Building partnership

Building partnership Zborník referátov Az előadások kivonata Projekt Spoločne za obnovu chránených historických parkov v Palárikove a v Diósjenő Közösen a védett történelmi parkok felújításáért Palárikovon és Diósjenőn HUSK/1101/2.2.1/0355 www.husk-cbc.eu www.hungary-slovakia-cbc.eu 29. November 2012 2012. november 29.

O PROJEKTE: Názov projektu: Spoločne za obnovu chránených historických parkov v Palárikove a v Diósjenő Akronym: HU-SK PARK Identifikačné číslo projektu: HUSK/1101/2.2.1/0355 Názov vedúceho partnera: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Názov cezhraničného partnera: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Začiatok realizácie projektu: 01. 11. 2012 Ukončenie projektu: 31. 10. 2014 Výška podpory z ERDF: 732 565,34 EUR Webová stránka projektu: www.huskpark.eu A PROJEKTRŐL: Projekt címe: Közösen a védett történelmi parkok felújításáért Palárikovon és Diósjenőn Akronym: HU-SK PARK Projektazonosító szám: HUSK/1101/2.2.1/0355 Vezető partner neve: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Külföldi partner neve: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt kezdete: 2012. 11. 01. Projekt vége: 2014. 10. 31. ERFA támogatás összege: 732 565,34 EUR Projekt weboldala: www.huskpark.eu Vydavateľ /Kiadja: IPOLY ERDŐ Zrt. Zodpovedný vydavateľ / Felelős kiadó: Kiss László vezérigazgató /generálny riaditeľ Zodpovedný zostavovateľ / Felelős szerkesztő: František Král, Zanati László Editori / Összeállítók: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Autori fotografií / A fényképek szerzői: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság - Alföldy Gábor Grafická úprava, sadzba a tlač / Grafikai tervezés, betűszedés és nyomtatás: EFFIX-Marketing Kft. Náklad / Példányszám: 200 ks / 200 db Rozsah / Oldalszám: ** strán / ** oldal Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2

Obsah / Tartalomjegyzék: Predstavenie projektu Spoločne za obnovu chránených historických parkov v Palárikove a v Diósjenő - Frantisek Král....... 4 Közösen a palárikovói és a diósjenői védett történelmi parkok felújításáért c. projekt bemutatása - Král Frantisek........... 7 Predstavenie Lesy Slovenskej republiky, štátny podnik, Odštepný závod Palárikovo - Peter Kodaj.................. 10 Bemutatkozás: Lesy Slovenskej republiky (Szlovák Köztársaság Erdei) állami vállalat, Palárikovo-i üzemegység - Kodaj Peter.............. 13 Pamiatkovo chránené parky a záhrady Nitrianskeho kraja - Darina Ulrychová............................................. 16 A nyitrai kerület műemlékként védett parkjai és kertjei - Ulrychová Darina............................................. 22 História a obnova chráneného historického parku v Palárikove - Zoltán Balko.................................................. 29 A védett történelmi park története és felújítása Palárikovon - Balko Zoltán.................................................. 40 A diósjenői kastélypark - Alföldy Gábor........................... 51 Zámocký park v Diósjenő - Gábor Alföldy......................... 58 A diósjenői Sváb-kastély külső parkjának helyreállítása - Zanati László........................... 65 Rekonštrukcia vonkajšieho parku Švábskeho kaštieľa v Diósjenő - László Zanati...................... 70 3

Predstavenie projektu Spoločne za obnovu chránených historických parkov v Palárikove a v Diósjenő - Frantisek Král František Král, projektový manažér LESY Slovenskej republiky, Generálne riaditeľstvo Banská Bystrica, Námestie SNP 8, 975 66 Banská Bystrica E-mail: f.kral@lesy.sk Cezhraničná spolupráca partnerov LESY Slovenskej republiky, štátny podnik a IPOLY ERDŐ Zrt. sa začala už prípravou projektu Poľovnícky a lesnícky klaster na podporu udržateľného cezhraničného rozvoja v roku 2010. Na základe dobrých skúseností a ďalších možností ponúkajúcich sa z Programu cezhraničnej spolupráce MR-SR 2007-2013, sa partnerské strany rozhodli pokračovať v ďalšej úzkej spolupráci. V súvislosti s jedinečnou a zriedka sa ponúkajúcou možnosťou obnovy prírodných a kultúrno- -historických hodnôt sa partneri rozhodli pre projekt obnovy chránených historických parkov. Chránené historické parky v obci Palárikovo a Diósjenő patria medzi výnimočné prírodno-krajinárske parkové objekty na Slovensku i v Maďarsku, a zatiaľ sa nedočkali adekvátneho využitia svojho potenciálu. Spoločný projekt vychádza zo súčasného stavu parkov. Súčasný stav parku v Palárikove je výsledkom dlhodobo poddimenzovanej údržby a nedostatku financií na nevyhnutné zásahy udržujúce porasty na požadovanej úrovni a rozsahu. Došlo k zániku niektorých priehľadov a chodníkov. Časť parku nadobudla charakter lesa. V prípade historického parku Diósjenő starostlivo skomponovaná priestorová 4

štruktúra územia sa za posledné polstoročie aj napriek dobrej snahe, ale bez zabudnutých záhradníckych koncepcií a fytotechnických zásahov do dnešného dňa zanikla a v súčasnej dobe je celé územie zarastené drevinami a park nadobudol charakter lesa, čistinky zmizli, niekdajšie výhľady zanikli. Hlavným cieľom projektu je spoločná ochrana prírodných hodnôt prostredníctvom cielenej obnovy historických parkov v Palárikove a Diósjenő. Hlavný cieľ projektu sa dosiahne realizáciou činností a aktivít zameraných na obnovu parkov, rešpektujúc historický priestor s kvalitami pôvodnej koncepcie a kompozície parkov, spolu so zakomponovaním nových atraktívnych prvkov, čím sa výrazne posilní ekologická hodnota predmetných parkov. Tieto činnosti sú zamerané na napĺňanie cieľa programu, presnejšie priority č. 2 Ochrany prírodných hodnôt. Okrem toho navrhované činnosti a aktivity zabezpečia plnenie špecifických cieľov ako zabezpečiť aktívny prístup k ochrane kultúrno-historických a prírodných hodnôt týchto parkov, posilniť pro- -environmentálny postoj obyvateľov obcí a priľahlého okolia s dôrazom na ochranu prírody, zvýšiť funkciu parkov ako miesto pre každodennú rekreáciu a šport, ponúknuť parky ako demonštračné objekty v procese vzdelávania budúcich odborníkov, posilniť povedomie obyvateľov o vlastnej histórii, vymeniť si skúseností v oblasti obnovy a starostlivosti o historické parky a tým podporiť rozvoj hospodárskeho potenciálu hraničných regiónov vytvorením dobrých východiskových podmienok pre rozvoj cezhraničného turistického ruchu. S ohľadom na charakter projektu je možné zadefinovať dve hlavné cieľové skupiny. Hlavnou cieľovou skupinou sú obyvatelia dotknutých obcí a ich okolia, na ktorých bude mať projekt priamy dosah, keďže parky sa nachádzajú či už priamo v 5

