Vidék Magyarország vagy nagyobb urbanizáció Merre tovább Magyar városok? Budapest, 2015.november. 10. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök Így pusztulhat el 60 település Magyarországon MNO.2014.05.03 Van Magyarországon 60 település, amely akár pár évtizeden belül eltűnhet, mivel az elmúlt tíz évben népességének a 30 százalékát elvesztette.- derült ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A hivatal olyan 200 főnél alacsonyabb népességű falvakról készített pillanatfelvételt, amelyek finoman szólva sem voltak az elmúlt évtized nyertesei. cikk a világhálón Mondjuk, mondjuk, mondjuk és nézzük meg még nem késő!! Hogyan jutottunk ide és mi a kiút!!!! Fenntartható települések A fenntartható települési fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, és a biztonságot. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 6. A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás);.. 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás. Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint - 2013 1 főváros 23 kerület (~1%) 23 megyei jogú város (~1%) 175 járásszékhely város (5%) 129 város (4%) 119 nagyközség (4%) 2707 község (85%) 3177 település + 19 megye Településkategóriák és népesség struktúrája 1
Főbb változtatások - 1 Főbb változtatások - 2 Az új típusú állami szerepvállalás Feladatok hatáskörök újra osztása növekvő állami szerepvállalás a közszolgáltatás biztosításában Közoktatás államosítása (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) 3 ezer lakos alatti településen az állam a fenntartó és a működtető - 3 ezer lakos feletti településen az állam a fenntartó és az önkormányzat a működtető Egészségügy részleges államosítása - Önkormányzati kórházak államosítása, a gazdasági társasági forma megszűntetése - Járó-beteg ellátó intézmények vegyes fenntartásúak - Egészségügyi alapellátás és az orvosi ügyelet önkormányzati feladat maradt Állami igazgatás járási hivatalba szervezése - A jegyzői hatósági ügyek kis része került a járási hivatalokhoz Kistelepülési hivatalok megszűntetése (2000 fő alatt) - Az önkormányzati hivatalok továbbra is ellátnak államigazgatási hatósági ügyeket - A kiemelt elsőfokú építésügyi hatáskör címzettje a járásszékhely város jegyzője Új szereposztás: polgármester alpolgármester jegyző Feladatfinanszírozás és forrásmegosztás finomítása Erős állami felügyelet 2012-től Hitelfelvétel korlátozása 2012-től, további szigorítás 2013-tól Önkormányzati adósságkonszolidáció 2012-2013. Az 5000 fő alatti települések adósságkonszolidációja - 2012 Az állam összesen 1710 település 3848 db szerződésből eredő 74 milliárd forint összegű adósságát vállalta át. 1693 db folyószámlahitel és munkabérhitel szerződés, amely 23,3 milliárd forint, 110 db rövid lejáratú hitelszerződés, amely 1,4 milliárd forint, 2002 db hosszú lejáratú hitelszerződés, amely 29,0 milliárd forint, 43 db kötvénykibocsátásból eredő szerződés, amely 20,3 milliárd forint. Az 5000 feletti települések adósságkonszolidációja - 2013 Az állam összesen 277 település 2015 db szerződésből eredő 1032 milliárd forintnyi adósságából összesen 610,3 milliárd forint összegű adósságát vállalt át. A konszolidációba bevonható adósságelemekből 249 szerződés folyószámlahitelhez és munkabérhitelhez kapcsolódik, amely 63,8 milliárd forint, 33 szerződés rövid lejáratú hitelszerződéshez kapcsolódik, amely 12,8 milliárd forint, 1389 szerződés hosszú lejáratú hitelhez kapcsolódik, amely 476,9 milliárd forint, 252 szerződés kötvénykibocsátásból ered, amely 472,8 milliárd forint, 92 szerződés váltókibocsátásból ered, amely 6,1 milliárd forint Önkormányzati alrendszer mérlege ( pénzforgalmi szemléletben ) ( közgazdasági osztályozás szerint) Új szemlélet és megközelítés 6. A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján - rendeletében feltételekhez kötheti. millió forintban 2015. évi 2013. évi teljesítés 2014. évi előirányzat előiárnyzat 1 