Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DOGMATIKA V. A SZENTLÉLEK KEGYELME ELSŐ RÉSZ PNEUMATOLÓGIA MÁSODIK RÉSZ KEGYELEMTAN 2008 A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg.
ELSŐ RÉSZ PNEUMATOLÓGIA
Bevezetés 1. Bevezetés A II. Vatikáni zsinat elsődleges célja: az egyház megújítása. Ehhez vissza kellett menni a forrásokhoz: Krisztushoz és az ősegyházhoz. Így fedezik föl a Szentlelket: 1. Megtapasztalják működését a zsinaton 2. VI. Pál: ki kell dolgozni a teológiáját (a pneumatológia új!) 3. A megújulási mozgalmak elevenítő hatása a régi elv itt is érvényesül: lex orandi, lex credendi : az egyház imádsággal átjárt élete a hitnek forrásává lesz. 2. A Lélek titka 2.1. Istenkapcsolatunk bizonytalanságai: Isten hatalmasan, mégis láthatatlanul kormányozza a világot, távolról, mégis közvetlenül megtapasztalhatóan intézkedik. Ez érvényesül a nagy világeseményekben és az életemben is Miért nem beszél világosabban? de végső soron a legfontosabb: a saját utam Istenhez, a mi utunk Istenhez. Hatása olykor összetéveszthető: sok hamis próféta 2.2. A Biblia egyértelmű, mégis talányos: Számtalan, egymásnak ellentmondó kép róla, de ő maga elmondhatatlan: víz, tűz, szél, lehelet, a Jordánnál galamb. Mindig dinamikus, mindig mozgásban: élő vízforrás, tüzes nyelvek, szélvész, galamb, mely leszáll. Nem testesül meg, nem szólal meg: nem lesz emberré, sem emberi szóvá. Mégis ő van ott Isten minden művében: a teremtéstől a beteljesülésig, bár rejtett, érinthetetlen, megfoghatatlan marad: A szél ott fúj, ahol akar. Hallod zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy. Ez áll mindarra, ami Lélekből született (Jn 3,7). 2.3. Istenkapcsolatunk hordozója és titka ő: a legnyilvánvalóbb titok, a legtitkosabb evidencia. Ő a kinyilatkoztatás, de nem a kinyilatkoztatott. A Fiú nyilatkoztatja ki az Atyát, de a Lélekben. Az Atya küldi, majd támasztja fel a Fiút, de a Lélekben. Ő Isten legbensőbb titka: az Atya és a Fiú kölcsönös szeretete. Isten üdvözítő misztériuma: az üdvösségtörténet mozgató ereje. 2.3.1. Isten legbensőbb titka: az immanens Szentháromságban Személy, de sajátosan feloldódik a másik két isteni személyben. Az Atyának arcot képzelünk, a Fiúnak is. A Léleknek nem. Az Atya a magát öröktől adó Isten. A Fiú az Atyát öröktől befogadó Isten. A Lélek kettejük kölcsönös szeretete, ajándéka: egymásnak, s a világnak: Isten mint ajándék. Isten legbensőbb titka, amelyik ugyanakkor a legnyilvánvalóbb misztérium: a szeretete, amely kiárad a világra, a szívünkbe: (Róm 5,5). Ő a kegyelem, aki által Isten kegyelmes, az üdvösség, aki által Isten a megváltó, A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 2
a misztérium felhője, amelyben fénylőn ragyog Isten szeretete, nem beszéd, de hang, amely felismerhető, s a beszédet hordozza. 2.3.2. Ő Isten üdvözítő misztériuma: az üdvösségtörténet mozgató ereje: az ökonomikus Szentháromságban Közvetítő Isten és a világ, Isten és az ember között, Krisztus által. Az Atyát elképzeljük, teremtőnek, bölcs, idős, mégis ereje teljében lévő embernek. A Fiút Jézusban, emberként. De mindketten a Lélek által vannak velünk kapcsolatban! A Lélek az, aki bennünket megnyit befogadásukra, aki bennünk hisz, imádkozik, szeret, remél: Freudék: tudat-alatti kereszténység: a Lélek a tudatunk igazi mélye: Isten nagyobb a szívünknél, intimior intimo meo. Megismerése: Nem fogalmakkal ismerhető meg, hanem belső tapasztalattal. A fogalmakra törekvés paradoxonokban végződik. Viszont: megismeritek, mert bennetek lakik (Jn 14,17). Nüsszai Szent Gergely: minden fogalom csak bálványt készít róla. Baszileiosz: Megközelíthetetlen, de jóságánál fogva megérthető. Kimondhatatlan sóhajtozásokkal szólal meg szívünkben (Róm 8,23 24). Senki sem érti, mert titokról beszél (1Kor 14,3), a világ legnagyobb titkáról, amely Isten legmélyebb titka. Nem kívülről szól, hanem belülről érint: a tőle kapott kegyelmi intuícióval értjük, tapasztaljuk: Ő a szeretet, élet, cselekvés; érjük be azzal, hogy szeretünk, élünk, cselekszünk vele. Hilarius: Rákényszerülünk, hogy kimondjuk a kimondhatatlant... nyelvünk gyöngeségét ki kell feszítenünk a kimondhatatlanig... aminek a szív hívő bensejében elrejtettnek kéne maradnia, azt most kitesszük az emberi szó veszélyeztetettségének. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 3
