Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Hasonló dokumentumok
Objektumelvű alkalmazások fejlesztése 6. gyakorlat. Öröklődés, polimorfizmus. Öröklődés Kódismétlődés objektum-orientált szerkezetben

Bevezetés a Programozásba II 8. előadás. Polimorfizmus Giachetta Roberto

Alkalmazott modul: Programozás 11. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés

Szoftvertechnológia 4. előadás. Objektumorientált tervezés: általánosítás. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Objektumorientált programozás C# nyelven

Öröklés és Polimorfizmus

Objektumorientált programozás C# nyelven

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

Programozási nyelvek Java

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Programozási nyelvek Java

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban

OOP #14 (referencia-elv)

C++ programozási nyelv

OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek

Osztályok. 4. gyakorlat

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Már megismert fogalmak áttekintése

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II 1. előadás. A.NET keretrendszer és a C# programozási nyelv. A.NET keretrendszer Eredete

Programozás módszertan p.1/46

Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II.

és az instanceof operátor

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás

Bevezetés a Python programozási nyelvbe

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS

Objektumelvű programozás

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Bevezetés a programozásba előadás: Öröklődés

Osztályok. construct () destruct() $b=new Book(); $b=null; unset ($b); book.php: <?php class Book { private $isbn; public $title;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Programozási technológia

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben

Java VII. Polimorfizmus a Java nyelvben

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra

Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Informatikai Kar. 4. fejezet. Giachetta Roberto

Alkalmazott Modul III 6. gyakorlat. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

C++ programozási nyelv

Virtuális függvények (late binding)

Programozási alapismeretek 4.

Bevezetés a Programozásba II 5. előadás. Objektumorientált programozás és tervezés

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Bevezetés a Programozásba II 2. előadás. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Bevezetés a programozásba Előadás: Tagfüggvények, osztály, objektum

Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni:

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék

Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat

Bevezetés a Programozásba II 3. előadás. Biztonságos adattípusok megvalósítása

Bevezetés a Programozásba II 3. előadás. Biztonságos adattípusok megvalósítása. Biztonságos adattípusok megvalósítása

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?

OOP. Alapelvek Elek Tibor

C#, OOP. Osztályok tervezése C#-ban

Bánsághi Anna

Osztály öröklődés. Öröklődés és polimorfizmus. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Globális operátor overloading

Bevezetés a Programozásba II 11. előadás. Adatszerkezetek megvalósítása. Adatszerkezetek megvalósítása Adatszerkezetek

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban

C# Nyelvi Elemei. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi Elemei / 18

C# osztályok. Krizsán Zoltán

Java és web programozás

PHP5 Új generáció (2. rész)

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez

OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 7. előadás

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Bánsághi Anna

Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

OOP és UML Áttekintés

Programozási nyelvek Java

Kalapácsvetés 2016 szöveges

Java és web programozás

Programozás I. Első ZH segédlet

Elemi Alkalmazások Fejlesztése II.

BME MOGI Gépészeti informatika 8.

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Számítógép és programozás 2

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Objektumorientált programozás C# nyelven II.

Objektumorientált programozás Java-ban

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

Osztály és objektum fogalma

Programozási nyelvek Java

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II. A.NET keretrendszer és a C# programozási nyelv. Objektumorientált programozási nyelvek A Smalltalk nyelv

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

Objektumok inicializálása

Átírás:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Modul III 6. előadás Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus 2011.10.24. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Kódismétlődés objektum-orientált szerkezetben Az objektum-orientált programokban az osztályok definiálják az objektumok működési sémáját sok esetben hasonló, de mégis eltérő viselkedésre van szükségünk különböző objektumoktól, ekkor azoknak külön osztályt kell definiálnunk akkor is, ha sok ismétlődés előfordul emiatt kódismétlődéssel kell szembenéznünk, amelyet a procedurális programokban kódrészlet kiemeléssel, alprogramokkal oldottunk fel, itt is valamilyen hasonló eszközhöz kell folyamodnunk pl.: az egyetemi oktató és az egyetemi hallgató is tartalmaz nevet, azonosítót, kurzuslistát, és vannak ugyanolyan műveleteik ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:2

