Energiahatékonyság jogi és pénzügyi szabályozása Magyarországon

Átírás

1 Energiahatékonyság jogi és pénzügyi szabályozása Magyarországon Subject: Tájékoztató a vállalatoknak a SET április 9-i Join team meeting keretében Összeállította: Lakatosné Győri Katalin TMTE

2

3 1. Az energiahatékonyság jogi szabályozása Magyarországon A SET projekt keretében SET Report on legal aspects for Energy Efficiency - December 2014 címmel kidolgozott dokumentum a KKVk számára közérthetően áttekintést ad az energiahatékonyság jelenlegi és várható jogi hátteréről a textilipari vállalkozások szemszögéből. A vezetői összefoglaló rövid tartalma Útmutatót és olyan jogszabályi információkat foglal magában, amelyekkel számolni kell a vállalkozásoknak amelyek szükségesek az energiahatékonyság javításához; alapot ad a SET projekt team számára az európai textilipari KKV-k részére fejlesztett Energiahatékonysági Eszközcsomag (ESET) kidolgozásához. A dokumentum főleg az energia beszerzési folyamatokra, az energia infrastruktúra és energia korlátozások tekintetében textiltermékek és ösztönzőket. Tatalmát angol nyelvű vezetői összefoglaló és angol nyelvű fejezetek alkotják. A nemzeti összefoglalókat a résztvevő 7 európai ország nyelvén is tartalmazza: B, CZ, D, HU, I, PT, RO Ez a dokumentum időről időre frissíthető nemcsak a projektszakaszban, hanem később is, ahogy az európai országokra vonatkozó szabályok változnak.

4 Energia-hatékonyság javításának jogi és pénzügyi lehetőségei a magyarországi textiliparban Az energiahatékonyság témakörben hazánkban a Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve (NEHCsT) 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra [1] az elfogadott. Dokumentum az Európai Bizottság részére - a végső energia megtakarítást elősegítő nemzeti célkitűzésekről és intézkedésekről a időszakra az energiahatékonyság javításának stratégiai alapelvei, valamint az I. NEHCsT felülvizsgálata, az Európai Bizottság Útmutatója alapján - készült. (Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve 14. cikk (2) bekezdésében előírt beszámolási kötelezettség.) Magyarország II. NEHCsT-t az illetékes szakmai szervezetek fórum keretében megvitatta, vélemények, szakmai anyagok figyelembe vételével a lehetőség szerint állította össze. Az időigényesebb és több egyeztetéssel járó út választásával, a teljes szektor bevonásával készülő, hosszú távú tervezést biztosító Cselekvési Terv alkalmas a szakmai és befektetői bizalom növelésére, egyben a sikeres megvalósítás záloga is. Magyarország II. NEHCsT az Európai Bizottság Joint Research Center (JRC) által javasolt segédletként a tagállamok rendelkezésére bocsátott Guide and template for the preparation of the second national energy efficiency action plans sablon által megadott formában, annak fontos elemeinek felhasználásával lett összeállítva. A II. NEHCsT sablonja segítséget nyújt az egyes tagállamok második NEHCsT-jének megalkotásához és biztosítja, hogy ezek átfogó, minden szükséges és fontos részletre kiterjedő anyag legyen. Ez összhangban van az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és energiaszolgáltatásokról szóló 2006/32 EK irányelv (Energy Services Directive) (továbbiakban: ESD Irányelv) kötelezettségeivel, mindazonáltal megkönnyíti az összenergia megtakarításról és az erre irányuló intézkedésekről szóló átfogó stratégiai anyag előkészítését. Magyarország 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 14,6%-ra növelését, 10%- os teljes energia megtakarítást [2], valamint az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok CO₂ kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedését tűzi ki célul.