1. A Lélek az Ószövetségben A választott nép Isten gondoskodó erejét tapasztalja meg: a Mindenhatót működésben. Tetteinek láttán: Nagy az Úr, a mi Istenünk! [Az Újszövetség majd ehhez csatlakozik: Jézust feltámasztotta az Úr: Nagyszerű erejének hatását Krisztuson mutatta meg, amikor halottaiból feltámasztotta (Ef 1,17). Ezt a Lélek által hajtja végre, a Lélek támasztja fel (Róm 8,11). Gyöngeségéből ugyan megfeszítették, de Isten erejéből él (2Kor 13,4). A Lélek életre keltette (1Pét 3,18).] Az Ószövetség legelső felismerése: Jahve hatalmas és jóságos: erős karral kivezetett Egyiptomból, bevezette népét az Ígéret földjére. Erős kézzel és kinyújtott karral, félelmetes módon, jelek és csodák közt (MTörv 26,8). Utóbb eszmélnek rá, hogy ez már a Lélek működése volt, közvetlenül. Jahve mellettük áll, az érdekükben beleavatkozik a történelembe, anélkül, hogy fönségét, transzcendenciáját feladná. 1. Korai Lélek-tapasztalat: Isten ereje megragad egyeseket, átmenetileg: karizmatikus vezetők, bírák, pl. Sámson: erődemonstráció megragad, odalök, úrrá lesz rajta szinte mesehősként: oroszlánt tép szét, kidönti a ház oszlopait Isten erejével, de amikor elfordul tőle az Úr, elveszti erejét. A veszélyben a ruah segít: az ember nem önmagában, hanem a Lélek erejében cselekszik. Bizalmunk a Gondviselésben! Nem: mit akarok én? Hanem: mit akar Isten? 2. A királyság korától: Már nem elragadtatás, hanem fölkenés, tartósan: Saul ( Amikor Saul meghallotta a hírt /Jábes városáról az ammoniták veszedelmében, leszállt rá az Úr Lelke. 1Sám 11,1 13) Dávid ( Az Úr Lelke attól a naptól fogva Dávidon volt ) politikai Lélek A győzelem Jahvétól! Jahve a harcok Istene Majd: tekintéllyel végzett igehirdetés és irányítás. Dávidtól: a ruah maradandó adomány lesz Jahve kiválasztottjának, a királynak. de: 1. A király válhat bűnössé, az Úr meg is vonhatja Lelkét, mint Saultól. 2. A valódi jövendölések túlmutatnak a konkrét királyon. 3. Próféták Lélek-tapasztalata: Ezekiel, Izajás: a prófétán megnyugszik az Úr Lelke, s kinyilatkoztatja magát: Akkor rajtam volt az Úr Lelke, és azt mondta nekem: Mondjad, így szól az Úr! Az extázist gyanúsnak tartják! Lehet csalás is! Mózes alakját prófétává stilizálják. Egész történelmük: A Lélek életrajza. 3.1. A fogságban a Lélek: teremtő és újjáteremtő életerő. Összekapcsolódik a szóval. A teremtő szó és Jahve teremtő ruahja összekapcsolódik. Ha kiárasztod lelkedet, létrejönnek, és megújítod a föld színét. Papi teremtéstörténet: Isten Lelke ott lebeg a vizek fölött. Az egek az Úr szavára lettek, szája leheletére az ég seregei. Az ember Isten ruahjából él. Ruah: kölcsönös nyitottság, kapcsolat, a világ és Isten egymásra nyitott. A ruah: ajándék, amellyel Isten az ember felé fordul, s felhatalmazza az életre. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 4
Nemcsak a semmiből teremt életet, de a halottakat is életre kelti. Isten Lelke a halál és az élet határmezsgyéjén. Iz 62: Építsd újjá a romokat! 3.1. A fogság után eszkatologikus távlatokban: 1. A Messiás személye Isten Fölkentje, Jahve szolgája: Az Úr Lelke rajtam. nem királyi hatalom, hanem a szegények felkarolása 2. A messiási közösség mindenkit, végleg közösségébe vonz: új lelket adok... A nép a Lélektől áthatott közösséggé válik. Akkor majd tiszta vizet hintek rátok... Új szívet adok nektek, és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek, és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek, és szemetek előtt tartsátok törvényeimet, és hozzájuk igazodjatok. Abban az országban laktok majd, amelyet atyáitoknak adtam, s az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek. (Ez 36,24 28.) Kiárasztom lelkemet minden testre... sőt még a szolgákra és szolgálókra is kiárasztom lelkemet azokban a napokban. (Joel 3,1 3) A jahvista hagyomány: A Léleknek ereje van ahhoz, hogy a bensőnket átformálja. Tiszta szívet teremts belém, Istenem, új lelket adj belém! Ne fordítsd el tőlem arcodat, és szentlelkedet ne vond meg tőlem. 