J e g y z ő k ö n y v Készült Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2007. március 29-én tartott üléséről. Jelen vannak: Piskolczi Géza polgármester Kovács Tibor alpolgármester Gulyás József jegyző Ács Lászlóné képviselő Bobikné Sándor Erzsébet képviselő Gyalog Imre Dr. Horváth József Dr. Komoróczy Péter Papp Csaba Dr. Papp László Pelles Brigitta Szűcsné Fekete Irén Taskó Miklós Sallai Irén védőnő Vastag György ÁMK igazgatója Piskolczi Géza polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait, a védőnőt és az ÁMK. igazgatóját. Megállapította, hogy az űlés határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőknek javasolta Dr. Horváth József és Taskó Miklós képviselőket. A javaslatot a képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással elfogadta. Polgármester a 4. napirend elnapolását javasolta, mivel az idősek otthonával kapcsolatos döntés folyamatban van. Az űlés napirendjére az alábbi javaslatot tette: 1./ Polgármester tájékoztatója 2./ Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei szervezetéről és működésének rendjéről szóló rendelet megalkotása. 3./ A közterületek tisztántartásáról és a telepűlési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása. 4./ Tájékoztató a telepűlés egészségügyi alapellátásának helyzetéről, a lakosság egészségi állapotáról. 5./ Barota Mihály ÁMK. Minőségirányítási Programjának felülvizsgálata 6./ Lakástámogatási kérelmek elbírálása 7./ Egyebek A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta:
- 2 - BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2007. (III. 29.) h a t á r o z a t a A Képviselő-testület űlésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Polgármester tájékoztatója 2. Az önkormányzat képviselő-testület és szervei szervezetéről és működésének rendjéről szóló rendelet megalkotása. 3- Közterületek tisztántartásáról és a telepűlései szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásró szóló rendelet módosítása. 4. Tájékoztató a telepűlés egészségügyi alapellátásának helyzetéről, a lakosság egészségügyi állapotáról. 5. Barota Mihály ÁMK. Minőségirányitási Programjának elfogadása. 6. Lakástámogatási kérelmek elbírálása 7. Egyebek Napirend tárgyalása: 1./ Polgármester tájékoztatója Piskolczi Géza polgármester: képviselőket. Szóbeli előterjesztésében a következőkről tájékoztatta a - Az ÁMK. igazgatója meghívta a képviselő-testületet az iskolai nyílt napra, rajta kívül 2 fő képviselő volt jelen. Nagyobb érdeklődést várt volna. - A Dél-Nyírségi Társulás űlésén vett részt. Sajnos nagy a gond, mert a társulásban dolgozó, felelős beosztásban lévő Kapitány György különböző pénzügyi törvénytelenségeket követett el. - A Nőnapon köszöntötték a nőket, szinvonalat műsorral, a jelenlévők tetszésére. - A Március 15-i ünnepség 14-én volt megtartva. Ott sem voltak jelen a képviselők teljes létszámban. - Megegyezett a Nyírségvíz RT.-vel hogy a község területén 13 db. közkutat felszámolnak, ezzel 400 m3-ről 270 m3-re csökken a közkutas vízfogyasztás, ami éves szinten 310 ezer ft. megtakarítást jelent. Ugyanakkor tárgyaltak arról is, hogy 30 db. kedvezmények víz bekötési lehetőséget biztosítanak a községben.
- 3 Ugyane tárgyalás alkalmával társalgási szinten szóba került a szennyvíz beruházás, igéretet kapott arra hogy mindenben segitségére lesznek az önkormányzatnak. Felhívták a figyelmet, hogy óvatosnak kell lenni, mert a pénzforrás kisebb lesz, mint ahogy az előzetesen beharangozták. Amennyiben a Nyírvízzel közösen pályázunk, nagyobb az esély a megvalósításra. - Az útak javítása elkezdődött. - A rendezési terv végre elkészűlt. - Az útépítés ügyben ellene tett feljelentést lezárta a rendőrség, megszüntette a nyomozást. - Néhány észrevételét közli a képviselő-testület tagjaival, az előző testületi ülésen lezajlott eseményekkel kapcsolatban. Most akarnak megtanítani gazdálkodni! Lehet hogy nem az a polgármester aki legjobban gazdálkodik, de az elmúlt 4 évben tett az asztalra. Azon a testületi űlésen olyan össze-visszaságok történtek hogy azt már rossz volt hallgatni. Három éve küzd az idősek otthona bővítésével, sok munka és pénz is van benne, és most jön rá a testület hogy nem kell. Az önkormányzatnak még 17 évig működtetni kell az idősek otthonát, az 360 milliós ráfizetés. Gondolkodott e a testület azon, hogy kinek nem adták meg azt a lehetőséget, hogy érdemei elismerése mellett menjen el nyugdijba? Annak a pedagógusnak, aki 40 évet dolgozott Bökönyben. Volt iskola igazgató több éven keresztül, 5 évig a községi tanács elnöke volt, példás pedagógus pályafutást tudhat maga mögött. A képviselők ennek az embernek nem tudták megadni azt a kedvezményt, ami nem is kérdéses hogy meg kell adni. Ráadásul még díszpolgár is. Javaslata, hogy ami a munkáltatóra tartozik, azt végezze a munkáltató, a testület pedig végezze a saját feladatát. Képviselő-társunk azért szállt síkra, hogy nem kell már a Surányiné, mint pénzügyi tanácsadó, és amikor szavazásra került a sor akkor megszavazta hogy mégis szükség van rá. A falunapi költséget lejjebb vette a testület, csak egyes képviselők ellentétesen beszéltek mint ahogyan szavaztak. Ha esetleg nem tudná a testület, én elkezdtem egy kovács szerepet, hogy különböző rendezvényekkel összébb kovácsoljam községünk lakosságát, hogy ne legyen az a mérhetetlen széthúzás, érdektelenség, irigység és még sorolhatnák azokat a negatív jelzőket, amik uralkodnak a telepűlésen. Egy egységes községért szeretnék síkra szállni és ehhez kérem az Önök támogatását. Az ez évi pályázatokhoz kérte a képviselő-testület véleményét. Elgondozása továbbra is az óvoda konyhájának felújítása, az iskola tetőtér beépítése, nyílászárók cseréje, az idősek otthona tetőterének beépítése, a szennyvíz terv elkészítése, és a pályázat elinditása. Természetesen évközben adódik lehetőség, azt is vállalni kell. Múlt évi útfelújitás során kimaradt pár kisebb utca, ahol az útalap megépítését kellene megoldani a költségvetésben tervezett pénzből. H o z z á s z ó l á s o k : Kovács Tibor alpolgármester: A szennyvíz beruházásnál még a norvég alappal lehetne talán számolni, ahogy hallotta még 3,9 milliárd ft. lehívható összeg. Taskó Miklós képviselő: A Dél-Nyírségi Társulásnál 5 pályázat kivételével mindenki nyert. 9 millió ft. maradt, ami nem került kiosztásra.
- 4 - A polgármester beszámolójával nem ért egyet, nem igaz amit állít. Nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Piskolczi Géza polgármester: 2006-os évben 1,5 millió ft-ból oldották meg a falunapot, ez évben 1 millió ft. van rá, közben az árak emelkedtek. Taskó Miklós képviselő: Már hagyománnyá kezd válni a falunap, meg kell rendezni, elő kell teremteni a költségeket. Tudomása szerint senki nem mondta, hogy Olesnyovics Tanár Úr dolgozza le a felmondási időt. Az ÁMK. vezetőre bízta a testület a döntést. Arról döntött a testület, hogy plusz dolgozót ne vegyen fel, oldja meg a munkáltató. A szennyvíz tervből a közeljövőben nem lesz semmi, anélkül pedig nem lehet pályázni. Félő hogy mire sor kerülne a pályázatra, nem lesz jó a terv. Dr. Papp László képviselő: Úgy tűnik hogy az Olesnyovics Tanár Úr ügyét mindenki másképp értelmezte. Ő nem személyre szavazott, hanem egy elvre, egy gazdasági szemléletre. Ott a gond ha már a polgármester sem jól értelmezi. Sem a polgármester, sem az ÁMK. igazgatója nem állt ki a dolgozó mellett. Javaslata, hogy hozzon a képviselő-testület egy olyan döntést, hogy a felmondási idő felét minden dolgozónak le kell dolgozni. A falunappal kapcsolatban elmondta, hogy igaz az árak növekszenek, de a költségvetési számok csökkennek. Annyiból kell gazdálkodni amennyi van. Nem kell országos hírű előadókat meghívni, csak kevésbé ismerteket. Azt is felvetette a polgármester, hogy egyes képviselők ellenkezőleg szavaztak, mint ahogyan előzőleg vélekedtek. Véleménye szerint ez nem lehet gond. Felvethet valaki egy javaslatot és a vita során meggyőződik az ellenkezőjéről és már akkor megváltozik a véleménye az előzőhöz képest. Ács Lászlóné képviselő: Amikor azt a kérdést tették fel az ÁMK. igazgatónak, hogy l fővel kevesebb létszámmal meg tudja-e oldani a feladatokat, igent mondott. Ezért nem érti, hogy miért van a vita. Szűcsné Fekete Irén képviselő: A képviselők azért vannak, hogy a telepűlésért tegyenek. Ha valakinek ellenvéleménye van, nem kell a polgármester részéről sértésnek venni. Az idősek otthona bővítésével azért nem értettek egyet többen, mert így is veszteséges. A főtér rendezése lenne most a legfontosabb, mert már évek óta semmi fejlődés nincs, olyan a falu főtere, mint egy tanya. Szintén az a véleménye, hogy le kell szorítani a falunapi kiadásokat. A Képviselő-testület 8 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2007. (III. 29.) h a t á r o z a t a a polgármester tájékoztatóját, a két ülés között történt eseményekről elfogadta.
