Együttműködési program dokumentum

Együttműködési program dokumentum 2015 április Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Területi Együttműködési Cél keretében

EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM (EP) DOKUMENTUM Ezt a programot Románia és Magyarország Közös Munkacsoportja (KMCS) készítette és a MEGAKOM Development Consultants és ICG Ex Ante konzorcium támogatta A jelen változat a Bizottságnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a Beruházás a növekedésbe és munkahely-teremtésbe célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az európai területi együttműködési célkitűzés együttműködési programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról szóló 288/2014/EU ( 2014. február 25. ) végrehajtási rendelete alapján készült. A jelen dokumentum tartalma annak az Európai Bizottság (EB) általi végleges elfogadásáig változhat. Mint ilyen, a dokumentum változhat, ezért nem idézhető semmilyen utalásban, vagy használható bárki által bármilyen egyéb célból. 2

CCI <0.1 típus= S maximális hossz= 15 betáplálás= S > 1 Cím Változat Első év 2014 Utolsó év 2020 Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2. tervezet, 6. változat Jogosultság kezdete 2014. január 1. Jogosultság vége 2023. december 31. EB döntésének száma EB döntésének dátuma TÁ módosító döntés száma TÁ módosító döntés dátuma TÁ módosító döntés hatályba lépésének dátuma az együttműködési program hatálya alá tartozó NUTS régiók <0.8 típus= S betáplálás= G >> <0.9 típus= D betáplálás= G >> <0.10 típus= S maximális hossz= 20 betáplálás= M > <0.11 típus= D betáplálás= M >> <0.12 típus= D betáplálás= M >> az Európai Unió (EU) tagállamai Románia NUTS III régiói: Szatmár Megye Bihar Megye Arad Megye Temes Megye Magyarország NUTS III régiói: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Hajdú-Bihar Megye Békés Megye Csongrád Megye 1 Jelmagyarázat: típus: N=szám, D=dátum, S=lánc, C=jelölőnégyzet, P=százalék, B=Boolean döntés: N=Nem része a Bizottság együttműködési programot jóváhagyó döntésének betáplálás: M=Kézi, S=Válogatás, G=A rendszer által generált maximális hossz = A karakterek maximális száma beleértve a szóközöket. 3

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések listája... 8 Bevezetés... 11 1 1. RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMNAK AZ UNIÓ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉNEK A STRATÉGIÁJA... 12 1.1 Az együttműködési programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez való hozzájárulásának a stratégiája... 13 1.1.1 Az együttműködési program stratégiájának leírása, amely az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiájához való hozzájárulására és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérésére vonatkozik... 13 1.1.2 A tematikus célok és a megfelelő befektetési prioritások kiválasztásának indoklása... 34 1.2 A pénzügyi juttatások indoklása... 39 2 2. RÉSZ: PRIORITÁSI TENGELYEK... 46 2.A. A technikai segítségnyújtáshoz nem kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése... 46 2.A.1. 1. Prioritási tengely: Közös védekezés valamint a közös értékek és források hatékony felhasználása (Együttműködés a közös értékek és források mentén)... 46 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása... 46 2.A.3. Alap és a számítás alapja... 46 2.A.4. Beruházási prioritás... 47 Beruházási prioritás... 47 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 47 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 48 2.A.4. Beruházási prioritás... 51 Beruházási prioritás... 51 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 51 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 52 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete... 57 2.A.8. Beavatkozási kategóriák... 59 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas)... 60 2.A.1. 2. Prioritási tengely: A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése (Együttműködés a hozzáférhetőséget illetően)... 61 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása... 61 2.A.3. Alap és a számítás alapja... 61 2.A.4. Beruházási prioritás... 61 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 62 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 63 2.A.4. Beruházási prioritás... 66 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 66 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 67 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete... 71 2.A.8. Beavatkozási kategóriák... 73 4

2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas)... 74 2.A.1. 3. Prioritási tengely: A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása (Együttműködés a foglalkoztatás terén)... 75 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása... 75 2.A.3. Alap és a számítás alapja... 75 2.A.4. Beruházási prioritás... 75 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 76 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 76 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete... 80 2.A.8. Beavatkozási kategóriák... 81 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas)... 82 2.A.1. 4. Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (Együttműködés az egészségügyi ellátás és a megelőzés tekintetében)... 83 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása... 83 2.A.3. Alap és a számítás alapja... 83 2.A.4. Beruházási prioritás... 84 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 84 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 85 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete... 89 2.A.8. Beavatkozási kategóriák... 91 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas)... 92 2.A.1. 5. Prioritási tengely: A kockázat-megelőzés és katasztrófakezelés (Együttműködés a kockázat-megelőzés és a katasztrófakezelés tekintetében)... 93 2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása... 93 2.A.3. Alap és a számítás alapja... 93 2.A.4. Beruházási prioritás... 93 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 93 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 94 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete... 98 2.A.8. Beavatkozási kategóriák... 100 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas)... 101 2.A.1. 6. Prioritási tengely: Határon átnyúló együttműködés támogatása intézmények és állampolgárok között (Intézmények és közösségek együttműködése)... 102 5