4. A hellénizmusban a Lélek: megszemélyesül, a bölcsességgel azonosul. Gonosz szándékú lélekbe nem tér be a bölcsesség... Emberbarát lélek a bölcsesség... Mert az Úrnak lelke betölti a földkerekséget, tud minden szóról. (Bölcs 1, 4 7). Benne ugyanis lélek van, amely értelmes, szent, egyetlen, jótékony, emberbarát, mindenható, mindent lát, és áthatja a szellemet. Hiszen Isten erejének lehelete és a Mindenható dicsőségének tiszta kicsordulása... Az örök világosság kisugárzása, és az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása... Isten csak azt szereti, aki a bölcsességgel él. (Bölcs 7,22-26.) Isten bölcsessége rendezi az egész világot, erre hajlítja az ember szívét. Bölcsességet adtál, és elküldted szent lelkedet. (Bölcs 9,17). A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 5
2. A Lélek az Újszövetségben 1. Lélek az Isten a/ Nem evilági, hanem transzcendens, b/ ugyanakkor nyitott az emberre. Ez szabja meg Isten kapcsolatát velünk, s a mienket ővele. Az Ószövetség ezt kettős paradoxonnal fejezi ki: Dicsőség és szentség: távoli de szeretet: közel jön. A/ A Dicsőség Lelke: Isten maga, lényének ragyogásában, végtelen misztériumának megnyilatkozásában. A fényes felhő: Isten hatalmas és titokzatos jelenléte. A Szentség Lelke: Isten istenvolta, létének transzcendens teljessége: szentsége. Az Ószövetségben későn jelentkezik (bölcsességi könyvek): Iz 6,3: Szent, szent Isten vagyok, és nem ember. Mindenestül felülmúlja a világunkat. A tökéletességről, az odatúlról nekünk csak közelítő sejtésünk van. B/ Mégis közel jön: Nem hagyja el a transzcendenciáját, mindenható erejével mégis kilép önmagából, teremt, kinyilatkoztat, kommunikál, egységre lép az emberrel: isteni lélegzése, cselekvése: a Lélek Isten extázisa, hatékony, az embert megteremtő és átformáló ereje. Teremt, életre kelt, életet ment, életet alakít: Krisztus dicsősége kisugárzik a hívőkre, s átalakítja őket lelkivé: Szentek legyetek, amint én, az Úr, szent vagyok. Nüsszai Gergely: a Szentírás a Lelket hívja dicsőségnek: A dicsőséget, amelyet nekem adtál, odaadtam nekik: Vegyétek a Szentlelket. Mi mindnyájan födetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét, és dicsőségről dicsőségre ugyanazon képmássá változunk át az Úr Lelke által. (2Kor 3,17). A rólunk gondoskodó Istennek nemcsak az a célja, hogy kimentsen a bajból, hogy jó sorunk legyen, hogy minőségileg magasabb életszínvonalat, létállapotot adjon, hanem hogy eggyé legyen velünk, s mi eggyé ővele: átalakulva az egységben. A Lélek átjárja a hívőket, és átalakítja őket a dicsőségbe: bennük a Lélek foglalója, ígérete, születőben van bennük a dicsőség, fokról fokra asszimilálja őket, szocializálja, végül pedig beöltözteti Krisztus dicsőségébe, feltámadásának erejével. Ez az átalakítás a Lélek műve: Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által megerősödjetek... (Ef 3,16). Isten misztériuma, paradoxona: a Magasságbeli leszáll; Isten megistenít; az Abszolút hatalom nekünk ajándékozza magát; a Szent megszentel; Isten bensője közli magát. 2. Mindez Krisztusban megy végbe: ő Isten kinyilatkoztatója, tolmácsa, egzegétája. a/ Benne Isten, történetileg foghatóan, közénk jön, feltárja önmagát, belső lényegét, célját, emberi nyelvre fordítja Istent. Ahogyan ő van és viselkedik, úgy van és viselkedik Isten: gondoskodó, jóságos, együtt érző. A kinyilatkoztató Jézus maga a kinyilatkoztatás tartalma: szeretete kiáradt szívünkbe. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 6
