A / CEHBELIEK VI. KIÁLLÍTÁSÁNAK KATALÓGUSA T.?J I ' / NEMZETI SZALON 1926.
A NEMZETI SZALON IGAZGATÓSÁGA: ELNÖK : Gróf ANDRÁSSY, GYULA v/.b. t. t. MŰVÉSZETI ALELNÖK : Horvai János IGAZGATÓ: Déry Béla Művészek: Edvi Illés Aladár Katona Nándor Kezdi Kovács László IGAZGATÓSÁGI TAGOK: Rubovics Márk Vajda Zsigm. Műpártolók: Bauman Márton Gellért Jenő alelnöki teendőkkel Dr. Ilosvay Lajos megbízva MÜTÁROS : TITKÁR : Kató Kálmán Bende János ÜGYÉSZ: PÉNZTÁRNOK : Dr, Képessy József Eckstein M. Miklós Baditz Ottó Déry Béla Edvi Illés Aladár Endrey Sándor Gellért Jenő Horvai János dr. Ilosvay Lajos SOClCTAlKe TAGOK : Kacziány Ödön Katona Nándor Kézdi Kovács László dr. Képessy József t Kőrösfői Kriesch Aladár László Fülöp Elek t Br. Mednyánszky László Mendlik Oszkár Nádler Róbert Rubovics Márk t Székely Bertalan t Szikszay Ferencz Vajda Zsigmond
A,,CÉHBELIEK" (Magyar Képzőművészek Társasága) tagjai. Elhunyt céhtagok: ÍMi Vörös Ernő (1921 1922.) Paczka 9erencz (1913-1925) Köröstöi Kriesch Aladár 1913 1*20) Sámuel Kornél (19i3 1917) Br. Mednyánszky László (1914 1921) Zemplényi Tivadar (1913 1917.) gr. ^Batthyány ébeck 0. Fülöp étáerán Lajos Déry Béla Hornyay Ödön SKoívai^fános Az alapításban (1913) résztvett céhtagok : Gyula ÍKunjjy Xajos Siaáb Ervin JCászló Srülöp Etek Szentgyörgyi ZJ\/lend.ik Oszkár Ge/cs Ede Moiret Ödön 'Góth István ^ agy Sándor Nádler Róbert István gr. Bánjjy ^Miklós 3), ni kő József íbatló Ede íbaranski <5. Xaszló Csánky 3) éne a Gzencz fjános Deák Ebner Xaj s Góth Móricz Jaschik A'mos Horthy Beron Kukán Béla Gyula Géza 1916 Gdvi ZJllés Aladár 1918 Qlatz Oszkár Hikisch Rezső 1921 Kató Káirná Kisfaludi Stróbl %>s. unwald Cézár niaróthi fylajor Jenő tmérő István Pásztor János Lux 1922 : Elek 1925: Gábor Móricz Dr. Lechner Jenő Szlányi Jlajos 3{udnay Gyula Siríló F'erencz Ungvári) Sándor Vass Elemér tyárady Qyula Zádor Dstván Nyilassy Sándor Kövesdy Géza Tatz László
A CÉHBELIEK VI. KIÁLLÍTÁSÁNAK RENDEZŐBIZOTTSÁGA: NAGY SÁNDOR, az intéző-bizottság elnöke, DÉRY BÉLA, administrator, EDVI ILLÉS ALADÁR, HORVAI JÁNOS, TELCS EDE.
KIVONAT A CÉHBELIEK" KITÜNTETÉSI SZABÁLYZATÁBÓL. A Céhbeliek" magyar képzőművészek társasága a nemzeti művészet fejlesztése céljából a kiállításain résztvevő céhtagok és az azokon szereplő művészek számára két kitüntetést alapit. Ezeket a kitüntetéseket ellentétben az általában szokásos vegyes, művészek és nem művészekből álló ^bizottságoktól, maguk a kiállító művészek Ítélik oda a legjobbnak talált festő és szobrászati alkotásnak. Ezek a kitüntetések a következők: 1. A Céhbeliek Babérkoszorúja" és Arany Érme" a Céhbeliek rendes évi kiállításain résztvevő összes művészek által titkos szavazás utján legjobbnak ítélt egy festőművészeti és egy szobrászművészeti alkotásra. 2. A Céhbeliek Elismerése" (Mention) ezüst érem és okmány formájában a Céhbeliek rendes évi kiállításán résztvevő összes művészek által titkos szavazás utján a legjobbnak itélt 1 festőművészeti és 1 szobrászművészeti alkotás után legtöbb szavazatot nyert: 2 festőművészeti és egy szobrászművészed alkotásra. A szavazás eredményképen az első kitüntetés kiadandó azon festő és szobrászművészeti alkotásnak, amely műtárgy a leadott szavazatok (ez alkalommal 38 szavazat) 2 /3-át elnyerte.
