KOTRA KÁROLY KRESZ könyv személygépkocsi-vezetők részére centrifugális erő 2004 KOTR A KFT.
KOTRA K ÁROLY KRESZ könyv személygépkocsi-vezetők részére KOTRA Kft. Püspökladány 2004
I. KÖZLEK EDÉSI ISMERETEK
RÉSZLET A KÖNYVBŐL
KÖZÚTI JELZÉSEK 10. ábra 11. ábra 6. kép 1.2. Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Két csoportba oszthatók: a kereszteződésben és útszűkületben szabályozó táblák. A kereszteződésben szabályozó táblák, alakjukat tekintve teljesen eltérőek minden más jelzőtáblától, így hátulról minden esetben felismerhetők. Az Elsőbbségadás kötelező jelzőtábla (10. ábra) azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére (4. kép). Kiegészülhet a tábla az útburkolatra felfestett keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonallal is, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel ha a megállást az elsőbbség megadása szükségessé teszi meg kell állni. Az elsőbbségadási kötelezettségre a vonal előtt lévő háromszög alakú útburkolati jel is felhívhatja a figyelmet. 5. kép 4. kép Az Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla (11. ábra) azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkol ló) úton érkező jármű részére (5. kép). Azt a helyet, ahol meg kell állni, az útburkolatra festett folytonos vonal és STOP felirat jelzi. Ha a kötelező meg állás helyét jelző vonalnál a felirat nincs felfestve vagy valamilyen oknál fogva nem látható (pl. kopott, hóval fedett), akkor nem a táblánál kell megállni, hanem az útkereszteződésbe való behaladás előtt olyan helyen, ahonnan az útkereszteződés az elsőbbséggel rendelkező járművek forgalmának akadályozása nélkül belátható. Ha ezt a jelzőtáblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt ilyen útburkolati jel hiányában a jelzőtábla előtt kell megállni, és továbbhaladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik (6. kép). Ez a jelzőtábla mindenütt, ahol elhelyezték, arra kötelezi a vezetőt, hogy a forgalomirányítás esetét kivéve megállással teljesítse elsőbbségadási kötelezettségét. KÖZÚTI JELZÉSEK 29
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Az útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségadási kötelezettséget az útkereszteződés teljes területére kell érteni az út egyik szélétől a másik széléig. Az Elsőbbségadás kötelező illetve az Állj! Elsőbbségadás kötelező táblák között az elsőbbség jogi tartalmát tekintve nincs különbség. Az Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla esetén az elsőbbségadás módjában van annyi különbség, hogy ennél a táblánál a kötelező megállás helyét jelző vonalnál, vagy az útkereszteződés előtt minden esetben meg kell állni, függetlenül attól, hogy a védett úton közlekedik-e elsőbbséggel rendelkező jármű vagy sem. Mindkét elsőbbséget szabályozó jelzőtábla alatt elhelyezhetők kiegészítő táblák. Ha a kiegészítő táblán az útkereszteződés alaprajzi vázlatát tüntették fel (12., 13. ábra), az ezen vastag vonallal jelzett úton érkező jármű részére kell az elsőbbséget megadni. Ha a kiegészítő táblán (14. ábra) kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni. Ha az Elsőbbségadás kötelező tábla alatt távolságot feltüntető kiegészítő tábla van (15. ábra), ez az Elsőbbségadás kötelező, ha a távolságra utaló feliraton kívül a STOP szó is szerepel (16. ábra), ez az Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla előjelzésére szolgál. 12. ábra 13. ábra 14. ábra Útszűkületben vagy olyan helyen, ahol az úttest javítási, építési vagy egyéb okok miatt belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, a kétirányú forgalom biztonságos irányítására a következő jelzőtáblákat helyezhetik el: 15. ábra 16. ábra KÖZÚTI JELZÉSEK 7. kép Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben (18. ábra). E tábla jelzése arra utal, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben (8. kép). 17. ábra 18. ábra A szembejövő forgalom elsőbbsége (17. ábra). Ez a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére (7. kép). 8. kép 30
