S O M O G Y M E G Y E KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008-2014

S O M O G Y M E G Y E KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008-2014 (TERVEZET) Hivatal Készítette: Somogy Megyei Önkormányzati Humánszolgáltatási Főosztályának munkatársai Bátori Zsolt közoktatási referens Jakodáné Jendrek Zsuzsanna közoktatási referens Nagyné Visnyei Mária referens Pécsi Oszkár közoktatási referens Gyöngyösiné Szabó Judit főosztályvezető-helyettes Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyűlés.../2007.(XII.14.) sz. határozatával

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 I. fejezet... 5 Somogy megye általános jellemzői II. fejezet... 7 Óvodai nevelés III. fejezet... 9 Az általános iskolai oktatás-nevelés IV. fejezet... 12 A többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható, illetőleg nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai és kollégiumi ellátása V. fejezet... 15 Pedagógiai szakszolgálat VI. fejezet... 17 Az alapfokú művészetoktatás VII. fejezet... 19 A tartósan gyógykezelés alatt álló tanköteles gyermekek általános iskolai oktatása VIII. fejezet... 21 Középfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázás, pályaválasztási tevékenység, regionális beiskolázás IX. fejezet... 26 Középiskolai- és szakiskolai oktatás X. fejezet... 46 Kollégiumi és diákotthoni ellátás XI. fejezet... 50 Pedagógiai-szakmai szolgáltatás XII. fejezet... 57 a Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány tevékenysége XIII. fejezet... 63 A közoktatás fejlesztésének távlati lehetőségei, minőségirányítás, esélyegyenlőség

3 Bevezetés A közoktatásnak, mint a közszolgáltatások egyik alrendszerének fejlődési tendenciát alapvetően befolyásolják a hazai, valamint a nemzetközi szintű gazdasági, társadalmi folyamatok. Az oktatás jövőképét körvonalazó megyei közoktatás fejlesztési terv jelenlegi módosítása és kiegészítése figyelembe veszi a közelmúltban a közoktatás terén végbement változásokat. Ezen változások fő irányait meghatározza Somogy megye földrajzi elhelyezkedése, gazdasági környezete, természeti adottságai, hagyományai. Ezen túl hazánk Európai Uniós csatlakozása, az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódása az utóbbi években a hagyományostól eltérő gondolkodásmód, szemléletmód kialakítását is megköveteli. 2002. és 2006. között jelentős folyamatok és változások figyelhetők meg mind az európai, mind a hazai oktatáspolitikában. Megtörtént Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, mely komoly hatást gyakorolt oktatási rendszerünkre. Ezen időszakon belül jelentősen felértékelődött az oktatás jelentősége, átértelmeződtek céljai. Az egész életen át tartó tanulás, a nyitott helyzeteket kezelni tudó emberi cselekvőképesség került előtérbe. Az NFTI is kijelölte az oktatásfejlesztés irányait, 2005 őszén pedig elfogadta a kormány az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiáját. Elkészült hazánk oktatás-fejlesztési stratégiája is, melyet 2004-ben hoztak nyilvánosságra. 2005-ben bevezetésre került a kétszintű érettségi, amely jelentősen megváltoztatta a felsőoktatásba lépés struktúráját is. (Ez a folyamat még jelenleg is zajlik.) Kiemelt figyelmet kapott 2002-2006. között az információs és oktatási technológiák oktatási alkalmazása. 2003-ban elindult a szakiskolai fejlesztési program, melynek célja a szakképzés modernizációjának megkezdése. Ennek eredményeként létrejöttek az első Térségi Integrált Szakképző Központok, melyek tevékenységétől a szakmai képzés hatékonyságát, gazdasággal történő szorosabb együttműködését várták. (2007-ben újragondolásra kerültek a TISZK-ek szerveződésének keretei, melynek jogszabályi kereteit 2007 nyarán fogadta el az országgyűlés.) Egyre nagyobb hangsúlyt kapott mindezek mellett az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése. A fenti célok megfogalmazódtak az Európai Tanács lisszaboni ülésén 2000-ben, melyet 2002-ben a Részletes oktatási munkaprogram -ként fogadtak el. Hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Terv iránymutatásai alapján a közoktatás fejlesztési stratégia középtávú céljai között találhatjuk meg ezeket. Ma már a közfeladatok ellátásának nemcsak települési és megyei szintje létezik, hanem egyre erősödnek és előtérbe kerülnek a kistérségi és regionális feladat-ellátási együttműködések. Ez a tendencia napjainkban egyre fokozódik az óvodai, általános iskolai feladatok és kiemelten a szakképzéshez kapcsolódó feladatok térségi megszervezésében. Ezen változások a közeljövőben alapjaiban alakítják át hazánk, ezen belül Somogy megye oktatási szerkezetét. A demográfiai és munkaerő-piaci viszonyok alakulásának egyik legjelentősebb tendenciája és egyben negatívuma a közoktatást tekintve az egyre kevesebb gyermek belépése az oktatási rendszerbe, valamint a pedagógusok foglalkoztatásának, a frissen végzettek elhelyezkedésének kétségessé válása. Mindezen körülmények az