Az ikonográfia pusztulása* A párisi Louvre katalógusának a szerkesztője, tehát műtörténcti tekintély Mr. Hourtique,,,précis" történetét adja a festészetnek, amelyben azt mondja, hogy,,a festészet olyan nyelv, amelyet minden egyes festő azzal a kiejtéssel beszél, amely az ő sajátja. Ez a beszéd idő, hely, iskolák, egyének szerint külömböző lehet, de történelmének folytonosságát hatalmas tradíció biztosítja. E tradicio kétféle, először a képírási (iconographique) tradicio, a második a technikai tradicio." Az ikonografikus részt így írja körül:,,a festészet tárgyalta sujet nagyon szűk határú. A motívumok invencióban felette gyérek. Spontán előszeretetet mutatnak a művészek olyan témák iránt, amelyekhez szemünk. hozzászokott, s amelynek az értelmét azonnal fel lehet fogni. Még a legújabb motívumok is leggyakrabban csak felújítottak." így beállítva ez halálosan igaznak látszik Ha Hourtique úr végigmegy a Louvre néhány kilométernyi műtörténetén, ott csörgedez végig minden iskolán az ó- és újszövetség, mint bővizű sujetforrás. Eleinte szinte egyébb sincs. Csak később folyik bele profán vize a görög-római mythológiának. Az mind igaz, amint bárkiben is jelentkezik a képes beszédre való hajlam, ott van azonnal a súlyos, évszázadok tekintélyével dölyfös tradicio, s úgy magához rántja a megmozdult hajlamot, hogy csak egy útja marad: elfogadja a kínálkozó sujet-t, vagy a legjobb esetben válogathat a mindig csak ugyanazok között. Ilyen szempontból megítélve nem is lett volna érdemes az ikonográfiái résszel foglalkozni. A nyelv maradt a fontos, meg a kiejtés, meg a külömböző tájszólások, s aztán az idő és a hely meghatározása. Ugy bánt el a műtörténet a keresztény, európai művészettel, mint egy filologus. Már most ha ez nekem nem tetszik és nem elégít ki, mi hát akkor az én szempontomból az ikonográfia? Minden alkotó művészetet, a zenét is beleértve, egy fogalom ölel magába: a kép. Van zenei, irodalmi, faragott és festett kép. A kép az ember szellemének a teste. Az emberi szellem legfontosabb tevékenysége a kép-zés, vagy képzelés. A képekkel való játék a gondolkodás kezdete. Semmi sincs kép nélkül, de igen! : a képtelen, vagyis a még fogalommá nem kép-zelt érzéisi, vagy sugalom. A földi ember alkotása olyan, hogy csak az öt érzéken át tudunk, valamely rezgésre reagálva (amire a hatodik érzékünk figyelmeztet) befogadni, apercípiálni. Nemcsak a szem fog fel képeket. A tapintás is élet, vagy síkot, felületet érint. Csak a kép képesít valamire. A fülünk hullámok formájában fogja fel a hangot. A szaglás lényege, hogy a leg-
messzebb eső multunk képeit ébreszti föl bennünk egy illat, vagy rossz szag. E pontnál fejthető meg a mozgóképek hatása a tömegekre: a mozgó felvételek tulaj donképen, hogy úgy mondjam, kép előtti képek. Még nem festett kép, mert időben történik és mozog. De mégis kép, mert síkra vetült és alá van vetve a perspektíva torzításainak. A még meg nem buzdult gondolkodásuaknak, s a dekadens, fáradt elméknek könnyebb, mint az olvasás, mert nem keli vesződni, hogy az olvasottakat elképzelje, tehát nem kell a képeket konstruálnia, mert