Osztályok közötti hasonlóságok Az osztályok között felfedezhetők az ismétlődések, amelyeknek két esete van: két, vagy több osztály közös tagokkal rendelkezik, ekkor célszerű lenne a közös részt kiemelni pl. a háromszög és a négyszög is rendelkezik pontokkal, kerülettel és területtel egy osztály rendelkezik egy másik osztály valamennyi tagjával, és ezen felül továbbiakkal, ekkor mondhatjuk azt, hogy az osztály speciális esete a másiknak (illetve a másik általános esete ezen osztálynak) pl. a háromszög és a négyszög speciális esete a sokszögnek, és minden sokszög rendelkezik kerülettel és területtel ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:3

Általánosítás és specializáció Az első eset kombinálható a másodikkal, hiszen ha több osztálynak közös tulajdonságai vannak, akkor van olyan általánosabb osztály, amely azokat a tulajdonságokat tartalmazza pl. az egyetemi hallgató és oktató közös tulajdonságait az egyetemi polgár osztály tartalmazza, így azok ennek speciálisabb változatai lesznek Egy osztálynak tehát lehet egy, vagy több speciálisabb változata, amely mindent tud, amit az általánosabb, és ezen felül még kiegészítheti tagjait tetszőleges számban fordítva, egy osztálynak lehet egy (esetekben akár több) általánosabb változata, amelytől átveszi a viselkedést ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:4

Általánosítás és specializáció Pl.: egyetemi polgár van azonosítója, bejár az egyetemre speciálisabb hallgató oktató kutató tárgyai vannak, vizsgázik kurzusokat tart, vizsgáztat kutatást végez, cikkeket ír ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:5

Általánosítás és specializáció Pl.: általánosabb ember egyetemi polgár hallgató matematikus tanul, van neve speciálisabb bejár az egyetemre, van azonosítója vizsgázik, vannak tárgyai N dimenzióban gondolkozik ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:6

Fogalmak A folyamatot, amelyben a speciálisabb osztály átveszi az általánosabb viselkedését, jellemzőit, öröklődésnek, vagy származtatásnak (inheritance) nevezzük az öröklődés két irányát specializációnak, illetve általánosításnak nevezzük az öröklődés lehet többszintű, a speciálisabb osztálynak lehetnek még speciálisabb osztályai az általánosabb objektumot ősosztálynak (base class), a speciálisabbat leszármazottnak (subclass, derived class) nevezzük ha csak egy szint a különbség, akkor szülőnek (parent class), illetve gyereknek (child class) nevezzük az osztályokat ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:7

Jelölés Az osztálydiagramban az öröklődést megfelelő relációval jelölhetjük: class Inheritance <ősosztály> <leszármazott osztály> Az implementációban az osztályoknál kell jelölünk úgy, hogy megadjuk, mely ősosztályból származtatunk class <osztálynév> : <ősosztály> { <további tagok> ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:8

Működése Az öröklődés csak referenciaosztályokra (class) használható Minden tagot átvesz a leszármazott osztály, így azokat nem kell újra definiálnunk, és közvetlenül elérhetjük őket a leszármazott osztályban, illetve annak példányaiban Pl.: class BaseClass { // ős private Int32 _IntValue; // mező public BaseClass() { _IntValue = 1; // konstruktor public void PrintIntValue() { // egyéb művelet Console.WriteLine(_IntValue); ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:9

Működése class DerivedClass : BaseClass { // leszármazott // minden, ami a BaseClass-ben volt, // automatikusan bekerül ide private Single _FloatValue; // további mezők // további műveletek: public DerivedClass() { _FloatValue = 2; public void PrintFloatValue() { Console.WriteLine(_FloatValue); public void PrintAllValues() { PrintFloatValue(); PrintIntValue(); // örökölt művelet ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:10

Működése BaseClass bc = new BaseClass(); // ős példány bc.printintvalue(); // ős műveleteit meghívhatjuk DerivedClass dc = new DerivedClass(); // leszármazott példány dc.printfloatvalue(); // a leszármazott műveleteit meghívhatjuk dc.printintvalue(); // az ős műveleteit is meghívhatjuk dc.printallvalues(); // közvetetten is meghívhatjuk az ős műveleteit ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:11

