életrajzok 1. Ács Erzsébet (Karcag, 1946.) Collegiumba kerülésének éve: 1965. Magyar-pszichológia szakos hallgató. Pedagógusként dolgozik Székesfehérváron, jelenleg is tanít. 2. Adamik Tamás (Kecskemét, 1937. aug. 6.) Latin-orosz szakos hallgatóként 1961-ben kerül a Collegiumba. 1966-tól 1973-ig a Tankönyvkiadó idegen nyelvi szerkesztője. 1993-tól az ELTE Latin Tanszékének oktatója. 1990-ben ugyanitt egyetemi tanár, majd tanszékvezető. Az Ókortudományi Bizottság elnöke, az Ókortudományi Társaság főtitkára. Arisztotelész retorikájának fordítója. Kutatási területe: a római irodalom az archaikus, az arany-, ezüstkorban és a késő császárkorban. A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja. 3. Ágh Attila (Budapest, 1941. júl. 15.) 1959-ben kerül a Collegiumba, filozófia-történelem szakos hallgató. 1966 és 1967 között Nancy-ben egyetemi stúdiumon vett részt. 1964 és 1980 között az MTA Filozófiai Intézetében dolgozik. 1980-tól 1990-ig a Külügyi Intézet igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója, tanít a Párttörténeti Intézetben. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi előadója, tanszékvezető egyetemi tanára. 1999 és 2002 között Széchenyi ösztöndíjas. 2001-től 2004-ig az MTA közgyűlési képviselője, a Politikatudományi Bizottság tagja. A '70-es évek végén Tanzániában, a '80-as évek elején Indiában, később Bécsben vendégprofesszor. 1997-ben Bibó István, 2003-ban Pro urbe Budapest, 2005-ben Szentgyörgyi Albert díjjal tüntetik ki. Több mint húsz politikatudományi és társadalomelméleti könyv szerzője. 4. Alabán Ferenc (Guszona, Szlovákia, 1951. febr. 25.) 1969-ben nyer felvételt a Collegiumba mint magyar-latin szakos. Később a latint elhagyva felveszi a szlovákot. A nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa, docense. Magyar irodalomtörténetet, komparatisztikát, kisebbségi magyar irodalmakat tanít. 1994-től a Konstantin Filozófus Egyetemmé alakult főiskola Humán Tudományok Karának dékán-helyettese. 1998-ban a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetemen kap megbízást a Hungarisztikai Tanszék létrehozására. A tanszék a magyar nyelv és kultúra tanulmányi szak keretében a filológusok képzését látja el. A mai napig vezeti a tanszéket. Egyetemi professzor. 5. Albert Fruzsina (Budapest, 1969)
Történelem-angol szakos hallgatóként 1987-ben kerül a Collegiumba. Szociológia-angol szakon végez. A PhD fokozat megszerzése után másfél évet tölt az USA-ban. Ezt követően az MTA Pszichológiai Intézet munkatársa lesz. 1999 óta az MTA Szociológiai Kutató intézetének tudományos főmunkatársa. Mellette a Zsigmond Király Főiskolán a Szociológiai Tanszék vezetője. Magyar szakértő az EU Network of Independent Experts on Social Inclusion szakértői tanácsadó testületben. 6. Albert József (Bácsszentgyörgy, 1944. ápr. 29.) 1964-ben magyar nyelv és irodalom-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista. 1970-től 1971-ig a Vonyarcvashegyi Művelődési Ház igazgatója. 1972 és 1973 között a Veszprémi Városi Tanács Művelődési Osztályának közművelődési felügyelője, a Megyei Művelődési Központ kutatási csoportvezetője. 1984-től a Veszprémi Egyetem tudományos főmunkatársa, majd 1997-től 2004-ig docense. 1998-tól a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanszékvezetője. Szociológiát, azon belül is környezet- és értelmiségszociológiát oktat. 10 könyve jelent meg. A Magyar Szociológiai Társaság tagja. 7. Ambrus Géza (Tapolca, 1974.) Vegyész szakosként lesz collegista 1993-ban. 1998-ban kap vegyész diplomát, 2002-ben közgazdászként végez a Közép Európai Egyetemen és 2004-ben PhD fokozatot szerez az ELTE Biokémia szakán. 2002 és 2005 között a RecomGenex biotechnológiai cég vezetője Budapesten. 2005-től posztdoktori tanulmányokat végez a kaliforniai Scripps kutatóintézetben. 2010-től a Takeda gyógyszerkutató cégnél dolgozik San Diegoban. 8. Arató György (Veszprém, 1955.) 1974-ben magyar-népművelés szakos hallgatóként lesz collegista, s végzi az esztétika szakot is. 1980 és 1984 között a budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézet könyvtárosa, tanára. 1984-től öt éven át az Eötvös Collegium könyvtárának vezetője. Közben óraadó a SOTE Idegen Nyelvi Lektorátusán, és a Magyar Lektori Központ, majd a Nemzetközi Hungarológiai Központ munkatársa. 1989-től vendégoktató Sumenban, a Konsztantin Preszlavszki Egyetem Szlavisztika Tanszékén. 1990-től 1994- ig a szófiai Ohridai Szent Kelemen Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszékének tanára. Két alkalommal (1994-1999), (2004-2008) a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Közben a NKÖM Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Osztályának vezetője, majd közigazgatási szakmai tanácsadó. Jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban dolgozik. 2000 és 2003 között a PPKE, 2010-ben a Pécsi Egyetem óraadó tanára. 9. Asbóth József (Dunamocs, Csehszlovákia, 1953. okt. 27.) Magyar-angol szakos hallgatóként 1972-ben lesz collegista. 1977 és 1978 között a pozsonyi Tatratur utazási iroda vezérigazgatója. 1978-tól a Csehszlovák Rádió magyar adásának adásvezetője és
hírolvasó bemondója. 1980-ban a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium magyar-angol szakos tanára. A Csehszlovák Tv magyar adásának műsorvezetője. A zselízi, gombaszögi országos kulturális fesztiválok, és az amatőr színjátszók fesztiválja, a Jókai Napok résztvevője, szervezője. Jelenleg a Duna TV munkatársa, szerkesztő-bemondó. 10. Bába Iván (Teplice, 1950.) 1969-ben kerül a Collegiumba, magyar-angol szakos hallgatóként. 1974-től két éven át a pozsonyi Madách Könyvkiadó munkatársa, 1976-tól a Rádió irodalmi osztályán szerkesztő, 1983 és 1989 között a Nagyvilág, a Kortárs munkatársa, a Dátum főszerkesztője. 1990-től a Külügyminisztérium főosztályvezető helyettese, majd az elemző és tájékoztató osztály vezetője. 1992-től helyettes államtitkár, majd 2002-ig közigazgatási államtitkár; varsói nagykövet, a Duna Kör alapító tagja. Cseh, lengyel és szlovák szépirodalmi művek fordítója. Jelenleg, 2010 óta közigazgatási államtitkár. 11. Bauernhuber Enikő (Ajka, 1980.) 2000-ben lesz collegista, magyar-francia szakos hallgató, a Francia Műhely tagja. 2005/2006-ban francia kormányösztöndíjasként folytatja tanulmányait összehasonlító irodalomból az Université de Paris XII- Val de Marne-on és a párizsi École Normale Supérieure-ön. 2006 őszén Master 2 diplomát szerez. 2006-tól 2007-ig a veszprémi Katedra Nyelviskolában tanít francia nyelvet. 2008-tól a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozik, ahol a Közönségkapcsolatok és Marketing Főosztály munkatársaként közművelődési feladatokat lát el. 12. Babics Anna ( Zalaegerszeg, 1958.) Történelem-német szakos hallgató, 1977-ben lesz collegista. 1987 óta a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban tanít. 13. Bábosik István (Jásztelek, 1940. febr. 13.) 1958-ban lesz collegista, magyar-pedagógia-pszichológia szakos hallgató. 1963-tól az ELTE BTK Pedagógiai Tanszékén dolgozik aspiránsként (1968-1971), adjunktusként (1972-1975), majd docensként (1975-1990). 1990-től egyetemi tanár, tanszékvezető. 2000-től a Neveléstudományi Intézet igazgatója, dékán helyettes. Széchenyi díjas. 1997 és 2004 között az MTA közgyűlési képviselője, a Pedagógiai Bizottság tagja. Kötetei, tanulmányai az erkölcsi tudatosság és a magatartás, a személyiség- és jellemformálás, jellemfejlődés tárgykörében jelentek meg. Neveléselméleti munkái a hazai neveléstudomány alapkönyvei. 14. Bagó Ilona (Homokmégy, 1957. okt. 17.)