b/ Ő maga tehát az ajándék is, Istennek emberi szóval, a halálig tartó odaadásban végigélt emberélettel kifejezett szerelmes vallomása. A Fiú öröktől az Atya kifejezése és megnyilatkozása, Isten önközlése. Ennek legfőbb kifejezése a szenvedése: úgy szerette Isten a világot : a kereszt Isten egzegézisének a csúcsa. Isten a szívét tárja fel és adja oda Krisztusban. c/ Értetlenségbe, sőt elutasításba ütközik: vö. tanítványok: Ők azonban mit sem értettek ebből. Ez a beszéd homályos volt előttük, és nem értették, hogy mit akar vele mondani. (Lk 18,34). Még a feltámadást sem fogadják el: A tizenegynek, amikor asztalnál ültek... szemükre vetette hitetlenségüket és szívük keménységét, mert nem hittek azoknak, akik őt feltámadása után látták. (Mk 16,14) d/ Maga ad példát a hitre, s Máriát nemcsak anyjául választja, aki méhébe fogadja, hanem a hívő befogadás mintájának is, aki szívébe fogadja. Jézus és Mária hitével kell befogadnunk az Atyát. 1 e/ Ez a Lélekben folytatódik igazán: amikor már nemcsak példát ad, hanem maga áll a helyünkbe és megcsinálja. Rájuk leheli a Lelket. A tanítványok bevezetése a teljes igazságba határtalan folyamat, amely nem végződik be a földön. A Lélek folytatja a megtestesülést: Krisztus képemását faragja ki a hívőben. 3. Jézus: a Lélekkel eltelt Messiás (szinoptikusok) a Lélek erejében cselekvő Isten Szolgáját mutatják be. a/ Jézus megkeresztelkedése Mk evvel indítja evangéliumát (1,9-11). A Lélek első megtapasztalása. Az ég megnyílása a végső idők jele (Mt 3,13). Az egek felszakadnak (szkodzomenusz): vö. Iz 42,1. Az ószövetségi hagyományok felidézése: Jézus: a végső idők Lelkének hordozója. Te vagy. (Máténál kijelentés másoknak, a tanítványoknak: Ez az Erre utal már az első mondatban a Krisztus név is. A Lélek: eszkatologikus ajándék, amelynek erejével a Messiás működni kezd: Szentlélekkel és tűzzel keresztel. Akire látod, hogy rászáll a Lélek és rajta marad, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom róla: Ő az Isten Fia (Jn 1,34). A Szentlélek említése Márknál később csak: 3,28sk; 13,11. Máté is csak kevésszer említi. De közös bennük az Ószövetség nyomán: az Úr szolgáján jelenlévő erő. A megkeresztelkedés párhuzama: a keresztelési parancs (Mt 28,19) a Szentlelket is említi az Atya és a Fiú mellett. Márk és Máté viszonylag ritkán tesznek említést a Lélekről. 2 Az ószövetségi Lélek-hagyományt folytatják, utalva a messiási végső idők eljöttére. b/ Fogantatásakor, születésekor: az első keresztények vallják meg hitüket: Jézus, aki Máriától születik, öröktől fogva Isten Fia: Lk: angyali üdvözlet. A Szentlélek száll le terád, és a Magasságbeli ereje beárnyékoz. (1,35: beárnyékoz: a ruah lebegése.) Mt 1,18.20: Mária a Szentlélektől van áldott állapotban, de szűzen! Dávid nemzetségéből, de Isten erejéből: üdvösséghozó. Nem mitologikus apa!! Benne: az Immanuel:...Veletek vagyok minden nap a világ végéig. 1 II. János Pál pápa: Redemptoris mater, SZIT, Budapest, 1987. 15. sk. A kegyelemmel teljesség, amelyet az angyal hirdetett, azt az ajándékot jelenti, amely maga az Isten; Mária hite, amelyet Erzsébet a látogatáskor magasztalt, azt mutatja: hogyan válaszolt a názáreti Szűz erre az ajándékra. 2 Schütz, Christian: Einführung in die Pneumatologie, Darmstadt, 1985. 157. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 7
c/ Nyilvános működése alatt: 1. A Lélekkel eltelve megy a pusztába, lép fel a zsinagógában. A Lélek atmoszférája veszi körül, de nem egyszerűen karizmatikus, próféta. Ő a Lélekkel fölkent messiás, istenszolga (ApCsel 4,27; 10,38). Eltelve Szentlélekkel ( plérész ): a Lélek maradandó jelenléte! Kezdettől birtokolja a Lelket, feltámadása után átadja tanítványközösségének. Az örömhír prófétai igehirdetésre küld: 4,16-3. Nyomatékozza: 12,4-12. A démonok kiűzése: a baszileia jelenléte Isten ujjával (Lk 11,20 Q-ból), Mt 12,28 szerint Isten Lelkével. Rendkívüli ereje van. De nem él vele, ez mindig rejtett marad. A teremtéskor: Isten parancsolt; Jézus: kérlel. Hatalommal tanít, mégse kényszerít senkit. 2. A Lélek nemcsak Jézus tevékenységének hatékonyságát mozdítja elő, hanem egészen bensőségesen összeköti az Atyával: A Lélekben ismeri Jézus az Atyát, s kap felhatalmazást arra, hogy az Atyát hirdesse, megdicsőítse, s a Művet bevégezve elküldje a Lelket. Abban az órában felujjongott Jézus a Szentlélekben, és így szólt: áldalak téged, atyám... (Lk 10,21). Az Atya igazi ajándéka a Lélek: őt kell kérni: Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle (Lk 11,13). 