2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzésre vonatkozó prioritási tengely kialakításának indoklása... 102 2.A.3. Alap és a számítás alapja... 102 2.A.4. Beruházási prioritás... 102 2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények... 103 2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések... 103 2.A.7. A prioritási tengely eredményességi kerete... 108 2.A.8. Beavatkozási kategóriák... 108 2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is, illetve szükség esetén az érintett partnerek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a programok megvalósításában való részvételüket (ahol alkalmas)... 110 2.B A prioritási tengelyek leírása a technikai segítségnyújtáshoz... 111 2.B.1. Prioritási tengely... 111 2.B.2. Alap és a számítás alapja az uniós támogatáshoz... 111 2.B.3. Egyedi célkitűzések és várt eredmények... 111 2.B.4. Eredménymutatók... 111 2.B.5. A támogatandó intézkedések és ezek várakozások szerinti hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez... 112 2.B.6. Beavatkozási kategóriák... 115 3 3. RÉSZ: FINANSZÍROZÁSI TERV... 115 3.1 Pénzügyi előirányzat az ERFA-tól (euróban)... 115 3.2. A Teljes pénzügyi előirányzat az ERFA-tól és a nemzeti társfinanszírozásból (euróban)... 116 3.2.B Lebontás prioritási tengelyenként és tematikus célkitűzésenként... 118 4 4. RÉSZ: A TERÜLETFEJLESZTÉS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉSE... 119 4.1 Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés... 119 4.2 Integrált intézkedések a fenntartható városfejlesztéshez... 119 4.3 Integrált Területi Befektetés (ITI)... 119 4.4 A tervezett beavatkozások hozzájárulása a makro-regionális és tengeri medencei stratégiákhoz, a programterület igényei szerint, amelyeket az érintett Tagállamok azonosítottak és figyelembe véve, adott esetben, az ilyen stratégiákban meghatározott, stratéiailag fontos projekteket... 120 5 5. RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEI... 122 5.1 Illetékes hatóságok és szervek... 122 5.2 Eljárás a közös titkárság létrehozására... 123 5.3 Az irányítási és ellenőrzési intézkedések összefoglaló leírása... 124 5.3.1 A Program irányító és ellenőrző testületeinek feladatai és felelősségi köre... 124 5.3.2 Megállapodások és eljárások a Program irányításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez... 132 5.4 A kötelezettségek viselése a résztvevő Tagállamok között az irányító hatóság, vagy a Bizottság által kiszabott pénzügyi korrekciók esetén... 137 5.5 Az euró használata... 139 5.6 Partnerek bevonása... 140 6 6. RÉSZ: KOORDINÁCIÓ... 143 7 7. RÉSZ: ADMINISZTRATÍV TERHEK CSÖKKENTÉSE A KEDVEZMÉNYEZETTEK SZÁMÁRA 152 8 8. RÉSZ: HORIZONTÁLIS ELVEK... 155 8.1 Fenntartható fejlődés... 155 6

8.2 Esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma... 156 8.3 Férfiak és nők közötti egyenlőség... 157 9 9. RÉSZ: KÜLÖNÁLLÓ ELEMEK... 158 9.1 A programozási időszak során megvalósítandó főbb projektek... 158 9.2 Az együttműködési program teljesítmény kerete... 158 9.3 Az együttműködési program elkészítésében részt vevő érintett partnerek... 160 9.4 Alkalmazandó program-végrehajtási feltételek, amelyek a harmadik országok transznacionális és inter-regionális programokban való részvételének pénzügyi irányítására, programozására, figyelemmel követésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkoznak, az ESZTE és ECSTE források hozzájárulása révén... 162 10 MELLÉKLETEK... 163 I. MELLÉKLET STRATÉGIAI TERÜLETI ELEMZÉS... 163 II. MELLÉKLET KÖZÖS TERÜLETI STRATÉGIA... 163 III. MELLÉKLET AZ EX-ANTE ÉRTÉKELÉS JELENTÉSVÁZLATA, VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓVAL... 163 IV. MELLÉKLET A MEGÁLLAPODÁS ÍRÁSBAN TÖRTÉNŐ MEGERŐSÍTÉSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TARTALMÁHOZ... 163 V. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET TÉRKÉPE... 164 VI. MELLÉKLET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA A POLGÁROK ÁLTAL.. 165 VII. MELLÉKLET HIVATKOZÁSOK... 166 VIII. MELLÉKLET AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA PRIORITÁSI TENGELYEI... 172 IX. MELLÉKLET A MUTATÓK MEGHATÁROZÁSI MÓDSZERTANA... 173 X. MELLÉKLET A TEN-T HÁLÓZATOK TÉRKÉPE... 174 XI. MELLÉKLET HATÁRÁTKELŐHELYEK TÉRKÉPE... 175 7

RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA EH Ellenőrző Hatóság KTE Közigazgatási Területi Egység a Román Köztársaság 351/2001 sz. törvénye alapján B2B vállalatok közötti HÁH határátkelőhely BRECO Biroul Regional pentru Cooperare Transfrontaliera Oradea pentru Granita Romania-Ungaria (Nagyváradi Regionális Iroda a Határon Átnyúló Együttműködésért) AF Ajánlattételi Felhívás F A 2014-es 126651 sz. Emlékeztetőben (2014) megfogalmazott követelményeknek megfelelő feladat EP Együttműködési Program MEOP Magyarországi Együttműködési Operatív Program KSK Közös Stratégiai Keret KTS Közös Területi Stratégia IÉERL Irányítási és Ellenőrző Rendszer Leírása EMVA Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap EB Európai Bizottság EFA Európai Fejlesztési Alap GINOP Magyarországi Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program KEHOP Magyarországi Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ETT Európai Területi Társulás EBB Európai Befektetési Bank ETHA Európai Tengerügyi és Halászati Alap ESZTE Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA Európai Szociális Alap ESBA Európai Strukturális és Befektetési Alapok ETE Európai Területi Együttműködés EU Európai Unió EU 2020 Az Európai Bizottság Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című közleménye EUR euró EUDRS Az EU Duna Régió Stratégiája ESZER Első Szintű Ellenőrző Rendszer GDP bruttó hazai termék KCS Ellenőr Csoport EEFOP Magyarországi Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program MHVGOP Magyar Halászati és Vízgazdálkodási Operatív Program HME az INTERACT által az ETE programok számára kifejlesztett harmonizált megvalósítási eszközök 8

HU Magyarország HUF Magyar Forint 2007-2013 MARO Program/ 2007-2013 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program MARO HÁE Program IKT Informatikai és kommunikációs technológia BBA Belső Biztonsági Alap amely elősegíti a Belső Biztonsági Stratégia megvalósítását, a jogérvényesítés területén való együttműködést és az Unió külső határainak kezelését, ID azonosító adatok IP Információs pont BP beruházási prioritás ECSTE Előcsatlakozási Támogatási Eszköz ITB Integrált Területi Beruházások IKOP Magyarországi Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program KT közös titkárság KMCS Közös Munkacsoport IH Irányító Hatóság (tanúsító funkció) MB Monitoring Bizottság MED program az Európai Területi Együttműködés által lefedett mediterrán partmenti régiók transznacionális programja TÁ az EU tagállama NH Nemzeti Hatóság NPSZ nonprofit szervezet NUTS Nomenclature des unites territoriales statistiques (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) P A 2014-es Emlékeztetőben megfogalmazott követelményeknek megfelelő lehetőség PT Prioritási tengely KÖFOP Magyarországi Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program RNVFP Romániai Nemzeti Vidékfejlesztési Program RAKFOP Romániai Adminisztratív Kapacitás Fejlesztési Operatív Program REFOP Romániai Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program RNIFOP Romániai Nagyméretű Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program RHOP Romániai Halgazdálkodási Operatív Program RROP Romániai Regionális Operatív Program MVOP Magyarországi Vidékfejlesztési Operatív Program K&F kutatás és fejlesztés K&FI kutatás, fejlesztés és innováció RO Románia Ro-La Rollende Landstraße (gördülő országút) vasúti szállítási mód RON román lej KMFI kutatás, műszaki fejlesztés és innováció 9

KKV SC STE EGYLV TS TEN-T TC MTTOP kis- és középvállalkozás egyedi célkitűzés Stratégiai Területi Elemzés erős és gyenge pontok, lehetőségek és veszélyek technikai segítségnyújtás Transzeurópai Közlekedési Hálózat tematikus cél Magyarországi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10

BEVEZETÉS A jelen dokumentum az Európai Területi Együttműködési Cél keretében létező Interreg V-A Románia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program dokumentuma. A dokumentumot a jogosult határmenti területen a közös program elkészítéséért felelős Közös Munkacsoport (KMCS) készítette, és az IH koordinálta. A Program dokumentum kidolgozásakor az Európai Bizottság (EB) által szolgáltatott sablon került felhasználásra. A program dokumentum egy 2013 elején kezdődött alapos tervező folyamat eredménye, amelyhez hozzájárult a külsős tanácsadók támogatása. Ennek a folyamatnak az első lépéseként a jogosult terület társadalmi-gazdasági elemzésére került sor, amelynek eredménye a Stratégiai Területi Elemzés (STE). Ez a dokumentum részletes áttekintést nyújt a jogosult határmenti területről, annak fő problémáiról, kihívásairól és lehetőségeiről. A következő lépés az azonosított fő feladatok megoldására meghatározott közös stratégia megtervezése és a jogosult határmenti terület közös lehetőségeinek kihasználása. A stratégiát a Közös Területi Stratégia (KTS) című dokumentum ismerteti részletesen. Mindkét dokumentum készítése egy széleskörű konzultációs folyamaton alapult, amely lehetővé tette minden fontos érdekelt számára, hogy aktívan részt vegyen és hozzájáruljon a közös stratégia megtervezéséhez. A KMCS részletesen megvitatta és azután hivatalosan jóváhagyta mind az STE-t, és ezt követően a KTS-t. Mivel a Programban utalások történtek, valamint tanulságokat és eredményeket tartalmaz, az STE és KTS kiegészítő információkat nyújtó teljes verziói a jelen dokumentum I. és II. mellékletében hozzáférhetőek. 11

1 1. RÉSZ: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMNAK AZ UNIÓ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ ELÉRÉSÉNEK A STRATÉGIÁJA 12

