Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Átírás

1 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna 8. ELŐADÁS - OBJEKTUMOK, OSZTÁLYOK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

2 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma Procedurális paradigma Generikus paradigma III. STRUKTÚRÁLT PROGRAMOZÁS Objektumorientált paradigma Moduláris paradigma 2014 Bánsághi Anna 2 of 68

3 III. STRUKTÚRÁLT PROGRAMOZÁS OBJEKTUMORIENTÁLT PARADIGMA 1. Absztrakt adattípus 2. Objektumok, osztályok Objektumorientált alapok Osztályok, objektumok Egységbezárás Nyílt rekurzió Névterek 3. OOP tervezés 4. Öröklődés 5. Adatszerkezetek megvalósítása 2014 Bánsághi Anna 3 of 68

4 1. OBJEKTUMORIENTÁLT ALAPOK FELVEZETŐ FELADAT Számítsuk ki egy téglalap, egy négyzet és egy kör kerületét és területét nem vezethető vissza semmilyen programozási tételre helyette használjuk az adatabsztrakciót, azaz térjünk át rögtön a lehetséges típusok keresésére típusértékek ~ főnevek ~ téglalap, négyzet, kör műveletek ~ igék ~ kerületszámítás, területszámítás 2014 Bánsághi Anna 4 of 68

5 TÍPUSOK - ELSŐ KÖZELÍTÉS Három típusunk lesz: Téglalap, Négyzet, Kör értékhalmaz { téglalapok művelethalmaz { Kerület, Terület értékhalmaz { négyzetek művelethalmaz { Kerület, Terület értékhalmaz { körök művelethalmaz { Kerület, Terület 2014 Bánsághi Anna 5 of 68

6 EGY LEHETSÉGES ÁBRÁZOLÁS struct Téglalap {..., double Kerulet(), double Terulet() struct Négyzet {..., double Kerulet(), double Terulet() struct Kör {..., double Kerulet(), double Terulet() érezzük, hogy a típusok hasonlítanak egymásra, jobb lenne együttesen kezelni őket 2014 Bánsághi Anna 6 of 68

7 A FELADAT ÁLTALÁNOSÍTÁSA Számítsuk ki különféle síkidomok kerületét és területét típusértékek ~ főnevek ~ síkidomok műveletek ~ igék ~ kerületszámítás, területszámítás a típusértékhalmaz általánosítása jó lépésnek tűnik, benne van a lehetőség egy későbbi bővítésre is (háromszögek,...) 2014 Bánsághi Anna 7 of 68

8 TÍPUSOK - MÁSODIK KÖZELÍTÉS Egyetlen típusunk lesz: Síkidom értékhalmaz { síkidomok művelethalmaz { Kerület, Terület EGY LEHETSÉGES ÁBRÁZOLÁS struct Síkidom {..., double Kerulet(), double Terulet()... var síkidomok = new List<Síkidom> elveszett az információ, hogy éppen milyen síkidomról van szó, melyik képletet kell alkalmazni 2014 Bánsághi Anna 8 of 68

9 ALTÍPUSOS POLIMORFIZMUS szükségünk van egy olyan nyelvi eszközre, amellyel egy típusértéket (pl. téglalap) több típushoz tartozónak tekinthetünk, hol a speciálisabb típusa (Téglalap), hol az általánosabb típusa (Síkidom) jut érvényre, a programkörnyezettől függően téglalap Téglalap téglalap Síkidom a típusértékek többalakúak, több típushoz is tartozhatnak 2014 Bánsághi Anna 9 of 68

10 SÍKIDOMOK OSZTÁLYOZÁSA egy lehetséges típushierarchia a síkidomok tulajdonságai alapján minden leszármazott tartalmazza az őt befoglaló jellemzőit minden leszármazott specializáltabb, mint az őt befoglaló 2014 Bánsághi Anna 10 of 68