1976-ban nyer felvételt a Collegiumba, magyar-pedagógia szakos. 1982 óta a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozik. Többek között a Móricz hagyaték egyik gondozója. 15. Bakonyi Borbála (Zirc, 1968) Orosz-német szakos hallgató, 1986-ban lesz collegista. Az egyetemi végzés után Dunaharasztiban középiskolai nyelvtanár. Itt, a Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolában tanít, német és angol nyelvet, majd (1995 óta) a várpalotai Thury György Gimnáziumban német nyelvet oktat. Jelenleg is itt dolgozik. Közben szaktanácsadó a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézetnél. 16. Bakos István (Bánfa, 1943.) 1964 és 1970 között collegista, mint magyar-népművelés szakos hallgató. Két évig a Diákbizottság titkára, a Falukutató csoport szervezője. Az egyetem elvégzését követően tudományos kutatóként, kutatásszervezőként, köztisztviselőként dolgozik. 1980-tól vesz részt a nemzeti ellenállást és szolidaritást szolgáló Bethlen Gábor Alapítvány munkájában. Szervezője a Lakiteleki Találkozónak, az MDF alapító tagja. A Hitel egyik szerkesztője 1988 és 1991 között. Megalapítja a Magyar Felsőoktatás c. havilapot, 1994 és 1999 között a Magyarok Világszövetségének választott főtitkára. Jelenleg is több alapítvány kurátora. 17. Balázs Judit (Rábaszentandrás, 1951. jún. 24.) 1970-ben magyar-francia szakos hallgatóként lesz collegista. Másodéves, amikor leadja a francia szakot és felveszi a népművelést. 1975-től 2008-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. Szakterülete a magyar történeti mondattan. Jelenleg nyugdíjas. 18. Balga Attila (Balassagyarmat, 1965. febr. 4.) Matematika-fizika szakos hallgatóként kerül a Collegiumba 1984-ben. Az egyetem után a budapesti Eötvös József Gimnázium matematika-fizika szakos tanára lesz. Közben elvégzi az informatika szakot is. Fő tantárgya a matematika, fő profilja a tehetséggondozás. Oktatási szakértőként emelt szintű érettségi elnökként dolgozott. Tagja az Arany Dániel Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztőbizottságának. 19. Balla Kálmán (Pozsony, 1954. febr. 16.) 1973-ban lesz collegista, magyar-angol szakos. 1978 és 1987 között a pozsonyi Madách Kiadó szerkesztője. 1987-től 1990-ig az Irodalmi Szemle szerkesztője. Ugyancsak szerkeszti a Nap című hetilapot. Több verskötete jelent meg, esszéket, tanulmányokat, kritikákat ír és fordít szlovák és cseh nyelvből. Pozsonyban él.
20. Balogh Elemér (Nyitra /Csehszlovákia/, 1938. jan. 19.) 1956-ban lesz collegista, magyar-latin szakos hallgató. Collegista és egyetemi éveit megszakítja; 1957- től 1960-ig segédmunkás. Tanulmányait 1960 és 1964 között folytatja. 1964-től egy évig tanári pályán helyezkedik el. 1965-től 1974-ig Veszprémben a Napló, majd a Mestermunka munkatársa. 1974-ben politikai okokból eltávolítják a laptól. /Segédmunkás, taxisofőr /. 1979 és 1982 között a szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja. 1984-től 1986-ig a Jel-Kép szerkesztője, 1990 és 1994 között a veszprémi Napló főszerkesztője, 1994-től szabadfoglalkozású. Ő a Csíksomlyói passió című nagy sikerrel bemutatott színmű szövegírója (1982). Versek, regények, novellák, színművek, hangjátékok szerzője. /Ússzatok halacskák, Szépségverseny, Kutyakomédia, A semmi farka c. művek írója./ 21. Bándli Magdolna (Várpalota, 1950. aug. 06.) Collegiumba kerülésének éve: 1968. Magyar-orosz szakos, majd felveszi a német szakot is. Középiskolai tanárként dolgozott az egyetem után, majd a Veres Pálné Ginázium (Budapest) igazgatóhelyettese 32 évig. 2009-től nyugdíjas. Szabadidejében fest, önálló kiállításokkal jelentkezik. 22. Bangha Imre (Győr, 1967.) 1985-ben magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Később, 1987-től felveszi az indológia szakot, és leadja a történelmet. 1993-ban angol nyelvet tanít Csíkszeredán. 1994 és 1998 között doktori hallgató az indiai Sántinikétanban. 1998-tól tanár az Oxfordi egyetemen (Lecturer in Hindi, Faculty of Oriental Studies.) 2003-tól a Csíkszeredai Sapientia Egyetem Kőrösi Csoma Sándor Keletkutató Központjának vezetője. 23. Bánóczi Rozália (Sajókaza, 1949.) 1967-ben lett collegista orosz-latin-görög szakon, később a németet is felvette. Az ELTE ÁJK-n tanít jogi latint és görögöt több mint 30 éve. 24. Barabás Rózsa (Pápa, 1947. nov. 15.) Magyar-orosz szakos hallgatóként 1966-ban kerül a Collegiumba. 1997-ben az ELTE-n elvégzi a könyvtár szakot. 1972-től 1974-ig általános iskolai tanár Rádon, majd Vácott tanít 1982-ig. Dunakeszin és Vácott könyvtáros a helyi városi könyvtárakban 1987-ig. 1987 és 2010 között a váci Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola könyvtárosa, tanára. 25. Baracsi Erzsébet (Kecskemét, 1957. szept. 11.)