azok azonnal adva vannak. Ülök, mint egy teremtő, a földön kívül, s nézem, hogy forog és szalad el előttem a föld minden jelenségével együtt... A mindenfelől begyűjtött változatos irányú képek alkotják szellemünket, de hogyan? A rádió egy megnagyított, tökéletesített fül, vagy hallás, aminek a révén nyilvánvalóvá lett az, amit úgyis sejtettünk, hogy körülöttünk nemcsak a fizikai és szerves élet nyüzsög, hanem a végtelenbe jutott gondolati is itt rezeg és vibrál. Hogy nem tudunk onnét tetszés szerint mindent leszedni, az nem azt jelenti, hogy nincs, hanem hogy még tökéletlenek a szerveink, még nem reagálunk, csak durva rezgésekre. De minden időben voltak kifinomult szervezetüek, akiket aztán erkölcsi szempontból prófétáknak, a babonás félelem szempontjából garabonciásnak, vagy boszorkánynak, a tudomány szempontjából távolba látóknak, vagy feltalálóknak, s végre esztétikai szempontból költőknek és művészeknek neveztek el. Ezek az antennás szellemű reagálók a sugalom nyugtalanító érzésével addig küzködnek az alkotás lázában, míg az a nyugtalankodó képtelen általuk formához nem jut. A magasabb gondolati életformák lesugározzák a képtelent, hogy az antennás szelleműek képekbe teremthessék avégből, hogy mindenek befogadhassák. A napsugár keresi a tükröt, hogy azon megnyilvánulhasson. Nem a tükör találja meg a nap-sugarát! Igy a magasabb gondolati életformák keresik meg az antennás emberüket, hogy az formát adjon nekik. Nincs titok, csak addig, amíg valamely magasabb életjelenség képtelen. A képtelenség a chaos, amelyből kivergődnek a képek. íme, ez volna a zene, az irodalom, a képzőművészetek hivatása és mindenekfölött való fontossága. Tehát, mint mondotta Mr. Hourtique, nyelv a festészet, de nem az a fontos benne, hogy hol, mikor és hogyan ejtették ki, hanem, hogy ki mit mondott. Hogy majdnem mindig ugyanarról beszélnek a művészek, azért ne vesse meg az először szóllott nagyszellemek ikonográfiáját. Inkább lássa meg, hogy mindig azt tárgyalták, azt az általános nagy emberit, ahol a főbenjáró szorongató érzések képtelensége leginkább zaklatta az embert, hogy az Istenséggel való kapcsolatot, a legnagyobb és legnyilvánvalóbb titkot tehesse képekben mindeneknek érthetővé. Nem kezdődött-e minden nagy művészet az egyetemes nagy titok keresésével? Az irodalom zsoltárokkal, a zene egyházi énekkel, a festészet-szobrászat Isten házával? De mivel önök, Mr. Hourtique, az ikonográfiára semmit se adtak, el is felejtették ám, hogyan kell olvasni a káp beszédjét. Nem vettek fáradságot, hogy egy képbe beljebb is hatoljanak, ne csak a szemükkel fussák be a felületét. Azt se szabad ezek után rossz néven venni, hogy annyi és annyi kis ember ismétli eltorzítva, elferdítve, értelméből kifordítva ugyanazt, amit egy igazi antennás ember mondott. Mikor évszázadokon át nem akartak, csak a nyelvről be-