11 ÖRÖKLŐDÉS szükségünk van egy olyan nyelvi eszközre, amellyel ki tudjuk fejezni a típushierarchiát a típusok közötti altípusképzési műveletet öröklődésnek nevezzük téglalap Téglalap Síkidom az altípus örökli az őstípus összes jellemzőjét és műveletét 2014 Bánsághi Anna 11 of 68

12 ÖRÖKLŐDÉSI HIERARCHIA 2014 Bánsághi Anna 12 of 68

13 TÍPUSÉRTÉKEK BELSŐ ADATAI a típusértékek egyedi jellemzőkkel bírnak egy Téglalap típusú síkidomot a szomszédos oldalainak hossza jellemez egy Kör típusú síkidomot a sugarának hossza jellemez szükségünk van egy olyan nyelvi eszközre, mely biztosítja, hogy a típusértékek belső adataihoz (a mezők értékeihez) csak az adott típus műveletein keresztül lehessen hozzáférni 2014 Bánsághi Anna 13 of 68

14 EGYSÉGBEZÁRÁS ÉS NYÍLT REKURZIÓ a típusértékek adatait és az ezen adatokon végrehajtott műveleteket egyetlen egységként kezeljük a belső adatok és a műveletek ábrázolásának elrejtésével biztosítható, hogy a külvilág ne férjen hozzá egy típusérték belső adataihoz egy téglalap Téglalap objektum tudni fogja, hogy mekkorák az oldalai, viszont a külvilág csak a kerületét és a területét kérdezheti le, hiszen ezek a megengedett típusműveletek 2014 Bánsághi Anna 14 of 68

15 OBJEKTUMORIENTÁLTSÁG TÉNYEZŐI absztrakció az objektum reprezentációs szintjének megválasztása egységbezárás az adatok és alprogramok egységbe zárása, a belső működés elrejtése nyílt rekurzió az objektum mindig látja saját magát, eléri műveleteit és adatait öröklődés az objektum tulajdonságainak átruházása más objektumokra polimorfizmus és dinamikus kötés történő működéshez kötése a műveletek futási időben 2014 Bánsághi Anna 15 of 68

16 A STRUCT ÉS A CLASS NYELVI SZERKEZETEK a struct egyszerű adatszerkezetek megvalósítására szolgál, az objektumok általában változatlanok maradnak a létrehozás után a class komplex adatszerkezetek megvalósítására szolgál, az objektumok általában megváltoznak a program futása során 2014 Bánsághi Anna 16 of 68

17 struct KÜLÖNBSÉGEK ÉS HASONLÓSÁGOK class értéktípus egységbezárás referencia típus öröklődés altípusos polimorfizmus egységbezárás felüldefiniálható a paraméter nélküli konstruktor 2014 Bánsághi Anna 17 of 68

18 2. OSZTÁLYOK, OBJEKTUMOK az objektumelvű paradigma a feladatot együttműködő, egymással kommunikáló objektumokkal modellezi az adattípusok megvalósításának célja, hogy az összetett szerkezetű adatok is jól, könnyen kezelhetővé váljanak ha csak egy programon használnánk az új adattípust, akkor nem feltétlenül térülne meg a befektetett energia, ezért a típusok újrafelhasználhatóságára törekszünk 2014 Bánsághi Anna 18 of 68

19 osztály OBJEKTUMORIENTÁLT FOGALMAK ~ típus objektumok tagok objektum állapota ~ ~ ~ típusértékek típusérték adatai és műveletei típusérték belső adatainak értéke 2014 Bánsághi Anna 19 of 68

20 PROGRAM VÉGREHAJTÁSA 2014 Bánsághi Anna 20 of 68

21 OBJEKTUMORIENTÁLT PROGRAM program, melyet egymással kommunikáló objektumok összessége alkot minden adat egy objektumhoz tartozik, és minden algoritmus egy objektumhoz rendelt tevékenység, nincsenek globális adatok vagy globális algoritmusok a program így kellő tagoltságot kap az objektumok mentén az adatok élettartama így összekapcsolható az objektum élettartamával a módosítások általában az objektum belsejében véghezvihetők, ami nem befolyásolja a többi objektumot, így nem szükséges jelentősen átalakítani a programot 2014 Bánsághi Anna 21 of 68