obci, alebo na jej okraji. Tým plnia parky v obmedzenej miere s ohľadom na súčasný stav aj funkciu zón oddychu tejto cieľovej skupiny. Ďalšou priamou cieľovou skupinou sú samotní správcovia parkov, ktorí sú v prípade tohto projektu aj projektoví partneri. Počas realizácie projektu sa počíta aj s aktívnym zapojením detí z okolia do projektu samotného a ich činnosť bude pokračovať aj po ukončení projektu čo prispeje k posilneniu ich pro-environmentálneho postoja. Druhou, nemenej dôležitou cieľovou skupinou je odborná verejnosť. Významnú a cieľovú skupinu predstavujú odborníci na problematiku obnovy historických parkov, ktorým aktivity naplánované v rámci projektu umožnia nielen teoretickú výmenu skúseností ale aj priamu konfrontáciu teórie s praxou prostredníctvom realizovaného projektu. Realizácia projektu sa začala 01.11.2012 a bude trvať 24 mesiacov do 31.10.2014. Na úvod projektu cezhraničný partner IPOLY ERDŐ Zrt. usporiada úvodnú konferenciu. Následne po vykonaní verejného obstarávania na nosné činnosti projektu sa začne na jar 2013 s obnovou chránených historických parkov v Palárikove a Diósjenő. Na jeseň 2013 zorganizuje LESY SR, štátny podnik konferenciu na tému Historické parky a ich obnova na území Maďarska a Slovenska. Medzitým sa partneri projektu viackrát stretnú, aby vyhodnotili postup realizácie projektu na spoločných pracovných stretnutiach. Po dokončení všetkých prác podľa projektových dokumentácií u oboch partnerov projektu sa v septembri 2014 uskutoční záverečná konferencia v Palárikove, propagujúca dosiahnuté výsledky projektu. Projekt Spoločne za obnovu chránených historických parkov v Palárikove a v Diósjenő je spolufinancovaný Európskou úniou z prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Celkový rozpočet projektu predstavuje 879 003,91 EUR, z čoho 732 565,34 EUR pozostáva zo zdrojov ERDF, 102 488,37 EUR sú zdroje zo štátneho rozpočtu a 43 950,20 EUR predstavuje vlastné spolufinancovanie projektových partnerov. 6

Közösen a palárikovói és a diósjenői védett történelmi parkok felújításáért c. projekt bemutatása - Král Frantisek František Král, projektmenedzser LESY Slovenskej republiky /A Szlovák Köztársaság Erdői/, Besztercebányai /Banská Bystrica/ Vezérigazgatóság, cím: Námestie SNP 8, 975 66 Banská Bystrica E-mail: f.kral@lesy.sk A LESY Slovenskej republiky, štátny podnik /állami vállalat/ és az IPOLY ERDŐ Zrt. partnerek határon átnyúló együttműködése már 2010-ben elkezdődött Vadászati és erdészeti klaszter a fenntartható határon átnyúló fejlesztés támogatására c. projekt előkészületeivel. A jó tapasztalatok, valamint a Magyarország - Szlovák Köztársaság 2007-2013-as időszakra vonatkozó Határon Átnyúló Együttműködési Programból adódó további lehetőségek alapján a partnerek úgy döntöttek, hogy folytatják a szoros együttműködést. A természeti és kulturális-történelmi értékek felújításának lehetőségét egyedülállóan és ritkán felkínáló lehetőséggel öszszefüggésben a partnerek a védett történelmi parkok felújításának projektje mellett döntöttek. Palárikovo (Tótmegyer), és Diósjenő községekben lévő védett történelmi parkok Szlovákia és Magyarország kivételes természeti-táji parkobjektumai közé tartoznak, és eddig még nem került sor potenciáljuk kihasználására. A közös projekt a parkok jelenlegi állapotából indul ki. A palárikovói park jelenlegi állapota a sokéves nem megfelelő karbantartás és a kevés pénzeszköz eredménye, ami a növényzetet a szükséges szinten és terjedelemben történő megtartásához feltétlenül szükséges beavatkozásokhoz volt használatos. Eltűnt némely áttekinthetőség és ösvény. A park egy része erdő jellegűvé vált. A diósjenői 7

történelmi park esetében a terület gondosan megalkotott térszerkezete az utóbbi fél évszázadban az igyekezet ellenére is, amely már nem tartalmazta az elfelejtett kertészeti koncepciókat és a fitotechnikai beavatkozásokat, mára már eltűnt, és jelenleg az egész területet fák nőtték be, és a park erdő jellegűvé vált, a tisztások eltűntek, a valamikori áttekinthetőség megszűnt. A projekt fő célja a természeti értékek közös védelme a palárikovói és diósjenői történelmi parkok céltudatos felújítása által. A projekt fő céljának elérése a parkok felújítására irányuló tevékenységek megvalósítása által történik, tiszteletben tartva a történelmi területet a parkok eredeti koncepciójának és kompozíciójának minőségével, az új attraktív elemek beillesztésével együtt, ami által jelentősen felerősödik a szóban forgó parkok ökológiai értéke. Ezek a tevékenységek a program céljának teljesítésére irányulnak, pontosabban a 2. sz. prioritásra /Természeti értékek védelme/. Ezen kívül a javasolt tevékenységek biztosítják azon specifikus célokat, hogyan legyen biztosítva az aktív hozzáállás az említett parkok kulturális-történelmi és természeti értékeinek védelméhez, hogyan legyen megerősítve a község és a környező vidék lakosainak környezettudatos hozzáállása természetvédelemre összpontosítva, hogyan lehet növelni a parkok funkcióját a napi rekreációt és sportot illetően, hogyan legyenek felkínálva a parkok mint demonstrációs objektumok a jövőbeni szakemberek oktatási folyamatában, hogyan legyen erősítve a lakosság öntudata a saját történelmükről, hogyan menjen végbe a tapasztalatcsere a történelmi parkok felújítása és azok gondozása területén, és ezáltal hogyan legyen támogatva a határmenti régiók gazdasági potenciáljának fejlesztése, kialakítva jó kiindulási feltételeket a határon átnyúló turistaforgalom fejlesztéséhez. Tekintettel a projekt jellegére két fő célcsoportot határozhatunk meg. A fő célcsoport a szóban forgó községek és azon környék lakosai, melyre a projekt közvetlenül hat majd, mivel a parkok vagy közvetlenül a községben, vagy annak szélén helyezkednek el. Ezáltal a parkok a jelenlegi állapotukra való tekintette korlátolt mértékben a feltüntetett célcsoport pihenési zónájának funkcióját is betöltik. A következő közvetlen fő célcsoport maguk a parkgondnokok, akik a jelen projekt esetében a projektpartnerek is. A projekt megvalósítása alatt azzal is számolunk, hogy a környék gyermekeit is bevonják a projektbe, és tevékenységük a projekt befejezését követően sem szűnik meg, ami hozzájárul a környezettudatos hozzáállásuk erősödéséhez. A másik, nem kevésbé fontos célcsoport a szak- 8

nyilvánosság. Jelentős csoportot és egyben célcsoportok is képeznek a történelmi parkok felújításának problémakörével foglalkozó szakemberek, akik részére a projekt keretén belül tervezett tevékenységek nem csak az elméleti tapasztalatcserét teszik lehetővé, hanem az elmélet és a gyakorlat közvetlen konfrontációját is a megvalósuló projekt által. A projekt megvalósítása 2012.11.01-én kezdődött és 24 hónapig, 2014.10.31-ig tart majd. A projekt kezdésénél az IPOLY ERDŐ Zrt. partner bevezető konferenciát rendez. Ezt követően, a projekt fő tevékenységeit illető közbeszerzés megvalósítása után 2013. tavaszán elkezdődik a palárikovói és diósjenői védett történelmi parkok felújítása. 2013. őszén a Lesy SR konferenciát rendez a Történelmi parkok és felújításuk Magyarország és Szlovákia területén témával. Eközben a projektpartnerek többször találkoznak közös munkamegbeszéléseken, hogy kiértékeljék a projektmegvalósítás lépéseit. Miután mindkét projektpartnernél befejeződik a projektdokumentáció szerinti öszszes munka, 2014. szeptemberében Palárikovón zárókonferencia kerül megrendezésre, amely a projekt elért eredményeit propagálja majd. A Közösen a palárikovói és a diósjenői védett történelmi parkok felújításáért c. projekt az Európai Unió által az Európai Régiófejlesztési Alap pénzeszközeiből társfinanszírozott. A projekt teljes költségvetése 879 003,91 EUR, amiből 732 565,34 EUR az ERFA forrásaiból, 102 488,37 EUR az állami költségvetésből származik, 43 950,20 EUR pedig a projektpartnerek önrésze. 9