szélni! Beszélni mindenki tud, még a néma ís. Hacsak az kell! Mondani meg úgyis hiábavaló volt, az igazat csak a választottak és meghívottak fogták föl. Azt, hogyan van festve a kép, azt olyan hamar át lehet tekinteni, mint valakinek a beszédjéből az első szónál tudhatjuk, dunántúli-e, vagy erdélyi, vagy keverék, folyékonyan beszél-e, vagy dadog. De ahogy ezereket megvesztegethet a demagóg betanult, de át nem érzett frázisokkal, s óraszám beszélhet, anélkül, hogy mondana is valamit. így van a képírással is. Csak aki lényegébe hatol, az ismeri meg az elhadart szín- és formafrázisokat. Hogy milyen helyi tájszólással (vagyis izmussal) beszél valaki, az is érdekelhet, de csak esetleg. A fő, hogy mit mondott. Nos, ezt hogyan tudhatom meg? Ha az ikon helyett symbolumot használok, ami szintén képet jelent, de már az elfogadott közértelmezésben valamely irodalmi képnek a grafikus ábrázolását, akkor közelebb jutottam a témámhoz. Teszem, az első keresztények mindenfelé telefestették a katakombák falát hallal. A római csendőrök törhették a fejüket, hogy mit jelent. Mi tudjuk: ichtis = hal. I. Ch. Th. H. S. = Jezos Christos Theos Hüjos Sotér Jézus Krisztus, Isten fia Megváltó. így rejtőzködött el profán szemek elől a képbe a megváltó-hitük. így a felhőkből lenyúló kéz jelenti az Atyát, míg a felfelé mutató kéz a haragosan figyelmeztető Isten új ját. Négy vízsugár folyik a sziklából. jobbról-balról szarvasok isszák. Ez jelenti a négy evangéliumot a hívőkkel. így indult meg egy új világnézet művészete. Csak lassan, évszázadokon keresztül lett köztudattá az ó- és az újszövetség, s e szerint gazdagodott sujet-ben a képírás. Az első, naiv igyekezet talán több rejtve maradt érzést és koncentráltabb áhítatot fejezett ki, mint a későbbi. De a nyelv egyre gazdagodott, s mind több kifejezést talált a képtelen érzések megvalósítására. A természetből odalesett és a gazdag lelken át szűrt harmóniák, színpompák, hangulatok mind nagyobb skáláját használhatták, mígnem elérték az üvegfestés ezer regiszterű orgona-játékát is, nemcsak a mozaik kötött, hexaméteres, époszszerű beszédét. Felteszem a dekadens korszakról, hogy még él, noha csak az ösztönök mélyén, hogy Botticelli szép, hogy Rembrandt szép. Ez a két ellenlábas szépség még keresett büszkesége a múzeumoknak, noha a gyűjtők mai felfogásából ez logikusan nem következhetnék. Az egyik is, a másik is csúcspontjai két ellentétes irányból indult és összeért útnak, Beleértek az egybefoglaló szépség fogalmába, noha az ikonográfiájuk ugyancsak ellenlábas. Botticelli arról beszél, hogy mint üt ki a belső szépség a külsőre is. Azért csak félfigyelmet szentel a természetnek, nem is másért, csakhogy felidézze emlékébe a maga bensőjében élő képet a természetről. A benső, tiszta, szűzi nőiességet tette képpé vonalakban, színben, mozdulatban. Aphroditéje Primavera, Primaverája Mária, mindegy: tiszta, mint a harmat, fehér, mint a liliom, szomorú, mint a bánat. A kifejezésre használt anyaga is a legszubtilisabb, a deszkára preparált gesso-^sottile, ez az elefántcsontnál is fehérebb, világítóbb alap, amely úgy világít át a színeken, mint lélek a testen át. Ellenlábasa, Rembrandt viszont a lélekre vet fél szemmel pillantást, egész figyelme a természeté. Az ikonográfiái gondolat csak stereotip frázis, egy unos-untig ismételt jelenet a bib-
