Berzsenyi Dániel irodalmi és Művészeti Társaság alapszabályának 2014, november 29 -i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege l. Társaság neve, székhelye, újraalapítás ideje, működési területe, emblémája, pecsétje, adószáma, bírósági bejegyzés száma A társaság neve: Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Székhelye: Kaposvár, Nagy Imre tér 2. Újraalapítás ideje: 1985. május 20. Működési területe: a Magyarország és a határon túli magyarság Emblémája: oldalra néző Berzsenyi portré (grafika) Pecsétje: a társaság neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma Adószáma: 19201876-1-14 Bírósági bejegyzés száma: Pk. 60.413/1989/1. 2. A Társaság célja A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság (továbbiakban: Társaság) a Kaposváron 1904. nyarán alakult és 1949-ig megszakításokkal működő, azonos nevű és hasonló célú társaság - egyesület - hagyományait folytatja az irodalom és más művészeti ágak a "múzsák testvérisége" jegyében. (Az 1985. május 20-i újjáalakulást támogatta a Magyar írók Szövetsége Berzsenyi Dániel Baráti Köre. Kaposvár Város, Somogy és Vas megye,valamint Szombathely Városának tanácsa.) A Társaság Berzsenyi Dániel szellemi, alkotói örökségének ápolását országos ügynek tekinti, ezért vállalja életművének megismertetését, művészi, szellemi hagyatékának ápolását és az emlékhelyek méltó megőrzését és megismertetését. A magyarországi Berzsenyi kép teljesebbé, árnyaltabbá tételére és más nyelvterületeken való megismertetésére törekszik. A Társaság feladatának tartja a hazai és a határainkon túli magyar művészeti és szellemi értékek gondozását, közvetítését mind szélesebb körben és formában. Ezen céljait közösségi művelődés támogatásával, találkozók, irodalmi, művészeti és közművelődési események, ifjúsági táborok, tanácskozások rendezésével, pályázatok kiírásával, kiállítások rendezésével, díjak alapításával, folyóirat- és könyvkiadással kívánja elérni. A Társaság feladatának tartja Takáts Gyula örökös elnök szellemi hagyatékának gondozását, valamint más hazai és határainkon túli magyar irodalmi, művészeti és szellemi értékek közvetítését mind szélesebb körben és formában. Külföldön kifejtett tevékenységével részt vállal a kétoldalú kulturális kapcsolatok őrzésében és továbbfejlesztésében, szem előtt tartva a határainkon túli magyarság közös kultúrát megőrző szerepét.
A Berzsenyi Társaság feladatának tekinti kulturális, művészeti folyóirat működtetését, fenntartását. E vállalt feladatának teljesítése érdekében a Társaság lapgazdája a SOMOGY címmel megjelenő irodalmi, művészeti, kulturális folyóiratnak (továbbiakban: a Társaság folyóirata). A folyóirat kiadásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Társaság gyakorolja. Könyvkiadói tevékenységét a Társaság Berzsenyi Könyvkiadó" elnevezés feltüntetése mellett végzi, amely során a magyar irodalom értékeinek megőrzése és fejlesztése érdekében elsődlegesen olyan szerzők műveit kívánja megjelentetni, akik műveikkel maradandót alkotnak a magyar művészeti életben. Tagjainak, és az irodalomkedvelő közönségnek alkalmakat biztosít baráti összejövetelekre, közös eszmecserékre, közösségépítő találkozókra, ifjúsági táborokra, túrákra. Feladatának tekinti az ijjúság irodalmi és művészeti nevelését akár órakeretben, akár szabadidőben, illetve táboroztatás keretei között Tagjainak alkalmakat biztosít baráti összejövetelekre, közös eszmecserékre, közösségépítő találkozókra, táborokra, túrákra. Feladatának tekinti más egyesületek, szervezetek, intézmények számára irodalmi és művészeti programok szervezését, ezzel munkájuk hatékonyságának növelését. A Társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és pártoknak támogatást nem nyújt. Országgyűlési, illetve önkormányzati képviselőjelöltet a korábbi választásokon nem indított és a jövőben sem indít és nem támogat. 3. A Társaság tagsága 3.1.) A Társaságnak rendes és tiszteletbeli tagjai vannak. Nem lehet az egyesület tagja: - kiskorú személy cselekvőképességében korlátozott nagykorú személy akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek A Társaság rendes tagja az: - aki alapító tag, azaz 1985. május 20. napján tartott alakuló Közgyűlésén személyesen részt vett, illetőleg - akinek rendes tagként történő felvételéről az Elnökség döntött. A Társaság rendes tagja az a természetes személy aki a Társaság célkitűzéseivel alapszabályával egyetért, azokat a belépéskor elfogadja és megfizeti a tagdíjat. és