- 5-2./ Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei szervezetéről és működésének rendjéről szóló rendeletének megalkotása. Előadó: Piskolczi Géza polgármester Dr. Horváth József képviselő: A Pénzügyi Bizottság egyhangu szavazattal elfogadásra javasolta a rendelet tervezetet. Szűcsné Fekete Irén: Az Igazgatási Bizottság is tárgyalta a rendelet tervezetet. Javaslata volt, hogy a lakásfenntartási támogatásban a döntést a polgármesterre ruházza át. Ugyanis csak annak lehet megállapítani a támogatást aki megfelel a törvényi előírásoknak. Az ügyintézés gyorsítása érdekében lenne szükséges. Dr. Komoróczy Péter: Az Oktatási Bizottság javaslata volt, hogy a felnőtt és diáksport, valamint a bökönyi fiatalok öntevékeny csoportját is meg kell hívni a testületi űlésre, ha őket érintő napirendet tárgyal a testület. A Képviselő-testület 11 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Bököny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007.(IV.01.) számú r e n d e l e t e a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Bököny község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről. Preambulum Bököny község Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében helyezkedik el. A község 2007. január 1-jei állandó népességszáma: 3423 fő. Bököny község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit. 1. (1) Az önkormányzat megnevezése: Bököny község Önkormányzata. (2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 4231 Bököny, Kossuth u. 3. szám I. fejezetet Általános rendelkezések
- 6 - (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Bököny község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Bököny község közigazgatási területe. (5) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. 3. Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot. 4. Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. II. fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei Feladatok és hatáskörök 5. (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. (A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, illetve bizottságára ruházhatja.) (2) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - a településfejlesztés, - a településrendezés, - az épített és a természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, - a csatornázás, - a köztemető-fenntartás, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, - gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás, - a közösségi tér biztosítása, - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
- 7 - (3) A (2) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 6. (1) Az önkormányzat: a) köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, - a közvilágításról, - a helyi közutak fenntartásáról, - a köztemető fenntartásáról, b) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 3. számú melléklet tartalmazza. A tevékenységre vonatkozó előírások az Államháztartási működési rendjéről szóló kormányrendelet figyelembevételével 7. (1) Az alapító okirat kelte: 22 / 2003. (III.14.) Kt. határozata (2) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körére vonatkozóan a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza: a) az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, b) az alaptevékenységek forrásait, c) az alaptevékenység feladatmutatóit. (3) Az önkormányzat vállalkozási, illetve egyéb feladataival kapcsolatban a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza: a) a vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételének részletes alaptevékenységtől elhatárolt felsorolását, b) az egyes feladatok, tevékenységek forrását, c) a tevékenység feladatmutatóinak megnevezését. Önszerveződő közösségek támogatása 8. (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. (2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében a 6. számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. Az önkormányzati feladatok ellátása 9. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 10. (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
- 8 - (2) A képviselő-testület szervei: - polgármester, - képviselő-testület bizottságai, - képviselő-testület hivatala, - ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testülete. 11. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg. 12. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja: - a polgármesterre, - bizottságaira, - ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testületére, - ha van helyi kisebbségi önkormányzat, akkor a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, - társulásra - törvényben meghatározottak szerint. (2) A képviselő-testület: - az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, - a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja. (3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók át. 13. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. 14. (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékműállítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a főállású polgármesternek az Ötv. 33/A. (2) bekezdésében meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés; vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
- 9 n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása; b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás; c) az éves költségvetés 10%-át meghaladó hitelfelvétel; d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése. 15. A képviselő-testület rendeletével a törvény által hatáskörébe utalt: - kinevezést, - megbízást, - intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja. 16. (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. III. fejezet A képviselő-testület működése A képviselő-testület üléseinek száma 17. A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat. 18. (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani. (2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselőtestület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. (3) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző a gazdasági programot figyelembe véve állít össze. (4) A munkaterv tartalmazza: - az ülések időpontját, - az adott ülésen tárgyalandó témákat, - az előterjesztő megnevezését, - az előterjesztésben közreműködőket, - szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget, - szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket. 19. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
- 10 a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. A képviselő-testületi ülések összehívása 20. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését. (4) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. 21. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni. 22. (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 19. -ban foglalt feltételek fennállnak. (2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 19. b) pontja esetében saját maga dönti el. (3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. 23. A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselőtestület összehívását. 24. (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés időpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek előadóit, - a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését. (3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. (4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. (5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: - képviselőknek,
- 11 - - jegyzőnek, - tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, - bizottságok nem képviselő tagjainak, - nem állandó meghívottaknak: - előterjesztőknek, - akiket az ülés összehívója megjelöl. 25. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet. (2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására: - telefonon keresztül történő szóbeli meghívással, - egyéb szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását. 26. (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzőt, b) a bizottság nem képviselő tagját, c) az illetékes országgyűlési képviselőt. (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül: a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, illetve azt, b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg. 27. A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: - a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, - hangosbemondó használatával történő ismertetés (az ülést megelőző napokon délután 6-8 óra között), - helyi televízióban történő közléssel. A képviselő-testület ülésének vezetése 28. A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása, c) napirend előterjesztése, elfogadtatása, d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, e) napirendenként: - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, - a vita összefoglalása, - az indítványok szavazásra való feltevése, - határozati javaslatok szavaztatása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen, - a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
- 12 - f) a rend fenntartása, g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése, h) időszerű kérdésekről tájékoztatás, i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, j) az ülés bezárása, k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről. A határozatképesség megállapítása 29. (1) A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 12 fő. (2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 7 fő jelen van. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Jegyzőkönyv-hitelesítők választása 30. Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező. A hitelesítő választására indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet. A hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek. Maximum 2 fő hitelesítőt lehet választani. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése. Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása 31. (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. (2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése 32. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselő-testület egyedi döntéssel egyszerű szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 33. (1) A képviselő-testület zárt ülést tart: a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
- 13 - - fegyelmi eljárás megindítása, - fegyelmi büntetés kiszabása és - állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben. (4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig 34. (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 35. (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. (2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. 36. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. 37. A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. 38. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 39. Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 7 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a 14. (1) a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá ezen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint az Ötv. 12. (4) bek. b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. 40. (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. (2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
- 14 - (3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. 41. (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 33. -ban foglalt ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt. (2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. (3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. 42. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. 43. A 29-42. -ban foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak. A felvilágosítás-kérés szabályai 44. (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában írásban felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Előterjesztés 45. (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással. (2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
- 15 - (3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni. (4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend. 46. Az előterjesztések tartalmi elemei: - az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, - a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, - a téma ismertetése, - a jogszabályi háttér bemutatása, - érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban, - döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése, - anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, illetve határozati javaslatok. 47. (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. (2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról. (3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozhatja. (4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 45-46. - okban, valamint a 47. (1)-(3) pontokban előírt követelményeknek. Határozati javaslat 48. (1) A határozati javaslat az írásos, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege, b) végrehajtást igénylő döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve, - a határozat végrehajtásának időpontja. 49. (1) A képviselő-testület döntései: - határozat, - rendelet. A képviselő-testület döntései (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
- 16 - - a napirend meghatározásáról, - az ügyrendi kérdésekről, - a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról. 50. (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. (2) A képviselő-testület hatósági határozataira az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. évi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 51. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik:... község Önkormányzatának.../... (... hó... nap) Képviselőtestületi határozata. 52. A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái: - határozatok nyilvántartása sorszám szerint, - határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben, - határozatok betűrendes nyilvántartása, - határozatok határidő nyilvántartása. 53. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. (4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt. (5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (6) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (7) Helyben szokásos módnak minősül: - önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, - könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés, - helyi sajtóban való közzététel, - helyi televízióban való közzététel. 54. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
- 17-55. (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik:...... község Önkormányzatának.../... (... hó... nap) Képviselőtestületi rendelete. (2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái: - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, - rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben, - rendeletek betűrendes nyilvántartása. (3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. (4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról. A jegyzőkönyv 56. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a megjelent képviselők és meghívottak nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét, - a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát, - az előterjesztőt vagy előterjesztőket, - előadókat, - hozzászólókat. (5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. (6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak. (7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést: határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. (8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- 18 - - a meghívót, - a jelenléti ívet, - az írásos előterjesztéseket, - a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, illetve - a képviselők kérése alapján: - a képviselői indítványokat, - a képviselői hozzászólásokat, - a képviselői interpellációkat. (9) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (10) A képviselő-testület a 30. -ban meghatározott módon jegyzőkönyv-hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk. (11) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének. (12) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. (13) A (12) bekezdésben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. (14) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet. (15) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (16) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. (17) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad. A képviselő-testület feloszlása 57. (1) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. (2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetve az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1 napját követően. (3) Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.
- 19 - IV. fejezet A települési képviselő A megbízatás keletkezése 58. A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. 59. (1) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén (időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevél átvételét követő ülésen) esküt tesz a képviselő-testület előtt. (2) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait. A képviselő feladata 60. A települési képviselő: - a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit, - részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők névsora 61. A települési képviselők névsorát a 7. számú melléklet tartalmazza. A képviselők jogai és kötelességei 62. (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. (2) A települési képviselő jogai különösen: a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni; b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni; d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. (3) A települési képviselő kötelessége: a) részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről; - 20 - c) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni; e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni. Járandóságok, képzés, továbbképzés 63. (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg. (2) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselő-testület gondoskodik. A megbízatás megszűnése 64. (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. (2) A képviselő megbízatása megszűnik: a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, b) a választójogának elvesztésével, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén, f) a képviselő-testület feloszlatásával, g) a képviselő-testület feloszlása esetén, h) a képviselő halálával. 65. (1) Az önkormányzati képviselő lemondhat: a) a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével, (A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.) b) a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.) (2) A lemondás nem vonható vissza. 66. (1) A képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában, b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján. (2) A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg: - a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint - ha a megbízatást azért kell megszűntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell: - az érintett önkormányzati képviselőnek, - a választási bizottságnak,
- a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. - 21 - Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás 67. A települési képviselő nem lehet: - központi államigazgatási szerv köztisztviselője, - közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá olyan államigazgatási szervnek a köztisztviselője, melynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra is kiterjed, - a jegyző, aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, - a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója, - kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője, - a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja, - az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője, - az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja, - helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. 68. A képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot a költségtérítés kivételével nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. 69. A képviselő (illetve a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja): - az önkormányzattal, - az önkormányzat intézményével, - a Polgármesteri Hivatalával szemben jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet a törvényes képviselet kivételével nem láthat el. 70. A képviselő: - szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, - települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel. 71. (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles: - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni,
- 22 - - az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek. 72. Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. 73. (1) A képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a képviselő-testületi ülésekről egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (2) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. (3) A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított 30 napon belül nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 74. (1) A képviselő-testület - állandó - ideiglenes bizottságot hozhat létre. V. fejezet A képviselő-testület bizottságai A bizottságok létrehozása (2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. (3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke. (4) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen: - szolgáltatást nyújtó legjelentősebb szervezet képviselőjét, - legjelentősebb társadalmi szervezet küldöttjét, - a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. 75. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja - a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt, - az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait, - nem lehet a 67. -ban meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő, vagy egyéb személy.
- 23-76. (1) A bizottság nem képviselő tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti. (2) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. 77. (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottságok működése (2) A bizottsági üléseket: - az elnök hívja össze, de - a polgármester indítványára is össze kell hívni. (3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. (4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. (5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza. (6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (8) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak. (9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A bizottság feladatai 78. A bizottság a következő feladatokat látja el: - feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, - szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, - benyújtja az előterjesztéseket, - az előterjesztésekhez állásfoglalást készít, - gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört, - feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek: - előkészítésére, illetőleg - végrehajtására
irányuló munkáját, - 24 - - ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai 79. (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - meghatározza bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait, - meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselőtestületnek, - meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez, - döntési jogot adhat bizottságainak, - a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja, - önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak, - határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen). (2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - indítványára össze kell hívni a bizottságot, - felfüggeszti a bizottság (részönkormányzat testülete) döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, - dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról. A testület állandó bizottságai 80. (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: - Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság, - Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, - Pénzügyi Bizottság. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét és az átruházott hatásköreit a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A testület ideiglenes bizottságai 81. (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot: - meghatározott időre vagy - meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. (2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik. (3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor: - dönt a bizottság elnevezéséről, - rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
- 25 - - határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez, - határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét. (4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. 82. A polgármester: - főállású tisztségviselő. VI. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester Általános szabályok 83. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. 84. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. 85. (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. (2) A polgármester illetményének emelését a száznál kevesebb lakosú község kivételével az Ügyrendi Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg. (3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatásköreit a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. Összeférhetetlenségi szabályok 86. (1) A polgármester nem lehet: a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, b) az Állami Számvevőség elnöke, elnökhelyettese és számvevője, c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője, d) az Állami privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, f) fegyveres erők, a rendkívüli rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, i) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, melynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, j) jegyző, aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
- 26 - l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízatását a képviselő-testülettől kapja, m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a - képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján - lát el, n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője, o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja, p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja r) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. (2) A főállású polgármester: a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével nem létesíthet; b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja, bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), bc) szövetkezet tisztségviselője, bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője. (3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. (4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól. (6) A jogorvoslattal kapcsolatban alkalmazni kell a képviselőknél leírt szabályokat 73. (2) (3) bekezdés.