5 Energiamegtakarítási intézkedések az egyes ágazatokban: Energiamegtakarítási intézkedések a lakossági ágazatban Energiamegtakarítási intézkedések a közintézmények ágazatban Energiamegtakarítási intézkedések a termelői (ipari, mezőgazdasági, KKV) ágazatban Az intézkedés célja az ipari energiahatékonyság mérhetővé tétele, az ipari szereplők hatékonyabb energiafelhasználását célzó audit és monitoring rendszer standardizálása, valamint a nemzetközi példák alapján hosszú távú önkéntes kötelezettségvállalásra irányuló megállapodások megkötése. Motiváló szabályozási környezet és elismerési rendszer kialakítása. Energiamegtakarítási intézkedések a közlekedési és szállítási ágazatban Horizontális és máshová nem sorolt energiamegtakarítási intézkedések a közlekedési és szállítási ágazatban Fenntartható életmód és fogyasztás tájékoztatás, tudatformálás. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve azokat a már folyamatban lévő, illetve tervezett energiahatékonysági intézkedéseket tartalmazza, amelyek alapján az ESD irányelv értelmében Magyarországnak 2016-ig elérendően az irányelv hatálya alá tartozó ágazatok és vállalkozások végső energiafelhasználását összesen 57,4 PJ/év ( GWh/év) mértékben kell csökkentenie. Ez a cél átlagosan évi 6,38 PJ (1.774GWh) halmozódó energia-megtakarításnak felel meg. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv energiahatékonysági intézkedései alapján a különböző szektorok megtakarításai a következőképpen alakulnak: A lakossági szektor összes megtakarítása 27,49(7635) PJ/év (GWh/év) 2016-ig; Az állami, önkormányzati szektorban az intézkedések 2016-ig összesen 13,35 (3705) PJ/év (GWh/év) megtakarítást jelentenek; Az ipari szektorban 2016-ig 17,45 (5030) PJ/év (GWh/év) energiát kell megtakarítani; A közlekedési szektorban a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben figyelembe vett megtakarítás 2016-ig 4,6 (1275) PJ/év [GWh/év].

6 1. Az energiahatékonyság pénzügyi ösztönzése Magyarországon A SET projekt keretében Report on financial opportunities December 2014 címmel kidolgozott dokumentum a KKVk számára áttekintést ad az energiahatékonyság pénzügyi ösztönzőiről. Tatalmát angol nyelvű vezetői összefoglaló és angol nyelvű fejezetek alkotják. A nemzeti összefoglalókat a résztvevő 7 európai ország nyelvén is tartalmazza: B, CZ, D, HU, I, PT, RO A dokumentum a SET projekt időszakában folyamatosan frissítésre kerül. A as pénzügyi keret alapelvei (Magyar Energetika-2014)1 Az EU új, ra vonatkozó többéves pénzügyi keretében legalább kétszer annyi, 23 milliárd eurónyi kohéziós támogatást jegyeztek elő az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és városi közlekedés támogatására, mint az előző időszakban. Ezen felül a következő kutatási keretprogram, mely a Horizon 2020 nevet kapta, 5,6 milliárd eurót szán kutatásra és innovációra a Biztonságos, tiszta és hatékony energia témában. Utóbbi részét képezi majd az Intelligens Energia Európa programot felváltó, annak fő jellemzőit átvevő program is. A többéves pénzügyi keret jelmondata összhangban áll az EU 2020-as stratégiájával: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célozza. Nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy a támogatások folyósításának csak akkor van értelme, ha a tagállamokban rendelkezésre áll a jogi keret, mely biztosítja a megfelelő helyen és módon történő felhasználásukat. A vonatkozó EU-s jogszabályok tagállamok általi átültetése és alkalmazása tehát előfeltétele lesz a támogatásoknak. A kohéziós politika egyik programokon átívelő tematikus koncentrációja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság lesz. A hatóságoknak is példát kell majd mutatniuk középületek felújítása, az energiahatékonyság-alapú szerződéskötés révén. A hagyományos támogatási modellt, ahol az irányító hatóság pályázati felhívások segítségével folyósít támogatást a végső kedvezményezetteknek utófinanszírozás formájában, szűkebb körben javasolt alkalmazni; olyan esetekben, amikor az adott projekt vagy egy összetevője nem termel bevételt. A jövőben olyan modelleket részesítenek majd előnyben, ahol az EU-s támogatás nagyobb árérték aránnyal jár, és magas hasznosulási tényezővel képes beruházásokat vonzani magánbefektetőktől. Az energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások nagy részének a magánszektorból kellene származnia.