Elérés és láthatóság Lehetőségünk direkt hivatkozni az ősből örökölt tagokra a base kulcsszón keresztül, pl.: public void PrintAllValues() { PrintFloatValue(); base.printintvalue(); // örökölt művelet Öröklődés esetén a tagok láthatóságát az eddigi 2 helyett 3 szinten szabályozhatjuk, a rejtett (private) láthatóság ugyanis a leszármazottak számára sem biztosít láthatóságot a tagra, ezért bevezetjük a védett (protected) láthatóságot kívülről rejtett, de a leszármazott osztályokon belül látható tulajdonság, így közvetlenül tudunk hivatkozni rájuk az osztálydiagramban # jellel jelölhetjük ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:12

Rejtett láthatóságú tagoknál Pl.: class BaseClass { // ős private Int32 _IntValue; // rejtett mező public Int32 IntValue { get { return _IntValue; set { _IntValue = value; public void BaseClass() { _IntValue = 0; // az osztályon belül használható, kívül nem class DerivedClass : BaseClass { // leszármazott public DerivedClass () { IntValue = 1; // csak a tulajdonságon keresztül érjük el ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:13

Védett láthatóságú tagoknál Pl.: class BaseClass { // ős protected Int32 _IntValue; // védett mező public Int32 IntValue { get { return _IntValue; set { _IntValue = value; public void BaseClass() { _IntValue = 0; // az osztályon belül használható, kívül nem class DerivedClass : BaseClass { // leszármazott public DerivedClass () { _IntValue = 1; // közvetlenül is elérhetjük ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:14

Konstruktor és destruktor művelet A konstruktor automatikusan öröklődik a paraméteres nélküli konstruktor automatikusan meghívódik amikor a leszármazottból létrehozunk egy példányt elsőként az ős konstruktora hívódik meg, aztán a leszármazotté lehetőségünk van az ős konstruktorának explicit meghívására is <konstruktor>(<paraméterek>) : base(<átadott paraméterek>) formában paraméteres konstruktorokra csak az explicit hívás használható A destruktor automatikusan öröklődik és hívódik meg ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:15

Konstruktor és destruktor művelet Pl.: class BaseClass { // ős private Int32 _IntValue; // rejtett mező public void BaseClass(Int32 v) { _IntValue = v; class DerivedClass : BaseClass { // leszármazott public DerivedClass (Int32 v) : base(v) { // meghívjuk az ős konstruktorát a paraméterrel ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:16

Absztrakt osztályok Amennyiben az általános osztály csak a közös rész összefogására szolgál, és nem használjuk példányok létrehozására, akkor absztrakt osztálynak nevezzük absztrakt osztályokat az abstract kulcsszóval kell megjelölnünk (osztálydiagramban dőlt betűvel jelöljük), innentől nem alkalmazható rá a new operátor, tehát nem lehet példányosítani pl.: abstract class BaseClass { // absztrakt ős hasonlóan megszűntethető a példányosítás, ha a konstruktornak nem publikus láthatóságot adunk ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:17

Példa Feladat: Az egyetemi oktatót és hallgatót általánosíthatjuk egy egyetemi polgár osztályba. az egyetemi polgár (UniversityCitizen) tartalmazhatja a nevet, azonosítót, illetve a kurzusok listáját (védett láthatósággal), valamint az ehhez tartozó lekérdező tulajdonságokat ez egy absztrakt osztály lesz, ennek leszármazottai a hallgató és az oktató így megszűnik a mezők ismétlődésének jelentős része az oktató és hallgató osztályokban, amelyeket ezek után ugyanúgy használhatunk ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:18

Példa Tervezés: class University UniversityCitizen # _Courses: List<Course> # _Name: String # _UniversityCode: String «property» + CourseNames() : List<String> + Name() : String + UniversityCode() : String Student Teacher - _ListOfTeachers: List<Teacher> + CreateCourse(String) : Course - GenerateCode(String) : String + GetCourse(String) : Course + Teacher(String) «property» + ListedTeacherNames() : List<String> -_Teacher - _ListOfStudents: List<Student> - GenerateCode(String) : string + SignForCourse(Course) : void + Student(String) Course -_Students #_Courses ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:19

Példa Megoldás: abstract class UniversityCitizen { // polgár protected String _Name; // védett tagok protected String _UniversityCode; protected List<Course> _Courses; public String Name { get { return _Name; class Student : UniversityCitizen { // egyetemi hallgató, speciális osztály public Student(String name){ ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:20