KIADÁSOK 2 335 416,2 2 396 342,4 2 534 429,9 11 Működési költségvetés 1 683 476,6 1 706 774,4 1 737 415,7 111 Személyi juttatások 517 156,8 513 829,8 545 663,1 112 Munkaadókat terhelő járulékok és szociáli hozzájárulási adó 121 599,4 125 627,2 129 589,9 113 Dologi kiadások 723 042,7 736 870,9 707 858,4 114 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1 628,4 143 396,4 122 102,7 115 Egyéb működési célú kiadások 320 049,3 187 050,1 232 201,6 12 Felhalmozási költségvetés 651 939,6 689 568,0 797 014,2 126 Beruházások 464 094,9 518 312,0 611 414,1 127 Felújítások 96 375,9 92 205,8 104 100,1 128 Egyéb felhalmozási célú kiadások 91 468,8 79 050,2 81 500,0 2 BEVÉTELEK 2 448 286,4 2 426 342,4 2 509 429,9 21 Működési célú támogatások államháztartáson belülről 932 236,4 899 950,9 856 909,1 22 Felhalmozási célú támogatások államháztaráson belülről 404 952,1 375 452,0 505 425,8 23 Közhatalmi bevételek 784 718,5 684 150,0 708 765,0 231 Jövedelemadók 232 Szociális hozzájárulási adó és járulékok 233 Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók 1,5 234 Vagyoni típusú adók 135 309,9 129 500,0 134 900,0 235 Termékek és szolgáltatások adói 537 422,2 549 600,0 571 115,0 236 Egyéb közhatalmi bevételek 111 984,9 5 050,0 2 750,0 24 Működési bevételek 230 379,2 332 459,5 339 800,0 25 Felhalmozási bevételek 81 144,8 56 900,0 50 700,0 26 Működési célú átvett pénzeszközök 14 855,4 21 730,0 15 830,0 27 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 55 700,0 32 000,0 EGYENLEG 112870,2 30000,0-25000,0 2
Mrd Ft támogatás 2015.11.24. Külső és belső nagyvárosi gyűrű a decentralizáció szolgálatában A jelenről Gazdasági válság (folyamatos buborékok ) ciklikus ismétlődés Klímaváltozás Folyamatosan emelkedő működési költség Pazarlás és szegénység Fenntarthatatlanság és fenntarthatóság 2 500 2 344 2007-13-as időszak alatt a kölönböző OP-kból kifizetett ö ssze g ( M r d Ft ) 2 500 Regionális adatok OP-k szerinti bontásban 2007-13-as időszakban (kifizetések Mrd Ft-ban) DAOP DDOP ÉAOP ÉMOP KDOP KMOP NYDOP KÖZOP KEOP TÁMOP 2 000 2 000 GOP TIOP EKOP VOP ÁROP 1 500 1 000 500 1 458 1 126 969 560 456 306 282 237 218 155 145 126 111 50 1 500 1 000 500 - KÖZOP KEOP TÁMOP GOP TIOP KMOP ÉAOP ÉMOP DAOP DDOP KDOP NYDOP EKOP VOP ÁROP - KM ÉA DA ÉM KD NYD DD Régiók Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások 1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása; 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre); 3. Energia- és erőforrás hatékonyság növelése; 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam; 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén; A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. 3
Területi fókusz 2007-2013-as időszakban erőteljes lehatárolás a Strukturális Alapok (SA) és a Közös Agrárpolitika programjai között: SA alapvetően városokat finanszíroz, a KAP a vidéki térségeket; 2014-2020, közösségi szinten cél a város-vidék kapcsolat erősítése, különbségek mérséklése, komplex, minden alapból finanszírozható programok kialakítása; Magyarországon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program alapvetően városfejlesztési orientációval, Vidékfejlesztési Program a vidéki területekre tervez. Lényeg a lehatárolás, másodlagos az együttműködés. Felkínált közösségi fejlesztési eszközök, módszerek Az ágazati módszer mellett megjelennek újszerű fejlesztési módszerek: ITI (integrált területi beruházás) alkalmazási területe a fenntartható városfejlesztés, innovatív városfejlesztés (város és vidéke lehet együtt). CLLD (közösségi szinten irányított vagy közösség által vezérelt helyi fejlesztés a LEADER módszer alapján) az ITI-nél jellemzően kisebb területi lépték. Mindkettő és csakis e kettő eszköz esetén van lehetőség a multifund, vagyis az egyidejűleg több alapból táplálkozó, integrált, komplex projektek, programok megvalósítására. Mindkettőhöz +10% uniós társfinanszírozás társul, ösztönzésként. Mindkettő alapvetően alulról építkező, a helyi szintre támaszkodó eszköz. 