben egy vállalkozás esetében a hitel támogatástartalmának figyelembevételével számított támogatástartalom, vagy támogatási intenzitás eléri, vagy meghaladja a eurót, úgy a hitel összegét olyan mértékben kell csökkenteni, hogy biztosítható legyen, hogy az igényelt hitelösszeg támogatástartalma és a támogatási intenzitás ne haladja meg a meghatározott küszöbértékeket Állami támogatás kategóriája Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: D. csekély összegű támogatás. A hitelt kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani (Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában én. L oldal.). 22. B) Halászati csekély összegű állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint igényelt hitel A hitel nem használható fel - közvetlen újratelepítésre, kivéve abban az esetben, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén Az állami támogatás mértéke Bármely 3 (három) pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve az egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege 3 A Bizottság április 25-i 360/2012/EU rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában án. L oldal /2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határ euró. 17

18 Magyarországon nem haladhatja meg a eurót. Ezen túlmenően a Magyarországon összesen adható csekély összegű halászati támogatás támogatástartalma három egymást követő évet felölelő időszakban nem haladhatja meg a eurót. A vállalkozásnak, amennyiben csekély összegű támogatásban részesült előzetesen nyilatkoznia kell az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évében és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybevett csekély összegű támogatás mértékéről. Amennyiben a fenti csekély összegű támogatások egyikében sem részesült nemleges nyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozatot és az abban szereplő adatokat a csekély összegű támogatásokról nyilvántartási rendszert működtető MVH által kiadott közleményben (lsd. Útmutató pontjában részletezve) meghatározott formában és módon kell az MVH részére megküldeni. A hiteligénylő vállalkozás, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelkérelem benyújtásának évét és az azt megelőző két üzleti évet magába foglaló időszakban igénybe vett mezőgazdasági és halászati csekély összegű (de minimis) támogatások mértékéről nyilatkozatnak a csekély összegű támogatásokról nyilvántartási rendszert űködtető MVH által elektronikusan rendelkezésre bocsátott adatok minősülnek. A támogatástartalom összegének euróra történő átszámolásakor a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB két tizedes jegy pontossággal meghatározott forint/euro devizaárfolyam alkalmazandó. Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek tekintetében nyújtott támogatásokra az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazandó, feltéve, hogy biztosítva van a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozás az 1407/2013/EU hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, valamint az ilyen tevékenységeihez csekély összegű támogatásban is részesült, úgy a támogatásokat össze kell számítani és az egy és ugyanazon vállalkozás részére, az adott három év vonatkozásában Magyarországon, vagy más európai uniós országban nyújtott csekély összegű támogatások összege országonként nem haladhatja meg a eurót. Amennyiben valamely vállalkozás mind a halászati és akvakultúra-ágazatban, mind pedig az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén folytat tevékenységeket, az előbbi ágazat tekintetében nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy biztosítva a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása e rendelet alapján ne részesüljön csekély összegű támogatásban. Amennyiben valamely vállalkozás mind a halászati és akvakultúra-ágazatban, mind pedig a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén folytat tevékenységet, úgy a támogatásokat össze kell számítani és ezek összege az egy és ugyanazon vállalkozás részére, Magyarországon, vagy más európai uniós országban országonként nem haladhatja meg az adott három év vonatkozásában a eurót. 18

19 Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt. Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között. A hiteligénylő vállalkozás az egyes csekély összegű támogatás hatálya alá eső tevékenységeinek szétválasztása érdekében az egyes tevékenyéségi körökhöz kapcsolódó költségeit számlával, vagy a számviteli törvény 166. (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolja. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással (kivéve az Európai Bizottság közvetlen irányításával végrehajtott támogatások), ha a támogatások halmozása olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Amennyiben egy vállalkozás esetében a hitel támogatástartalmának figyelembevételével számított támogatástartalom elérné, vagy meghaladná a fenti küszöbértéket, úgy a vállalkozásnak hitel nem nyújtható Állami támogatás kategóriája Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: D. csekély összegű támogatás. A hitelt kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 717/2014/EU bizottsági rendelettel (megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában én L ) összhangban lehet nyújtani. Az állami támogatással kapcsolatos további közös szabályok 23. Támogatástartalom számítása A támogatástartalom meghatározása az MFB Zrt. által refinanszírozott és a finanszírozó hitelintézet által nyújtott hitelösszeg alapján történik, a támogatástartalmat az MFB Zrt. a 37/2011. Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott módszer alapján számolja ki. Az Európai Bizottság 2008/C14/02 számú közleményének (Hivatalos Lap C 14., , 6. old., a továbbiakban: Európai Bizottsági Közlemény) megfelelően a hitel támogatástartalmának kiszámításánál az ügyfélre alkalmazandó egyéni referencia kamatlábat egyedileg kell meghatározni, oly módon, hogy az időről-időre az alábbiak szerint az Európai Bizottság által közzétett Magyarországon alkalmazandó 1 éves pénzpiaci bankközi kínálati 19