1.1 Az együttműködési programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez való hozzájárulásának a stratégiája 1.1.1 Az együttműködési program stratégiájának leírása, amely az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiájához való hozzájárulására és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérésére vonatkozik 1.1.1.1 A terület kijelölése A Program tervezésekor a tagállamok (TÁ) ugyanazt a jogosult területet jelölték meg, mint a 2007-2013 MARO Program/ MARO HÁE Program (V. melléklet). Az elemzésben szereplő jogosult terület Magyarország és Románia nyolc megyéjéből áll (NUTS III régiók): Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád az előbbiben; Satu Mare, Bihor, Arad és Timis az utóbbiban. Ezek a megyék az alábbi romániai NUTS II régiók részei: Észak-nyugat (RO11): Bihor megye, Satu Mare megye, Nyugat (RO42): Arad megye, Timis megye. Magyarországon: NUTS II Észak-Alföld (HU32): Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Dél-Alföld (HU33): Békés megye, Csongrád megye. Ezeknek a megyéknek az együttes területe több mint 50 ezer km 2, ami a két ország területének 15.2% -t teszi ki (Magyarország 23.7% -t, illetve Románia 11.9%-t). A megyék területe 4.263 km 2 (Csongrád) és 8.697 km 2 (Timis amely egyúttal Románia legnagyobb megyéje) között mozog. A legutóbbi 2011-es népszámlálás szerint Magyarország lakosságának a száma 9.773.777 2, és Romániáé 20.121.641 3 volt (az Európai Unió *EU+ 28 tagország lakosainak a száma: 505,7 millió). A 2013-as év adatai szerint 4 a jogosult területek megyéiben összesen 3,911,505 ember él, ami a két ország lakosainak 13.1% -át jelenti. A jogosult terület legnagyobb lélekszámú megyéje Timis, 690 ezer lakossal (a jogosult terület lakosságának 17,6% -a), míg a 342 ezer lakosú Satu Mare megye a legkisebb (a jogosult terület lakosságának 8,7% -a). A határ másik oldalán a magyar megyék lakosainak száma a jogosult terület lakosságának 9 és 15%-a közé esik. A lakosság számának szempontjából a régió legnagyobb magyarországi megyéje Szabolcs-Szatmár-Bereg messze elmarad a román Timis megyétől, míg Békés, a legkisebb magyarországi megye ugyanolyan méretű, mint a romániai Satu Mare megye. Ebből következően, Timis és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék a jogosult terület legnagyobb megyéi, ahol a régió lakosságának a többsége él. 2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország 3 Forrás: Institutul National de Statistica (INS Nemzeti Statisztikai Intézet), Románia 4 Forrás: http://ec.europa.eu/eurostat/data/database 13

1.1.1.2 A jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet elemzéséből eredő fő következtetések Demográfia A jogosult terület jelentős mértékben hozzájárul a Magyarország és Románia teljes lakosságához, ami a két ország összes lakosának a 13.1%-t jelenti. Ez a tény, amihez hozzájárul a régió populációjának az utóbbi években végbemenő csökkenése, többek között a negatív nettó migráció eredménye. A magyarországi és romániai rész között kis mértékű különbségek figyelhetők meg a nettó migráció területén: Csongrád megye kivételével minden magyarországi határmenti megye negatív nettó migrációtól szenved a romániai határmenti megyékkel összehasonlítva. Az adatok figyelemre méltóak a főként a román oldal javára írható eredmények miatt is. A jogosult terület vidékiként jellemezhető, ahol néhány jelentős nagyobb várost vesz körül egy sor kisebb város. A lakosság többsége a megyeszékhelyek és a nagyobb városok közelében összpontosul. A lakosság sűrűsége jóval a nemzeti átlag és az 28 EU tagország átlaga alatt van minden megye esetében, habár a magyarországi megyék sűrűbben lakottak mint romániai megfelelőik. A magyar kisebbség aránya a romániai megyékben 5% és 33% 5 között mozog, miközben az egyes megyék között jelentős különbségeket mutat; másrészt a magyarországi megyékben a román kisebbség aránya 0% és 1% 6 között van. A két ország közötti egyenlőtlenség ellenére ez jó lehetőségeket kínál az együttműködési kezdeményezésekhez. A roma lakosság aránya, bizonyos belső különbségekkel, jelentős az egész jogosult területen. Tekintve, hogy a roma családok többsége a szegénységi küszöb alatt él, ez egy jelentős szociális probléma és hosszú távú társadalmi kockázat. Gazdaság és munkaerőpiac A megyék és a régiók gazdaságának és munkaerőpiacának elemzése világosan mutatja, hogy a régió a lakosság arányához képest a két ország bruttó nemzeti termékének kisebb arányát termeli (GDP, 11.3%), ezért ennek a mutatónak az alapján a jogosult terület gazdasági teljesítménye viszonylag szerény a két ország más részeivel összehasonlítva. Nyolc megyéből hatnak a lakosságához képest kisebb a nemzeti GDP-ben való részaránya: csak Arad és Timis megyék produktívabbak ebben a tekintetben mint a nemzeti átlag. A magyarországi részen Szabolcs-Szatmár-Bereg az egyetlen megye, amelynek a lakosság-arányához képest sokkal (2,5%) alacsonyabb a GDP-részaránya. Timis megye helyzete stabil, mivel ez a megye termeli a jogosult terület teljes GDP-jének a legnagyobb hányadát (25,9%). A jogosult területeken fekvő megyék fejlődése jelentősen lemarad az EU szintjétől és a széles körben elfogadott 75%-os küszöbhatárhoz képest ez a régió az EU-n belül a legfejletlenebbek közé tartozik. 5 Lásd a 3.sz lábjegyzetet 6 Lásd a 2.sz lábjegyzetet 14