Predstavenie Lesy Slovenskej republiky, štátny podnik, Odštepný závod Palárikovo - Peter Kodaj Peter Kodaj, riaditeľ Lesy Slovenskej republiky, štátny podnik, Odštepný závod Palárikovo, Remeselnícka 48, 941 11 Palárikovo E-mail: peter.kodaj@lesy.sk História súčasného závodu začína dátumom 10.2.1948, kedy vznikol Lesný závod v Palárikove a do spravovania dostal 4 057 hektárov lesov. V súčasnej dobe je Odštepný závod (OZ) Palárikovo súčasťou štátneho podniku LESY Slovenskej republiky, š. p. a teritoriálnou rozlohou spravovaného územia je to najväčší lesný závod na Slovensku. OZ Palárikovo spravuje lesný a iný majetok vo vlastníctve štátu ako aj prenajatý lesný majetok od iných právnických a fyzických osôb. OZ Palárikovo vykonáva svoju hospodársku činnosť na rozlohe 28 250 hektároch prevažne listnatých lesov v územnom teritóriu 574 537 hektárov, čo predstavuje 418 katastrálnych území v správe 313 obcí v rámci 3 vyšších územných celkov. Z úrovne dohľadu štátnej správy je OZ Palárikovo v súčasnej dobe v pôsobnosti šiestich obvodných lesných úradov a troch krajských lesných úradov. Organizačne sa OZ Palárikovo člení na šesť podriadených lesných správ (Sládkovičovo, Podhájska, Bajč, Gabčíkovo, Nitra a Kamenín), ktoré vykonávajú hospodársku činnosť v súlade s platnými desaťročnými plánmi starostlivosti o les v trinástich lesných celkoch. Drevinové zloženie obhospodarovaných lesov tvoria prevažne listnaté dreviny. Nosnou drevinou je topoľ šľachtený s podielom zastúpenia 66 %, ďalej je to agát 16 %, cer 5 %, dub 3 %, jaseň 2 %, ostatné listnaté dreviny sú zastúpené v malej miere a ihličnaté dreviny tvoria iba 1 %. 10

Základné ročné hospodárske ukazovatele OZ Palárikovo v poslednom období sú nasledovné: Objem ťažby 130 000 m 3 Obnovná ťažba 560 ha Prebierky do 50 rokov 850 ha Prebierky nad 50 rokov 230 ha Prerezávky 595 ha Územie dnešného Odštepného závodu Palárikovo geograficky patrí k časti Subkarpatskej panvy a to k Podunajskej nížine. V južnej časti je to oblasť nížin s lužnými lesmi v údoliach riek Dunaj, Váh, Nitra, Hron, Ipeľ a Žitava. V severnej časti je to územie kopcovité - pahorkatinné s výbežkami Trnavskej, Nitrianskej, Žitavskej a Pohronskej tabule. Najvyšším bodom je vrch Burdov v Kováčovských Kopcoch, vysoký 395 m.n.m. Klimaticky patrí územie závodu do teplej oblasti, podoblasť suchá s miernou zimou, pri priemernej teplote 10oC a priemernými zrážkami 570 mm. Sídlo odštepného závodu sa nachádza v obci Palárikovo, 14 km severozápadne od Nových Zámkov. Je známe i tradíciou poľovníckeho využívania. Prvú bažantnicu vo svojom poľovnom revíri založil v roku 1752 gróf František Károlyi na lesných a poľnohospodárskych pozemkoch na ploche 200 hektárov. Svojou polohou priamo nadväzovala na neďaleký anglický park a kaštieľ a v minulosti bola súčasťou károlyiovského fidekomisu. V budovaní bažantnice pokračovali aj ďalší členovia rodu Károlyi. Slávu bažantnice, zdedenej po svojich predkoch, doviedol na najvyššiu úroveň gróf Ľudovít II. Károlyi. Úspechy jeho poľovného hospodárenia doteraz neboli prekonané. Spomenúť možno rekordné výsledky poľovačiek, ktoré sú medzinárodne evidované - napr. v roku 1909 sedem poľovníkov ulovilo 6125 bažantov a 223 kusov inej zveri (gróf Iván Draskovich 1212 za jeden deň). Na ubytovanie poľovníckych, ale aj iných významných hostí slúži kaštieľ Palárikovo. Kaštieľ bol postavený v polovici 18. storočia a je obklopený anglickým parkom. Počas svojej existencie bol viackrát presta- 11

vaný. Posledná rekonštrukcia bola v rokoch 1994-2002. V kaštieli sa v roku 1928 za účasti zástupcov Poľska, Rumunska, Francúzska a Československa zrodila myšlienka založenia Medzinárodnej rady pre poľovníctvo a ochranu zveri pod skráteným názvom C.I.C. Od roku 2007 je v poľovníckom kaštieli v Palárikove inštalovaná stála medzinárodná expozícia trofejí. Takmer všetky členské štáty tejto organizácie tu umiestnili svoje expozície. Anglický park, rozprestierajúci sa z väčšej časti južným a juhozápadným smerom od kaštieľa, je neoddeliteľnou súčasťou bývalého károlyiovského panstva. Vznikol v druhej polovici 18. storočia a prirodzeným lesoparkovým porastom prechádzal do neďalekej bažantnice. Park sa nachádza v nadmorskej výške približne 113 metrov nad morom a v súčasnosti je delený na dve na seba nadväzujúce časti - bezprostredné okolie kaštieľa s rozlohou 9 hektárov a lesopark s rozlohou 43 hektárov, čim sa zaraďuje k najväčším parkom na Slovensku. Kostrou kompozície parku je hlavný priehľad, ktorý vedie takmer celým parkom a je dlhy okolo 900 metrov. Jeho začiatok je situovaný do priestoru za kaštieľom. Pôsobivý je najmä pohľad z prvého poschodia kaštieľa. Okrem hlavného priehľadu sa na kompozícii anglického parku podieľajú ešte dva ďalšie priehľady a niekoľko pohľadov. Park je prístupný z viacerých strán a vedie doň 7 vstupných brán. Za základ pri jeho výsadbe použili sortiment domácich drevín neskôr doplnených solitérmi alebo skupinami cudzokrajných druhov a niekoľkých ihličnanov. Cesty a chodníky aj v súčasnosti rozdeľujú park na niekoľko plôch a štyri hlavne okruhy. V južnej časti doteraz park pripomína lužný les. 12