RÉSZLET A KÖNYVBŐL
KÖZLEKEDÉS Jobbról is ki szabad kerülni a figyelmeztető jelzést használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti. Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll, és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetve az úttestre történik, meg kell állni, és továbbhaladni csak a villamos elindulása után szabad. Akadály kikerülésére a bal oldal még záróvonal átlépésével is igénybe vehető, azonban a be nem látható úton ez csak fokozott óvatossággal és szükség esetén irányító személy közreműködésével tehető meg. 3.8. Kitérés útszűkület 3.8.1. A kitérés A Kitérés a szemből érkező járművek elhaladási szabálya. Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni (248. ábra). Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni, és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez - a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehető (249. ábra). 249. ábra Kölcsönös irányváltoztatás esetében az a jármű haladhat tovább elsőként, amelyik nyilvánvalóan előbb érkezett az útszűkülethez. Megközelítően egyszerre érkezés esetén az udvariasság alapján kell eldönteniük az áthaladás sorrendjét. A villamos elsőkénti továbbhaladását ilyen esetben is lehetővé kell tenni (251. ábra). 248. ábra 3.8.2. Útszűkület Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül általában annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni (a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, ill. a szükséghez képest megállással kö teles biztosítani), (250. ábra). 250. ábra KÖZLEKEDÉS 81
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Amennyiben az egymással szemben haladó járművek közül az egyik kikerülést, a másik előzést akar végrehajtani, a forgalom folyamatossága érdekében elsőként a kikerülést indokolt lehetővé tenni (252. ábra). 251. ábra 252. ábra 3.9. Párhuzamos közlekedés Az olyan úttest, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van függetlenül attól, hogy a forgalmi sávokat útburkolati jellel jelölték-e vagy sem párhuzamos közlekedésre alkalmas (90., 91 kép). 90. kép KÖZLEKEDÉS 91. kép Ebből a szempontból közömbös, hogy az azonos irányú forgalom számára a két vagy több forgalmi sáv egyirányú forgalmi úton, körforgalomban vagy osztott pályás út úttestén áll-e rendelkezésre. Párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni: az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, az útburkolati jellel kijelölt kanyarodósávot, a kerékpársávot, a villamospályát, ha nincs forgalmi sávként megjelölve. 82
RÉSZLET A KÖNYVBŐL
5. Egyéb közlekedési szabályok 5.1. Megfordulás, hátramenet EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné rövid ideig akadályozza. Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenet végzéséhez a járművezetőnek kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről gondoskodni. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet, és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen. Az úttesten hátramenetet végző járműnek elsőbbsége van az elinduló, ill. az úttest forgalmába bekapcsolódó járművekkel szemben. Megfordulást végző járművek közül azzal a járművel végezhető elsőként ez a művelet, amelyik járművel azt nyilvánvalóan előbb megkezdték. Ugyanez a szabály érvényes a hátramenetet végző járművek egymás közötti helyzetében is. Tilos megfordulni, illetve hátramenetet végezni: autópályán, autóúton, egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban. A hátrameneti tilalom alól kivétel az egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet (285. ábra). A megfordulást ezenkívül tilthatja még: az úton: a Megfordulni tilos jelzőtábla, a Záróvonal útburkolati jel az útkereszteződésben: a Balra kanyarodni tilos jelzőtábla, a Kötelező haladási irány jelzőtábla, ha 285. ábra a megfordulást nem jelöli, az Előjelző nyíl, amely az úttestre van felfestve, ha a megfordulást nem jelöli. 