A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgrätzi csatát követően a cs. és kir. 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett bajtársaik számára emlékművet állítanak. Az elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból szedték össze az ezred tisztjeitől, illetve azok családjától. A 7 méter magas obeliszket az akkor már megyeszékhely Szolnok város főterén állították fel, az akkori piactéren, szemben a Városházával. Tetejét babérkoszorú díszítette, négy oldalára 1,42x0,87 méteres táblákat erősítettek. Az út felére esőre név szerint felvésték a hősi halottakat, három tábla üres maradt talán megsejtettek valamit?... Az ünnepélyes átadásra 1872. június 28-án került sor. Az ünnepségen megjelent József királyi herceg, az egykori dandárparancsnok és Rodics Gábor vezérőrnagy, az ezred tulajdonosa is. Az avatóbeszédet Gammel Ferenc ezredes, a tartalék ezred parancsnoka tartotta. A felszentelést követően az emlékművet a város nevében Hubay Ferenc, Szolnok polgármestere vette át.
A második táblára, amely szemből nézve jobbra esik a königgrätzitől, az 1878-as boszniai hadjáratban elesettek nevei kerültek, még 1879-ben. A harmadik és a negyedik tábla viszont már kevésnek bizonyult az első világháború több ezer hősi halottja számára. Ezt az oldalt már csak egy tisztelgő felirat díszíti, emléket állítva a 68-as gyalogezred hőseinek. Szolnok városa egészen 1960-ig a város főterén hagyta az obeliszket, az csak a Kossuth tér rekonstrukciója miatt került a mai Eötvös térre. Ekkorra a babérkoszorúnak már nyoma veszett, és a feliratok is eltűntek az oldallapokról. Lassan már senki sem tudta, hogy az emlékmű milyen lehetett. 1998-ban Szolnok városa, a Szolnok Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány inspirálására, Ragó Antal irányítása mellett az emlékművet felújítatta. Az újraszentelést Gacsári Kiss Sándor kanonok végezte. Az ünnepi avatóbeszédet a Honvédelmi Minisztériumot képviselő Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka mondta. A várost Kovács Líbor alpolgármester képviselte. Az újraavatáson a díszőrséget a Szolnok Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány és a 88. könnyű
vegyes zászlóalj katonái közösen adták, s jelen volt a svéd és az osztrák hagyományőrző szövetség elnöke is, kíséretével. Az 1998. szeptember 1-én tartott megemlékezéssel kezdetét vette egy kegyeleti ünnepségsorozat, amelyet minden év szeptember 1-én, a város napján tartanak. A cs. és kir. 68. gyalogezred hősi halottaira nem csupán a Tisza menti nagyvárosban emlékeztet obeliszk. A Novi Brcko-i emlékművet eredetileg az 1878. szeptember 17-én a város környéki harcok során hősi halált halt Ulbrich János százados, az ezred 7. századának parancsnoka emlékére állíttatta menyasszonya, Kreuzinger Berta. A 2,5 méter magas oszlop avatására 1879 nyarán került sor, ahol az ezred II. zászlóaljának díszőrsége mellett Oreskovics alezredes, zászlóaljparancsnok tartotta az emlékbeszédet. Az emlékművet 1900-ban az ezred tiszti alapjának költségére felújították, amelynek során tégla alapon álló, 1,4 méter magas vörös márvány piramissá alakították át, s rá a Dem im Gefechte bei Bracka am 17. september 1878 gefallenen tapferen Kameraden. Das Infanterieregiment Nr. 68 feliratot erősítették. A munkálatokat a 4. század katonái végezték. A szeptember 18-án megtartott avató ünnepségen az ezred tisztikara nevében Mayer Károly százados mondott beszédet, a 4. század díszőrsége mellett, a felszentelést pedig a helyi katolikus plébános celebrálta. (Vajon áll-e még az emlékmű?)
Az első világháború első halottai a 68-as gyalogezredből kerültek ki: az abádszalóki Kovács Pál gyalogos, a mezőtúri Bizó Gábor gyalogos és a szintén mezőtúti Veres Imre gyalogos adták vissza lelküket Teremtőjüknek a csukaszürkébe öltöztetett ármádia katonái közül, akik 1914. július 29-én estek el a Száva hídjánál. Az ezred halotti anyakönyvi kivonata róluk mindössze annyit jegyez föl: Az ellenség a»buzma«őrség elleni támadása alkalmával elesett. Az eltemetés helye: a harcmezőn. Később a hősi halottakat a belgrádi temetőben helyezték örök nyugalomra. A még a Nagy Háború idején emelt emlékmű most is a belgrádi temetőben áll.
S itt érkezünk egy filozófiai jellegű kérdéshez. Vaj'h emlékműnek számíthatók-e a hősi temetők is? Megítélésünk szerint igen, még akkor is, ha azokban a katonás rendben sorakozó keresztek között nem állítottak külön obeliszkeket. Álljon most is példa gyanánt néhány olyan Nagy Háborús katonatemető, amelyben más egységekbe tartozó bajtársaik mellett 68-as bakák is nyugszanak Központi katonai temető a Dolomitokban. Katonai temető Lutz környékén és Szlovéniában.
Az I. világháború idején Szolnok városában, a frissen felavatott fiú gimnáziumban katonai kórház működött. Az ott elhunyt katonákat a város katonatemetőjében helyezték végső nyugalomra. Az egykoron szépen kialakított parcellákra azonban a II. világháború során elesett katonákat temették rá. Ez az áldatlan állapot 2002-ben szűnt meg, amikor a német katonákat exhumálták és a budaörsi központi temetőbe vitték. Ekkor adódott alkalom arra, hogy a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány kezdeményezésére a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Irodája és Szolnok Megye Jogú Város Önkormányzata az I. világháborús katonai temetőrészt teljesen felújította. A 2003. szeptember 1-i avatáson Iváncsik Imre, a HM államtitkára és Dr. Holló József vezérőrnagy, a HM HIM főigazgatója mondott beszédet. A volt 68-asok a Nagy Háború elmúltával is tartották egymással a kapcsolatot. Az ezred volt tisztjei az 1930-as évek közepén íratták föl a szolnoki 68-as emlékműre az első világháborúban hősi halált halt katonákra emlékező feliratot. Az ezred Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kétszeresen is kitüntetett tisztje, Vági Imre emlékművénél még az 1970-es években is találkoztak az egykori bajtársak, leróva kegyeletüket a hős emléke előtt. Vági Imre sírja.
Természetesen a háború után Szolnokon is állítottak egy központi emlékművet is. Az alkotás Szentgyörgyi István szobrászművész munkáját dicséri. Az avatásra 1926. október 16.- án került sor az akkori gr Tisza István téren (ma Hősök tere). Az emlékművet József főherceg leplezte le. A kép a korabeli avatáson készült. A kép a 2010 - es Hősök napi ünnepségen készült