2001 és 2010 között az összes megyék egy főre eső GDP-je nőtt: főként a romániai megyékben volt tapasztalható jelentős növekedés; viszont az egy főre eső GDP növekedés Békés megyében mégis a 28 EU tagország átlagos növekedési szintje alatt maradt. Tízéves összehasonlításban a GDP megoszlása a három fő szektor között nem változott alapvetően. A romániai megyék GDP-je többnyire az ipari teljesítmény függvénye, míg a magyarországi megyék GDP-jének nagyobb részét a szolgáltatások, főleg a közigazgatás és a közösségi szolgáltatások/háztartásbeli tevékenységek teszik ki. Jellemző trend a mezőgazdaság részarányának a csökkenése a gazdaságban, amit az ipari szektor megfelelő növekedése kísér, míg a szolgáltatások továbbra is tartják vezető pozíciójukat ebben a tekintetben. Ami a vállalkozói infrastruktúrát illeti, az ipari parkok száma sokkal nagyobb a határ magyarországi oldalán, míg a vállalkozói inkubátorházak száma majdnem megegyező a romániai oldalon levő ilyen létesítmények számával. Pusztán a számadatokon kívül a foglalkoztatottsági ráta szintén fontos szempont: nyilvánvaló, hogy van egy sor használaton kívüli létesítmény, míg a nagyobb városok környezetében elhelyezkedő létesítmények teljesítménye jobb, ezek esetében nagyobb a foglalkoztatottsági ráta is A jelenleg működő inkubátorházak főként induló vállalkozásokat vonzanak; másrészt hiányoznak az olyan vállalkozói inkubátorházak, amelyek valóban képesek lennének támogatnia a technológia átadási folyamatokat és segíteni a kis- és középvállalkozások (KKV) technológiai fejlődését. A jogosult terület elmarad az informatikai és távközlés technológiai (IKT) infrastruktúra fejlettségének szintjében a 28+4 EU tagországgal összehasonlítva, bizonyos belső különbségek mellett, habár a mobil internet eszközök terjedése valószínűleg fokozatosan áthidalja ezt a szakadékot. A munkaerő-piaci adatok negatív képet mutatnak: a gazdaságilag aktív népesség teljes száma a jogosult területen 2001 óta csökkent és a teljes aktív népesség aránya a teljes lakosságon belül alacsonyabb az összes résztvevő megyében, mint az EU átlag. A foglalkoztatottsági ráta 2001 és 2009 közötti változását illetően Timis megyében volt tapasztalható a legnagyobb növekedés (8%), ellenkezőleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb mértékű csökkenés (9%) az adott időszakban. A különböző szektorok változó fontosságától függően a határmenti lakosság többsége az iparban és a szolgáltatásokban dolgozik. Ez hasonlóságot mutat a nemzeti GDP szektorok közötti eloszlásával is. A magyarországi-romániai jogosult terület hosszú távú munkanélküliségi rátája valamivel magasabb, mint az EU 28+4 tagország, az egyéb HÁE- területek átlaga és romániai országos átlag, de alacsonyabb mint a magyarországi átlag. A munkaerőpiacon jelenlevő személyek számának 2005 és 2050 közötti változására vonatkozó munkaerő-piaci előrejelzések a teljes jogosult területen jelentős munkaerőcsökkenéssel számolnak 7. A magyarországi megyékben a munkanélküli lakosság többsége a 25 és 29 év közötti 8, és a romániai megyékben pedig a 40 és 49 9 év közötti korosztályhoz 7 Forrás: ESPON Factsheet Hungary-Romania, ESPON Project TERREVI, 28 November 2012 8 Lásd a 2.sz lábjegyzetet 9 Forrás: Munkaügyi és Szociális Minisztérium, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Románia 15