liából ráalkalmazva a természetből ellesett valami szépre, valami par ellexelence művészire. A párisi Bethsabée-ját nem a biblia olvasása váltotta ki, hanem a meleg szívű és színű Henrickje Stoffels. Nem is elbeszélő, hanem bemutató Rembrandt. Kertész ő, aki csokorba tudja kötni a természetből leszaggatott szépet. Rávilágít lelke az ö saját lelke meleg fényével, mintegy bemutató, házias mosollyal, hogy mindenki megláthassa nem az ikonográfiái témát, hanem Bethsabée vörös haját, gyönyörű meleg testét, a környezet lágyságát, a test fölényes szerepét a selymek, bársonyok, csillogó ékszerek között. Botticelli a lélek kifejezéséhez a természetet csak halvány symbolumnak használja föl, Rembrandt a természetre önti reá a saját lelkiségét. Minden irodalmi és zenei nyelv fölé gazdagodott föl a képzőművészetek nyelve, hogy kifejezhesse kötött, vagy kötetlen stílusban a legködösebb hangulattól a legszikrázóbb üvegfényig a lelkiélet összes hullámzásait. És mégis, mily kevesen törnek föl a magasabb gondolati szférák lekívánkozó és formáért esedező képtelenjei után. Pedig ott új világkorszak kínálkozik a képzőművészetek számára. E helyett sorvad, összezsugorodik az ikonográfia. Az expressionizmus csak e címig jutott. Nincs mit expressionálnia, mert a megelőző impressióit nem begyűjtötte, hanem eladta. Amit Mr. Hourtique műtörténeti folyosói, hosszú évszázadokról rejtegetnek, azt mind megismételgetik külömböző név alatt a kis utódok. S ha csoportba akarnám szedni ezt az egész nagyüzemet, akkor azt mondhatnám: vannak konzerváló konzervativek; vannak maradi konzervativek; vannak halódó dekadensek és vannak mocsárba tévedt dekadensek. Antennás szellemű ember mindig is csak kevés volt... Nagy Harsányi Kálmánnak ajánlom. Sándor.
A CÉHBELIEK hatodik kiállításán 1926 február 28-tól március 17-ig a Nemzeti Szalonban kiállított MŰTÁRGYAK JEGYZÉKE. A *-al jelzett művek illusztrálva vannak a katalógusban. Az árak ezer koronákban értendők. Az eladást Kató Kálmán műtáros eszközli.
Balló Ede Friedrich István, olajf. A magyar kir. miniszterelnökség tulajdona 2 Tanulmány egy női arcképhez, I. olajfestmény Mgtul. 3 Tanulmány egy női arcképhez, II. olajfestmény Mgtul. Baranski E. László 4 Mosolygó táj, vizfestmény 3000 5 Dülő-uí, vizfestmény 2000 *6 Őszi reggel, vizfestmény 2000 7 Balatonpart. (Szemes) vizfestm. 2000 8 Balatoni felhők, vizfestmény 3000 9 Tavaszi hangulat, vizfestmény 2000 Gróf Bánffy Miklós *10 Barcsay Tamás, színes rajz Mgtul. 11 Discrétion. Vizfestmény Mgtul. Beck Ö. Fülöp *12 Relief, gipsz Eladó 13 Mimi" 1913., gipsz mellszobor Eladó Berán Lajos 14 Palmer Kálmán jubiláris emlék plakettje, bronz Mgtul. 15 Hősi emléktábla, terv. gipsz.(vázl.) Mgtul. Csánky Dénes 16 Csendes falu, olajfestmény Sáros ui a Katholikus temetőnél, vizf. 18 Majorházak a domb alatt, olajfestm. 19 Akasztótanya (Szeghalom) vizfestmény 20 Hófoltok, vizfestmény *21 Rákosi malom, vizfestmény 22 Kazlak a Pipazugban (Szeghalom) vizf. Czencz János 23 Hiúság, olajfestmény 24 Kosztümös hölgy, olajfestmény 25 Ülő akt, olajf. 26 Fejkötős nő, olajf. 27 Tél, olajf. 28 Hullámzó Balaton, olajf. Damkó József 25000 15000 16000 8000 4500 6000 29 Tóth István képmása, ered. terak. 6000 30 Férfi fej, eredeti terrakotta 6000 31 Férfi fej. eredeti terrakotta 6000 32 Leány fej, eredeti terrakotta 6000 33 Fekvő női akt, eredeti terrakotta 12500