- 27 - Vagyonnyilatkozat tétel 87. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a 86. (1) bekezdése figyelembe vételével a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Polgármesteri tisztség megszűnése és megszüntetése, a munkakör átadása 88. (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. (2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szüneteltetésnek és egyezségnek nincs helye. (3) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat, amelyet az alpolgármesternek juttatja el. (4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek. Feladatellátás 89. (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. (2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester: a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3) A polgármester további feladatai: - 28 - - segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját, - meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait; - képviseli az önkormányzatot; - kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel; - fogadó órát tart, melynek időpontját a 9. számú melléklet tartalmazza; - nyilatkozik a sajtónak. (4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. Az alpolgármester 90. (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (3) A polgármesternek az alpolgármesterre átruházott feladatait és hatásköreit a 10. számú melléklet tartalmazza. A jegyző 91. (1) A képviselő-testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint községben kinevezhet aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. 92. (1) A jegyző: a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges; c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (2) A jegyző (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen: - tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról, - tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről, - gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
- biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való meg- ismertetését. - 29-93. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. VII. fejezet A képviselő-testület hivatala 94. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. 95. (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét. (2) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg. 96. (1) A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást. (2) A hivatal ügyrendjét az SZMSZ mellékleteként kell kezelni. (3) Az ügyrend elkészítésének határideje: 2007. IV.30. (4) A szerv szervezeti felépítését és működési rendszerét meghatározó leírást a 11. számú melléklet tartalmazza. VIII. fejezet A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás 97. (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart. (2) Közmeghallgatást kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben: - adott évi költségvetési rendelet, 98. (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. (2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 99. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek. 100. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
- 30-101. (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják: - falugyűlés, - községpolitikai fórum, (2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. IX. fejezet Az önkormányzati gazdálkodás A képviselő-testület gazdasági programja 102. (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját. (2) A gazdasági program készíthető - a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, illetve - a képviselő-testület megbízatását meghaladó időszakra is. (3) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. (4) A gazdasági program tartalmazza különösen a következőket: - a fejlesztési elképzeléseket, - a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, - a településfejlesztési politika célkitűzéseit, - az adó politika célkitűzéseit, - az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá - a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit (városok esetén). (5) Ha a gazdasági program egy választási ciklus idejére szól a képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő hat hónapon belül, fogadja el. (6) Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. (7) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik. (8) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A képviselő-testület gazdálkodási tárgyú rendeletei 103. (1) A képviselő-testület (a vonatkozó jogszabályok alapján) rendeletet alkot:
- az önkormányzat költségvetéséről, - 31 - - a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóról, zárszámadásról - az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására. (2) A polgármester - a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a 8. és 13. számú melléklet szerint kikéri, majd csatolja az előterjesztéshez, - az egyeztetett, írásban rögzített rendelettervezetet a képviselőtestület elé terjeszti a 13. számú melléklet szerint. 104. Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi. A gazdálkodás sajátos elemei 105. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatokat a rendelet 12. számú melléklete tartalmazza. 106. (1) A képviselő-testület a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a 13. számú melléklet szerinti szabályzatban határozza meg. (2) A képviselő-testület a 14. számú melléklet szerinti belső szabályzatban határozza meg a feladatellátásának - a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok kereti között tartását biztosítóa) feltétel és követelményrendszere, b) folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai leírását. (3) A gazdasági szervezet felépítését és feladatát a 15. számú melléklet tartalmazza. X. fejezet Vagyonnyilatkozat 107. (1) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő módon minden év január 1-től számított 30 napon belül törvényben szabályozott vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén annak benyújtásáig a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet. 108. (1) A vagyonnyilatkozatot az ún. Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. (2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános.
- 32 - (3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 109. (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során - a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására - a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. 110. A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg. XI. fejezet Ellenőrzés 111. (1) Az önkormányzat gazdálkodását - az Állami Számvevőszék ellenőrzi, - jogszabályban meghatározott esetekben más szerv is ellenőrizheti. (2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és - a belső ellenőrzés biztosítja. 112. A képviselő-testület az előző év november 15-ig jóváhagyja a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet. 113. A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, (valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített) összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti. 114. A költségvetési ellenőrzésre vonatkozó helyi szabályokat a 16. számú melléklet tartalmazza. XII. Záró és egyéb rendelkezések Egyéb rendelkezés 115. (1) Az önkormányzat költségvetési szervei és költségvetési szervekkel kapcsolatos szabályozást a rendelet 17. számú melléklete tartalmazza. (2) Az iratkezelésre vonatkozó helyi szabályokat a 18. számú melléklet tartalmazza.
- 33 - Hatálybaléptetés 116. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: - a 10/2006. (X.13.) képviselő-testületi rendelet módosítás a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról, - a 15/2003. (VII.11.) képviselő-testületi rendelet módosítás a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról, - a 9/2003. (IV.22.) képviselő-testületi rendelet a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról, (3) az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.
1. számú melléklet A település fontosabb adatai ~ a rendelet 1. (5) bekezdéséhez ~ A településsel határos más települések: Újfehértó, Téglás, Hajdúhadház, Balkány, Geszteréd, Érpatak. A település jellege: mezőgazdasági A településen a főbb munkáltatók: Bököny Község Önkormányzata, Barota Mihály Általános Művelődési Központ (4231 Bököny, József A. u. 2.) A település vonzáskörzetbe tartozása: Dél-Nyírség, Nagykállói Kistérség A foglalkoztatottság helyzete: az országos átlagot 2-szeresen meghaladó a munkanélküliség Az oktatás, nevelés, művelődés intézményei: Barota Mihály Általános Művelődési Központ Az egészségügyi és szociális ellátás intézményei: Háziorvosi szolgálat, Védőnői szolgálat, Az infrastruktúra főbb jellemzői: Az úthálózat milyensége, volumene: a belterületi utak 40 % aszfalttal borított; 30%-a útalap és 30%-a föld út. A vízellátás: Nyírségvíz Zrt. A csatornarendszer: nincs Az energiaellátás (villany, gáz): a település belterületén kielégítő, a villany 100%-os a gáz 70%-os kiépítettségű. Idegenforgalmi látványosságok: görög katolikus templom, római katolikus templom. Az önkormányzat egyéb, szolgáltató jellegű költségvetési szerve: Nincs A település közigazgatási területe: a település belterülete 328 ha 5410 m2; külterülete 3104 ha 8940m2; és a zártkert területe 113 ha 4819m2. A település közigazgatási területe összesen: 3546 ha 9169m2.
2. számú melléklet Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatok ~ a rendelet 4. -ához ~ A hivatalos lap neve: Bökönyi Hírmondó A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: negyedévente A lap formátuma, terjedelme: A/4-es formátumú, 6-8 oldalas A lap tartalma: a lakosság tájékoztatása, közérdekű hírek, hirdetések, anyakönyvi hírek, az önkormányzati intézmények hírei, társadalmi szervezetek hírei, irodalom, felhívások, közlemények. Szerkesztőség: polgármester (főszerkesztő), művelődési tagintézmény vezetők (szerkesztő) A lap terjesztésének módja: hivatali kézbesítés útján A lap ára: térítésmentes
3. számú melléklet Az Önkormányzat önként vállalt feladatai ~ a rendelet 6. (2) bekezdéséhez ~ Feladat megnevezése Bentlakásos Idősek Otthona működtetése Mezei Őrszolgálat működtetése Művelődési Ház és Könyvtár működtetése Teleház működtetése
4. számú melléklet Az alaptevékenységek köre Száma Alaptevékenység Neve Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységr e vonatkoz ó jogszabál y* Az ala (Ha elege fo felh bevétele 01101-1 Növénytermelés és kertészet termék 01201-8 Állattenyésztés tenyészt 01401-2 Növénytermelési, kertészeti szolgált szolgáltatás 01402-3 Állattenyésztési szolgáltatás Mesterséges megtermékenyítés szolgált 01403-4 Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás parkosítás, zöldterületek szolgált gondozása, közterület füvesítés, faápolás bevétele bevétele bevétele bevétele 01521-7 Vadászati szolgáltatás szolgált 02021-5 Erdőgazdálkodási szolgáltatás szolgált 22111-5 Könyv- és zeneműkiadás Kiadói kapacitás kihasználása kiadói 22121-4 Lapkiadás Kiadói kapacitás kihasználása kiadói 45101-7 Magasépítőipar építőipa 45201-4 Mélyépítőipar Utak, vasutak, hidak, vízi építmények, alagutak, föld alatti építmények kivitelezése és fenntartása 45202-5 Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése, felújítása Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése, felújítása Ötv. a fenntartá bevétele egyéb k a felújítás bevétele pályázat korszerű támogat bevétele 45401-8 Épületfenntartás és korszerűsítés Műemlékvédelmi helyreállítás a 52691-5 Egyéb bolti kiskereskedelem tanköny 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Alaptevékenység Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő Ötv., Okt. törvény Az alaptevékenységre beszede normatí támogat Az ala
Száma Neve 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű tevékenység megnevezése vonatkozó jogszabály* Ötv., Okt. törvény (Ha elege fo felh beszede normatí támogat 55133-7 Felsőoktatásban tanulók kollégiumi ellátása Ötv., Okt. törvény 55136-0 Otthoni ellátás keretében biztosított Ötv., különleges (gyógypedagógiai, Okt. törvény konduktív pedagógiai) gondozás 55141-4 Üdültetés Táboroztatás, hétvégi házak üdültetési célú felhasználása 55142-5 Egyéb szálláshely szolgáltatás nővér- és orvos-szállások, dolgozók által igénybe vehető szálláshelyek 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés Lásd a 75195-0 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés Lásd a 75195-0 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 55232-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés Lásd a 75195-0 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény beszede normatí támogat üdülteté bevétele szállásh térítési d normatí támogat térítési d normatí támogat térítési d normatí támogat 55241-1 Munkahelyi vendéglátás büfé, étterem üzemeltetése üzemelt kapcsola bevétele 60241-7 Menetrendszerű közúti, helyi Ötv. bérletek személyszállítás kapcsoló 61211-3 Belvízi személyszállítás bérletek 61231-1 Révközlekedés Hajó és kompátkelő járatok üzemeltetése a üzemelt 63121-1 Közutak, hidak, alagutak Ötv. pályázat üzemeltetése, fenntartása 63141-9 Repülőterek üzemeltetése, légiforgalmi szolgáltatás Száma Alaptevékenység Neve Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* és belső az üzem Az ala (Ha elege fo felh bevétele 63321-5 Utazásszervezés, idegenvezetés Kapacitás kihasználás a 64201-3 Távközlés a tevéke
64202-4 Városi és kábeltelevíziós rendszerek üzemeltetése 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 70201-2 Ingatlankezelés-, forgalmazás-, közvetítés-, becslés (megbízásos alapon) ingatlan adás-vétel, ingatlan bérlet, ingatlan üzemeltetés, kezelés ingatlanok kölcsönzése, értékbecslés, ingatlanok adásavétele kábeltel díjai, re stb. bérleti d kölcsön vételből nyereség A tevék 72901-7 Egyéb számítástechnikai tevékenység 73101-4 Természettudományi kutatás, a fejlesz kísérleti fejlesztés támogat 73102-5 Orvostudományi kutatás és kísérleti a fejlesz fejlesztés támogat 73103-6 Agrártudományi kutatás és kísérleti a fejlesz fejlesztés támogat 73104-7 Műszaki tudományi kutatás és a fejlesz kísérleti fejlesztés támogat 73201-1 Humán és társadalomtudományi a fejlesz kutatás és kísérleti fejlesztés támogat 74111-6 Jogi tevékenység Szerzői jogok szerzői j 74221-2 Meteorológiai szolgáltatás A szolgá 74222-3 Földmérési és térképészeti A szolgá szolgáltatás 74231-1 Műszaki elemzés és tesztelés a tevéken 74991-4 Máshová nem sorolt gazdasági fordítás, tolmácsolás fordításé tevékenységet segítő szolgáltatás tolmács 75115-3 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 75116-4 Helyi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Ötv, Hatásköri törvény, Ötv., Hatásköri törvény díj bevé igazgatá igazgatá 75161-4 Rendőrségi tevékenység Ötv. a tevéke 75166-9 Tűzvédelem, katasztrófa elhárítás Tűzoltás, tűz elleni védekezés, Ötv. támogat műszaki mentés, katasztrófa elhárítás Száma Alaptevékenység Neve Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* 75167-0 Polgári védelmi tevékenység elemi csapás elhárítása 1993. évi CX. tv. 75171-3 Államigazgatási célú szolgáltatás Közig. eljárási töv. Az ala (Ha elege fo felh támogat szolgált és egyéb
