A civil közösségfejlesztés

A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a gazdasági tevékenység a haszonszerzés. Ide taroznak a politikai szervezetek, egyházak, szakszervezetek, sportklubok, emberi jogvédő szervezetek, művelődési egyesületek, környezetvédők Pénzügyi jogi, költségvetési értelemben jogilag ezek mind nem-kormányzati kormányzati, civil szervezetek. Szűkebb értelemben a civil szervezetek közé nem tartoznak azok a szervezetek amelyeknek az állam speciális, külön státust biztosít: egyházak, politikai pártok, szakszervezetek, sportszövetségek. A szerbiai jogi háttér általános jellemzői - aránylag liberális - szétszórt és tarka - elavult és részben ellentmondásos.

3-10 szavazati joggal rendelkező állampolgár alapíthat civil szervezet, alapítói okiratok és az alapszabály elfogadásával, hatósági bejegyzés, amellyel jogi személységet nyernek: - Belügyminisztérium helyi igazgatóságainál - A köztársasági vagy tartományi művelődési minisztériumnál - Köztársasági államigazgatási minisztériumnál

Tagsági díjak Adományok (hazai és külföldi) Egyéb jövedelmek (szolgáltatások) Költségvetési támogatások A tartomány szintjén: a magyar civil szervezetek néhány százezer Euro évi támogatáshoz jutnak, elsősorban pályázati úton, jelentős a magyarországi támogatás is.

A nem-kormányzati szervezetekről készült 2005-ben beterjesztett törvényjavaslat: Egységes nyilvántartás, egységes szabályozás a külföldi támogatási rendszerről a hazaira történő áttérés a társadalmilag hasznos civil tevékenység finanszírozása Fenntartható fejlődés, környezetszennyezés, tolerancia, felnőttképzés, EU-s csatlakozási és regionális támogatások felhasználása (akár százmillió Eurós nagyságrendben).

Melyek a magyar civil szervezetek? - Nevében és céljaiban nyíltan nemzeti - Kizárólag vagy elsősorban magyarokat tömörít, tevékenységét a magyar közösségen belül fejti ki Több száz civil szervezet van, tarkaság: Művelődési, önazonosság megőrző (50%) Tudományos ifjúsági oktatási és pedagógiai emberi jogi környezet védelmi egyéb (mérnökök egylete, gazdasági...)

Szervetlen párhuzamosságok, hullámzó fejlődés Divatosság, avagy a fogyasztó társadalom hatása A szervezett közéleti aktivitás és dimenzió hiánya A vajdasági magyar politikai kultúra hatása A civil mozgalmi tapasztalatok hiánya Szervezési menedzselés hiányok Pénzforrás szűkösség Az értelmiségi vagy a társadalmi szereplő a mintaadó? Tisztázatlan stratégia - eltérő értékek (tömb-szórvány; város-falu)

Mindenki mindent csinál komplex intézmények és szervezetek a nemzeti identitást őrző intézmény- és szervezettípusok (könyvtár, olvasókör, sajtó) könyvkiadás, művészeti alkotóműhelyek, elektronikus média, ismeretterjesztő, honismereti/helyismereti szervezetek és klubok gyűjtemények, múzeumok, tájházak, zeneművészeti csoportok, irodalmi körök

Esélyek a magyar önkormányzatok aktivizálása Magyar Nemzeti Tanács Hármas kötődöttség az egyetemes magyarság szellemi örökségéhez a Kárpát-medencei magyar kultúra eredményeihez (benne a délvidéki is) a szerb szellemi élethez (mind lazább kapcsolat)

szórvány, városi szórvány, asszimiláció, nyelvvesztés, hagyományápolás civil kezdeményezések játszóházak, hétvégi óvodák, rendezvények, vetélkedők szervezése olvasókörök létrehozása helyi lapok magyar mellékletei, helyi rádiók és televíziók (magyar szerkesztők, újságírók) tanfolyamok, szakmai továbbképzések, kirándulások, cserelátogatások szórványkollégiumok

Közművelődési szakmai képzések pályázatíró tanfolyamok, KultúrPont művelődésszervezők képzése színész-rendezői képzés fény- és hangtechnikusok képzése

informatikai jártasság, idegennyelv-ismeret, ismeret, műszaki kultúra vállalkozási és társadalmi ismeretek és készségek hatékony tanulási módszerek megváltozott oktatói szerepkör útmutatói, mentori, közvetítői szerep helyek múzeumok, könyvtárak, teleházak, szabadidős központok stb. művelődési intézmények és civil szervezetek