4 iskolafenntartókat racionalizációs intézkedésekre, leépítésekre kényszerítik. Ezzel együtt a közoktatással szemben támasztott követelmények (a kompetencia-alapú oktatás, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, az informatika oktatásban betöltött növekvő szerepe, az idegen nyelv ismeret felértékelődése) szükségessé teszik a pedagógusképzés reformját tartalmi, minőségi és mennyiségi mutatók szerint is, valamint a fejlesztések biztosításához nélkülözhetetlenné válik a hazai és uniós pályázatokban rejlő anyagi lehetőségek megragadása is. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1996. évi módosítása írta elő első ízben, hogy a megyei-fővárosi önkormányzat a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló feladatellátási intézményhálózat működtetési tervet készít. A Somogy Megyei Közgyűlés 1997 májusában tárgyalta meg és fogadta el a Megyei Közoktatási Fejlesztési Tervet, amely tartalmazta a megye oktatásának tartalmi és szerkezeti elképzeléseit, az erőforrások hatékonyabb kihasználását, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. A testület a jóváhagyott dokumentumot ajánlás formájában eljuttatta valamennyi önkormányzatnak és közoktatási intézménynek. A központi irányítás a tervezés alulról építkező rendszerének kialakítása érdekében 1999-ben újabb törvényi módosítással kötelezte a legalább 2 közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzatokat, hogy a feladatellátásra vonatkozó elképzeléseiket intézkedési tervben rögzítsék, valamint a megyei önkormányzatokat, hogy tekintsék át Közoktatási Fejlesztési Terveiket és szükség szerint módosítsák az abban foglaltakat. Az érintett helyi önkormányzatok 2000 júliusáig megalkották középtávra szóló intézkedési terveiket, majd a megyei önkormányzat az új jogszabályi előírások szerint elvégezte a Közoktatási Fejlesztési Terv korrekcióját. A Somogy Megyei Önkormányzat a közoktatási feladatok megszervezésében szükséges önkormányzati döntések előkészítését szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének 2007. évi módosításával és kiegészítésével a fenti stratégiai célok megvalósításához kíván segítséget nyújtani a közoktatási intézményfenntartóknak, mindazon értékekre építve, amelyek e modernizációs folyamat során megyénk közoktatásában már megvalósultak.

5 I. fejezet Somogy megye általános jellemzői Somogy megye a Dél-Dunántúlon, a Balaton és a Dráva között helyezkedik el. Területe 6036 km 2. Lakónépessége 2007. január 1-én 328 ezer fő, ami 0,3%-al kevesebb az egy évvel korábbinál. Az országos folyamatoknak megfelelően Somogy népességét is a fogyás és öregedés jellemzi. A megye 245 településéből 14 a városok száma. Aprófalvas jellegű, melyet mutat az is, hogy a települések 44%-ában a lakosságszám nem éri el az 500 főt. A megye természeti adottságai változatosak. Különösen jók a fa,- vad,- hal, és gyógynövény gazdálkodás feltételei. Jelentős nagyságrendű erdőkkel rendelkezik. A megye gazdaságában az országosan is kiemelt üdülőkörzet, a Balaton-part révén jelentős szerepe van a turizmusnak. E mellett további lehetőségeket biztosítanak a turizmus számára a gyógy- és termálfürdők, tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok. A megye teljes földterületének mintegy 60%-a mezőgazdasági termőterület. A növénytermesztés legjelentősebb termései a gabonafélék, a burgonya és cukorrépa. Fontos a megye szőlő- és gyümölcstermesztése. Az állattenyésztésben szarvasmarha és sertéstenyésztés a meghatározó. A megye gazdaságában a GDP-hez való hozzájárulásban a mezőgazdaságnak és a szolgáltatási szektornak van jelentősebb szerepe. Ebben elsődlegesen a turizmushoz kapcsolódóan a kereskedelemnek és vendéglátásnak. A foglalkoztatást tekintve a megyében a szolgáltatási szektorban dolgoznak a legtöbben. A mezőgazdaságban főállásban dolgozók száma az elmúlt évek folyamatos mérséklődése ellenére szintén viszonylag magasabb, de az ipari és építőipari foglalkoztatottak száma összességében kevesebb az országos átlagnál. A foglalkoztatás térségenként jelentősen differenciálódott. A munkavállalók többsége a kaposvári és siófoki kistérségben dolgozik. Az átlagosnál lényegesen rosszabb a barcsi, csurgói, nagyatádi és marcali térség munkaerő-piaci helyzete. A megyében jellemző a foglalkoztatásra az idényszerűség, melynek oka, hogy a nyári hónapokban többen helyezkednek el főleg a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban, és a közhasznú foglalkoztatottság emelkedése is ezen hónapokra tehető. Somogyban az országos tendenciákhoz hasonlóan az alkalmazásban állók száma több év viszonylatában csökkent. A munkaerő-piac relatív helyzetét tekintve megyénk valamennyi mutató tekintetében elmarad az országos átlagtól. 2006. évben a foglalkoztatási arány 6% ponttal alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta viszont 2,8% ponttal nagyobb az országos átlagnál. Az elmúlt években, a megyében is növekedtek a statisztikák által kimutatott keresetek. Az elmúlt évben, az alkalmazásban állók bruttó havi keresete 136.312,- Ft, ami 8%-al több az előző évinél, de az országos átlagtól 20%-al elmarad. Jelentősen magasabb bért kapnak a megyei átlagnál a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban alkalmazottak, amit megközelít az oktatásban, pénzügyi szektorban, közigazgatásban

6 dolgozók bére (170 ezer Ft) is. Ezzel szemben kirívóan alacsony az építőipari munkavállalók keresete. 245 települési önkormányzat működik a megyében. A kis lélekszámú települések esetén tapasztalható tendencia, hogy a polgármesteri hivatalok száma folyamatosan csökken, a körjegyzőségi forma egyre népszerűbb. 2006. decemberi adat szerint 194 somogyi település vesz részt körjegyzőségben. A megye intézményhálózatára az aprófalvas települési szerkezet miatt a széttagoltság volt jellemző, de a jelenleg működő 10 kistérségi társulás melynek száma 2008. január 1-től a kadarkúti kistérséggel 11-re bővül mind fokozottabban törekszik közoktatással kapcsolatos feladatainak közös ellátására. A közoktatási feladatellátás szempontjából nagyon fontos tényező, hogy a 11 kistérségből a 311/2007.(XI.17.) Korm. rendelet alapján három hátrányos, egy a leghátrányosabb és négy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is a komplex programmal segítendő kistérségek közé tartozik. Ez kiemelt figyelmet követel meg a fenntartótól a hátránykompenzáció, az esélyegyenlőség és a tehetségsegítés megvalósítása terén. E tények, adottságok, jelentős mértékben meghatározzák a művelődés feltételeinek alakulását, egyúttal követelményt is jelentenek a művelődés-, a humán-ágazattal szemben. A számos területen történt előrelépés ellenére az intézmények fenntartóinak további figyelmet kell fordítani arra, hogy a törvény által előírt ellátási kötelezettségeiknek minél eredményesebben, hatékonyabban tudjanak eleget tenni.