20 kamatlábat (BUBOR), azaz a referencia alapkamatlábat növelni kell az alábbiakban megadott táblázat szerinti, az adott vállalkozás hitelminősítési besorolásától és a felajánlott biztosítékoktól függően változó kamatfelárral. A kamatfelár mértéke bázispont között mozoghat. Az egyéni referencia kamatláb számításához szükséges 1 éves BUBOR nagyságáról (referencia alapkamatláb) a vonatkozó hatáskörrel rendelkező miniszter közleményt ad ki, és azt az illetékes minisztérium honlapján teszi közzé. A fenti számítás alkalmazandó a de minimis szabály és a csoportmentességi rendeleteknek való megfelelés ellenőrzésére is. Az MFB Zrt. minden esetben elfogadja a refinanszírozott hitelintézet által elvégzett ügyfélminősítést és fedezetértékelést. Az Európai Bizottsági Közlemény szerinti, bázispontban kifejezett kamatfelárak a következők: Hitelminősítési Biztosítékokkal való fedezettség kategória Magas Általános Alacsony Kiváló (AAA-A) 60 (0,6%) 75 (0,75%) 100 (1,00%) Jó (BBB) 75 (0,75%) 100 (1,00%) 220 (2,20%) Kielégítő (BB) 100 (1,00%) 220 (2,20%) 400 (4,00%) Gyenge (B) 220 (2,20%) 400 (4,00%) 650 (6,50%) Rossz/Pénzügyi nehézségek (CCC és alacsonyabb) 400 (4,00%) 650 (6,50%) 1000 (10,0%) Speciális szabályok: A hitelfelvevői múlttal, vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel (egyszeres könyvvezetés) nem rendelkező vállalkozások (mint például bizonyos meghatározott célra létrehozott vállalkozások, vagy új vállalkozások), valamint az új vállalkozások (azok, akik egy teljes gazdasági évvel -12 hónap - nem rendelkeznek) esetén az alapkamatot a rendelkezésre álló biztosítéktól függően legalább 400 bázisponttal kell megemelni. Az olyan nagyvállalatok esetében, amelyek MNB által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével rendelkeznek, a külső minősítés alkalmazandó. Hitelminősítési kategória meghatározásánál a refinanszírozott hitelintézetnek kell az általa alkalmazott ügyfélminősítési kategóriákat az Európai Unió által megjelölt 5 kategóriába sorolni. Biztosítékokkal való fedezettség vonatkozásában az MFB Zrt. elfogadva a hitelintézet fedezetértékelési rendszerét, és a hitelintézet által meghatározott fedezettség (elfogadott fedezetek fedzeti szorzóval korrigált, azaz nettó értéke) alapján az Európai Bizottsági Közleményre figyelemmel - az alábbi kategóriák alkalmazását vezeti be: Biztosítékokkal való fedezettség Alacsony fedezettség Általános fedezettség Magas fedezettség Fedezettség 40 % és az alatti 40 % - 70 % közötti 70 % és a feletti 20

21 A refinanszírozási kölcsönkérelemben a hitelintézetnek meg kell adnia az Európai Bizottsági Közlemény alapján az ügyfélminősítési kategóriát és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségét százalékos formában (a hitel + a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő mértékű kamattal növelt értékére). A támogatástartalom számításánál alkalmazandó egyéni referencia kamatláb meghatározásához szükséges kamatfelárat a hitelintézet által megadott, az ügyfél minősítésére és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségére vonatkozó adatok alapján az MFB Zrt. határozza meg. 24. Támogatáshalmozódás A jogellenes támogatáshalmozódás kiszűrése érdekében a finanszírozó hitelintézet előzetesen köteles az ügyfelet írásban nyilatkoztatni a hitelkérelemnek a finanszírozó hitelintézethez történő benyújtásának évében és az azt megelőző 2 üzleti évben igénybe vett csekély összegű támogatások mértékéről (1. számú melléklet szerinti Adatlap nyilatkozati része). A finanszírozó hitelintézet köteles meggyőződni a vállalkozás aláírásának cégszerűségéről (jogszerűségéről). Az Adatlapban szereplő nyilatkozaton felül amennyiben az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmának bevezetése és a de minimis keretek cégcsoport szintű vizsgálata miatt szükséges, úgy az ügyfélnek az MVH által közzétett G számú nyomtatványt is ki kell töltenie. Refinanszírozás esetén a hitelprogramban résztvevő hitelintézet, közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. a nyomtatványt és az abban szereplő adatok továbbítását az MVH által kiadott, közleményben (elérési útvonal lásd Útmutató pontjában) meghatározott módon és formátumban, dokumentáltan küldi meg a Hivatal részére. A halászati csekély összegű támogatások esetében a csekély összegű támogatás nagyságáról szóló nyilatkozatnak az MVH által a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatásokról vezetett központi nyilvántartási rendszerben szereplő adatok minősülnek (37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. (12) bekezdése). Mindezek alapján a halászati csekély összegű támogatásokra vonatkozóan a hiteligénylőnek nem kell előzetesen nyilatkozatot tennie a tárgyévben vagy az azt megelőző két üzleti évben igénybe vett halászati csekély összegű támogatások nagyságáról, de a finanszírozó hitelintézetnek a refinanszírozási kölcsönkérelem benyújtása előtt a hiteligénylő vállalkozás rendelkezésére álló szabad egyéni halászati csekély összegű keretösszegének ellenőrzése céljából megkereséssel kell élnie az alábbiakban leírtak szerint az MVH felé. 25. Eljárás a hitelprogram keretében a hiteligénylő vállalkozás szabad de minimis keretének ellenőrzésére: A hitelintézet a refinanszírozási kölcsönkérelem benyújtása előtt köteles ellenőrizni a kedvezményes kamatozású hitelhez (az 1. sz. és 2. sz. melléklet adatai alapján) kapcsolódóan az MVH elektronikus adatszolgáltatása keretében az ügyfél rendelkezésére álló de minimis keretkihasználtságát. Az adatszolgáltatás során a támogatási keret lekérdezéséhez, zárolásához, lekötéséhez, illetve elutasított hitelkérelem esetén a felszabadításához az MVH által közleményben kiadott, hatályos eljárási rendet és nyomtatványokat (Útmutató 3. sz. melléklete) kell alkalmazni. Az MVH által zárolt adatszolgáltatást (3. sz. melléklet zárolás kérelem MVH válasz üzenetével) 1 példányban kinyomtatva a hitelintézet a refinanszírozási kölcsönkérelemhez mellékelten megküldi az MFB Zrt.-nek. 21