A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez címezve írásban kell benyújtani a Titkársághoz. Az Elnökség a tagfelvételi kérelemről legközelebbi ülésén, de legkésőbb 90 napon belül határoz, a tagfelvételi kérelmet elutasító határozatát részletes indokolással látja el. Az Elnökség döntését írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel. A felvételt megtagadó határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé. A fellebbezést írásban kell benyújtani a Titkársághoz. A Közgyűlés a soron következő ülésén határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén első fokon az Elnökség, jogorvoslat esetén a Közgyűlés döntésével létesül. A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az, akit a Választmány határozatával elismerésként - annak nyilvánít. érdemi 3.2.) A rendes tag tagsági viszonya a természetes személy tag halálával, nem természetes személy tag megszűnésével, valamint kilépéssel. Társaság általi felmondással és kizárással szűnhet meg. a) kilépéssel szűnik meg a tagsága annak, aki ezt írásban maga kéri. Az írásba foglalt kilépési nyilatkozatot a Társaság Elnökségénél kell előterjeszteni, a tagsági viszony a kilépési szándék - Elnökség részére történő - közlésével szűnik meg. b) Társaság általi felmondással szűnik meg a tagság, ha a tag nem felel meg az alapszabályban írott feltételeknek és a Társaság a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondja. A felmondásról az egyesület Közgyűlése dönt. c) kizárással szűnik meg a tagsága annak, akinek a Társaságból történő kizárásáról az Elnökség kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozatával dönt. Kizárni csak azt a rendes tagot lehet, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek, illetőleg, aki a Társaság alapszabályának rögzített céljait sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, amennyiben a Társaságnak e magatartással erkölcsi, vagy anyagi károsodást okoz. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az Elnökségnél. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintett tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez, a közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség által kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja - illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a
közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja - a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg. 3.3.) A Társaság tagjairól tagnyilvántartást kell vezetni. A tagnyilvántartás vezetése a titkárság feladata. 4.1.) Rendes tag jogai: 4. A Társaság tagságának jogai és kötelezettségei -rendes tag részt vehet a Társaság rendezvényein, tevékenységében; -szavazati joggal bír a Társaság Közgyűlésében; -észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Társaság működésével összefüggésben; -részesülhet a Társaság tagjai számára biztosított kedvezményekben; -a Társaság bármely szervének határozatát a bíróság előtt megtámadhatja,a határozat tudomására jutásától számított harminc napon belül; -megválasztható a Társaság alapszabálya szerinti bármely tisztségre; 4.2.) Rendes tag kötelezettségei: - a rendes tag köteles a Közgyűlés által megállapított éves tagdíjat megfizetni; - a rendes tag köteles a Társaság céljainak megvalósulását elősegíteni; - a rendes tag köteles Társaság vagyonát megóvni, az alapszabály rendelkezéseit betartani; 4.3.) A tagdíj a Társaság folyószámlájára fizetendő be, a folyó év első felében. 4.4.) A Társaság tiszteletbeli tagjainak jogai korlátozottak, nem választók és nem választhatók. A közgyűléseken tanácskozási joggal vehetnek részt. A Társaság működéséről tájékoztatást, kiadványaiból tiszteletpéldányt kapnák. A Társaság munkáját véleményükkel, javaslataikkal segítik. A tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettségük nincs. 5. A Társaság szervezete, szervei. A Társaság szervezete a következőkből áll: 1) Közgyűlés; 2) Választmány; 3) Elnökség; 4) Titkárság. 5) Felügyelőbizottság 6. Közgyűlés A Társaság legfelsőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll.
