Jelentés a textilipari vállalatok energia-hatékonyságát támogató beruházások pénzügyi ösztönzőiről Áttekntés a textilipart érintő energiahatékonysági pénzügyi ösztönzőkről Magyarországon. Témaveztők: ATOK, CENTEXBEL, IVGT, TMTE, ENEA, CITEVE, INCDTP, EURATEX. Státusz: első kiadás 2014 December www.euratex.eu/set
Tartalom jegyzék Köszönetnyilvánítás... 3 SET bemutatása... 4 1 Áttekintés- Pénzügyi támogatás... 5 1.1 A 2014-2020-as pénzügyi keret alapelvei (Magyar Energetika-2014) [1]... 5 1.2 Az energiahatékonyság növelésének kormányzati támogatása... 6 1.3 New energy projects expected for SMEs in Hungary on 2015 June... 9 1.4 Új energetikai projektek várhatók a KKV-k részére 2015. júniustól... 9 Outlook and Conclusions... 11 References Hungary... 13 www.euratex.eu/set
Jogi nyilatkozat A kiadvány tartalmáért a kizárólagos felelősség a szerzőket terheli. Ez nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió, illetve bármely említett szervezet véleményét, hacsak erre nem történik külön utalás. Az EASME, az Európai Bizottság, a SET projekt konzorcium közösen vagy annak egyes partnerei nem tehetők felelőssé semmilyen felhasználásért, tartalomért és a bennük foglalt információkért. Ez a dokumentum 2014. november hónapban készült, tartalma egyszerűsített, és tájékoztató jellegű. A dokumentum tartalma nem tekinthető teljeskörűnek. Az EU-s és a nemzeti jogszabályokat és hivatalos dokumentációkat egyeztetni kell. Köszönetnyilvánítás A SET projekt (szerződés száma IEE / 13/557 / SI2.675575) az IEE Intelligens Energia Európa program keretében, az Európai Unió által irányított EASME, az Európai Bizottság végrehajtó hivatalának társfinanszírozásával valósult meg a kkv-k számára. www.euratex.eu/set 3/14
SET bemutatása SET - Energia Megtakarítás a Textilipari KKV-k számára - egy együttműködési projekt annak érdekében, hogy az európai textilipari KKV-k energia-hetékonyságát javítsa, kézzelfogható és számszerűsíthető gazdasági és erőforrás hatékonysági előnyöket biztosítson. A SET-ről további információ a www.eurate.eu/set honlapon található. A SET projekt része az Energy Made-to-Measur Méretre Szabott Energia kampánynak, amely 2016-ig tart, és több, mint 300 textil és ruházati vállalkozást (főleg kkv-kat) tesz képessé arra, hogy hatékonyabbá váljanak az energiafelhasználásban. Aktuális hírek a az Energy Made-to-Measure csoportban is találhatók www.euratex.eu/set 4/14
1 Áttekintés- Pénzügyi támogatás 1.1 A 2014-2020-as pénzügyi keret alapelvei (Magyar Energetika-2014) [1] Az EU új, 2014-2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretében legalább kétszer annyi, 23 milliárd eurónyi kohéziós támogatást jegyeztek elő az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és városi közlekedés támogatására, mint az előző időszakban. Ezen felül a következő kutatási keretprogram, mely a Horizon 2020 nevet kapta, 5,6 milliárd eurót szán kutatásra és innovációra a Biztonságos, tiszta és hatékony energia témában. Utóbbi részét képezi majd az Intelligens Energia Európa programot felváltó, annak fő jellemzőit átvevő program is. A többéves pénzügyi keret jelmondata összhangban áll az EU 2020-as stratégiájával: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célozza. Nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy a támogatások folyósításának csak akkor van értelme, ha a tagállamokban rendelkezésre áll a jogi keret, mely biztosítja a megfelelő helyen és módon történő felhasználásukat. A vonatkozó EU-s jogszabályok tagállamok általi átültetése és alkalmazása tehát előfeltétele lesz a támogatásoknak. A kohéziós politika egyik programokon átívelő tematikus koncentrációja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság lesz. A hatóságoknak is példát kell majd mutatniuk középületek felújítása, az energiahatékonyság-alapú szerződéskötés révén. A hagyományos támogatási modellt, ahol az irányító hatóság pályázati felhívások segítségével folyósít támogatást a végső kedvezményezetteknek utófinanszírozás formájában, szűkebb körben javasolt alkalmazni; olyan esetekben, amikor az adott projekt vagy egy összetevője nem termel bevételt. A jövőben