7 Ehhez széles körben kellene alkalmazni az innovatív pénzügyi eszközöket és az energiahatékonyság-alapú szerződéskötést. A vissza nem térítendő közvetlen támogatások megfelelők azokban az esetekben, amikor piaci kudarcokat kell leküzdeni, illetve az innovációt vagy a költséghatékony szinteken túlmutató energiahatékonysági projekteket támogatni (pl. mélyfelújítás). A tagországokat arra ösztönzi a Bizottság, hogy használják ki jobban az európai strukturális és beruházási alapokat az innovatív pénzügyi eszközök létrehozása útján. Az előző programozási időszakokhoz képest lényegesen egyszerűsödtek és tisztázódtak az ilyen eszközök irányító hatóságok általi alkalmazására vonatkozó szabályok. Egyebek között segítségükre lesznek szabványosított ( off-the-shelf ) eszközminták is, ahol a meghatározott feltételekkel működő pénzügyi eszközök garanciát nyújtanak arra, hogy bevetésük nem von maga után kellemetlen kérdéseket az állami támogatások és a közbeszerzési eljárások témakörében az Európai Bizottságtól. A fenntartható energetika területén két szabványosított eszköz áll majd rendelkezésre; közülük a városi fejlesztési alap ( Urban DevelopmentFund ) még kidolgozás alatt állt lapzártakor. A felújítási kölcsön ( RenovationLoan ) eszköz novemberi tervezete szerint a cél a magántulajdonosok ösztönzése lesz a megújulós és energiahatékonysági fejlesztések kedvező feltételek mellett történő megvalósítására a magán- és állami források kombinálásával. A tagországok operatív programjai 5 és 30 millió euró közötti összeggel járulhatnak majd hozzá az eszközhöz. A kockázaton 85-15% arányban osztoznak, vagyis a pénzügyi közvetítő a saját magánalapjából a költségek legalább 15%-át finanszírozza piaci feltételek mellett. Az eszköz révén tulajdonosok, lakóközösségek, szociális lakhatással foglakozó cégek juthatnak majd maximum 20 éves futamidejű, tulajdonosonként legfeljebb euró összegű, kedvezményes kamatú és alacsony fedezetű kölcsönhöz fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre, ablak- és ajtócserére, tetőszigetelésre stb.13 Összefoglalva, úgy tűnik, hogy a jövőben az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrások használatának európai uniós forrásokból történő finanszírozása a közpénzek vissza nem térítendő támogatás formájában történő osztogatása helyett a magas hasznosulási tényezőjű, a közpénzeket idővel újrahasznosító, innovatív pénzügyi eszközöket alkalmazó projektek irányába fog haladni. Remélhető, hogy a as időszak strukturális és innovációs alapjainak magyar elosztórendszere is maximálisan élni fog a pénzügyi eszközök nyújtotta lehetőséggel, és ezáltal megsokszorozza a fenntartható energia-projektekre fordított összegeket. Kilátások: Az energiahatékonyság növelésének kormányzati támogatása Az 1107/1999. (XI. 8.) Kormányhatározat rögzíti Magyarország 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáját. Ennek alapján 2000-ben. indult az Energiatakarékossági Program, amely közvetlen támogatásokkal és kedvezményes kamatozású hitelekkel segíti a fogyasztók és a távhőszektor energiatakarékossági beruházásainak megvalósítását. Az évről-évre meghirdetett Energiatakarékossági Programok

