Forrai Sándor:A magyar rovásírás elsajátítása (könyve nyomán) Fםררשן S,מגםרס^ A צש/שרס רסםה,ד\ר,ד קךדשח,א\א,דש (ל;ץהסק ץםצ,מ* 1
> ךקבלק ס ש ן \ צ א sz a i í m t אן< צש< צןא< ס\א< צשן< ןצש< שצן< צשצש< שצש< אשאש< ןססש< סןצשא< צשאשא< אןסאש>,אןסש< צשסשא > אשס \א ש אןסש אןסאש> ש צשצש צשאשא> ש אשאש ןאשא. > ךקבלק ג / ח ב מ ק d gy j c n e גשב< ק/קמ< ק/קג< מקחק< קגק< ק/< מק< גק< ןממקמ< בןבש< גקבן< גשמן< חשמן< צק//< שגחשצ> ןבש< חשח< מקס< ןמ/קמ< ק/קמ< ש מש/צשצש קממן שג> ןבש צש מק צקמחקמ> קגק צש סקגחקמ צק//קא$ 2
ת, ג, ך= > ךקבלק ת ט, ף ל r cs z á é k ר ר,ט< רףט< תקר< ט,ר< ר,ל< ל,ר< תשל< ףר< > ר,< טקמףס< צ,רא\ר< תשתןרש< תקמגרק< ת,ס,ר< ת\רש< סקרקמתק> צש/שרא< צשרשגןשל<,צמשל< ק/סקר< \רח,ל< /קרק צ,ר ןצרףצ אןט צש/שרמשל צש/שר,ט> ש מש/מףמףצ צש צ,רןש תשל שרשגרש קגק שגג ןגק ש בןאקר,גשא$ ןגק$ /קרק צק/קררק$ ןרףמ סקרקאמק צקממן> > ךקבלק ד ע ך ם = פ s g l o ó p ך=< ד=< > פ=< ךםפ< פ,ך< דםל< פ=ל< ע=ך< ד,ד< םלםך< לםרש< צשעש< פשךש< דםרםך< פםרםך< ל=רםד< לםרםד< משפםד< צקעםךג< קךס,ךך< ט,ר=ג=< תםפםרא< בןרצםד> ןדאקמ,ךגג צקע ש צש/שרא$ ס,ךך ש צשג,ר,ער=ך,ערש> ש צשרםד צקמאףמ סףפ ש א,ח>,רפ,ג קעףס משפ סקעקך> ש פשפש תןטצ,חש מש/םמ פםרםד> לשדד,מ צףע צש ןד דםל צש/שר ףך> שאןךךש שטטשך ש דםל פףמטטקך מש/םמ ח=ך עשטג,ךלםגםאא> 3
ל[ > ךקבלק ; נ ץ ] b ny ö ő ל[< > נ[ר;ל< ע[ט;ך< צקרקל< ל;נ< נ;ל< ל;ץ;ל< נ;ךףץ< נ,ץ,ס< ל;רנק< א;ר;ל< קך[ג;ל< ל;רצ;ך< לןשגאשל< ל;רץףל< ;ר;ל;ךא< נףלףנקמ< /ףלףץקמ< נןנםרנש> ש ץ,רםמ לקרקדלקג[ללקך ץ\רנ,אםרנש צק/קל> /[ט[מקל צןקך[ננ /[רנק לךך צקממן> גקנרקבקמנק לףמק צקממן ש א;ראףמקךצן קצךףלקלקא צקעאקלןמאקמן> ש צש/שרםל [דןג[ל =אש ש ל,רפ,א צקגקמבףנקמ ףך- מקל> שט ;ר;ל;ד;ל ק/צ,ד ל;ט;אא נףלקסקרט[גףדא ל;א;אאקל> נףלףד צק/ףנקמ שט קצנקרקל מקצטקאן ;מןדצקרקאק ק/רק ןמל,ננ /שרשפסןל> Átírási feladat Az ember mindig legyen tisztességes, szeretetre méltó. Légy igazságos, mert ez a legszebb emberi erény. Elődeinktől örökölt nemzeti értékeinket ismerni, ápolni kell,mert ez a jövőnk záloga. Az igazi barátság alapja a bizalom. Aki a boldogságot keresi, csak a szeretetben találja meg! Jöjjön áldás, kegyelem, segedelem az Istentől! 4
ך_ א_ ך_ ץ; > ךקבלק י כ ז _ h f ly ü ű י < כ < > > יקז< כ_ך< י ך< > יקז< ןז< צןז< א_רל< ןזקמ< םזשמ< כםזןל< י=זשע< ךקיקך< פקיקז< ד_זזקג< כ_ך_מל< כ א[י,ט< כ טכש< א טיקז< צףז_ךיקא< כקך_ךיקא> נקאיךקמ סםךע,זש$ י ךף/ ישט,גמשל רקמג_ךקאךקמ_ קרגףז ךקעי\רקדקננ כקחק- ע,נםרא אקלןמאיקאח_ל ךקיקך צקע;ר_ךא םסא,זא,רדש ך,אא,מ> גקךצףמקל> ישחמשךלש יקזאקךקמ_ך כםעאש כקך לףרףד_מלקא> ;ר קמ / ש כ_ךקצ_ךק צןזקמ ים/ א_מגק ישךעשאחש< סףלקזקל קךכםעךשךא,ל יק- ש כםעשג,דםמ ש ףמקלקך> ז_לקא> Átírási feladat Az iskolai osztályközösségek kialakításának egyik legfontosabb eszköze egymás megbecsülése.életünk legfontosabb tényezői: a hit, a remény és a szeretet. E három közül pedig legnagyobb a szeretet. A gyűlölködés erőszakot szül! Szeretni, ragaszkodni kell mindahhoz, ami a miénk, ami magyar, de meg kell becsülnünk mindazt, ami a más népeké is. Széchenyi István mondta: Ne bántsd a magyart! Egy indiai bölcs mondás szerint áldott legyen az, aki az írást feltalálta. 5