olyan modelleket részesítenek majd előnyben, ahol az EU-s támogatás nagyobb ár-érték aránnyal jár, és magas hasznosulási tényezővel képes beruházásokat vonzani magánbefektetőktől. Az energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások nagy részének a magánszektorból kellene származnia. Ehhez széles körben kellene alkalmazni az innovatív pénzügyi eszközöket és az energiahatékonyság-alapú szerződéskötést. A vissza nem térítendő közvetlen támogatások megfelelők azokban az esetekben, amikor piaci kudarcokat kell leküzdeni, illetve az innovációt vagy a költséghatékony szinteken túlmutató energiahatékonysági projekteket támogatni (pl. mélyfelújítás). A tagországokat arra ösztönzi a Bizottság, hogy használják ki jobban az európai strukturális és beruházási alapokat az innovatív pénzügyi eszközök létrehozása útján. Az előző programozási időszakokhoz képest lényegesen egyszerűsödtek és tisztázódtak az ilyen eszközök irányító hatóságok általi alkalmazására vonatkozó szabályok. Egyebek között segítségükre lesznek szabványosított ( off-the-shelf ) eszközminták is, ahol a meghatározott feltételekkel működő pénzügyi eszközök garanciát nyújtanak arra, hogy bevetésük nem von maga
után kellemetlen kérdéseket az állami támogatások és a közbeszerzési eljárások témakörében az Európai Bizottságtól. A fenntartható energetika területén két szabványosított eszköz áll majd rendelkezésre; közülük a városi fejlesztési alap ( Urban DevelopmentFund ) még kidolgozás alatt állt lapzártakor. A felújítási kölcsön ( RenovationLoan ) eszköz 2013. novemberi tervezete szerint a cél a magántulajdonosok ösztönzése lesz a megújulós és energiahatékonysági fejlesztések kedvező feltételek mellett történő megvalósítására a magán- és állami források kombinálásával. A tagországok operatív programjai 5 és 30 millió euró közötti összeggel járulhatnak majd hozzá az eszközhöz. A kockázaton 85-15% arányban osztoznak, vagyis a pénzügyi közvetítő a saját magánalapjából a költségek legalább 15%-át finanszírozza piaci feltételek mellett. Az eszköz révén tulajdonosok, lakóközösségek, szociális lakhatással foglakozó cégek juthatnak majd maximum 20 éves futamidejű, tulajdonosonként legfeljebb 50 000 euró összegű, kedvezményes kamatú és alacsony fedezetű kölcsönhöz fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre, ablak- és ajtócserére, tetőszigetelésre stb.13 Összefoglalva, úgy tűnik, hogy a jövőben az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrások használatának európai uniós forrásokból történő finanszírozása a közpénzek vissza nem térítendő támogatás formájában történő osztogatása helyett a magas hasznosulási tényezőjű, a közpénzeket idővel újrahasznosító, innovatív pénzügyi eszközöket alkalmazó projektek irányába fog haladni. Remélhető, hogy a 2014-2020-as időszak strukturális és innovációs alapjainak magyar elosztórendszere is maximálisan élni fog a pénzügyi eszközök nyújtotta lehetőséggel, és ezáltal megsokszorozza a fenntartható energia-projektekre fordított összegeket. 1.2 Az energiahatékonyság növelésének kormányzati támogatása Az 1107/1999. (XI. 8.) Kormányhatározat rögzíti Magyarország 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáját. Ennek alapján 2000- ben. indult az Energiatakarékossági Program, amely közvetlen támogatásokkal és kedvezményes kamatozású hitelekkel segíti a fogyasztók és a távhőszektor energiatakarékossági beruházásainak megvalósítását. Az évről-évre meghirdetett Energiatakarékossági Programok lebonyolítására megalakult az Energia Központ Nonprofit Kft., amelynek egyik alapítója a Magyar Energia Hivatal. Az Országgyűlés 40/2008. (IV. 17.) OGY határozata meghatározza hazánk 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáját. A határozat megfogalmazza az energiapolitikával, az ellátásbiztonsággal, a versenyképességgel és a fenntarthatósággal, a környezetvédelemi szempontokkal, valamint az Európai Unió keretében www.euratex.eu/set 6/14