Viselkedés elrejtés A leszármazott amellett, hogy örököl minden tagot az őstől, lehetősége van elrejteni az örökölt viselkedést, és újat definiálni azaz lehetőségünk van ugyanolyan szintaxisú metódusok létrehozására, amelyek más működést hajtanak végre a leszármazottban akkor hasznos, amikor a speciális osztály más viselkedést kell, hogy biztosítson, pl. a területet másként számíthatjuk egy négyzet esetén, mint egy általános sokszög esetén a leszármazottban jelölnünk kell, hogy szándékos az elrejtés a new kulcsszóval ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:21

Viselkedés elrejtés Pl.: class BaseClass { // ős public void PrintMethod() { Console.WriteLine(1); class DerivedClass : BaseClass { // leszármazott public new void PrintMethod() { Console.WriteLine(2); // elrejtő metódus (new BaseClass()).PrintMethod(); // eredmény: 1 (new DerivedClass()).PrintMethod(); // eredmény: 2 ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:22

Polimorfizmus Objektumok típusai Sokszor előfordul, hogy az általános osztály speciális eseteit szeretnénk együtt kezelni, pl. egy listában eltárolni a hallgatókat és oktatókat Objektumorientált szerkezetben az objektumok típusa az osztály, amiből példányosítjuk őket, azonban öröklődés esetén az objektum típusának az osztály bármely őse is tekinthető hiszen annak viselkedését, értékeit birtokolja, és a konstruktora is lefut ez az implementációban úgy jelenik meg, hogy egy általános osztályú hivatkozást ráállíthatunk egy speciális típusra is, pl.: BaseClass bc = new DerivedClass(); ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:23

Polimorfizmus Statikus és dinamikus típus Ennek megfelelően egy objektumnak több alakja is lehet, így a jelenséget többalakúságnak, vagy polimorfizmusnak nevezzük pontosabban altípusos polimorfizmusnak (subtype polymorphism) Polimorfizmus esetén két típust kell nyilvántartanunk: a változó statikus típusa a mutató típusa, a fordítóprogram ezt tudja értelmezni emiatt a változó csak ennek a típusnak a tagjai hívhatóak meg, mivel azok jelenléte garantált lehet absztrakt osztály is, hiszen nem kerül példányosításra ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:24

Polimorfizmus Statikus és dinamikus típus a változó dinamikus típusa a ténylegesen létrehozott objektum típusa lehet a statikus típus, vagy annak bármely leszármazottja, nem lehet absztrakt osztály ténylegesen az ő tagjai kerülnek meghívásra, azaz futás közben az ő viselkedése a meghatározó Pl.: class BaseClass { // őszosztály egy egész értékkel public Int32 IntValue; public BaseClass() { IntValue = 1; ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:25

Polimorfizmus Statikus és dinamikus típus class DerivedClass : BaseClass { // leszármazott egy egész és egy valós értékkel public Int32 FloatValue; public DerivedClass() { FloatValue = 2; IntValue = 2; // a konstruktor más értéket rendel hozzá BaseClass bc = new DerivedClass(); Console.WriteLine(bc.IntValue); // eredménye: 2 Console.WriteLine(bc.FloatValue); // hiba: nincs ilyen mező ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:26

Polimorfizmus Adatszerkezetbe szervezés Mivel a változó által hivatkozott objektumot változtathatjuk a program során, a dinamikus típus is változhat, pl. : BaseClass bc; bc = new DerivedClass(); // most egy leszármazott objektumra mutat bc = new BaseClass(); // most egy ős objektumra mutat A többalakúság lehetőséget ad, hogy egy adatszerkezetbe különböző típusú elemek kerüljenek, amelyek közös őssel rendelkeznek, pl.: List<BaseClass> bclist = new List<BaseClase>(); bclist.add(new DerivedClass()); bclist.add(new BaseClass()); bclist.add(new DerivedClass()); ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:27