Bemutatkozás: Lesy Slovenskej republiky (Szlovák Köztársaság Erdei) állami vállalat, Palárikovo-i üzemegység - Kodaj Peter Peter Kodaj, igazgató Lesy Slovenskej republiky, állami vállat, Palárikovo-i üzemegység, Remeselnícka 48, 941 11 Palárikovo E-mail: peter.kodaj@lesy.sk A jelenlegi vállalat története 1948. 2. 10-i dátummal kezdődik, amikor Palárikovóban megalakult az Erdészeti Vállalat és 4 057 hektár erdőt kapott gondozásba. Jelenleg a Palárikovo-i üzemegység (OZ) a Lesy SR állami vállalat részét képezi, és a gondozott terület tekintetében territoriális mennyiségét tekintve a legnagyobb erdészeti vállalat Szlovákiában. Az OZ Palárikovo az állam tulajdonában lévő erdei és egyéb vagyont, valamint a jogi és természetes személyektől bérelt erdei vagyont gondozza. Az OZ Palárikovo a gazdasági tevékenységét 28 250 hektár területen végzi, ahol túlnyomóan lombos erdők találhatók, mégpedig 574 537 hektár telepítési territóriumon, ami 3 felsőbb területi egység keretén belül 313 község gondozásában lévő 418 községhatár területet tesz ki. Az államigazgatási felügyelet szintjéről az OZ Palárikovo jelenleg hat körzeti erdészeti hivatal és három kerületi erdészeti hivatal hatáskörébe tartozik. Szervezetileg az OZ Palárikovo hat alárendelt erdészeti hivatalra van osztva (Sládkovičovo, Podhájska, Bajč, Gabčíkovo, Nitra és Kamenín), melyek a gazdasági tevékenységüket tizenhárom erdészeti egységben végzik, összhangban az érvényes tízéves erdőgondozási tervekkel. 13

A művelt erdők faösszetételét nagyrészt a lombos fák teszik ki. A fő fafaj a nemesített nyár, melynek aránya 66 %, továbbá akác 16 %-ban, cser 5 %-ban, tölgy 3 %-ban, kőris 2 %-ban, a többi lombos fa kis mértékben képviselt, és a tűlevelűek csak 1 %-ot alkotnak. Az OZ Palárikovo alapvető éves gazdasági mutatói az utóbbi időszakban a következők: Fakitermelés mennyisége 130 000 m 3 Felújítóvágás 560 ha Gyérítés 50 éven belül 850 ha Gyérítés 50 éven felül 230 ha Tisztítás 595 ha Az OZ Palárikovo mai területe földrajzilag a Kárpát-medence részéhez, mégpedig a Dunamenti-alföldhöz tartozik. A déli részen ezek mocsárerdőket tartalmazó síkságok, ahol a völgyekben a Duna, a Vág, a Nyitra, a Garam, az Ipoly és a Zsitva folyók találhatóak meg. Az északi részen dombos területeket láthatunk, a Nagyszombati, Nyitrai, Zsitvai és a Garammenti táblák nyúlványaival. A legmagasabb pont a Burda-csúcs a Kovácspataki-hegyekben, melynek t.sz. feletti magassága 395 m. A vállalat területe klímailag a meleg területekhez tartozik, ezen belül is a mérsékelt téllel járó száraz alterülethez, ahol az átlaghőmérséklet 10oC és az átlagcsapadék 570 mm. A vállalat székhelye Palárikovo községben található, 14 km-re északnyugatra Érsekújvártól. Ismert a hagyományos vadászati kihasználtsága is. Az első fácántelepet a saját vadászterületében 1752-ben gróf Károlyi Ferenc alapította meg 200 hektár erdős és mezőgazdasági területen. Elhelyezkedése a közeli angolparkhoz és kastélyhoz kötődött, és a múltban a Károlyiak hitbizományának részét képezte. A fácántelep fejlesztését a Károlyi-család további tagjai is folytatták. Az elődöktől megörökölt fácántelep dicsőségét a legmagasabb szintre II. Károlyi Lajos gróf juttatta. A vadászgazdálkodási sikereit eddig senkinek sem sikerült megdönteni. Megemlíthetőek a nemzetközileg nyilvántartott vadászatok rekorderedményei - pl. 1909-ben hét vadász 6125 fácánt és 223 más vadat ejtett el (gróf Draskovich Iván 1212- őt egy nap alatt). A vadász- és egyéb jelentős vendégek elszállásolására szolgált a Károlyi-kastély. A kastély a 18. század első felében épült, amit angolpark övez. Létezése folyamán többször átépítették. Az utolsó felújítás az 1994-2002-es évek közti időszakban történt. A kastélyban 1928-ban Lengyelország, Románia, Franciaország és Csehszlovákia képviselőinek részvételével megszületett a Vadászati és Vadvédelmi Nemzetközi Tanács 14

megalapításának gondolata, melynek rövidített megnevezése C.I.C. 2007-től a palárikovói vadászkastélyban állandó nemzetközi trófeakiállítás van. A szóban forgó szervezet majdnem minden tagállama elhelyezte itt a kiállítandó anyagát. A kastélytól nagyrészt délre és délnyugatra elhelyezkedő angolpark az egykori Károlyi-birtok elválaszthatatlan részét képezi. A 18. század második felében keletkezett, és a természetes erdő-parki növényzetével a közeli fácántenyészetig terjedt. A park körülbelül 113 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, és jelenleg két, egymásra kötődő részre osztódik - a kastély közvetlen környezetére, melynek területe 9 hektár, és az erdő-parkra, melynek területe 43 hektár, ami Szlovákia legnagyobb parkjai közé sorolja. A park kompozíciójának vázát a fő átvezetés alkotja, amely majdnem az egész parkon át vezet, és körülbelül 900 m hosszú. A kezdetét a kastély mögötti területre helyezték el. Főként a kastély első emeletéről nagyon hatásos a látvány. A fő átvezetésen kívül az angolpark kompozícióját még két további átvezetés és néhány látvány színesíti. A park több oldalról hozzáférhető, és 7 bejárati kapu által lehet bejutni. A kiépítésénél alapként a hazai fafajokat használták fel, kiegészítve később más vidékről származó fajok egyedeivel vagy csoportjaival, és néhány tűlevelűvel lett kiegészítve. Az utak és a gyalogutak a parkot jelenleg is több felületre és négy fő gyűrűre osztja. A déli részben a park máig mocsárerdőre emlékeztet. 15