tartozik. A munkanélküliek aránya a nyolc általánost, szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzettek között a legmagasabb. Oktatás, kutatás és fejlesztés (K&F) A legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező teljes népesség részaránya az EU28 átlaga fölött van Magyarországon és Romániában is. Viszont a várt iskolában töltött évek száma Romániában az EU28 átlaga alatt van (EU28: 17,3 év, Magyarország: 17,7 év, Románia: 16,6 év) és az iskolát idő előtt elhagyó emberek nagy száma szintén problémát jelent. A jogosult területen élénk a tudományos élet, több egyetem és főiskola is található itt, amely több mint 200,000 hallgatónak biztosítja a felsőfokú oktatási intézményekben való tanulást. A legnagyobb egyetemekkel rendelkező megyék - különösen Hajdú-Bihar, Csongrád és Timisnagyszámú K&F dolgozót alkalmaznak és kiváló K&FI erőforrást kínálnak, amelyből a jogosult terület gazdasága tőkét kovácsolhat. Ami a K&F kiadások szintjét illeti, a megyék többsége elmarad az EU28 átlagától. Viszont Hajdú-Bihar és Csongrád megyék Magyarországon meghaladják az EU27 átlagot, és a romániai megyék- főleg Timis és Arad- az utóbbi években folyamatosan növelték a K&F kiadásokat. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az elsődleges K&F központok a jogosult terület négy megyéjének egyetemei, amelyek a kiváló innovációs kínálnak. A romániai megyékben jelentős növekedés volt tapasztalható és az EU 2020 Stratégia célkitűzései között szereplő nemzeti cél fenntartani a ezt a tendenciát. Környezet, energetika, klímaváltozás; kockázat-megelőzés és kezelés A természeti környezet és annak védelme kulcsfontosságú kérdés mind Magyarország, mind Románia számára, részben a jelenlevő kiterjedt NATURA 2000 területeknek köszönhetően is. A szén-dioxid kibocsátást illetően a romániai adatok a 2010-ben elért legalacsonyabb értékhez képest növekedő tendenciát mutatnak. A magyarországi kibocsátási mutatók ellenben a múlt évben stagnáltak, és ez a trend változatlannak tűnik az elkövetkező évekre vonatkozóan is. 2005 és 2011 között mindkét országban jelentős csatornahálózati fejlesztések valósultak meg. Az ivóvízhálózat javulása tekintetében Románia felülmúlta Magyarországot. Ez főként annak köszönhető, hogy a magyar ivóvízhálózat már jelentős fejlődésen ment keresztül a romániai hálózathoz viszonyítva. A kútvizek arzéntartalma Magyarország egyes részein magas. Ezt a problémát egy komplex program keretében kezelik, amelynek célja az ivóvíz minőségének javítása az érintett településeken. Az energiafajták tekintetében Románia főként földgáz fogyasztó, de ugyanakkor a megújuló forrásokból származó energia aránya is figyelemre méltóan magas Magyarországhoz, sőt még az EU20 átlagához képest is. A vizsgált magyarországi megyékben, habár a földgáz aránya viszonylag magas (38%)- ez az részarány a 2014-2020 időszakban - a kőolajtermékek és az atomenergia részarányával együtt - várhatóan csökkenni fog. 16

A megújuló energiatermelés eloszlása tekintetében a biomassza és megújuló hulladékok részaránya mindkét országban meghaladja az EU 28 országok átlagát. A vízenergia felhasználása szintén magasabb Romániában, mint az EU28 átlag; viszont a megújuló energiaformák tekintetében mindkét ország elmarad az EU28 átlagától. Habár a jogosult terület gazdag termálvizekben, messziről sincsen kihasználva teljes potenciálja energiatermelési célokra. A napenergia hasznosításának a feltételei szintén átlagon felüliek a jogosult területen- ezen a téren jelentős előrelépés történt a romániai oldalon, míg a magyarországi oldal elmaradt. Összességében a napenergia jobb kihasználása szintén fontos lehetőséget kínál. A jogosult terület - bizonyos belső különbségek mellett- kis illetve közepes szintű, klímaváltozásból eredő negatív hatásokra számíthat 10. Ez, a klímaváltozás hatásaihoz való szerény alkalmazkodó-képességgel együtt a klímaváltozás hatásaira való meglehetősen magas fogú érzékenységet eredményez. Konkrétabban az időjárás szélsőségei eredményezhetnek fokozott árvízkockázatot, míg az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése gyakoribb aszályokhoz vezethet; a klímaváltozás növelheti a növény-egészségügyi rizikófaktorokat is, és így negatív hatással lehet az élelmiszerbiztonságra. A jogosult terület gazdag vízforrásokban- mind felszíni, mind felszín alatti vizekben. A víz egyre növekvő jelentőségének köszönhetően - megfelelően kezelve - ez a terület fontos közös vagyona lehet. Infrastruktúra és mobilitás A legforgalmasabb határátkelő helyek - a Magyarországra vagy Romániába tartó gépkocsik napi számát tekintve Ártánd-Bors, Nagylak-Nadlac és Csengersima-Petea. A határátkelőhelyeken áthaladó járművek többnyire kis/személyautók (59% Magyarország felé, 60% Románia felé), teherautók (40% Magyarország felé, 38% Románia felé) míg az autóbuszok vagy biciklik részaránya nem jelentős (0-1%). 11 A közlekedési infrastruktúra javítása folyamatban van a régióban, Romániában és Magyarországon egyaránt. Mindkét ország tervezi összekötő autópályák megépítését, habár a befejezés még sok évet vesz igénybe. Nincsen észak-déli irányú tervezett autópálya-építés, amely közvetlenül összeköthetné az egész régiót. Jelenleg öt vasútvonal szeli át a magyar-román határt. Az elemzés javaslatai szerint a vasúti hálózat további fejlesztése előnyös lenne. A fő probléma a vasútvonalak esetében a villamosítás hiánya (csupán a Békéscsaba és Salonta közötti vasútvonal villamosított). A hosszú menetidő miatt a vasúti forgalom a közúti forgalomhoz viszonyítva jelentéktelen. A jogosult területen öt reptér található (Debrecen, Arad, Oradea, Satu Mare, Timisoara) - melyekről részben külföldi menetrend szerinti járatok közlekednek. A legjelentősebb timisoarai reptér, amelynek 2012-ben 1,035,929 utasa volt. 12 10 Forrás: ESPON Factsheet Hungary-Romania, ESPON Project TERREVI, 28 November 2012 11 Forrás: A magyar-román határ menti közúti és vasúti határátkelőhelyek megvalósíthatósági és hatástanulmánya. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Projektszám: KOZOP-3.5.0-09-11-2011-0009 12 Forrás: http://newsair.ro/declinul-carpatair-a-lovit-direct-in-traficul-aeroportului-timisoara.html 17