Polimorfizmus Osztályazonosítás és megfeleltetés Ugyanakkor a polimorfizmus korlátozza a tagelérést a statikus típusra, amit lehetőségünk van feloldani az is operátor egy logikai kiértékelés, amely megadja, hogy az adott osztály példánya-e az objektum az as operátor az adott osztály példányának tudja megfeleltetni az objektumot (amennyiben nem megfelelő az osztály null értéket kapunk) pl.: foreach(baseclass listitem in bclist) if (listitem is DerivedClass) // csak a leszármazott példányokra Console.WriteLine( (listitem as DerivedClass).FloatValue); ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:28

Polimorfizmus Példa Feladat: Tovább javíthatjuk az egyetemi polgárok kezelését, ha az azonosító generálást, és tárolást is az általános osztályba helyezzük. az egyetemi polgárba helyezzük a statikus listát, és az azonosító generálás védett láthatósággal, a polgár konstruktorába helyezzük az alap tevékenységeket kihasználva a polimorfizmust, az általános osztályban lévő statikus lista el tudja tárolni a leszármazott példányait is típusazonosítás segítségével leválogathatjuk a speciális elemeket a listából, pl. az oktatók neveinek lekérdezéséhez a főprogramban lehetőségünk van egy közös listában kezelni a hallgatókat és az oktatókat ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:29

Polimorfizmus Példa Tervezés: class University UniversityCitizen # _Courses: List<Course> # _ListOfCitizens: List<UniversityCitizen> # _Name: String # _UniversityCode: String # GenerateCode(String) : String + UniversityCitizen(String) «property» + CourseNames() : List<String> + Name() : String + UniversityCode() : String Student Teacher + CreateCourse(String) : Course + GetCourse(String) : Course + Teacher(String) «property» + ListedTeacherNames() : List<String> -_Teacher + SignForCourse(Course) : void + Student(String) -_Students Course #_Courses ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:30

Polimorfizmus Példa Megoldás: abstract class UniversityCitizen{ public UniversityCitizen(String name){ _ListOfCitizens.Add(this); // aktuálisan // egy hallgató, vagy oktató példány lesz class Teacher : UniversityCitizen{ public Teacher(String name) : base(name) // ős konstruktorának meghívása { /* egyéb tevékenység nem kell * / ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:31

Polimorfizmus Példa static void Main(string[] args){ List<UniversityCitizen> cits = new List<UniversityCitizen>(); cits.add(new Student("Huba Hugó")); cits.add(new Teacher("Kis Ferenc")); (cits[1] as Teacher).CreateCourse("Lazulás"); // típusmegfeleltetés foreach (UniversityCitizen cit in citizens){ if (citizen is Student) // típusazonosítás Console.WriteLine(", hallgató"); ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:32

Polimorfizmus Működés felüldefiniálás Ahhoz, hogy egy leszármazott osztály megváltoztathassa ősének egy viselkedését (metódus, vagy tulajdonság esetén), felül kell definiálnia a megfelelő metódust az ősben jelezni kell, hogy megengedjük a felüldefiniálást, a felüldefiniálható metódusokat nevezzük virtuális metódusoknak adhatunk olyan tagokat is, amelyeket a leszármazottban kötelező felüldefiniálni, ezeket absztrakt (vagy tisztán virtuális) metódusoknak nevezzük, ezeknek az ősben nem adunk törzset, csak deklarációt absztrakt tag emiatt csak absztrakt osztályban szerepelhet, így csupán a hívási felület megadására szolgál ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:33

Polimorfizmus Működés felüldefiniálás A felüldefiniálható tagot a virtual kulcsszóval kell jelölnünk, míg az absztrakt tagot az abstract kulcsszóval, és ekkor az osztályt is absztraktként kell definiálnunk a kulcsszó az összes leszármazott osztályra vonatkozik, nem csak a gyerek osztályra osztálydiagramban dőlt betűvel jelöljük A felüldefiniáló tagot az override kulcsszóval kell jelölnünk A nem felüldefiniálható tagokat nevezzük véglegesítettnek, vagy leazártnak (sealed) nevezzük alapértelmezetten minden tag lezárt, mezők mindig lezártak amennyiben felüldefiniálásnál véglegesíteni akarunk, akkor a sealed kulcsszót kell alkalmaznunk az override mellett ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:34

Polimorfizmus Működés felüldefiniálás Pl.: class BaseClass { public virtual void PrintValue() { // felüldefiniálható metódus Console.Write(1); class DerivedClass : BaseClass { public override void PrintValue() { Console.Write(2); // felüldefiniálás BaseClass bc = new DerivedClass(); bc.printvalue(); // eredménye: 2 ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:35