A Közgyűlés a tagságot érintő valamennyi kérdésben dönthet. A Társaság rendes és tiszteletbeli tagjai személyesen vehetnek részt a Közgyűlésen, tagsági jogaikat a Közgyűlésen csak személyesen gyakorolhatják. A tiszteletbeli tagok személyes részvételük esetén tanácskozási joggal rendelkeznek. Előterjesztésre szánt írásbeli javaslataikat és észrevételeiket az Elnökéghez juttathatják el, a Közgyűlés megkezdése előtt. A Közgyűlésen tanácskozási joggal vannak jelen, akiket az egyes napirendi pontok vitájában való részvételre az Elnökség meghívott. 7. A közgyűlés hatásköre 7.1.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az egyesület megalakulásának és feloszlásának kimondása; - az alapszabály elfogadása, illetve módosítása; - a társaság Elnökségének, Választmányának megválasztása; - az Elnökség, a Választmány beszámolójának megvitatása és elfogadása; - díjak, kitüntetési jelvények alapítása; - folyóirat alapításának elhatározása; 7.2.) A Társaság évente legalább egy alkalommal tart Közgyűlést, összehívásáról, annak helyéről, és idejéről, tervezett napirendjéről, meghívó tartalmáról az Elnökség határoz. A Társaság Közgyűlése nyilvános. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a Társaság tagjainak több mint fele jelen van. Az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbségi határozata szükséges, ugyanekkor az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségi szükséges. Amennyiben a Társaság Közgyűlése nem határozatképes megismételt Közgyűlést kell tartani. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszüntetése kérdésében. Ugyanazon a napon megismételt Közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint a megismételt Közgyűlés időpontja az eredeti Közgyűléssel együtt kitűzésre kerül, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás. A Közgyűlés összehívásáról az ügyvezető alelnök gondoskodik a napirendet és a fenti adatokat és tájékoztatást tartalmazó írásos meghívó tagságnak történő megküldésével. A meghívót a közgyűlés kitűzött időpontjához képest tizenöt nappal korábban postára kell adni. A Közgyűlés megnyitásakor az ügyvezető alelnök vagy bármely jelenlevő tag javaslatára tagjai közül levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és egy jegyzőkönyv-hitelesítőt választ, elfogadja a napirendet. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az elnökség. Választmány tagjainak megválasztásakor a Közgyűlés elnökből és két tagból álló 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A Közgyűlés a bizottság elnökének aláírásával és bélyegzővel hitelesített szavazólapokon titkos szavazással dönt az elnökségi és választmányi tagok személyéről. A tagok szavazati jogukat személyesen gyakorolhatják. A Közgyűlés üléséről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét megnyitásának és berekesztésének időpontját év, hónap, nap, óra és perc megjelöléssel, a jegyzőkönyv mellékleteinek tárgyát és számát, az ott elhangzottak lényegét hozzászóló személyének megjelölésével, a határozatokat szó szerint sorszámmal és időpont megjelölélésével. A Közgyűlés mellékletét képezi a jelenléti ív, amelyen sorszámozva szerepelnek az összes meghívottak nevei, a megjelent meghívottak aláírásai. A mellékletet a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírják. A Közgyűlés határozatainak kihirdetése az azokat tartalmazó jegyzőkönyv Társaság székhelyén történő kifüggesztéssel történik. kivonatnak a 7.3.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni: akkor, ha a társaság rendes tagjainak 1/3-a, az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását indítványozza, valamint, ha a Társaság Elnöksége rendkívüli Közgyűlést rendel el. 7.4.) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. 8. Az Elnökség 8.1.) Az Elnökség a Társaság ügyintéző- képviseleti szerve. Az Elnökség tizenhárom tagból áll. Az ügyintéző- képviseleti szerv tagjai a Társaság Közgyűlése által négy évre, titkos szavazással megválasztott kilenc elnökségi tag, a választmányi elnök, a két választmányi alelnök és a pénztárnok. Az Elnökség saját soraiból, a kilenc elnökségi tag közül négy évre, titkos szavazással megválasztja az elnököt, az ügyvezető alelnököt, a szakmai alelnököt, irodalmi alelnököt, vizuális művészeti alelnököt, előadóművészeti alelnököt, tudományos alelnököt, közművelődési alelnököt és a kommunikációs alelnököt. A választmányi elnök, a választmányi alelnökök és a pénztáros e tisztségekre nem választhatók, mivel ők a Választmányban betöltött tisztségüknél fogva tagjai az Elnökségnek. 