א] ח] ו' ר] ה ךקבלק [ ו ' < u ú zs v ty > נ]< > > ש.ש< ת]ת< ה,ר< השר< השד<.]ל< נוגש< נש.ו< לו.ש< לומג< 'םךא< ג]השג< נוךת]< יש..]< הן'ךש< 'ןה,ץ< השטוך< הוךל,מ< 'ועםרן>,רפ,ג ישך,ךש וא,מ כן,א< 'םךא הקטףרא ה,ךשסאםא- א,ל וא=גח,וך ש כקחקגקךקצדףענק> אוגםצ,דוך הקא- א_ל< ים/ 'ןל,משל ש נ,.חש ק/ לןד לו.ודדשך אףרא ישטש> שצןמא ש סן..,למשל ש דםזםצ< ]/ ש צש- /שרםלמשל ש אורוך הםךא ש סקמא צשגשרול> /וךש מקצ תשל סקצףזמףה הםךא<ישמקצ הקטףרן צףךא=ד,ע ןד> 'םצנםר ומםל,צצשך הףעןע /שךםעםךאומל ',צנףלםמ> ש גומש יומ מקהק ןסאקר הםךא< קממקל ש ה,ךאםטשאש השמ קסאקרעםצ ה,רםדומל מקהףנקמ> ש עםצ דוצףרוך לשץשר< הש/ ל;ץ;ל חקךקמאףד סשהומל> Átírási feladat Még Etelközben a hét magyar törzs szövetséget kötött, Álmost fejedelmükké választották. Szerződéskötésüket vérrel is megpecsételték úgy, hogy egy kupában levő borba, vérüket cseppentették és abból közösen ittak, azaz testvérültek, így örök szövetséget kötöttek. Ezt nevezi a történelem Vérszerződésnek és ezzel a magyarság egész Európában elsőnek vált nemzetté. Álmos halála után fiát Árpádot választották fejedelemmé, akinek vezetésével már mint egységes nemzet jött vissza a Kárpát-medencébe a magyarság. Első országgyűlésünket a szert a mai Ópusztaszeren tartották, mely szintén Európa olyan első országgyűlése volt, melynek döntését a fejedelemnek is el kellett fogadnia. Mindig a jelen építi a múltra a jövőt! Legyen a magyar a jövőben minden magyarnak testvére és minden más népnek felebarátja! Az átlagműveltség mellett igyekezzünk minél magasabb nemzeti átlagműveltségre is szert tenni, mert ebben nagyon lemaradtunk. Mindenekelőtt becsüljük meg ősi nyelvünket és ősi írásunkat,a magyar rovásírást.. 6
a= A=anya-anat A=Á =áldott b=b=belső-bél c=c=celőke C=CS=csapat-család d=d=du, derék e=e=eleven E=É=élet f=f=föld g=g=gém-ég G=GY=egy(az isten) h=h=hal(halál) i=i=isten I=Í= j=j=jó k=ek=ékes,kert (K=aK=akasztó) l=l=ló L=LY=hely-lyuk m=m=mell-magas n=n=nő-nőiség-nagy N=NY=nyugalom o=o=oldal O=Ó=ó dal Q=Ö=ökör ] = Ő p=p=pihe-tollpihe. r=r=rész-rét s=s=sátor-sarok S =SZ=szár,szál t=t =tám T=TY=atya u=u =ut(rövid Út) U=Ú = út(hosszú út) W=Ü=ügy-(vízfolyás) w=ű=űr,üres v=v=út vége z= Z=zug-ház-zúg Z=ZS=zsendül y=1,yy=2, yyy=3, yyyy=4, Y=5, yy=6, yyy=7,yyyy=8,yyyyy=9, X=10,B=100, M=1000 Y=5, V=50 (M=1000, Q=500?) (O=10 000?N=5 000?) Az írás iránya! Jobbról balra! Fentről lefele! 7