3. A feltámadt Krisztus felmagasztalásának erejével elküldi a Lelket a világba és az egyházba, hogy a/ egyre jobban megismerjük és befogadjuk, b/ egyre jobban átalakuljunk: megszentelődjünk a Lélekben, megigazuljunk a Lélekben (Róm 15,16), c/ egyre hűségesebben és hitelesebben tanúsítsuk kifelé is: A Szentlélek abban az órában megtanítja nektek, mit kell mondanotok. (Lk 12,12). De a Lélek nem új értelmezése Istennek, hanem csak véghezviszi az első és egyetlen értelmezést. Amikor eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog szólni, hanem azt mondja majd, amit hall... Ő majd megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit kijelent nektek. Minden, ami Atyámé, enyém. (Jn 16,13-15). A Lélek Isten ajándéka (Lk 11,13: Isten megadja azoknak, akik kérik (a Miatyánkban: Jöjjön el a te Szentlelked, és tisztítson meg minket. Húsvét előtt Jézus az Atyától jött lélekhordozó. Felmagasztalt Úrként: a Lélek osztogatója (Lk 24,49; ApCsel 2,33). Benne maga a felmagasztalt Úr találkozik övéivel. 4. Az első keresztények tapasztalata: Az Ószövetség kettős pneumatikus alapvonalát, két nagy reményét a pneumatikus húsvéti tapasztalatokban látják beteljesülni: 1. Eljön a Lélekkel eltelt Messiás, a végső idők prófétája. Jézus ez a Lélek által felkent Messiás. 2. Az eszkatonban mindenkit betölt az Úr Lelke. Ők az Isten Szentlelkével megajándékozott nép. Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki ezt kiáltja:»abba, Atya!«Szinoptikusok és ApCsel: Jézus a Lélek hordozója; benne a Lélek működése. Pál, János: a Lélekben nekünk ajándékozott új teremtés és újjászületés A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 8
5. Apostolok Cselekedetei: A feltámadás után egyre többször tapasztalják meg a Lélek jelenlétét. A pneuma szó 68-szor fordul elő. A pünkösd: a zsidóknál aratási hálaünnep. Itt: különös erő, amelyet a megígért Szentléleknek értelmeztek, és a végidők beteljesedését látták benne: Joel 3,1-5. A megtért és Lélekkel eltelt emberek maguk is tanúvá lesznek. Lukácsnak a Lélek és a prófétai igehirdetés a fontos, nem annyira a keresztség. Pünkösd után a Lélek a keresztséghez kapcsolódik. De az megelőzheti (2,38; 19,2) és fordítva (1,44-48), lejátszódhat egyszerre (9,17) vagy külön (8,14-17). Kézrátétellel is átadják (8,14-18; 19,1-7). De imádság előzi meg, a Lélek fölött nincs rendelkezési joguk. Csak az egyházhoz kapcsolódnak. A szentháromságos kapcsolatok itt sem tisztázódnak, de külön cselekvő alanyként szól a Lélekről. Aki a hitre eljutott, az eltelik Szentlélekkel. A Lélek jelen a közösségben 1Kor 6,12-20. nők is megkapják: ApCsel 2,17sk, vö. Joel, a hit ereje, bölcsesség: 1Kor 12,8sk, a törvény pneumatikus kezelése 1Kor 10,3sk, ApCsel 18,24sk, bátorítás a hitről szóló tanúságtételre: Mk 13,11 A Lélek fellépése (Jézus mellett): Róm 8,16.27. A Lélek vezetése ApCsel 8,39sk 6. Pál evangéliuma az elevenítő Lélekről: Személyesen nem ismerte a földi Jézust. Teológiájának központjában a feltámadt megfeszített Istenfia áll. 6.1. A Lélekben feltámadt és benne működő Krisztus szolgálatában: a pneumatikus létben feltámadt Megfeszített új életet tesz lehetővé: aki az Úrhoz kapcsolódik, az egy Lélek ővele. A Lélek funkciója, hogy Krisztusra mutasson. Ez az új élet: Krisztusban, a Lélekben való. De Krisztus és a Lélek mégsem egyenlő, s a Lélek nem újabb megváltó (Róm 8,1-11.) Csak dinamikus azonosság, közös működés a megdicsőült Úr és a Lélek mint eszkatologikus ajándék között. De Pál nem tisztázza pontosan a különbséget. 3 Krisztus hatékony cselekvése a Lélek, amely a feltámadásból fakad. A Feltámadott Megfeszített a Lélekben működik övéi között, akik Krisztus által a Lélekben tapasztalják meg Isten eleven jelenlétét. Az Úr azonban Lélek (2Kor 3,17). A gnózis szerint a pneumatikus természet eleve adott az emberben, a megváltás csak közvetíti ennek megismerését. Minden gnosztikus része az egyetemes Krisztusnak, a pneumának. Pál szerint az ember nem autonóm, hanem mindent Istentől kap, a szóma pneumatikon csak a feltámadásban lesz osztályrészünk. Átveszi a gnosztikusoktól a pneumatikosz pszüchikosz ellentétet: 1Kor 2,13-15. De alapvetően eltér a gnosztikusoktól: az ember ajándékba kapja a Lelket, az ember egyedül a hit által üdvözül. Isten megismerése a Lélekben történik (1Kor 1,5). A Lélek értelmezi, fejti ki Isten akaratát, üdvözítő tervét (1Kor 2,11sk; Ef 1,17sk). 3 Schütz: im. 165. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 9