8.2.) Az Elnökség: - dönt a tagfelvételi, valamint törlési és kizárási ügyekben; - meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat létesíthet; - javaslatot tesz a Választmánynál a tiszteletbeli tagok személyére, a Társaság kiadásában megjelenő lap főszerkesztőjének személyére, a szerkesztőbizottság tagjainak személyére és díjazására; - dönt a Társaság más tisztségviselőinek esetleges díjazásáról, határoz továbbá a titkárságvezető személyéről és díjazásáról, illetve jóváhagyja a Titkárság Szervezeti Működési Szabályzatát; - dönt a Titkárság működésérő szóló beszámoló elfogadásáról; 7
- gazdálkodik a Társaság vagyonával; - gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról; - meghatározza a Társaság éves költségvetését; - beszámol a Közgyűlésnek a Társaság költségvetéséről, pénzügyi helyzetéről, illetve működéséről; - dönt az éves tagdíj mértékéről; - áttekinti lapgazdaként és kiadóként a Társaság folyóiratainak működését. Ezzel összefüggésben a Társaság alapszabályában azt is rögzíti, hogy 1994. január 1. napjától a Társaság lapgazdája a Somogy kulturális folyóiratnak, meghatározza a kiadással kapcsolatos szakmai, pénzügyi, terjesztési és adminisztrációs munkákkal kapcsolatos kötelezettséget. Az Elnökség gyakorolja a lapgazda és kiadó jogait. - meghatározza a Társaság két évre szóló cselekvési programját; - dönt a közgyűlés összehívásáról - határoz minden olyan kérdésben, amely nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe; 8.4.) Az Elnökség évenként legalább két alkalommal ülésezik. Az Elnökség üléseinek összehívásáról a társelnök gondoskodik a napirendet tartalmazó írásos meghívó elnökség tagjai részére történő megküldésével. A meghívót az elnökségi ülés kitűzött időpontjához képest 15 nappal korábban postára kell adni. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség a tagkizárás kérdésében valamennyi elnökségi tag szavazatának kétharmadával határoz. Az Elnökség az elnök, a ügyvezető alelnök, a szakmai alelnök, irodalmi alelnök, vizuális művészeti alelnök, előadóművészeti alelnök, tudományos alelnök, közművelődési alelnök és a kommunikációs alelnök megválasztásáról titkos szavazással határoz. E tisztségeket illetően megválasztottnak az az elnökségi tag tekinthető, aki az adott tisztségre vonatkozóan, személyében a legtöbb szavazatot kapta. Az Elnökség üléseit az elnök akadályoztatása esetén a ügyvezető alelnök, vagy a szakmai alelnök vezeti. 8.5.) Az Elnökség tagjainak feladatai és hatáskörei: 8.5.1.) Elnök: Az Elnök megjeleníti a társaság szellemiségét, javaslataival, tanácsaival segíti az elnökség tevékenységét, előterjeszti az elnökség beszámolóját. 8.5.2.) Ügyvezető alelnök: Az ügyvezető alelnök gondoskodik a közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívásáról. Irányítja a Társaság szervezeti működését biztosító ügyviteli szervezetet, a Titkárságot Ennek keretében megalkotja a Titkárság Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet elfogadásra az
Elnökség elé terjeszt és felel e szerv tevékenységéért. Az elnökkel közösen javaslatot tesz a titkárságvezető személyére az Elnökségnél. 8.5.3.) Szakmai alelnök: Összehangolja a tagozati alelnökök tevékenységét, melynek keretében a Választmány ajánlásával összhangban elkészíti a Társaság két évre szóló cselekvési programját és azt elfogadásra az Elnökség elé terjeszti. A Választmányi állásfoglalások kialakításának segítése keretében egyezteti a tagozati alelnökök álláspontjait az esetleges állásfoglalással összefüggésben és eljuttatja a leendő állásfoglalásra vonatkozó elnökségi véleményt az esetleges különvéleményekkel együtt a Választmány elnökének. 8.5.4.) Irodalmi alelnök: Segíti az irodalmi rendezvények tervének összeállítását, szervezését. Gondoskodik a szépirodalmi alkotások, valamint tanulmányok összegyűjtéséről, bírálatáról, kiadásukra javaslatot tesz. Részt vesz a társaság folyóiratának szerkesztőbizottságában. Elvégzi az elnökség határozata alapján rábízott feladatokat. 