Déry Béla 34 Szép őszi délután a Muzeum keríben olajfestmény 15000 35 Nyári este a réten (Balaton-Győrök) olajfestmény 12600 36 Virágos parasztudvar (Balaton-Györök) 6000 37 Erdőtisztás (Balaton-Györök) 4000 28 Délelőtti napsütés (Balaton-Györök) 6000 39 Falurészlet, (Szigliget) olajf. 6000 40 Szélmalom az Amstelen (Kalfje bij Amsterdam olajf. 10000 *41 Este Edam vidékén, olajf. 10000 42 Hullámtörés, (Keleti tenger) olajt. 20000 43 Hullámok játéka, (Balti tenger) olajf. 10000 Edvi illés Aladár A Céhbeliek 1923. évi művészi elismerésének (Mention) tulajdonosa. A Céhbeliek 1924. évi művészi elismerésének (Mention) tulajdonosa. *44 Istálló, olajf. 10000 45 Vihar előtt, olajf. 20000 46 Lusini kikötő, olajf. 10000 47 Nádas, olajf. 10000 48 Patak mentén, olajf. 10000 49 Varró leány, olajf. 10000 Gábor Móricz 50 Blaháné, olajf. Az Országos Szinészegyesület tulajdona 51 Beöthy Baba, olajf. Mgtul. 52 Ugrón Gábor v. b. t. t., olajf. Az Erzsébetvárosi Kaszinó tulajdona 53 Hűvös Rezsőné, olajf. Mgtul. 54 Bun Józsefné, olajf. Mgtul. *55 Lányi Kornélné olajf. Mgtul. Glatz Oszkár A Céhbeliek 1924. évi művészi elismerésének (Mention) tulajdonosa. 56 W. M. báró arcképe, olajf. Mgtul. 57 A jegygyűrű olajf. 30000 58 Bujáki menyecske olajf. 15000 59 Biró Marietta arcképe, olajf. Mgtul. 60 G.-né és kis leánya, olajf. Mgtul. *61 Vadorzó, olajf. 20000 - c-v-vtx^ >. í r... Hornyay Ödön 62 Mária unokám, paszt. Mgtul. *63 Thököly-uti részlet, paszt. 6000 64 Kalocsai tájrészlet, paszt. 6000
*65 Síremlék, gipsz 66 Síremlék, gipsz 67 Síremlék, gipsz Horvai János r Jaschik Almos Mgtul. Mgtul. Mgtul. 08 Mátyás király Bécsben, sz. tollrajz 2000 69 Mátyás király Kolozsvárott szines tollrajz 2000 70 A cinko-tai kántor, szines tollrajz 2000 71 A nagy tök, szines tollrajz 2000 *72 Mátyás király lustái sz. tollrajz 2000 73 Mátyás és a mákfejek, sz. tollrajz 2000 74 Mátyás király Gömörben, szines tollrajz 2000 75 A budai kutyavásár, sz. tollrajz 2000 76 Újév, vizfestmény Mgtul. 77 Az aranyásó, vizfestmény Mgtul. Kató Kálmán 78 Nyári alkony, olajf. 12000 *79 Utolsó napsugár olajf. 10000 80 Dombos vidék, olajf. 10000 81 Kaszások, olajf. 5000 82 Széles ut, olajf. 8000 83 Őszi szinek. olajf. 4000 84 Nyári délelőtt, olajf. 4000 Kisfaludi Stróbl Zsigm. A Céhbeliek 1924. évi művészi elismerésének (fvleníion) tulajdonosa. *85 Klein Gyula Magyar Ált. Hitelbank alelnöke, márvány Mgtul. 86 Rosenthal Adolf, bronz Mgtul. 87 Marika, márvány Mgtul. 88 Mária, márvány Mgtul. 89 Gábor Morícné, gipsz Mgtul. Kotász Károly 90 Egyedül, olajf. *91 Havas udvar, olajf. 92 Tivornya, olajf. 93 Őszi hangulat, olajf 94 Táncszünet, olajf. Kövesdy Géza Olaj.esímények: *95 A vadászat 96 Birkák a tarlón 97 Delelő ökrök 98 Hordják a szalmát 99 Birkaakolban 100 Ököristállóban Szénrajzok 101 Dr. Petri Pálné 102 Radnay Miklósné 2000 3000 7000 4500 6000 50000 20000 20000 20000 8000 8000 magtul.