Polimorfizmus Működés felüldefiniálás Pl.: abstract class BaseClass { public abstract void PrintValue(); // a művelet absztrakt, emiatt az osztály is class DerivedClass : BaseClass { public override void PrintValue() { Console.Write(2); // felüldefiniálás BaseClass bc = new DerivedClass(); // a művelet meghívható, mert ismert a szintaxisa bc.printvalue(); // eredménye: 2 ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:36

Polimorfizmus Dinamikus kötés Felüldefiniált metódus esetén polimorfizmus alkalmazása mellett nem a statikus, hanem a dinamikus típus szerint fut le a művelet, mivel a program futási idő alatt azonosítja be a futtatandó műveletet, ezt dinamikus kötésnek (dynamic binding) nevezzük elrejtés esetén nem használható, akkor a statikus típus szerint fut le a művelet akár az ősosztály nem felüldefiniált metódusában is meghívhatunk absztrakt műveletet, amit felüldefiniálunk, ekkor ugyanúgy a felüldefiniáló művelet fut le a leszármazott példányban konstruktorra és destruktorra nem alkalmazható, mivel ott valamennyi lefut ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:37

Teljes származtatási hierarchia A C# programozási nyelv úgynevezett teljes származtatási hierarchiát épít fel, ez azt jelenti, hogy minden osztály egy egyetemes ősosztály (Object) valamilyen szintű leszármazottja az ős definiálja az alapértelmezett viselkedést, pl. értékadás, egyenlőség lekérdezés, szöveggé alakítás ezek a műveletek többnyire virtuálisak, ezért a leszármazott osztályok felüldefiniálhatják a különböző általános műveleteket, pl. a szöveggé alakítást (ToString) amennyiben az új osztálynak nem adunk ős típust, automatikusan az egyetemes ős lesz az ősosztály ennek köszönhetően az osztályok ábrázolhatóak egy úgynevezett öröklődési fában, aminek a gyökere az Object ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:38

Teljes származtatási hierarchia pl.: class AnyClass { public AnyClass() { public override string ToString() { jelentése igazából: class AnyClass : Object { publuc AnyClass() : base() { public override string ToString() { az érték szerinti osztályok is leszármazottak (ősük a ValueType), valamint a felsorolási típusok is (ősük az Enum), így szintén a az Object leszármazottai ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:39

Példa Feladat: A racionális, illetve komplex számok kompatibilisek a valós számokkal, ezért célszerű lenne egy olyan felületet adni nekik, ami a konverziót mindkét irányba elvégzi. létrehozunk egy absztrakt osztályt, ami a valóssá alakítás, illetve valósról átalakítás absztrakt metódusait tartalmazza a leszármazott osztályokban ezt felüldefiniáljuk, így a dinamikus kötés segítségével egy közös adatszerkezetben tárolva is működni fog a művelet az aktuális számra definiáljuk felül az Object-ből örökölt szöveggé alakítást is, hogy megfelelően tudjuk szöveges formában kiírni az értékeket ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:40

Példa Tervezés: class NumberTypes RealCompatible + FromDouble(Double) : void + ToDouble() : Double Complex - _Imaginary: Double - _Real: Double + Complex() + Complex(Double) + Complex(Double, Double) + Conjugation() : Complex + FromDouble(Double) : void + operator +(Complex, Complex) : Complex + operator +(Complex, Double) : Complex + operator +(Double, Complex) : Complex + ToDouble() : Double + ToString() : string «property» + Imaginary() : Double + Real() : Double Rational - _Denominator: Int32 - _Nominator: Int32 + FromDouble(Double) : void + operator -(Rational, Rational) : Rational + operator *(Rational, Rational) : Rational + operator /(Rational, Rational) : Rational + operator +(Rational, Rational) : Rational + Rational() + Rational(Int32, Int32) - Simplify(Int32*, Int32*) : void + ToDouble() : Double + ToString() : String «property» + Denominator() : Int32 + Nominator() : Int32 ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:41

Példa Megoldás: abstract class RealCompatible { // absztrakt ős public abstract Double ToDouble(); public abstract void FromDouble(Double val); // csak absztrakt műveleteket írunk class Rational : RealCompatible { // felüldefiniálások: public override String ToString() { public override Double ToDouble() { public override void FromDouble(Double val) { ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:42