8.5.5.) Vizuális művészeti alelnök: Összefogja a különböző művészeti ágakba tevékenykedőket. A társaság képzőművészeti munkáját irányítja, a kiállítások létrehozását segíti, valamint elvégzi az elnökség határozata alapján a rábízott feladatokat. 8.5.6.) Tudományos alelnök: Összefogja a Berzsenyi hagyományok kutatását, gyűjtését, feldolgozását, tudományos szintű rendezvények szervezését. Elvégzi az elnökség határozata alapján rábízott feladatokat. 8.5.7.) Elöadóművészeti alelnök: Elvi és gyakorlati segítséget nyújt a társaság előadóművészettel kapcsolatos feladatainak színvonalas megvalósításához. Elvégzi az elnökség határozata alapján a rájvik bízott feladatokat. 8.5.8.) Közművelődési alelnök: Segíti a Társaság rendezvényeinek szervezését, közreműködik a pályázatok elkészítésében. Elvégzi az Elnökség határozata alapján rábízott feladatokat. 8.5.9.) Kommunikációs alelnök: A Társaság sajtókapcsolatai gondozásával elősegíti, hogy a Társaság célja szerinti tevékenysége a szélesebb nyilvánosság számára ismertté váljon. Elvégzi az elnökség határozata alapján rábízott feladatokat.
9. Pénztárnok A pénztárnok a Társaság Közgyűlése által négy évre, titkos szavazással megválasztott tisztségviselő, aki tisztségénél fogva tagjai az Elnökségnek. A pénztárnok hatáskörébe tartozik a Társaság működésével összefüggésben keletkező könyvelési és egyéb pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási feladatok adminisztratív ellátása. E tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol az Elnökségnek. 10. Választmány 10.1.) A Választmány kilenc elnökségi tagból, valamint a Társaság Közgyűlése által titkos szavazással négy évre megválasztott 12 választmányi tagból álló testület. A Választmány elnökét és két alelnökét a Választmány saját tagjai sorából, a Közgyűlés által megválasztott 12 választmányi tag közül választja meg négy évre titkos szavazással. A Választmány elnöke és a Választmány két alelnöke tisztségénél fogva tagja az Elnökségnek. 10.2.) Választmány hatásköre: - évfolyamonként értékeli a Társaság folyóiratának tartamát, minőségét, megjelenését; - dönt a tiszteletbeli tagok felvételéről; - értékeli a Társaság éves tevékenységét és értékelését a Közgyűlés elé terjeszti; - az Elnökség javaslata alapján dönt a Társaság folyóirata főszerkesztőjének és a szerkesztőbizottság tagjainak személyéről; - a Választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik, hogy a magyar irodalmi és művészeti életet érintő aktuális közéleti témákban, a Társaság nevében állásfoglalást fogalmazzon meg és azt a sajtó útján nyilvánosságra hozza; - határoz a közgyűlés által alapított kitüntető jelvények és díjak odaítéléséről; - ajánlást tesz a Társaság két évre szóló cselekvési programjának tartalmára; 10.3.) A Választmány évenként legalább egy alkalommal ülésezik. A Választmány üléseinek összehívásáról a Választmány elnöke gondoskodik a napirendet tartalmazó írásos meghívó Választmány tagjai részére történő megküldésével. A meghívót a választmányi ülés kitűzött időpontjához képest 15 nappal korábban postára kell adni. A Választmány ülése határozatképes, ha azon a Választmány tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben Választmány ülése nem határozatképes, megismételt választmányi ülést kell tartani ugyanazon a napon. A megismételt választmányi ülés a megjelentek létszámától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt választmányi ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, már az eredeti választmányi üléssel együtt kitűzésre kerül, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás. A Választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Választmány a Társaság nevében 10