6.2. A hit és az üdvösség Lelke 6.2.1. A hit adománya (2Kor 4,13) 2Kor 3: aki a hitben elfogadja, hogy Krisztus megszabadított, az megkapja a Lelket (Gal 3,13). A hit is, a Lélek is Isten adománya. A hit adománya. De feszültség: az eszkatonban mindenki részesül belőle, most még nem. Aki megkapta, annak törekedni is kell rá, fáradozni érte. Köztes lelkiállapotban élünk (a Lélek: jelen adomány, a jövő záloga). 6.2.2. A hívők életelve: Alternatíva, döntéshelyzet: a test vagy a lélek szerint élünk-e: A test: a magának élő, magába zárkózott, önigazoló ember. A Lélek ebből szabadít ki, új életlehetőséggel ajándékoz meg. Igent kell mondani Isten erejére, megnyílás Istenre és az embertársra. Aki megkapta a Lelket, az éljen a Lélek szerint: Gal 5,22sk. A Krisztusban-lét: Ontikus állapot és etikai tájékozódás. Pál szembeállítja a test cselekedeteit a Lélek gyümölcseivel. A Lélek megszabadít a törvénytől, a betűtől: nem a mi teljesítményünk, hanem Isten a fontos: 1Kor 6,11. A megigazulás egyedül Istentől való, aki Krisztus és a Lélek által ezt kezdeményezte. Az agapé a hatékony hit, a Lélek első ajándéka. megszabadít a haláltól, a bűntől, önmagunktól: átlép társadalmi struktúrákat, egyéni lelkesedéseket: egyetemes. élet halál, lélek test, megszabadulás rabság, megszentelődés romlás. Gal 2,11-4,7; 2Kor 3,6-8; Gal 4,8-11; 3,16-21; 5,13-26. 6.2.3. A szeretet ajándéka. Isten szeretete kiáradt szívünkbe: Róm 5,5. A szeretet Lelke: Róm 15,30. Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai: Róm 8,14. 6.3. A Lélek működése Krisztus testében Aki Krisztussal feltámadt és megkapta a Lélek új életét: tagjává lesz Krisztus testének: sorsközösség Krisztus és az egyház között. Az egyházban van jelen, általa lesz a Lélek szentségévé, új életre képesítő erejévé: a Lélek az egyházban és közösségeiben hat. Felhasználja a keresztséget, az úrvacsorát, az igehirdetést. Mindenki lelki ember, saját karizmával (lásd Róm 12,6-8; 1Kor 12,8-10; Ef 4,11). A karizmák 3 csoportba oszthatók: 4 a/ Különféle adományok, amelyek olykor gondot is jelentenek Pálnak: prófétai beszéd, intés, tanítás, kinyilatkoztatás, glosszolália (ezt az utolsó helyre teszi!) b/ Sajátos tevékenységek: ApCsel 3,1-10. Sajátját is ide sorolja Pál! c/ Nem feltűnő, hanem rendes ajándékok: c/1. A Lélek adományai nemcsak rendkívüliek, hanem keresztény alapmagatartások is (pl. diakonia, a törekvés a keresztény életre) c/2. A hivatali funkciók, megbízatások is lelki adományok. Minden karizma: részben ajándék: a bölcsesség, az ismeret közvetítésére, beteggyógyításra, szellemek megkülönböztetésére, segítésre, vigasztalásra, szolgálatra. feladat: apostol, próféta, tanító, evangelista, elöljáró, pásztor. 4 Stubenrauch, Bertram: Pneumatologie die Lehre vom Heiligen Geist, in: Beinert, Wolfgang: Glaubenszugänge, Paderborn, 1995. Bd. 3. 44. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 10
Megkülönböztetésük: A szellemek megkülönböztetésében, a karizmák megítélésében nem a rendkívüliség a fontos, hanem a hit, a misszió, önmagunk felajánlása. A karizmákról: Róm 12, 1Kor 12. Közös forrásuk: Krisztus és az ő Lelke (1Kor 12,3). Közös elvük: a szeretet (1Kor 13,13) építse az egyházat (ide sorolja a vezetés karizmáját is). A karizmák és a Szentháromság: Pál a különböző adományokat a 3 különböző isteni személynek tulajdonítja: sokféle kegyelmi adomány, de egy Lélek, sokféle szolgálat, de egy Úr; sokféle csodajel, de egy Isten, aki mindent mindenben cselekszik (1Kor 12,4 6). 6.4. Teremtő és újjáteremtő Lélek Róm 8, 19-23: teremtésteológia: egyetemes horizonttal. Alapja: Krisztus feltámasztása: Róm 8,11. Ebből születik az új emberiség: Róm 8,15-17. Új imádságban, communióban, Eucharisztiában. Ki a Szentlélek? Egységben van az Atyával és a Fiúval, az ő adományuk. Kilétét, személy voltát Pál nem egészen tisztázza. Személytelen : bölcsesség, erő, a fiúság lelke. 