7 II. fejezet Óvodai nevelés 1. Helyzetelemzés 1.1. Feladat-ellátási kötelezettség A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat feladata az óvodai nevelés biztosítása. 1.2. Az óvodai nevelés főbb jellemzői Az óvodai férőhelyek száma az elmúlt öt év alatt 12.653-ról 12.015-re csökkent. Az óvodáskorú gyermekek száma is több mint ezer fővel lett kevesebb. Ez arányban áll a születési számok visszaesésével is. A férőhelyek kihasználtsági mutatója 94%-ról 87%- ra esett vissza. A csökkenő gyermekcsoportok számával kevesebb az óvónői létszám is. Az óvodai feladat-ellátási mutatókat tükrözi az 1. sz. melléklet. Nem változott az önkormányzati és az egyházi, alapítványi óvodák aránya. 2006-tól elindult egy folyamat, melynek során az önkormányzatok társulásban vagy közoktatási megállapodásban, integrált egységként működtetik óvodáikat. A megyében a városi és községi óvodák számarányában nem történt változás. Tárgyi feltételeket vizsgálva az épületek állaga, felszereltsége változatos képet mutat. Az óvodák csoportszobái, berendezései megfelelnek az életkori sajátosságoknak. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések korszerűsítése, a hiányosságok kiküszöbölése még hatékonyabbá tehetné a szakmai munkát. Az intézmények nevelőmunkájukat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján elkészített helyi nevelési program szerint végzik, melyet az elmúlt időszakban szükség szerint átdolgoztak, módosítottak. Megerősítést kaptak az óvodai nevelés hagyományosan meglévő értékei, a gyermekközpontúság, a nevelésközpontúság, az életkori sajátosságokon alapuló differenciált fejlesztés, a tevékenységen alapuló nevelés, a gyermekek testi-lelki szükségleteinek figyelembevételével, az érzelmi nevelés megerősítésével, a játék kiemelt szerepének fejlesztésben történő felértékelődésével. Az óvodák kötelező alapfeladataik mellett felvállalják a zenei fejlesztést, a hagyományőrzést, hagyományápolást különösen a nemzetiségi területeken (horvát, német) a manuális kézműves tevékenységet, környezetvédelmi programot. A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények közül a kaposvári Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő Módszertani Központ ellátja a hallássérült, a halmozottan fogyatékos hallássérült, beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelését. 2. Célmeghatározás Óvodai ellátás biztosítása minden kisgyermek számára lehetőség szerint lakóhelyén. A szülői igényeknek megfelelően törekedni kell arra, hogy a 3-6 éves korú gyermekek óvodai nevelése teljes körű legyen. A hátrányos helyzetű rétegek és a roma népesség minél szélesebb körben jusson hozzá az óvodai ellátáshoz. Kiemelt figyelmet kell szentelni a roma gyermekek teljes körű óvodáztatására már 3 éves kortól. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása a feladatok ellátásához.

8 3. A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok Biztosítani kell, hogy ötéves kortól valamennyi gyermek részesüljön a közoktatási törvényben előírtak szerint óvodai nevelésben. Kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma gyermekek teljes körű óvodáztatására már 3 éves kortól. A feladat megvalósításához szükséges a védőnők, a családsegítő szolgálat, az óvodapedagógus, a települési önkormányzat jegyzőjének együttműködése. Differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató fejlesztő programok hatékony alkalmazása, amely figyelembe veszi a gyermek állapotát, adottságait, társadalmi, szociális helyzetét. A helyi nevelési programok differenciáltan segítsék a gyermekek személyiségfejlesztését, szocializációját, esélyüket az iskolai tanuláshoz. A programok megvalósulásában a fejlesztő pedagógusok alkalmazását elő kell segíteni. A fenntartók biztosítsák az óvodák építményi, tárgyi feltételeit, különös tekintettel az óvodai szobák, az EU szabványos játszóudvarok kialakításával. Az integrált nevelés erősítésével, segítsék elő a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, utazó-tanári szolgálat igénybevételével. Az óvodapedagógusok módszertani felkészítését biztosítsák a speciális feladatok ellátására akkreditált továbbképzéseken, másoddiploma megszerzésével. Az intézményi minőségirányítási program alapján történjen meg a nevelőmunka folyamatos belső ellenőrzése, fejlesztése. A helyi önkormányzatok 2008. szeptember 1-től kötelesek biztosítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését 3 éves kortól, 2010. augusztus 30- ig pedig minden óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételeket meg kell teremteniük.