19 20 TOP FORRÁSFELOSZTÁS TOP intézkedések Teljes támogatási Ebből Somogy megye (Mrd Ft) összeg (Mrd Ft)** A TOP INTÉZKEDÉSEINEK FORRÁSALLOKÁCIÓJA 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 298,450 16,084 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 114,354 6,244 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 71,328 3,734 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 51,126 2,781 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, 61,642 3,325 közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 147,785 8,04 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 147,785 8,040 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 200,986 10,934 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 75,276 4,095 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 125,710 6,839 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 61,769 3,36 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 21,510 1,170 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 17,089 0,930 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 23,170 1,260 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi 89,691 5,031 együttműködés 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 66,271 3,757 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 8,622 0,469 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 14,798 0,805 6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 387,042-6.1 Gazdaságfejlesztés 115,420-6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 30,044-6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés 72,030-6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés 34,455-6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 61,271-6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése 20,924-6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja 9,182-6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés 32,300-6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok 11,415-7.Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 45,644-7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése (ERFA) 30,554-7.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva (ESZA) 15,090 - Összesen 1231,367 43,449 4
TERÜLETI FORRÁSALLOKÁCIÓ A TOP-BAN MEGYÉK SZERINTI BONTÁS Megye Forrás (Mrd Ft) 1. Bács-Kiskun 63,23 2. Baranya 38,02 3. Békés 57,94 4. Borsod-Abaúj-Zemplén 93,05 5. Csongrád 29,19 6. Fejér 32,10 7. Győr-Moson-Sopron 23,35 8. Hajdú-Bihar 49,62 9. Heves 41,69 10. Jász-Nagykun-Szolnok 53,78 11. Komárom-Esztergom 25,94 12. Nógrád 41,13 13. Somogy 43,45 14. Szabolcs-Szatmár-Bereg 89,28 15. Tolna 27,55 16. Vas 21,14 17. Veszprém 45,17 18. Zala 23,05 TERÜLETI FORRÁSALLOKÁCIÓ A TOP-BAN MJV-K SZERINTI BONTÁS Megyei jogú város Forrás (Mrd Ft) 1. Békéscsaba 13,23 2. Debrecen 43,32 3. Dunaújváros 7,43 4. Eger 11,08 5. Győr 21,60 6. Hódmezővásárhely 9,48 7. Kaposvár 14,75 8. Kecskemét 23,11 9. Miskolc 35,26 10. Nagykanizsa 7,94 11. Nyíregyháza 24,63 12. Pécs 31,40 13. Salgótarján 9,20 14. Sopron 10,81 15. Szeged 33,87 16. Székesfehérvár 17,06 17. Szekszárd 6,86 18. Szolnok 15,19 19. Szombathely 14,53 20. Tatabánya 13,17 21. Veszprém 11,54 22. Zalaegerszeg 11,20 MENETREND Operatív Program (TOP) elfogadása ITP-k tervezése Végleges ITP-k benyújtása Monitoring Bizottsági ülések kiválasztási kritériumok elfogadása ITP-k elfogadása TOP és VEKOP területi felhívások egyeztetése a területi szereplőkkel Éves fejlesztési keretek készítése Éves fejlesztési keretek elfogadása (FKB, MB, NFK) Első felhívások meghirdetése 2015. február 2015. február május 2015. május 2015. június 2015. július 2015. július - augusztus 2015. szeptember 2015. szeptember-október Várhatóan 2015. november eleje Mi lehet eredményes módszer a magyar vidékfejlesztésben? Miért került a közösségi fejlesztéspolitika fő áramába a LEADER megközelítés? Miért hatékonyabb eszköz a hagyományos pályázatok írásához képest? Miért lehet a hátrányos helyzetű területek eredményes fejlesztésének szinte kizárólagos eszköze? 29 Mi a magyar fejlesztéspolitika válasza? Központi szinten a megye preferált, két hasonló eszközt ugyanarra a területi egységre (kistérségek) a Bizottság nem támogat, eredmény: ITI: megye, megyei jogú város, CLLD-LEADER: vidékfejlesztési eszköz; A vidéki és a városi területek meglehetősen merev elválasztása megmarad. Ez meghatározza a fejlődési pályát és a mozgásteret. 30 5