103 Lendvai Sándorné 104 Dr. Halász Jánosné 105 Mössmer Józsefné 106 Tóthné Siegescu Edit 107 Dr. Ruzitska Gyuláné 108 Lakner Béláné mgtul. 109 Bogisich Tika mgtul. 110 Nemes Klára mgtul. 111 Dr. Petri Pál mgtul. 112 Kertész K. Róbert mgtul. 113 Klemp Gusztáv mgtul. 114 Dr. Ybl Ervin mgtul 115 Stühmer Frici mgtul. 116 Halász Jánoska mgtul. 117 Vénusz ébredése 1500 118 Hegyi beszéd 2000 119 Jézus a genezarethi tavon 2000 120 Hazatérő szénagyüjtők 1700 121 Leisach-Tirol 1600 122 Spitzkofel 1700 123 Feszület Tirolban 1700 124 Birkák 1800 125 Cséplés 1700 126 Szünetel a gép 1700 127 Istálló előtt 2000 128 Déli etetés után mgtul. 129 Munka után 1700 130 Istállóban 1700 131 Déli pihenő 1600 132 Borjuk 1600 133 Hazafelé 1600 134 Delelés 1800 135 Déli itatás 1600 Kukán Géza *136 Vera, olajf. mgtul. 137 Piri, olajf. mgtul. 138 Profil, olajf. mgtul. Kunffy Lajos 139 Delelés, olajf. 25000 140 Somogyi ut, olajf. 10000 141 Sertések, olajf. 25000 142 Komor hangulat, olajf, 30000 *143 Női arckép tanulmány 20000 144 A szomszédasszony 25000 145 Feketeruhás arckép 20000 146 Kisfaludi Stróbl Zsigmond arcképe olajf. mgtul. 147 Dr. Szigethy Gyula Sándor igazgatófőorvos arcképe, olajf. mgtul. 148 Processió, olajf. 10000 149 Befagyott árok, olajf. 12000 150 Téli napfény, olajf. 8000 Kunwald Cézár *151 Carlé gyerekek, olajf. mgtul. 152 Női akt, olajf. mgtul- 153 Alvó nő, olajf. 8000 154 Őszi csendélet, olajf. 8000
Lechner Jenő 155 A főhajóban felállított trónus a koronázáskor *156 Accipe coronam" 157 Az intronizációs trónus a koronázáskor Lux Elek *158 B G. ur mellszobra, bronz Eladó 159 Erlich Miksáné mellszobra, gipsz mgtul. 160 Páris Elemérné mellsz. gipsz mgtul. 161 Zsuzsanna, bronz 8000 marőti Major Jenő 162 Eső után, pasztel 6000 163 Nyári délután, pasztel 5000 164 Alföld, pasztel 3250 165 Tavaszi napfény, pasztel 2500 Mérő István 166 Veteményes, olajf. 7000 * 167 Az árva, olajf. 8000 168 Őszi nap. olajf. 2000 169 Kertben, olajf. 2000 170 Hazafelé, olajf. 3000 171 Kovács műhely olajf. 3000 Nagy Sándor A Céhbeliek 1923. évi művészi elismerésének (Mention) tulajdonosa. 172 Az élet vonalas szépségei (lirai ikonografia) 173 Hajnal 174 Vágy 175 Felajánlás 176 Küzdelem 177 Győzelem 178 íntnitió 179 Uj problémák szélén 180 A közvélemény előtt 181 Önbizalom 182 A végzet ujja 183 Az élet máglyáján 184 The question 185 Várakozás 186 A rémület 187 Beteljesülés Vizfestmények: * 188 Eros Temploma" 189 Arckép tanulmány 1. 190 Arckép tanulmány II. 191 Tennis mozdulatok 1. 192 Tennis mozdulatok II. 193 Tennis mozdulatok III. 194 Tennis mozdulatok IV. 195 Tennis mozdulatok V. 196 Tennis mozdulatok VI. 197 Tennis mozdulatok VII. 198 Tennis mozdulatok VIII. 199 Tennis mozdulatok IX- 200 Tennis mozdulatok X. 200a Akt