Többszörös öröklődés Általában egy szülőnek több gyereke is van, ám csak egyes esetekben engedélyezett, hogy egy gyereknek több szülője is legyen, ezt többszörös öröklődésnek (multiple inheritance) nevezzük a gyerek megkaphatja minden szülője minden tulajdonságát, ami a leszármazottban ütközéshez (főként a mezőkben), vagy felesleges adattároláshoz vezethet, ezért a programozási nyelvek rendszerint nem engedélyezik pl. egy négyzet lehet a rombusznak, valamint a téglalapnak is speciális esete, ugyanakkor teljesen felesleges lenne a téglalap különböző oldalainak, illetve a rombusz szögeinek eltárolása a négyzetben ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:43

Interfészek A többszörös öröklődés feloldása A többszörös öröklődés tehát gondot jelenthet a mezőütközések miatt, amiatt a legtöbb nyelvben nem engedélyezett, viszont sokszor előfordul, hogy az osztályok viselkedését több absztrakt osztály szerint is meg akarjuk határozni pl. a matematikus hallgató magában hordja a matematikus, és az egyetemi hallgató viselkedését is a többszörös öröklődés nem jelent gondot olyan osztályok esetében, amelyek nem tartalmaznak mezőt, csak virtuális, vagy absztrakt tagokat Lehetőségünk van olyan osztályokat definiálni, amelyek csak publikus absztrakt tagokat (tulajdonságokat és metódusokat) tartalmaznak, ezeket nevezzünk interfészeknek ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:44

Interfészek Működése Interfészeket az interface kulcsszóval kell jelölnünk, és azt mondjuk, hogy az osztály megvalósítja az interfészt (ezt szaggatott vonallal jelöljük az osztálydiagramban) az interfészben minden publikus, és absztrakt, ezért nem is írjuk ki a kulcsszavakat, felüldefiniáláskor sem az interfészek elnevezését a megkülönböztethetőség érdekében I-vel kezdjük egy osztálynak csak egy szülője lehet, de tetszőleges sok interfészt valósíthat meg, az interfésznek nem lehet őse, de megvalósíthat más interfészeket is mivel minden tag absztrakt, ezért nem jelent problémát a szintaxis ütközés, mivel úgyis felül kell definiálni a metódusokat ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:45

Interfészek Érték szerinti típusoknál Interfészeket nem csak referencia szerinti, hanem érték szerinti osztályok is megvalósíthatnak, pl.: interface IValuePrinter { // interfész // minden művelet public abstract void PrintIntValue(); void PrintFloatValue(); struct AnyStruct : IValuePrinter { // interfészt megvalósító osztály public void PrintIntValue() { public void PrintFloatValue() { // definiálni kell minden interfész műveletet ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:46

Interfészek Referencia szerinti típusoknál Pl.: interface IAllValuePrinter{ // újabb interfész void PrintAllValues(); abstract class BaseClass { // absztrakt osztály private Int32 _IntValue; public BaseClass() { _IntValue = 1; public void PrintIntValue(){ Console.WriteLine(_IntValue); ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:47

Interfészek Referencia szerinti típusoknál class DerivedClass : BaseClass, IValuePrinter, IAllValuePrinter { // öröklődés és több interfész megvalósítása // egyszerre // a PrintIntValue művelet már megvan az // öröklődésnek köszönhetően, csak a többi kell // interfész megvalósítás: public void PrintFloatValue() { public void PrintAllValues() { ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:48

Interfészek Példa Feladat: A számkezelő osztályok őse igazából egy interfész, mivel csak absztrakt műveleteket tartalmaz, ezért megfogalmazhatjuk interfészként. Tervezés: class NumberTypes «interface» IRealCompatible + FromDouble(Double) : void + ToDouble() : Double Complex Rational ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:49

Interfészek Példa Megoldás: interface IRealCompatible { // interfész Double ToDouble(); void FromDouble(Double val); // csak absztrakt műveleteket írunk class Rational : IRealCompatible { // felüldefiniálások: public Double ToDouble() { public void FromDouble(Double val) { ELTE TTK, Alkalmazott modul III 6:50