5.2. Vasúti átjáró A vasúti átjárót járművel megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen belül legfeljebb 30 km/h-ra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladnia. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 99
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK A vasúti átjárón 5 km/h átlagsebességnél lassabban nem szabad áthaladni (286. ábra). Vasúti átjáróra való ráhajtás előtt meg kell győződni arról is, hogy az azon való késedelem nélküli és folyamatos áthaladás feltételei megvannak-e. Nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet (117. kép). EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 117. kép a) Fénysorompó A vasúti jármű közeledését, áthaladását két egymás mellett lévő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogó fehér fényt ad, amely a működőképességét jelenti, és a fentiek szerinti továbbhaladást engedélyezi (118. kép). Üzemzavar esetén sem a piros, sem a fehér fény nem világít. 286. ábra A vasúti átjárón történő áthaladást biztosíthatja: fénysorompó, félsorompó, teljes sorompó, jelzőőr, Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla, és van biztosítás nélküli is. 118. kép b) Félsorompó A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát sorompórúddal lezárja. A félsorompó rúdján piros-fehér fényvisszaverő van. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik (119. kép). 119. kép Üzemzavar esetén a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van, illetve a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít (120. kép). c) Teljes sorompó A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, ill. az úttestet teljes szélességében piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. Sorompórúdján piros fényvisszaverő, ill. piros fényt adó lámpa van (121. kép). A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely 120. kép a sorompó lezárásának megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi, 100
EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK a sorompó lezárásának megkezdését, valamint záródását és zárva tartását, a teljes felnyitásig, két egymás mellett lévő felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Üzemzavar esetén a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. A vasúti átjárót biztosító berendezések üzemzavara esetén a járművel a vasúti átjáróba való behajtás előtt meg kell állni, körül kell 121. kép tekinteni jobbra és balra a vasúti pályatestre. Amennyiben vasúti jármű közeledését észleljük, továbbhaladni tilos. Ha vasúti jármű nem közeledik, áthaladhatunk a vasúti átjárón. Sűrű ködben, korlátozott látási viszonyok között a megállást követően járművünk ablakán kihallgatva is meggyőződhetünk a vasúti jármű közeledéséről. Vagyis minden körülmény között, minden módon meg kell győződnünk a biztonságos áthaladásról (287. ábra). 287. ábra d) Jelzőőr A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt a vasúti jelzőőr jelzőtárcsával vagy feltartott, ill. a vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett piros fényű lámpával ad megállj jelzést (122. kép). e) Állj! Elsőbbségadás kötelező táblával biztosított vasúti átjáró A megállás helyét jelző vonal előtt, ennek hiányában a tábla előtt kell megállni (123. kép). Továbbhaladni abban az esetben sza- 122. kép bad, ha a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. f) Biztosítás nélküli vasúti átjáró Biztosítás nélküli vasúti átjáróra ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és legalább 5 km/órás átlagsebességgel folyamatosan át lehet haladni (124. kép). 123. kép 124. kép EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 101
KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Vasúti átjáróban tilos: megállni (forgalmi okból is), megfordulni (288. ábra), hátramenetet végezni (289. ábra), előzni (290. ábra). 288. ábra EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 289. ábra Az előzési tilalom alól kivétel: gépjárművel megelőzhető az egy nyomon haladó jármű. Ha vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője 290. ábra azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen. 102
II. A GÉPKOCSIV EZETÉS EL MÉLETE
RÉSZLET A KÖNYVBŐL
A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI 1. A gépkocsivezetés emberi tényezői A gépjármű vezetése során nem elegendő a közlekedési szabályok ismerete, elengedhetetlenül fontos az is, hogy a jármű vezetője minden pillanatban ura legyen járművének. Ehhez szükséges a gépkocsi kezelőszerveinek pontos ismerete, működtetési módja és a megfelelő döntéshozatal az adott szituációnak megfelelően. Nem lehet típushelyzetekre típusműveleteket végezni, hisz soha nincs két ugyanolyan szituáció, még ha hasonlítanak is egymásra. Ezért fontos az állandó odafigyelés és gondolkodás, lehetőleg előre látva az eseményeket, még mielőtt abba belekerülünk, hogy legyen időnk a felkészülésre. Ahhoz, hogy ez ténylegesen létrejöjjön, minden embernek önmagában ki kell alakítani a közlekedési gondolkodást, ehhez nyújt segítséget a következő fejezet. 1.1. A közlekedési gondolkodás kialakítása, érzékszervek A járművezetés során folyamatosan külső és belső információk felvételét végzi a gép- kocsivezető az érzékszervein keresztül, melyek eljutnak az agyba, ahol az eddig végzett cselekvések megváltoztatására az agysejtek feldolgoz zák ezeket az információkat. A folyamat látás tehát: érzékelés, mérlegelés, döntés, cselekvés. szaglás Érzékelés: az emberi test különböző része in megtalálható érzékszervek, melyek a külső ingereket felfogják, és a megfelelő idegpá- hallás, egyensúly lyán az agyba továbbítják (1. kép). A jármű vezetése szempontjából a legfontosabbak a szem, a fül, az orr, a bőr. tapintás 1.1.1. A szem 1. kép A közlekedés során a külső információk 90%-a látás útján jut el hozzánk. Ezért a legfontosabb érzékelési mód, melynek már a részleges hiánya is súlyos következményekkel jár. Meg kell tanulnunk a szemünket megfelelő módon használni a közlekedési látás kialakításához. Minden szem rendelkezik egy bizonyos látótérrel, amely a vízszintes síkban kb. 180, függőleges síkban kb. 150. E széles tartományban nem mindenütt képes a szem a tökéletes látásra. Az éleslátás mezeje az, ahol tisztán látszanak a tárgyak kontúrjai és színei. A perifériás látómezőben a tárgyak csak elmosottan, színei halványan vagy egyáltalán nem érzékelhetők (2. kép). 2. kép tapintás A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI 131
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI Ebben a tartományban az erős fények sem annyira zavarók, mint az éleslátás mezejében. Az éleslátás mezejének fokban meghatározott mértéke 50 70, amely egy tárgy konkrét nézésekor vagy a járművünk sebességének növekedésével csökkenhet. Amenynyiben szemünk a perifériás látómezőben változást vagy rendellenességet érzékel, nézzünk oda, így egyértelművé válik a látott kép. Mind az éleslátás, mind a perifériás látómezőben kialakulhatnak holtterek, amelyekbe nem látunk be. Járművet vezetve a tetőtartó oszlop vagy a mellettünk elhelyezkedő utas is akadályozhat a kilátásban. Ezért