9 III. fejezet Az általános iskolai oktatás-nevelés 1. Helyzetelemzés 1.1. Feladat-ellátási kötelezettség A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8. (1) bekezdés alapján a települési önkormányzat feladata az alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodni. A kötelezettség teljesítésének módjáról önálló intézmény működtetése, társulási vagy közoktatási megállapodás megkötése az önkormányzat dönthet. 1.2. Az általános iskolai oktatás-nevelés főbb jellemzői Az általános iskolás korú gyermekek száma az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent. A 2001/2002-es tanévben 31.763 fő, a 2006/2007-es tanévben 28.866 fő. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tanévben 3.877 fővel kevesebb tanuló ült az iskolapadokban. Az óvodáskorúak számát tekintve ez a tendencia várható az elkövetkezendő években is. Az egy osztályra jutó tanulók száma nem változott. Településenként nagyfokú eltérés mutatható ki az osztályok létszámában. (Az általános iskolai nevelés-oktatás főbb mutatóit a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Az elmúlt 6 évben 16 kisiskola szűnt meg. Ezek olyan 1-4 évfolyamos iskolaként működtek, ahol összevont osztályokban tanítottak. 2007-ben megyénkben 158 iskolában biztosított a feladatellátás. Az önkormányzati fenntartók mellett 4 iskolát egyház működtetett, míg két iskolát alapítvány. A megszűnő iskolák egyike is alapítványi volt. A fenntartókat és az intézményeket megkeresik alapítványok is, hogy ők felvállalják az oktatási feladatokat a településeken. Szakmai tevékenységük nehezen követhető. A jelenlegi oktatáspolitika az alapfokú oktatás-nevelés ellátásának ezen formáját nem támogatja. A fenntartói átszervezések előtt szükséges független közoktatási szakértő véleményének beszerzése. A kisiskolák gondjai szembetűnőek. Alacsony a tanulólétszám, magasak a fajlagos költségek, sokszor kedvezőtlen a szakos ellátottság. A költségvetési törvény által biztosított normatívák csak a fenntartás egy részére elegendőek. A fenntartók intézmény finanszírozási gondjai erősödtek. Ennek következtében az elmúlt két évben felerősödött a közoktatási társulások, együttműködések kialakítása. A gazdaságos működtetés mellett javítani lehet a pedagógiai munka tartalmi feltételeit is. A hatékony költségkihasználás és fenntartás érdekében többcélú intézményeket alakítottak ki (óvoda, általános iskola, művészetoktatási intézmény). Az intézményi átszervezések következtében nőtt az utazó tanulók száma. A tanulói létszám és a tanulócsoportok csökkenésével csökkent a pedagógus létszám is. 2001/2002-es tanévben 3.257 pedagógus dolgozott a megye általános iskoláiban, míg a 2006/2007-es tanévben 2.971 ez 286 fős létszám csökkenést jelent. A kistelepülések iskoláiban a szakosan megtartott órák aránya továbbra is gondot jelent. Oka, hogy több tantárgyból az iskola összes órája sem éri el a tanár kötelező óraszámát. Így más szakos tanítja az adott tantárgyat. A szakos ellátottság javulását a társulásban fenntartott iskolák biztosítják. Még hatékonyabb lenne a humánerőforrás gazdálkodás, ha az alacsony óraszámú tantárgyakat tanító pedagógusokat közösen foglalkoztatnák az

10 iskolák. A szakember ellátottság, a szakosan tanított órák száma a városi iskolákban közel teljes körű. Ugrásszerűen megnőtt a szakvizsgázott pedagógusok száma. Elsősorban közoktatásvezetői képzésben szerzik meg ezt a végzettséget. Arányaiban kevés azon pedagógusok száma, akik mérés-értékelés, minőségfejlesztő vagy egyéb szakirányú szakvizsgát tettek. Az integrált oktatáshoz, a fejlesztés hatékonyságához a másoddiplomás képzésben résztvevő pedagógusok száma növekszik. Ehhez nyújt segítséget a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karának gyógypedagógusi és a tanulásban akadályozottak pedagógiájához kapcsolódó posztgraduális képzés indítása. Az általános iskolák 2004-ben vizsgálták felül és egészítették ki pedagógiai programjaikat. Figyelembe vették a NAT rendelkezéseit, valamint a közoktatási törvény 2003. évi módosítását. Elkészültek az intézményi minőségirányítási programok. A személyiség sokoldalú kibontakoztatása érdekében súlyponti kérdés az anyanyelvi, idegen nyelvi és informatikai oktatás. Megtalálhatóak a társadalom és természettudományi ismeret és a környezeti, valamint az egészséges életmódra nevelés is. A programok tartalmazzák a testkultúra fejlesztését, a mindennapos testedzés szükségességét. A pedagógiai programok tevékenységi rendszerét a helyi igényeknek (fenntartó, szülő), adottságoknak megfelelően alakították ki. Idegen nyelv tanulásban az angol és a német a leginkább tanult nyelv. Kiemelkedő az elmúlt évek alatt az informatikai fejlődés s ezzel együtt az informatikai oktatás. A tehetséggondozásra örömmel használják a tanárok a szakköri lehetőségeket. Több iskolában tagozatos, emelt szintű oktatáson nyújtanak bővebb ismereteket. A tanulmányi versenyek a tehetséges tanulók százait mozgatják meg évente. Az esélyegyenlőség biztosítására az iskolák széles körű programokat dolgoztak ki. A helyi tantervek tartalmazzák a felzárkóztató foglalkozásokat. 2007. március 31-ig átdolgozásra és kiegészítésre kerültek a minőségirányítási programok, figyelembevéve az önkormányzatok minőségirányítási programját. 2007. december 31-ig át kell tekinteni a pedagógiai programokat és a szükséges változásokat átvezetni. El kell készíteni az Esélyegyenlőségi Tervet. Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus segítségével biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását, nevelését, de a 2001/2002-es tanévben már alig volt olyan iskola, ahol felvállalták az integrált oktatást (7 intézmény). A 2007/2008-as tanévben a felmérés során 61 települési intézmény (intézményi társulás) jelezte, hogy biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását. Az iskolák döntő többsége rendelkezik megfelelő szakemberrel. (Van olyan intézmény is, ahol az integrált oktatáshoz nem rendelkeznek megfelelő szakemberrel, csupán heti két órában biztosított a logopédiai ellátás.) Az iskolák igénybe veszik a szakszolgálatok utazó tanári hálózatát, elsősorban a logopédus segítségét igénylik. Azon településeken, ahol a tanulók döntő többsége roma nemzetiségű bevezették a nemzeti etnikai kisebbségi programot. Az iskolák jelzései szerint több településen növekszik a roma tanulók aránya. Számukra az integrációs felkészítő programok mellett biztosítani kell az intézményi szociális gondoskodást, mivel döntő többségük halmozottan hátrányos helyzetű, elmaradott szocio-kulturális környezetből kerül ki. Problémát jelent a túlkorosság, az általános iskola elhagyása a 8 osztály befejezése előtt. Az általános iskolát végzettek teljes létszámának felvétele biztosított a megye középiskoláiba. Az ellátás területén örvendetes tény, hogy a napközit igénybe vevő felső-tagozatos tanulók száma a statisztikai adatszolgáltatás alapján növekedett 48,4%-ról 51,8%-ra.