megfogalmazott állásfoglalás tartalmáról valamennyi a Választmányban részt vevő tag szavazatának kétharmadával határoz. l l. A titkárság A Titkárság a Társaság szervezeti működését biztosító ügyviteli szervezet, amely a Társaság székhelyén működik. A Titkárságot az ügyvezető alelnök irányítja, aki e jogkörben elkészíti a Titkárság Szervezeti és Működési Szabályzatát és ellenőrzi annak betartását. A Titkárság működéséről az ügyvezető alelnök évente egy alkalommal beszámol az Elnökségnek. A Titkárságot az ügyvezető titkár vezeti, aki a Társasággal munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban áll. Az ügyvezető titkár személyéről az Elnökség határoz. 11/A. Felügyelőbizottság A Társaság közgyűlése négy évre elnökből és két tagból felügyelőbizottságot választ. A felügyelőbizottság feladata a Társaság szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság inunkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a Társaság testületeitől, vezető tisztségviselőitől függetlenek, tevékenységük során nem utasithatóak. Az első felügyelőbizottság elnöke: dr. Torma Akos tagjai: Cséby Géza Kovácsné Habján Mária Magdolna A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy a Társaság döntéshozó szervei elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. 11
11./B. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések 11/B/l. A vezető tisztségviselők az elnökség tagjai, a választmány tagjai, a pénztárnok és az ügyvezető titkár ll/b/2. A vezető tisztségviselők legalább kétharmadát az egyesület tagjai közül kell választani ll/b/3. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. I1./B/4. Vezető tisztségviselő titoktartási és felvilágosítási kötelezettsége (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. (2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. 1 l/b/5. A vezető tisztségviselő felelőssége 12
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. ll/b/6. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; J) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 12. A Társaság vagyona, gazdálkodása, képviselete. 12.1.) A társaság éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, vagyona elsősorban a tagok által befizetett díjakból jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, állami támogatásból és egyéb bevételekből képződik. A Társaság - célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat. 12.2.) A Társaság törvényes képviseletére az elnök, az ügyvezető alelnök és az ügyvezető titkár önállóan jogosult. A Társaság bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök az ügyvezető alelnökkel, az elnök az ügyvezető titkárral, az elnök a pénztárnokkal, az ügyvezető alelnök az ügyvezető titkárral, 13
az ügyvezető alelnök a pénztárnokkal, az ügyvezető titkár a pénztárnokkal együttesen gyakorolja. 12/A. A Társaság megszűnése 12/A/l. A Társaság jogutód nélküli megszűnése A Társaság jogutód nélkül megszűnik, ha a) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy b) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogutód nélkül megszűnt Társaságnak a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a Társaság tagjait olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a Társaság javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek A jogutód nélkül megszűnt Társaság tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. 12/A/2. Jogutódlással történő megszűnés A Társaság mint egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. 12./A/2. A jogutód nélküli megszűnés okai A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Társaság jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 12/A/3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról] A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a Társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. 14
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 12/A/4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén A Társaság jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a Társaságnak okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - a Társaság törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó társasági vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha a Társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a Társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 13. Záró rendelkezések A Társaság működésére az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv., továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. rendelkezései irányadóak 14. A jelen alapszabályban elfogadásával a Társaság korábbi alapszabálya hatályát veszti. Ezen alapszabályt a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság 2011. december 9. napján Budapesten megtartott közgyűlése fogadta el, majd 2014. november 29. napján tartott közgyűlésén módosította, e naptól kezdődő hatállyal. ügyvezető titkár 15