22 AZ OBJEKTUM egy rendszer egyedileg azonosítható szereplője, amelyet belső struktúrájával, aktuális állapotával és a külvilág felé mutatott viselkedésével jellemezhetünk reagál a neki küldött üzenetekre, azaz megváltoztatja az állapotát, elvégez valamilyen műveletet, információt ad a külvilágnak, üzenetet küld más objektumoknak információt tárol és kérésre feladatot hajt végre, tehát az objektum adatok és műveletek összessége 2014 Bánsághi Anna 22 of 68

23 OBJEKTUMOK ÁLLAPOTA az objektum állapotát mezőértékeinek összessége adja két objektum állapota ugyanaz, ha értékeik megegyeznek (ettől függetlenül az objektumok különböznek) az objektum állapota valamilyen esemény (műveletvégzés, kommunikáció) hatására változhat meg a teljes program állapotát a benne lévő objektumok összállapota adja meg 2014 Bánsághi Anna 23 of 68

24 OBJEKTUMOK TULAJDONSÁGAI egyedi azonosító aktuális állapot (mezők aktuális értéke) a metódusok listája 2014 Bánsághi Anna 24 of 68

25 OBJEKTUMOK DINAMIKUS VISELKEDÉSE objektumokat érő hatások és azok sorrendje a metódusok végrehajtásának ütemezése állapotváltozások folyamata 2014 Bánsághi Anna 25 of 68

26 AZ OSZTÁLY az objektumok viselkedési mintáját tartalmazza, az osztályból példányosíthatjuk az objektumokat az osztály az objektum típusa az osztályban tárolt adatokat konstansoknak, mezőknek, tulajdonságoknak nevezzük az osztály által elvégezhető műveletek a konstruktorok, destruktorok, metódusok, operátorok az osztály adatait és műveleteit együttesen tagoknak nevezzük a tagok láthatósága szabályozható, a kívülről látható rész az interfész, a kívülről nem látható rész az implementáció a műveletek megvalósítása az implementáció része, tehát más osztályok számára a működés mindig ismeretlen 2014 Bánsághi Anna 26 of 68

27 AZ OSZTÁLY ugyanazon tagokkal rendelkező objektumok típusa minden objektum valamilyen osztály egy példánya 2014 Bánsághi Anna 27 of 68

28 OBJEKTUMOK ÉLETTARTAMA létrejön él megszűnik memóriafoglalás mezők inicializálása állapotváltozások üzenetküldések rendrakás memóriafelszabadítás futási idejű környezet konstruktor new saját metódusok végrehajtása más objektumokon metódushívások szemétgyűjtő/destruktor delete, ~ futási idejű környezet 2014 Bánsághi Anna 28 of 68

29 LÉTREJÖN PÉLDÁNYOSÍTÁSSAL NEW 2014 Bánsághi Anna 29 of 68

30 KONSTRUKTOROK minden osztály rendelkezik legalább egy, paraméter nélküli konstrukciós művelettel a művelet neve megegyezik az osztály nevével beállítja az új objektum kezdőállapotát class OsztalyNev {... OsztalyNev objektum = new OsztalyNev(); // a két értékeadás ekvivalens int i = 0; int i = new int(); 2014 Bánsághi Anna 30 of 68

31 MEGSEMMISÜL DESTRUKTORRAL VAGY AU TOMATIKUSAN public class Pont {... public class Gomb {... public class Urteleszkop { public static void Main() { Gomb gomb = new Gomb( new Pont(0,0,0), 10 ); // létrejön a gömb Pont pont1 = new Pont(12, 1, 3); Pont pont2 = new Pont(3, 4, 5); Pont pont3 = new Pont(2, 2, 3); // létrejön a pont1 objektum // létrejön a pont2 objektum // létrejön a pont3 objektum // Mi történik az objektumokkal a végrehajtásnak ezen a pontján? 2014 Bánsághi Anna 31 of 68