magunknak kell a fejünket előrehajtva vagy jobbra-balra forgatva a holttér mögé betekinteni (3. kép)! A távolban lévő tárgyak távolságának és sebességének becslése egy rendkívül összetett 3. kép folyamat eredménye, amelyhez még egy bizonyos idő eltelte is szükséges. A szemből érkező járművek közeledését elsősorban a mi közvetlen környezetünkhöz viszonyítva a jármű növekedéséből érzékeljük. Minél gyorsabban közeledik felénk, annál jobban növekszik környezetünkhöz viszonyítva. A nagyobb méretű járművet közelibbnek, a kisebb járművet távolibbnak érzékeljük. Például éjszaka kerékpárost utolérve, mivel egészen kicsi a lámpájának fényátvilágító felülete, távolibbnak tűnik, mint egy gépkocsi nagyobb méretű hátsó lámpája. E távolság és sebességbecslést segítik még a szemtengely elmozdulását érzékelő idegek. A két szemünkkel a végtelenbe nézve szemtengelyeink majdnem párhuzamosak egymással, míg fokozatosan közelítő tárgyat figyelve a szemtengelyek egyre jobban befordulnak és egyre nagyobb szöget zárnak be. Így alakul ki a tárgymérettől független távolságbecslés. Aki csak egy szemmel néz, nehezen tudja behatárolni a tárgyak távolságát. A szemünkben lévő pupilla szabályozza az idegvégződésekre bejutó fény mennyiségét, ezáltal szemünk bizonyos mértékig tud alkalmazkodni a megváltozott fényviszonyokhoz. Sötét helyiségből világosba lépve elvakít a fény, azonban szemünk néhány perc alatt alkalmazkodik az erős fényhez. Azonban a túl erős fényhez már nem tud alkalmazkodni a szem, az ilyen elvakítás átmeneti látáscsökkenéshez vezet. Ilyen lehet az alacsonyan álló nap, vagy a vizes útfelületről vetődő napfény. Ez esetben hajtsuk le a napellenzőt vagy viseljünk napszemüveget. Ha egyik módszer sem vezet eredményre mindenképp közlekedjünk lassabban. Világosból sötét területre érve azonban ez az alkalmazkodás sokkal tovább tart, ezért egy jól megvilágított útszakaszról egy kevésbé vagy egyáltalán nem megvilágított útra érkezve lassítanunk kell, nehogy az ún. vakvezetés létrejöjjön. (Vakvezetésnek nevezzük azt az állapotot, amikor a belátott útszakasz rövidebb, mint a féktávolság.) Éjszaka a szemből közlekedők lámpái rendkívül leterhelik a szemet, hisz váltakozva, az erős fényhez és sötéthez egyaránt alkalmazkodnia kell a szemnek. Mindez gyors kifáradáshoz és balesetveszélyhez vezet. A perifériás látómezőt érő fény kevésbé vakít, ezért a szemből érkező jármű esetén 132
A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI irányítsuk a tekintetünket jobbra, amely azért is célszerű, mert itt számíthatunk kivilágítatlan gyalogosokra, kerékpárosokra, vagy álló járművekre. Szürkületkor a kontrasztok eltűnnek, ezért az észrevehetőség jelentősen rosszabbodik. A világítást ilyen időben lakott területen belül is azért kell a szürkület kezdetétől, a szürkület végéig használni, hogy mások minket időben észleljenek. Hosszú lenne a felsorolása mindazoknak a dolgoknak, amelyeket észre kellene vennünk a szemünkkel, de mivel ez nem lehetséges, a megtanult ismeretek alapján kell tekintetünket tudatosan irányítani. A kezdő gépkocsivezető még csak az autó közvetlen környezetét látja, de a rutin és tapasztalat megszerzésével egyre távolabb tud és kell tekintenie. 