Pamiatkovo chránené parky a záhrady Nitrianskeho kraja - Darina Ulrychová Darina Ulrychová, odborný radca Krajský pamiatkový úrad v Nitre, Námestie Jána Pavla II. 8, 949 01 Nitra e-mail: Darina.Ulrychova@pamiatky.gov.sk V Slovenskej republike je legislatívna ochrana pamiatkového fondu ošetrená zákonom o ochrane pamiatkového fondu z roku 2002. Za desať rokov platnosti si zákon vyžiadal niekoľko novelizácií. Pamiatkový fond v zmysle tohto zákona je súbor hnuteľných a nehnuteľných vecí vyhlásených za kultúrne pamiatky. Okrem hnuteľných a nehnuteľných vecí pozná pamiatkový zákon aj územnú ochranu, a teda za pamiatkový fond sa považujú aj pamiatkové územia, kde patria pamiatkové rezervácie a pamiatkové zóny. Orgány ochrany pamiatkového fondu sú orgány špecializovanej štátnej správy v hierarchickej štruktúre: - Ministerstvo kultúry, ako ústredný orgán štátnej správy na ochranu pamiatkového fondu. - Pamiatkový úrad SR, ako druhostupňový (odvolací) orgán štátnej správy na úseku ochrany pamiatkového fondu. - Krajské pamiatkové úrady, ako prvostupňové správne orgány, ktoré rozhodujú o právach a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb na úseku ochrany pamiatkového fondu v svojej územnej pôsobnosti. Pokiaľ ide o rekonštrukciu, alebo revitalizáciu nehnuteľných kultúrnych pamiatok a teda aj parkových objektov, všetky zásahy smerujúce k tomuto cieľu zahŕňa pamiatkový zákon pod pojem obnova kultúrnej pamiatky a v 32 presne stanovuje kroky vlastníka pri obnove kultúrnej pamiatky. Krajský pamiatkový úrad sa vyjadruje k zámeru obnovy a k projektovej dokumentácii obnovy. Zámer v zmysle pamiatkového zákona je prvý krok vlastníka, ktorý ešte neznamená vypracovanú projektovú dokumentáciu, v zámere vlastník vyšpecifikuje predpokladané zmeny kultúrnej pamiatky. Krajský pamiatkový úrad rozhodne, či je navrhovaný zámer z hľadiska 16

záujmov chránených pamiatkovým zákonom prípustný a určí podmienky, za ktorých možno predpokladaný zámer pripravovať, napr. môže určiť vykonanie výskumu. Výsledky výskumu musia byť zohľadnené v projektovej dokumentácii obnovy, ku ktorej sa krajský pamiatkový úrad znovu vyjadruje a posudzuje, či boli v projektovej dokumentácii zohľadnené všetky podmienky stanovené v rozhodnutí k obnove ako aj všetky zistenia z pamiatkového výskumu. Môže nastať aj prípad, kedy výsledky výskumu predpokladaný zámer úplne vylúčia. U parkového objektu je to však málo pravdepodobné, skôr môže tento prípad nastať u stavebných pamiatok. V priebehu obnovy vykonáva krajský pamiatkový úrad štátny dohľad a zisťuje, či nedochádza k ohrozeniu alebo poškodeniu pamiatkových hodnôt kultúrnej pamiatky a či konanie vlastníka nie je v rozpore s podmienkami vyjadrení krajského pamiatkového úradu. Pri takýchto zisteniach môže krajský pamiatkový úrad stavbu zastaviť. Na základe svojej doterajšej praxe v pamiatkovej starostlivosti môžem skonštatovať, že výkon štátneho dohľadu v priebehu obnovy je účinný mechanizmus, ktorým vieme okamžite a operatívne ovplyvniť priebeh stavby. Zákon tiež výrazne skvalitnil aj úroveň projekčnej prípravy stavby, projektovú dokumentáciu obnovy môže spracovať len fyzická osoba autorizovaná podľa osobitného prepisu. Najmä u projektov sadových úprav sme do roku 2002 akceptovali aj projekty bez autorizácie s kontroverznou odbornou úrovňou. Tiež pamiatkové výskumy dostali právny rámec. Pamiatkový výskum môže vykonávať len fyzická osoba s osobitnou odbornou spôsobilosťou na základe osvedčenia vydaného ministerstvom. Po tomto stručnom načrtnutí legislatívneho rámca, prostredníctvom ktorého metodik pamiatkovej starostlivosti môže ovplyvňovať vývoj v jemu zverenom segmente pamiatkového fondu, v mojom prípade historickej zelene v Nitrianskom kraji, by som sa pokúsila priblížiť problematiku historickej zelene na konkrétnom prípade nášho kraja. Krajský pamiatkový úrad v Nitre spravuje pamiatkový fond o rozsahu 564 nehnuteľných pamiatok a 1325 hnuteľných pamiatok. Z týchto 564 nehnuteľných pamiatok je 49 pamiatok historickej zelene, kde spadajú parky, záhrady a zeleň cintorínov. Špeciálnym prípadom parku sú ar- 17

boréta a botanické záhrady, v Nitrianskom kraji ide o jeden prípad, a to Arborétum v Mlyňanoch. V kategórii záhrada máme v NR kraji zapísaný jeden objekt, ide o maloplošnú sadovú úpravu, u ktorej by bolo zaradenie medzi parky diskutabilné. V kategórii zeleň cintorínov máme zapísaný tiež jeden objekt, pričom predmetom ochrany je centrálna lipová aleja. Z celkového počtu 49 objektov historickej zelene v NR kraji je 25 verejne prístupných, ktoré slúžia na krátkodobú rekreáciu obyvateľov obcí, 19 je uzatvorených, buď pre súkromné účely vlastníka, alebo ako zázemie kaštieľov, v ktorých sú situované ústavy alebo zariadenia sociálnych služieb. Okrem týchto máme v NR kraji 3 parky pri kaštieľoch, ktoré boli po zmene spoločenských podmienok využité ako hotely. Parky pri nich slúžia ako zázemie týchto zariadení a návštevný poriadok v nich určuje prevádzkovateľ. Tiež arborétum a cintorín patria medzi objekty, kde návštevný poriadok určuje prevádzkovateľ. Pokiaľ ide o vlastníctvo je v NR kraji 16 parkov vo vlastníctve obcí, 16 parkov vo vlastníctve súkromných fyzických alebo právnických osôb, 6 parkov je vo vlastníctve štátu zastúpeným Lesmi SR, š. p., Slovenskou akadémiou vied a štátnym podnikom. Jeden park je vo vlastníctve rímskokatolíckej cirkvi. V niekoľkých prípadoch je park vo vlastníctve dvoch subjektov, sú to najmä prípady, keď v kaštieli sídli zariadenie sociálnych služieb, ku ktorému spravidla prislúcha časť parku, spravidla oplotená a pre verejnosť uzatvorená, ostávajúca časť parku je spravidla vo vlastníctve obce. Tieto prípady sú z hľadiska pamiatkovej metodiky problematické, vedú k diferencovanému prístupu a v konečnom dôsledku rozbitiu pôvodne homogénneho parkového objektu na dve časti. Pokiaľ ide o výmeru parkových objektov v pôsobnosti nášho krajského pamiatkového úradu, je značne rozdielna. S výnimkou troch parkov, a to Arboréta v Mlyňanoch, parku v Topoľčiankach a parku v Palárikove ide bez výnimky o plošne malé objekty pri kaštieľoch a kúriách, najčastejšie v intraviláne obcí, často plošne oklieštené zväčša individuálnou bytovou výstavbou v povojnovom období. Hľadať slohové atribúty v tak malých objektoch je problematické, napriek tomu ich najčastejšie popisujem ako parky v prírodne krajinárskom slohu. Tieto rozvoľnené parkové úpravy boli často ozvláštnené malou pravidelnou úpravou pred reprezentačným vstupom do kaštieľa. Táto akcentovala symetriu kaštieľa a výsadbou letničiek dodávala kompozícii farebný aspekt. Do súčasnosti sa väčšinou tieto úpravy nedochovali a o ich existencii svedčia iba dobové fotografie. Trochu iný prípad sú vyššie zmienené rozsiahle prírodne krajinárske parky v Mlyňanoch, Topoľ- 18