32 A GÖMB OBJEKTUM A MEMÓRIÁBAN blokkon belül elérhető a gömb nevű referencián keresztül blokkon kívül elérhetetlen, nincs rá érvényes referencia PROBLÉMA, HOGY OTT MARAD SZEMÉTKÉNT A MEMÓRIÁBAN 2014 Bánsághi Anna 32 of 68

33 DESTRUKTOR minden osztály rendelkezik egyetlen destrukciós művelettel az objektum megszűnésekor automatikusan hívódik meg csak egyetlen, paraméter nélküli destruktor létezhet class OsztalyNev { ~OsztalyNev() { Bánsághi Anna 33 of 68

34 FUTÁSI IDEJŰ KÖRNYEZET VIRTUÁLIS GÉP az OO programok végrehajtását menedzselő környezet FELADATAI forráskód fordítása a számítógép által végrehajtható kóddá dinamikus és hatékony memóriagazdálkodás típusellenőrzés, futási idejű típuskonverzió automatikus szemétgyűjtés kivételkezelés szálkezelés 2014 Bánsághi Anna 34 of 68

35 OBJEKTUMOK MEGSEMMISÍTÉSE a lefoglalt memóriarekeszeket előbb-utóbb fel kell szabadítani AUTOMATIKUS SZEMÉTGYŰJTÉS a hivatkozás nélküli objektumokat (nincs rájuk mutató vagy érvényes referencia) a környezet automatikusan, nemdeterminisztikus időközönként felszabadítja PROGRAMOZÓ ÁLTALI MEMÓRIA FELSZABADÍTÁS explicite is kezdeményezhető a szemétgyűjtés objektumok megszüntetése destruktorokkal 2014 Bánsághi Anna 35 of 68

36 3. EGYSÉGBEZÁRÁS rekord / osztály belsejében a mezők mellett definiálhatunk műveleteket, melyek közvetlenül az adott típusú változóhoz fognak kötődni amikor deklarálunk egy változót, akkor a műveletek automatikusan értelmezésre kerülnek rajta a típus műveleteinek beágyazását a rekordba / osztályba nevezzük egységbezárásnak a műveleteket csak változón keresztül érhetjük el, tehát kell, hogy legyen egy példányunk a típusból, melyen meghívhatjuk az adott típusműveletet 2014 Bánsághi Anna 36 of 68

37 A TÉGLALAP TÍPUSSPECIFIKÁCIÓJA értékhalmaz R R = R 2 művelethalmaz { Téglalap : Téglalap, Téglalap : R R Téglalap, Kerület : R R R, Terület : R R R Téglalap = ( R 2, { Téglalap, Kerület, Terület ) 2014 Bánsághi Anna 37 of 68

38 TÉGLALAP OSZTÁLYDIAGRAMJA 2014 Bánsághi Anna 38 of 68

39 A TÉGLALAP MEGVALÓSÍTÁSA public class Teglalap { // mezők: public double a; public double b; // konstruktorok: public Teglalap() { a = b = 10; public Teglalap( double oldal1, double oldal2 ) { a = oldal1; b = oldal2; // metódusok: public double Kerulet() { return 2 * a + 2 * b; public double Terulet() { return a * b; 2014 Bánsághi Anna 39 of 68

40 A TÉGLALAP PÉLDÁNYOSÍTÁSA public static void Main() { // "Teglalap" típusú példányváltozó (objektum) létrehozása Teglalap teglalap = new Teglalap( 2, 3 ); // az objektumhoz kötött típusműveletek hívása az objektumon double kerulet = teglalap.kerulet(); double terulet = teglalap.terulet(); Console.WriteLine( "A {0x{1-as téglalap kerülete: {2", teglalap.a, teglalap.b, kerulet ); 2014 Bánsághi Anna 40 of 68