1.1.2. A fül Egyensúlyérzékelésre és hallásra szolgál. Mindkettő fontos a vezetés során, hiszen a jármű dőlését (amely adódhat az út dőléséből is) az egyensúlyérzékeléssel tapasztaljuk. A jármű gyorsulásának vagy lassulásának érzékelése is e szervünkhöz kapcsolódik. Itt kell megemlíteni a kanyarodáskor fellépő oldalirányú gyorsulás érzékelését is. (Az ugyanakkora oldalirányú gyorsulást nagyobbnak érezzük, mint a haladási irányunknak megfelelő sebességváltozást.) A hallás olyan eseményekre is felhívhatja a figyelmet, amely a látótéren kívül történik. A gépkocsiban utazva folyamatosan hallunk természetes zajokat, melyek megváltozását azonnal észre kell vennünk. A gépkocsiban hallható belső zajok: Motorzaj, mely a gázpedál benyomásával vagy felengedésével változik. Rendellenes, ha a korábban megszokotthoz képest megnő vagy fémes, kopogó hangot ad. Szívászaj, amelyet a motorba bejutó levegő áramlása ad. Általában csak akkor vesszük észre, ha a levegőszűrő ház megsérül vagy fellazul. Kipufogózaj, amelyet a kipufogórendszeren kiáramló elégett üzemanyag áramlása ad. Ha a járművön kívül, ill. belül jól hallható, a kipufogórendszer sérült vagy korrodált. Szélzaj, amelyet a jármű karosszériája kelt az álló levegőrészecskéknek ütközve. A sebesség folyamatos növekedésével fokozatosan nő. Létrehozhatja a jármű tetején elhelyezett csomagtartó vagy rakomány. Gumizaj, amely a kerék-talaj kapcsolódásnál jön létre. Megváltoztathatja az út minőségének változása, légnyomáscsökkenés vagy defekt, az útfelületet borító anyag állapota. Vizes úton sercegő hangot ad, míg jeges úton a száraz úthoz hasonló a hang jellege, ezért a jegesedés hangról nem ismerhető fel. A sebességváltóműből, differenciálműből érkező zajok is hallhatók, de ezeket már csak akkor vesszük észre, ha rendellenesek. Egyéb zajokat kelthet a szellőző ventilátor, a fékbetét, a rosszul rögzített tartozék, csomag. A gépkocsiban hallható külső zajok: Hangjelzések (sziréna, kürt), akár nekünk szólnak, akár nem, fel kell rájuk figyelni, mert ránk is vonatkozhatnak, tekintetünkkel keressük az eredetét. Más jármű normál vagy rendellenes hangja, pl. fékcsikorgás. A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI 133
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE A jelentősége annál nagyobb, minél kevésbé látunk, pl. korlátozott látási útviszonyok között. Ilyenkor kerüljük a túl erős rádió vagy zenehallgatást. Walkmant utcán se gyalog, se járművezetés (pl. kerékpározás) közben ne használjunk! 1.1.3. Az orr Normál körülmények között az orrot irritáló szagok nem keletkezhetnek, ezért a rendellenes meghibásodásnál van jelentősége. Ilyenek az elektromos vezeték felmelegedése, a kipufogórendszer tömítetlensége, a fék, kuplungberendezés túlmelegedése, benzin szivárgás. A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI 1.1.4. A bőr A bőrfelület tapintásérzékelésének a kormány, a pedálok és egyéb kezelőszervek összehangolt, finom működtetésében van nagy szerepe. Fontos, hogy kényelmes öltözetben, nem túl vastag, de rugalmas talpú cipőben vezessünk. Az autó ún. lágy vezetése a kifinomult érzékelés és cselekvés által jön létre, melyben a tapintáson túl fontos szerepet kap a testmozgás-érzékelésünk is. 1.2. A figyelem Érzékszerveink hiába működnek tökéletesen, ha figyelmünk nem az adott feladatra, jelen esetben a biztonságos közlekedésre irányul. Figyelmünket tudatosan kell irányítani, nem egy pontra koncentráltan, hanem a teljes környezetet megfigyelve tekintetünk vándorlásával (4. kép). 3. 8. 4. 7. 1. 2. 6. 5. 4. kép 1. az út vonalvezetésének figyelése, 2., 3. tájékozódás a mögöttes forgalomról, 4. tájékozódás a járműről (pillantás a műszerfalra), 5., 6., 7., 8. betorkolló utak, útpadka stb. figyelése Így kiszűrve a fontos és kevésbé fontos információt, tudunk mérlegelni, majd dönteni a további cselekvést illetően. A mozgásban lévő jármű környezete folyamatosan változik, ezért egyfajta folyamatos tekintetvándorlás szükséges. Meg kell tanulni az előrelátást térben és időben egyaránt. Minél nagyobb sebességgel haladunk, annál előrébb kell látni és gondolkodni. Kezdő vezető esetében még az is előfordulhat, hogy a jármű gyorsabb, mint a vezető gondolkodása, ez azonban végzetessé válhat. Ezért mindig olyan sebességgel haladjunk, amelynél a vezető minden fontos információt fel tud venni, és elegendő idő marad a szükséges manőverek elvégzésére. 134