75175-7 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai 75183-4 Vízkárelhárítás vízkárrendezés, árvíz és belvízvédelem, folyó és 75184-5 Város- és községgazdálkodás szolgáltatás tószabályozás helyi közlekedés, piaci vásári tevékenység, egyéb város és községgazdálkodási tevékenység Ötv. Ötv. a szolgá támogat pályázat forrás, piaccal, tevéken kapcsola (bérleti jegyek) vízdíjak saját bev 75185-6 Települési vízellátás és vízminőségvédelem Ötv. 75186-7 Köztemető fenntartási feladatok Ötv. sírhely 75187-8 Közvilágítási feladatok Ötv. más sajá 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulás elszámolása 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 75195-2 Közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenységek 75195-4 Szociális, gyermekvédelmi intéz-ményekben végzett kiegészítő tevékenységek 75196-6 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolása 75198-8 Korszerű munkavédelem és munkabiztonság Száma Alaptevékenység Neve Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* 80111-5 Óvodai nevelés Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 80112-6 Sajátos nevelésű igényű gyermekek Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., óvodai nevelése Okt. törvény 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nevelés, oktatás Okt. törvény 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nappali rendszerű általános iskolai Okt. törvény nevelése, oktatása 80123-6 Általános iskolai felnőttoktatás Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény jogszabá jogszabá Átvett illetve m Az ala (Ha elege fo felh normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj
80131-3 Alapfokú művészet-oktatás Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nevelés, oktatás Okt. törvény 80215-5 Sajátos nevelési igényű tanulók Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nappali rendszerű gimnáziumi Okt. törvény nevelés, oktatás 80216-6 Gimnáziumi felnőttoktatás Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nevelés, oktatás Okt. törvény 80218-8 Sajátos nevelési igényű tanulók Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nappali rendszerű szakközépiskolai Okt. törvény nevelése, oktatása 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 80221-4 Nappali rendszerű szakiskolai Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nevelés, oktatás Okt. törvény 80222-5 Sajátos nevelési igényű tanulók Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., nappali rendszerű szakiskolai Okt. törvény nevelése, oktatása 80223-6 Szakiskolai felnőttoktatás Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., megszerzésére felkészítő iskolai Okt. törvény oktatás Száma Alaptevékenység Neve 80225-2 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény felnőttoktatás 80311-9 Egyetemi oktatás Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Felsőokt. törv. 80321-8 Főiskolai oktatás Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 80331-7 Egyetemi, főiskolai továbbképzés Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény 80341-6 Felsőfokú szakképesítést nyújtó Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., képzés Okt. törvény 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., szakmai oktatás, vizsgáztatás Okt. törvény normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj Az ala (Ha elege fo felh normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj vizsgadí fizetett t
80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 80403-9 Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény vizsgadí fizetett t támogat állami más, egy 80512-4 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása 80513-5 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény állami más, egy állami más, egy más, egy oktatása 80521-2 Pedagógiai szolgálat Lásd a 75195-2 szakfeladatnál! Okt. törv., állami
Száma Alaptevékenység Neve Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* Az ala (Ha elege fo felh 80541-0 Pedagógiai szakmai szolgáltatás Okt. törv., állami más, egy bevétele 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok a felada 85112-1 Aktív fekvőbeteg ellátás OEP fin 85113-2 Rehabilitációt, utókezelést és OEP fin gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás 85114-3 Krónikus fekvőbeteg ellátás OEP fin 85121-9 Háziorvosi szolgálat Ötv. OEP fin 85122-0 Művese kezelés OEP fin 85123-0 Kisegítő alapellátási szolgáltatások fizikoterápia, kislabor OEP fin 85124-2 Járóbetegek gondozóintézeti OEP fin ellátása 85125-3 Foglalkozás-egészségügyi ellátás OEP fin 85126-4 Házi szakápolás OEP fin 85127-5 Járóbetegek szakorvosi ellátása OEP fin 85128-6 Fogorvosi ellátás OEP fin létrejött szolgált 85129-7 Védőnői szolgálat Ötv. OEP fin 85131-8 Közegészségügyi és járványügyi járványok megelőzése OEP fin ellátás 85141-7 Mentőszolgálat életmentési OEP fin tevékenysége 85142-8 Betegszállítás és orvosi OEP fin rendelvényre történő halott-szállítás 85151-6 Vérellátás OEP fin 85191-2 Anya-, gyermek- és OEP fin csecsemővédelem 85192-3 Gyógyító célú foglalkoztatás a értékesí
Száma Alaptevékenység Neve Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* Az ala (Ha elege fo felh 85193-4 Pályaalkalmassági vizsgálatok a kapcsola illetve forrás 85194-5 Egészségnevelési feladatok saját for 85195-6 Módszertani szakirányítási feladatok 85196-7 Egészségügyi ellátás egyéb feladatai 85201-8 Állategészségügyi tevékenység Állatorvos, állategészségügyi személyzet tevékenysége 85311-4 Csecsemőotthoni ellátás Gyermekv. tv. 85312-5 Bentlakásos bölcsődei ellátás Gyermekv. tv. 85313-6 Gyermek- és ifjúságvédelem Gyermekv. feladatai tv. 85314-7 Nevelőotthoni és nevelőintézeti Gyermekv. ellátás tv. 85315-8 Nevelőszülőknél elhelyezettek Gyermekv. ellátása tv. 85316-9 Fogyatékosok ápoló-gondozó Szoc. tv. otthonaiban történő ellátása 85317-0 Ápoló-gondozó otthoni és Szoc. tv. rehabilitációs intézményi ellátás 85318-1 Átmeneti elhelyezést biztosító Szoc. tv. ellátások 85319-2 Egyéb szociális ellátás szállásnyújtással Szoc. tv. saját for saját for az á szolgált illetve m térítési saját for térítési saját for saját for térítési saját for saját for állami egyéb, s állami egyéb sa térítési d állami saját for térítési d állami saját for 85321-1 Bölcsődei ellátás Gyv. tv. térítési d állami 85322-2 Családi napközi, nappali felügyelet Gyv. tv. térítési d állami Száma Alaptevékenység Neve Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* Az ala (Ha elege fo felh
saját for 85323-3 Házi segítségnyújtás Ötv. térítési d állami 85324-4 Családsegítés Lásd a 75195-4. szakfeladatnál! Ötv., Szoc. tv. 85325-5 Szociális étkeztetés Ötv., Szoc. tv. térítési d állami saját for térítési d állami saját for 85326-6 Nappali szociális ellátás Lásd a 75195-4. Szoc. tv. térítési d szakfeladatnál! állami saját for 85327-7 Szociális foglalkoztatás Szoc. tv. térítési d és saját saját for 85328-8 Egyéb szociális és gyermekjóléti Szoc.és Kapcsol szolgáltatás Gyv. tv. 85331-1 Rendszeres szociális pénzbeli Ötv., állami ellátások Szoc. tv. saját for 85332-2 Rendszeres gyermekvédelmi Gyv. tv. állami pénzbeli ellátások saját for 85333-3 Munkanélküli ellátások Szoc. tv. állami 85334-4 Eseti pénzbeli szociális ellátások Ötv. Szoc. tv. állami saját for 85335-5 Eseti pénzbeli gyermekvédelmi Gv. tv. állami ellátások saját for 90111-6 Szennyvízelvezetés és kezelés szennyvíz elvezetés, szennyvíz tisztítás, Ötv. 2000. évi a tevéke csapadékvíz gyűjtése, LXIII elvezetése 90121-5 Településtisztasági szolgáltatás szennyvízrendszerhez nem tartozó csatornák, csatornarendszerek tisztítása, települési folyékony hulladék gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása Ötv. 2000. évi LXIII a tevéke
Száma Alaptevékenység Neve 90211-3 Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység 92181-5 Művelődési központok, házak tevékenysége Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása, elhelyezése, hasznosítása, lomtalanítás, közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítés Lásd a 75195-6. szakfeladatnál! Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály* Ötv. 2000. évi XLIII Ötv., 1997. évi CXI tv. Az ala (Ha elege fo felh a tevéke bérleti hasznos 92182-6 Közösségi színterek tevékenysége Lásd a 75195-6. a szakfeladatnál! kapcsola 92191-4 Vidámpark üzemeltetése üzemelt 92192-5 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység a tevék (bérleti 92312-7 Közművelődési könyvtári tevékenység Lásd a 75195-6. szakfeladatnál! Ötv. belépője könyvtá bevétele bevétele 92321-5 Múzeumi tevékenység Lásd a 75195-6. szakfeladatnál! a belé támogat 92331-4 Levéltári tevékenység Lásd a 75195-6. szakfeladatnál! 92341-3 Állat- és növénykerti tevékenység Lásd a 75195-6. szakfeladatnál! 92342-4 Védett természeti értékek gondozása, bemutatása Lásd a 75195-6. szakfeladatnál! saját for a tevéke (belépőj esetlege bevétele belépője támogat más, saj reklámd saját bev 92401-4 Sportintézmények, bérleti sportlétesítmények működtetése belépője 92404-7 Sportcélok és feladatok Ötv. pályázat Alaptevékenység Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő Az alaptevékenységre saját bev Az ala
Száma Neve 92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység 92602-9 Máshová nem sorolt sporttevékenység 93031-6 Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás tevékenység megnevezése Lásd a 75195-6. szakfeladatnál! vonatkozó jogszabály Ötv., 1999. évi XLIII (Ha elege fo felh pályázat saját bev pályázat saját bev szolgált 93091-0 Fürdő és strandszolgáltatás tisztasági fürdő, szauna, belépője gyógyfürdő, illemhely bevétele üzemeltetése 93092-1 Családi ünnepek szervezése a tevéke 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb a tevéke szolgáltatás más sajá
5. számú melléklet Vállalkozási, illetve egyéb feladatok ~ a rendelet 7. (3) bekezdéséhez ~ A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes felsorolása, a feladatok forrásai 1. Közhasznú társaságban való részvétel Az alábbi közhasznú társaság(oknak) tagja: A közhasznú társaság megnevezése, Bököny KHT. Sz.-Sz.-B. Megyei Szilárdhulladék Gazdálkodó Társaság Dél- Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Sz.-Sz.-B. Megyei Turisztikai Információs és Koordinációs Társaság Sz.-Sz.-B. Megyei Foglakoztatási és Környezetgazdálkodási Társaság 2. Gazdasági társaságban való részvétel A gazdasági társaság megnevezése, Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. (NYÍRSÉGVÍZ)
6. számú melléklet Tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek ~ a rendelet 8. (2) bekezdéséhez ~ Önszerveződő közösségek Megnevezése Bökönyi Fiatalok Öntevékeny Csoportja Polgárőrség Sportegyesület Tűzoltóság Székhelye Bököny Bököny Bököny Bököny
7. számú melléklet A települési képviselők névsora ~ a rendelet 61. -ához ~ A képviselő neve Piskolczi Géza Kovács Tibor Ács Lászlóné Bobikné Sándor Erzsébet Gyalog Imre Dr. Horváth József Dr. Komoróczy Péter Papp Csaba Dr. Papp László Pelles Brigitta Szűcsné Fekete Irén Taskó Miklós Képviselői minősége polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő Képviselő
8. számú melléklet A polgármester és az állandó bizottságok létszámai, a bizottságok feladata, hatásköre, átruházott feladatai ~ a rendelet 80. (2); 85. (3) bekezdéséhez ~ A polgármesterre átruházott feladatok: a.) Közlekedési és vízügyi igazgatás Gondoskodik a közúti forgalom rendjének kialakításáról, a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén. Legalább 5 évenként felülvizsgálta* a forgalmi rendet és szükség szerint gondoskodik módosításáról. b.) Egészségügyi igazgatás - Dönt az önkormányzati fenntartású intézményekhez történő felvételről. - Dönt az esetenkénti átmeneti segélyekről, a temetési segélyekről, valamint engedélyezi a köztemetést. - Dönt a jogosulatlanul igénybe vett juttatások megtérítéséről. - Az önkormányzat nevében munkaszerződéseket köt a közcélú foglalkoztatottakkal. d.) Pénzügyi igazgatás - Tájékoztatja a lakosságot a tárgy évi költségvetésről. e.) Egyéb igazgatási hatáskörök - szervezi és irányítja a polgári védelmi feladatok (tűzvédelem, katasztrófa védelem)ellátását. - a helyi önkormányzat intézményei és gazdasági társasága vezetői (igazgatói) vonatkozásában gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. - elbírálja a lakásfenntartási támogatási kérelmeket. A/ Az Ügyrendi és Településfejlesztési bizottság Az Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság létszáma 3 fő. Az Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköre: - megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, - közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, - vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ érvényesülését, - figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására), - ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból a végzett ellenőrzésről tájékoztatja a testületet évente egy alkalommal, - javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására. - a szakbizottságok szakmai állásfoglalása után törvényességi szempontból ellenőrzi és külön véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket. Közreműködik az SzMSz kidolgozásában. - folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletekben foglaltak hatályosulását. Szükség esetén kezdeményezi egyes rendeletek módosítását, esetleg új rendelet alkotását.