41 a HATÓKÖR, ÉLETTARTAM, LÁTHATÓSÁG hatókör a programnak az a része, ahol egy adott programelem (változó, objektum, alprogram, osztály) látható, elérhető, felhasználható az élettartam a program futási idejének az az intervalluma, amikor egy adott programelem elérhető, felhasználható 2014 Bánsághi Anna 41 of 68

42 HATÓKÖRÖK a teljes program egy fordítási egység egy névtér egy osztály egy alprogram egy kódblokk a hatókörök egymásba is ágyazhatók 2014 Bánsághi Anna 42 of 68

43 HATÓKÖRÖK public class C1 { static int i = 3; public static void Eljaras( int j ) { // C1.Eljaras j *=2; // Eljaras-ra lokális j public static int Fuggveny() { i = 12; if( i > 10) { int j = 4; Eljaras(j); return i; // C1.Fuggveny // C1.i // if blokkra lokális j public class C2 { public static void Main() { int i = 5; C1.Fuggveny(); // Main-re lokális i 2014 Bánsághi Anna 43 of 68

44 STATIKUS ÉLETTARTAM globális vagy névtérbeli változó, illetve statikus adattag létrejön a programegység elején megszűnik a programegység végén public class StatikusElettartam { public const string s = "konstans"; // inicializáció: s static int i; // inicializáció: i public static void Main() {... // megsemmisülés: i, s 2014 Bánsághi Anna 44 of 68

45 AUTOMATIKUS ÉLETTARTAM automatikus, névvel rendelkező programelem létrejön a deklaráció kiértékelésekor megszűnik, amikor a vezérlés elhagyja a deklaráló blokkot public class AutomatikusElettartam { static void Eljaras() { int i = 2; // initializáció: i... // megsemmisülés: i public static void Main() { Eljaras(); 2014 Bánsághi Anna 45 of 68

46 DINAMIKUS ÉLETTARTAM dinamikus objektum a szabad memóriában létrejön a new operátorral megszűnik a delete operátorral ha van ilyen public class DinamikusElettartam { public static void Main() { DateTime d = new DateTime(2010,1,18); // initializáció: d... d = null; // "megsemmisülés": d Bánsághi Anna 46 of 68

47 LÁTHATÓSÁG KEZELÉS rekord / osztály mezőit célszerű védeni a külvilágtól az egymástól függő mezők inkonzisztens állapotba hozhatják az objektumot, pl. negatív értékű oldalhossz egy Téglalap típusú objektum esetén a láthatóság szabályozásával elrejthetjük a tagokat a külvilág elől, így rejtett tagra való hivatkozás esetén fordítási hibát kapunk általában a mezőket és a segédműveleteket elrejtjük, de a konstruktorok nyilvánosak, különben nem tudnánk példányosítani 2014 Bánsághi Anna 47 of 68

48 + # - ~ public protected private internal TAGOK LÁTHATÓSÁGI KÖRE az osztályon vagy más struktúrán kívül és belül teljes mértékben hozzáférhető csakis a tartalmazó osztályon és annak leszármazottain belül látható csakis a tartalmazó osztályon belül látható, a leszármazottak sem láthatják alapértelmezett láthatóság ugyanazon fordítási egységhez tartozó fájlokban látható 2014 Bánsághi Anna 48 of 68

49 TÉGLALAP OSZTÁLYDIAGRAMJA 2014 Bánsághi Anna 49 of 68

50 A Téglalap megvalósítása hozzáférhetetlen mezőkkel public class Teglalap { // mezők: private double a; private double b; // konstruktorok: public Teglalap() {... public Teglalap( double oldal1, double oldal2 ) {... // metódusok: public double Kerulet() {... public double Terulet() { Bánsághi Anna 50 of 68

