MUNKAJOGI ÉRDEKELTSÉGEK AZ ADATVÉDELEMBEN
Kiindulási pont: A) az adatvédelem általános jogi kategória Alaptörvény VI. cikk: mindenkinek a német alapjogi dogmatikában: Jedermannsrecht B) a munkajog különös jogviszonyt szabályoz a munkajog a magánjog része a munkajogviszony azonban alá-fölérendeltséget fejez ki a munkajogviszony tartam-jogviszony
C) a személyhez fűződő jogok mibenléte a személyiség szabad érvényesítése az emberl méltóság és a belőle fakadó személyiségi jogok egyes nevesített személyiségi jogok a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog D) az emberi méltóság érinthetetlensége emberi méltóság : Substanzbegriff v Funktionsbegriff egyes személyhez fűződő jogok - korlátozása egyes személyhez fűződő jogokról való lemondás egyes személyhez fűződő jogok és a felek együttműködése megállapodás
Fogalmak [összhangja és diszkrepanciája] A) Infotörvény 1. E törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. 3. E törvény alkalmazása során: 1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
3. 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, Összegzés: minden
3. 7. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez; 8. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri; Megjegyzés a 7. ponthoz: kollektív szerződés, üzemi megállapodás nem
3. 10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; 11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
3. 9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; 18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is - adatok feldolgozását végzi; Megjegyzés a 9. ponthoz: a munkajog célhoz kötöttsége
Személyes adatnak harmadik országba történő továbbítása 3. 24. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam. 8. (1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy b) az adatkezelésnek az 5. -ban, illetve a 6. -ban előírt feltételei teljesülnek, és - a 6. (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve - a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. (2) A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha a) az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja, vagy b) a harmadik ország és Magyarország között az érintetteknek a 14. -ban foglalt jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás független ellenőrzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban.
Fogalmak [összhangja és diszkrepanciája] B) Munka Törvénykönyve 5. (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. (2) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.
6. (1) A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. (3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
9. (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani. (2) A munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. (3) A munkavállaló a személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyhez fűződő jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
10. (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. (2) A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. (3) A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. (4) A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
A MUNKAVÉGZÉS ELLENŐRZÉSE 11. (1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.
Fogalmak: A) munkaviszonnyal összefüggő magatartás ellenőrizhető-e elektronikus megfigyelőrendszerrel a munkavállaló munkavégzése, munkahelyi viselkedése? Szvtv., Infotv., esetjog alapján egyértelműen nem mit lehet ilyen eszközökkel ellenőrizni: - Szvtv. 31. (1) élet, testi épség, személyi szabadság veszélyes anyagok őrzése, üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme vagyonvédelem mindebből következően a munkavégzés és a magatartás önmagában nem ellenőrizhető elektronikus megfigyelőrendszer: ebben a kontextusban egyáltalán: mit jelent ez a kifejezés?
Fogalmak: B) munkaviszonnyal összefüggő magatartás a munkajogviszony rendeltetésével közvetlenül összefügg feltétlenül szükséges és arányos C) milyen feltételekkel lehet kezelni (mi az adatkezelés jogalapja): 4. (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
5. (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). Kérdések: mit jelent a közérdek? A közérdek-fogalom politikai rokonaival, a nemzeti érdekkel, a közjóval és az államérdekkel együtt a magánérdek és a magánszféra elnyomására, megnyomorítására szolgál; pontosabban egyes magánérdekek, csoportok igazságtalan előnyökhöz juttatására alkalmazzák hivatkozási alapul. Sajó András (1999)
Kimutatható-e közérdek a munkajogban az adatkezelés tekintetében? Az alapjogok szintjén a munkáltató oldalán: a tulajdonhoz való jog a vállalkozás szabadságához való jog a munkáltató (mint ilyen) személyhez fűződő jogai Az alapjogok szintjén a munkavállaló oldalán: az egyenlő megítélés követelménye a tisztességes (megfelelő) munkafeltételekhez való jog
Mindez aprópénzre váltva: A munkáltató oldalán: - a munkavállaló valamennyi képességéről (beosztás, mozgatás, terhelhetőség, munkavégzés) - a munkavállaló habitusáról, szokásairól (lojalitás, bizalom, integrálódás a cég politikájába, támadhatósága) - a munkavállaló meggyőződéséről (vallás, politika, érdekvédelem) - a munkavállaló magatartásáról (munkahelyen és munkaidőn kívül is) - a munkavállaló magánéletéről (családi állapot, tervei a jövőben)
A munkavállaló oldalán: - minden adatot kezeljen, ami a jogait védi (munkaidő, teljesítménykövetelmény, munkabér stb.) - semmit ne kezeljen, ami a tág értelemben vett magánéletébe tartozik (meggyőződése, bármilyen elképzelése a jövőre nézve, bármilyen orientáltsága, érdeklődése, szokása stb.)
ÖSSZEFOGLALÁS ÉRDEKELTSÉGEK A munkáltató: - lényege változott meg: befektetői és kockázati közösség - a corporate governance, a corporate law szerepe - lean-management lean-employment - stake-holder struktúra A munkavállaló - számos érdekeltség létezik, a nyitottságtól (karrier), a kiszolgáltatottság elhárításáig (bezáródás) - meghatározó tényező a munkaerőpiac helyzete - az adatkezelés, illetve az adatvédelem csupán szimptóma