- jogi szempontból vizsgálja az önkormányzat működésével jelentkező észrevételeket, kifogásokat, illetve ezzel összefüggő véleményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. - előzetesen véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyek az önkormányzat szerveinek jogi természetű ügyeivel kapcsolatosak. - javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a polgármester bérfejlesztésére, a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának módosítására, valamint a polgármester és az alpolgármester(ek) jutalmazására. Gyakorolja a polgármesterrel szemben az egyéb munkáltatói jogokat. - figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzat működésével jelentkező hatósági tevékenységet. Javaslatot tesz egyes hatósági feladatok hatékonyabb végzésére. - véleményezi a polgármesteri hivatal létszámnövelésére irányuló jegyzői javaslatot. - vizsgálja és véleményezi az önkormányzati képviselők az összeférhetetlenségi (etikai) vonatkozású ügyeit. - lebonyolítja a képviselő-testület működésével, feladatai ellátásával összefüggő titkos szavazást. - vizsgálja és véleményezi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyeit. - dönt hatáskörébe utalt ügyekben. B/ Pénzügyi bizottság A pénzügyi bizottság létszáma 5 fő. A bizottság feladat- és hatásköre: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, - véleményt alkot a féléves beszámolóról, szóló előterjesztésről, - az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése - ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, - ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására, - részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben, - ellenőrzi a beruházások végrehajtását, - ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét, - az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet. - közreműködik az önkormányzat éves költségvetése koncepciójának, majd a költségvetés tervezetének (módosításának), valamint a zárszámadás összeállításában. - véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását, illetve az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket. - Dönt a lakástámogatási kérelmekről, és ezek támogatására fordítandó összeg felhasználásáról. C/ Igazgatási Bizottság Az Igazgatási bizottság létszáma 9 fő A bizottság feladat- és hatásköre: - a település szociális feladataival kapcsolatban
- részt vesz a szociális ellátást érintő éves és hosszú távú fejlesztési, felújítási, pénzügyi, költségvetési javaslatok kidolgozásában, - előkészíti a helyi szociális rendeletet, - véleményezi a szociális ágazatot érintő képviselő-testületi előterjesztéséket, - figyelemmel kíséri a település szociális ellátásának tevékenységét, előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti e feladatok ellátását segítő, képviselőtestületi hatáskörbe tartozó döntéseket; - felügyeli az Önkormányzat által fenntartott, szociális és családvédelmet, ellátó intézményeket, koordinálja tevékenységüket; - közreműködik az intézményi térítési díjak megállapításában. - véleményezi az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezéséhez, megbízásához benyújtott pályázatokat, vizsgálja a jogszabályi feltételeket. - megállapítja méltányossági ápolási díjra benyújtott kérelmeket. -az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó előterjesztéseket D/ Oktatási, Egészségügyi és Sport bizottság Az oktatási bizottság létszáma 7 fő. A bizottság feladat- és hatásköre: - ellátja az oktatási intézményekkel kapcsolatos - döntés előkészítési és átruházott hatáskörben egyes döntési, - véleményezési, - értékelési, - ellenőrzési, - igény felmérési feladatokat; - előkészíti az önkormányzati minőségirányítási program - előre tervezett felülvizsgálatát, illetve - javaslatot tesz az előre nem tervezett felülvizsgálat elvégzésére, - segíti az oktatási intézmények szervezeteinek működését; - figyelemmel kíséri az Önkormányzat oktatási és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében. - ellátja az egészségüggyel kapcsolatban - döntés előkészítési és átruházott hatáskörben egyes döntési, - véleményezési, - értékelési, - ellenőrzési, - igény felmérési feladatokat; - segíti az egészségügyi intézmények szervezeteinek működését; - figyelemmel kíséri az Önkormányzat egészségügyi intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében. - ellátja a sport tevékenységgel kapcsolatban - döntés előkészítési és átruházott hatáskörben egyes döntési, - véleményezési, - értékelési, - ellenőrzési, - igény felmérési feladatokat; - segíti a sport tevékenységek működését;
- figyelemmel kíséri az Önkormányzat sport tevékenységeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében. E/ Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság A vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság létszáma 3 fő A bizottság feladat- és hatásköre: - képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, - a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül, - a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: - a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, - a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás. A bizottságok saját maguk határozzák meg működésük részletes szabályait.
9. számú melléklet A polgármester fogadóórái ~ a rendelet 89. (3) bekezdéséhez ~ Napok Időpont Helyszín Hétfő 8 00 órától 12 00 óráig Polgármesteri Hivatal polgármesteri iroda Csütörtök 8 00 órától 12 00 óráig Polgármesteri Hivatal polgármesteri iroda
10. számú melléklet Az alpolgármester polgármester által átruházott feladata és hatásköre ~ a rendelet 90. (3) bekezdéséhez ~ Az átruházott feladat- és hatáskör Polgármestereknek rendezett továbbképzéseken való részvétel Pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása Testvértelepülésekkel való kapcsolattartás Korlátozások alkalomszerű alkalomszerű alkalomszerű
11. számú melléklet A szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere ~ a rendelet 96. (3) bekezdéséhez ~ Az önkormányzat végrehajtó szervének, a Polgármesteri Hivatalnak a szervezeti felépítése és működésének rendszere 1. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Szervezeti szint (1) A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztás (2) A konkrét vezetői beosztás megnevezése (3) Vezetői szint jegyző jegyző 2. A vezetői szinthez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám: Vezetői szinthez tartozó beosztás Jegyző (1 fő, teljes munkakör) Vezetőnek közvetlenül alárendelt munkakörök -Pénzügyi ügy. - Szociális ügy. - Adóügyi ügy. - Gyámügyi ügy. -Személyügyi ügy. - Ügykezelő - Takarító A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) 3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás) Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör, nem teljes munkakör 3. A Polgármesteri hivatal működési rendszere A Polgármesteri Hivatalt a jegyző irányítja, ő a legfelsőbb vezető. 4. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei A Polgármesteri Hivatalon belül külön szervezeti egységek, telephelyek nincsenek.
12. számú melléklet A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok ~ a rendelet 105. -ához ~ A bankszámlavezető pénzintézet neve és címe: Szabolcs Takarékszövetkezet 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 4. szám Bankszámla számok Bankszámla neve 68800020-11034940 Önkormányzat pénzforgalmi bankszámla 68800020-11034957 Magánszemélyek kommunális adója beszedési számla 68800020-11034964 Iparűzési adó beszedési számla 68800020-11035044 Gépjárműadó beszedési számla 68800020-11035020 Termőföld bérbeadásából származó jöv. besz. számla 68800020-11034971 Bírság beszedési számla 68800020-11034988 Késedelmi pótlék beszedési számla 68800020-11034995 Önkormányzat állami hozzájárulásért elk.számla 68800020-11035051 Egyáb ügyfél ált.meghat.célra elk.számla 68800020-11036894 Önkormányzatok részére idegen adó számla 68800020-11055028 Illetékbeszedési számla A bankszámlakezeléssel, bankszámla forgalom-bonyolítással kapcsolatos részletes helyi szabályokat külön belső szabályzat részletez
13. számú melléklet Költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat ~ a rendelet 106. (1) bekezdéséhez ~ I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok 1. Közös szabályok 1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni az önkormányzat költségvetési szervének gazdálkodási jogkör szerinti besorolását. 2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat. 2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok 1. A költségvetetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. 2. A számításokat a költségvetési szerv felépítésének megfelelően figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladatellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás stb.) kell elkészíteni. 3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni. 4. A szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. (A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat számát, tárgyát, ügyintézőjét és a határidőket. Az iratokat pl. 2007 évi tervezési dokumentumok szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.) 5. A normatív állami hozzájárulásokhoz szükséges (feladatmutatók és mutatószámok alapján történő) adatszolgáltatás valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért, a tervezési feladatok ellátásával megbízott személy tartozik felelősséggel. Az adatszolgáltatást a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért a szerv tervezési feladat ellátásával megbízott dolgozója (pénzügyi ügyintéző) tartozik felelősséggel. 3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok 1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni a féléves beszámoló elkészítésénél, a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint az éves költségvetési beszámolásnál. 2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2/2. pontja szerint kell elvégezni. 3. A szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. (A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat számát, tárgyát, ügyintézőjét és a határidőket. Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell eredeti vagy másolati példányban gyűjteni: pl. 2007. év I. féléves beszámolójának dokumentumai, 2007. év háromnegyedéves gazdálkodásáról szóló tájékoztatás dokumentumai, 2007. évi költségvetési beszámoló dokumentumai.) 4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a szerv beszámolási feladatok ellátásával megbízott dolgozója tartozik felelősséggel. (Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.) 5. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 149. (2) bekezdése értelmében a 13/1. számú mellékletben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja, - a 13/4. számú mellékletben kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó tartalmi és formai követelményei. II. A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei 1. A költségvetési koncepció elkészítése 1. A költségvetési koncepció összeállításakor figyelembe kell venni a szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően a szerv bevételeit, majd pedig ki kell alakítani a költségvetési koncepciót. 2. A költségvetési koncepció készítésekor a szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok alapján kell bemutatni. 3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.
4. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 13/2. számú mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni. 5. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat, a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerülteke, az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet. 6. A koncepció tartalmi követelményeit a 13/3. számú melléklet tartalmazza. 2. A költségvetési tervezés 1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. 2. A költségvetési terv javaslatot a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelettervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős. 3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét a 13/1. számú melléklet tartalmazza. 4. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról. 5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő két hét. III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai 1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás
1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott eredeti költségvetési rendeletből, illetve a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni. Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. 2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót az előirányzat-könyveléseket követően az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónapjával kell készíteni. 3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokat, a szerv belső információs igényét, valamint a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét. 4. A szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyiszámviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős. 5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a szerv féléves beszámolója elkészítéséről. 2. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás 1. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyedéves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani. 2. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, a tartalék felhasználásának, a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása. 3. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását. 4. A háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél. 3. Az éves költségvetési beszámolás 1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni. 2. A zárszámadást a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig kell felülvizsgálni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére; a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára; az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére; a számszaki beszámoló belső, valamint annak a szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára. 4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét a 13/1. számú melléklet tartalmazza. 5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés elkészíttetéséről. IV. Információszolgáltatás az államháztartásnak 1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 157. (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel. E szabályzat alapján azonban fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatnia kell a jogszabály szerint felelős személyeket. 2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket a 13/1. számú melléklet tartalmazza. V. A költségvetés végrehajtásának szabályai 1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyes előirányzatok felhasználásakor, valamint az egyes előirányzatok módosításakor. 2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve jelentősen megváltozott körülmények esetén újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet. 3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzat tartalmazza.