A határt átszelő folyókat nem használják közlekedési útvonalakként - sem Románia és Magyarország között, sem az egyes országokon belül. A határon át biciklivel közlekedő személyek száma a legkevésbé jelentős (kb. 1%). 13 Turizmus és szabadidő Habár a magyar megyék szálláshely-kapacitása nagyobb, a határ két oldalán elterülő megyék hasonló számú ott töltött vendégéjszakát könyvelhetnek el. A jogosult területen megforduló turisták elsősorban hazaiak: a külföldi látogatók száma meglehetősen alacsony a jogosult területen, sokkal kisebb, mint az EU28, de akár a magyarországi átlag is, és alig 1% magasabb, mint a romániai országos átlag. 14 Ez sajnálatos, mivel a jogosult terület gazdag (potenciális) turisztikai látnivalókban- főleg természeti látványosságokban és a kulturális örökség részét képező látnivalókban. Ahhoz azonban, hogy izgalmas látványossággá váljanak, a lepusztult létesítmények közül sok, valamint a kapcsolódó turisztikai létesítmények, szolgáltatás javítását fedező befektetést és megfelelő kommunikációt igényel. A jogosult területen a turizmus fő típusai közé tartoznak a fürdő és egészségturizmus, kulturális turizmus, aktív és sport turizmus valamint a vidéki turizmus. A jogosult területen a turistacsalogató események gazdag választéka kínálkozik, de ezek többnyire nem megfelelően koordináltak (még nemzeti szinten sem, nem még a határon átnyúló szinten), és nincsen megoldva a professzionális értékesítésük. A jogosult területen sok egyedülálló ajánlat található, de csak kisszámú jól megtervezett, nemzetközileg versenyképes határon átnyúló (HÁ) programcsomag és turisztikai célpont. Társadalom és egészségügy Hasonlóan Európa általános helyzetéhez, a jogosult terület lakossága is öregszik; viszont enyhén csökkenő trend figyelhető meg Arad és Timis megyékben. Nincsen nagyobb különbség a megyék közt a 65 év felettiek teljes népességhez viszonyított arányában. Viszont, ha a történelmi adatokra tekintünk, a megyék többségében Bihor, Arad és Timis megyék kivételével jelentős növekedés állt be. A legnagyobb változás Csongrád megyében tapasztalható (8.5%). 15 Magyarországon és Romániában is a szegénység által veszélyeztetett, anyagilag súlyosan nélkülöző vagy a nagyon kis munkaintenzitású háztartásokban élő lakosság aránya messze meghaladja az EU átlagot. Viszont a fejlődési trendek Romániában kedvezőbbek, mivel ez az arány 2007 óta csökkent, amíg Magyarország esetében ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ami az egészségügyi ellátást illeti, nagy különbség van a két ország feltételei (létesítmények és dolgozók) között, ami részben az egy főre eső összes kiadásokban fennálló különbségekből ered, részben pedig abból, hogy a jogosult terület romániai oldalán az 13 Lásd a 11.sz lábjegyzetet 14 Forrás: Eurostat, EU28 Institutul National de Statistica (INS Nemzeti Statisztikai Intézet ), Románia Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország 15 Forrás: Eurostat 18

infrastrukturális fejlesztésekbe történő befektetések szintje alacsony. Jelenleg az egészségügyi szolgáltatások minősége jobb Magyarországon, ami a két ország közötti egészségügyi ellátás célú migrációt eredményez - főként Romániából Magyarországra. Ez önmagában is probléma, amit súlyosbít az a tény, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak a nemzeti egészségbiztosítási rendszerek általi finanszírozása megoldott, annak ellenére, hogy létezik erre vonatkozó EK irányelv. 1.1.1.3 A fő problémák és kiaknázatlan lehetőségek azonosítása A stratégiai programozás folyamán a fő problémák és a kiaknázatlan lehetőségek ( a továbbiakban: problémák - P, lehetőségek- L) az STE-ben megjelenő EGYLV (erős és gyenge pontok, lehetőségek és veszélyek) elemzés állításai alapján kerülnek azonosításra - a 2014- es 126651 sz. Emlékeztetőben (2014) megfogalmazott követelményeknek megfelelően. A fő problémákat és kiaknázatlan problémákat azonosították mind a 11 TC esetében és az alábbiak szerint további azonosítás megszámozták őket. Ezen kívül az EGYLV elemzés a KTSben, a II. mellékletben található. TC 1 A kutatás, műszaki fejlesztés és innováció (KMFI) megerősítése 1.sz. P. A KMFI kiadások alacsony szintje és a kutatási tevékenységek szektorokra való összpontosításának hiánya miatt a jogosult terület innovációs potenciálja nincs teljes mértékben kihasználva, 1.sz. L. A jogosult terület egyetemei erős tudományos háttérrel és KMFI kapacitással rendelkeznek, amelyek jó alapot nyújtanak a kutatási eredmények jobb hasznosításához. TC 2 Az IKT-hoz való hozzáférés megkönnyítése, illetve annak használata és minősége 2.sz. P. Az IKT mutatói az IKT fejlesztésének alacsony szintjét jelzik; ez korlátozza a jogosult terület versenyképességét. 2.sz. P. Az IKT fejlesztési szintjének társadalmi és területi egyenlőtlenségei a jogosult területen belül csökkentik a vállalkozói szektor, valamint a lakosságnak, mint munkaerőnek a versenyképességét a kevésbé fejlett régiókban. 2. sz L. A mobil internet eszközök (és a mobil internet) gyors elterjedése fokozatosan megszünteti az internethez való hozzáférésben és az IKT használatának hozadékában tapasztalható nagyobb területi különbségeket TC 3 A KKV-k versenyképességének növelése 4.sz. P. A tartós adminisztratív terhek akadályozzák a vállalkozások szélesebb körű együttműködését, ami hosszú távú negatív hatással van a jogosult terület gazdasági teljesítményére és vonzerejére. 5.sz.P. A technológiaátadási folyamatok és a KKV-k innovációs potenciálja nem megfelelőek. 6.sz.P. Habár a jogosult területen több iparág is jelen van, a szektorokra való összpontosítás hiánya megnehezíti az egész határon átnyúló régió komplex és koncentrált gazdasági fejlődését. 3. sz.l. A jogosult terület 4 milliós lakossága, amely 8 nagyvárost foglal magába, nemcsak egy potenciális közös piacot jelent, hanem egy versenyképes munkaerőkészletet is a KKV-k számára. 19