1978-ban lesz collegista, történelem-levéltár szakos hallgató. A Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának Módszertani Osztályán dolgozik 1981-től 1986-ig. 1986 és 1995 között a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos munkatársa. 1995-től köztisztviselő a BM Történeti Irattárában, ill. a Történeti Hivatalban (ma Történeti Levéltár). Jelenleg a BTK Segédtudományi Tanszékén forrásolvasást tanít. 26. Baranyi Ferenc (Pilis, 1937. jan. 27.) 1957-ben lesz collegista, magyar-olasz szakos hallgató. 1963-tól 1968-ig az Egyetemi Lapok munkatársa. Ezt követően az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese, a Magyar Ifjúság irodalmi rovatvezetője. 1972-től szabadfoglalkozású. Irodalmi és művészeti műsorokat készít, vezet. 1976-tól az MTV-ben főosztályvezető-helyettes, majd szerkesztő, főmunkatárs. A Palócföld szerkesztője. Versköteteiben, költői világában az irodalom társadalmi kötődését hangsúlyozza. Olasz és francia költőket fordít. Televíziós dokumentumjátékot készített Rossiniről, Csajkovszkijról, Wagnerről. 27. Barkász Emőke (Fehérgyarmat, 1975.) 1994-ben, angol-magyar szakosként kerül a Collegiumba, később felveszi az összehasonlító irodalomtudomány szakot is. Francia-angol mesterdiploma (Université de Strasburg) Az ELTE-n, majd a Sorbonne (Paris IV) egyetemen tanul összehasonlító irodalomtudományt. Jelenleg az Európai Bizottság tisztviselője Brüsszelben. 28. Bárth Dániel (Kalocsa, 1976. febr. 22.) 1996-ban lesz collegista, latin, történelem, néprajz szakos hallgató. Történelem-néprajz szakon végez. Az egyetem után az ELTE BTK Néprajzi Intézetébe kerül doktoranduszként, majd tudományos munkatársként. Jelenleg adjunktusként oktat, 2010-ben habitált. 29. Bárth János (Jánoshalma, 1944. dec. 15.) Történelem-néprajz szakos hallgatóként 1964-ben kerül a Collegiumba. Néprajzkutató. 1968 és 2007 között muzeológus és múzeumigazgató Kalocsán, majd 1970 és 1990 között Kecskeméten múzeumigazgató. 30. Baski Imre (Kunszentmiklós, 1951.) Magyar-orosz-török szakos hallgató, 1972-ben lesz collegista. 1978 és 1982 között az ELTE Török Filológiai Tanszéken oktat török és tatár nyelvet. 1983-tól 1986-ig MTA, TMB tudományos továbbképzési ösztöndíjas. 1986 és 1989 között segédmunkatárs az MTA Orientalisztikai Intézetében, majd 1993-ig a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium angol-orosz tanára. 1993-től
2006-ig az MTA ELTE Altajisztikai Tanszéki Kutatócsoportjának munkatársa, főmunkatársa, 2007-től az MTA ELTE, Közép-Ázsiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. 31. Benkő Elek (Kolozsvár /Románia/, 1954. aug. 23.) 1973-ban kerül a Collegiumba, történelem-régészet szakos hallgató. 1979-től 1988-ig a Székelykeresztúri Városi Múzeum régész-muzeológusa. 1989-ben az MTA Régészeti Intézetének lesz tudományos munkatársa, majd tudományos főmunkatársa. Jelenleg az Intézet tudományos tanácsadója. Kutatási területe: Erdély középkora, a középkori fémművesség valamint királyi udvarházak és kolostorok a Pilisben. 32. Bence Lajos (Göntérháza /Jugoszlávia, 1956. júl.1.) 1987-ban lesz collegista, magyar-történelem szakos hallgató. 1981 és 1991 között a lendvai Kétnyelvű Középiskola tanára. 1991-től a maribori Pedagógiai Egyetem Magyar Tanszékének munkatársa. Szerkeszti a Hidak című televíziós műsort, a Népújság felelős szerkesztője. Verset, esszét, kisprózát, gyerekverseket ír. Látlelet című verseskötete nyolc év lírai termését gyűjti egybe. Írott szóval a megmaradásért címmel a szlovéniai magyarság évtizedeiről jelenik meg összefoglaló munkája. Lendván él. 33. Benczik Vilmos (Szár, 1945. júl. 11.) 1964-ben lesz collegista, magyar-orosz szakos hallgató. Az egyetemi végzés után 1969-ben a nógrád megyei általános iskolába kerül, majd a budapesti II Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára lesz. 1976-tól a Budapesti Tanítóképző Főiskola (2000-től az ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Kara) oktatója. 2003- tól főiskolai tanár. 1980-ban egyetemi doktori fokozatot, 2001-ben Phd fokozatot szerzett. 2007-ben habilitál. Spanyolból, portugálból fordít (többek között Borges, Garcia Márquez, Vargas Llosa műveit ülteti át magyarra). Nyelvtudományi, kommunikációelméleti, irodalomtudományi témakörben jelennek meg könyvei. Feleségével megalapítják a Trezor Kiadót. 34. Bethlenfalvy Géza (Huncovce-Hunfalva, Csehszlovákia, 1936.) 1956-tól magyar-orosz, később indológia szakos hallgatóként collegista. Az Akadémia Altajisztikai Tanszéki kutatócsoportjában, az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozik 2007-ig. Vendégprofesszornak hívják Bécsbe, az Institut für Südostasien, Tibet und Buddhismuskunde intézetbe tanítani. Kutat, könyveket ír; 2010 óta nyugdíjas. 35. Berecz Zsuzsa (Budapest, 1980.)