čiankach a Palárikove. Problematike parku v Palárikove bude na tomto mieste venovať pozornosť môj kolega, ja by som chcela túto príležitosť využiť na predstavenie parku v Topoľčiankach a najmä oboznámiť Vás, ako odbornú verejnosť, s unikátnym vodným systémom v tomto parku. Prírodne krajinársky park v Topoľčiankach s rozlohou cez 40 ha patrí medzi plošne najrozsiahlejšie parkové objekty na Slovensku. Pôdorysnou dispozíciou ide o úzky pretiahnutý tvar v údolí potoka Leveš, na severozápadnej strane park plynulo prechádza do lesných porastov bývalej zvernice. Táto časť parku však už neslúži svojmu pôvodnému určeniu, úplne stratila charakter lesoparku a postupne sa premenila na hospodársky les. Severovýchodnú hranicu parku vymedzuje obec a štátna cesta. Dispozíciou pripomína park v Topoľčiankach park v Betliari, a síce, úzkym pretiahnutým pôdorysom pozdĺž potoka, s prirodzeným prechodom do okolitých lesov. I cestná sieť zredukovaná na jeden pozdĺžny chodník v hornej časti parku pripomína situáciu v Betliari. Park v Topoľčiankach je ukážkovým príkladom zachovalého prírodne - krajinárskeho slohu so všetkými slohovými atribútmi. Pravidelne upravené nádvorie vybočuje z prírodne krajinárskeho slohu, táto úprava však nadväzuje na renesančnú podobu troch krídel kaštieľa. Z dendrologického hľadiska patrí park v Topoľčiankach so svojimi približne 280 druhmi a kultivarmi drevín, k najbohatším parkovým objektom na Slovensku. Okrem cennej kolekcie javorov rastie v parku celý rad cudzokrajných ihličnanov, najmä rozmanitých kultivarov tují, cypruštekov, borievok, smrekov, jedlí, rôzne kultivary tisov, céder atlantský, ľaliovník, samčí i samičí jedinec ginkga a desiatky ďalších zaujímavých druhov a kultivarov drevín. Významným kompozičným prvkom je alej z červenolistého buka (Fagus sylvatica Atropunicea). Je to jedna z najhodnotnejších alejí v Nitrianskom kraji. Drobná záhradná architektúra z rôznych období sa dochovala iba čiastočne. Kompozícia parku s harmonickým pomerom porastných skupín a otvorených lúčnych plôch prepojených priehľadmi je dochovaná takmer bezo zmien. Nosným prvkom vodného systému parku je potok Leveš, ktorý tvorí v južnej časti parku jeho východnú hranicu, asi v strede parku sa však stáva súčasťou parkovej kompozície a chrbticou vodného systému. Dômyselný vodný systém napája kaskádu jazierok a fontán a jeho kľúčové prvky sú stále funkčné. Vodný systém v topoľčianskom parku začína v severnej časti parku haťou na potoku Leveš, vedie celým parkom a končí v južnej časti parku kde je v dvoch miestach zaústený do miestnych potokov, v juhovýchodnej časti vedľajšou vetvou do Hostian- 19

skeho potoka, v juhozápadnej časti hlavnou vetvou do potoka Leveš. Vodný systém má podzemnú a nadzemnú časť, ktoré spolu úzko súvisia. Základy vodného systému topoľčianskeho parku položil nemecký záhradník Georg Gillemot, ktorého do Topoľčianok pozval okolo roku 1840 vtedajší majiteľ panstva, gróf Keglevich. Gillemot dal vybudovať hať na potoku Leveš, ktorú môžeme pokladať za začiatok vodného systému v parku. Od hate je časť vody z potoka odrazená a vedie prívodným povrchovým kanálom do filtračného objektu. Toto zariadenie vodu prečisťovalo od hrubých nečistôt a zároveň je začiatkom podzemnej časti vodného systému. Filtračné zariadenie je po viac ako 150 rokoch stále funkčné. Podzemný vodný systém má hlavnú vetvu, ktorá sa zhruba kryje s hlavným parkovým chodníkom, vedie popri Veľkom rybníku do južnej časti parku, tvoria ho liatinové rúry o priemere 115mm, potrubie je cca 1 1,2m hlboko pod zemou a po celej trase sa dajú zistiť hydranty. V miestach, kde sa podzemný vodný systém križuje s nadzemným vodným systémom, to zn. kde potrubie premosťuje potok Leveš môžeme vidieť stav liatinových rúr. V dolnej (južnej) časti parku má hlavné podzemné potrubie odbočky do ostatných častí parku, tieto odbočky sú železné a s menšími priemermi ako potrubie hlavné. Jedna z vedľajších vetiev podzemného systému zásobovala vodou zeleninovú záhradu a majer a je zaústená do Hostianskeho potoka. Niekoľko desiatok metrov pred zaústením tejto vetvy je situované malé jazierko, v súčasnosti v areáli Štátného plemenárského podniku. Jazierko je pravidelne napúšťané vodou z fungujúcej časti vodného systému. Hlavná vetva podzemného vodného systému končí v juhozápadnej časti kde je zaústená do potoka Leveš. V miestach oranžérie je posledné technické zariadenie na tejto hlavnej vetve, tzv. zimný ventil. Podzemná časť vodného systému zabezpečovala zavlažovanie v parku a hospodárskych objektoch a tiež funkciu fontán v jazierkach, ktoré fungovali dômyselne len na báze tlaku vody v potrubiach. Za začiatok nadzemnej časti vodného systému pokladáme už spomínanú hať na potoku Leveš, od nej vedúci povrchový kanál, odbočkou z neho je napájané filtračné zariadenie (začiatok podzemnej časti), povrchový kanál pokračuje do nižších častí parku kde ďalšou odbočkou napája Veľký rybník, kanál pokračuje ďalej a v južnej časti rybníka sa spája s odpadovým kanálom z Veľkého rybníka a pokračuje ďalej. Celá táto časť povrchového systému je funkčná, žiaľ, pod Veľkým rybníkom po niekoľkých desiatkach metrov je kanál prerušený rozsiahlym zosuvom pôdy, ktorý v podstate ukončil v týchto miestach povrchovú časť vodného systému. 20