13/1. számú melléklet Belső számítási anyag szerkezete Szakfeladat száma és neve: 1. Bevételek szakfeladatok szerint Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét bevételi jogcím megadásával. A sorokat főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát. Főkönyvi számlaszá m További alábontás Konkrét jogcím, vagy megnevezés Számítási művelet, hivatkzás, utalás Összeg (Ft-ban) Főkönyvi számlaszám összesen: Szakfeladat száma és neve: 2. Kiadások szakfeladatok szerint Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét kiadási jogcím megadásával. A sorokat főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát. Főkönyvi számlaszá m További alábontás Konkrét jogcím, vagy megnevezés Számítási művelet, hivatkzás, utalás Összeg (Ft-ban) Főkönyvi számlaszám összesen: 3. A bevételek szakfeladatonkénti összesítés szerint Főkönyvi számlaszá m További alábontás Konkrét jogcím, vagy megnevezés Számítási művelet, hivatkzás, utalás Összeg (Ft-ban) Főkönyvi számlaszám összesen: 4. A kiadások szakfeladatonkénti összesítés szerint Főkönyvi számlaszá m További alábontás Konkrét jogcím, vagy megnevezés Számítási művelet, hivatkzás, utalás Összeg (Ft-ban) Főkönyvi számlaszám összesen:
13/2. számú melléklet Költségvetési koncepció tartalmi követelményei 1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat: Pl.: Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. -a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el. 2. A koncepció összeállításának sarokpontjai: A koncepció összeállítására az önkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével került sor. Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az önkormányzat költségvetésére: A költségvetési koncepció készítésének menete: 3. A... évi költségvetés bevételei és kiadásai: Költségvetés főösszege, költségvetési bevételek és kiadások címenként. A koncepció készítésének időpontjában meglévő adatok alapján a költségvetési rendelettervezet szerkezetének megfelelő adatok. 4. A... évi költségvetés egyensúlya: Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.
13/3. számú melléklet Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei Az éves beszámoló szöveges indoklására vonatkozó követelményrendszert az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervek beszámolással kapcsolatos feladatainak szabályzata tartalmazza. Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adatira épül. Tartalma: 1. Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék alakulása nőtt, vagy csökkent. 2. A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelése. Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb nemek közötti százalékos megoszlását.) A bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (Jelentős eltérés alatt az 50 %-ot, illetve a 300.000 forintot elérő eltérést kell érteni.) A bevételeknél külön ismertetni kell a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket. 3. A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelése. Az értékelés során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb nemek közötti százalékos megoszlását.) A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (Jelentős eltérés alatt az 50 %-ot, illetve a 300.000 forintot elérő eltérést kell érteni.) A kiadásoknál külön ismertetni kell a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat. 4. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést. Az értékelésnek ki kell térnie az adott feladattal kapcsolatos teljesítmény és feladatmutatókra, valamint a feladat minőségével kapcsolatos észrevételekre. A feladat értékelésnél célszerű, (ha lehet) a feladattal elért teljesítmény önköltségét is kiszámolni. Adott feladathoz kapcsolódva szükségszerű az adott szakirodalomnak megfelelően más hasonló feladatot is ellátó szervek adataival való összehasonlítás (teljesítmény, költségek, bevételek stb.). 5. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény: áttekinthetőség, kevés táblázat alkalmazása, a pontokba szedés, részletes tagolás.
13/4. számú melléklet A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személyek kijelölése A tervezési és beszámolási feladatok jogszabályok, valamint e szabályozás szerinti végrehajtására az alábbi személy(eke)t jelölöm ki: NÉV BEOSZTÁS FELADAT Fekete Beáta pénzügyi ügyintéző teljeskörű tervezési és beszámolási feladatok Marozsán Miklós pénzügyi ügyintéző teljeskörű tervezési és beszámolási feladatok Lakatos Sándorné adóügyi ügyintéző teljeskörű tervezési és beszámolási feladatok
14. számú melléklet A feladatellátás rendjének szabályzata ~ a rendelet 106. (2) bekezdéséhez ~ A szabályzat célja, hogy szabályozza a Polgármesteri Hivatal feladatellátásának költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásnak és dokumentumainak leírását. 1. Feltételrendszer 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak költségvetési bevételekre, költségvetési kiadásokra, illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladatellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz a költségvetési bevételeket növeli, nem változtatja, a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti; a költségvetési kiadásokat csökkenti, nem változtatja, a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. A bevétek és kiadások ütemezése nem változik, kedvezőbben alakul, kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. 3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300.000 forintot), akkor arról a képviselő-testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldalról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket. 2. Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan nem kötelező feladat mely aránytalan nagy költségvetési kiadással jár. (Az aránytalan nagy költségvetési
kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább öt, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok esetében gondoskodni kell az adott feladatellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének és/vagy az elért teljesítménynek. 5. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal költségvetése csak működési hitel felvételével kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell az alapfeladatokon kívüli önként vállalt feladatok csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. 6. Az ellátott feladatoknak harmonizálnia kell az önkormányzat gazdasági programjában foglaltakkal. 2/1. A feladatellátás folyamata 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat jellegétől függően a feladat ellátásának meghatározása a gazdasági programban, - a feladat ellátásának szabályozása alapító okiratban, SzMSz-ben, - a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladatellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet ha az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SzMSz-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s (ha van) a feladatmutatót. 2. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, a működéshez szükséges dologi kiadásokat, a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodniuk kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A
feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 3. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. 4. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás pénzügyi területén, módján (eszközein). 2/2. A feladatellátás kapcsolatrendszere 1. A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. 2. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. 3. A feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is. 4. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, elsősorban szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele stb.) 3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai 3/1. A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződnie, arról, hogy:
- adott jogcímen van -e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat-felhasználási ütemtervvel. 1. A kötelezettségvállalásokat amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 forintot nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ezekben az esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. 2. A kötelezettségvállalásokat amennyiben annak értéke eléri az 50.000 forintot írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen a szerződések, a megállapodások. 3. A kötelezettségvállalás egyéb szabályait, illetve az egyéb előirányzat felhasználáshoz kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön dokumentumban részletezi. 3/2. A több éves kihatású kötelezettségvállalások 1. Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át vagy a 300.000 forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet vagy határozat). 2. Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. 3/3. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. 3/4. A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.
15. számú melléklet A gazdasági szervezet felépítése és feladatai ~ a rendelet 106. (3) bekezdéséhez ~ Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.31.) Kormányrendelet 17. (4) bekezdése alapján a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének felépítését és feladatát SzMSz-ben kell rögzíteni. 1. A gazdasági szervezet megnevezése A gazdasági szervezet megnevezése: a Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézője. 2. A gazdasági szervezet fő feladatai A gazdasági szervezet ellátja a következő feladatokat: - tervezés, - előirányzat-felhasználás, - üzemeltetés, - fenntartás, - működtetés, - beruházás, - vagyonhasználat és hasznosítás, - munkaerő-gazdálkodás, - készpénzkezelés, - könyvvetetés, - beszámolás, - FEUVE kötelezettség teljesítése, - adatszolgáltatás. A gazdasági szervezet részletes feladatait, az egyes feladatok ellátásáért felelős személyeket az Ügyrendjében határozza meg.
16. számú melléklet A költségvetési ellenőrzés - a rendelet 115. -ához A FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok A szabálytalanságok kezelésének szabályzata Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Az önkormányzatnál, illetve a Polgármesteri Hivatalnál előforduló szabálytalanságok kezelésére figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása 1. Általános rész A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb. 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint
- a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság. 2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia belső utasítási rendszerének megfelelően arról, hogy a szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szerv működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza.
3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata. 3.2. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.3. Általános elvek A költségvetési szerv vezetőjének (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható. 3.4. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása.
3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha a szerv valamely nem vezető beosztású dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. A szerv vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé.
Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési szerv vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet).
4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell.
Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,
- vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e), - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni.
5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanake. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje A szerv vezetője köteles bevonni más személyeket is a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is. A szerv vezetője rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni. A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 7. A szabályzat hatálya A szabályzat a szabályzat aláírása napján lép hatályba.
A belső ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. (2) bekezdése alapján a szerv az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. A belső ellenőrzési kötelezettség A szerv köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített Belső ellenőrzési kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről az államháztartási törvényben meghatározottak szerint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét - a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak az irányadók. A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző személy - feladatainak maradéktalan ellátása érdekében - - az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez,
- kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. 3. Az ellátandó feladatok 3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat, az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani. 3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standard-ek, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
17. számú melléklet Az önkormányzat költségvetési szervei, gazdálkodási jogkör szerinti besorolása ~ a rendelet 117. (1) bekezdéséhez ~ 1. Az önkormányzat költségvetési szervei A költségvetési szerv megnevezése Polgármesteri Hivatal Általános Művelődési Központ Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Gazdálkodási jogköre önállóan gazdálkodó önállóan gazdálkodó részben önállóan gazdálkodó Kapcsolódása más intézményhez - - Polgármesteri Hivatal
18. számú melléklet Iratkezelésre vonatkozó helyi szabályok ~ a rendelet 117. (2) bekezdéséhez ~ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet 3. (2) bekezdése, 27. c) pontja, 52. (1) bekezdése, valamint 63. (1) bekezdés alapján az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 1. Az iratkezelés szervezeti rendje A Polgármesteri Hivatalban az iratkezelés a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik. Az iktatást az ügykezelő munkakörű személy munkaköri leírásban meghatározott feladatként végzi. A központi iratkezelés során a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik az iktatás. 1. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Iratkezelési szabályzat elkészítése Iratkezelési szabályzat jóváhagyásra való megküldése Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata Iratkezelési szabályzatban foglaltak végre-hajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között Jogszabályi hivatkozás 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 4. (3) 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 4. (3) 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 3. (2) 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 5. Feladatellátó/jogosult jegyző jegyző jegyző jegyző jegyző
Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés jogszabályban, illetve a hivatal iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti megszervezése Iratkezelés felügyelete az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, iratkezelési segédeszközök biztosítása (iratkezelési segédeszköz pl.: iktatókönyv) Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok Az iktatás jelen SzMSz dokumentumban meghatározott módon történő megszervezése Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről Bizottság kijelölése az iratselejtezésre Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása Az elektronikus iratkezeléssel kapcsolatos iktatási feladatokra való felkészülés, ennek során 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 6. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 7. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 8. (2) bek. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 16. (2) bek. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 54. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 64. (1) bek. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 64. (4) bek. 1995. évi LXVI. Törvény 9. (1) bek. g) pontja 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. 68. (1) bek. jegyző jegyző jegyző jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető jegyző jegyző jegyző jegyző
3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét a jegyző látja el. A jegyző tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének 2. bekezdésében meghatározott jogköreit a hivatalban dolgozó legmagasabb végzettséggel rendelkező ügyintéző személy gyakorolja. 4. A Polgármesteri Hivatalhoz érkezett küldemény felbontására jogosult személyek A Polgármesteri Hivatalhoz érkezett küldeményeket a minősített iratok kivételével a következő személyek jogosultak felbontani: - a központi iratkezelést felügyelő jegyző által az iratkezelési szabályzat mellékleteként csatolt iratfelbontásra felhatalmazott személy, - a központi iktatást végző személy, - névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá. 2. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SzMSz-ben, illetve az ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. 6. Iratkölcsönzés az irattárból A Polgármesteri Hivatal dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: - a hivatal dolgozói saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - a hivatal dolgozói nem a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez a jegyző jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - a jegyző bármely iratot kikölcsönözheti. A képviselő-testület tisztségviselői, valamint az önkormányzat bizottságának tagjai a feladatkörükhöz kapcsolódóan, a hatáskörgyakorláshoz kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratot.