1Kor 2,10-12. Keverten használja: Isten Lelke, Krisztus Lelke, az Úr Lelke, a Fiú Lelke. De: cselekvő alany is a megszabadításban (Gal 4,5-7), karizmákat ajándékoz, közbenjár, inspirál, gondolkodik, tanít, imádkozik (Gal 4,6; Róm 8,26sk). Akar (1Kor 12,11), bennünk lakik (1Kor 3,16). Cselekvéséből következtethetünk a cselekvőre. Isten eszkatologikus adománya, de nemcsak bizonytalan valami. A Lélekben tapasztaljuk meg Isten felénk fordulását, új életet adását, kapcsolatlehetőségét. A Feltámadt megfeszített a Lélek által fűz magához és egymáshoz. 7. János: az Igazság Lelke Pál mellett a másik nagy pneumatológus. Dualizmusa: test lélek 3,6. Szavaim: Lélek és élet 6,63sk. 7.1. Jézus életében A Keresztelő tanúsága (1,26sk). A tanúságtételhez kapcsolódik a Lélek: 1Jn 5,6-8. A Lélek élő vize: 7,38-39.; 4,13sk. A víz gyakori szimbólum: 4,14: szamaritánus asszony; 7,37sk: aki szomjazik... Kilehelte Lelkét: nem mondják a halálra! Vö. 19,34; 1Jn 5,6-8.: feltámadás, megdicsőülés, a Lélek átadása.: 2,21-23., lezárja, amit 1,33 kezdett. 7.2. Búcsúbeszéd (14-16): A 14-16. fejezet három szempontból szól a Lélekről: funkciója lényege eredete. 5 7.3. A másik Vigasztaló (az első: Jézus: 1Jn 1,21): Jézus védőügyvédje (advocatus), erősítője, tanácsadója a világgal folytatott perében. Paraklétosz-mondások (5): 14,16sk.: ígéret, hogy eljön. 14,26: funkciói: tanít és emlékeztet. 15,26sk: tanúságot tesz Jézusról. 16,7-11. Jézus elmenetele kell ahhoz, hogy a Vigasztaló eljöhessen. Külső tevékenysége; vö. 8,21-47: fölfedi a világ bűnét. 16,13-15. A Lélek lép Jézus helyére, és folytatja kinyilatkoztató tevékenységét. Mindezek alapján a közösség egészen Jézus oltalmában tudja magát: nyáj, szőlőtő. A Szentlélek: az eljövő, mégpedig lényegénél fogva, folyamatosan. 5 A búcsúbeszéd táblázatos elemzését lásd: Hilberath, Bernd Joachim: Pneumatológia, in: Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve, Budapest, 1996. 1. kötet, 514. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 11
Jelen-múlt-jövő összefonódik. Jövetele utal a nagyobbra való nyitottságra. Kérni kell eljövetelét: 4,9sk; 16,23sk. Veni, Sancte Spiritus. Csak kérő formában beszélhetünk a Lélekről. Ez embernek nem egyik mellékes és lehetséges tette a kérés, hanem lényegénél fogva kérés. A kérés mértékétől függ a befogadás: akkor sem szűnhet, ha megjött a Lélek. Eredete: az Atyától, a Fiú által. De Jézus korát folytatja, nem kezd újat: emlékeztet rá, tanúskodik róla, abból vesz, amit a Fiú az Atyától kapott (16,14sk). Feladata: Az Igazság Lelke: tanú Jézus mellett, elvezet a teljes igazságra, megdicsőíti a Fiút. De nem hoz új tanítást, hanem Jézusét. Mégis arctalan marad: tettekben nyilatkozik meg. Tevékenységében oldódik fel. A tanítványokban is: 1Jn 4,11sk. A Lélek Isten egzegétája. 7.4. Éltető Lélek Pál: Krisztusban, János: a Lélekben. Az újjászületés felülről történik, a befogadás és válasz szabadságában, nem automatikusan. A bensőnkben jelentkezik, de kifelé, az élet tanúságtételében igazolódik. Az életet a Lélek teremti. Az élet = Isten ismerete. A Jézusba vetett hitben valósul. Egészen Isten ajándéka. Isten műve: az ember a hitben eljut Jézushoz. A keresztség: újjászületés a Lélekben (Jn 3,1-3). A hitre térés: új teremtés, feltámadás a halálból (7,38sk). Istent, Jézust csak Lélekben és igazságban imádhatjuk (4,23). Isten a Lélekben adja magát nekünk, benne van hozzá szabad utunk. 7.5. A Lélek viszonya az Atyához és a Fiúhoz: Az Atyát és a Fiút is ő kapcsolja össze. Itt a leginkább: személy. Az Atya és a Fiú lelke. De anakronisztikus volna a későbbi kifejlett szentháromságtant már itt elvárni. Ehhez az kell, hogy a teológia ne triadikusan, hanem trinitáriusan gondolkodjék. De ez már csak az Újszövetség kora után. A választ a hagyományban találjuk. Áttekintés a Lélek működéséről 1. A Lélek: kozmikus teremtő kiszámíthatatlan, irányíthatatlan, mégis valóságos, hatalmas: teremtő. Az ő tevékenysége van jelen mindenütt: Iréneusz üdvösségökonómiai víziója szerint az egész földkerekségre van elküldve, a végső időkben kiárad az egész emberi nemre. A megtestesüléssel egy emberként köztünk lakott az Isten Fia. A Lélekben lakást vesz Isten az emberben, teremtményében. A világ nagy isteni drámájában a Lélek a rendező, aki az igazság megismerésével megajándékoz, kinyilvánítja az Atya és a Fiú üdvösséges parancsait, minden nemzedékhez igazodva, ahogyan az Atya akarja. 