11 Az általános iskolák építményi, tárgyi feltételei különbözőek. A korszerű, jól felszerelt intézménytől, az omladozó vakolatú hiányos felszereltségű épületig minden megtalálható. A fenntartók anyagi lehetőségeik szerint gondot fordítanak intézményeikre. Nagyobb méretű beruházásra, korszerűsítésre pályázati forrásokat tudtak felhasználni. A megújuló iskolák programban 99 intézmény pályázott sikeresen. Az évekre lebontott kimutatást a 3. sz. melléklet tartalmazza. A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljes körű beszerzésére a fenntartók többsége 2008-ig halasztást kért és kapott az OKÉV-től. Legszembetűnőbb változásokat az elmúlt évek során az informatikai fejlesztés hozta. Valamennyi iskola rendelkezik számítógéppel, döntő többségük korszerű informatikai tanteremmel és internet hozzáféréssel. 2. Célmeghatározás Hatékonyan szervezett eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára. A versenyképes tudás és az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, a továbbhaladás biztosítása középfokú oktatási-nevelési intézményekbe. Hatékonyan működtethető intézményfenntartói társulások létrehozása, melyek biztosítják a gyermekek számára a legszélesebb körű ellátást megfelelő szakképzettségű szakemberekkel, a tárgyi eszközök fejlesztésével. 3. A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok Az integrációval létrejövő intézmények pedagógiai programjainak összehangolása, a szükséges szervezetfejlesztések támogatása. Az iskolaépületek felújítása, fejlesztése, figyelembe véve a szakhatósági és egyéb előírásokat (építészeti, közegészségügyi, akadálymentesítési). Az eszközök korszerűsítése. A taneszközök, informatikai eszközök fejlesztése mellett az iskola bútorzatainak korszerűsítésére kell törekedni. A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével ergonómiailag és esztétikailag korszerű berendezés álljon rendelkezésre. A bejáró tanulók biztonságos közlekedésének érdekében koordinált iskolabusz hálózat kialakítása. Az utazó gyermekek számára biztosítani kell a felnőtt kíséretet. A hátrányos helyzetű tanulók folyamatosan növekvő száma miatt minél szélesebb körében kerüljön alkalmazásra a képesség kibontakoztató és integrációs felkészítési program. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását vállaló intézmények, többcélú kistérségi társulások együttműködési megállapodások megkötésével vegyék igénybe a szakszolgálati intézmények utazó szakember hálózatát, módszertani segítségét. A 8 osztályt el nem végzett tanulók számára megyei önkormányzati feladat-ellátási kötelezettség szerint biztosítjuk a felzárkóztató osztályok indítását, igény szerint azon fiatalok számára, akik nem kívánnak középiskolában tanulni. A feladatellátásra kijelölt intézmények: Marcali Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Somogy Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Somogyvár (igény szerint bentlakással), Nagyatád Szakképző Iskola, tabi Rudnay Gyula Középiskola, Szakiskola és Kollégium. A pedagógusok másoddiplomás és továbbképzésének tervezésekor az intézmények szakos ellátottságát, a helyi igényeket kell figyelembe venni az alapító okiratban meghatározott feladatok optimális ellátása érdekében.

12 IV. fejezet A többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható, illetőleg nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai és kollégiumi ellátása 1. Helyzetelemzés 1.1. Feladat-ellátási kötelezettség A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. (1) bek. b) pontja alapján a megyei önkormányzat feladata a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatása, nevelése. A fogyatékos gyermekek képzésének, tankötelezettségének teljesítési formái: önálló (szegregált) gyógypedagógiai iskola normál iskolákban szervezett speciális tanulócsoportok (tagozatok) integrált oktatás keretében. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 13. és 14. -ával összhangban biztosított Somogy megyében a gyermekek ellátása. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálata és szakértői véleménye alapján a szülővel történő egyeztetés után döntenek az intézmény kijelöléséről. Figyelembe veszik, hogy a gyermek, a tanuló fejlesztése, fejlődése az integrált, vagy a szegregált intézményi formában történő oktatás-nevelés keretében lehet-e eredményesebb. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ép társaik közötti integrált oktatása iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ennek következtében a szegregált intézményekben és a tagozatokon folyamatosan csökken a tanulólétszám. Az integrált oktatásban 2001/2002-ben csupán 18-20 tanuló vett részt 7 intézményben. Az idei tanévben 61 intézmény az általános iskolák 41%-a fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az Oktatási Minisztérium, a Dél-Dunántúli Régió közoktatásfejlesztési középtávú stratégiája is hangsúlyozza az integrált nevelés-oktatás jelentőségét. Elő kell segíteni a fogyatékkal élő tanulóknak az általános és középiskolákban integrált keretek közötti oktatását. A fogyatékosság jellege és mértéke szükségessé teszi, hogy a tanulók állapotuknak, adottságuknak megfelelő különleges gondozásban, az általános iskolai oktatás-nevelés terén a fogyatékosság jellegének megfelelő feltételekkel, speciális szakképzettségű pedagógusokkal, szakemberekkel rendelkező gyógypedagógiai intézményekben folytathassák tanulmányaikat. A megyei önkormányzat együttműködési megállapodás keretében támogatja a megyei feladat ellátását felvállaló fenntartókat, a tagozatokat fenntartó intézményeket. Támogatja az integrált nevelési-oktatási intézményeket is. A szakszerű ellátás érdekében utazó tanári szolgálat bővítésével kíván segítséget nyújtani. A 2001/2002-es tanévben az intézményhálózatot zsúfoltnak minősítették. Az integráció során jelentős változás történt. A 11 iskolában működő tagozatok közül ma már csak 8 iskolában található elkülönített osztály. A tanulólétszám csökkenése miatt az elkövetkezendő 2-3 évben 3 tagozat megszűnése várható, mivel több évolyamon nincs tanuló. A megyei önkormányzat intézményeiben lévő zsúfoltság is megszűnt. Az előirányzott fejlesztések, létszámbővítések helyett a csökkenő tanulólétszám miatt 2007. július

