Duna-menti országok összefogása a Duna Stratégia megvalósításáért Hajózás és biztonság előadó: Urbán György, elnök
A gazdaság szereplője Navigare necesse est, vivere non est necesse. Hajózni kell, élni nem muszáj. A vizek, amelyek elválasztanak és egyúttal összekötnek területi és gazdasági egységeket, mint hajóutak évszázadok óta szolgálnak a vízi közlekedés pályájaként, az emberek és áruk kapcsolatának vízi országútjaként. Kultúra, a civilizáció hordozója és terjesztője. Életforma. Hajózás A vízi közlekedés legfontosabb területei Áru- és személyszállítás, Komp- és révközlekedés, Kedvtelési- és sporthajózás.
A pálya Belvízi hajóútjaink a nemzetközi áru- és személyszállítás főútvonala a Duna, részben a Tisza, a belföldi személyszállítás és sporthajózás vizei a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, a Fertő-tó, a Duna és a Tisza mellékfolyói, a közút és víziút találkozási pontjai a komp- és révátkelések, kikötők.
A feladat Nemzeti Közlekedési Hatóság országos illetékességgel látja el a hajózási hatósági feladatait. Hatáskörében: érvényesíti a hajózás műszaki, biztonsági, környezetvédelmi előírásait, felügyeli és ellenőrzi azok betartását (úszólétesítmények, hajózási létesítmények); gondoskodik a hajózás személyi képzési és egészségügyi feltételeiről (képzőszervek engedélyezése, vizsgák szervezése, képesítések kiadása, nyilvántartása, ellenőrzések, stb.); engedélyezi a hajóforgalom irányítására szolgáló jelek és jelzések elhelyezését, elrendeli a hajózási korlátozásokat és azok feloldását, ellenőrzi a rendelkezések végrehajtását. Szakszerű, jogszerű és hiteles döntésekkel, tájékoztatással óvja a víziközlekedés biztonságát, őrzi a hajózás történelmi tradícióit.
A jogszabályok A hajózás, a vízi közlekedés biztonságának, szabályozásának alapját képező legfontosabb jogszabályok: a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló (ADN) 2010 évi VI. törvény a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003.(VI.13.) GKM. rendelet, a Hajózási Szabályzat a hajózási képesítésekről szóló 15/2001.(IV.24.) KöViM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002.(XII.28.) GKM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001.(IV.10.) KöViM rendelet
Események A hajózással, a vízi közlekedéssel összefüggésben a baleseti statisztikák adatai kedvező képet mutatnak: 2010. évben halált eredményező vízi közlekedési baleset Magyarországon két esetben történt: - az egyik esetben a haláleset a Közlekedésbiztonsági Szervezet vizsgálati jelentése szerint a hajó kialakításától, felszereléstől, a személyzet szolgálat ellátásától függetlenül kialakult helyzet eredménye volt és a hajón tartózkodó utasok fegyelmezetlen viselkedéséből eredt, - a másik esetben a balatoni kikötőben tartózkodó vitorlás kishajón szabálytalan körülmények között végzett üzemanyag betöltés során keletkezett tűzesetben szerzett égési sérülések vezettek a későbbi halálesethez. 2010. évben személyi sérüléssel járó baleset egy esetben történt : - a hajók fennakadásából, a vízi út változó jellemzőinek figyelmen kívül hagyásából több esetben fordult elő a hajóút részleges elzárást, hajó leszabadítás szükségességét eredményező esemény, amelyek évek óta visszatérően szokásos helyszínei a Dunán Dunaföldvár, Baja és Nagymaros környéki szűkületek, kisvizes időszak gázlói és hidak környékén a hajóút átmenetek. A hajók felülései rendszerint számottevő sérülést a hajóban nem okoznak, ugyanakkor a leszabadítás során a laza szerkezetű meder esetén a hajóút elfajulását eredményezi, azaz a gázló átalakul, és ahol tegnap biztonsággal el lehetett hajózni egy felakadás után már ez bizonytalan helyzetet eredményezhet. A baleseti statisztikák tükrében a belvízi hajózásról összességében megállapítható: az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód!
Eljárások Úszólétesítmények műszaki vizsgálata, ellenőrzése A vízi közlekedésbiztonság magas szinten tartásának legfontosabb eszköze a prevenció, a veszélyes, hajózásra alkalmatlan állapotok kialakulásának megelőzése műszaki ellenőrzéssel, műveleti ellenőrzéssel, alkalmassági ellenőrzéssel.
Műszaki ellenőrzés Jogszabályban meghatározott időszakonként a hajókat, úszólétesítményeket, ellenőrizzük és felügyeljük a szükséges javítások szakszerű elvégzését.
Műveleti ellenőrzés Menet- és műveleti próbák a hajók üzemképességi vizsgálatai során.