Vlastník, Štátne lesy SR, v úsilí o obnovenie funkčnosti vodného systému prišiel s technickým riešením tohto problému a to premostením zosuvu novodobým dreveným akvaduktom. Z pamiatkového hľadiska ide o riešenie kontroverzné, avšak po viac ako roku fungovania môžeme povedať, že jeho prínos vysoko prevyšuje prípadné zápory takéhoto riešenia. Priznanie novodobého technického prvku v pamiatkovej obnove je témou na odbornú diskusiu, ak však vychádzame z analógií pri obnove stavebných pamiatok, tak je to riešenie prípustné, samozrejme pri dodržaní určitých zásad. Za akvaduktom povrchový vodný systém pokračuje plytkými kanálmi do nižších častí parku, kde končil v Labuťom jazierku, ktoré dal vybudovať ešte Gillemot a ktoré bolo pôvodne napájané vodou odrazenou z potoka Leveš. Na súčasnej podobe parku a vodného systému v Topoľčiankach sa okrem Gillemota podieľal aj ďalší významný záhradník Vojtech Strnad, ktorý vodný systém ďalej rozšíril a dal povyše Labutieho jazierka vybudovať kúpalisko (Medvedie jazierko), ktoré napájal odbočkou z povrchového kanála. Hlavným zdrojom vody pre kúpalisko ale bola vodáreň Babylon, ktorá zásobovala pitnou vodou i Veľký zámok. Strnad vybudoval z povrchového kanála ďalšiu odbočku do Labutieho jazierka a napájanie jazierka priamo z potoka Leveš neobnovil. Obidve jazierka (Labutie i Kúpalisko) sú v súčasnosti bez vody, nakoľko povrchový vodný systém je v tejto časti parku nefunkčný a vodáreň na Babylone tiež. Niekoľko metrov pod kúpaliskom povrchový kanál vstupuje pod zem do betónového potrubia a ústi do Jazierka pri kaplnke, z tohto jazierka voda prepadovou rúrou vytekala k malému vodopádu a odtiaľ povrchom do malého tzv. Južného jazierka. Tu povrchový vodný systém končí, z južného jazierka voda odteká podzemnou rúrou do potoka Leveš. Napriek tomu, že Jazierko pri kaplnke bolo pôvodne napájané vodou z povrchového systému, ktorý je v tejto časti nefunkčný a teda jazierko by zostávalo bez vody, podarilo sa vyriešiť napúšťanie jazierka prepojením pôvodného potrubia s vedľajšou vetvou podzemného systému a napustené jazierko je vďaka tomuto improvizovanému riešeniu ozdobou južnej časti parku. Za viac ako sto rokov existencie vodný systém nevyžadoval žiadne rekonštrukcie, nakoľko mu bola venovaná primeraná starostlivosť a údržba. Systém fungoval a napájal jazierka v parku vodou až do konca 80 tych rokov 20. storočia. V súčasnosti je vodný systém funkčný iba čiastočne, avšak prebiehajúca obnova nás napĺňa optimizmom a radosťou zo znovu objavených krás vodných zrkadiel a dynamických potôčikov v parku v Topoľčiankach. 21

A nyitrai kerület műemlékként védett parkjai és kertjei - Ulrychová Darina Darina Ulrychová, szaktanácsadó Krajský pamiatkový úrad v Nitre /Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal/, cím: Námestie Jána Pavla II. 8, 949 01 Nitra e-mail : Darina.Ulrychova@pamiatky.gov.sk A Szlovák Köztársaságban a műemlékalap jogrendi védelmét a műemlékalap védelméről szóló, a 2002- es évből származó törvény biztosítja. Az érvényességének tíz éve alatt a törvény több módosítást igényelt. A műemlékalap a szóban forgó törvény értelmében kulturális műemlékké nyilvánított ingóságok és ingatlanok csoportja. Az ingóságokon és az ingatlanokon kívül a műemlékvédelmi törvény még területi védelmet is ismer, tehát műemlékalapnak tekinthetőek még azok a műemlék-területek, ahová a műemlék-rezervátumok és műemlék-zónák tartoznak. A műemlékvédelmi alap szervei a specializált államigazgatás szervei a következő hierarchikus felépítésben: - Kulturális Minisztérium, mint a műemlékvédelmi alap központi államigazgatási szerve. - A Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala, mint a műemlékvédelmi alap részlegén a másodrendű (fellebbezési) államigazgatási szerv. - Kerületi műemlékvédelmi hivatalok, mint elsőrendű közigazgatási szervek, melyek a jogi és a természetes személyek jogairól és kötelezettségeiről határoznak a műemlékvédelmi alap részlegén a területi hatáskörükön belül. Ami a műemlékek, a parkobjektumokat is beleértve, ingatlanjainak felújítását vagy revitalizálását illeti, az ilyen cél felé irányuló minden beavatkozást a műemlékvédelmi törvény a kulturális műemlék felújításának fogalmába sorolja, és a 32. -ban pontosan meghatározza a tulajdonos lépéseit a kulturális műemlék felújításánál. A kerületi műemlékvédelmi hivatal véleményezi a felújítás szándékát és a felújítás projektdokumen- 22

tációját. A szándék a műemlékvédelmi törvény értelmében a tulajdonos első lépése, amely még nem jelent kidolgozott projektdokumentációt, a szándékban a tulajdonos részletezi a kulturális műemlék feltételezett módosításait. A kerületi műemlékvédelmi hivatal határoz arról, hogy a javasolt szándék a műemlékvédelmi törvény által védett érdekek szempontjából megengedett-e, és meghatározza azokat a feltételeket, melyek mellett a feltételezett szándék előkészíthető, pl. határozhat a kutatás végrehajtása felől. A kutatási eredményeket figyelembe kell venni a felújítás projektdokumentációjában, melyet a kerületi műemlékvédelmi hivatal újra véleményez és elbírálja, hogy a projektdokumentációban figyelembe vették-e a felújításhoz tartozó határozatban meghatározott összes feltételt, valamint a műemlékvédelmi kutatás minden megállapítását. Felléphet az az eset is, hogy a kutatások eredményei teljesen kizárják a feltételezett szándékot. A parkobjektumnál viszont ez kevésbé valószínű, ez az eset inkább az építményes műemlékeknél állhat be. A felújítás folyamán a kerületi műemlékvédelmi hivatal állami felügyeletet végez azt figyelve, hogy nincs-e veszélyeztetve vagy megrongálva a kulturális műemlék műemlékvédelmi értéke, és hogy a tulajdonos cselekvése nincs-e ellentétben a kerületi műemlékvédelmi hivatal nyilatkozatainak feltételeivel. Az ilyen megállapításoknál a kerületi műemlékvédelmi hivatal leállíthatja az építkezést. A műemlékvédelmi gondozásban eltöltött eddigi gyakorlatom alapján leszögezhetem, hogy a felújítás alatti állami felügyelet hatékony mechanizmus, amellyel azonnal és operatív módon befolyásolni tudjuk az építkezés folyamatát. A törvény úgyszintén jelentősen jobb minőségre hozta az építkezés tervezési előkészületeinek szintjét is, a felújítás projektdokumentációját csak külön előírás szerinti engedélylyel rendelkező természetes személy végezheti. Főként a kertészeti módosítások projektjeinél a 2002-es évig olyan projekteket is elfogadtak, amely nem volt hitelesítve, és szakmai szintje vitatható volt. Az műemlékvédelmi kutatások jogi keretet is kaptak. A műemlékvédelmi kutatást csak olyan természetes személy végezheti, aki külön szakképesítéssel rendelkezik a miniszter által kiadott tanúsítvány alapján. 23