Magyar-német szakosként lesz collegista 1999-ben. 2005 és 2008 között dramaturgiát tanul Frankfurt am Mainban. 2008 óta Budapesten él, dramaturgként, kultúrmenedzserként, fordítóként dolgozik. 36. Bertényi Iván (Budapest, 1939. aug. 16.) 1958-ban kerül a Collegiumba. 1959-től szakkollégista. Először magyar-történelem, lélektan-logika, majd 1960-tól lélektan-logika helyett levéltár szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékén 1963-ig gyakornok, majd tanársegéd, 1968-tól 1975-ig adjunktus, 1975 és 1990 között docens, 1990-től egyetemi tanár. 2009-től (nyugdíjasként) professzor emeritus. 1987 és 1993 között Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum könyvtárigazgatója. 1993-tól 3 éven át a Collegium igazgatója. Jelenleg az EC Baráti Körének és Kuratóriumának elnöke. 37. Ifj. Bertényi Iván (Budapest, 1975.) 1994 őszén került a Collegiumba, történelem - művészettörténet szakos bejáró hallgatóként. Az egyetem elvégzése után előbb középiskolában (ELTE Trefort Ágoston gyak. Gimnázium), majd egyetemen történelmet tanított. 2006-ban a Művelődéstörténeti Doktori Programon PhD-fokozatot szerezett Bánffy Dezső nemzetiségipolitikájából. 2000 és 2009 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt tanársegéd a Történeti Intézetben, majd 2009 őszétől az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékén adjunktus. Történészként elsősorban a dualizmus korával foglalkozik, azon belül is a politika-, eszme- és mentalitástörténeti kérdések érdekelik. 38. Bilkei Irén (Pécs, 1954. jún. 23.) Latin-régész szakos hallgatóként lesz collegista 1972-ben. Levéltár szakos 1984-től. 1983-tól a Zala megye i Levéltár főlevéltárosa. Kutatási területe Zala megye későközépkori és koraújkori története. Óraadó a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi karának történelem szakán. 39. Bíró András (Cegléd, 1946. júl. 24.) 1968-ban angol-latin szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1983-tól 1986-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetében dolgozik. 1986-tól a SOTE nyelvi tanszékén latin és angol nyelvet tanít. 40. Bíró Gyula (Cegléd, 1953. okt. 3.) 1973-ban lesz collegista pszichológia szakon. 1978-tól 1981-ig az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet osztályos pszichológusa. 1981 és 1985 között a Nyírő Gyula Kórház vezető pszichológusa. 1985-ben kerül az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetbe vezető pszichológusnak Dr. Buda Béla mellé, ahol 1992-ig dolgozik. Tanít a KLTE Pszichológia Intézetében, az ELTE Tanácsadó Szakpszichológusi Képzés keretében, a BME és a Károly G. Egyetem Pszichológiai Tanszékén. Vendégtanár Szegeden. Személyiség és képességfejlesztő tréningek, szemináriumok vezetésével bízzák meg különböző cégeknél. Pszichodiagnosztikai, pszichoterápiás gyakorlatokat, autogén tréning
és hipnózis kiképző tanfolyamokat vezet az 1970-es évek végétől az ezredfordulóig. Egyik legtöbbet publikáló pszichológus. A Magyar Hipnózis Egyesület vezetőségi tagja. E témakörben érintett külföldi egyesületek magyarországi kapcsolattartója. 41. Bojtár Endre (Budapest, 1940.) 1960-ban lesz collegista, cseh-orosz szakos hallgató. 1963 óta dolgozik az MTA Irodalomtudományi Intézetében, 1986 óta mint a Közép- és Kelet-európai irodalmak Osztályának vezetője. 1967-től 1971- ig a Helikon c. folyóirat főmunkatársa volt, 1989 óta a 2000 című folyóirat alapító szerkesztője. 1977 és 1980 között a JATE docenseként tanított a Világirodalmi Tanszéken. 1991 és 1994 között a Central European University Comparative Literature programjának az igazgatója volt. 42. Bolyó Judit (Dunavecse, 1968.) Orosz-finn szakos hallgatóként kerül 1987-ben a Collegiumba, de finn szakon diplomázik. 1993-ban ösztöndíjasként Finnországba kerül, ott ismerkedik meg mexikói férjével. 1995 óta él Mexikóvárosban; először egy nyelviskolában dolgozik koordinátorként, jelenleg magyar és finn nyelvet oktat a Magyar Nagykövetség számára. 43. Boncz András (1973.) Matematikusként 1991-ben kerül a Collegiumba. Vezető aktuáriusként dolgozik az UNION Biztosítónál. 44. Borhy László (Szombathely, 1963. ápr. 24.) 1982-ban lesz collegista, történelem-régészet-ókortörténet szakos hallgató. 1988 és 1991 között az MTA doktori (TMB) ösztöndíjasa. 1988 és 1990 között doktori ösztöndíj a Heidelbergi Egyetem Ókortörténeti Intézetében. Az ELTE BTK Régészeti Tanszékcsoport Ókori Régészeti Tanszékének tanársegédje, adjunktusa, majd docense. Ez időben vendégtanár Heidelbergben. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Német és amerikai egyetemek vendégtanára. AZ ELTE Rektori Titkárságának vezetője (1997-1999). A félév krónikája c. egyetemi lap szerkesztője. Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. Az MTA Ókortörténeti Bizottságának tagja, az MTA doktora (2004); 2006; tanszékvezető egyetemi tanár. 2007: az Akadémiai Díj elnyerése. 45. Boross Klára (Bonyhád, 1957. dec. 28.) 1976-ban kerül a Collegiumba, magyar-könyvtár szakos hallgató. Később, már munka mellett elvégzi a latin szakot is. 1981-től az ELTE Egyetemi Könyvtárban kap állást, s itt dolgozik 2009-ig. (1999-től 2000-ig a Kézirattár, 2000-től 2009-ig a Régi Nyomtatványok Osztályának munkatársa.) 2009-ben az
MTA Könyvtára, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének Osztályán dolgozik. 46. Bozsaky Katalin (Gúta, Csehszlovákia, 1949. máj. 24.) 1970-ben néprajz-lengyel szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Gyöngyösön, mint műszaki tolmács dolgozik. 1990-ben a külügyminisztériumban a közép-európai térséget felügyelő főosztályvezető-helyettes. 1994 és 1998 között az MK prágai nagykövetségén teljesít szolgálatot. 1998-ól 2002-ig a külügyminisztérium közép-európai osztályán főosztályvezető-helyettesként, majd főosztályvezetőként dolgozik. 2002 és 2006 között Prágába kerül a nagykövetségre. 2007-től 2009-ig Krakkóban főkonzul. Munkáját a lengyel fél a Lengyel Köztársasági Érdemrend Parancsnoki Keresztjének odaítélésével jutalmazta. Jelenleg a MK pozsonyi nagykövetségén teljesít szolgálatot. 47. Bozsonyi Károly (Dombóvár, 1966.) 1986-ban lesz collegista, történelem, filozófia, szociológia, fizikus szakon végez. Az egyetem elvégzése után a Károli Gáspár Református Egyetemre kerül. Jelenleg az egyetem Társadalomtudományi Intézetének vezetője, rektorhelyettes. A Collegiumban e Társadalomtudományi Műhely szakvezetője. Részt vállal az EC Kuratóriumának munkájában. 48. Börzsönyi Péter (Debrecen, 1972.) Angol-orosz szakos hallgatóként 1990-ben kerül a Collegiumba. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumának vezetőtanára. 49. Börzsönyi Tamás (Debrecen, 1970.) 1989-ben lesz collegista mint fizikus szakos hallgató. 1994 óta az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében dolgozik, jelenleg tudományos főmunkatársként. 50. Bradean, Nelu (Arad, 1952. júl. 22.) Magyar-finnugor-általános germanisztika (skandinavisztika) szakos hallgatóként 1973-ban kerül a Collegiumba. Egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetében. Számos nyelvet beszél felsőfokon. 51. Bubnó Hedvig (1961. febr. 14.) Történelem-spanyol szakos hallgatóként 1981-ben kerül a Collegiumba. 1990 és 1992 között az ELTE BTK Történeti Könyvtárában dolgozik. 1993-tól megbízott előadóként spanyol nyelvet tanít a