Alkalmassági ellenőrzés A hídépítés vízről történő kiszolgálása és az eredetileg más célra szolgáló bárkákra telepített munkagépek sajátos körülmények között megvalósuló alkalmazását külön eljárásban engedélyezzük.
Integrált ellenőrzés Komp és révközlekedés A folyami- és tavi révek a hajózás és a közúti közlekedés fontos találkozási pontjai. A kompok személy- és járműszállítási tevékenységében kettős (vízi és közúti) biztonsági követelményrendszer érvényesül.
Döntések Hajózási létesítmények: kikötők úszóműves kikötőhelyek komp- és révátkelések úszóműállások hajóhidak veszteglőhelyek vízi sportpályák vízi repülőtér hajókiemelő berendezések (sólyák) Hatósági feladatok: Létesítés, használatbavétel és üzemben tartás hajózási hatósági engedélyezése Üzemeltetési szabályzataik jóváhagyása Üzemeltetés jogszerűségének ellenőrzése/szankcionálása Más hatósági eljárásokban szakhatósági közreműködés
Adatok I. Magyarországi hajózási létesítmények a számok tükrében - Folyami áruforgalmi kikötők Kereskedelmi kikötők száma, rendeltetése Kikötői hajóállások száma 40 35 30 25 20 15 10 5 0 38 10 3 1 Duna Tisza országos közforgalmú közforgalmú saját használatú 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 34 országos közforgalmú kikötő 88 közforgalmú kikötő 34 saját használatú kikötő Rakodásra alkalmas parthossz: 15,6 km (1 hajóállást 100 méterrel számolva).
Adatok II. Magyarországi hajózási létesítmények a számok tükrében - Kedvtelési célú (kishajók és csónakok fogadására alkalmas) kikötők Kishajók és csónakok fogadására alkalmas kikötők területi megoszlása Kikötőhelyek területi megoszlása Fertő-tó Velencei-tó Balaton Körösök Tisza 6 6 2 23 98 1 Fertő-tó 426 Velencei-tó 726 Körösök 79 Tisza 1378 Balaton 7603 Szentendrei Dunaág Ráckevei Dunaág Duna 5 9 Ráckevei Dunaág 122 Duna 615 0 20 40 60 80 100 120 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 Kikötőhelyek rendeltetés szerinti megoszlása Fertő-tó Velencei-tó Balaton Körösök 98 328 543 178 4 75 1968 5635 Tisza 1378 Szentendrei Dunaág Ráckevei Dunaág Duna 122 125 490 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Köforgalmú Saját használatú
Szabadon közlekedő Köteles Hajózás és biztonság Adatok III. Magyarországi hajózási létesítmények a számok tükrében - Kompok, révek Kompok, révek területi megoszlása Átkelések technológiája 25 20 15 10 5 20 5 4 1 1 20 3 5 2 2 Duna Szentendrei Dunaág Ráckevei Dunaág Velencei-tó Balaton Tisza Szamos Bodrog Sajó Körösök Köteles 33 Szabadon közlekedő 30 0 Átkelési technológia területi megoszlása 33 1 20 3 5 2 2 30 20 5 3 1 1 0 5 10 15 20 25 30 35 Duna Szentendrei Dunaág Ráckevei Dunaág Velencei-tó Balaton Tisza Szamos Bodrog Sajó Körösök
Alágazati csomópontok Országos közforgalmú kikötők Mosoni-Duna Győr-Gönyü OKK Budapest-Csepel MAHART Szabadkikötő Bajai OKK
Országos Közforgalmú Kikötők I. Győr-Gönyü OKK (Út vasút víziút) Régen és ma
Országos Közforgalmú Kikötők II. Budapest-Csepel OKK (Út vasút víziút) Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. FERROPORT Fedett Átrakó és Raktározó Kft. MOL NYRT. Csepeli Bázistelep DUNATÁR Kőolajterméktároló Kereskedelmi Kft. és EURO-TANKHAJÓ Bt. 2010. során került sor a RO-RO terminál hajózási hatósági használatbavételének engedélyezésére. 2011-ben a kikötő üzemeltetési szabályzata kerül felülvizsgálatra.
Országos Közforgalmú Kikötők III. BAJAI OKK (Út vasút víziút) Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt. ÁTI DEPO ZRT. AGRO-HANDEL Hungária Kft. AGROSZIGET Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÁTI DEPO ZRT. RO-RO kikötő
Emberi tényezők I. Képzés Önálló hajóvezetésre jogosító képesítés csak jóváhagyott képzési tematika és tanúsított képzési helyen szerezhető meg. belvízi képzés a NKH által központilag kiadott tematikái alapján; tengerész képzés az IMO modell kurzusai alapján történik. 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2009 2010 2011 Kedvtelési Belvízi hivatásos Tengerész képzőszerv ek
Emberi tényezők II. Képzés A tengerészek és a veszélyes áru szállítás szakértői rendszeres ismeretfelújító továbbképzésen vesznek részt A technika fejlődése folytán már évek óta szimulátor segítségével is folyik a tengerész oktatás A jóváhagyott tanfolyamok mellett megjelent a távoktatás, az e- learning. A NKH az általa jóváhagyott képzéseket rendszeresen ellenőrzi!