A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI Az észlelés és a manőver megkezdése közötti idő a reakcióidő, ideje 0,6 0,7 másodperc, amely a következőkből tevődik össze (5. kép): 1. A változás észlelése (látás, hallás vagy tapintás útján). 1. 2. 2. Az adott szituáció feldolgozása az agyban (ez a mérlegelés-döntés folyamata). 3. Utasítás a végtagoknak a megfelelő 4. 3. fel adat elvégzésére (fékezésre vagy kormányzásra). észlelés gondolkodás 4. A manőver végrehajtásához szükséges utasítás a végtagoknak mozdulatok elvégzése (pl. a láb áthelyezése cselekvés 4. a gázpedálról a fékpedálra). Az itt felsorolt pontok közül ha már az egyikre több idő szükséges az átlagosnál, a reakcióidő megnő, aminek okai a következők lehetnek: fáradtság, a gondolkodást és a cselekvést tompító gyógyszer hatása, betegség (pl. fejfájás), alkoholos állapot, a gyakorlatlanság, egyidejűleg több zavaró információ észlelése. A reakcióidő akár csökkenthető is bizonyos esetekben: a vezető felkészül a várható változásra (előre látva az eseményeket, fékkészenléti állapotba helyezi a lábát), egy jól ismert szituációban kell dönteni (lerövidül a döntési folyamat), nincsenek zavaró információk. 1.3. A fáradtság Még ma is sokan gondolják azt, hogy az autóvezetés nem fárasztó, hisz a vezető csak ül az autóban kényelmesen, és néz előre. A valóságban mindez fárasztó munka, még akkor is, ha valaki kedvtelésből csinálja. Elsősorban rendkívül nagy idegi megterhelés éri az érzékszerveket (fárad a szem) és a központi idegrendszert. A gépkocsi belsejében hallható zaj, a testen fellépő vibrációs rezgések (amelyek a korszerűbb járműveken elenyészőek ugyan, de mégis léteznek) testileg, szellemileg egyaránt fárasztják a vezetőt. Az egy helyben való ülés huzamosabb ideig testi fáradtságot eredményez, melynek következtében izommerevség lép fel. Célszerű időnként megállni, néhány perces testmozgással felfrissíteni szervezetünket. Hosszú távú, fárasztó vezetés után csak alvással tud a szervezet regenerálódni, ezért ha nem állunk meg aludni, törvényszerűen bekövetkezik az elalvás, amely tragikus balesethez vezet. Fáradtan ne induljunk el járművünkkel. 5. kép A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI 135
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE 1.4. Betegség, gyógyszerek Bármilyen betegség esetén, amely befolyásolhatja vezetésünket, a vezetésről le kell mondanunk. Ilyenek lehetnek: kéz- vagy lábtörés, hallás, látáskárosodás, a test bármely részén fellépő erőteljes fájdalom. Gyógyszerek szedése esetén kezelőorvosunktól kérjünk tanácsot a vezetést illetően. Egyes gyógyszerek olyan mértékben tompítják az agyműködést, hogy a reakcióidő 4 5 másodpercre is megnőhet. 1.5. Az alkohol A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI A szervezetbe bekerült alkohol roncsolja az idegsejteket, oldja a gátlásokat, ennek következtében megnő a reakcióidő, a test mozgása lelassul és bizonytalanná válik, egyes embereknél agresszivitást vált ki. Alkoholos állapotban vezetni TILOS! Ha előre tudjuk, hogy vezetni fogunk, előtte ne igyunk alkoholt, ha pedig már fogyasztottunk, kérjünk meg mást (aki vezetésre képes állapotban van), vezesse ő járművünket. 1.6. A kábítószer Az alkalomszerű kábítószer élvezők a drog hatása alatt nem vezethetnek. A rendszeres kábítószer élvezők pedig egyáltalán nem vezethetnek, mert a drogfogyasztást követő 1 2 héten belül is felléphetnek hallucinációk, melyek súlyos balesethez vezethetnek. 136
RÉSZLET A KÖNYVBŐL