Collegiumban. 2000-től a KRE Medievisztika Tanszékének adjunktusa. Kutatási terület: középkori művelődéstörténet. 52. Burcsi Péter (Pápa, 1977. május. 23.) Matematikusként lesz collegista 1996-ban. Az egyetem elvégzése után az ELTE Informatikai Kar Komputeralgebra Tanszékére kerül. /doktori iskola, majd tanársegéd, most adjunktus / 53. Burján István (Apatin, Jugoszlávia, 1958. febr. 1.) 1977-ben lesz collegista, néprajz-régészet szakosként. Az egyetem elvégzése után nyolc évig a Vajdaságban dolgozik, mint könyvtáros. 1993-ban Pécsre költözik, ahol a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának főmuzeológusa lesz. 54. Cellik Barbara (Sopron, 1973.) Német angol szakosként nyer felvételt 1992-ben a Collegiumba. A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumban tanít angol és német nyelvet és irodalmat. 55. Černý Michal (Prága, 1957.) 1977-ben lesz collegista mint magyar-német szakos hallgató. Konferenciatolmács, fordító, a magyar irodalomról publikál tanulmányokat. 1990-ben diplomáciai szolgálatba kerül. Budapesten telje3sít szolgálatot, majd Csehszlovákia szétválása után az új cseh nagykövetség ügyvivője. Vaclav Havel köztársasági elnök irodájában dolgozik, majd Bonnban, Berlinben, Teheránban, Bécsben. Jelenleg a Cseh Centrum igazgatója Budapesten. 56. Csaplár Krisztián (Győr, 1976.) Történelem szakos hallgatóként lesz collegista 1995-ben, később felveszi a levéltár szakot. Első munkahelye Bécs, az Albanien-Institutban dolgozik. Ezt követően a Budapest Főváros Levéltárában levéltáros, majd 2006-tól az ELTE BTK Történeti Intézetében a Kelet- Európa Történetet Tanszéken dolgozik. 57. Csendes Béla (Sümeg, 1974.) Informatikusként kerül a Collegiumba, 1992-ben. Jelenleg a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem munkatársa.
58. Csendes Zsuzsa (Cegléd, 1954.) Orosz-német szakos hallgató, 1972-ben kerül a Collegiumba. 1977 és 1980 között a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanít. 1980-tól 1996-ig a SOTE német általános és orvosi szaknyelv tanára. 1996-tól a KRE Tanítóképző Főiskola Karának oktatója. 59. Csikós Ella (Makó, 1951.) Mint német-filozófia szakos hallgató 1969-ben került a Collegiumba. 1974 óta az ELTE-n tanít, jelenleg a Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófiatörténet Tanszékének tanára. Fő kutatási területe a klasszikus német filozófia, elsősorban Hegel. Tankönyv- és tanulmányszerző. 60. Csillag Mária (Budapest, 1959. június 14.) Magyar-könyvtár szakos hallgatóként 1978-ban lesz collegista. Az egyetemi végzés után a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban kezd tanítani, jelenleg is ez az iskola a munkahelye, 2004-ben elvégzi az ELTE-n a média szakot, melyet oktat is. A tanítás mellett az iskolai könyvtárban dolgozik félállásban. 61. Csiszár Mária (Zilah /Románia/, 1953.) 1973-ban lesz collegista, magyar-angol-néprajz szakos hallgató. Az egyetemi tanulmányai után visszatér Erdélybe. Három évig általános iskolában tanít Varsolcon, egy szilágysági faluban. 1982-től 1996-ig otthon neveli öt gyerekét, közben családjával Magyarországra települ. 1996 és 1999 között a Máriaremete-Pesthidegkúti Ökomenikus Általános Iskolában tanít angolt. 1995-től 2005-ig iskolaigazgató a tinnyei Kossuth Lajos Általános Iskolában, 2005-től a Hamu és Gyémánt Magazinkiadónál dolgozik. Dokumentumregénye, a Mégis élsz, Barackvirág, 1994-ben jelenik meg, betegen született kislánya életéért vívott küzdelmeiről szól. 62. Csizmadia Miklós (Sárbogárd, 1950.) Francia-német szakos hallgatóként kerül 1968-ban a Collegiumba. Először a Kohó- és Gépipari Minisztérium nyelvi laborjában, majd az Idegennyelvi Továbbképző Központban (Rigó utca) önálló vállalkozóként dolgozik. Jelenleg is tagja a Rigó utcai nyelvvizsga bizottságnak. 1991 és 1995 között Svájcban, a Berni Magyar Nagykövetségen sajtó- és kultúrügyekért felelős diplomata. 63. Csizmadia Sándor (Zomba, 1947.) Mint magyar-filozófia szakos hallgató kerül 1966-ban a Collegiumba. A Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus (Közgazdaságtudományi)
Egyetem oktatója. Jelenleg egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetében és a Pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszékén. 64. Csomós Gyula (Vajdácska, 1946. jún. 4.) 1965-ben magyar-filozófia szakos hallgatóként lesz collegista. 1970 és 1974 között a Magyar Televízió szerkesztője, dramaturgja. 1974-1978 között közművelődési csoportvezető (Bp. VIII.ker.). 1978-1982 között a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatának propaganda csoportvezetője, óraadó tanár Zsámbékon. 1983-1991 években középiskolai tanár a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskolában, 1991-2008 között művelődési ügyosztályvezető (Bp.XVI.ker.). 65. Csonka-Takács Eszter (Mohács, 1968) 1986-ban bejáróként kerül a Collegiumba, magyar-könyvtár-néprajz szakosként, 1987-től bentlakó. 1991-ben magyar-néprajz szakon végzett. Azóta folyamatosan néprajzosként dolgozik. 1994-től 2001- ig tudományos segédmunkatárs az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. 1999 és 2009 között tudományos munkatárs és igazgatóhelyettes az Európai Folklór Intézetben. 2009 áprilisától a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója. 66. Csorba Ildikó (Miskolc, 1972.) Angol szakosként kerül a Collegiumba 1992-ben. 1993-tól: angol-egyiptológia szakos. Elvégzi az ELTE Angol Reneszánsz és Barokk Irodalom Doktori Iskoláját, és a PPKE Angol Intézetében adjunktusi minőségben oktat amerikai irodalmat és angol nyelvű esszéírást. 67. Csuday Csaba (Kassa, 1944.) Magyar-spanyol szakos hallgatóként 1965-ben kerül a Collegiumba. Egy évig ösztöndíjas Kubában, középiskolai tanár a Színyei Merse Pál Általános Iskolában és Gimnáziumban, majd nevelőtanár, rendezőasszisztens gyakornok (MAFILM), rovatvezető (spanyol-, kép-, képzőművészeti rovat) a Nagyvilág folyóiratnál 1974 és 1990 között. Diplomata Madridban 1990 és 1995 között, majd tanár a PPKE BTK-n; 1998-tól a spanyol tanszék vezetője. 68. Csuti Borbála (Szombathely, 1960. febr. 15.) Magyar-történelem szakos hallgató, 1984-ben kerül a Collegiumba. Szombathelyen a Művészeti Szakközépiskola tanára. 69. Cziszter Kálmán (Arad, 1974.)