19. számú melléklet Bököny Község Önkormányzat Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdése alapján az önkormányzat megalkotta /2007. (IV.01.) K.T. rendeletét Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz). Az SzMSz-ben a képviselő-testület az Ötv. 38. -ában meghatározott feladatok ellátására létrehozta a hivatalát és az alábbiak szerint határozta meg annak belső szervezetét, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét: I. A Polgármesteri Hivatal jogállása 1. A képviselő-testület hivatalának megnevezése A hivatal megnevezése: Bököny Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 4235 Bököny, Kossuth Lajos út 3. szám 2. A Polgármesteri Hivatal jogállása A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület végrehajtó szerve, helyi önkormányzati költségvetési szerv, önálló jogi személy. 3. A Polgármesteri Hivatal gazdálkodása: A Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket, beruházási kiadásokat az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg. 4. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését az SzMSz melléklete tartalmazza. 5. A Polgármesteri Hivatal jelzőszámai: Adószám: 15404321-2-15 Bankszámlaszám: Szabolcs Takarékszövetkezet 68800020-11034940 KSH-szám: 15404321-7511-321-15 Statisztikai kód: 1511299 Szakágazati besorolás: TEAOR 7511 Gazdálkodási törzsszám: 44321 Alapító okirat száma: 22/2003.(III.14.) Kt. határozata
6. A Polgármesteri Hivatal illetékessége és hatásköre Bököny Község közigazgatási területének egészére terjed ki. 7. A hivatal létszáma A Polgármesteri Hivatal létszáma 10 fő (egy jegyző, nyolc előadó, egy ügykezelő) 1. A Hivatal irányítása II. A Polgármesteri Hivatal irányítása, vezetése, működése A polgármester a képviselő-testület döntései szerint, illetve saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt. A polgármester a jegyző javaslatai figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésével, a döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban. A polgármester szintén a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, illetve módosítására. A polgármester irányítói jogkörében: - a jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a Hivatal önkormányzati munkához kapcsolódó döntés előkészítési, végrehajtási feladatait; - tájékozódik, illetve figyelemmel kíséri az önkormányzati munkához kapcsolódó hivatali tevékenység végrehajtását, - javaslatot tesz a teljesítménykövetelmények alapjául szolgáló teljesítménycélok meghatározására, - tájékozódik a Hivatal általános ügyintézési helyzetéről, minőségéről, - az egyes munkáltatói jogok esetében egyetértési jogot gyakorol a köztisztviselőkkel kapcsolatban (Pl.: kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, megbízás visszavonás, illetmény megállapítás, jutalmazás). 2. A Hivatal vezetése A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi a Hivatal munkáját. A jegyző a polgármester részvételével havonta, illetve adott feladat ellátásához kapcsolódóan (pl.: választás lebonyolítása, leltározási feladatok, stb.), szükség szerint értekezletet tart, meghatározza a munkavégzés fő irányait. A polgármester és a jegyző a Hivatal dolgozói részére a havi értekezlet mellett szükség szerint tart munkaértekezletet. A jegyzőt a pénzügyi főelőadó helyettesíti. A jegyző hivatal-vezetési feladatai: - a munkáltatói jogköröket gyakorolja, - megszervezi a Hivatal munkáját,
- egyes tevékenységek, feladatok vonatkozásában meghatározza az egyes személyek által ellátandó feladatok körét, határidejét, felelősöket, valamint a belső kontroll rendszert; - ellátja a köztisztviselők továbbképzésével kapcsolatos szervezési, irányítási feladatokat, gondoskodik a megfelelő szakmai jártasság biztosításához szükséges feltételek biztosításáról, - a hivatal működéséhez szükséges területekre vonatkozóan belső szabályzatokat, utasításokat ad ki, valamint rendszeresen karbantartja azokat, illetve ellenőrzi azok megtartását, - gondoskodik a munka megfelelő színvonalának biztosításáról, ennek érdekében a munkaköri leírásokat évente felülvizsgálja, meghatározza az adott évre vonatkozó teljesítmény-követelményeket, elvégzi a teljesítményértékelést. 3. A munkáltatói jogok gyakorlása 3.1. A jegyző feletti munkáltatói jogok gyakorlása A jegyzőt pályázat útján a képviselő-testület nevezi ki. A jegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 3.2. Köztisztviselők bele nem értve a jegyzőt feletti munkáltató jogok gyakorlása A köztisztviselőket a polgármester egyetértésével nyilvános pályázat útján a jegyző nevezi ki. A pályázati feltételek kialakításában a feladatkör szerint illetékes önkormányzati bizottság közreműködhet. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében. A polgármester egyetértése szükséges a kinevezéshez, a felmentéshez, a jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben. (A polgármester egyeztetését igénylő munkáltatói jogokat a 19/1. számú melléklet tartalmazza.) 4. Munkaköri leírások A Hivatal köztisztviselői a jegyző által meghatározott munkaköri leírás szerint látják el feladatukat. A munkaköri leírás összeállítása, folyamatos karbantartása a jegyző feladata. A munkaköri leírásban meghatározásra kerül az ellátandó feladatokon kívül a munkakörrel kapcsolatos felelősségi kör és ellenőrzési tevékenység. Az aktuális munkaköri leírásokat munkakörönként jelen Ügyrend 19/2. számú mellékleteként kell kezelni. 5. A Polgármesteri Hivatal működése 5.1. A munkarend A Hivatal dolgozóinak munkarendje
Hétfő: 7 30-16 00 óráig, Kedd: 7 30-16 00 óráig, Szerda: 7 30-16 00 óráig, Csütörtök: 7 30-16 00 óráig, Péntek: 7 30-13 30 óráig tart, amely magában foglalja a munkaközi szünetet is (időtartama: 30 perc). Túlmunka végzése esetén szabadidőt a jegyző engedélyezhet. 5.2. Az ügyfélfogadás rendje 3. A Hivatal ügyfélfogadási rendje: A hivatal ügyfélfogadási ideje a hétfői és csütörtöki napokon 8 00 16 00 óráig, a keddi és a pénteki napokon 8 00 12 00 óráig, szerdán a hivatal ügyfél mentes napot tart. Ügyfél főszabályként az ügyfélfogadási időn kívül a hivatal más irodahelyiségébe nem mehet be. Az ügyfelet az ügyfélszolgálatot ellátó (ügykezelő) csak akkor engedheti be, ha az ügyfél tárgyalásra, meghallgatásra a hivatalba idézve volt és az őt idéző köztisztviselő az ügyfelet személyesen kíséri az ügyintézés tényleges helyére. Amennyiben az ügyfél olyan ügyintézőt keres, aki nem tartózkodik az ügyfélszolgálaton és az ügyfélszolgálatot ellátó az ügy konkrét jellege miatt tájékoztatást, felvilágosítást az ügyfélnek nem tud adni, az ügyfélszolgálatot ellátó köteles az ügyfél által megjelölt köztisztviselőt az ügyfélhez hívni. 5.2.2. A polgármester ügyfélfogadási rendje az SzMSz-ben szabályozásra került. 5.2.3. A jegyző ügyfélfogadási rendje: A jegyző ügyfélfogadási rendje kedd és pénteki napokon 8 00 12 00 óráig. 5.2.4. Az ügyfélfogadás speciális szabályai A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor fogadni kell. Halaszthatatlan ügyekben (pl.: haláleset), amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munkaidővel. Ennek elbírálására a jegyző, illetve a szervezeti egység vezetője, illetve az érintett ügyintéző jogosult. 4. A helyettesítés szabályozása - A jegyzőt a hivatalban dolgozó legmagasabb végzettségű köztisztviselő helyettesíti. - Az ügyintézők a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. - Az ügyviteli dolgozó helyettesítését a jegyző határozza meg. 7. Ügyiratkezelés, ügyintézés A Hivatal ügyiratkezelésére vonatkozó szabályokat az Iratkezelési szabályzat határozza meg.
Az ügyintézés során az igazgatási jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni. 8. Kiadmányozási rend A Hivatal kiadmányozási rendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 9. A pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlása A Hivatal tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés szabályait a szerv gazdálkodási előírásait tartalmazó számviteli szabályzatgyűjtemény külön utasítás formájában tartalmazza. 10. A Hivatal és a Képviselő-testület kapcsolata A Polgármesteri Hivatal képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A Hivatalnak gondoskodni kell a képviselő-testületi ülések meghívóinak, előterjesztéseinek, jegyzőkönyveinek elkészítéséről, valamint a döntések végrehajtásáról. Az előterjesztések elkésztési, illetve döntés-előkészítési munkáiban a jegyző utasítása alapján a Polgármesteri Hivatal valamennyi dolgozója köteles közreműködni. A testületi előterjesztések előadója a polgármester, illetve a jegyző. 11. A köztisztviselők szakmai képzése A Hivatal köztisztviselőinek szakmai képzését a jegyző szervezi és ellenőrzi. 12. Bélyegzők A hivatalos bélyegző szükséglet felméréséről, majd igény esetén a megrendeléséről a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevő nyilatkozatot ír alá. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A jegyző köteles az elvesztés körülményeit megvizsgálni. Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé váló bélyegzőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni. Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles.
A jegyzőnek gondoskodnia kell arról, hogy a hivatalos bélyegzők megfeleljenek a szerv hivatalos adataival (név, székhely stb.). 13. Kulcsok Az egyes épületek, helyiségek, egyéb zárható eszközök kulccsal történő zárásának szükségessége alapján a kulcsszükségletet a jegyző határozza meg. A kulcsokat a kulcskezelők a kulcsnyilvántartás alapján kezelhetik. A kulcskezelést a kulcskezelésre vonatkozó belső szabályozás szerint kell végezni. 14. A köztisztviselők jogállása, munkavégzése, jutalmazása és egyéb juttatásai A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek jogállásáról, munkavégzéséről, jutalmazásáról és egyéb juttatásairól önkormányzati rendelet rendelkezik. A rendelet figyelembevételével a jegyző a területre vonatkozóan külön belső szabályzatot ad ki. III. A Polgármesteri Hivatal feladatai A Polgármesteri Hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző határozza meg. A Hivatal feladata általánosan: - a képviselő-testület és a bizottságok működésével, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységével kapcsolatos meghatározott feladatok ellátása, - a helyi képviselők és az országgyűlési képviselők munkájának segítése, - a társadalmi szervekkel, társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel való együttműködés. A Hivatal feladatellátása során az egyes tevékenységeket a köztisztviselők a munkaköri leírásuk alapján végzik. A csoportvezetők feladatai: A hivatal által ellátandó, jogszabályok alapján meghatározott főbb feladat- és hatáskör csoportokat a 19/3. számú melléklet tartalmazza. IV. Kiadmányozás A Hivatal kiadmányozási rendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 1. Hatályba lépés V. Záró rendelkezések
A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje 2007. április 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a kérdést szabályozó korábbi intézkedések hatályukat vesztik. 2. Az ügyrend megismertetése, naprakészsége A jegyző köteles gondoskodni az Ügyrend naprakész állapotáról és arról, hogy az Ügyrendet megismerjék a Hivatal köztisztviselői. 3. A jegyző által elkészítendő belső szabályok A jegyző köteles elkészíteni különösen a következő belső szabályzatokat, utasításokat: - iratkezelési szabályzat, - informatikai szabályzat, - tűzvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat, - pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok,
19/1. számú melléklet A polgármester egyetértési joga tartalmának meghatározásáról a munkáltatói jogok tekintetében A polgármester az egyes, jegyző által gyakorolt munkáltatói jogok vonatkozásában az egyetértési jogát a következők szerint kívánja gyakorolni: A joggyakorlás köre kinevezés felmentés jutalmazás A joggyakorlással érintettek minden köztisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott minden köztisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott minden köztisztviselő, ügykezelő és fizikai alkalmazott
19/2. számú melléklet Munkaköri leírások Az aktuális munkaköri leírások a jegyző által külön csatolva.