51 MEZŐK ÉS TULAJDONSÁGOK ha mégis biztosítani akarjuk a mezők nyilvános hozzáférését, akkor azt speciális tulajdonságokkal tehetjük a mezőneveket kisbetűvel kezdjük, a tulajdonságok neve megegyezik a nagybetűvel kezdődő mezőnévvel private double a; // rejtett mező public double A { // nyilvános tulajdonság get { // mező értékét lekérdező return a; set { // mező értékét beállító a = value; 2014 Bánsághi Anna 51 of 68

52 AUTOMATIKUS TULAJDONSÁGOK a fenti rejtett mező - nyilvános tulajdonság koncepció nagyban megnöveli a kód hosszát ha a tulajdonság lekérdezés vagy beállítás nem tartalmaz további logikát, akkor használhatjuk az automatikus megvalósítású tulajdonságokat public double A { get; set // nyilvános tulajdonság a C# fordítási környezet számos funkcionalitást biztosít a tulajdonságokhoz 2014 Bánsághi Anna 52 of 68

53 A TÉGLALAP MEGVALÓSÍTÁSA TULAJDONSÁGOKKAL legyenek a téglalap oldalai kívülről lekérdezhetők, de nem módosíthatók legyen a téglalapnak egy új tulajdonsága, a szín, amely kivülről is módosítható és lekérdezhető használjunk mezők helyett automatikus tulajdonságokat 2014 Bánsághi Anna 53 of 68

54 TÉGLALAP OSZTÁLYDIAGRAMJA 2014 Bánsághi Anna 54 of 68

55 TÉGLALAP OSZTÁLY public class Teglalap { // automatikus tulajdonságok: public double A { get; private set; public double B { get; private set; public string Szin { get; set; // konstruktor: public Teglalap( double a, double b, string szin ) { A = a; B = b; Szin = szin; // metódusok: public double Kerulet() { return 2 * A + 2 * B; public double Terulet() { return A * B; 2014 Bánsághi Anna 55 of 68

56 FŐPROGRAM public static void Main() { Teglalap teglalap = new Teglalap( 2, 3, "zöld" ); teglalap.szin = "piros"; // módosítható a Szin Console.WriteLine( teglalap.szin ); // lekérdezhető a Szin //teglalap.b = 13; Console.WriteLine( teglalap.b ); // fordítási hiba, nem módosítható a B oldal // lekérdezhető a B olal 2014 Bánsághi Anna 56 of 68

57 4. NYÍLT REKURZIÓ az osztálydefinícióban a műveleteken belül mindig hivatkozhatunk magára az objektumra this kulcsszóval a this egy referencia, és arra az objektumra mutat, amelyiken meghívtuk az adott műveletet műveleten kívül és statikus műveletekbe nem szabad írni segítségével hívhatók meg egymásból a konstruktorok függvény visszatérési értéke, hogyha egymás után láncolható műveleteket (fluent interface) akarunk megvalósítani 2014 Bánsághi Anna 57 of 68

58 TÉGLALAP OSZTÁLY public class Teglalap { // automatikus tulajdonságok: public double A { get; private set; public double B { get; private set; public string Szin { get; set; // konstruktor: public Teglalap( double a, double b, string szin ) { this.a = a; this.b = b; this.szin = szin; // metódusok: public double Kerulet() { return 2 * this.a + 2 * this.b; public double Terulet() { return this.a * this.b; 2014 Bánsághi Anna 58 of 68

59 KONSTRUKTOR HÍVÁSA MÁSIK KONSTRUKTORBÓL public class Teglalap { // automatikus tulajdonságok: public double A { get; private set; public double B { get; private set; public string Szin { get; set; // konstruktorok: public Teglalap() { this.a = this.b = 10; this.szin = "kék"; public Teglalap( double a, double b ) : this() { this.a = a; this.b = b; public Teglalap( double a, double b, string szin ) { this.a = a; this.b = b; this.szin = szin; 2014 Bánsághi Anna 59 of 68