13 31-ével megszűnt a lengyeltóti Csalogány Általános Iskola, az öreglaki intézmény beintegrálódott a somogyvári teljes körű ellátást biztosító intézménybe. Jelenleg az öreglaki telephelyen a diákotthoni rész és a lakásotthonok működnek, de a tanulók a somogyvári iskola osztályaiba járnak. A 2001/2002-es tanévben megyénkben működő 10 szegregált intézményből 8 működik, melyből egy alapítványi egy pedig egyesületi fenntartású iskola. Bővült a feladatellátási köre a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete által fenntartott Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Fejlesztő Központnak. A halmozottan fogyatékos gyermekek számára nyújtanak ellátást óvodáskortól, valamint kiegészítették tevékenységüket szakmai szolgáltatással. A 2007/2008-as tanévtől 9-10. évfolyamot indított a marcali Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és a barcsi Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ. Az alapozó oktatás és pálya orientáció után tudják folytatni tanulmányaikat. A barcsi Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a teljes körű fejlesztő és általános iskolai feladatok mellett kísérleti fejlesztő iskolai programot dolgoz ki az Esélyegyenlőségi Minisztérium megbízása alapján. Az intézmények elhelyezkedését mutatja a 4. sz. melléklet. A Somogy Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Somogyváron a teljes körű ellátás mellett biztosítja a szakiskolai képzést a szobafestő, mázoló, asztalosipari-szerelő, állatgondozó, számítógép-kezelő, gyorsétkeztető, kertimunkás szakmákban. 65,6 mft-os beruházás során kibővítették eszközállományukat, számítógép hálózatukat, korszerűsítették a konyhát. Az intézmény székhelyét biztosító kastélyépület értékesítéséről tárgyalások folynak. A fenntartó megyei önkormányzat csak oly módon értékesíti az épületet a hozzátartozó területtel, ha a vásárló vállalja, hogy a jelenlegi feladat ellátását és a tanulók létszámát figyelembevéve egy teljes körű ellátást biztosító korszerű intézményegységet épít fel. A Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ (régi nevén Siketek Intézete) a hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek óvodai és iskolai fejlesztése mellett ellátja a gyógypedagógiai konduktív gondozást is. 1,4 milliárd Ft-os beruházása során újjáépült a kollégium, a diákotthon, az orvosi rendelő, az audiológiai ellátást biztosító helyiségek. A megépült medence és kiszolgáló egységei biztosítják a hidroterápiát. A korszerű ellátó helyen biztosítják a konduktív fejlesztő foglalkozásokat. Az intézmény a régióban ellátja a hallássérült gyermekek nevelését, oktatását. A marcali Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény által kidolgozott Hétszínes program és a hozzákapcsolódó akkreditált képzés bázisintézménnyé fejlesztette az iskolát. A 72 milliós PHARE programmal megvalósuló beruházás korszerű ellátást biztosít a térség gyermekei számára. A megyében működő szegregált intézményekben és tagozatokon a sajátos nevelési igényű gyermekek tantervi programja alapján dolgoznak. Az intézmények kidolgozták minőségirányítási programjukat. Tanulóik döntő többsége roma származású, így figyelembe veszik az etnikai, nemzetiségi, kisebbségi oktatás irányelveit. A fejlesztő, a habilitációs és rehabilitációs programjaikkal segítenek diákjaik számára biztosítani az esélyegyenlőséget. Felkészítik a gyermekeket a szakiskolai továbbtanulásra, a munka világába való bekapcsolódásra. A tanulók döntő többsége olyan szocio-kulturális környezetből kerül ki, ahol nem érték a tudás, a tankötelezettség teljesítése.

14 Az oktatás jelenlegi feltételei folyamatosan javulnak. Növekedett a gyógypedagógiai képesítésű, tanulásban akadályozottak oktatására specializálódott pedagógiai szakosok száma, akik a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai karán szereztek diplomát. Megyei intézményeink közül a marcali Hétszínvirág Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ a főiskola hallgatóinak gyakorló bázis intézményei. Valamennyi képzési szerkezetben kevés a segítő szakemberek, a gyógypedagógiai asszisztensek száma. A nevelési-oktatási feladatok mellett kollégiumi, diákotthoni elhelyezést biztosítanak tanulóik számára a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központban, a somogyvári, az igali, a nagybajomi, a barcsi és a kaposvári intézményekben. A képzési kötelezettség teljesítésére megfelelő feltételeket biztosít a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ, a barcsi Szivárvány Gyógypedagógiai Központ, a kaposvári Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ. Az intézményi keretek közötti ellátás mellett a gyermekek állapota alapján családi környezetben is biztosítják a fejlesztést. 2. Célmeghatározás A többi tanulóval együtt nem nevelhető, képzési kötelezettségű gyermekek oktatását felvállaló intézmények fejlesztésével biztosítani kell a hatékony, széleskörű ellátást. Az ellátási igények tükrében kerüljön fejlesztésre a feladatellátáshoz kapcsolódó gondozás, korai fejlesztés, konduktív pedagógiai ellátás és gyógypedagógiai tanácsadás. A tankötelezettség betartása a hátrányos helyzetű roma gyermekeknél, a továbbtanulás lehetőségét biztosítva számukra. 3. A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását vállaló intézmények számára rendszeres módszertani segítséget kell nyújtani az utazó szakember hálózat működtetésével. A települési önkormányzatok iskolái közül csak azok vállalják fel az integrált nevelést-oktatást, amelyek biztosítani tudják a személyi feltételeket. Az SNI-s gyermekek neveléséhez-oktatásához, fejlesztő felkészítéséhez, különleges gondozásához előírt személyi, tárgyi feltételek biztosítása, különösen a segítő alkalmazottak számának növelése terén. Együttműködés a jegyzőkkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, a helyi kisebbségi önkormányzattal a tankötelezettség biztosítása, a mulasztott tanórák számának csökkentése okán.