3.6. Kanyarodás, oldaldőlés, oldalszél A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT K APCSOLATA Oldalirányú erőhatások érik a gépkocsit kanyarban a centrifugális erő hat, amely a sebesség négyzetével egyenesen, a kanyarodás sugarával fordítottan arányos; oldaldőlés esetén a súlyerő a dőléssel arányosan oldalra húzza az autót; oldalszélben a szélerő hat, amit a kocsi alakja és a relatív szélsebesség négyzete befolyásol. A kormányzás hatékonyságát befolyásolja a kormányzott kerekek tapadása a talajhoz. Ezért oldalszélben azok a járművek stabilabbak, amelyek elsőtengely terhelése nagyobb. 3.6.1. Oldalerő hatása kanyarban A kanyarodó jármű súlypontjában hat a centrifugális erő. Ezzel szemben hat a kerekek oldalirányú tapadóereje. A jármű mozgása e két erő egymáshoz viszonyított nagyságától függőn (27. ábra). 1. Ha a centrifugális erőt a kerekek és a talaj között keletkező tapadóerő ellentételezni képes, akkor a jármű a kormányzás mértékének megfelelően kanyarodik. Ennek mértéke függ a gumiabroncs levegőnyomásától. Azon a keréken nagyobb, amelyik közelebb van a súlyponthoz. Ezért az autó nem pontosan követi a kormányzással beállított irányt: alulkormányzott, ha az első kerekek kúsznak jobban (pl. orrmotor) (19. kép), túlkormányzott, ha a hátsó kerekek kúsznak jobban (pl. farmotor) (20. kép), semleges, ha a kúszások egyformák (21. kép). valóságos haladási irány 20. kép a kormányelfordítás íve kanyarodási sugár valóságos haladási irány valóságos haladási irány centrifugális erő tapadási erő 27. ábra 19. kép 21. kép tapadási erő súlypont a kormányelfordítás íve a kormány - elfordítás íve A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT K APCSOLATA 157
A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE A kormányzottsági jelleg függ a jármű motorelhelyezésétől (orrmotoros, farmotoros), a jármű csomagtartójában elhelyezett rakománytól, a jármű utasainak létszámától és elhelyezkedésüktől. 2. Ha a centrifugális erő nagyobb, mint a kerekek és a talaj között létrehozható maximális tapadóerő, akkor a gépkocsi oldalirányba csúszni kezd, bekövetkezhet a pályaelhagyás (22. kép). centrifugális erő A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT K APCSOLATA 22. kép 3.6.2. A kanyarodás nyomvonala A kanyarodási művelet területét és sugarát az út kialakítása behatárolja. Ezen belül azonban igen sok múlik a kormányzással megvalósított nyomvonalon. Az egyenletes kormánykezelés létrehozza az ún. átmeneti ívet az egyenes haladás és az adott sugarú kanyarodás között. A hirtelen kormánymozdulat következtében ütésszerűen jön létre az oldalerő. (A hirtelen mozdulatot kerülni kell!) Minél nagyobb sugarú íven haladunk, annál kisebb oldalerő keletkezik. Az adott helyet szabályosan és körültekintően kihasználva ki kell bővítenünk a kanyart. Saját sávon belül nagy ívű kanyarodásra kell törekednünk (28. ábra). A kanyarodás sebessége legyen akkora, hogy mindig maradjon tartalék a tapadóerőből fékezésre, kormánykorrekcióra. Ezért a kanyart már csökkentett sebességgel kell megközelíteni, egyenletes (állandó) sebességgel elkanyarodni, majd a kanyarodás végeztével gyorsíthatunk. Kanyarban történő fékezés vagy gyorsítás csak oly mértékben végezhető, hogy a kerekek ne csússzanak meg. Amennyiben a megcsúszás már bekövetkezett, teendőnk a következő: fékezés vagy gázadás megszüntetése (bizonyos helyzetekben ezzel már a csú szás is megszűnik), a tengelykapcsoló pedál benyomása; a jármű kormányzása a csúszásnak meg felelően, pl. kifarolás esetén a csúszás irányába kell kormányoznunk; a csúszás megszűnése után a tengelykapcsoló pedál felengedése (szükség 28. ábra 29. ábra szerint sebességváltás után), majd továbbhaladás (29. ábra). A jármű csúszása közben, ha a tapadási erő lényegesen megváltozik, vagy a kerék további csúszásra nem képes, pl. szegélykőnek ütközik, bekövetkezik a jármű borulása. 158