60 KONSTRUKTOR HÍVÁSA MÁSIK KONSTRUKTORBÓL public static void Main() { var t1 = new Teglalap( 2, 3, "zöld" ); var t2 = new Teglalap( 2, 3 ); Console.WriteLine( t1.szin ); // Mi lenne t2.szin értéke, ha nem hívnánk meg // a paraméter nélküli konstruktort is? Console.WriteLine( t2.szin ); 2014 Bánsághi Anna 60 of 68

61 TÉGLALAP DUPLÁZ, FELEZ MŰVELETEKKEL Valósítsuk meg a Dupláz és a Felez műveleteket, melyek a téglalap oldalainak hosszát módosítják public class Teglalap { // automatikus tulajdonságok: //... // konstruktorok: //... // metódusok: //... public Teglalap Duplaz() { this.a *= 2; this.b *= 2; return this; public Teglalap Felez() { this.a /= 2; this.b /= 2; return this; 2014 Bánsághi Anna 61 of 68

62 FŐPROGRAM DUPLÁZ, FELEZ MŰVELETEKKEL public static void Main() { var teglalap = new Teglalap( 20, 30 ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal eredetileg: {0", teglalap.a ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal duplázva: {0", teglalap.duplaz().a ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal felezve: {0", teglalap.felez().a ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal 2x felezve: {0", teglalap.felez().felez().a ); 2014 Bánsághi Anna 62 of 68

63 TÉGLALAP MÓDOSÍT MŰVELETTEL Valósítsuk meg a Módosít műveletet, mely paraméterben kapja, hogy hányszorosára módosítsa az oldalakat public class Teglalap { // automatikus tulajdonságok: //... // konstruktorok: //... // metódusok: //... public Teglalap Modosit( double szorzo ) { this.a *= szorzo; this.b *= szorzo; return this; 2014 Bánsághi Anna 63 of 68

64 FŐPROGRAM MODÓSÍT MŰVELETTEL public static void Main() { var teglalap = new Teglalap( 20, 30 ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal eredetileg: {0", teglalap.a ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal duplázva: {0", teglalap.modosit(2).a ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal felezve: {0", teglalap.modosit(0.5).a ); Console.WriteLine( "Az 'a' oldal negyedelve: {0", teglalap.modosit(0.25).a ); 2014 Bánsághi Anna 64 of 68

65 5. NÉVTEREK az egymással összefüggő típusokat célszerű névterekbe rendezni, és külön fájlokba csomagolni így azok újrafelhasználhatók lesznek bármely másik programban vagy típusban, miközben csökken a kód bonyolultsága is az önálló fordítási egységben lévő névtereket a using kulcsszóval vehetjük használatba a fordítóprogram szerkeszti össze a számos fordítási egységből álló programot a névterek egymásba ágyazhatók 2014 Bánsághi Anna 65 of 68

66 A FŐPROGRAM SZERKEZETE using System; using System.Collections; using EgyikNévtér; // használatba vesszük a külső fájlokban // elhelyezett kódot namespace FoprogramNevtere { // a Main főprogramot tartalmazó névtér public class Osztaly1 {... public class Osztaly2 { public static void Main() {... // pontosan egy Main metódus namespace MasikNevter { public class Osztaly1 {... public class Osztaly2 {... // fordítási egységen belüli névtér 2014 Bánsághi Anna 66 of 68

67 SÍKIDOMOK NÉVTERE Készítsük el a Síkidomok névterét önálló fordítási egységben namespace Sikidomok { public class Teglalap { public double A { get; private set; public double B { get; private set; public string Szin { get; set; public Teglalap() {... public Teglalap( double a, double b, string szin ) {... public double Kerulet() {... public double Terulet() { Bánsághi Anna 67 of 68

68 Főprogram using System; using Sikidomok; namespace Foprogram { public class SikidomokPelda { public static void Main() { var teglalap = new Teglalap( 2, 3, "zöld" ); Console.WriteLine( teglalap.szin ); 2014 Bánsághi Anna 68 of 68