A rovásírásról röviden! A rovásírás a bronzkori magyar írásbeliség, a magyarság egy olyan ősi írása, amely annyira hozzátartozik nyelvünkhöz, mintha együtt keletkeztek volna. Rovásírásnak nevezzük azokat az írásokat, melyeket eredetileg valamely hegyes tárgyal fába, kőbe, agyagba karcoltak, metszettek később pedig bőrre majd papírra írtak. A rovásírás szabályai: 1. Az írás és olvasás hagyományosan jobbról balra halad; a lapon az írást fent kezdjük. 2. Nem különböztetünk meg kis és nagybetűket, de megengedett a nagyobb betű írása. 3. A szóközöket ellentétben néhány régi rovásírásos nyelvemlékünkkel általában a latin betűs íráshoz hasonlóan, helykihagyással jelöljük. 4. A mondatok végére pontot, illetve a latin betűs írásban használt írásjeleket teszünk. Egy vonalas füzet(21-32-es) minden második sorába, két szavanként írjuk a gyakorlást. Az összevont rovásírás: /jobbról-balra,fentről-lefele./ Az összevont rovásírás betűösszevonásokból ( ס טר = zr. רא =rt. ó =ho Ó= bo, Ü= be, Ú=bi, É=le, Í=írt, =in, =ad, ª=um, =sa, =ró, =or, Ê=ge, Ñ=gyn, Ò=lt, ã=sp, ê=ul, ì=att, î=re, ñ=sm, ÿ=lm, =ál, =csa, Ï=du, Î=lá, È=va, Æ=na, Ä=so, Ã=rt, Â=ba, À=ri, ß=se, Ô=vár, ë=ár, ä=ra, â=nk-ank, á=nd-and, à=ar, ø=inc, ô=tya, ò=ck, ç=ru.)és a mássalhangzók módosításával, azaz alakjuk csekély megváltoztatásával a megfelelő magánhangzó jelképes jelölésével és vonalvastagítással írjuk. Ezenkívül használhatjuk a következő csoportjeleket: ú = us, í =amb, ü=emb,imb; R=tpru, P=nap, D=tprus, F=as, J=amb, K=ak, Á =int,ent; û=emp; é=nt-ant; =unk; á =and. /a rovás olvasása jobbról balra, a latin átírás pedig, balról jobbra olvasandó/ A rövidítéses rovásírás: A rövidítés a magyar nyelv törvényeihez van igazítva. Így kevés jeggyel sok értelmet lehet kifejezni ahogyan Bonfifi, Mátyás király történetírója és mások ősi írásunkat jellemezték. A magyar gyorsírás rövidítési rendszere és a rovásé megegyeznek. 1. A mássalhangzók elé és közé e -t olvasunk, a szó végén az e -t jelöljük. סר összeróva=, סרסאא = SZeReTeT/ Szeretet / 2. A betűkettőzést nem jelöljük, mert ha kiírnánk a kettő közé a megfelelő magánhangzót kellene olvasni. Kivétel a tt. 3. h elhagyása a szó elején ajánlható/a gyorsírásban is/. 4. Torlódó mássalhangzók elhagyása /sziszegő hangok kivételével/ Pl.zöld=dqz,, Erzsébet=tebEZe, föld =dqf, koldus=sudok. 5. Kiejtés szerinti írás/ maradj-maragy=garam, tetszik-tecik=kicet, menj-meny=nem /. טרס ezer= 6. Betűösszevonások. Pl. 7. Mássalhangzók módosításával a megfelelő magánhangzó jelölése. Pl. ó =ho Ó= bo, Ü= be, Ú=bi. 8. Hangzóilleszkedés alapján az ismétlődő magas vagy mély magánhangzók elhagyása, a szó végén a magánhangzót jelöljük./maradása=asdram, ragad=dgä./ 9. Vegyes hangrendű szavaknál a váltó magánhangzót jelöljük. /kávét=tevak, tésztát=tatset./ 10. ság,-ség képzőből a g -t / boldogság= gló./ 11. A szóvégi magánhangzókat mindig ki kell írni. 8
Utóirat: Azért rótták, vagyis az anyagban helyet készítettek az ÉGI írásnak,azaz a FÉNYnek,magasabb rezgésnek. Ha mégis anyagra írtak, akkor arannyal rótták, mivel ez az égi ATYAi fény az anyagi világban. A látók számára meg is jelenik. tatsetnnbvvccxxyyíímmnnaassddffgghhjjkkllééááéá Nyomtatási terv! / két oldal egy lapon/ 8-1 2-7 1 old, majd a hátára is. 2 old, majd a hátára is. 6-3 4-5 9