meghatározott közösségi célok megvalósulásának elősegítésével kapcsolatos teendőket és ezek megvalósítása érdekében előírja a Kormány feladatait. A Kormány a vonatkozó OGY határozat alapján elkészítette a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2008-2020 közötti stratégiát és ezt a 2148/2008. (X. 31.) Kormányhatározatban tette közzé. A Stratégia szerinti elvárás, hogy hazánk megújuló energiafelhasználása 2020-ban összességében érje el a 186,3 PJ-t, az alábbiak szerint: - a villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiafelhasználás 9470 GWh (79,6 PJ), - a hőtermelésen belül a megújuló energiafelhasználás 87,1 PJ, - az üzemanyag-fogyasztáson belül a megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat is tartalmazó bioüzemanyagok felhasználása 19,6 PJ. A Kormány a 1076/201. (III.31.) Kormányhatározattal fogadta el Magyarország Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét. A Cselekvési Terv azokat a már folyamatban lévő, ill. tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyeket megfelelő hatékonysággal alkalmazva hazánk energiafelhasználását a 2008-2016 közötti időszakra évi 1%-kal mérséklik, valamint hozzájárulnak a 2020-ig elérendő 20%-os energiamegtakarítás realizálásához. A Hivatal közreműködik a Kormány energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiájának megvalósításában. Szakértőként részt vett az energiahatékonyság-növelési pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság és a Környezet és Energia Operatív Program projekt kiválasztó bíráló bizottsága munkájában, továbbá a pályázatok kiírásának előkészítésében. Az energiatakarékossági, energiahatékonyság növelését segítő, a széndioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló és a megújuló energiaforrások elterjedését támogató pályázati programok: LAKOSSÁGI PÁLYÁZATOK Iparosított technológiával épült lakóépületek pályázata A Zöld beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogramja keretében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett az iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentést és energiamegtakarítást eredményező korszerűsítését, felújítását megvalósító beruházások támogatására. A pályázat 2009. december hónapban lezárult. www.euratex.eu/set 7/14
Hagyományos építésű (nem iparosított technológiával épített) lakóépületek pályázata A Zöld beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramja keretében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a hagyományos technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentést és energia-megtakarítást eredményező korszerűsítését, felújítását megvalósító beruházások támogatására. A nagyszámú beérkezett pályázat következtében a forrás kimerült, így a pályázati konstrukció 2010. június 16-án lezárult. PÁLYÁZATOK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZÁMÁRA Az energiatakarékosság, az energiahatékonyság-növelés és a környezetvédelem szoros kapcsolatát jelzi az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, az Európai Bizottság által jóváhagyott, a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Környezet és Energia Operatív Program. A program két kiemelt célja, összhangban a hazai és az EU energiapolitikájával: A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával elősegíteni a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolását, a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulást. Az energiahatékonyság fokozása, ami hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez, a magas energiaimport-függőség mérsékléséhez és a környezeti ártalmak csökkentéséhez. A célkitűzések megvalósítása hozzásegíti hazánkat nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítéséhez. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) több az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások hasznosítását elősegítő pályázati konstrukciót hirdetett meg. A következő uniós ciklusban mintegy 800 milliárd forint áll rendelkezésre az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiaknázásának támogatására. http://palyazatmenedzser.hu/cimke/energetikai-palyazatok/ www.euratex.eu/set 8/14