1992-ben filozófia-magyar, majd ógörög szakos hallgatóként lesz collegista. Jelenleg a CEU Rényi Intézet Matematika doktori programján harmadéves PhD hallgató. 70. Dér Csilla (Dunaújváros, 1969. máj. 21.) 1987-ben kerül a Collegiumba magyar-orosz szakos hallgatóként. Az egyetemi végzés után jogvédelemmel foglalkozott, először a civil szférában (European Roma Rights Center), később a közszférában (Oktatási Jogok Biztosának Hivatala). Szépirodalmat és jogvédelemmel kapcsolatos szövegeket fordít angol nyelvre. 2002-ben posztgraduális jogi diplomát szerez az Egyesült Királyságban. 2003-tól különböző európai uniós intézményekben dolgozik fordítóként, jogszabályokat, uniós dokumentumokat fordít angol és francia nyelvről magyar nyelvre. 2003 óta Brüsszelben él. 71. Dibusz Éva (Naszvad, Csehszlovákia, 1953.) 1972-ben lesz collegista mint magyar-népművelés szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a Magyar Rádióba kerül, mint rádióbemondó. Azóta is itt dolgozik, szép magyar beszédet, helyes kiejtést oktat az újonnan felvett rádióbemondóknak. Budapesten él. 72. Dienes Péter (Orosháza, 1975.) Collegiumba kerülésének éve: 1994. Angol-matematika szakos, később felveszi az elméleti nyelvészet szakot. Az egyetem elvégzése után Németországba, Saarbrückenbe kerül. (2001-2004.); Számítógépes Nyelvészet PhD, 2004-2008; USA, Senior research scientist, 2009-, Zürich, Senior research scientist.) 73. Doba László (Kassa, 1943.) Magyar-orosz szakos hallgatóként nyer felvételt a Collegiumba, 1965-ben. A budapesti Eötvös József Gimnázium tanára, majd 1989-től 2009-ig igazgatója. A Gimnáziumok Országos Szövetségének egyik alapítója, majd első elnöke. Jelenleg nyugdíjas. 74. Domján Lajos (Eger, 1971.) 1994-ben nyer felvételt a Collegiumba; 1-2. évben történelem-magyar szakos, a 3. évben történelempolitikaelmélet, a 4. és 5. éveben történelem szakos. 1999-től 2000-ig a Kossuth Lajos Kéttannyelvű Műszaki Főiskolán, félállásban a Szabó Ervin Gimnáziumban tanít történelmet és magyar irodalmat. 2000-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban levéltáros.
75. Doytchinova Elena (Szófia, 1957. nov. 27.) Történelem-török szakos hallgatóként 1977-ben kerül a Collegiumba. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében, a Bolgár Kulturális Központban dolgozik az első években. Tolmácsol, magyarról bolgárra fordít. 1984-ben Szófiában a Magyar Kulturális Intézet tolmácsa, könyvtárosa. 1985 és 1987 között a Szófiai Egyetem St. Clement Ohridski Levéltári Osztályán dolgozik, majd a Bolgár Tud. Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa. 1990 és 1992 között a francia kormány ösztöndíjasa Párizsban. Fordító és tolmács magáncéget alapít Bulgáriában. Ismert magyar filmek bolgár szövegfordítója. Jelenleg Kanadában, Torontóban él. 76. Dragomán György (Marosvásárhely, 1973.) Szabó T. Anna férje. 1992-ben lesz collegista, angol-filozófia szakosként kerül a Collegiumba, Író, műfordító, web-szerkesztő. Több önálló könyve jelent meg. 77. Dukkon Ágnes (Győrszemere, 1949.) Magyar-orosz szakos hallgatóként kerül 1968-ban a Collegiumba. 1973 és 1974 között középiskolai tanár a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. 1974-től 1977-ig orosz-nyelvet és irodalmat tanít a JATE-n, ill. a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, Szegeden. 1977 és 1983 között Egerben a Tanárképző Főiskolán, majd a kar ELTE-be is integrált jogutódján, az Orosz Tanszéken oktat. 1980 és 1981 között magyar lektor Krakkóban. Az ELTE BTK Orosz Tanszékén és a Collegiumban óraadó. 1993 és 1995 között tudományos és külügyi főigazgató-helyettes a TFK-n, az Irodalomtudományi Tanszék vezetője 2006-ig. Vendégprofesszor Bécsben. 2008-tól az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézetének professzora. Orosz irodalomtörténetet, elméletet, fordításkritikát és szövegolvasást tanít. 78. Dúró Győző (Nagykanizsa, 1953. szept. 5.) 1973-ban lesz collegista, magyar-történelem szakos hallgató. 1977-től 1979-ig a szolnoki Szigligeti Színház lektora (ösztöndíjasként), majd dramaturgja. 1979 és 1982 között mint dramaturg a Nemzeti Színházban dolgozik. 1982-től 1989-ig a Katona József Színház a munkahelye (alapító tag). 1980 óta különféle státuszokban tanít a Magyar Képzőművészeti Főiskola Díszlet és Jelmeztervező valamint Művészettörténeti Tanszékén. 1991-től a veszprémi Petőfi Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai Színház dramaturgja és a veszprémi színház irodalmi tanácsadója. Másfél évet tölt Japánban a távolkeleti színház tanulmányozásával. 2002-től a Látványtervező Tanszék egyetemi docense. 79. Dömötör András (Zalaegerszeg, 1978.) Magyar-esztétika szakosként 1996-ban kerül a Collegiumba. Nem fejezi be tanulmányait; a színművészetire jelentkezik. Jelenleg színészként és rendezőként dolgozik és tanít a Színművészeti Egyetemen.