4. sz.l. A helyi KKV-k - hagyományos (részben mezőgazdasági) minőségi termékeire alapozvatöbbet adhatnának el termékeikből a szélesebb (határon átnyúló) régión belül, ami alapvető fontosságú a jogosult terület jobb gazdasági teljesítménye szempontjából. 5. sz.l. A létező vállalkozói infrastruktúra jobb kihasználása és, ha ez szükséges, új létesítmények építése a megfelelő helyszíneken a jogosult terület közös gazdaságának stabilitása és kölcsönös összekapcsolása érdekében. TC 4 Az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden szektorban 7.sz.P. A létező erőművek főként elavultak és csak ritkán hasznosítanak megújuló energiaforrásokat, ami növeli a jogosult terület energiafüggőségét. 8.sz.P. A közinfrastruktúra nem megfelelő energiahatékonysága növeli a jogosult területnek az energiaforrásoktól és energia-behozataltól való függőségét. 6. sz.l. A jogosult terület figyelemreméltó geotermikus, nap-, szél-, víz- és biomassza-energia kapacitással rendelkezik, ami jelentős potenciált kínál a megújuló energiaforrások jelenlegi szerény részarányának növelésére a teljes energiafogyasztáson belül (amely sokkal alacsonyabb a terület magyarországi oldalán). TC 5 A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése; kockázat-megelőzés és kezelés 9.sz.P. Természeti katasztrófák és civilizációs eredetű veszélyek fenyegetnek településeket (pld. az árvízveszély 376 települést fenyeget, beleértve ezek lakosságát, vállalkozásait és mezőgazdaságát, ami állandó bizonytalanságot és anyagi károkat okoz). 10.sz.P. A jogosult területen a nyári időszakban a középhőmérséklet jelentős növekedésére, a fagyos napokon pedig jelentős csökkenésére lehet számítani, ezen kívül a nyári hónapokban a csapadékmennyiség hirtelen változásaival is számolni kell, ami a mezőgazdaság és más ágazatok magasabb szintű alkalmazkodását teszi szükségessé. 7. sz.l. A lakosság növekvő érzékenységet mutat a környezeti problémákkal szemben, ami jelentős ösztönző tényező a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra és az azzal kapcsolatos kockázat-megelőzésre. 8. sz.l. A vészhelyzetre való reagálás, katasztrófa-megelőzés és kezelés mindkét országban jól működő szervezeteken nyugszik, amelyek hagyományokkal rendelkeznek az együttműködés terén; ez jó alap lehet a jövőbeni hatékony határon átnyúló, akár több területre kiterjedő együttműködéshez is. TC 6 A környezet megőrzése és védelme és forrásfelhasználás hatékonyságának növelése 10.sz.P. A mezőgazdaságban, erdészetben, szállításban, bizonyos iparágazatokban és a turizmusban megjelenő növekvő emberi tevékenység, valamint a háztartási szilárd hulladék mennyiségének növekedése veszélyeztetheti a természetet (légszennyezés, vízszennyezés, a biodiverzitás megszűnése stb.), ami az életminőség romlásához vezet. 12.sz.P. A látnivalók megközelítésére szolgáló tömegközlekedés elégtelensége, a turisztikai infrastruktúra, szolgáltatások és programcsomagok hiánya csökkenti a jogosult terület vonzerejét és megnehezíti a kiegészítő attrakciók közös kifejlesztését. 13.sz.P. A jogosult terület gazdag felszíni vizekben - ezek mennyiségének és minőségének a megőrzéséhez koordinációra és jelentős forrásokra van szükség. 9. sz.l. A közös természeti kincsek, elsősorban a víz- amennyiben megfelelően védik és kezelik- a jogosult terület fontos közös vagyonává válhatnak a felszíni és felszín alatti vizek 20