A jogrendi keret rövid felvázolását követően, mely által a műemlék-gondozási módszertanos befolyásolhatja a műemlékvédelmi alap rábízott szegmensének, az én esetemben a Nyitrai Kerületben a történelmi zöld növényzet alakulását, a történelmi zöld-növényzet problémakörét kerületünk konkrét esetén próbálnám elmagyarázni. A Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal 564 műemléket és 1325 ingó műemléket gondoz. Az 564 ingatlan műemlék közül 49 műemlék történelmi zöldnövényzet, ahová tartoznak a parkok, a kertek és a temetők növényzete. A park speciális esetei az arborétumok és a botanikus kertek, a nyitrai kerületben ez egy esetet jelent, mégpedig a Mlyňanyban található arborétumot. A kertek kategóriájában a Nyitrai Kerületben egy objektumot jegyezhetünk, kis területű kertről van szó, melynél a parkok közé való besorolás vitatható volt. A temetők zöld növényzetének kategóriájában szintén egy objektumot jegyezhetünk, miközben a védelem tárgyát a központi hárfasor képezi. A nyitrai kerületben lévő történelmi zöld növényzet öszszesen 49 objektuma közül 25 nyitott a nyilvánosság részére, melyek a község lakosainak rövid idejű rekreációjára szolgálnak, 19 pedig zárt, vagy a tulajdonos magáncéljaira, vagy olyan kastélyok háttereként, melyekben intézmények vagy szociális intézetek kaptak helyet. A feltüntetetteken kívül a nyitrai kerületben 3 park van olyan kastélyok mellett, melyek a társadalmi feltételek változását követően szállodákként voltak használatosak. A parkok mellettük a létesítmények háttereként szolgálnak, és a parkok látogatási idejét az üzemeltető határozza meg. Az arborétum és a temető azon objektumok közé tartoznak, melyek látogatási idejét szintén az üzemeltető határozza meg. A tulajdonjogot illetően a nyitrai kerületben 16 park van községek tulajdonában, 16 park van magánszemélyek, természetes és jogi személyek tulajdonában, 6 park az állam tulajdonát képezi a Lesy SR, š. p., a Szlovák Tudományos Akadémia és állami vállalat képviselete által. Egy park a római-katolikus egyház tulajdonában van. Néhány esetben a park két alany tulajdonát képezi, ezek főként olyan esetek, amikor a kastélyban szociális intézmény kapott helyet, amelyhez általában a park egy része is tartozik, amely általában be van kerítve és el van zárva a nyilvánosság elől, a park fennmaradó része a falu tulajdonában van. Ezek az esetek a műemlékvédelmi módszertan szempontjából problémásak, differenciált hozzáálláshoz vezetnek, és végeredményben az eredetileg homogén parkobjektum két részre való osztódásához is. A mi kerületi műemlékvédelmi hivatalunk hatáskörébe tartozó park- 24

objektumok méreteit illetően, azok lényegesen eltérőek. Három park, mégpedig a Mlyňanyban lévő arborétum, a Topoľčiankyban lévő park és a Palárikovóban lévő park kivételével kivétel nélkül területileg kis objektumokról van szó a kastélyok mellett, leggyakrabban a községek belterületén, gyakran körbefogva egyéni a háború utáni időszakban felépített lakásokkal. Stílusjegyek keresése az ilyen kis objektumokban problémás, ennek ellenére leggyakrabban ezeket természeti-táji jellegű parkokként jellemzem. Ezek a szabad parkrendezéseket gyakran kisebb szabályos elrendezéssel tették különlegessé, mégpedig a kastélyba vezető reprezentatív bejárat előtt. Ez akceptálta a kastély szimmetriáját és az egynyáriak virágágyával a kompozíciónak színes aspektust adott. Az elrendezések nagy része nem maradt meg a jelennek, és létezésükről csak a korabeli fényképek tanúskodnak. Kicsit más esetet írnak le a fent említett terjedelmesebb természeti-táji parkok Mlyňanyban, Topoľčiankyban és Palárikovóban. A palárikovói park problémáját itt a kollégám részletezi majd, én ezt a lehetőséget a Topoľčianky park bemutatására használnám ki, és főként arra, hogy megismertessem Önökkel, mint szaknyilvánossággal a szóban forgó park egyedülálló vízrendszerével. A 40 ha feletti területű természeti-táji park Topoľčiankyban terjedelmével Szlovákia legnagyobb parkobjektumai közé tartozik. Felülnézetét tekintve szűk húzott alakról van szó a Leveš patak völgyében, az északnyugati oldalon a park folyamatosan átmegy az egykori vadaskert erdős növényzetébe. A park ezen része már nem az eredeti rendeltetését szolgálja, teljesen elvesztette az erdős parki jellegét, és fokozatosan gazdasági erdőre változott. A park északkeleti határát a község és az állami út képezi. A Topoľčiankyban lévő park elrendezése a betléri parkra emlékeztet, mégpedig a szűk elhúzott felülnézetével a patak mentén, a környező erdőkbe való természetes átmenetével. Még az egy elnyúlt gyalogútra redukált úthálózat is, amely a park felső részében található, a betléri elrendezésre emlékeztet. A Topoľčiankyban lévő park mintapéldája a megtartott természeti-táji elrendezésnek az öszszes rendezési jellemzővel együtt. A szabályosan elrendezett udvar elkanyarodik a természeti-táji stílusból, ez az elrendezés viszont a kastély három szárnyának reneszánsz alakjára köt. Dendrológiai szempontból a park topoľčianki park a maga kb. 280 fafajtájával és kultivárjaival Szlovákia leggazdagabb parkobjektumai közé tartozik. A juharok értékes kollekcióján kívül a parkban az egzotikus tűlevelűek egész sora megtalálható, főként a tuják, cip- 25

rusfélék, borókafenyők, lucfenyők, jegenyefenyők különféle kultivárjai, tiszafák sokrétű kultivárjai, az atlanti cédrus, a tulipánfa, a gingkó férfiivarú és nőivarú egyedei, valamint többtíz további érdekes fafajták és kultivárok. Jelentős kompozíciós elemet képez a vérbükk-fasor (Fagus sylvatica Atropunicea). Ez az egyik legértékesebb fasor a nyitrai kerületben. A különböző időszakokból származó apró kerti építészet csak részben maradt meg. A park kompozíciója a látóterekkel átszőtt növényzeti csoportok és a nyitott rétfelületek harmonikus arányával majdnem változás nélkül megmaradt. A park vízrendszerének fő eleme a Leveš patak, amely a park déli részében a keleti határt alkotja, és körülbelül a park közepén viszont a park kompozíciójának részévé és a vízrendszer gerincévé válik. Az ötletes vízrendszer a tavak és szökőkutak vízlépcsőjét táplálja, és a kulcselemei még mindig működőképesek. A topoľčianki parkban lévő vízrendszer a park északi részében a Leveš folyón egy gáttal kezdődik, átmegy az egész parkon, és a park déli részén fejeződik be, ahol két helyen a helyi patakokba torkollik, a délkeleti részen mellékággal a Hostiansky patakba fut, a délnyugati részen főággal a Leveš patakba. A vízrendszernek földfeletti és földalatti része van, melyek szorosan kötődnek egymáshoz. A topoľčianki park vízrendszerének alapjait Georg Gillemot német kertész rakta le, akit Topoľčiankyba 1840. körül a nagybirtok akkori tulajdonosa, gróf Keglevich hívott meg. Gillemot építtette meg a gátat a Leveš patakon, amit a parkban lévő vízrendszer kezdetének tekinthetünk. A gáttól a patakból származó víz egy része el van különítve, és felületi beömlő-csatornával a szűrőobjektumba folyik. Ez a berendezés a vizet megtisztította a durva szennyeződésektől, és egyúttal a vízrendszer földalatti részének kezdetét képezi. A szűrőberendezés több mint 150 év után is működőképes. A földalatti vízrendszernek a főága, amely nagyrészt a park fő gyalogútja alatt található, a Nagy-halastó mellett vezet a park déli részébe, melyet 115mm átmérőjű öntöttvas csövek alkotnak, a csövek kb. 1,2m mélyen vannak a föld alatt, és az egész útvonalon megállapíthatóak a vízcsapok. Ott, ahol a földalatti vízrendszer keresztezi a földfeletti vízrendszert, azaz ahol a csővezeték áthidalja a Leveš patakot, látható az öntvény csövek állapota. A park alsó (déli) részében a földalatti fő csővezeték elágazódik a park többi részébe, ezek az elágazások vasból vannak és kisebb az átmérőjük, mint a fő csővezeték. A földalatti rendszer egyik mellékága látta el vízzel a zöldségkertet és a majort, és a Hostiansky patakba torkollik. A 26