80. Éder Kata (Sajószentpéter, 1978.) Történelem-régészet szakosként kerül 1997-ben a Collegiumba. 2002-től 2005-ig bejáró doktorandusz. 2004 óta a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában dolgozik mint régész és főmuzeológus, jelenleg osztályvezetői minőségben. 81. Egedi-Kovács Emese (Budapest, 1975.) Francia-latin szakos hallgatóként 2004-ben lett collegista. 2005-ben OTDK I. helyezést ért el francia irodalom szekcióban. Doktori tanulmányait posztgraduális ösztöndíjasként az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolában végezte. 2011-ben szerzett PhD fokozatot. Többszörös szakmai ösztöndíjas (ELTE BTK Tudományos ösztöndíj - arany fokozat két alkalommal, bronz fokozat egy alkalommal; Köztársasági ösztöndíj; Francia kormány kutatói ösztöndíja a Paris III - Sorbonne Nouvelle egyetemre; Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj). 2010-től a TÁMOP ELTE Kutatóegyetemi projektjének alkalmazásában a Francia Tanszék tudományos segédmunkatársa. Kezdeményezésére 2010-ben megalakult az Udvari Irodalom Nemzetközi Társaság (International Courtly Literature Society) magyar tagozata, amelynek székhelye az Eötvös Collegium. 82. Egry Gábor (Miskolc, 1975.) 1993-ban történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. Tudományos munkatárs a Politikatörténeti Intézetben, a Múltunk felelős szerkesztője. 2006-ban doktorál. Könyveiben az Erdélyi Párt ideológiájával és identitáspolitikájával, az erdélyi szászok pénzintézeti rendszerével és a nemzeti mozgalomban betöltött szerepével, a honi identitáspolitikával és nemzetfelfogással foglalkozik. 83. Eisemann György (Budapest, 1952. nov. 12.) 1972-ben lesz collegista, magyar-orosz szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után az ELTE BTK XVIII- XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékére kerül tudományos segédmunkatársnak, később, már a Magyar Irodalomtörténeti Intézetben tudományos munkatárs, majd 1995-től egyetemi docens. Kutatási területe a 19. és 20. századi magyar irodalom, főként a századforduló (Mikszáth, Komjáthy) hazai és európai irodalma. Az ELTE Irodalomtudományi doktori iskolájának alapító tagja, témavezető. 1986-tól a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja, 1999-től az MTA Irodalomtudományi Bizottságának tagja. 84. Ekler Péter (Zalaegerszeg, 1974.) Latin-ógörög szakos hallgatóként 1993-ban lesz collegista. 2009-ben szerzi meg a PhD fokozatot. 2002-től az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában dolgozik. Budapesten él.
85. Élthes Ágnes (Kaposvár, 1956. jún. 3.) Orosz-francia szakos hallgatóként, 1974-ben lesz collegista. 1980-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Központjában dolgozik, az Újlatin Nyelvek Csoportjában, szerződéses nyelvtanári, majd adjunktusi, 1993-tól egyetemi docensi kinevezéssel. A fordítás, szakfordítás, kontrasztív és funkcionális nyelvtan tantárgyakat tanítja itt, valamint a Nemzetközi Fordítóképzőben. 1993-ban az orosz tanárok átképzésének keretében az ELTE BTK-n elvégzi az angol szakot. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. 1991-ben a Paris III. Sorbone Nouvelle, INALCO, Centre de Poétique Comparée doktora. 86. Endrey György (Budapest, 1945. dec. 28.) 1968-ban, magyar- történelem szakos hallgatóként lesz collegista. 1973-tól 1990-ig az ELTE Egyetemi Könyvtárában dolgozik, mint a Hálózati és Módszertani Csoportjának tagja. Angol és német tanfolyamokat vezet. 1990-től 1999-ig a Magyar Távközlési Vállalatnál dolgozik mint nyelvtanár és fordító. 1999-ban betéti társaságot alapít, melynek tulajdonosa és ügyvezetője. Könyvári informatikusi diplomával rendelkezik. Szerkeszti az ELTE tudományos tájékoztatóját magyar és angol nyelven. 87. Énekes Ambrus (Veszprém, 1945. júl. 23.) 1964-ben lesz collegista mint történelem-latin szakos hallgató. Kezdő tanárként Pápára kerül 1969- ben. 1971-től 1985-ig középiskolai tanár Veszprémben. 1983-ban második diplomaként filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet szerez az ELTE-én. 1985 és 2005 között középiskolai tanár Pécsett. 2005-től nyugdíjas. Rendszeresen jelennek meg helytörténeti tanulmányai. Jelenleg is egy családtörténeti, részben politikatörténeti témával foglalkozik. 88. Etesi Gábor (Salgótarján, 1970.) 1989-ben lesz collegista, matematika-fizika szakos. Fizikusként végez. 1995 és 1998 között az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékének doktori iskoláját végzi. 1998-tól 1999-ig az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézet kutató-ösztöndíjasa. 1999 és 2001 között JSPS kutató ösztöndíjas a Kyoto Egyetem Yukawa Elméleti Fizikai Kutatóintézetében. 2001 és 2003 között ismét Rényi ösztöndíjas, 2003-tól 2008-ig egy. adjunktus a BME TTK Geometriai Tanszékén. 2006-tól 2007-ig a brazíliai Campinas Egyetem Matematika Intézetének ösztöndíjasa. 2009: egyetemi docens, BME TTK Geometriai Tanszék. 89. Farkas Ildikó (Cegléd, 1964.) Történelem-angol szakos hallgató, 1983-ban kerül a Collegiumba, később felveszi a japán szakot is.