6 Ez a belső dinamika, a világ belső mozgatója: a szeretet, mely mozgat napot, holdat s minden csillagot. Minden igazság tőle származik: a Lélek Istennek nekünk ajándékozott kegyelme, a tartós, dinamikus közbenjáró, Isten immanens, anonim jelenléte a világban. II. Vat. (GS 44): A Lélek működik a kozmoszban, szépségében, az ember társadalmi és kulturális tevékenységében, s a Szentlélek segítségével az egyház is tanulhat korunk sokféleképpen felhangzó szavából. 6 Irenäeus von Lyon: Adversus Haereses. Fontes Christiani 8/4., 1993. 33,7sk. Adv. Haer. IV. 33, 7sk. A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 12
2. A kinyilatkoztatás konkrét történetében: 2.1. Az Ószövetségben: karizmatikus megváltókat, prófétákat támaszt, leszáll a királyokra, főleg a szolga-prófétakirályra a végső időkben, végül: minden testre. 2.2. Az Újszövetségben: Szinoptikusok és ApCsel: Jézus a Lélek hordozója; benne a Lélek működése. Ő a Lélekkel eltelt Messiás. A Lélek leszáll Máriára, a Magasságbeli ereje berányékolja. Jézus a Lélek erejével eltelve visszatér Galileába (a megkeresztelkedés és a megkísértés után) Lk 4,14. Az Úr Lelke rajtam Lk 4,16; Iz 11,2 Isten fölkente a názáreti Jézust Szentlélekkel és hatalommal (ApCsel 10,38.) Hatalmas dolgokat művel, Isten ujjával, Isten Lelkével űzi ki az ördögöket (Lk 11,20; Mt 12,28). Feltámadása után megígéri: Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el a magasságból (ApCsel 1,8; Lk 24,49). Pál, János: a Lélekben nekünk ajándékozott új teremtés és újjászületés. 3. Az egyház életében: A Lélek hatékony jelenléte megmarad az egyházban is: szinte refrénként ismétlődik: Evangéliumunk nemcsak szóval jutott el hozzátok, hanem erővel, a Szentlélek kiárasztásával és mélységes meggyőződéssel (1Tessz 1,5). Az apostolok bátor bizalommal tettek tanúságot Jézusról, eltelve Szentlélekkel (ApCsel 4,31), Istvánt kegyelem és erő,... a Lélek töltötte el (ApCsel 6,8). Lelke által erősödünk meg belső emberré (Ef 3,16): ő hatalmat ad arra, hogy Jézust Úrnak valljuk (1Kor 12,3). A mindenség nemcsak sóhajtozik az üdvösségre, hanem dicsőíti is Istent. Valóban szent vagy Istenünk, és méltán dicsőít téged alkotásod, az egész teremtett világ. A Lélek működése kenotikus, rejtett, mégis nyilvánvaló. Az egyház tudja, kihez és ki által szól ez a hálaének, s szóhoz juttatja azt. Ez a kognitív kisebbség Evdokimov: azt tudjuk, hogy hol VAN az egyház, de azt nem, hogy hol nincs. Ráhábot és Bábelt azok közé sorolom, amelyek tisztelnek engem. Lám, a filiszteusok, a tirusziak, és Etiópia népe mind benne születtek. De Sionról ezt mondják majd: anyánk. (87. zsoltár) 4. Az egyes emberek életében: Lélek indít Isten szeretetének viszonzására Lélek az Isten: akik imádják, lélekben és igazságban kell imádniuk (Jn 4,23). A lelki templom átfogja az egész világot, egyedül Isten ismeri az övéit: Nem én vagyok-e az, aki az eget és a földet betölti? mondja az Úr (Jer 23,24.) Isten Logosza elhagyta a lélektelen hangszereket, a hárfát és a citerát, hogy a Szentlélek által az emberiségben összefoglalt egész világot egybehangolja; úgy használja azt, mint sokszínű hangszert, s énekével kísérve az ember hangszerét játszik Istennek. (Alexandriai Szent Kelemen) A teremtő Istennek terve volt azzal, hogy saját képmására és magához hasonlóvá alkotta meg az embert: ez a terv így fog egykor beteljesülni; mindazok ugyanis, akik az emberi természetben egyképpen részesednek, és Krisztusban a Szentlélek által újjászülettek, együtt szemlélve Isten dicsőségét, így imádkozhatnak: Mi Atyánk. (AG 7.) A Szentlélek kegyelme pneumatológia 2008. 13