Emberi tényezők III. Vizsgáztatás A vizsgáztatással kapcsolatos hatósági feladatok egy kézben összpontosulnak, a NKH-nál, (5-7 ezer vizsgázó évente, ennek 80 %-a kedvtelési célú). A vizsgákon a számítógépes elméleti vizsgáztatás kerül bevezetésre, a lehetséges vizsgatárgyak esetében. A vizsgaanyag fejlesztése és naprakészen tartása folyamatos szakértői feladat.
Tervek Nyilvántartás A személyek által megszerzett képesítéseket a Hajózási Információs Rendszerünkben (HIR) tartjuk nyilván. A társhatóságok és az arra jogosult külföldi szervek is betekintést kaphatnak, akár online eléréssel. A vízirendészet EDR készülékek segítségével hozzáférést kap a nyilvántartáshoz (igen-nem). Az Európai Tengeri Biztonsági Ügynökség (EMSA) felé jelenleg kialakítás alatt van a megfelelő adatkapcsolat, tengerészeink képesítéséről.
Tervek Biztonságosabb kártyaokmányok kerülnek bevezetésre A FELDOLGOZÁS NAGYVONALÚ ÁBRÁJA HIR ORACLE táblák INTERFACE Oracle tábla ÚJ_HAJOS SORSZAM Oracle tábla HIR Windows alkalmazás UJHAJOSKARTYA Windows alkalmazás KÁRTYA NYOMTATÓ RUTINOK
Tervek Képesítő okmányok: Belvízi hajóvezetői bizonyítvány: 1. A kategóriájú hajóvezető 2. B kategóriájú hajóvezető Kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány: Kishajó és jetski bizonyítvány:
NKH Forgalmi Ügyelet Folyami Információs Szolgáltatások (RIS) - elektronikus adatfeldolgozás és továbbítás amely kiterjed: Hajósoknak szóló hirdetmények (Nts) nyelv független formában történő továbbítására. Elektronikus üzenetek (ERI) feladására, fogadására és továbbítására és válaszüzenetekre. Hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer (AIS) működtetésére. Elektronikus hajózási térképmegjelenítő rendszerre (Inland ECDIS). NKH által megbízott üzemeltető szervezet a RSOE. Elektronikus üzenetek Elektronikus hajózási térkép Hajósoknak szóló hirdetmény Hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer (AIS)
EU pályázatok Európai Uniós projektek és az NKH IRIS II projekt a hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer (AIS) részeként 150 db Inland AIS készülék és tartozéka kerül használatba adásra a projekt kapcsán. A készülékek vagyonkezelője az NKH. Az AIS készülék kötelező használatának bevezetése a magyar Duna szakaszon 2011. július 1 kerül előírásra a magyar lajstromban szereplő úszólétesítmények számára. Neli Dunai hajózási oktatási akcióterv, E learning bevezetése. NKH az elektronikus vizsgáztatást (SZEV) szándékozik bevezetni 2011-ben. Wanda Hulladékkezelés a hajózásban. A hajón keletkezett hulladékok (szennyolaj, szennyvíz, kommunális hulladék) átvétele egy kimondottan erre a célra épített vízijárművel. Jelenleg kizárólag a szárazföld felé lehet átadni ezeket a hulladékokat. Az úszó- és hajózási létesítmények (kikötők) alkalmassá tétele a hulladék átadására NKH feladat lesz. Newada a Dunamenti országok együttműködése a Folyami Információs Szolgáltatás víziúthoz, vízjáráshoz, vízálláshoz kapcsolódó elektronikus adatcsere kialakításához és a belvízi elektronikus térképi megjelenítő rendszerbe (Inland ECDIS) történő beillesztése. A projektekben az NKH közreműködője az RSOE.
Együttműködés I. Nemzetközi kapcsolatok: Európai Unió DG Move belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásai, folyami információs szolgáltatások Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség képviselet Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Az NKH a NATO Vészhelyzeti Tervező Testület Közlekedési csoportba, a Duna Bizottságba és A Rajnai Központi Hajózási Bizottságba belvízi hajózási szakértőt delegál.
Együttműködés II. Hajózási szakterület hazai együttműködő partnerei: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Egyesület (RSOE) Dunai, Tiszai és Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságok Révhajósok Országos Szövetsége Személyhajósok Országos Szövetsége Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) Nemzeti Adó-és Vámhivatal BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tengerészeti Akkreditáló Szervezet Magyar Tengerészek Egyesülete Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány
Köszönöm a figyelmet!