TMB ösztöndíjas 1982-1992 között. (Sasakawa, 1992-1994), doktori iskola évei 1998 és 2000 között, a PhD fokozat megszerzése. 2000-től az MTA TTI tudományos munkatársa, a História szerkesztőségének tagja. 2001 és 2003 között a Károli Gáspár Egyetem japán tanszékének oktatója, 2006-tól docense, vezetőtanára. Kutatási területe: japán történelem, japán-magyar kapcsolatok, turanizmus. 90. Farkas Zoltán (Pécs, 1965.) 1986-ban lett collegista. 1991-ben és 1992-ben szerzett diplomát latin-történelem és ógörög szakon, 2001-ben doktorált (ELTE Ókortudomány). 1992-től a II. Rákóczi F. Gimnázium (Budapest) latintanára. 1994-2002 között a szegedi ókortörténeti tanszék oktatója. 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klasszika-Filológia és Medievisztika Intézetének oktatója (latin és görög nyelv, bizánci történelem), egyetemi docens. 2007-től az Eötvös Collegium Történész Műhelyének műhelyvezető tanára. 91. Fáskerti Mária (Mende, 1950.) Magyar-orosz-cseh szakos hallgatóként 1969-ben lesz collegista 1970-ig, majd 1971-1973 között. 1973-tól Oslóban él, itt elvégezte a könyvtár szakot, s a Norvég Nemzeti Könyvtárban dolgozik az 1980-as évek elejétől, mint bibliográfus, majd az Ibsen Kutatócsoport munkatársaként jelenleg is. Műfordítással, tolmácsolással és nyelvtanítással is foglalkozik. Sokat tesz a magyar-norvég kulturális kapcsolatok ápolásáért, alapító tagja és vezetője a Norvégiai Magyarok Baráti Körének. 2011-ben ezért a tevékenységéért megkapta a Magyar Köztársaság Arany Keresztje kitüntetést. A MBK Híradó szerkesztője. Tanítással, fordítással, tolmácsolással foglalkozik. 92. Fazekas Gabriella (Békés, 1971.) Német szakos hallgatóként lesz collegista 1992-ben. Később finn szakos és elvégzi a teológiát. Evangélikus teológus. Jelenleg a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium tanára. 93. Fazekas Ida (Kaposvár, 1978.) Francia szakos hallgatóként 1997-ben nyer felvételt a Collegiumba. 2005-ben elvégezte a mester szakot az ESSCA-n Angers-ban (Francia Gazdasági Egyetem). Jelenleg a Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltségén mint gazdasági vezető dolgozik. 94. Federmayer Éva (Győr, 1951.) 1971-ben, harmadéves korában kerül a Collegiumba; magyar-angol szakos hallgató. Egyetem után amerikai ösztöndíjjal egy évig a Bridgeport és a Yale Egyetemen tanult. 1975-től az ELTE oktatója.
Jelenleg az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének oktatója. Docensi beosztásban itt, valamint 1996-tól a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékén dolgozik. 1996-tól kandidátusi fokozattal rendelkezik. 95. Fekete Dávid (Veszprém, 1978.) Történelem szakos hallgatóként lesz collegista 1997-ben. Jelenleg a vendéglátóiparban dolgozik. 96. Feld István (Kaposvár, 1951.) 1970-ben történelem-régészet szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1975 és 1987 között az Országos Műemléki Felügyelőségen, 1987-től 1995-ig a budapesti Történeti Múzeumban dolgozik, mint régész. 1995 és 2004 között a Miskolci Egyetemen történelmet és muzeológiát oktat. 2004 óta az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének a docense, a Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszék vezetője. 97. Fisli Éva (Kaposvár, 1974.) 1995-ben magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész - muzeológusa, valamint az ELTE és a Scienses Po doktorandusza.a Collegiumban a Drámakör tagja. Emlékezetesek maradnak szerepalakításai. Budapesten él. 98. Fogarasi Ágnes (Újpest, 1944. márc. 26.) Magyar-népművelés szakos hallgatóként 1965-ben kerül a Collegiumba. 1967-től 1970-ig a Ganz- Mávag Művelődési Központjának munkatársa. 1970 és 1987 között a TIT Budapesti Szervezetének, a Kossuth Klubnak irodalmi és művészeti szakosztálytitkára. 1987-től 1989-ig a TIT Országos Központja Irodalmi és Művészeti Választmányának tagja. Két éven át a Látóhatár c. folyóirat szerkesztője. 1990 és 2008 között az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának főtanácsadója. 99. Forgács Balázs (Kalocsa, 1979.) 1997-ben lesz a Collegium tagja, történelem szakos hallgató. Az egyetem elvégzése után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonság- és védelmi-politikai szakán szerez diplomát 2004-ben. 2009-ben a hadtudomány PhD. fokozatát nyeri el. 2003-tól tanít a ZMNE-n, 2008 óta hivatásos tiszt, főhadnagy. Jelenleg egyetemi adjunktus a ZMNE Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézetében. 100. Forgács Nóra (Veszprém, 1983, május 30.)
Magyar-filozófia szakos hallgatóként 2001-ben lesz collegista. Később felveszi a filmelméletfilmtörténet szakot. Jelenleg végzős filmelmélet és filmtörténet szakos hallgató az ELTE BTK-n. Szerkesztéssel, újságírással foglalkozik. Gyártásvezetőként, felvételvezetőként, asszisztensként dolgozik kisfilmekben, videoklipekben, reklámfilmekben. 101. Fröhlich Ida (Szeged, 1947. szept. 1.) 1967-ben nyer felvételt a Collegiumba, történelem-francia-ókori keleti történelem szakon végez. 1972-ben a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. 1973 és 1993 között az ELTE BTK, 1993-tól a PPKE Bölcsésztudományi Karának oktatója. 2000 és 2006 között a PPKE dékánja. 102. Fűzfa Balázs (Győr, 1958. nov. 13.) Magyar- pedagógia szakos hallgatóként 1983-ban lesz collegista. Az egyetem elvégzése után Győrbe kerül a Révai Gimnáziumba. 1988-tól Szombathelyen, a Nyugat-Magyarországi Egyetem bölcsészkarán a Nyelv és Irodalomtudományi Intézet docense. Irodalomtörténész. 103. Gacs Judit (Győr, 1955. aug. 7.) Német-történelem szakos hallgatóként 1974-ben lesz collegista. Főiskolai docens a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Német Nyelvi tanszékén. 104. Gajdó Tamás (Dunaújváros, 1964. jún. 6.) 1983-ban, magyar-történelem szakos hallgatóként kerül a Collegiumba. 1988-ban a Százhalombattai Művelődési Központban népművelő. 1988-tól 1994-ig a Magyar Színházi Intézetben könyvtáros, muzeológus. 1994 és 1995 között az Akadémiai Kiadó szerkesztője. Tanársegéd a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékén. 2004-től az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet muzeológusa. Kutatási területe a XX. Századi magyar színháztörténet. 105. Galántai Ambrus (Nagydém, 1945. dec. 4.) Magyar-olasz szakos hallgatóként 1965-ben kerül a Collegiumba. 1970 és 1972 között olasz tolmácsként dolgozik Dunakeszin. Általános iskolai tanár, majd a művelődési ház igazgatója Dunakeszin. 1976 és 1988 között a Fóti Gyermekváros tanára. (Kiváló pedagógus.) 1979-től 1983-ig az amerikai Lousiana állam egyetemeinek vendégtanára. 1988-ban és 1989-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanít, közben óraadó a SOTE idegennyelvi lektorátusán. Népművelésfelnőttoktatás szakon diplomázik a debreceni KLTE-n. Jogi végzettséggel az Országos Társ. Biztosítási Főigazgatóságon vállal munkát. Innen kerül áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába. 2007 óta nyugdíjas.