15 V. fejezet Pedagógiai szakszolgálat 1. Helyzetelemzés 1.1. Feladat-ellátási kötelezettség A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében a szülő és a pedagógus nevelőmunkáját és a nevelési oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A megyében ellátandó feladatok: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés fejlesztő felkészítés tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység nevelési tanácsadás logopédiai ellátás továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés. 1.2. Szakszolgálati ellátás A feladatellátást, mint intézményfenntartó a megyei önkormányzat saját fenntartású nevelési tanácsadói hálózattal, illetve a városokban működő nevelési tanácsadókkal együttműködési megállapodás alapján biztosítja. A szakszolgálati hálózatot az 5. sz. melléklet tartalmazza. Az intézményrendszer lefedi a megyei igényeket. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásra külön szervezet nem áll rendelkezésre. Ezt a feladatot a nevelési tanácsadók látják el. Igény szerint adnak segítséget a hozzájuk forduló szülők, diákok számára. A 2001/2002-es tanévtől folyamatosan növekszik a szűrések és az ellátottak száma. A nevelési-oktatási intézmények igénylik a kellő időben elvégzett szűréseket, a szükséges terápiákat. Fontos szerepe van a gyermekek fejlődésében, az iskolai teljesítményben, a továbbtanulásban. Új feladatként jelentkezett a fejlesztő felkészítés. Törvényi változásként jelentkezett, hogy az igénybevételi jogosultság nemcsak a tankötelezettséghez kötődik, hanem a nappali rendszerű oktatásban résztvevő nem tanköteles tanuló is igényjogosult lehet. Egyre nagyobb számban jelentkeznek a szakszolgálatnál ezen fiatalok. A szolgáltatást igénybevevők és a rászorulók magas száma miatt a várakozási idő egyre magasabb. A nevelési tanácsadók ellátják a beszédvizsgálói, beszédjavítói feladatokat is. A tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenységet a megyei önkormányzat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság működtetésével látja el. A Tanulási Képességet Vizsgáló Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Beszédvizsgáló Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ integrált egységei.

16 2007-ben miniszteri rendelet értelmében több mint kétezer a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek felülvizsgálatára kerül sor. Ez hatalmas terhet jelent a szakértő bizottság tevékenységében. A fogyatékosok korai gondozása a szakértői bizottság szervezésében teljes körű. Korai gondozási ellátást biztosít a barcsi Szivárvány, a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ, a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ, a marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Konduktív pedagógiai ellátást is a fenti intézmények látják el. Megyénkben teljes körű a logopédiai ellátás. A szakszolgálatok az intézményi székhelyen történő ellátás mellett kiépítették az utazó logopédiai hálózatot. E feladatra a megyei önkormányzat együttműködési megállapodásokat kötött a kistérségi társulásokkal. Az elmúlt évben két általános iskola fenntartója is létrehozta szakszolgálati intézményét a vonzáskörzetében lévő települések ellátására (Balatonlelle, Somogyjád). A gyógytestnevelés biztosításánál a legnagyobb gondot a gyógytestnevelés szakos pedagógus hiánya jelenti. A mozgásszervi panaszokkal, tartáshibákkal, egyéb betegségekkel küzdő, s e miatt gyógytestnevelési ellátásra szoruló gyermekek száma növekszik. 2. Célmeghatározás A pedagógiai szakszolgálati ellátásnál és a fejlesztésnél érvényesüljön a gyermek, a tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelő ellátásban részesüljön, az ellátás biztosítása megfelelő időben a lakóhelyhez, tartózkodási helyhez minél közelebb legyen. 3. A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból eredő feladatok A többcélú kistérségi társulások a saját területükön lássanak el pedagógiai szakszolgálati feladatokat. A folyamatos és szakszerű ellátás érdekében amennyiben nem rendelkeznek szakszolgálati intézménnyel a meglévő intézmények fenntartóival kössenek feladat-ellátási megállapodást. Kiemelten kell kezelni a gyógytestnevelési ellátást. Ösztönözni kell a teljes körű szakember hálózat kiépítését másoddiplomás képzéssel. A megyei önkormányzat a közoktatási törvényben előírt feladatellátásról saját intézményeiben gondoskodik, kiegészítve más fenntartók által létrehozott szakszolgálati intézményekkel.

17 VI. fejezet Az alapfokú művészetoktatás 1. Helyzetelemzés 1.1 Feladat-ellátási kötelezettség A Somogy Megyei Önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségében nem működtet alapfokú művészetoktatási intézményt. 1.2 Az alapfokú művészetoktatás jellemzői Az alapfokú művészetoktatás az elmúlt években dinamikusan fejlődő oktatási ágazat volt. A városokban több évtizede működő zeneiskolák (Barcs, Nagyatád, Kaposvár, Csurgó, Siófok, Marcali, Fonyód, Tab) mellett a kedvező normatíva miatt növekedett azon általános iskolák száma, amelyek felvállalták a művészeti oktatást. A zeneművészeti ág különböző tanszakain a hangszeres zene-oktatási képzés fajlagos költsége és eszközigénye igen magas. Ennek következtében a táncművészeti és képzőművészeti és a szín- és bábművészeti ágban oktatott gyermekek létszáma növekedett. Ezzel arányban nem növekedett a szakképzett pedagógusok, művésztanárok száma. A rendszerben egyre nagyobb számban jelentek meg a nem önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmények. Az intézmények száma nem változott jelentős mértékben, de növelték telephelyeik számát. A művészeti oktatás ilyen nagymérvű elterjedése a minőség rovására ment. Az általános iskolákban nem minden tanszakon tudták biztosítani a megfelelő végzettségű művésztanárt. 2007-től a minősítési kötelezettség várhatóan egy szakmai megújulást, minőségbiztosítást hoz magával. A 8 önkormányzati városi zeneiskola önálló, jól felszerelt épületben működik. A 2007/2008-as tanévben 17 nem önkormányzati művészeti intézmény 58 telephelyen működik. A telephelyek a települési általános iskolákban vannak. Együttműködési megállapodás alapján használják a tantermeket, az iskola felszereléseit. Két intézménynek van saját, önálló, jól felszerelt épülete. Két intézmény székhelye, illetve telephelye művelődési intézményben van. A fenntartók és a használók döntő többsége elégedett a nem önkormányzati művészeti iskolák szakmai munkájával. Az elmúlt évben két művészeti iskola kérte megszüntetését, mivel nem tudja teljesíteni a közoktatási törvény módosításából adódó feltételeket (saját alkalmazotti létszám). Az önkormányzati intézmények és a nem önkormányzati intézmények döntő többségéről elismeréssel szólnak a fenntartók, a szülők és a gyermekek. A művészeti intézmények működése olyan tartalmas szabadidős tevékenységet biztosít, amely az érzelmi és esztétikai nevelésével pozitívan befolyásolja a tanulók személyiség fejlesztését. Művészeti, szakmai táborokat szerveznek hazai és külföldi gyermekek, pedagógusok számára. Kiállításokat, bemutatókat szerveznek tanítványaikkal. Az eszközeik egy része amortizálódik, amelynek beszerzése komoly nehézséget okoz.