1.3 New energy projects expected for SMEs in Hungary on 2015 June The Economic Development and Innovation Operative Programme (GINOP) for the period 2014-2020 focusing on SME s development (manufacturing sector). The priorities of GINOP are: 1. Increasing the competitiveness and productivity of SMEs 2. Research, technological development and innovation 3. ICT developments 4. Energy efficiency 5. Employment 6. Competitive labour force 7. Tourism 8. Financial instruments In the frame of the GINOP priority energy efficiency appears in June 2015 the first energy applications for SME s in three different topics: Energy development of buildings (GINOP-4.1.1) Energy development of buildings combined with renewable energy utilization (GINOP- 4.1.2) Local heat and electricity to meet the demand for renewable energy sources (GINOP- 4.1.3) The financial framework each topics are HUF 6 billion in 2015, all HUF 18 billion this year. Forrás: 1.4 Új energetikai projektek várhatók a KKV-k részére 2015. júniustól A Gazdaságfejelsztési és Innovációs Operatív Program a 2014-2020 évekre a gazdaságfejlesztésre fókuszál. Fő prioritásai: www.euratex.eu/set 9/14
1. KKKV-k versenyképességének javítása 2. Kutatás, technológia fejlesztés, innováció 3. ICT fejlesztések 4. Energiahatékonyság 5. Foglalkoztatás 6. Versenyképes munkaerő 7. Turizmus 8. Pénzügyi ösztönzők A gazdaságfejlesztési pályázatokban a GINOP 4. prioritása tartalmazza az energetikai pályázatokat. 2015. június hónapban várható három energetikai pályázati kiírás akkv-k számára, amelyre 18 milliárd keretösszeg áll rendelkezésere ebben az évben. A három pályázat témája: Épületenergetikai fejlesztések (GINOP-4.1.1) Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva (GINOP-4.1.2) Helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (GINOP-4.1.3) www.euratex.eu/set 10/14
Outlook and Conclusions Operational Programmes (2014-20) adopted by the European Commission Hungary 2020 HUF 12,000 billion in development funds for use by the European Union and national budget support. Operational programs submitted by the Government and approved by the European Commission, the EU 2020 Strategy match, which we expect that the European Union is the world's most competitive economic and political community of admit new world order after the crisis. Operational programs adopted by the European Commission: Human Resources Development Operational Programme (EFOP) ECONOMIC DEVELOPMENT AND INNOVATION OPERATIONAL PROGRAMME (GINOP) Integrated Transport Development Operational Programme (IKOP) ENVIRONMENTAL ENERGY EFFICIENCY AND OPERATIONAL PROGRAMME (KEHOP) OPERATIONAL PROGRAMME SUPPORT vulnerable persons (RSZTOP) Regional and Settlement Development Operational Programme (TOP) COMPETITIVE Central Hungarian Operational Programme (VEKOP) Operational Programmes (2014-20) adopted by the European Commission: http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014 _20 Az Európai Bizottság által elfogadott Operatív Programok (2014-20) A 2014-20 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához, www.euratex.eu/set 11/14
amelytől azt várjuk, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb gazdasági és politikai közösségévé válljon a válság utáni új világrendben. Az Európai Unió előtt álló kihívásokat látva kérdéses, hogy a kohéziós politika, a keletközép-európai régió tagállamainak gazdasági felzárkóztatására 2020 után is hasonló mennyiségben állnak-e majd rendelkezésre külső források, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a 12 000 milliárd forint 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani, létrehozva több százezer új munkahelyet és megerősítve a kis- és középvállalkozói szektort. Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP) http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014_20 www.euratex.eu/set 12/14
References Hungary 1. A 2014-2020-as pénzügyi keret alapelvei (Magyar Energetika-2014) (Template TaskD2.2_HU_Sum.pdf) 2. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) pdf http://www.ginop.hu/palyazatok/ 3. KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) - pdf http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2 014_20 www.euratex.eu/set 13/14
www. euratex.eu/set set@euratex.eu www.euratex.eu/set 14/14