Források 10,0 8,0 6,0 Mrd. EUR A TOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 14,83%-a, 2013-as árakon 3 347 519 495 millió EUR.- 1050 MRD FT VP nem agrár támogatása: 167 Mrd Ft. Megyei jogú városok egy lakosra jutó fajlagos támogatása 110000 Ft, valamint a további OP-ék finanszírozási lehetőségei. VP által biztosított egy vidéki lakosra jutó forrás 38 000 Ft. További lehetőségek: GINOP vállalkozásfejlesztés országos: Fejlett városi, fejletlen vidéki területek. Azonos pályán nem versenyezhetnek azonos esélyekkel. 31 4,0 2,0 0,0-2,0 2007-2013 2014-2020 Változás I. pillér: Magyarország közvetlen támogatási allokációja (Mrd EUR) II. pillér: Magyarország vidékfejlesztési allokációja (Mrd EUR) Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló EU megállapodás főbb számai I. pillér: Magyarország közvetlen támogatási allokációja (Mrd EUR) II. pillér: Magyarország vidékfejlesztési allokációja (Mrd EUR) 2007-2013 2014-2020 Változás Változás (%) 6,6 8,8 2,3 133,3% 3,9 3,5-0,4 89,7% Magyarországnak jutó KAP támogatás 10,5 12,3 1,9 117,1% Vidéki térségek: átmenet a vegetálásból a felszámolási eljárásba A 2007-2013-as 3-4 tengelyes forrás összesen 273,43 Mrd Ft volt, most 160 Mrd Ft-nál tartunk. A 2007-2013-as források sem voltak érték el azt a kritikus tömeget, amely a vidék gazdaságát növekedési pályára helyezték volna. a népesség csökkenés a hátrányos és leghátrányosabb területeken 7-9%! Ha minden változatlan, 15-25 év és a vidék eljut Argentína nagybirtokosi szintjére. A fejlesztéspolitikának most kellene beavatkozni! Egyedül erre a vidékfejlesztés forrásai elégtelenek. Teendők, hogy a metropoliszok mellett mégis csak kert Magyarország legyen TOP-ok-ok ban és az ágazati op-ben nagyobb szerep a vidéknek. Városi környékek lakhatóvá tétele totális infrastruktúra fejlesztéssel. Közlekedés modernizálása a munkahelyek gyarapítása kormány segítséggel. Dél-Dunántúl, Zala, Nógrád, Heves, Koncentrált képzési struktúrák az adottságoknak megfelelően járásokon belül. Településeknek helyi adó a körülöttük levő föld adóztatásából. ( egy kézben 50 ha felett adó ) Újra rangsorolása a hátrányos helyzetű térségeknek, és ezzel együtt determinálni kell ide a források 50%-át. 33 Városok jövője vagy kényszerpályája! A fejlesztéspolitika révén erőteljes urbanizáció várható a következő 10 évben Önmagukra hagyott kisvárosok és a járásszékhelyek egy része nem lesz képes megújulni a területi különbségek, a lakossági összetétel, az infrastruktúrális nem elégséges feltétel rendszere és az erőforrások nem tulajdonlása révén. Jövőbeni szektorok amik meghatározók lesznek! Önellátásra való törekvés az energetikai rendszerek területén ( napelem, kollektor, hőszavattyú, geotermia, és távhő ) Saját ellátórendszerek optimalizálása és működtetése saját forrásból és nem adófizetői pénzből Infokommunikáció nagy arányú növelése Közszolgáltatások saját kézben tartása Klimaváltozásra való felkészülés 6
Cicero kr.e.55 Nincs új a nap alatt Az államháztartást ki kell egyensúlyozni. A kincstárat fel kell tölteni. Mérsékelni kell a k ö z t e r h e k e t. Az a r r o g á n s közalkalmazottakat meg kell fékezni. Meg kell szüntetni a külföld segélyezését, mert így a csőd szélére kerül az állam. Az embereknek újra kell tanulniuk dolgozni és ne azt várják, hogy az állam tartsa el őket! Köszönöm a Figyelmet! Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke toosz@toosz.hu 7