18 2. Célmeghatározás Az alapfokú művészetoktatási intézményrendszer fenntartása. Az intézményekben biztosítani kell a közoktatási törvényben előírt képesítési követelményeket, a teljes körű eszközfelszereltséget. 3. A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok A hiányzó, valamint az elhasználódott eszközök, hangszerek, fellépő ruhák pótlása. A pedagógus-továbbképzési tervek készítése során a szükséges kompetenciák megszerzésére irányuló továbbképzések előnyben részesítése. A települési önkormányzatok vizsgálják felül megállapodásaikat a nem önkormányzati művészeti iskolák fenntartóival, és végezzék el a szükséges módosításokat, a közoktatási törvényhez igazítva.

19 VII. fejezet A tartósan gyógykezelés alatt álló tanköteles gyermekek általános iskolai oktatása A közoktatási törvény a megyei önkormányzat kötelező közoktatási feladatául szabja a tartósan gyógykezelés alatt álló tanköteles gyermekek általános iskolai oktatását. Somogy megyében egy kórházban, a Kaposi Mór Oktató Kórház mosdósi telephelyén kezelnek tartósan tanköteles korú gyermekeket. A Somogy Megyei Önkormányzat és a Magyarországi Református Egyház között létrejött feladat-ellátási szerződés alapján 2002. július 1-től a Magyarországi Református Egyház végzi az intézményben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek óvodai, általános iskolai ellátását külön működési engedély alapján. A Somogy Megyei Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. (1) bek. b) pontja, valamint a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 87. (1) bek. d) pontja alapján ráháruló az egészségügyi intézményekben gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról való gondoskodás körében a Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórház (Mosdós) fenntartásának átadásával egyidejűleg az intézményben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek óvodai, általános iskolai nevelésének és oktatásának az ellátását a Magyarországi Református Egyházra bízta. A Magyarországi Református Egyház, mint fenntartó vállalta gyógykezelésük időtartama alatt a gyógykezelés alatt álló gyermekek óvodai nevelését, iskolai előkészítését, a 6-16 éves korú gyermekek általános iskolai oktatását, fogyatékos gyermekek speciális oktatását, nevelését, a gyermekek iskolai napközis foglalkoztatását, ezzel részt vett a közoktatásról szóló törvényben meghatározott önkormányzati feladatok ellátásában az 1993. évi LXXIV. törvény 81. (1) bek. e) pontja, illetve a (3) bekezdése szerinti közoktatási megállapodás alapján. A Somogy Megyei Önkormányzat az intézmény átadásával egyidejűleg kikötötte, hogy a Magyarországi Református Egyház köteles a gyógykezelés alatt álló gyermekek óvodai nevelését, alapfokú oktatását a férőhelyek teljes kihasználása mértékéig biztosítani (iskolai tanuló létszám legfeljebb 45 fő, óvodai férőhely legfeljebb 28 fő). A szerződő felek a mosdósi és a megyei kórház vezetése által közösen kialakított szakmai koncepció figyelembevételével a feladat-ellátási szerződést módosították, a fenntartó 2007. január 1. napjával a Mosdósi Tüdő- és Szívkórházat az idősek otthona és az oktatási-nevelési feladatellátás kivételével a Kaposi Mór Oktató Kórházhoz integrálta. Az önálló működési engedélyekkel rendelkező szociális és oktatási egyházi feladatellátás megmaradt. Ennek értelmében a feladat-ellátási szerződésmódosítás a kórház területén lévő egyházi működtetésű intézményi ellátást nem érinti, az arra vonatkozó feladat-ellátási szerződésben és kiegészítő megállapodásokban foglaltak változatlanul érvényesek. Az óvodai-iskolai ellátásban résztvevő gyermekek létszáma egészségügyi állapotuk, illetve az intézményben tartózkodásuk függvényében változó, éves statisztikai adatok nem állapíthatóak meg. Az óvodai férőhelyek száma: 25. Az iskolai férőhelyek száma 60. Egy tanév alatt 2000-2006. év átlagát tekintve kb. 250-300 gyermek vette igénybe az ellátást.

20 Egyidejűleg az óvodai csoportban max. 15 fő, az iskolai csoportban max. 20 gyermek oktatása-nevelése folyik. A férőhelyekre való tekintettel a pedagógus-létszám állandó. Pedagógus munkakörben alkalmazottak száma 6 fő. Megoszlásuk: 1 fő óvodapedagógus 4 fő pedagógus teljes munkaidőben 1 fő pedagógus részmunkaidőben (gyermeklétszámtól függően, szükség szerint).