19/3. számú melléklet Feladat- és hatáskör csoportok A Polgármesteri Hivatal köteles ellátni különösen a következő feladat- és hatáskör csoportokat: - Önkormányzati működéshez kapcsolódó, a polgármester irányítási jogkörében meghatározott feladat-és hatáskörök, valamint az SzMSz szerint a hivatal által ellátott feladatok, - Nemzeti és etnikai kisebbségek, - Népszavazás, népi kezdeményezés, - Választások, - Társulások, kistérségek, - Építésügyi feladatok, Területszervezés, területrendezés, településfejlesztés, földrajzi elnevezés, - Környezetvédelem, természetvédelem, - zaj- és rezgésvédelem, - Levegőtisztaság védelem, - Hulladékgazdálkodás, - Kisajátítás, - Közterületi rend és tisztaság védelme, - Növényvédelmi, növényegészségügyi feladatok, - Állatvédelmi, állategészségügyi feladatok; méhekkel, veszélyes állatokkal, ebekkel kapcsolatos feladatok, halászati jog, - Közérdekű védekezés, - Vadászat, - Vízügy, - Idegenforgalom, turisztika, - Kereskedelem, vendéglátás, - Vásár- és piactartás, - Vállalkozás, - Telepengedélyezés, - Szabálysértés, - Közvilágítás, - Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, - Tűzvédelem, - Munkavédelem, - Egészségügyi ellátás, - Szociális ellátás (pénzbeli szociális ellátás, természetbeni szociális ellátás, szociális intézmények), - Mozgáskorlátozottak, - Gyermekvédelmi ellátás (pénzbeli gyermekvédelmi ellátás, gyermekjóléti ellátások, gyermekvédelmi intézmények), - Ifjúságvédelem, - Gyámügy, - Hagyaték, - Közművelődés, közgyűjtemény, művészeti, kulturális feladatok, - Sport, - Közlekedés, személyszállítás,
- Állampolgárság, - Menekültek, - Külföldiek bevándorlása, tartózkodása, - Anyakönyvezés, - Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása - Útlevél, - Rendőrség, - Gazdálkodás, - Költségvetési tervezés, - Beszámolás, - Előirányzat-gazdálkodás, - Napi gazdálkodási feladatok, - Házipénztár és bankszámlapénz kezelés, - Gazdasági program, - Költségvetési koncepció, - Információ-szolgáltatás a központi költségvetésbe, - Leltározás, selejtezés, bizonylatkezelés, - Gazdálkodás a vagyonnal, - Közbeszerzés, - Adózási feladatok (helyi adók, talajterhelési díj, adók módjára kezelendő köztartozások, termőföld bérbeadásából származó SZJA, adóellenőrzés, adóvégrehajtás), - Ellenőrzés (belső ellenőrzés, FEUVE rendszer működtetése, Belső ellenőrzési kézikönyv, felügyelt szervek ellenőrzése), - Iratkezelés, - Adatvédelem, közérdekű adatok, - Munkaügyi, személyzeti feladatok, - Közérdekű bejelentés, talált dolgok, - Lobogózás.
-34 3./ Közterületek tisztántartásáról és a telepűlési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása. Előadó. Piskolczi Géza polgármester Dr. Horváth József képviselő: A Pénzügyi Bizottság támogatta a rendelet tervezetben szereplő 4 %-os szemétszállítási díj emelését. A rendelet tervezetet elfogadásra javasolta a bizottság. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellen szavazat nélkül az alábbi rendeletet alkotta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 6/2007. (IV. 1.) r e n d e l e t e a közterületek tisztántartásáról és a telepűlési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. -ában kapott felhatalmazás alapján megalkotott 6/2004. (II. 24.) Kt. rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.. A rendelet mellékletében meghatározott szolgáltatási díj az alábbiak alapján módosúl: 1. számú melléklet: Az egységnyi közszolgáltatási díjtételek a választható gyűjtőedények szerint 2007. április l-től 2008. március 31-ig terjedő időszakra: A természetes és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet közszolgáltatási díjtétele magába foglalja a begyűjtés, a szállítás, az elhelyezés és ártalmatlanítás díját, valamint az évi 2 (két) alkalommal elvégzett lomtalanítás költségeit ÁFA nélkül: 2006. év 5 %-os Áfa Kért díj Ajánlott emelés után 27,5 % 11,4 % 60 l gy.e. 74 ft/ürítés 77 ft/ürítés 96 ft/ürítés 86,4 ft./ürítés 80 l gy.e. 99 ft/ürítés 103 ft/ürítés 127 ft/ürítés 115,20 ft 120 l gy.e. 137 ft/ürítés 143 ft/ürítés 182 ft/ürítés 159,60 ft/ Konténer 5386 ft/ürítés 5616 ft/ürítés 8100 ft/ürítés 6256,80 ft/
- 35 - Szállítás napja és útvonala, kezdési időpontja A szilárdhulladék begyűjtése és szállítása minden héten hétfői munkanapokon történik. A begyűjtés és szállítás reggel 6 órakor kezdődik és késő délutánig tart. Amennyiben a hétfői nap nem munkanap, úgy az azt követő első munkanapon történik a hulladék begyűjtése és elszállítása. 2.. (1) A rendelet a kihírdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet kihírdetéséről a jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben meghatározott módon. 4./ Tájékoztató a település egészségügyi alapellátásának helyzetéről, a lakosság egészségügyi állapotáról. Előadó: Háziorvosok, védőnő Szűcsné Fekete Irén: Az Igazgatási Bizottság elfogadásra javasolta a tájékoztatást. Dr. Komoróczy Péter: Az Egészségügyi Oktatási és Sportbizottság tárgyalta a tájékoztatót. Elfogadásra javasolta. Sallai Irén védőnő: A Polgármester Úrral tárgyalt arról, hogy a községben tegyék lehetővé egy rákszűrést, egy nőgyógyász két nap végezné a szűrést, ami 70 ezer ft-ba kerül. Polgármester Úr tárgyalt az orvossal. Kéri a képviselő-testületet hogy járuljon hozzá ezen összeg kifizetéséhez, mert nagyon sokan nem mennek be Nyíregyházára szűrésre, itt helyben viszont elmennek. A képviselő-testület 12 igenszavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/2007. ( III. 29.) h a t á r o z a t a 1. a település egészségügyi alapellátásának helyzetéről, a lakosság egészségügyi állapotáról szóló tájékoztatót elfogadta. 2. Az egészségügyi szűrővizsgálat költsége biztosításához hozzájárul.
- 36 5./ Barota Mihály Általános Művelődési Központ Minőségirányítási Programjának felülvizsgálata. Előadó: Vastag György ÁMK. Igazgatója Dr. Komoróczy Péter képviselő: Alaposan kidolgozott az előterjesztés, elég magas elvárások vannak a pedagógusok felé. Véleménye szerint nehéz lesz betartani. Az Egészségügyi Oktatási és Sportbizottság tárgyalta az előterjesztést, elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. A Képviselő-testület 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2007. (III. 29.) h a t á r o z a t a a Barota Mihály Általános Művelődési Központ Minőségirányítási Programját felülvizsgálta, azt elfogadta. 6./ E g y e b e k: a./ Iskola bővítésére pályázat benyújtása Előadó: Piskolczi Géza polgármester Polgármester elmondta, hogy az iskola tetőtér beépítésére ismételten lehetőség van pályázat benyújtására, melyhez szükséges a képviselő-testület határozatára. A Képviselő-testület vita és hozzászólás nélkül 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2007. (III. 29.) h a t á r o z a t a 1./ Benyújtja a HÖF CÉDE által ki írt Iskola bővítése tetőtér beépítéssel, nyílászárók cseréje, tornaterem felújítása című pályázatát.
- 37-2./ A pályázat tárgya a telepűlésen működő Iskola bővítése, felújítása tetőtér beépítéssel, nyílászárók cseréjével és a tornaterem felújításával. 3./ A fent említett cél megvalósítására a pályázati beruházás össz költségvetése 62.153.818 ft. melyből a pályázati feltételek figyelembe vételével Bököny Község Önkormányzatának 12.430.764 ft saját forrást kell biztosítani sikeres pályázat esetén 4./ Bököny Község Önkormányzata a pályázatban szereplő önerőt az elfogadott 2/2007. (II. 15.) költségvetési rendelet 5. -ában meghatározott 8., 8.1. számú mellékletek alapján a 2007. évi költségvetéséből kívánja megoldani. B e j e l e n t é s e k: Piskolczi Géza polgármester: Utcanevek megváltoztatása tárgyában kéri a képviselők segitségét. Több utca nevének változtatása időszerü lenne. Várja a javaslatokat a képviselők részéről. A lakosság véleményét is ki kell kérni, javaslatokat is tehetnek az új névre. Dr. Papp László képviselő: Korábban már javasolta öt utca nevének megváltoztatását, mint a Sallai, Ságvári, Makarenkó, Zalka Máté, Felszabadulás. A rendszerváltozás óta eltelt 16 év és még mindig élnek ezek a nevek. Dr. Komoróczy Péter képviselő: A lakosság részéről kifogásolják a halottszállítás díját. Nagyon drága 200 méter távolságra is 20 ezer ft-ot kell fizetni. A legolcsóbb temetés is 170.000 ft-ba kerül. Nem tudja mindenki megfizetni. Másik felvetése, hogy tudomása szerint több képviselő rendelkezik internet hozzáféréssel, a testületi ülés anyagát meg lehetne küldeni interneten, egyszerübb lenne mint papíron. Ha lehet akkor részéről ezt kérné. Szűcsné Fekete Irén képviselő: Bököny honlapja egy évvel le van maradva. Nem tudja hogy kinek a feladata a karbantartás, de ha már rendelkezünk honlappal, akkor naprakészen kell tartani. Nagyon sok a községben a lakatlan porta, ami elhanyagolt, gondozatlan, rontja a falu képét. Kéri a Jegyző urat, hogy intézkedjen a tulajdonosok felé, a karbantartás ügyében. Dr. Papp László képviselő: Felhívja a polgármester, jegyző figyelmét, hogy a KHT. Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása lejárt. Van egy Telepűlésfejlesztési Közalapítvány, ami nem tölti be célját, csak a gond van vele, mert van számlavezetési díj, könyvvizsgáló, stb. Javaslata hogy meg kell szüntetni, annál is inkább mivel az ÁMK-nak is van egy hasonló jelleggel működő alapítványa. Az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati lakások kihasználatlanok. Tudomása szerint a lakók azért költöznek ki, mert magas a lakbér. Változtatni kellene.
- 38 - Dr. Horváth József képviselő: Szálku Tibor kérését tolmácsolja, aki panaszolta hogy a hivatal járművei nem tankolnak nála, hanem kannákban elhozzák az üzemanyagot más telepűlésről, holott ő ide adózik. Személyes, vagy gazdasági okai vannak? Kovács Tibor képviselő: -A görögkatolikus egyház 2006-ban megkapta a 2007-re tervezett 200.000 ft. támogatást. A költségvetésben nem látta a római katolikus és a református egyház támogatását betervezve. A kommunális adót már 4 éve nem emelte az önkormányzat, az árak mindig emelkednek, el kellene ezen is gondolkodni. Mivel több szolgálati lakás van üresen, javaslata hogy a József Attila utcai iskola melletti szolgálati lakást át lehetne alakítani tanteremmé. Szép lett volna a március 15-i koszorúzás, csak a helyet kell egy kicsit rendbehozni. Felhívja a figyelmet a külterületi szemét eltakarítására, mert siralmas képet mutat a határ. Kérdése, hogy áll az átvilágítással kapcsolatos intézkedés? Történt-e intézkedés arra, hogy a nem képviselő bizottsági tagoknak is vagyonnyilatkozatot kell tenni? Gyalog Imre képviselő: Polgárőrként éjjel jár a község területén, felháborító az áramlopás, tenni kell ellene valamit. Múlt év tavaszára volt igérve a kábel tv. bevezetése, történt-e valami intézkedés? Piskolczi Géza polgármester: Válaszolt a bejelentésekre. Több napirend nem volt, polgármester az űlést bezárta. Kmft. Piskolczi Géza sk. polgármester Gulyás József sk. jegyző Dr. Horváth József sk. Taskó Miklós sk. jegyzőkönyv hitelesítők