8 lebonyolítására megalakult az Energia Központ Nonprofit Kft., amelynek egyik alapítója a Magyar Energia Hivatal. Az Országgyűlés 40/2008. (IV. 17.) OGY határozata meghatározza hazánk közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáját. A határozat megfogalmazza az energiapolitikával, az ellátásbiztonsággal, a versenyképességgel és a fenntarthatósággal, a környezetvédelemi szempontokkal, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elősegítésével kapcsolatos teendőket és ezek megvalósítása érdekében előírja a Kormány feladatait. A kormány a vonatkozó OGY határozat alapján elkészítette a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó közötti stratégiát és ezt a 2148/2008. (X. 31.) Kormányhatározatban tette közzé. A Stratégia szerinti elvárás, hogy hazánk megújuló energiafelhasználása 2020-ban összességében érje el a 186,3 PJ-t, az alábbiak szerint: - a villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiafelhasználás 9470 GWh (79,6 PJ), - a hőtermelésen belül a megújuló energiafelhasználás 87,1 PJ, - az üzemanyag-fogyasztáson belül a megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat is tartalmazó bioüzemanyagok felhasználása 19,6 PJ. A Kormány a 1076/201. (III.31.) Kormányhatározattal fogadta el Magyarország Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét. A Cselekvési Terv azokat a már folyamatban lévő, ill. tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyeket megfelelő hatékonysággal alkalmazva hazánk energiafelhasználását a közötti időszakra évi 1%-kal mérséklik, valamint hozzájárulnak a 2020-ig elérendő 20%-os energiamegtakarítás realizálásához. A Hivatal közreműködik a Kormány energiatakarékossági és energiahatékonyság növelési stratégiájának megvalósításában. Szakértőként részt vett az energiahatékonyság-növelési pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság és a Környezet és Energia Operatív Program projekt kiválasztó bíráló bizottsága munkájában, továbbá a pályázatok kiírásának előkészítésében. Az energiatakarékossági, energiahatékonyság növelését segítő, a széndioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló és a megújuló energiaforrások elterjedését támogató pályázati programok: LAKOSSÁGI PÁLYÁZATOK Iparosított technológiával épült lakóépületek pályázata A Zöld beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogramja keretében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett az iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentést és energiamegtakarítást

9 eredményező korszerűsítését, felújítását megvalósító beruházások támogatására. A pályázat december hónapban lezárult. Hagyományos építésű (nem iparosított technológiával épített) lakóépületek pályázata A Zöld beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramja keretében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a hagyományos technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentést és energiamegtakarítást eredményező korszerűsítését, felújítását megvalósító beruházások támogatására. A nagyszámú beérkezett pályázat következtében a forrás kimerült, így a pályázati konstrukció június 16-án lezárult. PÁLYÁZATOK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZÁMÁRA Az energiatakarékosság, az energiahatékonyság-növelés és a környezetvédelem szoros kapcsolatát jelzi az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, az Európai Bizottság által jóváhagyott, a közötti időszakra vonatkozó Környezet és Energia Operatív Program. A program két kiemelt célja, összhangban a hazai és az EU energiapolitikájával: A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával elősegíteni a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolását, a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulást. Az energiahatékonyság fokozása, ami hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez, a magas energiaimport-függőség mérsékléséhez és a környezeti ártalmak csökkentéséhez. A célkitűzések megvalósítása hozzásegíti hazánkat nemzetközi kötelezettség-vállalásaink teljesítéséhez. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) több az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások hasznosítását elősegítő pályázati konstrukciót hirdetett meg. A következő uniós ciklusban mintegy 800 milliárd forint áll rendelkezésre az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiaknázásának támogatására.

10 Az EU ra vonatkozó pénzügyi keretében legalább kétszer annyi, 23 milliárd eurónyi kohéziós támogatást jegyeztek elő az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és városi közlekedés támogatására, mint az előző időszakban. Ezen felül a Horizon 2020 nevet viselő kutatási keretprogram 5,6 milliárd eurót szán kutatásra és innovációra a Biztonságos, tiszta és hatékony energia témában Az európai Bizottsag február közepén elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével elkészült mindkét magyar Operatív Programot. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) összesen több, mint 2000 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el között. A évi uniós ciklusban mintegy 800 milliárd forint áll rendelkezésre az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiaknázásának támogatására MI VÁRHATÓ 2015-BEN? A 2015-ös pályázatok keretében energetikai pályázatokra 18 milliárd forint jut ebben az évben. A gazdaságfejlesztési pályázatokban a GINOP 4. prioritása tartalmazza az energetikai pályázatokat I. félévében a következő 3 pályázat nyílik meg: Épületenergetikai fejlesztések (GINOP-4.1.1) 6 milliárd Ft Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva (GINOP-4.1.2) 6 milliárd Ft Helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (GINOP ) 6 milliárd Ft