Nádler Róbert 201 Háromszázéves oliva, ofajf. 9000 *202 Olajfák árnyékában, olajf. 9000 203 Bora, olajf. 9000 204 A Velebit, olajf. 5000 205 Szirtek között, olajf. 15000 206 Régi házak a hegyoldalon, olf. 15000 207 Gradoi utca, rézkarc 300 208 Télen, rézkarc 300 209 Tornácos ház 360 210 Banjaluka, rézkarc 360 211 Pingani patak, rézkarc 360 212 St. íves Cornwallban, rézkarc 360 213 Ad Lucem, rézkarc 400 214 Zattere 200 215 Sziklák a Boccében 200 Pásztor János A Céhbeliek 1921. évi művészi elismerésének (Mention) tulajdonosa. 216 Korsós leány, bronz 35000 Petri Lajos *217 Bér Dezső síremléke, gipsz 218 Dr Balkányi Kálmánné, gipsz mgtul. 219 Dr. B. Gy. Portrait vázlat, gipsz mgtul. 220 Arcképtanulmány, gipsz mgtul. Raáb Ervin *221 Olasz vidék, olajf. 222 Hegyvidék, olajf. 223 Napsütötte házak, olajf. Rudnay Gyula 224 Compositio. olajf. 225 Tájkép, olajf. 226 Tájkép, olajf Sidló Ferenc 227 Sötétség, terrakotta 12000 228 Gr. Bánffy Miklós, relief, terrak. mtul. 229 Édes Anyám, gipsz mgtul. 230 Heros, márvány 15000 *23l Duzzogó, gipsz, márványban 20000 232 Danaida, bronz 10000 233 Mese, bronz 8000 Szentgyörgyi István A Céhbeliek 1921. évi művészi elismerésének (Mention) tulajdonosa, A Céhbeliek 1923. évi babérkoszorújának és aranyérmének tulajdonosa. *234 Síremlék, relief, gipsz mgtul 235 Szegedi vivóclub érmének modellje öntött bronz 1000
Szlányi Lajos 236 Áradáskor, olajf. 14000 *237 Partjavitási munka a Margithidnál, olajf. 12000 238 Jégzajlás a Dunán, olajf. 10000 239 Misefai parkrészlet, olajf. 5000 240 Kis fenyves a Zugligetben, olajf. 6000 24! Vihar előtt, olajf. 6000 242 Hűvösvölgyi Nagyréten, olajf. 3000 243 Kilátás a Rózsadombról, olajf. 3000 Teles Ede A Céhbeliek 1924. évi művészi elismerésének (Mention) tulajdonosa. *244 Öregember, márvány 40000 245 Érmek és plakettek 245a Arckép I. mgtul. 245b Arckép II. mgtul 245c Nemes Andriska képmása, márv. mtul. 245d Relief S. A. síremlékéről, gipsz Unghváry Sándor 246 *Reneszánsz, üvegablakterv 6000 247 A festő, olajf. mgtul. 248 Reneszánsz, rajz 4000 Vass Elemér 249 Erdő interieur, olajf. 15000 250 Falu vége, olajf. 12000 Zádor István 251 Br. Korányi Sándor arcképe, a III. sz. belgyógyászati klinika tulajd. olajf. *252 Fodor Jenőné, olajf. mgtul. 253 Fürdőző, olajf. 20000 254 Búbos kemence, olajf. 15000 255 Öreg asszony szobája, olajf. 15000 Gr. Somssich Xoihcimér borgazdasága Részvény Társaság Kitüntetett borai a legfelsőbb körök asztalának dísze. Palackbanieladás VI.,Teréz-körut 9 Telefon 142 85
1LLUSZTRÁCZIQK
Paczka Ferencz a Céhbelieknek egyik megalapítója 1925. április hóban Berlinben elhunyt. Emlékének a folyó év őszén megrendezendő hagyatéki kiállítás keretében fogunk áldozni, amely alkalommal bemutatjuk özvegyének: Wagner Cornéliának grafikai és szoborgyüjteményét is. A Nemzeti Szalon S ZAB AD ISKO LÁ JA. Fej és akt rajzolás és festés. Tájfestés a szabadban. Óradíj 15000 K. Beiratósi dij 50000 K. Oradij-jegy sorozat elővételnél (legalább 10 jegy) beiratási dij nincs. Felvételre jelentkezés a délelőtti órákban az irodában. A virág díszítést Gubicza Dezső műkertész végezte.